Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 26. Közvetítési kísérletek Líbia és Egyiptom konfliktusának rendezésére Ellentmondó jelentések a határmenti összecsapásokról események sorokban BUDAPEST__________________ A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottságának 46. ülésére hét­főn Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter veze­tésével küldöttség utazott Moszk­vába. MOSZKVA__________________ Vasárnap a Szovjetunióba ér­kezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Gie­rek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága meg­hívásának eleget téve szabadsá­gát tölti a Szovjetunióban. (MTI) PÁRIZS_____________________ Vasárnap a reimsi repülőtérről a levegőbe emelkedett és elindult a Szovjetunió felé a Normandia- Nyeman francia repülőezred hat Mirage—1 típusú vadászgépe és két szállítógépe. A kötelék hétfőn érkezett Moszkvába hivatalos lá­togatásra. (TASZSZ) RÓMA______________________ Giulio Andreotti olasz minisz­terelnök, Forlani külügyminisz­ter társaságában hétfőn elutazott Washingtonba, ahol hivatalos látogatás keretében — találkozik Carter elnökkel, Cyrus Vance külügyminiszterrel és az ameri­kai gazdasági, pénzügyi vezető körök képviselőivel. Látogatásá­nak Rómában rendkívüli jelentő­séget tulajdonítanak. OTTAWA___________________ E napokban több százezer le­vél, csomag és egyéb küldemény nem jutott el Ottawában a cím­zettekhez, mivel sztrájkba léptek a központi postahivatal alkalma­zottai, munkakörülményeik javí­tását követelve. A sztrájkot a város más postai alkalmazottai is támogatják. (TASZSZ) PEKING ~ A kinai államtanács a közel­múltban törvényt hozott a Kí­nai Népköztársaságban alkalma­zott mértékrendszer szabályozá­sára. A rendelet értelmében „Kína alapvető mértékrendszere a méterrendszer, és a mérték­­egységek nemzetközi rendszerét fokozatosan vezetik be az ország­ban”. SANTIAGO_________________ Vasárnap este a chilei fővá­rostól 1000 kilométerre délre le­zuhant egy katonai repülőgép. A fedélzeten tartózkodó 76 személy közül 43-an élték túl a kataszt­rófát, de közöttük is vannak se­besültek. A szerencsétlenség okát mindeddig nem sikerült kideríte­ni. (AFP, UPI) NEW YORK_________________ Menahem Begin izraeli minisz­terelnök befejezte tíznapos ame­rikai látogatását és helyi idő sze­rint a késő esti órákban haza­utazott New Yorkból. (Reuter) Több mint egy hete folynak már változó hevességgel a líbi­ai— egyiptomi határon a két or­szág csapatainak összetűzései. A viszály lecsendlesítésére több arab ország is kísérletet tesz diploma­tái közvetítésével. Erre egyébként Mahmud Riad, az Arab Liga fő­titkára táviratban is felkérte a tagországok külügyminisztereit. Algéria részéről maga Huari Bumedien elnök vállalkozott a tárgyalásokra. Hétfőn a líbiai fő­városban, Tripoliban folytatott megbeszélést Moamer Kadhafival, s meghallgatta Jasszer Arafaltnak, a PFSZ vezetőjének tájékoztató­ját is. Arafat előzőleg az egyip­tomi vezetőkkel folytatott megbe­széléseket, s javasolta, hogy szüntessék be a 'katonai akciókat, cseréljék ki a hadifoglyokat, s hagyjanak fel az egymás ellen folytatott rádiókampánnyal is. Az AFP hírügynökség jól tájé­kozott kairói palesztin forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a Kadhafi—Bumedien—Arafat tár­gyalás eredményeként a líbiai államfő elfogadta a PFSZ veze­tőjének javaslatait. Bumedien a tripoli megbeszéléseket befejezve Kairóba utazott, Arafat úgyszin­tén. Csatlakozott a békítőkhöz Ku­­vait is, külügyminisztere közve­títésével, és Idi Amin ugandai el­nök is felajánlotta a közvetítő szerepet. Miközben az arab országok kí­sérleteket tesznek a viszály le­­csendesítésére, vasárnap ismét harcokra került sor a határöve­zetben. Egy kairói katonai szóvivő bejelentette, hogy „az egyiptomi bombázók vasárnap nagyobb egységekben támadást intéztek az Adam líbiai támaszpont ellen”. (Ez az egyiptomi határtól 130 kilométerre fekszik.) Az egyipto­mi bejelentés szerint a támadás során hat líbiai gépet és rakéta­állásokat semmisítettek meg. A szóvivő közölte, hogy a líbiai légvédelem a támadó gépek kö­zül kettőt lelőtt. Tripoliban viszont azt közölték, hegy tizennégy gépet lőttek le, s hogy az egyiptomiak Tobruk vá­ros ellen is támadást intéztek. Ugyancsak megtámadtak^ egy ki­képzőtábort is az egyiptomiak, a határtól 32 kilométerre. Az ARNA líbiai hírügynökség jelentése szerint Egyiptom oldalán Szudán is részt vesz az agresszió­ban. Az egyik foglyul ejtett re­pülős alezredes ugyanis közölte kihallgatása során, hogy Szudán területéről indult bevetésre. Szadat egyiptomi elnök eköz­ben próbál magyarázatot adni az agresszióra. Az arab országok uralkodóihoz és elnökeihez inté­zett levelében arra hivatkozik, hogy „az egyiptomi fegyveres erők kénytelenek voltak Líbia agresszív akcióit megtorolni.” Ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a hadműveletek kizárólag katonai célpontokra korlátozódnak. A tények ellenére azt fejtegeti Sza­dat, hogy a fegyveres erőket nem fordítja „arab nép vagy arab had­sereg ellen, hacsak nem önvédel­mi célokból”. (UPI, AFP, Reuter, AP, DPA, MENA, MTI) Magyar vezetők udvozlo távirata Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Fidel Castro Ruz-t, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkárát, kubai államelnököt és miniszterelnököt. A Kuba nem­zeti ünnepének alkalmából kül­dött táviratban a magyar vezetők hangsúlyozzák, hogy a magyar nép elismeréssel tekint a kubai nép maradandó eredményeire, amelyet a társadalom szocialista átalakításában, a néphatalom in­tézményes megszilárdításában, a népgazdaság és a kultúra sok ol­dalú fejlesztésében elért. Kuba következetes internacionalista po­litikája, a gyarmatosítás és az új­­gyarmatosítás ellen vívott harca példaként szolgál a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára — hangzik a táv­iratban. Kívánjuk önnek, tisztelt Fidel Castro elvtáís, és a Kubai Köztár­saság testvéri népének, hogy a Kubai Kommunista Párt I. kong­resszusa által megjelölt úton ha­ladva. érjenek el további sikereket a szocialista társadalom építésé­ben. hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára — áll befejezésül a magyar vezetők üdvözlő táviratá­ban. Köszöntötte a kubai nemzetgyű­lés elnökét Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke, s táviratot küldött testvérszervezetének a HNF. a SZOT Elnöksége és a KISZ Köz­ponti Bizottsága. (MTI) LAPSZEMLE „Az integráció útjai” * „Az integráció útjai” címmel a Pravda hétfői számában megje­lent* cikkével szól- ftözzá a Szov­jetunió új alkotmánytervezetéről kibontakozott ^ssznépi vitához Oleg Bogomolov, a Szovjetunió tudományos akadémiájának le­velező tagja. Az alkotmányterve­zetnek a Szovjetunió és a többi szocialista ország viszonyát sza­bályozó 30. szakaszáról írva ki­fejti: „A szocialista közösség abban különbözik minden más, a tör­ténelemben ismert államszövet­ségtől, hogy alapját az együtt­működés és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás képezi, amely nemcsak az egyenjogúság, a szu­verenitás és a kölcsönös előnyök tiszteletbentartását, hanem a résztvevők testvéri szolidaritá­sát is feltételezi. Az új típusú kapcsolatok meg­teremtésében, a szocialista kö­zösség megszilárdításában sok függ a szocialista országok kor. mányzó marxista—leninista párt­jai szervező és irányító tevékeny­ségétől, egyeztetett döntéseiktől és szoros együttműködésüktől. Az SZKP a többi testvérpárttal együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista közösség növelje gazdasági erejét és megerősítse nemzetközi pozí­cióit. Az együttműködés elmélyíté­sének fontos eszközévé, a terv­tevékenység területén megvaló­suló együttműködés hatékony formájává vált a sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyezte­tett terve. Az integráció fejlődé­sének új szakasza az együttmű­ködés hosszú lejáratú célprogram­jainak kidolgozásával és megva­lósításával kapcsolatos, amelyek biztosítják, hogy a KGST-örszá­­gok rendszeres és komplex mó­don fogjanak a fűtőanyag-ener­getikai, közellátási és egyéb problémák megoldásához. Je­lentősen hozzájárult ehhez a KGST Varsóban tartott J^XXI. ülésszaka. (MTI) Diplomaták a Csillagvárosban MOSZKVA Több, Moszkvában akkreditált diplomáciai képviselet vezetője hétfőn ellátogatott a Csillagvá­rosba. A diplomaták megkoszo­rúzták Jurij Gagarin emlékmű­vét, s egyperces hallgatással adóztak a világ első űrhajósa emlékének. Georgij Beregovoj, a Szovjet­unió űrhajós pilótája beszámolt a vendégeknek a Szovjetunió és más országok űrkutatási együtt­működéséről, az űrhajósok fel­készítésének módszereiről. • Orvosi ellátásban részesítenek a líbiai Tripoliban egy egyiptomi repülőtisztet, akinek gépét Tobruk közelében lőtték le. (Telefotó— AP—MTI—KS) Négy döntés Pekingben A Kínában szokásét faliújság-híradások monda­nivalóját immár a Kínai KP Központi Bizottságá­nak ülése is megero-:eKK. Kvatalosan is visszatért a kínai politikába meiden korábbi állásába Teng Hsziao-ping, a 72 eíendős politikus. Ismét ő a párt alelnöke, miniszterelnök-helyettes és a vezérkar főnöke. A Központi Bizottságnak ugyanez az ülése még három figyelemre méltó döntést ho­zott. Az egyik megerősítette Hua Kuo-fenget a párt elnöki tisztségében és a kormány élén. A másik: hivatalosan is kizárták és minden tisztségüktől megfosztották az úgynevezett „négyek bandájának” tagjait, élükön Mao özvegyével,' Csiang Csinggel. A harmadik döntés arra vonatkozik, hogy még az év folyamán összehívják a Kínai KP XI. kongresz­­szusát. Miután a kínai politika rendkívül zárt, tényszerű biztonsággal nem lehet felrajzolni sem a döntések létrejöttének mechanizmusát, sem pedig azt, hogy mi lesz a döntések közvetlen hatása. Mindenesetre: visszaemlékezve az elmúlt időszak eseményeire, bizonyos következtetéseket le lehet vonni. Mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy a kínai politika már több éve két irányzat harcá­nak színtere. Ezek közül az egyiket jobb híján „mérsékelt”, vagy „pragmatikus” irányzatnak ne­vezték. A másikat „radikálisnak”. Külpolitikai szempontból mindkét irányzat képviselői a kínai politika immár több mint egy évtizede kialakult élesen szovjetellenes vonalát követték. A közöttük levő nézeteltérések részben személyi-hatalmi jel­legűek voltak, részben pedig a kínai társadalom­szervezés és a gazdasági struktúra egymástól el­térő felfogását tükrözték. E két hatalmi központ harcának utolsó szakaszát Csou En-laj miniszter­­elnök 1976. január elején bekövetkezett halála nyi­totta még. ö volt a már említett „mérsékelt”, vagy „pragmatikus” vonal kidolgozója és legnagyobb te­kintélyű hordozója. Első számú szövetségese volt Teng Hsziao-ping, akit Csou utódjának tekintettek. A miniszterelnök halála idején azonban Mao Ce­­tung is súlyos beteg volt már, s valójában máig nem állapítható meg, hogy egyáltalán befolyásol­ta-e az eseményeket. Tény, hogy Csou En-laj ha­lála után a „radikális” szárny lendült ellentáma­dásba, s ennek az ellentámadásnak következménye volt Teng Hsziao-ping megfosztása a hatalomtól. Nyilvánvaló azonban, hogy az államaparátusban és a hadseregben a „radikálisok” kemény ellenál­lásra találtak, amihez hozzájárult a Csiang Csing személyével és átlátszóan nyílt hatalmi törekvései­vel szemben érzett ellenszenv is. Így a harc első eredménye az a kompromisszu­mos döntés volt, hogy Hua Kuo-feng került a párt és a kormány élére. Ezt követte Csiang Csing és társainak megfosztása a politikai hatalomtól körül­belül kilenc hónappal ezelőtt. Ebben az akcióban Hua Kuo-fenget félreérthetetlenül támogatta a had­sereg. Jóformán közvetlenül ezután, tehát már fél esztendeje felmerült Teng Hsziao-ping rehabilitá­­sának kérdése. Ez az események vázolt egymás­utánjában logikusnak látszott. Az a tény, hogy a rehabilitálás csak most követ­kezett be, általános vélemény szerint a vezetésben zajló vitákat és nézetkülönbségeket tükrözi. Fel­tehető, hogy e viták legmélyén az a kérdés húzó­dott meg: milyenek legyenek az állam és a párt élén álló új vezető, Hua Kuo-feng hatalmának kor­látái és milyen legyen e hatalom jellege. Ezzel kapcsolatban természetesen tényszerű in­formációk nem állnak rendelkezésre, csupán a meg­figyelők kombinációiból és az események időzítésé­ből lehet egyes következtetéseket levonni. Pekingi diplomáciai körökben július elejétől kezdve olyan információk voltak forgalomban, hogy Hua Kuo­­feng a kongresszus gyors összehívását kívánta vol­na. A kongresszus döntött volna azután Teng re­­habilitásáról. Ezzel szemben a jelenlegi vezetés két másik „erős embere”, Li Hszien-nien miniszter­elnök-helyettes és Je Csien-jlng honvédelmi mi­­miszter másképp foglalt állást, ök e hírek szerint, a KB plénumát szorgalmazták, amely rehabilitálja Teng Hsziao-pinget, formailag is kizárja „a né­gyeket” és csak ezután tűzi napirendre a kongresz­­szust. A különbség világos. Az első esetben az új párt­­kongresszust még Teng Hsziao-ping aktív rész­vétele nélkül szervezték volna meg. A második esetben már Teng részt vehet a kongresszus szer­vezésében és ezzel párhuzamosan a Központi Bizott­ság esedékes megtisztításában. Ma már tudjuk, hogy a két változat közül a második valósult meg. Mint mindig, e kombinációk értékét .csak később, a tények mérlegére helyezve lehet megítélni. Egye­lőre nem született még átfogó döntés Kína társadal­mi-gazdasági problémáinak megoldásáról, s egyelőre változatlan az ország külpolitikai irányvonala is. ;i!L g. e. Kuba ünnepén Kubának két nagy nemzeti ünnepe van. Július 26-án ün­­neplik a szocialista szigetor­szág lakói forradalmuk kezde­tének, a Santiago de Cuba-i Moncada-laktanya ostromának az évfordulóját. Az idén lesz 24 éve annak, hogy lelkes fia­tal forradalmárok egy cso­portja Havannából Oriente tartomány fővárosába uta­zott, hogy elfoglalja a Batis­­ta-rezsim egyik támaszaként számontartott kaszárnyaerő­döt. A támadás célja az volt, hogy fegyveréket szerezzenek, s megindítsák a zsarnokság elleni általános felkelést. A szigetnek ez a tartománya már többször volt hazafias mozgalmak színtere, s' Fidel Castro és társai is Orientét tartották legalkalmasabbnak arra, hogy innen kiindulva döntsék meg Batistát. A fiatal forradalmárok kö­zött voltak munkások, diákok, értelmiségiek. Nem voltak kommunisták még ekkor, az elnyomás miatti elkeseredés, Kuba amerikai kizsákmányo­lása feletti felháborodás vitte őket a felkelők táborába. ■ Tudjuk, akkor ez a kísérlet kudarcot vallott, de mégis ez­zel az időleges kudarccal kez­dődött meg Kuba győztes for­radalma. Három évvel később bátor férfiakkal a fedélzetén elin­dult a szigetre a Granma, a szabadság hajója. A pár tu­cat fegyveresből szervezett osztag hamarosan felkelő had_ sereggé lett, amely 1959 janu­árjának első napján bevonult Havannába. Tizennyolc éve a győztes forradalom szigete Kuba- Ezek az évek sem voltak könnyűek. A fegyveres harc tovább folytatódott az ellen­­forradalmi bandák, s a CIA pénzelte diverzáns ügynökök ellen, de ugyanakkor meg­kezdődött egy új, szabad élet építése is. Talán ez volt a nehezebb. A kubai nép le­gyűrte a legnehezebb akadá­lyokat, és ma már arról be­szélnek a szocializmust építő szigetországban, hogy a stabi­lizálódott forradalmi vívmá­nyok szilárdsága lehetővé tet­te a forradalom intézménye­sítését is. Ehhez természetesen kemény munkára, gyakran nagy lemondásra volt szük­ség. Nagyon sokat jelentett és jelent a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország áldozat­kész gazdasági, katonai, poli­tikai segítsége is. Kuba a szo­cialista integrációs szervezet, a KGST tagja. A társadalom átalakításában elért sikerei biztosítják Latin-Amerika sza­bad földjének nemzetközi te­kintélyét, biztos haladását a szocializmus építésében. • Az egykori Moncada-laktanyát a dolgozók állama iskolává alakította át. Ismét ülésezik Genfben az ENSZ emberi jogok bizottsága A genfi Nemzetek Palotájában hétfőn felújította munkáját az ENSZ emberi jogok bizottságá­nak különleges munkacsoportja, amely az emberi jogok Chilében történő megsértését vizsgálja. A munkacsoport meghallgatja a szemtanúk vallomásait és meg­vizsgálja a chilei állampolgárok demokratikus jogait és szabadsá­gát lábbal tipró junta gaztettei­ről tanúskodó újabb dokumentu­mokat. A munkacsoport az ösz­­szegyűjtött anyagok és tanúval­lomások alapján jelentést készít az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakára. (TASZSZ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Fábri Zoltán átvette a moszkvai filmfesztivál fődíját Hétfőn a Kulturális Minisztériumban Molnár Ferenc államtitkár köszöntötte Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendezőt abból az alkalom­ból, hogy Az ötödik pecsét című alkotása elnyerte a X. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál aranydíját. A díjat — amelyet a fesztivál „A filmművészet humanizmusáért, a békéért és a népek barátságá­ért” jelmondat díszít, a fesztiválon részt vett magyar küldöttség ve­zetője, Szabó B. István filmfőigazgató nyújtotta át a zsűri és a fesztiváligazgatóság jókívánságait tolmácsolva a művésznek. • Spanyolország jutott tovább a Davis-kupában Hétfőn délután a margitszigeti Dózsa Teniszstadionban Taróczy Balázs és Jose Higueras a magyar—spanyol Davis-mérkőzés utolsó egyesének folytatásában lépett pályára. Taróczy a vasárnapról söté­tedés miatt félbeszakadt mérkőzés folytatásában vereséget szenvedett, ezzel a spanyolok nyertek, s ők jutottak a kupa Európa B-zónájának döntőjébe, ahol Olaszországgal vívják küzdelmüket. • Esküt tett India ríj elnöke Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság sorrendben hatodik elnöke hétfőn hivatalos beiktatási ceremónia keretében letette az esküt. Az eskütételt követően Reddi rövid beszédben kijelentette: mint elnök fő feladatának azt tartja, hogy „az Indiai politikai élet­ben helyreálljon a szükséges harmónia, a gyanakvást a megértés lég­köre váltsa fel”. Az új köztársasági elnök ismert politikus hazájában. Az angolok elleni függetlenségi küzdelem idején — 1940 és 1945 'kö­zött — öt évet töltött börtönben. Szűkebb hazájában, Andhra Pradesh államban kétszer volt miniszterelnök, de a központi kormányban ia több tárcának volt gazdája. (AFP, Reuter) • Albánia nem (art igényt a kínai szakértők segítségére A tiranai kormány közölte a Kínai Népköztársaság nagykövetségé­vel, hogy Albánia a jövőben nem tart igényt a kínai szakértők segítségére. Belgrádba érkezett jelentések szerint Albánia nem hosz­­szabbítja meg a kínai szakértők tartózkodási engedélyét. Albániában, jelenleg több mint 2 ezer kínai gazdasági szakértő dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom