Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EGYÜTTMŰKÖDÉS A PAPÍRFA KITERMELÉSÉRE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 174. szám Ára: 90 fillér 1977. július 26. kedd >». ÉPÍTKEZÉSEK, TERVEK Üj falusi postahivatalok Nagykőrös, Nyáregyháza helységnév Pest megyében, öregcsertő, Kiskőrös, Talfája, Törökfái, Kisfái Bács-Kiskun megyében a Duna—Tisza közi hatalmas erdőségek emlékét őrzi, Áz évszázadok háborús pusztításai és az erdei rablógazdálkodás az 1930-as évekre annyira lecsökkentették az ország erdőterületét, s megnövelték a fabehozatalt, hogy 1938-ban összes búzakivitelünk sem fedezte a legkisebb faimportot. E helyzet megváltoztatására a felszabadulás után megkezdődött az országos méretű erdősítés, felújítás és fásitás. Ennek eredményéként hazánk erdőterülete harminc év alatt egymillió hektárral gyarapodott. A legnagyobb arányú volt az erdőterület növekedése Bács-Kiskun megyében, ahol ötéves tervidőszakonként 13—14 ezer hektárt erdősítettek, és az erdőn kívül több ezer hektár papírfát is telepítettek a homokhasznositási terv végrehajtása során. Ily módon a megye fával borított területe három évtized alatt a kétszeresére növekedett. Négy évvel ezelőtt készült el Bács-Kiskun ésszerű földhasználati terve. Tovább növekszik a megyében az erdőterület Augusztus 20-án avitják meg a bővített, csinosított keceli postahivatalt. Egymillió-háromszázezer forintot költöttek a kényelmesebb, célszerűbb körülmények megteremtésére. Negyvenöt négyzetméterrel nagyobb az ügyfeleket fogadó terem, modernebb a berendezési Korszerűsítették a telefonközpontot. Külön helyiséget kapnak a kézbesítők. A nagyközség postahivatala küllemében is kifejezi. hogy milyen fontos tevékenység folyik falai között. A csikériaiak és a soltvadkertiek is várják az új postahivatal • A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó- Gazdaság egyik tisztító vágásra érett erdeje. • Átadás előtt a keceli postahivatal. megnyitását. Az építkezések jó ütemben haladnak, tájékozódásunk szerint még ez évben a lakosság rendelkezésére áll mindkét. mai igényeknek megfelelő hivatal. Elkészültek az új fülöpszállási posta tervei. Pénz is van. csak a kivitelező hiányzik egyelőre. Amennyiben sikerül vállalkozót találniuk, jövőre megkezdik az építkezést. 1978-ra tervezik a hajósi. bócsai. vaskúti hivatalok felújítását. Minden remény megvan arra. hogy még ebben az ötéves tervben Sükösdön. Bácsbokodon. Harkakötönyben, Helvécián építenek új postát. A Szegedi Postaigazgatóság nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Bács-Kiskun megyei városiasodó falvakban tágas, kényelmes. szép helyiségekben intézhessék a levél- és csomagforgalommal. távbeszélő összekötettéssel kapcsolatos ügyeket. Már megkezdték a VI. ötéves terv előkészítését. Az előjelek nagyon biztatók. Legalább tíz-tizenkét új. vagy felújított hivatal kialakítását tervezik. A megye szántóföldi művelésre alkalmatlan földjéből az eddigin félül 80 ezer hektár erdősítését irányozza elő. Az ezredforduló éveire megvalósuló beruházás eredményeként 200 ezer hektár Tőié nő az erdősített terület a megyében, és aránya eléri az országos átlagot. Az 1960-as évek elején kezdődött cellulóz- és más nyárfafajták telepítésében két erdőgazdaság, több állami és 89 szövetkezeti gazdaság veti részt. Az üzemi erdők, cellulóznyár-ültetvények jó része azóta gyérítő, tisztító vágásra, helyenként kitermelésre érett. Ez utóbbi legalább olyan jelentőségű munka, mint annak--^dején a telepítés, hiszen hazánknál? exportérdekei fűződnek a tervszerű megvalósításhoz. Ismeretes, hogy a jugoszláviai Mitrovicán a két ország közös beruházásából faipari kombinát épült. A cellulózgyártás alapanyagának egy részét a hazánkból odaszállított papírfa és egyéb lomboserdő kitermelt fája fedezi. Bács-Kiskun megye 89 közös gazdaságiiban 40,5 ezer köbméter papírfát kell 1980-ig kitermelni és megfelelő ütem szerint, a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével Jugoszláviába szállítani. Ezen felül a megye két erdőgazdasága és több, cellulóznyárt telépített állami gazdasága is nagyobb mennyiségű papírfát küld majd exportra az 1960-as évek elején létesített erdőkből. A mezőgazdasági szövetkezetek műszaki fél készültsége hiányos ahhoz, hogy az üzemi erdők tisztító, gyérítő vágását és kitermelését megfelelő ütemben elvégezhessék. Ezért a Kiskunsági Szövetkezetek Kereskedelmi Irodája és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság együttműködési szerződésével alapozták meg a tervszerű munkát. Hasonló együttműködés alakult ki a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság valamint a Duná menti szövetkezetek között a vágásra érett erdők kitermelésére. Igen jelentős a Kiskunhalasi Állami Gazdaság cellulóznyárterülete, amelyet gyenge minőségű homoktalajon telepített. Ápolására újabban pedig a vágásra érett erdő kitermelésére évek óta igen sokat költött a mezőgazdasági nagyüzem. Nagy teljesítményű gépet vásárolt, amelynek gazdaságos kihasználására öt állami gazdaság cs több szövetkezet összesen 7700 hektár erdőjének gyérítő, tisztító vágására társult. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó-, a Gemenci Erdő- és Vadgazdasággal együtt az erdőkitermelés igen jelentős feladatának megoldásában jó példával jár elöl. K. A. Még csak néhány napja, hogy a bulgáriai Plevenben szép sikerrel befejeződött az „Áruk baráti országból” akció keretében megrendezett magyar áruhét, s hétfőn Kecskeméten már ismét másik baráti ország termékeivel ismerkedhettünk. Az Alföld Áruházban megnyitották — a hagyományos árucserék történetében első ízben — a román áruk hetét. A szombatig, július 30-ig tartó árubemutató és vásár nyitó napján Bessenyi István, az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte a Romániából érkezett vendégeket, köztük Desuys Simona-t, a román SZÖVOSZ osztályvezetőjét, Rus Dumitrut, a Temes megyei MÉSZÖV elnökét, valamint Botár Georghet, a budapesti román nagykövetség tanácsosát. Bessenyi István üdvözlő • szavaiban hangsúlyozta, hogy a mostani és a hasonló árucserék nemcsak egymás termékeinek megismerését és megbecsülését segítik elő, hanem jól szolgálják az államok közötti baráti kapcsolatok elmélyítését is. Petrisor Ion, a Caras-Severin megyei szövetkezetek szövetségének elnöke megnyitó beszédében ugyancsak a baráti árucserék jelentőségéről, fontosságáról szólt, majd valamennyi rendező szervnek köszönetét mondva, megnyitotta a román áruhetet. A baráti ország termékeinek kecskeméti bev,"+qtVr>zása gazdag áruválasztékot sorakoztat fel. Két romániai megye fogyasztási szövetkezetei mintegy 4—5 millió forint értékű férfi- és gyermek garbót, gyermek alsóruházati cikkeket, különféle lenárukat, frottírholmikat, halkonzerveket, pástétomokat kínálnak az érdeklődő vevőközönségnek. Ezenkívül üveg- és fémáruk is szerepelnek a baráti országból érkezett áruk' listáján. J. T. • Szállításra kész farönkök a kunfehértói rakodóhelyen. (Méhesi Éva felvételei) | • Részlet az üveg- es fémáruk kínálatából. A tengerparton található kagylódarabok, csillámszilankok természetüknél fogva többnyire szép tárgyak, képződmények, de nem mondható el ugyanez a bazárok pultjain csillogó üveggyöngyökről. Még akkor sem, ha ez utóbbiakat, készítőik eredendően díszítő feladatok betöltésére szánták. A hasonló ellentétpárok felsorolását sokáig folytathatnánk. Szépek az ősi mázolatlan agyagedények, nem szépek a „modern" porcelánhattyúk és virágcsokrok. Formáik tömör egyszerűségével szép harmóniában állnak előttünk a megrozsdált öreg pásztorkolompok, vagy mázas fazekak, visszataszítóak viszont a virágágyást ékesítő kertitörpék ... Visszafelé haladva az időben ■úgy tűnik, hogy elődeink által használt tárgyak szinte kivétel nélkül sajátos és élő harmóniában állták készítőik egész világával. Az etruszk vázák, az avar lószerszámok, a szarmata edények, vagy a festett magyar tányérok egyaráni azt bizonyítják, hogy csak a gyáripar, a tucattermelés megjelenése szakította el a kézművesek által előállított. termékekben megjelenő egyéni szépséget, a kifejezetten díszítés céljaira gyártott csecsebecsék esztétikai ürességétől. Ennek következményeként pedig csúnya, ötlettelen játékautók. ízléstelen porcelánedények. sivár bútorok és lélektelen lakótelepek elszaporodása jelezte környezeti kultúránk növekvő „szennyezettségét". Szükségszerű ez? ... Ezt a kérdést már évtizedekkel ezelőtt felvetették azok a jobbízlésű emberek, akik nem érezték jól magukat gyárilag előállított lakóhelyi környezetükben. Egyben azt a furcsa ellentmondást is felvetették; miért terjed az ízléstelenség világa olyannyira, hiszen a csúnya tárgyak nem okvetlenül olcsóbbak az ízléseseknél. Szerencsére ezek a figyelmeztető hangok mind többfelé meghallgatásra találtak, és ha lassacskán is, de megindult a küzdelem az emberi környezet színesebbé, változatosabbá tételéért. Polgárjogot nyert az ipari formatervezés, és ma már mind több gyári termék nem csak hasznos szolgálatot tesz, hanem színével, külalakjával egyben ízléses, szép tárgy is. A legelmaradottabbnak, tűnik ezen a területen az építőipar, ahol jórészt még mindig a mennyiség és gazdaságossági szempontok szemlélete az uralkodó. Ennek következtében a házgyári lakótelepek jellegtelen egyformaságukkal és ötlettelenségükkel dacolnak könyezetünk megszépítésének vágyálmaival. A Kecskeméten harmadik alkalommal megrendezett Zománcművészeti Alkotótelep résztvevőit ismételten a lakótelepek külleme megváltoztatásának gondolata foglalkoztatja. A megyeszékhelyre érkezett magyar és szovjet művészeket azzal a céllal toborozták egybe, hogy olyan képi és plasztikai rendszereket, modelleket dolgozzanak ki, amelyek otthonosabbá, emberibbé formálják közvetlen környezetünk képét. A meghívottak Kecskemét új lakótelepi városrészeinek egyénítését, utcanévtáblák, számtáblák, vagy ezeket magukba foglaló képi és plasztikai művek tervezését vállalták él, s kaptak ehhez előzetes ötleteket. a megvalósításhoz pedig kedvező munkafeltételeket. A tábor alkotói sajátos színes formavilágukat a magyar művészei hagyományainak összefüggésében dolgozzák ki. A műfajok és stílusok közötti kapcsolatok felelevenítését célozzák a megrendezésre kerülő viták, találkozók is, ahol az építészet, a népköltészet és népművészet ismerői tartanak előadásokat, ■ kerekasztal-beszélgetéseket. Az idén először azt is tervezik, hogy a művészek keze közül kikerülő alkotások mielőbb rendeltetési helyükre, az utcákra, terekre és házfalakra kerüljenek, s olt, a valóságban bizonyítsák be a tervezői elgondolások helyességét. A Széchenyivárosban a tervek szerint már az ősszel megjelennek majd a haiznos és esztétikus feliratok. Egy csepp a tengerben! — mondhatják sokan, akiknek házuk, lakásuk semmivel nem különbözik s°k ezer társuktól. Ez a megállapítás valóban igaz, de a kezdő lépések jogát és hasznosságát nem vonja kétségbe. Környezeti kultúránk gazdagítása sokrétű, bonyolult feladat. És megváltoztatására irányuló minden kísérletet, kezdeményezést üdvözölnünk kel. P. M. • Sok pamutholaii is kapható az áruhéten. (Tóth Sándor felvételei) Román áruhét Kecskeméten • Kivágja, összegyűjti cs szállításra alkalmas helyre rakja a kitermelt fát a Kiskunhalasi Állami Gazdaság új gépe. A kanadai gyártmányú berendezés a gallyazást is elvégzi.
