Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 1. I Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka a képviselőket. Több most el­hangzott javaslat már a megva­lósulás útján van. Gondoskodnak például arról, hogy a bányavidé­keken ne ismétlődhessék meg a visontai eset, amikor a bányamű­velés elapasztja a környező vi­dék kútjainak vizét. Napirenden szerepel annak a körülbelül 400 községnek a vízellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig rendel­kezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett az­zal, hogy újabb korszerű öntö­zőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomaté­kosan felhívta a figyelmet a meglevők jobb, gazdaságosabb kihasználására is. Az országgyűlés az OVH elnö­kének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi mi­niszterhez interpellált az import­ból származó anyagmozgató gé­pek alkatrészellátásáról, ami je­lenleg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter válaszában el­mondta, hogy az Országos Terv­hivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a mi­nisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor mi­nél nagyobb alkatrész.kontingen­­sek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túl­haladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők és a külkereskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat,, hogy kellő időben továbbíthassák az igényeket a külföldi partner­nek. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a Vámospércsi MEZŐGÉP Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi minisz­terhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométerenként négy. illetve hat forint térítési díiat. ha az autó­buszt szívességből bocsátják va­lamely iskola rendelkezésére. Pullai Árpád miniszter válaszá­ban elmondta, hogv a problémá­val a kormány is foglalkozott és utasította a minisztériumot, hogy vizsgálja ki a kérdést. A közel­jövőben a KPM az illetékes tár­cákkal történő egyeztetés után javasolni fogja a kormánynak, hogy az üzemeltetők mentesülje­nek a térítési díj fizetése alól. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. * Az országgyűlés nyári üléssza­ka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Romány Pál felszólalása A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a vízgazdálko­dási témához hozzászólva egye­bek között a következőket mon­dotta: Immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel éven­te a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági te­rületnek hat-hét százalékán. Az igények azonban rohamosan to­vább növekednek. Néhány üzem azonban még ma is csak „vég­veszélyben” használja ki öntöző­­berendezéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet bizto­sítója, táplálója, fejlesztője a növénytermelésnek. Rámutatott, hogy a mezőgaz­daság nem csupán az öntözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is, hogy jól gaz­dálkodjék azzal az ötvenmilli­­árd köbméternyi csapadékkal, amellyel évente számolni lehet. Nemcsak a víz tárolása fontos, országos érdek a magasabb te­rületekről lefutó csapadékvíz rombolásának lefékezése, és min­dennemű vízkár elhárítása. A vízgazdálkodásban országosan és regionálisan egységes rendszerre kell alapozni, hasonlóan az ener­giarendszerhez. Mint mondotta, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar a fo­lyamszabályozási munkákban is érdekelt, mert szállításaihoz job­ban ki akarja használni a vízi­­utakat. Véleménye szerint kö­vetendő, s mindenképpen tanul­mányozandó a Bólyi Mezőgazda­­sági Kombinát kezdeményezése, amelynek alapján a Növényolaj­ipari Vállalattal közösen uszály­­kikötőt épített Mohácson. E be­ruházás segítségével a kombinát 7—8 millió forint szállítási költ­séget takarít meg. Felszólalt a vitában Nagy Csa­ba, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője is. * A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szervek a vitában felmerült csaknem hatvan kér­déssel, illetve javaslattal részle­tesebben is foglalkoznak, s állás­pontjukról írásban tájékoztatják (Folytatás az 1. oldalról.) úttal fontos környezetvédelmi ér­diek is. Minisztertanácsunk ösz­­szehangolt intézkedéseket foga­natosított a Balaton egész víz­gyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes ta­vunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaiként állagában ne romoljon, hanem tovább fej­lődjön. Hasonlóan fokozott fi­gyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő-tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi víz­ügyi, vízgazdálkodási együttmű­ködés. Az öt szomszédos ország­gal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink a közös vízgaz­dálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. Törekszünk a két­oldalú vízügyi egyezmények to­vábbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő terü­letre kiterjedő vízügyi együttmű­ködéssé váljanak. E törekvések megvalósításának hatékony fóru­ma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságá­nak megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már — a világon egye­dülállóan — elkészült az öt Ti­­sza-völgyi szocialista ország kö­zös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A gazdasági együttműködés­nek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzet­közi vízgazdálkodási együttmű­ködés fontos területét jelentik a ■kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások. A magyar—szovjet együttmű­ködés eredményeképpen példá­ul földmunkagépparkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet be­rendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST- tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar víz­ügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szak­mai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájá­ban. Vita Az államtitkár beszámolója fe­letti vitában számos képviselő felszólalt, közöttük dr. Cselőte László, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye), aki az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságában elhangzottakat is­mertette a képviselőkkel. Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosítására és védelmére hív­ta fel a figyelmet, hiszen — mint mondotta —, a magyar gyógyvizek vegyi összetétel te­kintetében is az elsők Európá­ban. események %/ sorokban BONN A Frankfurter Rundschau cí­mű nyugatnémet napilap csütör­tökön egész oldalas interjút kö­zölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, kö­zelgő NSZK-beli hivatalos láto­gatása alkalmából. (MTI) MOSZKVA 1 Annak kapcsán, hogy a Fehér Ház szóvivője hivatalos bejelen­tést tett Leonyid Brezsnyev és Carter elnök lehetséges találko­zójáról, a TASZSZ közli, hogy a kérdést az amerikai fél vetette fel, s a vele kapcsolatos megbe­szélések előzetes jellegűek voltak. (TASZSZ) VARSÓ Varsóban csütörtökön déleiőtt megnyílt a lengyel parlament, a szejm ülésszaka. A megnyitó ülé­sen Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonsku, az államtanács, és Piotr Jarosze­­wicz. a minisztertanács elnöke is részt vett. Az ülésszakon megvi­tatják a kormány beszámolóját' a múlt évi népgazdasági terv és költségvetés végrehajtásáról, majd egyes honvédelmi törvé­nyek módosításával foglalkoznak. BERN A svájci kormány szükséges­nek ítéli meg, hogy az ország a közeli jövőben csatlakozzék az ENSZ-hez — jelzi egy csütörtö­kön Bernben nyilvánosságra ho­zott hivatalos jelentés. A kor­mány azonban fél attól, hogy ezt a közvélemény elutasítja azon a népszavazáson, amelyet csatlako­zás kérdéséről kiírnának. A sváj­ci kormány jelentése kimondja:« az ENSZ-tagság és a semlegesség politikájának gyakorlata teljes mértékben összeférhető. (AFP) SZÓFIA Ülést tartott szerdán Szófiában a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsa Todor Zsivkovnak, a tes­tület elnökének vezetésével. Az államtanács környezetvédelmi irányelveket hagyott jóvá és megbízta a minisztertanácsot megfelelő program kidolgozásá­val. MANILA__ ________ Ferdmand Marqög .Fülöp-szige­­ti eínök utasítására csütörtökön újabb ötszáz, vádemelés nélkül fogvatartott személyt bocsátottak szabadon. A hét elején hozott ha­sonló döntéssel együtt így ezren nyerték vissza szabadságukat azok közül, akiket az 1972. szep­temberében bevezetett statá­riumot követően vettek őrizetbe. (AFP, Reuter) KAIRÓ A kairói büntetőbíróság szer­dán az élelmiszerárak emelésének bejelentése elleni januári orszá­gos méretű tömegmegmozdulások további résztvevőinek ügyében hirdetett ítéletet. Egy vádlottat tízévi kényszermunkára, tizen­kettőt pedig ötévi szabadságvesz­tésre ítélt. Negyvennégy személyt felmentett a vád alól. (UPI) BELFAST Belfast katolikus negyedében szerdán este ismeretlen fegyve­resek több lövést adtak le egy brit katonákat szállító gépkocsi­ra. Két katona életét vesztette. Ezzel a Belfastba:! az idén meg­gyilkolt angol katonák száma ki­lencre emelkedett. (Reuter) Carter nem hagyta jóvá a B-l-es bombázók gyártását WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: James Carter amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén beje­lentette: végül is nem rendeli el a B—1-es típusú új hadászati bombázó gyártását. Carter szerint az új amerikai fegyver, a cirkáló rakéta sikeres kifejlesztése játssza a legnagyobb szerepet elhatározásában. Jóllehet az elnök választási kampányában ellenezte a B—l-esre szánt milli­árdos kiadásokat (egyetlen gép becsült költsége 137—160 millió dollár), bejelentése meglepetés volt: az amerikai sajtó arra szá­mított, hogy Carter — legalább­is részben — zöld utat ad a bom­bázó-programnak. A képviselőház többsége a múlt héten már a kí­sérleti példányok továbbépítése mellett döntött. Az amerikai elnök egyébként azt mondotta: folyamatos tanács­kozásokra lenne szükség Leonyid Brezsnyevvel, a szovjet vezetők­kel, szükséges az ismeretség, a személyes kapcsolatok kialakítá­sa. Ezért a maga részéről üdvö­zölné, ha még ebben az évben mód nyílna találkozóra Leonyid Brezsnyevvel — hangoztatta. — A cél az lenne, hogy megvizsgál­ják: hogyan lehetne gyorsabb döntésekre jutni a megvitatás alatt álló kérdésekben. Hozzáfűz­te: korai még a Brezsnyevvel va­ló találkozó helyéről, időpontjáról beszélni, amíg nem ismeretes, mi a Szovjetunió álláspontja a kér­désben. Az amerikai elnök szerint jó légkörben haladnak a SALT-ról folyó technikai tárgyalások csak­úgy, mint az atomkísérletek tel­jes eltiltásáról, a fegyvereladások korlátozásáról és az Indiai-óceán térségében levő fegyverek korlá­tozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélések. Az elnök elismerte, hogy „van­nak nehézségek” a két ország kapcsolataiban, de véleménye sze­rint „jók a kilátások” a tárgyalá­sok folytatására és sikeres lezá­rására. Carter egy kérdésre válaszolva elmondotta: változatlanul he­lyesnek tartja az „emberi jogok” címen indított kampányát, bár „meglepte” a Szovjetunió reagá­lása. A fejleményeik ellenére sem cselekedne ma sem másképp, mint korábban — hangoztatta. Carter közölte, hogy „baráti, építő” tárgyálásokat vár Menahim Begin, izraeli kormányfő július közepén sorra kerülő washingto­ni látogatásáról az elnök azt mon­dotta, hogy Amerika nem akar senkire sem valamiféle közel-ke­leti megoldást ráerőltetni. Mint ismeretes, a Ciszjordánia feladása érdekében Izraelre gya­korolt amerikai nyomás feszültté tette a két ország viszonyát. (MTI) Nem hozott különösebb eredményt a kilencek csúcstalálkozója LONDON A Közös Piac idei második csúcsértekezlete különösebb ered­mények nélkül ért véget London­ban. Callaghan angol miniszterel­nök, a csúcstalálkozó elnöke a záró sajtóértekezleten „igen hasznos­nak” nevezte az eszmecserét. Roy Jenkins, a brüsszeli bizottság el­nöke viszont kesernyésen hozzá­fűzte, hogy a csúcstalálkozó elég sovány volt döntésekben. A. kormányfők áttekintették a kelét—n^úüiif kápÓSÖlatókat.1' ’KÜ-TM­lönöá tekintettel ps5iovjet~ameri*o' kai viszony alakulására, valamint az EGK és a harmadik világ kap­csolatait. Az afrikai kérdések megvitatásánál Giscard d’Estaing francia elnök beszámolt kormánya zaire-i beavatkozásáhak okairól és a kelet-afrikai fejleményekről, Callaghan pedig a rhodesiai hely­zetről. Az Afrika déli részén tör­ténő események aggodalommal töltik el a kilenceket. mondotta Callaghan, mert úgy látják, hogy az események gyorsan haladnak valamilyen tetőpont felé. Az an­gol kormányfő sajtóértekezleten leszögezte, hogy az EGK továbbra is az enyhülés híve és meggyőző­dése,, hogy a Szovjetunió is ,qrre törekszik. A kilenc állam- és kormányfő megállapította, hogy a márciusi római csúcstalálkozó óta eltelt ne­gyedévben Nyugat-Európa gazda* sági helyzete nem változott lénye­gesen. (MTI) <» Képünkön: a kormányfők a Downing street 10. kertjében tartották egyik megbeszélésüket. (Teletotó—AP—MTI—KS) Az első hozzászólás Képviselőink az országgyűlésen — Mit érez az első parlamenti felszólalása előtt? — faggatom dr. Klazsik Györgyné iskolaorvost, a kiskunfélegyháziak országgyűlési képviselőjét a nyári ülésszak kezdetén. — Pánikszerű félelmet — vá­laszol habozás nélkül. Nem szé­­gyenli, hogy igenis drukkol, mint egy diák a vizsgák előtt, sőt an­nál is jobban. Hiszen az ő hang­ján most egy megye hallat majd magáról az ország színe előtt. Nagyon lelkiismeretesen felké­szült, de más a gondolatokat pa­pírra vetni, és megint más, sok­kal nehezebb szólásra emelkedni Egy kicsit elsápad, amikor a ne­vét hallja az elnöki emelvényről. Amikor feláll, feléje fordulnak a tekintetek. Érdeklődést,' biztatást olvas ki belőlük, ez megnyugtat­ja. Az első mondatok xután már az sem zavarja, hogy á tévéope­ratőrök ráigazították a kamerá­kat és fotósok hada fényképezi. Szépen és meggyőzően beszél. Ismerteti a tanácsi gazdálkodás múlt évi eredményeit megyénk­ben, és a gondokról sem hallgat. Külön örömmel szól a kórházi el­látást javító új kiskunhalasi kór­házról és a Kecskeméten épülő megyei kórházról. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a régiek mi­előbbi korszerűsítésére, amelyhez országos szervek gyors és hatha­tós intézkedéseire lenne szükség. A hozzászólásból nemcsak a képviselő, hanem az orvos fele­lőssége is kicsendült. — Szeretem a hivatásomat — mondja a ^szünetben — és nem tudok egyetérteni azokkal, akik vitatják az iskolaorvosi tevé­kenység létjogosultságát. A saját gyakorlati tapasztalataimból tu­dom, milyen sokat jelent, ha si­kerül jó összhangot kialakítani az orvosnak a tanárokkal és a szü­lőkkel. Csak így lehet megértetni például a különböző gyermek­szakrendelések jelentőségét. Sok­szor előfordul, hogy egy gyerek csúnyán ír, rosszul olvas azért gyenge az osztályzata, és a szü­lők nem győzik büntetni. Azt hi­szik, hogy lusta, pedig előfordul­hat, hogy rosszul lát. Ezért is lé­nyeges, hogy mielőtt megbüntet­nék, előbb szakrendelésre vigyék. — Mint képviselő és mint or­vos, mit tart a legfontosabbnak? — Hogy minél több egészséges, kiegyensúlyozott, teljes értékű tagja legyen társadalmunknak. Meggyőződésem — és ezt hozzá­szólásomban is kifejtettem —, hogy az egészségügy fejlesztése nemcsak fogyasztja a megtermelt nemzeti jövedelmet, hanem átté­telesen, de egyértelmű összefüg­gésben hozzá is járul ahhoz. A csütörtöki ülésszak beszámo­lóját — vízgazdálkodásunk hely­zetéről és feladatairól — még tel­jesebbé tették az ágazat helyi eredményeiről számot adó hozzá­szólások. Megyénk gondjairól Nagy Csaba, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezető­je. kiskunhalasi képviselő tájékoz­tatta az országgyűlést. Elöljáróban kérte az ágazat vezetőit és az or­szágos főhatóságokat, hogy az ed­digiekhez hasonló megértéssel, de nagyobb mérvű anyagi támogatás­sal. hitellel segítsék sürgető vízel­látási és szennyvíztisztítási gond­jaink megoldását. Ezt követően a belvízi tavainkkal kapcsolatos ten­nivalókat részletezte. — Megyénkben számos tó körül alakultak ki üdülőkörzetek. Így például Dunapatajon, Soltvadker­­ten. Kiskunhalason és Kunfehértó körzetében. E tavak vízminősége és biológiai helyzete máris nagy problémákat jelez. Különösen kri­tikus a kiskunhalasi Sóstó és a Kunfehértó állapota. Több szak­ember egybehangzó álláspontja az, hogy amennyiben rövid időn be­lül nem oldódik meg tisztításuk, számolni kell a tavak pusztulásá­val. Ehhez már nem elegendő a helyi igyekezet, magasabb szintű támogatásra van szükség. Indokolásként elmondta, hogy jövő év elején átadják a nemzet­közi forgalomnak a tompái köz­úti határátkelőhelyet. így az 53-as számú út mentén Kiskunhalas lesz a belépés utáni első és a ki­lépés előtti utolsó város. Miután Halas nem rendelkezik a turisták elhelyezésére szolgáló létesítmé­nyekkel. erre a célra kiválóan al­kalmas lenne a Sóstó körzete. A rendezési terv már elkészült, megvalósulásához azonban nem nélkülözhető az ágazat segítsége. Országgyűlési képviselőnk hoz­zászólásában a termálvizek hasz­nosításával összefüggő javaslatok is helyet kaptak. Elmondta, hogy a termálvizek, hőmérsékletük és kémiai összetételüknél fogva meg­bontják az élővizek biológiai egyensúlyát és ezzel veszélyezte­tik a mezőgazdasági öntözést. Sze­mélyesen győződött meg arról, hogy a dél-alföldi térségben nincs kidolgozva elfogadható víztisztí­tási technológia, s miután feltehe­tően másutt is hasonló a helyzet, nem ártana országos szinten fog­lalkozni a megoldásával. Egy másik feladat, amely szin­tén túlnő a megye határain, ab­ból adódik, hogy meglevő vízmű­­kútjaink zöme olyan vizet szolgál­tat. amely a megengedettnél több gázt tartalmaz. Bár példamuta­tóan gyors rendelkezés született a vízműkutak gáztalanítására. azon­ban az a tény, hogy az üzemelte­tők gondoskodjanak a végrehaj­tásról, szinte megoldhatatlan fel­adat elé állította a megyénkben működő két vízművállalatot, mi­vel szinte teljesen lekötötte amúgy is szűkös fejlesztési alapjukat. Nagy Csaba szavai a vízgazdál­kodás lényegbevágóan fontos és megoldást sürgető gondjaira irá­nyították a kormány figyelmét. Olyan kérdéseket vetett fel. ame­lyek nyilvánvalóan nem is marad­nak válasz nélkül. Egy másik kép­viselőnk. Selyem Zsigmond, kun­­szentmiklósi téesz-elnök, bár nem szólt hozzá a vitához, csak helye­selni tudta, hogy az országgyűlés is napirendre tűzte a vízgazdálko­dást. — Időszerű téma. arról az ol­dalról nézve is. hogy nem hasz­nosítják úgy a vizet, ahogyan le­hetne. Ez különösen vonatkozik megyénkre, így Kunszentmiklós környékére is. ahol a csatornahá­­lózát ugyan elegendő, de a vízel­látás nem mindig zavartalan, fő­ként a nyári időszakban. Ebben az is közrejátszik, hogy nincs ösz­­szehangolva az üzemeltetők mun­kája. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak például külön en­gedélyt kell kérni a Pest megyei Igazgatóságtól, ha azt akarja, hogy az alsó rész is vizet kapjon. Baj az is. hogy a meglevő csatornáink nincsenek kellően tisztán tartva, iszapolva. gaztalanitva. Főleg a mellékcsatornák, de ugyanez el­mondható a Dunavölgyl Főcsator­náról is. — Mit javasolna? — Hogy sűrűbben tisztítsák a csatornákat. Bizonyos részeken zsilippel is elláthatnák, ez vissza­tartaná a kiszivárgó vizet. Egysze­rű megoldás, nem túl költséges, csak eddig nem figyelt fel rá senki. — Odahaza hogyan állnak most az öntözéssel? — Jelenleg a téeszünknél tizen­két nagy teljesítményű körforgós és szórúfejes öntözőrendszer mű­ködik. amellyel kilencven holdas kertészetet, kétszáz hold cukorré­pát. négyszáz hektár kukoricát és száz hektár hibridmagtermesztésű kukoricát öntözünk. Szinte lehe­tetlen egy időben két-három MA —350-es szivattyút működtetni, annyira gyenge a duzzasztás, első­sorban a mellékcsatornákon. Már­pedig a folyamatos öntözővíz-ellá­tás létérdeke a termelő gazdasá­goknak. Egyszersmind a népgaz­daságnak is. Ezért is örültünk an­nak. hogy az országgyűlés ennyire behatóan foglalkozik a vízgazdál­kodással. Ami a legsürgősebb gon­dok kedvező megodását is kilátás­ba helyezi. V. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom