Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
1977. Július 24. • PETŐFI NÉPE • t Szoros szövetség a termeléssel Interjú Bajzák Bélával, a Középmagyarországi Pincegazdaság igazgatójával Félidő előtt az építőtáborokban Szűkebb hazánkban, Bács-Kiskunban senkinek sem kell bizonygatni azt, hogy a megye sokrétű mezőgazdasági terme* léséből a szőlőtermesztés milyen nagy hagyományokat mond* hat magáénak. A kedvező Adottságok, a szőlőművelők szorgalma már hosszú idő óta a bőség forrását jelenti, még akkor is, ha néhány évtizede a termék nagy része még nem azoké volt, akik verejtékeztek érte. Ezek a hagyományok a jövőt is táplálják, igazítják a homokhasznosítás irányát, és újabb, még nagyobb gazdagodás reményét keltik. Sajnos, voltak keserű esztendők is. amikor a tapasztalt szőlőtermelők egész hada kényszerült elbúcsúzni kisebb-nagvobb ültetvényeitől. Húszezer holdra becsülték az akkor kipusztult szőlők nagyságát. De a politikai konszolidáció. a nagyüzem létrejötte meghozta a szőlőtermesztés reneszánszát. Visszatért a telepítési kedv. hatalmas, új ültetvények borították ismét az átmenetileg elgyomosodott határt, s páratlanul új és szép panorámában gyönyörködhettünk. Az 1966-ban megtartott megyei pártértekezlet már azt jelentette. hogy: „megyénk gazdaságaiban a korszerű homokhasznosítás érdekében 33 ezer 436 kh nagyüzemi szőlőt telepítettek, mely az időszak legjelentősebb termelésfejlesztő beruházása volt." A hatvanas évek első fele tehát visszaadta a táj hírnevét, a szőlőtermesztés becsületét. Tulajdonképpen ezért mondhatjuk ma. hogy a megye mezőgazdaságilag hasznosítható területének 9 százaléka szőlő (országosan 3,1 százalék). hogy nálunk van a szőlő 27 százaléka, s évről évre az ország borának 40—45 százalékát, borexportjának pedig 45—50 százalékát adjuk. Az utóbbi évtizedben azonban valahol megálltunk. (A IV. ötéves terv időszakában csak 1400 hektár szőlőtelepítés valósult meg.) A továbbtelepítés megrekedt, az öreg szőlőket birtokló háztáji és kisegítő gazdaságok jelentős hányada megszüntette a szőlőművelést, megöregedtek a munkáló kezek, az utódoknak viszont a kishozamú parcellákkal való bajlódás nem volt már ínyükre. Ezzel együtt csorbult az a fontos gazdasági és politikai érdek is. amely a szőlőtermesztéshez kapcsolódik. Szűkült a felvásárlás lehetősége, (amelyet olykor hatványozott a rossz termés is), s ez együtt járt a forgalmazás, a piaci igények kielégítésének zavaraival is. Egy ilyen gondolatokat tartalmazó áttekintés előzte meg azt a beszélgetést, amelyet Bajzák Bélával, a Középmagyarországi Pincegazdaság igazgatójával folytatunk a borfelvásárlás -értékesítés. a termeléstől sohasem elválasztható időszerű kérdéseiről. A beszélgetés nem ölelhette fel a vállalat ténykedésének valamenynvi területét, hanem elsősorban azokat hozta előtérbe, amelyek a szőlőtermesztő közvéleményt legjobban érintik és érdeklik. A mostani időszakban miként alakult a felvásárlás termelői megalapozottsága és ebből a szempontból mi várható még a belátható jövőben? A statisztikai „leltár” szerint a megyében 52 ezer hektár szőlő van. Ez a területnagyság azonba bizonyos mértékben torzítja a valóságos helyzetet, mert egyrészt nagyon sok helyen még nem jelentették be a művelési ágváltozást, másrészt a kisüzemi szőlők területének nagysága nem áll arányban a megtermelt szőlő mennyiségével. Az alacsony termésátlagokra gondolok. Becslésünk szerint 46—48 ezer hektár a ténylegesen megművelt szőlőterület. Ebből — már modernnek nevezhető — 25 ezer hektár található a nagyüzemekben. Ami igazán korszerű, az 14—15 ezer hektárra tehető. Ezek az ültetvények a beszélgetés elején jelzett időszakban születtek. Bár azóta sok hasznos, vagy ellenkező szándékú, bírálat, megjegyzés illette az akkori nagy telepítési mozgalmat, annak módját, a fajtaösszetételt, imitt-amott a szakszerűséget; mégis nagyon határozottan azt kell mondjam, hogy ez történelmi jelentőségű tett volt, biztosította a korábban kiesett területek pótlását, a termesztés folyamatosságát. Ha úgy tetszik — a felvásárlás szemszögéből nézve — mind a mai napig az akkor eltelepített területekből „élünk”. Tulajdonképpen ezeknek a területeknek a nagy termőképessége biztosítja azt is, hogy pótolhatjuk, illetve egyensúlyban tudjuk tartani az évente mintegy kétezer hektárral csökkent szőlőterület miatti terméskiesést. Tehát ez az a bázis, ami átlagosan évente 2,6 millió mázsa szőlőtermést biztosít. Vannak persze jobb esztendők is, hiszen 1973-ban több mint hárommillió mázsa termett és előfordul olyan is, mint tavaly, amikor ennek csak fele: 1,6 millió mázsa volt szüretelhető. Ami a vállalat tevékenységét illeti — átlagos arányról van szó — a megtermett mennyiségnek 40 százalékát dolgozzuk fel. A szőlő „szabadpályás” cikk, ami azt jelenti, hogy a termelő nagygazdaságok is rendelkeznek saját feldolgozó üzemmel. Hét állami gazdaság teljes vertikumban dolgozik. Két szakszövetkezet palackozza borait, s mások pedig «host készülnek ugyanilyen vállalkozásra. Számos szövetkezet borászkodik, s a végterméket maga forgalmazza. Ezek azonban már igénylik a feldolgozásban való együttműködést, ami annyit jelent, hogy a közös érdekeltségen nyugvó megállapodás alapján cégünk a bor egy hányadát visszaadja a szövetkezetnek, termelői áron. Ebből is érzékelhető, hogy a vállalat régi, de még ma is sokszor emlegetett monopolhelyzete már teljes egészében a múlté. Olyan módszerekre, kapcsolatteremtésre van szükség, amely számunkra teljes mértékben és egyenletesen biztosítja a szükséges szőlő-, must-, illetve bormennyiségeket. Mindehhez lényegesen hozzájárul az az újra tapasztalható telepítési kedv. amelynek kereteit a megyei párt- és tanácsi vezetés a tervidőszakban tízezer hektár nagyüzemi és nagy termésmennyiséget adó szőlő telepítésében határozza meg. Ez az évenként átlagosan szüretelhető szőlőmennyiséget magasan a hárommillió mázsa fölött állandósítja. A vállalat tevékenysége nevezhető-e a régi értelemben vett adás-vételnek, vagy ezt az esetlegességet felváltja egy hosszabb időn át tartható, s a megalapozó kapcsolat? Bár hosszú idő óta nem élünk már a jelszavak világában, mégis valami ehhez hasonlót mondok; Szoros szövetség a termeléssel! Valóban, az adás-vétel a régi értelemben, teljesen megszűnt. A különböző termelő üzemekkel közép- és hosszabb távú kapcsolatokat építünk ki, körültekintő szerződések alapján. Ezek időtartama 3—5 év, de a zöme tíz éves. Vállalati munkálkodásunk közgazdasági indítékú megfontoltsága az állandósított árukapcsolat. Ez mindenképpen előnyös a feleknek, hiszen az üzemek számára, még nagyobb termés esetén is, megszűnt az értékesítési gond. A kapcsolatokat védőárak pecsételik meg. S ez a védőár mindig, úgymond, felfelé követi a kereslet-kínálat viszonyának alakulását. S az sem közömbös, hogy egy állami vállalat az áruátvétel bármely időszakában is fizetőképes. . Ezek a kapcsolatok olykor feszültséget is okozhatnak, mert a termelők, például az elmúlt esztendőben, úgy érezték, hogy a gyenge termés következtében magasabb lehetne az árhonoráció. Azonban előfordult és előfordulhat fordított helyzet is. Nagy termés esetén, a vállalat a szerződésen felüli mennyiség átvételére is teljes garanciát nyújt. Mindebből az a törekvés tűnik ki, hogy valamennyi partnerünkkel korrekt kapcsolatokra törekszünk. A termeléssel való szoros együttműködésre való törekvésünknek már eléggé közismert bizonyítékai is vannak. Termelési és borászati együttműködésünk van a kecskeméti „Hetek”kel (három téesz, négy szakszövetkezet). Ez esetben a borászati tevékenység eredményét megosztjuk, amit a termelők a régi ültetvények korszerűsítésére fordítanak. Meg kell jegyeznem, hogy nincs sablonunk, nincs kitölthető blankettánk, és kapcsolatainkat nem akarjuk uniformizálni. Az izsáki Sárfehér Tszszel 500 hektárnyi közös telepítést válaltunk, amelynek keretében kidolgozzuk a pezsgőgyártáshoz szükséges alapborok elkészítésének technológiáját. Majdnem azonos tartalmú a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezettel megkötött szerződésünk is. Es lesz-e ennek folytatása? — Igen, egy sor szerződés vázlata már készen áll, a részletekben természetesen lesznek még a megegyezés során változtatások. Ilyen van előkészületben az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezettel, amelyet szerdán írtunk alá. A kiskunfélegyházi Lenin, a Vörös Csillag és a kunszállási Alkotmány Tsz-ek részvételével 450 hektár telepítésével egy vörösbor-termesztési körzetet fogunk kialakítani. Távolabbi céljaink között szerepel: a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság kapcsolatot teremt a környékbeli szövetkezetekkel. A gazdaság a termés fokozása érdekében segítségül adja a termelési rendszerét, s ezért visszakapja a termés egy részét. A Pincegazdaság rendelkezésre bocsátja a szaktanácsadást, növényvédő szert, műtrágyát, s összehangolja a feldolgozó kapacitást, illetve azok fejlesztését. Együttes figyelmet kap ilyen módon a szőlőtermesztés és a -forgalmazás egyaránt. Az Izsáki Állami Gazdasággal a kapacitás kihasználása érdekében együtt-termelés eredményeként közös bor jelenik meg majd a piacon. Ez év őszétől a Kiskőrösi Állami Gazdaság termelte szőlőből helyben piros Márka-szőlő üdítő italt készítünk! A soltvadkerti Szőlőskert, Jóreménység, és a keceli Szőlőfürt szakszövetkezetek borászati üzemet hoznak létre és saját termésű boraikat palackozzák, de kapacitásuk kihasználásához mi is betársulunk. Vállalatunk azt is érzékeli, hogy helyenként már jelentős feldolgozó teljesítőképesség van, de nem épülhetett még ki a kereskedelmi apparátus és természetesen nincs piaci tapasztalat sem. Az említett üzemek termését vállalatunk palackozza, ami egyben « saját kapacitásunk alaposabb kihasználását is jelenti. A már megkötött, pecsétet és aláírást kapott szerződések tartalmazzák-e a vállalat olyan irányú törekvését, amellyel közvetlen módon a termelést is segítik? Már említettem, hogy elvi álláspontunk, amit a gyakorlat már hosszú idő óta bizonyít, miszerint a felvásárlás-forgalmazás feltétele a termelés — éppen ezért, mint már példákat is sorakoztattam fel —, a vállalat anyagi erejéhez mérten ebben a tervciklusban részt vesz az új telepítésekben. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy az 1980-as esztendő elejéig kooperációban háromezer hektár kerül eltelepí • tésre, ebből ezer hektár telepítésének költségeit 15—50 százalékban vállaljuk. Ezenkívül résztveszünk a régebbi ültetvények korszerűsítésében, felújításában a támrendszerek építésében, műtrágya- és védekezőanyag segítségnyújtásban és a Kertészeti ügyetem illetékeseivel karöltve a szaktanácsadásban is. Ügy érezzük. hogy vállalatunk a telepítésekben való részvételével megbízhatóan támogatja a tízezer hektáros ültetvény-programot. Ha ez megvalósul és utána kihagyás nélkül meglesz a kiöregedett szőlők folytonos pótlásához szükséges ültetvényrotáció. akkor bízhatunk benne, hogy rövidesen — ha csak olykor a rendkívüli időjárás nem okoz károkat — évente négymillió mázsa szőlőt szüretelünk. Nem új dolog és teljesen természetes, hogy az üzemeket és a kistermelőket egyaránt érdekli az -árak alakulása. Mindig megújuló kérdés: van-e értelme a termelésnek, milyen mértékben térülnek meg az egyre növekvő termelési költségek? Mi ezzel kapcsolatosan a közgazdasági prognózis? Az árak alakulását illetően számunkra is elsőrendű nemcsak a költségek megtérülése, hanem a termesztés tisztességes haszna is. A szőlőtermesztési ágazat jövedelmezőségének két fontos összetevője van. Az egyik a hozam, a másik a felvásárlási ár. Ha az utóbbi nem veszi figyelembe a termesztési adottságokat, akkor is — s erre már volt Példa — tönkremegy. vagy veszít teljesítőképességéből a kultúra. Valaha az árpolitika nagyon merev volt és egy keserves folyamat nyomán beigazolódott. hogy olyan módon hoszszabb távon nem lehet termelni és nekünk dolgozni. Csak a fogyasztó. a fogyasztás szempontjából nézték a felvásárlási árakat, és nem vették figyelembe a termelési költségek változásait. Az árak moccanása bizony lassú volt. Néhány esztendeje azonban a változás időszakában vagyunk, s ebben is tükröződik a termelői és felvásárlói kölcsönösség. Természetesen ezzel együtt azt is tudomásul kell venni, hogy a felvásárlási árnövekedés hatott a fogyasztói árakra is. A felvásárlási ár növekedési mértéke 1973—76 között 12 százalékos volt. 1976-ban, egyetlen esztendőben. 23 százalékkal többet fizettünk a termékekért. ami természetesen összefüggött a rossz terméssel is. De sietek hozzátenni, hogy ez a felvásárlási árszínvonal nagyobb termés esetén is reális. Menetközbeni eredményként talán úgy is fogalmazhatnék. hogy a termelési költségek és a felvásárlási árak terén kialakult egyfajta egyensúly. Számításaink szerint egy hektár szőlő megművelésének költsége 28 —50 ezer forint között mozog. Ha az átlagtermés 80 mázsás, és a szőlő felvásárlási ára 7—7,50 forint, akkor a nyereséghozam 10—12 ezer forint közötti. Ez már elfogadhatónak mondható. De kilátásba helyezhetem ugyanakkor a további. bár szolid felvásárlási áremelést is. Hiszen arra kell törekednünk. hogy a közepesen termő területeken is meglegyen a termelési érdekeltség. Ha már az árakról beszélünk, essen arról is szó, vajon a vásárló számára milyen borárak várhatók. Egészen röviden: lesz-e olcsó bor? Ezzel a jogos kérdéssel már sokszor találkoztam, és örülök a lehetőségnek. hogy a nyilvánosság előtt válaszolhatok. Köztudomású, hogy a bor nem alapvető táplálkozási, hanem élvezeti cikk. Ez az utóbbi időben az árakban is megmutatkozik és a fogyasztó tapasztalhatja. hogy egyaránt vannak olcsóbb és drágább borok. Az utóbbival kapcsolatosan sok bírálatot és kérdést kaptam: hol az olcsó bor? Például hova tűnt a Kövidinka? Szeretném megnyugtatni a borkedvelőket, hogy ismét lesz Kövidinka, de csak a megyében forgalmazzuk, mert az országos ellátás biztosításához szükséges készletek nem állnak rendelkezésre. Az olcsóbb borok kategóriájában maraod az ugyancsak közkedvelt Szemeltrizling és a Kocsis Irma is. * A sok tapasztalat, lankadatlan szorgalom, nagy társadalmi érdeklődés, állandóan modernizálódó hozzáértés, a kedvező közgazdasági légkör jól megalapozza a termelés és a forgalmazás hullámzásoktól egyre kevésbé hányatott biztonságát. W. D. Tavaly is csökkent Magyarországon a mozilátogatók száma. Kivéve Bács-Kiskunt- Az idén vonzóbbak a filmszínházak, mindenütt többen ülnek a nézőtéren. Megyénkben a növekedés tartósnak ígérkezik. 1977 első hat hónapjában 130 ezerrel több jegy kelt el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Visszatalálnak a moziba az emberek! Az adatok azokat igazolják, akik bíztak a válság túlélésében. Milliók ülnek a képernyő előtt, de már mozdulnak, mennek, ha jöbb, más program kínálkozik. Tévedték, akik kizárólag a televízió gyors térhódításával magyarázták a mozik elnéptelenedését. Állják a versenyt a színházak, zsúfoltak a cukrászdák, vendéglők, növekedik lassan-lassan a hangversenylátogatók tábora, mind többen utaznak, tanulnak. Talán a filmforgalmazás szakembereit bűvölte legtovább a tévé varázsszeme. Oldódik a beletörődés bénultsága: vonzóbb körülményekkel, választékosabb műsorpolitikával keresik a közönség kegyeit. Bács-Kiskunban a kalocsaiak, bajaiak, kiskunfélegyháziak, izsákiak, dunavecseiek felújított, Ezekben a napokban az ország 53 építőtáborában már a harmadik turnus önkéntes munkásai teljesítik a számukra kijelölt feladatokat. Lassan a félidőhöz közeledik az idei 20. jubileumi építőtáborozás. Eddig mintegy 20 ezer középiskolás tett tanúbizonyságot helytállásról. Milyen eredménnyel? — erről tájékoztatták a KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munkatársát. — Az ifjúmunkások táboraiban ezen a nyáron is a mezőgazdasági idénymunkák teljesítésének meggyorsítása a fő feladat. Az első két turnus munkáját értékelő gyorsmérleg egyik legfontosabb megállapítása: egyetlen közösség tevékenységét sem érte a legcsekélyebb kifogás sem. Az idén a tavalyinál nagyobb teljesítmény-normákat állítottak a fiatalok elé. Dicséretükre legyen mondva, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is — a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagosan 110—115 százalékra teljesítették a kitűzött feladatokat. Ez pedig nem kis erőfeszítésükbe került. Elegendő arra utalni, hogy a gyümölcsösöket sújtó jégverés miatt mindjárt a startnál „munkaigényesebb” volt a szüret. Az első turnusok többsége ribizlit, meggyet szüretelt, Világszerte a korszerű élelmi- - szerpk közé tartoznak a növényi olajok, amelyek könnyen emészthetők és tápértékük is magas. A biológiailag értékes olajok hazai fogyasztása növekvőben van, 1976-ban a 28,9 kilogrammos egy főre jutó lakossági zsiradék fogyasztás mintegy 20 százalékát tette már ki. Ez az arány mindinkább az állati zsírok rovására a növényi olajok felé tolódik el, ugyanúgy, mint a fejlett országokban, ahol a növényi olajok adják a szükségletnek már háromnegyed részét. Az V. ötéves tervben tovább javul a növényi olaj ellátás. Amíg 1976-ban az üzemek 320 ezer tonnányi napraforgót dolgoztak fel, addig 1980-ra 540— csinosított épületben nézhetik a filmeket. Bácsbokodon, Solton, Szánkon, Solfvadkerten, Tompán, Tiszakécskén, Szakmaron is sokat költöttek mozira. Korszerűsítik a technikát. A filmforgalmazás tudatosodását a rétegmozik bizonyítják. Meg a filmklubok!. Kialakul a művészmozi'k, az ifjúsági sorozatok, a legkisebbeknek szánt vetítések törzsközönsége. Ezeken a helyeken a film és a néző találkozása már nem csupán unalomelverő időtöltés. Keresik a fiatalok esztétikai nevelésének lehetőségeit, módjait- A próbálkozások vegyes eredményűek, de a felismert cél, a törekvés önmagában is sokat jelent. A szépftgetés elkényelmesít, ezért kár volna elhallgatni, hogy sokakat, a lakosság tekintélyes részét nem tudom mivel se lehetne rávenni egy mozi meglátogatására. Rájuk gondolva szervezték meg a kislétszámú munkaihelyeken az üzemi vetítéseket. Ha a hegy ... Csupán Kecskeméten 6000—7000 dolgozó jut rendszerint maradandó élményhez. A gyakorlatban is hat már az a felismerés, hogy a filmforgalmazás a szocialista művelődésvagy szőlőt kötözött és zöldséget szedett. Érdemes megemlíteni: több-termelőszövetkezet az idén először fogadott vállalkozó kedvű fiatalokat. Igen jó véleménynyel vannak például a kiskunlacházi Petőfi Tsz táborában serénykedő fiatalokról, akik jelenleg a gyümölcsszedésben és a zöldségápolási munkákban segítenek. Cegléden a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a második turnus kollektívája országosan is a legmagasabb teljesítményt érte el a zöldségszedésben és a vírágápolási munkákban. Négy turnusban összesen ezer diák nyújt segítő kezet ezen a nyáron a Sárszentmihályi Állami Gazdaság ugyancsak újonnan nyílt építőtáborában. Jól megy a munka a már „nagy hagyományokkal" rendelkező táborokban is. így például a Kskőrösi Állami Gazdaság építőtáborában, ahol több mint tíz éve foglalatoskodnak fiatalok a barack-szüret idején. Ezen a nyáron összesen ezer fiatalt várnak ide. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság „portáján” szervezett épitőtáborozás is. Az idén itt kétezer diáklány szüreteli majd a beérett gyümölcsöt, szedi a zöldséget. 600 ezer tonnára növekszik a?, ipar által átvett alapanyag menynyisége. Ehhez jelentős kapacitás bővítést hajtanak végre: a nóvényolajiparnak jelenleg öt gyára van az országban, naponta 110 vagon napraforgómag feldolgozására képesek, ez a teljesítmény azonban a következő években nem lesz elegendő, ezért Szolnok megyében, Martfűn felépül a hatodik, új gyár, amely egymaga annyit „tud” majd, mint a jelenlegi üzemek együttvéve. ' A martfűi üzem beruházási költsége eléri a 2,5 milliárd forintot. Az egyik NSZK-beli cég szállítja majd a jelenleg ismert legkorszerűbb feldolgozógépeket; ezeket magyar egységekkel egészítik majd ki. (MTI) politika része. Az üzemvezetők keresik a természetes szövetségesekkel, más kulturális intézményekkel a kapcsolatot. Rég a múlté a sok áldatlan csetepaté, a művelődési házak és mozik oly gyakori viszálya. (Kinek a programja üti kiét? ...) örülnek a társintézmények, ha a filmszínházak is rendeznek tárlatokat, könyvkiállításokat, ankétoka t. A fellendülés a javuló filmellátottságnak is köszönhető. Sajnos egy időben olcsó, ízléstelen, felelőtlen kabarétréfák céltáblái voltak gyakran világsikert aratott, magas eszmeiségű hazai filmalkotások- Egyeseknek semmi sem volt drága néhány jó poén kedvéért. Az idén megyénkben minden ötödik néző magyar filmre váltott jegyet. A sikerlista élén találjuk a Ludas Matyit, a Fekete gyémántokat. Ma is népszerű az Árvácska, tetszett a Küldetés. A közízlés kedvező formálódását jelzi a semmitmondó, primitív kalandfilmek látogatottságának viszonylagos csökkenése. Kétmilliönál többen voltak Bács-Kiskunban januártól június végéig a mozikban! Legalább annyira örülök ennek a hírnek, mint a Sánta-regényből készített Fábrl-film moszkvai nagydíjának. A dolgok összefüggjek. H. N. Energiaközpont a Várban • A budai Várban épül fel az ország elektromos energiaellátásának irányító központja. A többszintes épületben két vasbeton„héjú” torony is épül. Ezeken kapnak majd helyet az erőművekkel és más üzemviteli központokkal rádiókapcsolatot biztosító antennák. Növényolajgyár épül Martfűn KÉTMILLIÓ NÉZŐ AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Vissza a moziba!
