Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
1977. Július 21. • PETŐFI NEPE • 5 Sikeres félév a kerekegyházi ipari szövetkezetben 0 Járomi József és Tőzsér István, a November 7. brigád tagjai a francia exportra kerülő szállodai állványokat készítik elő csomagolásra. < — A múlt év vége óta francia megrendelő részére is dolgozunk — újságolja Tóth Béla. a kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Inari Szövetkezet elnöke. — Szállodai állványok készítésére kaptunk megrendelést és december végéig nyolcezret szállítottunk. Nyugati oartnerünk elégedettségét bizonyítja. hogy az idén már 112 ezerre kantunk megrendelést, sőt a most folyó tárgyalások sikere esetén újabb 900 ezerre lesz szükség. A továbbiakban arról tájékoztatott az elnök, hogy míg a múlt évben 21.7 millió forint volt az árbevételük, december végéig szeretnék elérni a 24,4 milliót. Az első félév kedvezően alakult. 15 millió forint értékű árut gyártottak és értékesítettek. Ebből 5,1 millió tőkés export volt. míg 7.1 millió forintot kaptak a szovjet megrendelésre készült termékekért. A Lőrinci Ülőbútor Ipari Szövetkezet részére kooperációban gyártanak szék- és fotelalkatrészeket. Az összeszerelést, kárpitozást már a lőrinciek végzik. Míg a szövetkezet faipari részlegének 90 dolgozója exporttermékeket készít, a lakatosok a lakosság. illetve a TÜZÉP megrendelésére különböző típusú vaskapukat és kerítéseket gyártanak. Töb. bi részlegük szolgáltató tevékenységet végez. Fodrászatuknak még Kecskemétről is van törzsvendége. A 11 tagú kőműves brigád jelenleg a kecskeméti UNIVER Szövetkezet helybeli irodaházának átalakításán dolgozik. Hamarosan befejezik a munkát, s hozzálátnak a húsbolt felújításához, valamint egy húsfeldolgozó létesítéséhez. Közben maga a szövetkezet is fejlődik. Még az idén elkészül a szociális létesítmény — öltöző, mosdó, étkezde — és új. 700 négyzetméteres műhelycsarnokot helyeznek üzembe. A KISZÖV támogatással mintegy 4 millió forintos beruházással létesített műhelycsarnok jelentősen hozzájárul majd a munkakörülmények javításához. 750 ezer forint értékű új gépparkja pedig a termelékenység növeléséhez. O. L. • A többi nagy teljesítményű géppel együtt tavasz óta két műszakban dolgozik ez a mintegy félmillió forint értékű olasz másoló-marógép, amellyel Kürtösi Gábor, az Április 5. brigád tagja széklábakat készít. • Rendek Lászlóné fodrászhoz még Kecskemétről is érkeznek vendégek. Figyelemmel és fegyelemmel Beszélgetés a tűzvédelemről Ügy szerepel a köztudatban a tűz, mint a legszörnyűbb elemi csapások egyike. Néhány, különösen nagy kárt okozott tűzeset történt az utóbbi hónapokban — köztük a legutóbbi a nagykanizsai áruházi raktártűz —, s ez még jobban az érdeklődés előterébe hozta a tűzoltóság munkáját, a tűzvédelem időszerű feladatait. Horváth Sándor tűzoltó ezredest, a BM tűzoltóság országos parancsnokhelyettesét kerestük fel a tüzek megelőzésére, a tűzoltóság munkájára és a nyári tennivalókra vonatkozó kérdésekkel. — Kezdjük a tűzesetek okaival. Mi okozza e téren önöknek a legtöbb gondot? — Legmakacsabb ellenfelünk: a gondatlanság. A természeti erők által Okozott tüzeket kivéve szinte minden eset mögött a gondatlanság húzódik meg. A statisztika 17 féle okot sorol fel, köztük olyanokat, mint a dohányzás, a nyílt láng használata, a gyermekek játéka, a sugárzó hő, az elektromos áram, a szabadban való tűzrakás, de ha mindezeket alaposabban elemezzük, kiderül, hogy valaki valahol vétett a tűzvédelmi előírások, a kötelező elővigyázatosság, írott vagy íratlan szabályai ellen. Sokmilliós kárt, sőt emberélet kioltását is Okozhatja például, ha gyerekek kezeügyében gyufát hagynák, ha valaki nem tartja meg a hegesztésnél kötelező biztonsági előírásokat vagy szabálytalanul használ elektromos berendezést. Külön lehetne beszélni az erdei tűzrakó, szalonnasütő helyeken őrizetlenül, vagy eloltatlanul hagyott tűzről, parázsról, ezek ugyancsak jelentős károkat okoznak. — Milyennek látja ön Magyarország jelenlegi tűzvédelmi helyzetét? — Túlzott aggodalomra sincs ok, de a helyzet további javítására mindenképpen szükség van. Tavaly a tűzkárok összessége meghaladta a 181 millió forintot, ebből több mint 52 millió forint volt az ipiar és 82 millió fölötti összeg ' a mezőgazdaság vesztesége. Mindinkább jellemzővé válnak az úgynevezett nagy és kiemelt értékű tűzkárok mindkét területen. Ez azért van így, mert itt e helyeken koncentrálódnak “a Tégnágyóbb 'értékék. "Például ' a Magyar Pamutipar újpesti gyáf^fbatf * a modern géppark pusztulása jelentette az óriási veszteséget, a nagykanizsai bútoráruház raktárának tüzénél viszont a késztermékekben és az épületben keletkezett nagy összegű kár. Szeretném hangsúlyozni, hogy az értékkoncentráció növekedése csupán a nagyobb veszélyeztetettség lehetőségét jelenti, de ennek nem szükségszerű velejárója, hogy tűz keletkezzék. Ahol a tűz elleni védekezés szabályainak megtartását, az anyagi- és személyi feltételek biztosítását nem holmi „kellemetlen feladatnak, hanem a termelés fontos feltételének tekintik, ott nincs és nem is lehet komolyabb baj. — A tűzvédelem további javítása tehát nem utolsósorban szemlélet kérdése? — Így is mondhatjuk. Évek óta tartó folyamatról van szó, amelynek kezdetén a „termelés mindén áron és mindenek fölött” szemlélet uralkodott. Azóta óriási változások történtek, s ma már ott tartunk, hogy gazdasági vezetőink nagy többsége a biztonságos termelés elve alapján irányít. Ebben hozzáértő munkatársak szakértelmére, jelentős létszámú társadalmi aktívagárdára és vállalati tűzoltóságra támaszkodhat. Hozzá kell azonban tenni, hogy a gyárak is állami gazdaságok igazgatói, valamint a termelőszövetkezeti elnökök többségénél bekövetkezett szemléletváltozás az alsóbb vezetői szinteken még sem mondható általánosan jellemzőnek. Ide tartozik, hogy a dolgozók munkahelyi tűzvédelmi oktatásában még sok a formalitás. — Jelent-e a korábbitól eltérő feladatokat az önök számára a felgyorsult városiasodás, közelebbről a lakótelepek építése? — Bizonyos értelemben a kelleténél többet. Ezek egy része abból adódik, hogy egyes tervezők, illetve kivitelezők nem számolnak kellően a tűzkeletkezés lehetőségeivel, másrészt pedig egyes lakók nem tanúsítanak kellő gondosságot. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak építkezni, hanem lakni is más módon kell a modern lakótelepeken, a magas épületekben, hiszen baj esetén az ezekből történő menekülés sokkal bonyolultabb és a kárérték is rendkívül jelentős lehet. Emiatt ösztönözzük az ingatlankezelő vállalatokat a szükséges intézkedések megtételére, a lakótelepi lakások lakóit pedig a legfontosabb helyi tűzvédelmi tudnivalók elsajátítására, másszóval a magas házakban szükséges óvatosabb életmódra. — Tavaly a korábbiaknál több halálos áldozatot követeltek a tűzesetek, s ezen belül különösen sok volt a tűz okozta gyermekhalál, ön szerint mit lehet tenni e szomorú statisztika megjavítása érdekében? — Az elmúlt évben 153 személy vesztette életét tűz következtében, köztük 34 gyermek, valóban mindkét szám magasabb az előző évekénél. A felnőtteknél leggyakoribb halálok: az ittas állapotban ágyban való dohányzás, a gyerekeknél viszont ismét a gondatlanság. Előfordult, hogy két-három kisgyerek szenvedett egyszerre tűzhalált, vagy halálos füstmérgezést a szülő hanyagsága, a felügyelet hiánya miatt. Tűzvédelmi szerveink évek óta szívós felvilágosító munkával, propaganda tevékenységgel igyekeznek megelőzni az ilyen eseteket, de sajnos, ezt nem mindenki szíveli meg. Széles körű társadalmi akcióra lenne szükség, a szülök, a pedagógusok, a gyermeknevelési intézmények összefogására, a sajtó, a rádió és a televízió aktívabb közreműködésére. — Mit jelent az önök számára a nyár, a mezőgazdasági idény? — Mindenekelőtt a kalászos éé szálas mezőgazdasági termények betakarításának és szárításának fokozott védelmét. A nagyfokú gépesítés következtében a betakarítási idő lerövidült, kevesebb ideig vannak veszélyeztetve a kalászosok a termőterületen — ez az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy az új technológia új veszélyforrásokat is hozon létre, gondoljunk az erő- és munkagépekből kipattan» szikrákra, a villamos berendezéseknél előforduló hibákra, a tarlóégetésre. Az összefüggő, nagy gabonatáblákon a tűz gyorsan terjed, az egész termést elpusztíthatja. A meleg levegővel történő szárításnál a legkisebb technológiai vagy tűzvédelmi mulasztás következménye az anyag meggyulladása lehet. — Nyári gondjaink felsorolása korántsem teljes — mondotta befejezésül Horváth Sándor tűzoltó ezredes. — A tűzoltóság jelen van mindig és mindenütt, ahol szükség van rá. Itt külön ki kell emelnem a falvakban fontos szerepet betöltő önkéntes tűzoltók munkáját. Rájuk a tűzmegelőzésben és a tűzoltásban egyaránt lehet számítani, munkájukat igen lelkesen és jól végzik. Túl a hivatásos és az önkéntes állományon, társadalmi segítőinken, szükség van minden állampolgár figyelmére, fegyelmére elsősorban a tüzék megelőzése, de ha kell, az oltásban is. V. E. Zenei tábor Baján Az elmúlt napokban nyitotta meg kapuit a bajai KlSZ-vezetőképző táborban a középiskolások nyári zenei tábora, melyet az idén szakmunkástanulók részére hirdetett olvasótáborral párhuzamosan rendeztek meg. A több mint hetven fiatal többsége zeneiskolai továbbképzős, akik a Zeneművészeti Szakközépiskolák ugyancsak hangszeres növendékeivel együtt vesznek részt az egyes szekciók munkájában. A napi program közös énekléssel kezdődik, majd délelőttönként kerül sor — szaktanárok irányításával — a kamarazenei és kórusfoglalkozásokra. Wéninger Richard, a tábor művészeti _ vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatának igazgatója külön kiemelte a kamarazene csoportok működésének jelentőségét. Az együttes muzsikálás — melyre tanév közben sajnos nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet — komplex módon fejleszti a zenei képességeket és készségeket, teljes figyelmet követel, megfelelő irányítással harmonikus alkalmazkodási képességet, közösségi alkotó szellemet teremt. A Baján tanuló és üdülő ifjú muzsikusoknak minderre remek lehetőségük nyílik, sőt megismerkedhetnek az ifjúsági kamarazene-irodalom jeles alkotásaival is. Külön kis egységet képez a táborban egy tíz személyből álló zongorista csoport, akik Kerek Ferenc zongoraművész vezetésével a Jugoszláv Ifjú Zenebarát Szervezet ez év őszére hirdetett műveltségi versenyére készülnek. Ök is a bajai tábor lakói most. Az esti programokat hangversenyek és előadások alkotják. Kedden a Magyar Barokk Trió nagy sikerű koncertjét hallhattuk a régi szerb templomból átalakított kamarateremben. Műsorukon a barokk kort manapság leginkább jelképező Bach- és Hándel-műveken kívül több kisebb mester zenetörténeti érdekesség lek számító alkotása is szerepelt. A kitűnő együttes tagjai — Csetényi Gyula fuvolaművész, Baría Zsolt gordonkaművész és Végvári Csaba csemballóművész — egyébként nemcsak koncertezni jöttek Bajára, hanem kamarazene tanárként végig bekapcsolódnak a tábor oktató tevékenységébe is. A magas színvonalú oktatás ügyét szolgálja, hogy a szervezett gyakorlások idején a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti központjának és szegedi tagozatának hallgatói segítik a növendékek és a tanárok munkáját. Baja zenekedvelő közönsége élénk figyelemmel kíséri a zenei tábor életét, munkáját; látogatják a nyilvános koncerteket, találkoznak a tábor lakóival, (így például közösen hallgatták meg dr. Magoss János Beethovenről szóló előadását). A bajai zeneiskola és az ének-zenei általános iskola termeket biztosít az oktatás zavartalan lebonyolításához. Köszönet illeti a Bács-Kiskun megyei Tanácsot, a KISZ megyei bizottságát, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetét a tábor létrehozásáért, valamint a megvalósításban résztvevő tanárokat, KISZ-vezetőket, főiskolá • sokat a lelkes, odaadó munkájukért. Reméljük a bajai példát több hasonló kezdeményezés követi majd. Horváth Ágnes Mérési munkák a bajai Duna-hídon A MÁV tájékoztatja az utazóközönséget, hogy a bajai Duna-hídon július 23-án és 24-én sorra kerülő mérési munkák miatt a Bajáról 5 óra 40 perckor induló 5247 számú vonat közlekedése Baja—Bátaszék között szünetel, a vonat helyett autóbusz sem közlekedik. Barackszedők A megye mezőgazdasági építőtáboraiban, kéthetenként, 2600 fiatal váltja egymást. Az önkéntes munkások legtöbb helyen a gyümölcs-, zöldségbetakarításnál segítkeznek. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság Bagi Ilona leánytáborának lakói, 180-an, az őszibarackot szedik. A termést nemcsak leszedik, hanem osztályozzák, az exportigényeknek megfelelően csomagolják a diákok. Innen ugyanis közvetlenül indítják a rakományokat a Német Demokratikus Köztársaságija. A három hétig tartó munkával, amelyből még a következő táborlakóknak is jut, megszabadulnak a fák a terhűktől, amely kevesebb a szokottnál. A minőségre kiváló áruból mintegy 45 vagonnyi terméssel számol a gazdaság, amelynek zöme exportra kerül. Képeinken a Hajdú-Bihar megyéből érkezett diákok szedik, csomagolják a sárga húsú őszibarackot. MAI TÉMÁNK Szia! Hogy vagy? Megyünk az utcán egyik közeli ismerősömmel, amikor valaki elmegy mellettünk köszönéssel. — Ki volt ez? — kérdezem az útitársamtól később, mivel nagyon ismerős volt akit láttam. — A szomszédom — hangzik a válasz —; egy emelettel lejjebb lakik nálam: — Mi is a foglalkozása az illetőnek? — kíváncsiskodom, hátha rájövök, honnan ismerem. De ezt nem tudom meg, mivel a válasz csak ennyi: — Nem is tudom... — Hány éve éltek ugyanabban a házban? — kérdezem. S a felelet: — Nyolc év óta. — És íme, egy másik példa. Valaki megszerzi levelező úton a harmadik diplomáját. Megint csak hetek telnek el anélkül, hogy a munkatársak szóba hoznák ezt a tényt az illetőnek. Neadj isten, esetleg egy röpke gratuláció, egy elismerő szó erejéig. Ügy tesznek az egyébként derék munkatársak, mintha semmi sem történt volna; mintha nem is tudnának a diploma megszerzéséről. Vagy talán tényleg nem is tudnak. Nos, ezután nézzük a „Szia! Hogy vagy?"-féle eseteket. Miről is van szó? Arról, hogy felgyorsult tempójú korunk nagy rohanásai közben „nem érünk rá”' egymással törődni. Mintha kiveszett volna belőlünk az igazi érdeklődés; vagy annak csak elhalványult, formális mása élne bennünk. Vagyis: Kivel ne történne meg akár naponta, hogy miközben megy az utcán, valaki ráköszön: „Szia!” — és halad az illető íovdbb? Esetleg a „Szia!" — mellé odakanyarintja még az ismerős — vagy barát —, hogy „Mi újság?” vagy netán azt: „Hogy vagy?”, s a válasz megérkezése előtt siet tovább? Ezeken a dolgokon töprengtem, egyszer a városközpont forgatagában, amikor valaki hasonló módon viharzott el mellettem. Boszszús lettem; kapóra jött „illusztrációnak” a töprengésemhez e felszínes „érdeklődés". Utána mentem az illetőnek, megállítottam, és ezt mondtam neki: — Van néhány óra szabad időd? ö erre persze buta képet vágva nézett rám, nem értette a dolgot. — Kérdeztél valamit tőlem — magyarázom türelmesen. — Én? — kérdezi, és még butább képet vág. — Te! — mondom. Azt kérdezted, hogy vagyok. — Nos — mondom aztán ismét én —, arról van szó, hogy komolyan veszem a kérdésedet. Nyilván azért kérdezted, mert választ is vársz rá. Ugyebár tudni akarod, hogy vagyok, mi van velem, hogyan élek, meg ilyesmi? Hát ezért kellene nekem erre néhány órácska. Leülnénk valahová, egy csendes, nyugodt helyre, és én beszélnék neked, ha érdekelne. Szó lenne súlyos betegségekről, nehezen kinyöghető részletfizetésekről, meg nem valósult tervekről, buta irigykedésekről, fojtogató rosszindulatokról, régóta cipelt sérelemről, szép élményekről, örömökről, meg egyebekről. Ezek együttesen alakították ki közérzetemet, s bizony nem könnyű elmondani. Egy-két mondattal meg éppenséggel lehetetlen. Üljünk le hát valahova. Én akkor ennyit mondtam a köszönve-kérdezőnek. ö meg csak nézett rám, kereste a szavakat nyilván, majd így szólt: — Ne izéíj... Hogyis mondjam: ne hülyéskedj ...! Hát nem azért kérdeztem, ha kérdeztem ... Hanem csak úgy megszokásból. Hisz tudod, hogy van ez? Nem? — Tudom, persze — mondtam neki én. S miután elváltunk, csak töprengtem tovább arról, mint a találkozásunk előtt, hogy mostanában egyre kevesebbet törődünk egymással. Mert az idő kell a rohanásra. Mert lekéssük a krimit, a híradót, elszalasztjuk a meccs elejét, mert valahonnét, valamiről lemaradunk. Rohanunk, hogy szellemiekben, anyagiakban egyre gazdagodjunk ... És közben szegényebbek leszünk; a mások élete iránti közö;nbösség”n?: miatt. V. M.
