Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

t Községpolitika tiszakécskei módon A kora délelőtti órákban kül­honi vendégeket fogadott, a nagy­község életéről tájékoztatott Miskó István tanácselnök. Alig­hogy elköszöntek a látogatók, már is az egyik budapesti, anya- vállalat vezető képviselőivel ült le tárgyalóasztalhoz. Pár perc­cel egy óra után meg már ott volt a Tisza-parti éttereimben, Fazekas Jánossal, az ÁFÉSZ el­nökével megbeszélt randevún. Kettőjük községet érintő meg­beszélnivalója rövid ideig tartott. Utána Fazekas János ebédelő asztaltársaságából az egyik nagy­kereskedelmi vállalati képviselő élt az alkalommal, telepedett a tanácselnök mellé, mondván: VIDIA-reklám létesítésére szeret­nének építési engedélyt kérni. — Neon? — csillant érdeklő­déssel Miskó István szeme. — Ügynevezett fénycsőtest. Ki­rakatban. Igen tet­szetős ... — Mi tálcán ad­juk az engedélyt, mellé feketét is, ha gazdagodik ál­tala a falu. Vala­hogy úgy, mint Durbincs sógor mondta: mi az? Ha jó egye a fene, legyen! Ami­kor a krémfagyi újdonság volt, felmentünk Budapestre, és meg­szereztük kellékestül. Mert mi­lyen falu az, ahol még krémfa­gyit sem kapni?... A nagykereskedelmi vállalat képviselője azonban céltudatos; újabb témát pendít. Partner után puhatolódzik egy bizonyos hiány­cikk gyártásához. A tanácselnök elemében van. Derűje mögött a lehetőségek villámgyors számba­vétele. Máris így szól: — Tárgyalhatunk róla. Nem is hangzana rosszul, hogy: nyél­üzem—élüzem. Vagy: nyél-él- iizem... Hogy tréfálok? Ó, ez nagyon komoly, hisz viccelés köz­ben hangzanak el a legjobb öt­letek, a legokosabb dolgok!... Röviddel később a képtelen tanácsi üdülő hűs ebédlőhelyisé­ge szolgált nyugalmas helyként Miskó Istvánnal való beszélge­tésre. Beszélgetésre? Pontosabb így: a tanácselnök községpoliti­káról szóló tájékoztatójának meg­hallgatására. Mert alighogy meg­pendítettem jöttöm célját, mint­ha csak módszertani tájékoztatót tartana, Miskó elvtárs úgy bele­lendült mondanivalójába. — Sikeres V. ötéves tervidő­szak ... Hetvenötmilliós fejlesz­tés valósul meg Tiszakécskén a tanácsi fejlesztési alapból. Ebben az összegben mintegy 40 millió a közös célokra a vállalatoktól átvett, úgynevezett koordinációs pénz. Három téesz, egy állami gazdasági kerület, hat ipari üzem. telephely, lerakat :— összesen húsz gazdasági egység. Törekvé­seinkkel valamennyihez kapcso­lódunk. szinte együtt lélegzünk. Olyan kipróbált és állandó kap­csolat ez, hogy szükség szerint az éves kereten belül is tudunk változtatni. Méghozzá a hosszabb távú céljaink szolgálatában. Van már 1985-ig szóló összehangolt szerződésünk is. A megalapozott községpolitiká­ban legalább nyolc évre előre szükséges gondolni. De mindig ki kell választani a kulcsfelada­tokat. Ilyen volt az előző terv­időszakban a munkahely, a fog­lalkoztatási lehetőség megterem­tése és a gyermekintézmények. Hogy nyugodtan dolgozhasson a szülő. — S a mostani tervidőszak kul­csa? —• A kulturális ágazat. Tavaly tíz tantermet, ' tornacsarnokot sportligetet és ötven személyes óvodát adtunk át. Emellett több mint másfél milliót költöttünk a kultúrház korszerűsítésére. Most épül a százhatvan szemé­lyes általános diákotthon. A zsi­dótemplom helyén korszerű könyvtárat, mondhatni: kis tudo­mány és technika házat hozunk létre. Az idén újabb ötven sze­mélyes óvodát avatunk. 1980-ig pedig további száz hellyel bővít­jük az óvodai hálózatot. Ezek egyik eredményeként Ti­szakécskén egyműszakos az ok­tatás. Mert hozzá tartozik, pár­huzamosan fejlesztettük a nap­közit; nincs felvételi gondunk. Az 1978 79-es oktatási évtől meg­szűnik a tanyai felső tagozatos oktatás és fel tudunk venni min­den óvodáskorút. Tavaly a pe- reghalmival a negyedik tanyai óvodát avattuk fel. A megszűnt iskolák bővítésével megoldódik az óvodai ellátás a tanyavilágban. Marad az alsó tagozat, mellette az óvoda és terméseztesen a nap­közis ellátás 3—10 éves korig. így • Miskó István tanácselnök. A TÁVCSŐ OSZTÓKERESZTJÉBEN: A VÁROS csakugyan felszámoljuk a hát­rányos helyzetet; a belterületiek­kel azonos ellátást, nevelést kap­ják a tanyai gyerekek. Megszok­ják a közösséget, jó alapozást kapnak az iskolához. Vagy a sportcsarnok. Felépü­lése már is minőségi fejlődést eredményezett az iskolai és a községi sportéletben. Például a kosárlabdacsapat... Csodálatos egy-egy mérkőzés. Nagy és lelkes a közönsége, csak úgy dübörög a palánk. Ezért érdemes volt!... — A kulturális ágazat tiszte­letre méltó eredményei mellett, a fejlődés más jegyeit is felfede­zi a Tiszakécskére látogató. A bizonyos kulcstelepülések mellett, láthatóan jut figyelem és erő sok egyéb községfejlesztési tennivaló­ra is ... — jegyzem meg. — Ez természetes. De hadd említsem előbb: máris látjuk, hogy a VI. ötéves tervidőszak kulcsa az egészségügyi ágazat; már formálódik az összehangoló terve. Olyan egészségház létre­hozására gondolunk, ahol az or­vosi rendelőktől, laboratóriumtól kezdve a gyógyszertárig, sőt men­tőállomásig, mindent megtalál a beteg. Azt látjuk célszerűnek az egészségügyi vonalon, hogy a ru­tinvizsgálatokért nem érdemes, nem szabad utaztatni a beteget; legyen a körzeti orvos partnere a rendelőintézeti szakorvosnak, s ne csak beutalóíró. A kérdésre visszatérve; szeren­csés időszakban is vagyunk, mert látványos a községfejlesztés. Pél­dául a Szolnok—Kiskunfélegyhá­za útvonal községen átvezető sza­kaszát most korszerűsítik nyolc­millió forint ráfordítással. Vagy a Tisza-kanyar régebben előké­szített kövezését is napjainkban valósítja meg a vízügyi igazga­tóság. ' Ez évben megkezdjük a na­gyon szép szolgáltatóház kivite­lezését. Benne fodrászat, ruha­tisztító-szalon, OTP-fiók... Ugyancsak szép terv készül a MÉSZÖV támogatásával a köz­ségközponton létrehozandó ven­déglő—étterem, presszó, ételbár épületegyüttesre. Építését jövőre megkezdjük és 1980-ra befejez­zük. Vagy: jövőre üzembe he­lyezzük az osztrák rendszerű tisztítótelepünket és a tervciklus végéig három kilométer szenny­vízcsatorna is épül. Megtettük az előkészületeket egy járdaépítési terv kidolgozá­sára. Olyan törekvéssel, hogy a leglontosabb utcákban száműz­hessük ezt a gondot. Nem keve­sebb, mint 35 ezer méter járda építéséről van szó. A megyei tervező vállalatot megbíztuk középblokk építési technológiájú, úgynevezett tisza­kécskei házak tervezésével. Te­kintettel a több száz érdeklődő­re, a félkész építéssel akarjuk meggyorsítani, tömegessé tenni a lakásépítést. És egy kicsit szab­ványosítani. A községközponton például üzletekkel a házak föld­szintén, s ettől eltérően az új la­kótelepen. Sokéves távlatot sze­retnénk nyitni a lakásépítésnek. Várhatóan 1978 végén, vagy 1979 elején, összerakhatjuk az első ilyen házat. Ki ne hagyjam az üdülőterüle­teket ! Tiszakécske szerencsés adottságú. Nálunk a vendég a ti­szai hideg- és a kerekdombi me­leg gyógyvíz melletti pihenést egyaránt megtalálja. E területek gondozását, fejlesztését nem té­veszthetjük szem elől. A tiszai üdülőterületen hamarosan busz- pályaudvar épül. Folyamatosan előkészítjük OTP-értékesítésre a telkeket, építjük a közműveket, a villanyt, a vizet. Mindemellett *iz idén hozzákezdtünk a községi tisztasági fürdő építéséhez. Mindez így, dióhéjban, talán kevésnek tűnik. De megalapo­zott! Ezt sokszor magunk is alig hisszük. Az igazság azonban, hogy a kézzelfogható gazdasági és fej­lesztési eredmények méltóak Ti- szakécskéhez. Jól működő iskolai intézmények, jó szaktanárok, eredményes munka a közművelő­dés területén. Előkelő helyezé­sünk az olvasottságban, a külön­böző együttesek, szakkörök ki­tüntetései, a nívódíjak. Ezek is­meretesek, büszke rá a lakosság. Széles körű összefogásban és nagy optimizmussal dolgozunk. A szőkébb haza felvirágoztatásában sokoldalúan vesznek részt lakói. Van két nap a községért mozgal­munk, a kommunista szombatok, s a kinek-kinek szaktudása, te­hetsége szerinti társadalmi mun­kavégzés. Nemrég például az ut­cán találkozva László Sándor építésszel, aki Kecskeméten dol­gozik, megköszöntem a fejleszté­si céljainkra befizetett ötszáz fo­rintját. Meglepődött, hogy hon­nan tudom . .. Ami szintén örvendetes: rend­szerint igen sikeresek a falugyű­lések. A plakátértékesítésre több száz ember eljön a kultúrházba, mert kíváncsi, mit, miért? Min­denkit érdekelnek az okok, ösz- szefüggések. A célok. A legutóbbi falugyűlésen ezt úgy fejeztük ki, hogy van egy távcsövünk, amely­nek osztókeresztjében a városi rangú Tiszakécske látható. Mert a VII. ötéves tervidőszakban el­érjük. Ezt a munkát, ezt a község­politikai erjedést nézték meg nemrégiben, a kétnapos megyei kőrútjuk során a megye párt- és állami vezetői. Egy kicsit vizsga­féléhez hasonlítom a látogatást. Sok kérdést kaptunk. Fogósakat is. De megvédtük a diplomát: a helyi politikát! — szegte be tar­talmas tájékoztatóját Tiszakécske tanácselnöke. Perny Irén • A kiteljesedő OTP-lakótelep. • Látványos munka a Tisza-kanyar rendezése. (Tóth Sándor felvételei) 1977. június 20. • PETŐFI NÉPE • 3 HETI KOMMENTÁR A verseny győztesei # Jóváhagyta a településfej­lesztési verseny elmúlt évi ered­ményeinek értékelését a megyei tanács szerdai ülése. Kihirdették a győztes városok, községek ne­vét. Amint arról már hírt ad­tunk, a városok között ezúttal Baja szerezte meg az elsőbbsé­get, első helyre került még Du- navecse nagyközség, valamint Gara és Fülöpháza községi taná­csa. Voltak második és harma­dik helyezettek is, ahogyan az a szabályos versenyeken — mond­juk sporteseményeken — szokás. Jutalmat is kaptak a legjobb eredményt elérő tanácsok, össze­sen hárommillió nyolcszázezer forintot. Kiosztásra kerültek em­lékérmek és emléklapok azok között, akik öntevékeny szerve­ző munkájukkal, aktív közremű­ködésükkel erre különösen rá­szolgáltak. A versenyekről adott tudósí­tások általában szűkszavúak, közlik az elért eredményeket, a tényeket, s nem bocsátkoznak el­vi fejtegetésbe. Így történt ez most is. A rövid híradásban nem jutott hely az esemény je­lentőségének bővebb méltatásá­ra, a számok mögött meghúzódó munka, az emberi teljesítmény és kollektív siker mérlegelésére. Pe­dig ez a verseny is bővelkedett történésben, a győzelemhez vezető út szépségében, de akad­tak . buktatók, nehézségek is. Cso­portos, sőt egy egész megyére kiható versengés révén az is nyilvánvaló, hogy nem volt könnyű az értékelés, bár jól kö­rülhatárolt volt a kiírás, s igen rutinosak a versenyző tanácsok is, figyelik egymást, tévedés szinte kizárva. Ennek ellenére nyílt volt a verseny, a pontszá­mok néhol szinte csak jelképesen tértek el egymástól. © A településfejlesztési ver­seny sokféle — pontszámokat hozó — feltétele közül, mint majd minden alkalommal, az el­múlt évben is a társadalmi mun­ka vitte el a pálmát. Sőt, ezút­tal messze kiemelkedett a többi pontszerzési lehetőség közül, jó­val meghaladva a megelőző esz­tendő eredményét is. Mintha használt volna a,z a biztatás, ami az egy esztendeje megtartott ta­nácsi fórumon hangzott el, hogy lám, megelőztek bennünket a szomszédos megyék, s igen jól hasznosították az itt szerzett ta­pasztalatokat. Bár országos ver­sengés nincs a településfejlesz­tésben, a megyék mégis figyelik egymást, s mint az olimpiád, va­lamiféle sorrendet mégis csak kialakítanak „nem hivatalosan". Így aztán az újabb nekirugasz­kodás eredménye az lett, hogy a társadalmi munka értéke me­gyénkben mintegy 175 százalék­kal nőtt az előző évihez viszo­nyítva — sőt a városokban meg­kétszereződött —, összegszerűen 337 millió forintot tett ki, ami egy főre számítva 592 forintot jelent. A versenyző tanácsok fő­leg ezzel növelték meg a pont­számaikat. Például a győztes Baja város elért pontszámában a társadalmi munka több, mint 60 százalékot képvisel. Ennek zöme a százhuszonöt óvodai hely lé­tesítése útján keletkezett. De ugyanez mondható ei a társadal­mi munkát illetően Dunavecse nagyközség esetében is, sőt, fo­kozott mértékben, hiszen náluk 75 százalékot tett ki a társadal­mi munka értéke. Garán, Fülöp- házán és a többi helyezett vá­rosban és községben hasonlókép­pen történt. Üj óvodák és bölcsődék, isko­lák, parkok, szociális és kulturá­lis létesítmények egész sora jött létre a lakosság közreműködésé­vel, társadalmi hozzájárulásával. Segítettek a jó ivóvíz elvezetésé­ben, csatornák kiásásában, be­kötőutak építésében. Igen jelen­tős volt a vállalatok, intézmé­nyek segítsége is, összhangban a felmerülő igényekkel és saját le­hetőségeikkel. • A társadalmi munka értékét azonban — ez is mindannyiszor elhangzik az értékelésnél — nem lehet csupán forintban mérni. Ennél is nagyobb a pénzben nem mérhető értéke, amely a közös munkában, a társadalmi együvétartozásban és a létesít­ményekért érzett további fele­lősségben jut kifejezésre. A ver­seny anyagi értékén túl még na­gyobb annak erkölcsi jelentősé­ge, vagyis haszna, ami nemcsak a győzteseké, de a megye min­den lakosáé, valamennyi itt élő állampolgáré. És ha most mégis sokan majd egy-egy oklevelet, emlékérmet vihetnek magukkal az ünnepi tanácsülésekről, az tulajdonképpen a község, a vá­ros mindazon lakosát megtiszte­li, aki részt vállalt ebből a nagy munkából. A haszon — ha lehet így mondani — ^mindannyiunké, valamennyiünké. S az öröm is, hogy ez a verseny nem volt köz­napi, bár ceremóniák nélkül zaj­lott. S folytatódik, nem áll meg ez évben sem, mert szükség van még újabb óvodákra, bölcsődék­re, bekötőutakra és vízelvezető árkokra, falu- és városszépítés­re, természetvédelemre, a társa­dalom tevékeny közreműködésé­re. Versennyel és anélkül. Elis­merve, hogy a győztesek valóban a legtöbbet tették a nemes cé­lok érdekében. T. P. EMELKEDETT A TANULMÁNYI SZÍNVONAL Diplomaosztó ünnepség a bajai Tanítóképző Főiskolán Tegnap délelőtt hangulatos ün­nepség színhelye volt Baján, a Központi filmszínház, ahol a Ta­nítóképző Főiskola tartotta ha­gyományos diplomaosztó ünnep­ségét. Az ünnepség a himnusz hang­jaival kezdődött, majd Juhász Károly főigazgató-helyettes meg­nyitó szavait követően dr. Gasz- ner István főigazgató mondott ünnepi beszédet. Elismerően szólt a hallgatók idei tanulmányi ered­ményeiről. A diákság eredménye­sen alapozta meg az iskolai mun­kához szükséges elméleti és gya­korlati ismereteit- A párt if­júságpolitikai határozatai és az ifjúsági törvény jótékonyan érez­tette hatását a fiatal pedagógus­nemzedék felkészülésére. Végeze­tül sok sikert, szerénységet és hivatásszeretet kívánt a végzős hallgatóknak, akik ezután foga­dalmat tettek és átvették a dip­lomáikat. A nappali tagozaton hetven- hatan, a levelezőn pedig ötven- ketten kaptak oklevelet. A nem­zetiségi tagozaton heten végez­tek, a speciális kollégiumokon irodalmi színpad vezetésből nyol­cán, könyvtárosi szakon tizen­négyen tanultak. Az intézet fenn­állása óta ebben az évben kap­tak legtöbben vörös diplomát. A kiemelkedő tanulmányi és mozgalmi munkát végző hallga­tók megjutalmazása után a tár­sadalmi és politikai szervek ne­vében Földvári István, a városi pártbizottság munkatársa üdvö­zölte az új diplomásokat, a fő­iskola KISZ-bizottságának nevé­ben Sikár Veronika köszöntötte a végzősöket. A diplomaosztó ünnepséget a városi Liszt Ferenc Énekkar mű­sora zárta. Sz. F. Hartai traktoros Lengyelországban versenyez Hazánk legjobb traktorosai a szeptember 3-án, 4-én Lengyel- országban tartandó KGST-szántó- versenyre készülnek. Az, hogy kik indulnak a nemzetközi me­zőnyben, a napokban dőlt el a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem tangazdaságában rendezett országos szántóversenyen. A magas színvonalú szakmai vetélkedőn Bács-Kiskun megye mezőgazdasági erőgépvezetőit. Brenner Márton szántómester, a hartai Lenin Tsz versenyzője képviselte. A versenyt két cso­portban bonyolították le. Brenner Márton, a nagy trak­torok csoportjában Rába 180-as erőgéppel dolgozott, és az össze­sítésben III. helyen végzett. En­nek eredményeként tagja lett a Lengyelországba induló magyar szántóválogatottnak. Július 1-én lép életbe az egységes, felemelt műszakpótlék A Minisztertanács határozata alapján július 1-én vezetik be azoknak a fizikai dolgozóknak és a termelést közvetlenül irányítóknak az egységes, felemelt műszakpótlékát, akik az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben vagy a vendéglá­tásban több műszakban végzik munkájukat. Ezek a dolgozók július 1-től a délutáni műszakban egységesen 20, az éjszakai műszakban 40 százalék pótlékot kapnak, és további 10 szá­zalék pótlék jár közülük azoknak, akik folytonos munka­rendben dolgoznak. A műszakpótlék emeléséhez az állam anyagilag is jelentékeny mértékben hozzájárul. Minden olyan ipari, élelmiszerkereske­delmi és vendéglátó vállalat meghatározott állami támogatást kap, ahol a II—III. műszakban teljesített munkanapok aránya 1976-ban elérte a teljesített ösz- szes munkanap 8 százalékát. Ahol ugyanis ennél kisebb mér­tékben alkalmazzák a több mű­szakot, ott a vállalatoknak nem okozhat nagyobb gondot a mű­szakpótlék emelése, mert ezeken a helyeken az emelés összege a béralapnak még az egy százalé­kát sem éri el. Mint a Munkaügyi Minisztéri­umban elmondták, a vállalatok hivatalos 'statisztikai jelentései alapján állapították meg, hogy az adott helyen milyen arányokban foglalkoztatják a fizikai dolgozó­kat több műszakban, s a számí­tógépek ennek alapján összegez­ték, hogy egy-egy vállalatnak mekkora állami támogatás jár. Az ágazati minisztériumok, fel­ügyeleti szervek már tájékoztat­ták vállalataikat ezekről az ösz- szegekről és az elszámolás mód­járól is, így a magasabb műszak- pótlékot a vállalatok már a jú­liusi bérrel zavartalanul kifizet­hetik. A pótlékemeléshez mint­egy 1500 vállalatnak évi 1,8 mil­liárd forint támogatást nyújt az állam, vagyis az emelésnek több mint kétharmadát a költségvetés­ből finanszírozzák. Természetesen előfordulhat, hogy valamely vállalatnál — pél­dául átszervezés miatt — az utóbbi időben lényegesen meg­változott a többműszakosok ará­nya, amit a támogatás összegé­nek kiszámításakor még nem tudtak figyelembe venni. Ilyen esetekben az ágazati miniszté­riummal kell a vállalatnak kon­zultálnia. Olyan eseteket termé­szetesen a minisztériumok nem vehetnek figyelembe, amikor a vállalat fizikai beosztásúnak akár feltüntetni olyan dolgozó­kat, akiket korábban „tévedés­ből” egyéb kategóriába sorolt. Viszont lehetőség van arra, hogy az ágazati minjszter továbbra is nagyobb pótlékot engedélyezzen azok részére, akik eddig is a pótlékot kaptak. A Munkaügyi Minisztériumban rámutatnak, hogy a vállalatok­nál helyesen teszik, ha alaposan áttanulmányozzák a műszakpót­lék egységesítésével és emelésé­vel kapcsolatos minisztertanácsi határozatot. Ebből ugyanis kitű­nik, hogy mely ágazatokban, s hogy csupán a több műszakban foglalkoztatott fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók mű­szakpótléka emelkedik. Nem emelkedik tehát azoknak a pótlé­ka, akik egy műszakban dolgoz­nak, mint például — az éjjeli őröké. Annak eldöntésére pedig, hogy ki számít fizikai dolgozó­nak, egyértelműen eligazítást ad maga a munka jellege, a beso- » Tolásról szóló okmány. Ezenkívül a vállalatoknál rendelkezésre áll A foglalkozások egységes osztá­lyozási rendszere című KSH-ki- advány, amely munkakörök sze­rint felsorolja, hogy mely munka milyen kategóriába tartozik. Az ipari dolgozók esetében még egyszerűbb a helyzet, mert itt a műszakpótlék arra a körre vonatkozik, amelyet 1973-ban a munkás-béremelés is érintett. A változás csak annyi, hogy az emelés most nemcsak az állami vállalatokra, hanem a szövetke­zetekre is kiterjed. A vállalat és a dolgozók közötti vitás esetek­ben a munkaügyi döntőbizottság­hoz kell fordulni. (MTI) \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom