Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

Befejeződött a Fuvaroztatók Nyári Egyeteme Átadni az ismereteket Az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei a középiskolai ösztöndíjak juttatásáról egyetem munkájának értékelését, szeretném megköszönni a megye, s a város párt- és tanácsi szer­veinek, hogy otthont adtak a rendezvénynek, kellemes, kultu­rált környezetet biztosítottak az előadások megtartására. Öröm­mel tölt el az is, hogy ezután mindig Kecskemét lesz a nyári egyetem házigazdája, jobb helyet azért sem találhatnánk, mert a Bács-“Kiskun megyei Szállítási Bizottság immár csaknem másfél évtizede nagyon hozzáértően végzi munkáját, s tapasztalatai igen értékesek számunkra. A másik fő témánk a rakodás gépesítésének meggyorsítása volt, a harmadik pedig az őszi forga­lomra való felkészítés. Az el­hangzott előadások mindegyike hangsúlyozta, hogy a vasút, a közút, s a hajózás vonatkozásá­ban egyaránt igen fontos a rako­dási munka korszerű gépesítésé­nek meggyorsítása. Erre serkent bennünket az egyre súlyosbodó munkaerőhiány, és az évről év­re növekvő szállítási igény is. Űj rangvirág), szervezték a sport- versenyeket, Közben új barát­ságok születtek, kis közösségek alakultak ki, amelyek a viszont­látás reményében búcsúztak az utolsó napon. Fárasztó hetet töltöttek Baján, de a végső értékelésnél senki sem panaszkodott: feledhetetlen élménnyel lettek gazdagabbak. A hátralevő időben már csak egy (talán még fárasztóbb) feladat vár rájuk: átadni az ott szerzett ismereteket, az iskolákban is al­kalmazni a látottakat-hallotta- kat. Hiszen csak így kaphat ér­telmet az a munka, amit a tá­borban végeztek. Herczeg György HÍREK-HÍREK PETŐFI NÉPE Krími úttörők a megyében Húsz kiváló pionír és két fel­nőtt vezető érkezett a szovjet test­vérmegyéből, Krímből, a megyei úttörőelnökség meghívására az elmúlt héten hazánkba. Gazdag programot állítottak össze részük­re a magyar úttörő-vezetők: a főváros nevezetességein kívül a csillebérci nagytáborba, és az úttörővárosba, Zánkára is ellá­togattak. Jutott idejük Pécs ne­vezetességeivel és úttörőházával való megismerkedésre is. Most Bajára érkeztek az ifjú vendégek, és Bácsalmásra illetve Gemenc- re készülnek. További út,juk so­rán Kalocsára, Soltvadkertre, il­letve Kiskőrösre utaznak. A me­gyeszékhelyre kedden a késő es­ti órákban érkeznek. Az utolsó lakók • Az idei nyáron még lakják a gólyák a tiszakécskei régi gőz­malom kéményét. Az öreg tégla­építmény már régóta nem füstöl, villannyal jár a malom. Most már csak addig várnak a ké­mény lebontásával, míg a kisgó- lyák kirepülnek ... (Tóth Sándor felvétele.) Tegnap, Csoltó Lászlónak, a Központi Szállítási Tanács titká­rának záróbeszédével fejeződött be Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Fuvarozta­tók Nyári Egyeteme. Az ország különböző részéből összegyűlt hallgatók — a vállalatok, szövet­kezetek, és közlekedési irányító szervek szállítási szakemberei — értékes ismeretekkel gazdagab­ban tértek haza. Egy hét alatt 27 olyan előadást hallhattak a részt­vevők, amelyek bőséges informá­ciót tartalmaztak a népgazdaság fejlődését és a közlekedési ága­zat ezzel kapcsolatos feladatait illetően. Csoltó Lászlót arra kér­tem, összegezze lapunk számára a nyári egyetem munkáját, ered­ményeit. — Valóban, a nyári egyetem munka jellegű volt, a további fel­adatokra készítette fel az itt összegyűlt szakembergárdát. S ezzel máris megjelöltem a ren­dezvény egyik szép célkitűzését — mondotta a Központi Szállítási Tanács titkára. — Mielőtt azon­ban tovább folytatnám a nyári Több mint száz fiatal középis­kolás vett részt a KISZ megyei bizottsága vezetőképző táborának munkájában Baján. Az ott töl­tött egy hét alatt az előadások meghallgatását túl, alkalmuk nyílt a tapasztalatcserére, egy­más megismerésére is. A megye különböző részéből érkezett KISZ-vezetők felkészült előadók segítségével 'tanulmányozták a szervezeti élet időszerű kérdéseit, tájékoztatót hallottak az V. ötéves tervről, a külpolitika eseményei­ről, hosszan vitatkoztak a tanu­lásról. A zsúfolt program ellenére volt idejük vetélkedők rendezésére is, írták a tábori újságot (Súgó ’77), szerkesztették a rádiót (Hírha­Az Állami Ifjúsági Bizottság — a társszervekkel együttesen — irányelvekben szabályozta a kö­zépiskolai tanulmányi ösztöndí­jak juttatását. A tanulmányi segély célja a fizikai dolgozók, elsősorban a nagyüzemi, szakmunkás szülők tehetséges gyermekeinek ösztön­zése a továbbtanulásra. A középiskolai tanulmányi ösz­töndíjat az a nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló nyerheti el pályázat útján, aki gimná­ziumban, vagy szakközépiskolá­ban kíván továbbtanulni, s aki­nek legalább egyik szülője fizi­kai dolgozó. További feltétel: a diákszociális bizottság közösségi és emberi magatartását, tanul­mányi munkáját figyelembe vé­ve erre érdemesnek tartsa. E feltételek megléte esetén elnyer­heti az ösztöndíjat a már kö­zépfokú tanintézetben magasabb osztályba járó fiatal is- A pályá­zati kérelmeket február 15-ig az általános iskola igazgatójához — illetve a középiskola vezetőjéhez — kell benyújtani. A kérelmek­ről az intézményekben e célra létrehozott diákszociális bizott­ság alakít ki javaslatot, s továb­bítja a megyei, fővárosi diákszo­ciális bizottságnak. Amennyiben a vállalatok, szövetkezetek hoz­zájárulásaikkal növelik az ösz­töndíjjuttatás kereteit, ugyan­csak tehetnek név szerinti javas­latot saját dolgozóik gyermekei­nek támogatására. Az ösztöndíjak juttatását min­den évben felülvizsgálják, s nemcsak a csalód anyagi helyze­tének alakulása szempontjából. A támogatás megújításának egyik fő feltétele: a diák megfelelő ta­nulmányi eredeményt érjen el a közösségi magatartásával és ki­érdemelje az ösztöndíj további juttatását. Az ösztöndíj megtar­tásának, illetve elnyerésének ta­nulmányi feltétele a középisko­lában: félévkor legalább két érettségi tárgyból „jó” osztály­zat, elégtelen osztályzata pedig egyetlen tárgyból se legyen. Az ösztöndíjkeret elosztásáról, az ösztöndíjak odaítéléséről a megyei, illetve a fővárosi tanács mellett működő diákszociális bi­zottság dönt. A középiskola első osztályában a tanulmányi ösz­töndíj egy tanévre egységesen 2000 forint. A második osztálytól 2000—4000 forint között állapít­ható meg. A középiskolák a megállapított összeget minden szeptemberben és februárban, két egyenlő részletben fizetik ki a diákok szüleinek. A középis­kolai tanulmányi ösztöndíjak lé­tesítésére tervezett összeget az AIB a Központi Ifjúsági Alap­ból bocsátja az érintett tanácsok rendelkezésére. Ugyanakkor arra kéri a tanácsokat, a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy hozzá­járulásaikkal bővítsék a juttatás lehetőségeit, s az e célra szánt összeget bocsássák a megyei, il­letve a fővárosi tanács rendelke­zésére. (MTI) színfoltja volt az idei nyári egye­temnek, hogy napirendre kerültek a közlekedés környezetvédelmi problémái. Két szakosított napot is tartot­tunk. Az egyiken a mezőgazdasá­gi szállítások kerültek terítékre, s ezen is a rakodésgépesítés ka­pott hangsúlyt. A másik a keres­kedelmi nap volt, amelyen a la­kosság kulturáltabb ellátásának kérdéseiről esett szó. A nyári egyetem előadói — akik általában a különböző nép- gazdasági ágazatok, valamint szállítási szervek első számú ve­zetői voltak — rendkívül bőséges tájékozatást nyújtottak a szállít­tató partnerek szakembereinek. Szóltak a jelenlegi helyzetről, a várható fejlesztésről, s a gondo­kat is őszintén feltárták. Ismer­tették a közlekedéspolitikai kon­cepció megvalósításának eddigi eredményeit, s felvázolták az 1980 utáni időszak közlekedéspo­litikájának új vonásait, — mon­dotta befejezésül Csoltó László. N. O. Az ígéret szép szó... A szocialista brigádok a mozgalom hármas jelszava szellemében társadalmi munkát is vállalnak. Ha összesíteni lehetne, hogy a’ kis közösségek jóvoltából évente mennyivel lesznek korszerűbbek, nagyobbak, jobban felszereltek az is­kolák, óvodák, bölcsődék és más intézmények, szép summát tenne ki a „forin- tosított” eredmény. Lapunkban gyakran adunk hírt a brigádok ön­kéntesen és ingyen fel­ajánlott társadalmi mun­kájáról minden alkalom­mal a vitathatatlanul szo­cialista cselekedetnek ki­járó méltatással. Sajnos, ezúttal egy ritka, a szocia­lista brigádmozgalomra nem jellemző esetről kell beszámolnunk­Két évvel ezelőtt ripor­tot írtam a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Vedres István nevét viselő tervező kollektívájáról. A brigádéletet, a közösen vállalt feladatokat érintve többek közt arról esett szó a pozitív hangvételű cikk­ben, hogy a tagság társa­dalmi munkában elkészíti a kecskeméti szociális ott­hon új mosodájának ter­vét. A múlt hét szombatján csöng a telefon, s a vonal túlsó végén Hudák Olivér, a szociális otthon párttit­kára jelentkezik be. Rövi­den emlékeztet a két év­vel ezelőtti írásomra, s benne az otthonnak tett társadalmi munka-fel­ajánlásra. Aminek két esz­tendő elteltével, mind a mai napig nem tett eleget a Vedres brigád ... Terv helyett ígéreteket kaptak a szociális otthon vezetői, két év óta egy- folytábah: egy hét múlva, két hét múlva, még egy kis türelmet, stb. Közben az összes szükséges anya­got odaszállították már a tervezett építkezés színhe­lyére, s lekötötték a kivi­telező kapacitást is. Az új mosodát, ami úgy kellene az otthonnak, mint egy falat kenyér, terv hiányá­ban nem építhetik. Sok brigád-patrónusa van a' szociális otthonnak, de így még eggyel sem jártak... Felhívtam telefonon a brigád vezetőjét, hogy megkérdezzem, mi a kése­delem oka. Elsőként a vállalat irodaházát nemré­giben sújtott tűzesetre hi­vatkozott, azután pedig a csoport megcsappant lét­számára. A terv már ké­szen van — mondjam meg Hudák elvtársnak, hogy ő kiküldi neki, ha akarja! — de a „beára­zást”, ami hosszadalmas munka, még nem csinálták meg­A létszámhiány és a brigád munkával való nagy megterhelése elfogadható indoknak látszik. Csak azt kérdezem meg: miért hi­tegették két éven át a szociális otthont — a ter­vet még 1975-re ígérték —, miért nem mondták le a vállalást, ha nem tudnak annak eleget tenni?, A. Tóth Sándor NAPTAR 1977. július 24., vasárnap Névnap: Kinga Napkelte: 4 óra 12 pere Napnyugta: 19 óra 29 perc Holdkelte: 13 óra 10 perc Holdnyugta: 23 óra 28 pere IDŐJÁRÁS Várható időjárás vasárnap es­tig: fokozatosan az ország déli részén is felszakadozik a felhőzet és holnap már ott is csak egy-két helyen lehet kisebb eső. Az élénk, időnként északkeleti szél mér­séklődik. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet általában 10, 15 fok, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 24, 29 fok között vár­ható. (MTI) — Jelentős hozamnövekedés. A csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet tehenészetében a fajta­átalakító keresztezések és a te­nyésztői színvonal javulásának eredményeként szinte ugrássze­rűen emelkedik a tejhozam. Ta­valy az egy tehénre jutó fejési eredmény 3318 liter volt. Az idén elérik a 4000 litert. Ezt támaszt­ja alá a félévi összesítés is. — Tsz-klub. A bajai Augusz­tus 20. Termelőszövetkezetben rövidesen befejeződik a tsz-klub kialakítása. A szövetkezet köz­pontjához közel, egy régi épüle­tet jelentős társadalmi munká­val, valamint 140 ezer forint költ­séggel alakítanak át, a berende­zésre pedig 60 ezer forintot köl­tenek. — A zalakarosi víz orvosilag megfigyelt és bizonyított gyógy- hatására felfigyelt a SZOT is, és Zala megye Tanácsával kötött megállapodás szerint 300 szemé­lyes gyógyüdülőt építtet a fürdő területén. A gyógyszálló 1980-ra készül el mintegy 150 000 000 fo­rintos költséggel. 300 személyes gyógyszállót épít Zalakaroson a Danubius is. A két szálló meg­nyitásával fontos gyógyüdülő­hellyé válik Zalakaros. — Nyári lehalászás. A megye nagyobb városainak nyári hal­ellátását szolgálja a bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet har- kakötönyi tógazdaságában most folyó nyári, gyérítő halászás. Az egy-kétkilós pontyokból eddig 80 mázsát szállítottak elsősorban Bajára, Nagybaracskára és Kis­kunhalasra. Az év végéig mint­egy 6000 mázsa hal értékesítését tervezi a halászati szövetkezet. — Az IGV kecskeméti gyárá­nak pénztárgépszereldéjében a nehézkesen kezelhető elektromos kézi csiszológépet pneumatikus üzemeltetésűvel cserélték fel. A tápvezetéken érkező levegő per­cenként 60 ezer fordulattal for­gatja a parányi csiszolókövet. A munkások szívesen használják a könnyű, kényelmes kezelésű szer­számot, amelyből Gárdián Ferenc üzemvezető javaslatára öt dara- bot'vásárolt a gyár. (B. F.) — Háromszázezer forintos la- kásépítési-kölcsön alapot létesített ebben az évben a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet. Az idén 18 tagot részesítenek ebből támogatásban. — Július 26-án, a Moncada- laktanya megtámadásának évfor­dulóján, Kuba nemzeti ünnepén nagyszabású fotódokumentum- és plakátkiállítás nyílik a kőbá­nyai Pataky István Művelődési Központban. A „Szocializmus épí­tése Kubában” című tárlat a gyarmatosítástól napjainkig ad átfogó képet az amerikai konti­nens első szocialista államának történetéről. — Hercegszántón tavaly a kis­gazdaságok nagy részében áttér­jek az őszibarack: szálvesszős gyógymetszésére. A terület nagy­sága nem nő, s,fa sem lesz több, 1980-ra mégis négyszeresére nö­vekszik a termés. Az őszibarack színesebb, nagyobb és ízletesebb is, mint az átállítás előtt. — A tatabányai városi pártbi­zottság és a tanács felhívására számos üzem ajánlotta fel, hogy I társadalmi munkák szervezésé­vel segíti egy új, 150 személyes óvoda felépítését. A mintegy 8 millió forintba kerülő létesít­ményt Tatabánya-Űjvárosban jövőre kezdik építeni, az átadá­sa 1979-ben lesz. — A szegedi szénhidrogén me­dence földgázüzemének dolgozói — a II. számú gázfeldolgozó építkezésében részt vevő szovjet szakemberekkel együttműködve — kiemelkedő sikereket értek el a NOSZF 60. évfordulója tisztele­tére indított munkaversenyben. Határidő előtt üzembe helyeztek egy gázfeldolgozót, s az idén ter­ven felül kétmillió palack meg­töltéséhez elegendő pb-gázt ad­nak a népgazdaságnak. A Fáklya új száma A Fáklya című szovjet folyó­irat legújabb, 14. száma is nagy teret szentel a népeink közötti együttműködésnek. Érdekes írást közöl a moldáviai és a magyar mezőgazdasági szakemberek kö­zösen végzett tudományos kísér­leteiről. Színes képriport szól a híres bányászváros, Donyeck kör­nyezetvédelméről, s az érdeklő­dők megismerkedhetnek az 1812- ben alapított jaltai botanikus kert ezernyi látnivalójával. — Hasznos együttműködés. A Xejsőszentiváni termelőszövetkeL. zet a bácsbokodi és a nagyba­racskai közös gazdaságokkal megállapodott: repülőgéppel végzik a növényvédelem minden fontosabb munkálatát. A hasz­nos együttműködés egyeztetett ütemterv szerint folyik. — Az Európa Könyvkiadó bib­liofil osztálya a Magyar Helikon két új sorozattal jelentkezik az idén, a Biblioteca Históriával és a Kézirattárral. Első kiadványuk a könyvhétre meg is jelent, a második kötet a napokban kerül a boltokba. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 29. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négytalálatos szelvénye 201 | fogadónak volt, nyereményük egyenként 32 962 forint. Három találatot 9656 fogadó ért el, nye- j reményük egyenként 343 forint. A kéttalálatos szelvények száma 228 498 darab, ezekre egyenként 18 forintot fizetnek. A nyeremé- j nyék a nyereményilleték levo­nása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) MŰSOR: MOZI 1977. július 34.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor A SCOTLAND YARD VENDÉGE Színes, magyarul beszélő angol bűnügyi film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 50 százalékkal felemelt helyárú! Az Ifjúsági bérletek nem érvényeseid KECSKEMÉT ÁRPÁD: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor KALAND A SZIGETEN Színes, magyarul beszélő román—német—francia ifjúsági film MESEMOZI: fél 4 és háromnegyed 6 órakor SÜNI ÉS RUHÁJA Színes mesefilm-összeállítás IFJÚSÁGI PARK MOZI: (KTE-pálya területén) ENYÉM, TIED. KIÉ? Színes, magyarul beszélő olasz—francia—spanyol film vígjáték Az Ifjúsági bérletek nem érvényesek! 1977. július 35.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor A PIROS ALMA Színes, magyarul beszélő szovjet film KECSKEMET ÁRPÁD: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor KALAND A SZIGETEN Színes, magyarul beszélő román—német—francia ifjúsági film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor CSIZMÁS KANDÜR Színes, magyarul beszélő japán rajzfilm STÜDIOMOZI: íVárosi mozi épületében) 8 órakor Utoljára láthatják: SZERTARTÁS Színes japán film 14 éven aluliaknak nem ajánlottt IFJÚSÁGI PARK MOZI: (KTE-pálya területén) OLCSÓ REGÉNY Színes olasz filmvígjáték Csak 16 éven felülieknek! PETŐFI NÉPE A Magyar szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Blzottságáaak napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszlnger András Igazgat* Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709, Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Post* Előfizethető ■ helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással KHI 215—95162 jelzőszámlár* Készült a Petőfi Nyomdába» ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét Külső-Szegedi út 6. Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka Istvd* Index: 35 061 J HU ISSN 0133—351» Együtt a magány ellen Sokszor olvashattunk már tudósítást arról, hogy kis községekben is felkarolják az egyedül élő idős embereket. Klubokat szerveznek részükre és meg­próbálják egyhangú, unalmas napjaikat színesí­teni. Ez történt 1972-ben Fülöpszálláson is. A közsé­gi tanács néhány dolgozója már korábban is gon­dozta a magatehetetlen öregeket, bevásároltak, ta­karítottak és a védőnők segítségével gyógykezelték őket. A jelzett évben az egészségház néhány üres ter­mét berendezték; társalgót, étkezőt alakítottak ki és rrvegérkeztek az első vendégek. A tanács anya­gi támogatásával televíziót, rádiót, lemezjátszót vá- eároltak, kényelmes fotelokkal, szép virágokkal tet­ték barátságossá a szobákat. A kertet a termelő- szövetkezet és a helyi KISZ-szervezet brigádjai tartják rendben. Az idős nénik és bácsik először idegenkedve, za­vartan néztek szét, de amikor örökké mosolygó vezetőjük, Gergely Imréné kedvesen megmutatta a nekik készült kis birodalmat, s kávéval, süte­ménnyel kínálta őket és a szervfrozáshoz segítsé­güket kérte, megértették: otthon vannak. Lassan mindenkiben felengedett a hosszú évek magányá­nak zártsága. Mesélni kezdtek, elrévedve a múlt­ban, könnyesen, mégis megkönnyebbülten. Hiszen most már figyeltek egymásra, összekötötte őket a közös sors. Mikor délután négy órakor hazaindul­tak, már nem volt olyan nehéz belépni az üres, csöndes lakásba. Tudták, hogy holnap ismét együtt lesznek. Addig dolgozgatnak a ház körül, megka­pálják a veteményeket és tervezik a hétvégét, a gyerekek látogatásának ritka ünnepét­A község vezetői törődnek velük: a termelő- szövetkezet díjmentesen autóbuszt ajánl fel kirán­dulásaikhoz, tejet szállít a reggelihez. Az iskolá­sak karácsonykor, anyák napján műsorral, virág­gal köszöntik őket. A kiskőrösi ktsz-től kapott hul­ladékanyagból szatyrokat horgolnak, kulcstartókat varrnak, s az ennek értékesítéséből származó pénzt félre teszik. — Ha valakinek a névnapját ünnep­ük, ajándékot vesznek, teadélutánt rendeznek. — Hogy érzik magukat? — kérdezzük tőlük. íme, néhány felelet: — Otthon nagyon rossz, unalmas egyedül —, itt meg mindig csinálunk valamit. Ha mást nem, hát beszélgetünk. — Harmincnyolc éve halt meg az uram, azóta élek egyedül. Szörnyű a magány. Itt, az otthonban nem gondolok erre. — Még az étel is jobban esik, ha együtt eszünk. — Hívott a fiám, hogy költözzem hozzájuk, de én már nem tudok elmenni innen. Mindennap ki­járok a temetőbe a férjem sírjához. — Itt nem szól rám senki, azt teszek, amit aka­rok. Messze vannak a lányomék, évente csak há- romszor-négyszer jönnek el, de inkább az egyedül­létet választom, mint hogy terhűkre legyek. Székeli Valéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom