Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. Július 20. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Kihívás az élet ellen Elegendő a vetőmag a másodvetéshez (Folytatás az 1. oldalról.) eseménvek 4-sorokban BUDAPEST__________________ Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkára kedden délelőtt fogadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Köztársaság hazánkban tartózkodó pénzügy­­miniszterét. A szívélyes légkörű találkozón, amelyen részt vett Herman Kersting, az NSZK bu­dapesti nagykövete is, vélemény­­cserét folytattak a Magyar Nép­­köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. (MTI) MOSZKVA___________________ A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden a Szovjet­unióba érkezett Jumzsagijn Ce­­denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke. Ce­­denbal szabadságát tölti a Szov­jetunióban. (TASZSZ) WASHINGTON_______________ Az amerikai szenátus — Car­ter elnök döntésének megfele­lően — hétfőn 59 szavazattal 36 ellenében megszavazta azt a tör­vényt, amelynek értelmében 1,4 milliárd dollárral csökkentik a B—1-es repülőgép építési prog­ramjának költségvetését. NICOSIA____________________ Nemzetközi értekezletet ren­deznek októberben Brüsszelben a Ciprus iránti szolidaritás kife­jezésére. A határozatot a Nem­zetközi Ciprusi Szolidaritási Bi­zottság hozta. (TASZSZ) MADRID____________________ Mintegy 350 rab lázadt fel hét­főn a hírhedt madridi Caraban­­chel börtönben. A foglyok jobb börtönkörülményeket követeltek, néhány társuk számára pedig amnesztiát. A rendőrség helikop­tereket vetett be, s könnygáz­bombákkal és gumilövedékekkel támadt a rabokra. Ez volt né­hány hónap alatt a harmadik lázadás a Carabanchelben. (AP) MOGADISHU A SONN A, a Szomáliái hírügy­nökség kategórikusan visszauta­sította a nyugati sajtóban és egyes arab országok sajtójában megjelent híreszteléseket, ame­lyek szerint kiutasították volna Szomáliából a szovjet műszaki szakembereket. A hírügynökség a kiutasításokról szóló jelentése­ket hazug rágalmaknak minősí­tette, amelyek a Szomália ellen vívott imperialista kampány ré­szei. (TASZSZ) MONTE CARLO Az Egyesült Nemzetek kör­nyezetvédelmi programjának (UNPE) rendezésében ötnapos értekezlet kezdődött Monte Cár­iéban a Földközi-tenger környe­zetvédelméről. A tanácskozáson 18 ország szakértői vesznek részt. Az UNEP hároméves programot dologzott ki a Földközi-tenger szennyeződésének megszünteté­sére. Jelentkezett a gyújtogató AMSZTERDAM Egy 53 éves holland férfi hét­főn este önként jelentkezett a rendőrségen és beismerte, hogy ő gyújtotta fel Pieter Menten, a volt SS-tiszt milliomos műgyűj­tő villáját — jelentették be a holland hatóságok. Szombaton éjjel a férfi, aki­nek a nevét rendőrség nem kö­zölte, gyújtópalackot dobott a villa tetejére. A tűzvész a húsz szobás épületet, valamint a ben­ne felhalmozott óriási műkincs­gyűjtemény nagyrészét elpusztí­totta. A gyújtogatóról kiderült, hogy a második világháború idején 18 hónapot töltött a dachaui kon­centrációs táborban, és hogy ko­rábban pszichiátriai kezelés alatt állt. A 78 éves Mentent, akit az 1941. évi ukrajnai tömeggyilkos­ságokban való részvétellel vá­dolnak, jelenleg egy Hága mel­letti rabkórházban őrzik. (Reuter) • A volt SS-tiszt házának rom­\ Jai. (Telefoto — AP.) 1 Mostanában nyugaton divatossá vált a vita: vajon borúlátóak vagy derűlátóak legyünk-e. Nos. ami az élet szépségeit illeti, az ember eleve optimista. Am a pesszimis­ták érvelése sem hagyható figyel­men kívül. Itt van például a neutronbom­ba. Ugyan létezik-e egyáltalán ép­eszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegyver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg. s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sike­rült végre olyan bombát kikísér­letezni. amely a minimálisra csök­kenti az anyagi kárt, viszont meg­bízhatóan kipusztítja az élővilá­got? Félresikerült morbid drámában előfordulhat efféle gondolat, ha ép­pen elmekórtani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr. a nyugatnémet SPD országos ügy­vezetője „a gondolkodás pervertá­­lódásának jelét” látja az újfajta amerikai fegyverben. Micsoda ab­szurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél. az ember, az élőlény másodrendű csupán. Elnyomorodott. csakugyan elfajult gondolatvilág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a ter­melőeszközök. utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintse fontosnak, mondván: azokra a há­ború után is szükség van. míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak romjait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk né­hány gondolatot, abból a cikké­ből. amelyet az SPD hetilapjának Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: James Carter amerikai elnök tárcaközi bizottságot állított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latok összehangolására. A keddi New York Times szerint a tes­tület felállítása „nem annak be­vallása, hogy az amerikai poli­tika nem volt megfelelő — ha­nem, hogy tanulságokat kell le­vonni ...” A hivatalos cáfolat ellenére a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter elnök a Szov­jetunió vonatkozásában politiká­jának átfogó felülvizsgálatára és — feltehetően — bizonyos módo­sításra készül. Ian Smith, a rhodesiai fehérte­­lepes rendszer miniszterelnöke hétfő esti rádió- és televíziós be­szédében bejelentette, hogy azon­nali hatállyal feloszlatják a par­lamentet, és augusztus 31-re új választásokat írnak ki. A választások nyomán Smith még az év vége előtt új alkot­mányt kíván elfogadtatni, vala­Harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldöt­tei folytatnak előkészítő tanács­kozást a jugoszláv fővárosban, feladatuk meghatározni az őszi európai biztonsági találkozó na­pirendjét, kezdetének napját és időtartamát. öt hete dolgoznak, s első pil­lantásra nem érteni, miért volt szükség ennyi vitára ahhoz, hogy az első lépést megtegyék. Köze­lebbről tekintve azonban kiderül, hogy Belgrádban is — az egy napirend vagy kettő? látszólag formális vitájában is — ugyan­azok az ellentétek feszülnek, mint általában az európai politikában, bizonyos értelemben a világszín­padon. Az amerikai politikai támadó szándékot, az enyhülési folyama­tot veszélyeztető tervet még a nyugat-európai szövetségesek is aggodalommal figyelik, s ez a helyzet még fokozottabban ösz­tönözte a semlegeseket, hogy igyekezzenek összegyeztetni a szembenálló álláspontokat, vá­lasszák ki az eddigi javaslatok­ból azokat a részeket, amelyek mindenki számára elfogadható­nak látszanak. Így került asztal­ra Belgrádban a harmadik sem­leges közvetítő javaslat. Amíg idáig eljutottak, két né­zet állt élesen szemben egymás­sal. Először az angol—amerikai írt. De idézhetnénk más politiku­sokat is. Helmut Schmidt kancel­lárt. akit észrevehetően ugyan­csak aggaszt a neutronbomba. George McGovern amerikai de­mokrata párti szenátor szerint ..a neutronbomba ... kifejlesztése ha­lálos fenyegetést jelent a Földün­kön folyó életre nézve”. A kihívás tehát elhangzott. Ügy tűnik azonban. Nyugat-Európa fejlett tőkés országainak állam­­férfiai közül is sokakban vissza­tetszést keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Alig­ha képzelhető el. hogy például Andreotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásai, vagy az azt követő francia—nyugatnémet csúcstalál­kozón ne esett volna szó a neut­ronbombáról. Talán nem túlzás feltételezni, hogy az USA leghűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyverfajta túlmegy minden jó­zan határon. Különben is érthe­tően aggasztja őket a szovjet— amerikai kapcsolatok elhidegülése. ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet—nyugati kapcsolatépítések befagyasztását. Talán megvan az okunk arra hogy a divatos vitában a derűlá­tóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhetjük fel. hogy felelős nyugati államférfiak tétlenek maradjanak. Annál ia inkább, mert az óceánon túli fe­nyegetés kínosan hasonlít az egy­kori rikácsoló hangra, amely a szembeszegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását he­lyezte kilátásba. Gy. D. A többi között erre utal, hogy — amint a New York Times megírja — az új testület egyik társelnöke Marshall Shulman, a new yorki Columbia Egyetem tanára lesz. Shulman, aki Cyrus Vance külügyminiszter tanács­adója szovjet kérdésekben, a mérsékeltek közé számít. Megfigyelők nem várnak korai, látványos változásokat az ameri­kai—szovjet viszonyban, de az új bizottság felállítása minden­esetre világosan mutatja: a Carter-kormány belátta, hogy az eddiginél nagyobb figyelemre,,, átgondoltabb,. , politikád szüksége a Szovjetunió vonatko­zásában. (MTI) mint új, „szélesebb alapokon nyugvó kormány” alakítását ter­vezi, amelynek munkájába olyan színes bőrű rhodesiaiakat is be­vonnának, „akik készek békésen és az alkotmánynak megfelelően együttműködni a kormánnyal”. Az általános választáson Rhode­sia csaknem 6 milliónyi színes bőrű lakosa közül mindössze 8000-nek lesz szavazati joga. javaslatot terjesztették elő. Esze­rint az őszi találkozón az első napirendi pont keretében (né­hány hétig) beszéljenek arról, ki hogyan teljesítette a helsinki záróokmányban előírtakat. Ezt követően, csak a második napi­rendi pont értelmében legyen szó a további lépésekről: miként erő­sítsék együttműködésüket és az európai enyhülési folyamatot. A Szovjetunió — szocialista szö­vetségeseinek támogatásával — hamarosan ellenjavaslatot nyúj­tott be, amely nem választja ket­té a feladatot. Legyen egy na­pirendi pont keretében szó mind az eddig megtett útról, mind pe­dig a jövő feladatairól. A javaslatok megítéléséhez a kulcsot a kettéválasztás, illetve a ketté nem választás adja. A szocialista országok célja, hogy barátságos eszmecsere alakuljon ki Belgrádban, amely nem tér ugyan ki az eddig megtett út fölmérésére, tehát a mérlegké­szítés elől, de a hangsúlyt a jö­vőre, a közös munka lehetőségei­nek föltárására helyezi. A nyuga­tiak — mindenekelőtt az ame­rikaiak — azt igyekeztek elérni, hogy az őszi találkozó első része a múlt két esztendő mulasztá­sainak napirendi pontjává le­gyen, amely — amerikai elkép­zelések szerint — a szocialista országokat a vádlottak padjára A BT javasolta Vietnam felvételét az ENSZ-be Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden egyhangúlag javasolta a közgyűlésnek, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságot vegye fel a világszervezet tagállamainak sorába. A Biztonsági Tanács keddi ülé­sén felszólalt Hollai Imre naevkö­­vet. a Magyar Népköztársaság ENSZ-képviselője. „Családias” csúcstalálkozó „A nézeteltéréseket kéretik az előszobában hagyni, mosolygós családi fotóra van szükség” — ta­lán így lehetne jellemezni legjob­ban a francia jobboldalnak a kor­mánypártok kedden délelőtt kez­dődött csúcstalálkozójához fűzött reményeit, elvárásait. Az előjelek mindenesetre arra mutatnak, hogy komoly az elszá­­nás. s a baloldal hatalomra kerü­lésének megnövekedett esélyei a csatabárdok legalábbis átmeneti elásásához vezethetnek. A Szociális Demokraták Köz­pontja (CDS) székházában meg­nyílt tanácskozáson a kerekasztal körül azonban egy szék máris üre­sen maradt, s az „ötös csúcs” cson­kán kezdődött. Nem jött el a ra­dikális vezető, Servan-Schreiber. aki nehezményezte, hogy nincs je­len a párttalálkozón Raymond Barre kormányfő, holott a jobb­oldal összehangolásának kényes feladatával őt bízta meg Glscard elnök. A jobboldali csúcs megnyitásá­val egyidejűleg Párizsban, az FKP székházában kedden reggel tizenegyedik ülését kezdte meg a közös program időszerűsítésével foglalkozó munkacsoport. A balol­dali unióban tömörült három párt — a kommunisták, a szocialisták és a baloldali radikálisok — ö*-öt képviselője a program egyik leg­kényesebb'témájáról, a gazdaság­­politikai kérdésekről folytat esz­mecserét. Paul Laurent, az FKP politikai bizottságának tagja a „tizenötök” munkacsoportjának keddi ülése után kijelentette, hogy „egy átfo­gó megállapodás alapjai” bonta­koztak ki a három párt között a szabadságjogok és az intézmények vonatkozásában. Ez a megállapo­dás két irányban nyilvánul meg: egyrészt „jelentősen megerősítik” a közös programnak az egyéni és kollektív szabadságjogokra vonat­kozó részét, másrészt változatla­nul hagyják az 1972-es program­nak az intézményekkel kapcsola­tos rendelkezéseit. ültetné, az ún. „emberi jogok” kérdésében. Félnek-e a szocialista orszá­gok ettől? Nem félünk. Kádár János nemrég kifejtette, hogy ha fölmérést készítenének arról, miként érvényesül az emberi jo­gok összessége a szocialista és hogyan a tőkés országokban, a mérleg nyelve a mi oldalunkra billenne. Belgrádot azonban nem szabad a kölcsönös vádak színte­révé tenni, nem győztesekre és legyőzőitekre van szükség, ha­nem a közös tennivalók megha­tározására. Ezzel azonban még nem ért véget az előkészítő vita. Tisztáz­ni kell a munkamódszer más vonatkozásait is. Az amerikaiak és más nyugati kormányok azt kívánják — megint a különvá­lasztás szellemében —, hogy a helsinki záróokmány három fe­jezetét külön munkacsoportok vi­tassák meg — a szocialista or­szágok egységes egésznek tekin­tik e dokumentumot és arra tö­rekszenek, hogy mondjuk a hu­manitárius kérdések megvitatása (a harmadik kosár) ne válasz­tódjék el az egymás belügyeibe való be nem avatkozástól (első kosár). Nem tisztázódott még, hogy meghatározzák-e az őszi találkozó időtartamát. A szocia­lista országok tizenkét hetet szánnak erre, a nyugatiak is be­lefoglalták javaslatukba ezt a számot, azzal a kikötéssel, hogy ha ez idő alatt nem sikerül a tárgyalásokat befejezni, folytat­ni kell azokat. Belgrádban a harmincöt nagy­követ jól vette az első akadályt, s remény van arra, hogy július végéig befejezik az előkészítést, s szeptember végén vagy október elején megkezdődhet az érdemi tanácskozás. Tatár Imre kecskemétiek pedig 290 hektárt hasznosítottak másodvetésre. A bajai járás mezőgazdasági üzemei a másodvetésre előirány­zott területnek csupán negyedén végezték el ezt a munkát. Mint­egy félezer hektáron került föld­be a kukorica, napraforgó, köles és muharmag, a zöldségnövények közül pedig uborka terem majd harminc hektáron. A megyei vetőmagtermeltető és értékesítő vállalat eddig siló­nak való 'kukoricából 3300, nap­raforgóból 200, muharból hetven, kölesből 62, takarmányborsóból pedig 10 mázsát értékesített a mezőgazdasági üzemeknek. Je­lenleg csupán muhar- és köles­mag nem kapható, a többiből minden mennyiségben tud jut­tatni a vállalat. A másodvetésű zöldségek kö­zül eddig legnagyobb mennyiség­ben zöldbabnak való vetőmagot értékesítettek, összesen 182 má­­zsányit, amelyet a Kecskeméti „Kockázatos irányvonal” cím­mel a kínai vezetés szovjetelle­­nességéről és militarizmusáról közöl terjedelmes cikket a Krasz­­naja Zvezda című szovjet kato­nai lap keddi száma. A nemzetközi fejlődés mostani szakaszát — írja a szovjet had­sereg lapja — az osztályharc erő­södése jellemzi. A reakciós körök ideológiai diverziókat szerveznek a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, rágalmazó szov­jetellenes és kommunistaellenes hadjáratokat folytatnak, igyekez­nek beavatkozni a szocialista or­szágok és más országok belügyei­­be. Az imperializmus legreakció­­sabb erőivel egy sorban lép fel Kína jelenlegi vezetése. A kínai hadseregben az utób­bi időben erőfeszítéseket tesznek a fegyelem erősítésére. A kato­nai—politikai vezetésnek az a tö­rekvése, hogy a katonai kiképzés erősítésével összehangolja az In­tenzív ideológiai ráhatást, amely­nek célja a kínai katonáknak a Mao Ce-tung helyébe lépett új vezetők iránti vak hűség szelle­­mében való nevelése. Az új kampányt a korábbiak­kal a nyílt szovjetellenesség teszi rokonná. A kínai hadsereg lap­Konzervgyár adott át a termelők­nek. A ZÖLDÉRT megrendelésé­re húsz mázsa borsóvetőmagot szállítottak a megyei vállalatnak. Ugyancsak a konzervgyár ter­meltet még másodvetésű ubor­kát, elsősorban a kecskeméti bő­termőből szállítottak fél má­zsát. Ezenkívül jelentős mennyi­ségű tarlórépa, uborka, tök és borsó vetőmagot lehet kapni kis tasakokban a vállalat szak­üzleteiben, ahonnét a háztáji és kisegítő gazdaságok vásárolják a másodvetéshez alkalmas fajtá­kat. A kiskunhalasi járásban első­sorban a szakszövetkezetek ter­veztek jelentős területen másod­vetéseket. A kiskunmajsai és csólyospálosi szakszövetkezetek tarlóburgonyát és zöldségnövé­nyeket termesztenek, összesen 270 hektáron. A járás gazdaságai je­lenleg 900 hektáron vetették el a másodnövényeket, terveik sze­rint még mintegy félezer hektá­ron termesztenek takarmánynö­vényeket. jának irányadó cikkei egyenesen kimondják annak szükségességét, hogy a hadsereg álljon készen „a szociálimperializmus elleni hábo­rúra”. Az Űj Kína hírügynökség a kínai határőrökről szóló tudó­sításában ömleszti „az északi ve­szélyről” szóló koholmányokat és felszólítja a katonákat, legyenek készen „a behatoló ellenségre mérendő megsemmisítő csapásra”. A kínai hadseregben 90 re­gényt, 30 verseskötetet és száz színművet adtak ki, vagy készí­tenek elő kiadásra, amelyeket át­hat a nacionalizmus, a milita­­rizmus és a szovjetellenesség szelleme. A pekingi vezetők — állapítja meg a Krasznaja Zvezda — a kínai császárok logikáját köve­tik, akik azt tartották, hogy „a külső ellenség létezése elősegíti a kínai nemzet egységessé válá­sát, és ha ilyen ellenség nincs, akkor ki kell találni”. Peking militarista, expanzio­­nista politikája — írja végeze­tül a szovjet hadsereg lapja — mindenekelőtt magának a kínai népnek okoz kárt. Ellentétes ez a politika valamennyi nép érdeké­vel, s veszélyezteti a világbékét. (MTI) EAI’ZAR I VKOR ÉRKEZET I • Aczél György angol fizikust fogadott Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden hivatalá­ban fogadta a Magyarországon tartózkodó Paul Adrian Maurice Di­rac Nóbel-díjas angol fizikust, a relativisztikus kvantumelmélet meg­alkotóját. Jelen volt dr. Marx György egyetemi tanár, az Eötvös Lo­­ránd Fizikai Társulat főtitkára. * Hans Apel elutazott Budapestről Hans Apelt, az NSZK pénzügyminiszterét kedden fogadta Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter. Ugyancsak a nap folyamán Tímár Mátyásnál, a Magyar Nemzeti Bank elnökénél is látogatást tett az NSZK-beli miniszter, akivel a két ország közötti gazdasági kapcsola­tokról és nemzetközi pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. Az NSZK pénzügyminisztere, aki küldöttség élén július 17-től 19-ig tartózko­dott hazánkban, a hivatalos tárgyalások befejeztével kedden eluta­zott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Herman Kersting, az NSZK bu­dapesti nagykövete. (MTI) ' SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK Carter módosításra készül? BELGRAD - ÖTÖDIK HÉT A különválasztás ellen A kulisszák mögötti tárgyalások olykor hasznosabbaknak bizonyulhatnak, mint a plenáris üléseken elmondott nagy beszédek. Most is ez történt Belgrádban. Az európai bizton­ságról szóló előzetes eszmecserén a semleges és az el nem kötelezett országok csoportja — sok négyszemközti egyezte­tés eredményeképpen — új javaslatot terjesztett elő, s ezt a résztvevők vitaalapnak elfogadták. , Olasz-francia kormányfői találkozó • Giulio Andreotti Olasz miniszterelnök egynapos látogatáson Párizs­ban tartózkodott, ahol Raymond B^rre francia miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásokat. A megbeszélésen mindenekelőtt gazdasági kérdé­seket érintettek, de szó esett a nemzetközi politika legfőbb kérdései­ről is. (Teiefotó — AP.) LAPSZEMLE Schmidt feloszlatta a parlamentet „Ha nincs ellenség, ki kell találni”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom