Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1977. Július 21. \ MllBliiiiMiliiillllMIl A keskenyfilm diadalútja A filmtechnikában egykor háttérbe szorított és „csökkentett értékűnek” mondott 8 milliméteres rendszer az utóbbi években tért hódított. A siker fő részese a Kodak-gyár által kidolgozott „szuper—8" rendszer volt. Amíg korábban egy 16 milliméter széles filmszalagol kétszer kellett átvezetni a filmkamerán és közben hosszirányban felezni, addig az új módszer szerint 8 milliméter széles és 15 méter hosszú filmszalaggal dolgozunk egy filmkazettában. Milyen előnyei vannak a „szu(MTI Külföldi Képszolgálat.) per—8" keskenyfilm-rendszernek? Ellentétben a „kettős—8—film”rnel, a „szuper—8—film” valójában csak 8 milliméter széles, s a perforált lyukszegély és a képtávolság megkisebbítése révén a képfelület majdnem 50 százalékkal megnagyobbodott. Ezzel a lépéssel a színminőséget, a képtávolságot és vetítésnél az elérhető képnagyságot lényegesen meg lehetett javítani. Az új filmkazetta mérete igen kicsi. Mivel benne csak folyamatosan 15 méter filmanyag áll az ember rendelkezésére, nem kell a kazettát megfordítani. Elméletileg kb. 3,3 perces jelenetet lehet egy filmkazetta tartalmára felvenni. Mikor lehetővé vált a keskenyfilmek hangosítása is, még tovább nőtt a népszerűségük. A teljesen új mérethez természetesen új készüléket — kamerát, filmvetítőt — kellett előállítani. S új segédberendezéseket is, mint amilyen a képen látható „Feliton” 'montázskészülék. Ez az első olyan kis berendezés, amely minden körülmények közt biztosítja a kép és magnetofonra felvett hang szinkron visszaadását. A „Feliton”-nal bármely képkockából külön is ki nagyíthatók a részletek. A készüléket számos tartozék egészíti ki. Az egyik — a hölgy jobb kezében — a film tisztító egység, amely egyszerűen felerősíthető a készülékre. Hasznos a bal kezében tartott kis szerkezet is: négyszámjegyű képkocka-számláló, ami ugyancsak könnyen beiktatható a filmpályába. Berendezés cukorbetegek vizsgálatára A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet nem, vagy csak részben képes értékesíteni a táplálékkal bevitt szénhidrátot. Mivel a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben, azt a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is. A cukor felhasználása, elégése bonyolult folyamat, amelyben & hasnyálmirigy hormonjának, az inzulinnak van nagy szerepe. A cukorbetegség keletkezése tehát összefügg az inzulin hiányával. Gyógyítása részben diétával, részben — súlyosabb esetekben — a hiányzó inzulin pótlásával történik. A napi szükséges inzulin mennyisége egyénenként változik és a helyes kezelés érdekében a gyógyítás első feladata ennek az értéknek a meghatározása. Ezt segíti elő a chicagói egyetemen most kipróbált berendezés, amelyet az egyetem egyik professzora szerkesztett. A berendezés helyettesíti a hasnyálmirigy működését. Leolvasható a készüléken a beteg véréhek cukortartalma. A berendezés ugyanakkor kiszámítja a beteg számára szükséges inzulin mennyiségét, azt automatikusan kibocsájtja egy erre alkalmas tartályból. A berendezést a beteg májához vezető érbe kapcsolják. • Dr. David L. Horowitz orvosprofesszor, a berendezés feltalálója működésbe helyezi a készüléket. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A berendezés kísérlet, megfigyelés alatt áll, ma még nem lehet biztosan eldönteni, hogy mennyire lesz használható a klinikai gyakorlatban. „Takarékos” atomerőmű A világ első atomerőművének — 1954- ben — mindössze 5 MW teljesítménye volt. Nem egészen másfél évtized alatt az üzemelő atomerőművek összteljesítménye elérte a au ezer, 1980- ra pedig megközelíti a 300 ezer megawattot. A fejlett tőkés országok energiagazdaságában az atomenergia ma még nem játszik jelentős szerepet. Kivétel Nagy-Britannia. A szigetországban az atomenergia már ma is több mint 10 százalékkal részesedik a fűtőanyag-ter- ' melésben, s a reaktor-típust, amely tulajdonképpen egy elgőzölögtető könynyűvizes, nehézvízzel moderált változat (moderálásnak a neutronok sebességének „lefékezését” nevezik az atomenergetikában.) Nehézvíz moderátorral olyan reaktort is lehet építeni, amely kisebb dúsítású, vagy dúsítatlan urániummal működik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tervek szerint 1985-re a felhasznált energia 22—25 százalékát atomerőművekben állítják majd elő. A madártávlati felvétel az egyik legújabb angol atomerőműről készült, amely világviszonylatban egyike a leggazdaságosabban üzemelőknek. A szakirodalomban az angolszáz elnevezés rövidítéseként SGHWR betűkkel jelölik az ott megépített KOMMUNISTÁK A SÜTŐÜZEMEKBEN Szoros kapcsolatban a párt- és a gazdasági vezetés Gázvizsga Amióta a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat MSZMP alapszervezetét az 1975-ben megválasztott új vezetőség irányítja, a pártélet nagyobb lendületet kapott. új tartalommal telt meg. Erről győződhettünk meg azon a beszélgetésen. amelyet Drozdik István párttitkárral folytattunk. Ö maga is szakmabeli — pék —; a törzsgárdával együtt nőtt fel. valamennyiüket személy szerint ismeri. tisztában van gondjaikkal, problémáikkal. Korábban mint pártmunkás szerényebb gyakorlattal rendelkezett, ezt a hiányt jól ellensúlyozta az időközben elvégzett öthónapos pártiskola. A pártfeladatok elszakíthatatlanok a gazdasági, a termelő munkától. Így a vezetőségválasztást követően az új tervszakasz előkészítésén volt a hangsúly, majd a következő esztendő már az ötéves tervciklus konkrét tennivalóinak végrehajtására irányult. A vállalati feladatokkal együtt erősödött, gyarapodott az eltelt évek során az alapszervezet munkája, s alakultak ki a vezetés módszerei, csiszolódott annak stílusa. A taglétszám a mintegy két és fél év alatt megkétszereződött, s az utánpótlás egyrészt a sütőipari szakma legjobbjaiból. másrészt a vállalat egyéb beosztású dolgozóiból folyamatosan biztosított. A tagfelvételeknél az egészséges arányokra törekednek. Jelenleg két fizikai dolgozó felvétele van folyamatban. A pártmunkában a tervszerűséget és a szervezett pártélet megteremtését tekintik fő célnak. A pontos munkatervre alapozott párttevékenységet szervesen egészíti ki a rendszeresen megtartott vezetőségi ülések, taggyűlések, amelyek mindegyikéből tíz-tíz esik egy évre. Hasznos és gyümölcsöző volt az a kezdeményezés is. amelynek keretében a sütőipari, illetve az ÉPSZER Vállalat pártalapszervezetei együttműködve, a lehetőségeket gyakorta megtárgyalva, segítették lépésről lépésre a kenyérgyár rekonstrukcióját. Az üzemi alapszervezet készítette elő a korábban igen nélkülözött KISZ-alapszervezet megalakítását, amely 1975 végén 25 taggal fogott munkához, ma pedig 38 a taglétszám. Kialakultak és folyamatosan érvényesülnek az alapszervezet. beszámoltatási. ellenőrzési módszerei is. A gazdasági vezetők az alapszervezeti vezetőség előtt negyed-, taggyűlésen pedig félévenként adnak számot a vállalat munkájáról. Szoros a párt- és a gazdasági tevékenység közötti összhang, ami annál is inkább fontos, mivel mindez nem kis mértékben segíti elő a vállalatnak a lakossági ellátással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését. Kezdettől fogva fontos feladatának tartja az alapszervezet vezetősége az üzemi demokrácia kialakítását. illetve érvényre juttatását. A dolgozók résztvesznek az üzem technológiai terveinek kidolgozásában. és — mint arra legilletékesebbek. a legközvetlenebb kapcsolatban állók — részesei a munkahely kialakításának. E tekintetben tanácsukat, véleményüket az alapszervezet csakúgy, mint a vállalati vezetés, minden esetben kikéri és figyelembe veszi. Jelen van az alapszervezet a vállalati élet, tevékenység minden területén. Képviselteti magát a hetenkénti vállalatvezetői megbeszéléseken. a szakszervezeti üléseken. a KISZ-rendezvényeken. a szocialista brigádértekezleteken, üzemi tanácskozásokon. Ilyenformán jól tölti be a párt irányító, vezető szerepéhez méltó funkcióját. Nem elhanyagolható területe a pártéletnek a célratörő oktatás. Az előző oktatási évadban gazdaságpolitikai kérdésekről esett szó. majd a munkásmozgalom történetével ismerkedtek a hallgatók. A következő évad egyéb gazdaságpolitikai témák mellett a vállalat ötéves tervfeladatainak megismertetését helyezi előtérbe. Mintegy félév óta havonként politikai vitakört rendeznek a középvezetők számára — bevonva a vidéki üzemvezetőket is —, annak tudatában, hogy a résztvevők a szerzett ismereteket tovább adják maid munkatársaiknak, beosztottaiknak. Az időszerű politikai tájékoztatás keretében egyébként a legelevenebben az üzemi demokrácia helyzetéről folyt a vita. A jó eredmények mellett —. amelyeket a városi pártbizottság is elismer — az alapszervezet tervei közt ott szerepel a politikai nevelőmunka még hatékonyabbá tétele, s a gazdasági tevékenységen belül a még jobb munkára nevelés. A párttagok a dolgozó társaik körében végzendő agitációs munka fokozására törekszenek, amellyel kapcsolatban személyre szóló pártmegbízatásokat kaptak. A szervezeti élet további javítása érdekében egyébként rövidesen három pártcsoport alakul. A vállalat kommunistáinak ösztönzése nyomán a dolgozók csatlakoztak az emlékezetes csepeli felhíváshoz, a város gyermekintézményeinek támogatására pedig kommunista műszakjaik munkabérét ajánlották fel. Elevenség, mozgalmas célratörés jellemzi a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat kommunistáinak szervezeti életét az utóbbi néhány esztendőben. Az alapszervezet — a tervezés szakaszától a végrehajtásig — jelen van a vállalati munka valamennyi mozzanatában. utat mutatva, s támogatva a gazdasági célkitűzések megvalósítását. J. T. • A Gáztechnikái Kutató- é* Vizsgáló Állomás az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt egyik kutató, fejlesztő és vizsgáló intézménye. Feladata a többi között a gáztüzelő berendezések hatósági engedélyezéséhez szükséges szakértői vizsgálat is. Képünkön: számítógépes vizsgáló berendezés ellenőrzi a gáztűzhely működését. (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS.> Lakóházak a „hangok árnyékában" Moszkvában a Dimitrov sugárút mentén hamarosan új lakónegyedek épülnek. A városépítők különleges tervet dolgoztak ki, hogy e rendkívül forgalmas körzet lakói számára biztosítsák az „akusztikai kényelmet”. Ezt úgy érik el, hogy az alapvető zajforrások felé valamennyi lakóház „vakfalakkal”, vagy a mellékhelyiségek ablakaival néz. A lakóházak elé üzleteket, sportcsarnokokat és garázsokat terveznek. Ezeket vasbeton-állványokon helyezik el, s ily módon akusztikai korlátot alkotnak. A hangok visszaverődnek, s elkerülik a lakásokat. A lakóházak így. mintha a „hangok árnyékában-* helyezkednének el. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Munkaidő és díjazás a termelőszövetkezetekben NE LEGYEN MOSTOHA A juhászat fejlesztésének gondjai A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, s a munka díjazásának rendszeréről. Az együttes rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetekre, a mezőgazdasági szakszövetkezetekre és a termelőszövetkezeti törvény alapján működő jogi személyiséggel rendelkező társulások tagjai, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóira. Munkaidő. A szövetkezetek, illetve a mezőgazdasági ágazatba tartozó szövetkezeti társulások dolgozóinak munkaideje — túlórával együtt — legfeljebb évi 3000 óra lehet, ha alaptevékenységben foglalkoztatják őket. Az alaptevékenységen kívül, valamint a nem mezőgazdasági ágazatba tartozó szövetkezeti társulások dolgozóinak munkaideje legfeljebb évi 2500 óra lehet. Részükre túlmunka elrendelhető, azonban ennek mértéke havi 30 óránál több nem lehet. .A havi munkaidő 270 óránál és napi 12 óránál hosszabb, illetőleg napi 8 óránál rövidebb nem lehet. A MUNKA DÍJAZÁSA. A díjazással kapcsolatban a rendelet külön foglalkozik a fizikai és külön a nem fizikai dolgozókra vonatkozó szabályokkal. A fizikai dolgozók díjazásával kapcsolatos sokrétű rendelkezések közül figyelmet érdemelnek a részes művelést vállaló tagokra és alkalmazottakra vonatkozó szabályok. Részükre általában a várható termés akkora hányadát lehet kikötni, amelynek pénzben kifejezett értéke (felvásárlási áron, ennek hiányában szűkített önköltségen számítva) az elvégzett munkának a szövetkezet belső díjtételei szerint számított összegével egyenlő. Figyelembe kell venni ezen túlmenőn az átadott földön a szövetkezet által előzetesen végzett ráfordításokat, a szövetkezet munkaerő-helyzetét, valamint a kérdéses növény részművelésének helyileg kialakult hagyományait is. A részes munkadíj mértékét minderre figyelemmel, valamennyi számba jövő tényező együttes mérlegelésével, esetenként kell meghatározni. A fizikai dolgozóknak — a végzett munka arányában — eredménytől függő "részesedést kell megállapítani. A nem fizikai dolgozók munkadíját a munkakörnek megfelelő munkadíjtétel határai között az arra illetékes testület vagy vezető állapítja meg. A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók munkadíjára a vezetőség tesz javaslatot. A munkadíj mértékére vonatkozó megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. PRÉMIUMFELTÉTELEK. A rendelet előírja, hogy a prémiumfeltételeket minden esetben írásban kell az érdekeltekkel közölni, kellő módon nyilvánosságra kell hozni és a feltételek meghatározásával egyidejűleg a kizáró és csökkentő ismérveket is elő kell írni. A nem fizikai dolgozók részére év végén a gazdálkodási eredményektől függő mértékben a végzett munka arányában — a fizikai dolgozókkal azonosak — eredménytől függő részesedést kell fizetni. Láthatjuk tehát, hogy a rendelet a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak munkaidejére, a munka díjazására vonatkozó előírásokat azonos módoh rendezi, ezzel az érintettek jogi viszonyai tovább közelednek az alkalmazotti viszonyokhoz, a munkajogi megoldásokhoz. A rendelet számos dolgozói kategóriánál (építőipari tevékenységet végzők, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységben dolgozók, üzletszerzők, gépjárművezetők) olyan külön jogszabályokra utal, melyeket díjazásuknál külön figyelembe kell venni. Annak ellenére, hogy a rendelet és mellékletei jelentős részletszabályzást is tartalmaznak, számos kérdésben a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban kell — termelőszövetkezeti sajátosságok és belső viszonyok figyelembevételével — rendelkezni. Így az esetlegesen felmerülő viták eldöntésénél nemcsak a rendelet, de a törvényes munkaügyi szabályzat rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az új rendelkezéseket általában 1977. május 1. napjától már alkalmazni kell. A premizálásra vonatkozó rendelkezéseket 1978. január 1. napjától, a munkadíj alsó határára vonatkozó rendelkezéseket fokozatos bevezetéssel 1980. január 1. napjától kell alkalmazni. Az együttes rendelet a Magyar Közlöny 1977. évi 41. számában került közzétételre. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Nehéz volna kielégítő választ adni arra, miért a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek foglalkoznak leginkább a juhászattal. Magyarázni lehet ezt többféleképpen, de megmagyarázni nehezen. A környezeti adottságok, vagy a hagyomány? Talán a kettő együtt hatott, hogy éppen a gyengébb gazdaságok alakították ki korábban ezt az ágazatot. Mégis most kevésbé ápolják ezt a hagyományt. Sajnos, az épületekre adott 40 százalékos állami támogatás, a jerke-dotáció — ami a meglevő anyaállomány 30 százalékának lecserélése esetén darabonként 500, állományfejlesztésnél 700 forint — vagy a gyapjú átvételi árának emelése is csak kevésbé ösztönzi az üzemeket a fejlesztésre. A gazdaságok vezetői úgy mondják, hogy mindez kevés a nyereséges tenyésztéshez. Valamit enyhített a gondon, hogy a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat a múlt év őszén bevezetett yerke-kihelyezési akció keretében eddig mintegy 17 ezer tenyészanyagot adott a mezőgazdasági üzemeknek, aminek árát három év alatt bárányban fizetik vissza. Valamikor igénytelen, söprögető állatnak tartották a birkát, Napjainkra bebizonyosodott, hogy a többi jószághoz hasonlóan a juh is igényli a körültekintő ápolást, tartása is csak így gazdaságos. Ennek figyelmen kívül hagyása veszteséget jelent a mezőgazdasági üzemeknek. Részben ez okozta, hogy Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok 1966- tól húsz, a termelőszövetkezetek tízezer anyajuhot számoltak fel. Tavaly már a 90 ezret sem érte el az anyaállomány, pedig a megyében levő legelőterületek szerény becslések szerint a jelenlegi állomány három-négyszeresének is könnyen biztosítanák az olcsó tömegtakarmányt. A megye bruttó termelési értékének így csak 2—2,5 százalékát adja a juhászat. Adhatna többet is, mert a juhhús jó exportcikk, keresett a tőkés piacokon, gyapjúval viszont dollárimportot takaríthatunk meg. Ez is bizonyítja, hogy érdemes az ágazatot fejleszteni. A tenyésztői munkát azonban az elején kell kezdeni, vagyis a meglevő anyaállomány szelektálásával, egyébként elmarad a várt eredmény. A fejlesztés alapja a tenyésztés korszerűsítése. A fela4at nagy. A feltételek ugyanis egyik állattenyésztési ágazatban sem voltak olyan mostohák, mint a juhászainál. Ebből következik, hogy a máshol már szinte általános mesterséges megtermékenyítés még ma sem terjedt el a juhoknál. Sokszor félreértés zavarja egy-egy új telep létrehozását is. A típustervek rtem kötelezőek a gazdaságoknak, csak ajánlottak. Igaz, ilyennel még nem rendelkezik a Bács-Kiskun megyei AGROBER Vállalat, de dolgoznak egy megfelelő típusterv kialakításán. Ennek alapján a jászberényi Lenin Termelőszövetkezetben felépítenek egy juhtelepet, ha az beválik és elfogadják,, akkor ezt a tervet alkalmazzák majd más mezőgazdasági üzemekben is. A helyi sajátosságoknak megfelelően egyedi tervek alapján is építhetnek juhhodályt, a MÉM Mezőgazdasági Főosztályának engedélyével. Ehhez csak az szükséges, hogy az megfeleljen a korszerű követelményeknek. Egyedi tervek alapján készítette el az AGROBER az akasztói Béke és a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet juhászati telepét, illetve ezer férőhelyes bárányhizlaldáját. Hátrányosan hat az ágazatra, hogy a juhtenyésztésnek napjainkban sincs rendszergazdája, ezért vontatottan halad a tenyésztői munka. Igaz, vannak kezdeményezések, de sajnos, csak egy-egy üzemen belül. Így viszont nem tudnak olyan eredményt elérni, mintha a gazdaságok összefognának. Integrálni kellene a juhászatot, kihasználni az üzemek adottságait. A Duna mentén levő szövetkezetek például megszervezhetnék a tenyészanyag-utánpótlást és a tejtermelést. Megfontolandó az is, hogy érdemes-e csak a kimondottan gyapjútermelő állatokat tartani, vagy helyettük a célnak megfelelő húst- és gyapjút is adó juhokat kell elszaporítani? Valószínű, ez utóbbi javára billen a mérleg. Ezt szorgalmazzák a megyei állattenyésztési felügyelőség szakemberei is. A tervek szerint 1980-ra a gazdaságok 15 százalékkal növelik az összes juhállományt, ezen belül az anyaállományt 16-tal, a vágójuhot 33, a gyapjútermelést 15 százalékkal, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ha mindezt sikerül megvalósítani akkor sem mondható, hogy a gazdaságok minden lehetőséget kihasználtak. Vitathatatlan, ez is nagy előrelépést jelentene a juhászaiban, megteremtené az alapját az intenzív tenyésztési mód elterjedésének. Bóna Zoltán
