Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
4 ® PETŐFI NEPE O 1977. június 8. A ligha szükséges hangsúlyozni az élelmiszer- termelés jelentőségét. Világszerte az egyik legfontosabb ágazattá lépett elő, s hazánkban is, annál is inkább, mifel kedvező feltételekkel rendelkezünk ehhez az ágazathoz tartozó termékek előállításának fejlesztésére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szólt erről a TOT III. kongresszusán. Az élelmiszer-alapanyagot a mezőgazdasági üzemek állítják elő, s termelésük a belföldi ellátásban, az exportban, egyszersmind az életszínvonalpolitikai célkitűzések teljesítésében is meghatározó jelentőségű. A mezőgazdaság idei feladatai nagyobbak — az ismert okok miatt — azonban minden feltétel megvan a teljesítéséhez. A tervek reálisak, s ha az 1975-öshöz viszonyított 7—8 százalékos termelésnövelés megvalósul, nagy előrelépést tesz a mezőgazdaság a XI. kongresszus határozatának végrehajtásában, az V. ötéves tervben meghatározott feladatok valóra váltásában. Egyedülálló eredmények a helyrevetett zöldpaprika-termesztésben Az élelmiszer-alapanyagok egy részét a zöldségfélék jelentik. Az elmúlt évi időjárás különösen e növények megtermelésében okozott gondot. Ezen kívül a termésbizonytalanság, az alacsony fel- vásárlási árak, a csekély jövedelmezőség, valamint termelés gépesítetlensége már évek óta a zöldségtermő terület csökkenését eredményezte. Az elmúlt esztendőben minisztertanácsi rendeletek, kormányhatározatok jelentek meg a nagyüzemi, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermesztésének fejlesztésére. A cél az, hogy a tavalyihoz képest tíz százalékkal növekedjék az országban a zöld- ségtermö terület, s a legfontosabb tiz-tizenkétféle növényből a lakossági és feldolgozóipari igényeknek elegendő mennyiségűt termeljen a mezőgazdaság. Különösen a vöröshagymából, paprikából és paradicsomból van szükség többre. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesülése, a zöldségtermelő üzemek beruházásainak, gép- és eszközvásárlásainak támogatása, a felvásárlási árak emelése, valamint a hosszabb időre kötött termelési szerződések kapcsán biztosított egyéb támogatások jobb feltételeket teremtettek az ágazatnak. Ez megmutatkozik abban is, hogy a terveknek megfelelően az országban 124 ezer hektár területen termelnek az idén zöldségnövényeket. A konzervipar a megkötött szerződések szerint csaknem 730 ezer tonna zöldséget vesz át, kétszázezer tonnával többet, mint tavaly. A ZÖLDÉRT több mint másfél millió tonna zöldségféle és gyümölcs felvásárlására készül. Bács-Kiskun megye zöldségtermesztése országosan is jelentős. Ugyanis itt termelik meg e növények 8—10 százalékát. Tavaly már nőtt a termőterület, valamint a mennyiség is, amely elsősorban a sikeres másodvetéseknek köszönhető. Ebben az esztendőben csaknem 18 ezer hektáron vetik és ültetik a növényeket, s 220 ezer tonna körüli termésre van kilátás. A megye hagyományos zöldségtermő területein a nagyüzemek az öntözési lehetőségek jobb kihasználásával, korszerűbb technológiával és fajtával, a gépesítés fokozásával, ugyanakkor a háztáji és kisegítő gazdaságok nagyobb segítésével, a szervezettebb termeltetéssel is hozzájárulnak a feladatok sikeres teljesítéséhez. A megyében jelentősen nőtt a fűszerpaprika, a burgonya, a paradicsom, a zöldborsó és bab, az étkezési paprika termelése, amit a feldolgozó vállalatokkal, illetve a ZÖLDÉRT-tel kötött szerződések mutatnak. A párt- és kormányszervek ösztönző és segítő határozatai nagy jelentőségűek a zöldségtermesztésben is. Kádár János a TOT-kongresszuson elhangzott beszédében így fogalmazott: „A párt és a kormány minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. Ugyanakkor az is világos, hogy szükség van és lesz a tsz-tagok öntudatos helytállására, szocialista felelősségérzetére. Ebben a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell élen járniuk, mint ahogy eddig is számtalan példa volt erre az élet különböző területén. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának határozatai a megye mező- gazdasági fejlesztésében iránymutatók. Az idei tervekben tükröződik ez, ugyanis az állami gazdaságok három, a szövetkezetek másfél százalékkal nagyobb termelésnövelésre vállalkoztak, mint az országos előirányzat. A mező- gazdasági üzemek pártszervezeteinek cselekvési programjában a zöldségtermesztés segítése, az ezzel kapcsolatos szervezési munkák az egyik legfontosabb feladatként szerepelnek. Eddigi tevékenységük a jelenlegi eredményekben máris megmutatkozik. Ezen az oldalon közölt Írásainkban bemutatjuk, hogy együtt a szövetkezeti tagsággal és gazdasági vezetőkkel, milyen erőfeszítéseket tesznek, miként dolgoznak a kommunisták a zöldség- termesztés sikeréért Bács-Kiskun megyében. Ügy kezdődött, hogy négyszáz négyszögölön 1972-ben kipróbálták, lehet-e étkezési zöldpaprikát helyre vetetve termeszteni. A siker egyben elindítója is lett a szabadszállási Lenin Tsz-ben a nagyüzemi zöldségtermesztésnek. Nem haladhattak nagy léptekkel, mert úgy tartották, e növényeket csakis öntözött körülmények között lehet biztonságosan termeszteni. A hetvenes évek elején még kevés területen tudtak öntözni. Ez tavaly az öntözőfürt átadásával 1100 hektárral nőtt. A már meglevő berendezéssel együtt tehát összesen kétezer, a szántóterület harminc százalékát tudják mesterséges csapadékkal ellátni. A közös gazdaság pártvezetősége javasolta, hogy az öntözést lehetőség figyelembevételével a termelési szerkezetet úgy módosítsák, hogy a zöldségfélék a korábbinál lényegesen jelentősebb helyet kapjanak. Ugyancsak a kommunisták kezdeményezték az öntözőberendezések korszerűsítését, amellyel munkaerő-megtakarítást, valamint a nehéz fizikai munka csökkentését lehet elérni. A gazdaságban ma már megva• Az egy hónappal ezelőtt elvetett paprikamagok kelését ellenőrzi Pohai Zsófia agronómus. lósultak a javaslatok. Tavaly 204 hektáron volt öntözéses zöldség- termesztés, összesen 2630 tonnát takarítottak be. Az idén, és a következő években ennél többet akarnak. Kiváló szövetkezeti címet kapott a szabadszállási Lenin Tsz az elmúlt évi gazdálkodásért. Ügy tartják, ebben szerepe volt annak is, hogy a zöldségtermesztésben előreléptek, s a községi pártbizottság felhívásának eleget tettek, megoldották Szabadszálláson a zöldségellátást. Már említettük, hogy a helyrevetett zöldpaprika-termesztés sikereket hozott. Tavaly az ország 25 gazdaságában próbálták ki ezt a módszert — Szabadszálláson a legjobb eredménnyel. Viharkár érte a harminc hektáron levő paprikát, de ennek ellenére 170 mázsa átlagtermést takarítottak be. Az idén április végére 81 hektáron vetették el precíziós gépekkel a paprikamagot. Rendszeresen öntözik, s kétszáz mázsa feletti hektáronkénti termésre számítanak. Az elmúlt esztendőben először nem neveltek fűszerpaprika-palántát sem. Ezt is 140 hektáron helyre vetették. Pontosan betartották a technológiai előírásokat, s ennek is köszönhetik, hogy a fűszerpaprika-táblákon a tervezettnél sokkal több termett. Nemcsak a hektáronkénti 138 mázsás átlagtermésre büszkék, hanem a gazdasági eredményre, ugyanis a fűszerpaprikából egy-egy hektárra jutó árbevétel 77 ezer forint volt. . A párt- és gazdasági vezetők elhatározták —, a tagok is nagyon hasznosnak látják —, hogy jövőre szárítóberendezést vásárolnak, s ezzel lehetőség nyílik a fűszerpaprika előfeldolgozására. A berendezést azonban egész évben ki akarják használni, ezzel hozzájárulnak a 30—40 milliós beruházás gyorsabb megtérüléséhez is. A fűszernövényen kívül zöldbabot, kaprot, sárgarépát szárítanak majd. Megoldhatatlan feladat lenne a szövetkezetben, ha az említett főbb zöldségnövényeket kézzel kellene betakarítani. Annak ellenére, hogy nem nélkülözhetik teljesen a kézimunkát, elmondható, hogy a szedést legnagyobb részben gép végzi. A zöldbabot teljesen, a zöld- és fűszerpaprika hatvan-nyolcvan százalékát gépek segítségével takarították be. Tavaly használták a Mezőgépfejlesztő Intézet legújabb zöldpaprikaszedő adapterét, amelyről kedvező a vélemény. Az intézet ígérete szerint három éven belül elkészül a már teljesen kifogástalan betakarító adapter. Az idén összesen 360 hektáron termelnek a szabadszállási Lenin Tsz-ben zöldségfélét, s terveik szerint több mint 4100 tonnát értékesítenek. A hartai felhíváshoz csatlakozott a szövetkezet tizenhat szocialista brigádja, közöttük a kertészetben dolgozó Be- reczki- és Mészöly-brigád. Vállalásuk, hogy ,146 tonnával termelnek több zöldségfélét az előirányzottnál. E két brigád jelentős társadalmi munkát is végez a községellátás érdekében. Egy hektáron termesztenek burgonyát, a vetéstől a betakarításig minden munkálatot szabad idejükben, szombat és vasárnapokon. Elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok részére nevelnek palántát a hajtatásos kertészetben fólia és üvegházakban. Huszonkét tagjuknak másfél ezer négyzetméter fóliát a<^tak díjtalanul azért —, s ezt szerződésben rögzítették —, hogy az elkövetkezendő három évben a község zöldségellátásához szükséges növényféleségeket megtermeljék. A zöldségtermesztés fejlesztési programja is elkészült. A szövetkezet pártvezejöségének javaslatát fogadták et, ‘mely szerint elsősorban a fűszerpaprika és a zöldbab termőterületét növelik, s az eddig még nem „honos” fajok termesztésére is sor kerül. Az ötödik ötéves terv végén a jelenleginél csaknem kétszeres, ösz- szesen hétszáz hektáron termelnek zöldségnövényeket. • A mélykúti Lenin Tsz-ben a részes művelésű és háztáji földeken is gépek segítségével ültették májusban a pritaminpaprika-palántákat. A kecskeméti szövetkezetek is előrelépnek Mészáros Jánost, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának titkárát kértük, foglalja ösz- sze a zöldségtermesztéssel kapcsolatos tevékenységet, valamint a lakossági ellátás helyzetét. — A város mezőgazdaságában jelentős fejlődés tapasztalható a IV. ötéves terv időszakában. A magasabb szintű termelés, a szakosodás, a tudomány és technikai eredmények egyre szélesebb körű alkalmazása, a termelési rendszerek térhódítása jellemezte az elmúlt éveket. Ez általánosságban mondható, azonban néhány ágazatra korántsem jellemző. Ide tartozik a zöldségtermesztés. Korábban a közgazdasági körülmények, a megnövekedett termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak, a jelentősen csökkenő munkaerő a mezőgazdasági üzemekben, a zöldségtermesztés hanyatlását okozta. Tavaly már ellátási gondok — különösen a választékban — is voltak, amelyet elsősorban az alacsony termésátlagok, az aszályos időjárás okozott. Az elmúlt évben a nagyüzemi és háztáji zöldségtermelés ösztönzésére hozott párt- és kormányhatározatok, rendelkezések azonban kedvező feltételeket teremtettek. Ma már elmondhatom. hogy a kecskeméti mező- gazdasági üzemekben fellendülőben van az ágazat, s minden remény megvan arra, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelésével együtt az idén mennyiségi és minőségi javulás lesz. — A városi pártbizottság és a mellette működő szövetkezetpolitikai bizottság tavalyi és idei ülésein többször foglalkozott a zöldségtermeléssel. Kérem, beszéljen az elhangzott állásfoglalásokról. — Elsőként kell említenem hogy a felhívások nyomán — figyelemreméltó eredményeket értek el az üzemek a másodveté- sekkel. Ennek köszönhető, hogy a téli és kora tavaszi zöldségellátásban már nem jelentkeztek gondok. A múlt év novemberében értekezleten ismertettük a város szövetkezeti párttitkáraival, elnökeivel és szakvezetőivel az idei feladatokat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a gazdaságoknak Kecskeméten kívül az országos és a budapesti ellátásban is részt kell vállalniuk. Nem csupán a zöldségtermő terület növelését tartjuk szükségesnek, hanem a korszerű technika, technológia és fajta alkalmazásával, a termésátlagok és a minőség javítását. Ennek érdekében egyebek között szükséges az öntözési lehetőségek jobb kihasználása, a termelési rendszerekhez való csatlakozás is. A lakossági ellátáson túl a gazdaságoknak nagy feladata még a feldolgozó ipari üzemek alapanyagának megtermelése. Sok gond jelentkezett az elmúlt években e téren is. Felhívtuk a szövetkezetek és a feldolgozók, valamint a felvásárlók figyelmét a szorosabb együttműködésre. Szükség van arra, hogy jobban kihasználják lehetőségeiket a termelés előmozdítása érdekében. Működjenek együtt, segítsék egymást minden lehetséges munkafázisban. Kecskeméten a zöldségtermesztés fejlesztéséhez adottak a lehetőségek, hiszen a . városban van a Zöldségtermesztési Kutatóintézet, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Kara. Tudományos eredményeiket az itteni jelentős szellemi kapacitást a korábbiaknál jobban hasznosítaniok kell. — Miként tükröződnek a Központi Bizottság múlt évi határozatai, a városi pártbizottság állásfoglalásai, törekvései az idei, s az ötödik ötéves terv időszakának zöldségtermesztési programjában? — Megállapítható, hogy a határozatok, a pártbizottság felhívásai a gyakorlati megvalósítás útján haladnak. A gazdaságok terveiben a zöldségtermesztés fej• lesztése kiemelt helyet foglal el. A szövetkezetek az idén csaknem ezer hektáron termesztenek zöldségnövényeket, azonban ennél is fontosabb, hogy jelentős átlagtermés növelést határoztak el és szélesítették a faj- és fajtaskálát. Nőtt a burgonya, sárgarépa és egyéb gyökérzöldségek, a paradicsom és paprika termőterülete. A háztáji gazdaságokat is jobban irányítják, szervezetebbé vált árutermelésük. Növekedett, főként a fólia alatti zöldségtermesztés, amit az állami támogatás, az adókedvezmény is elősegít. Hangsúlyozom: fokozatosságról és folyamatosságról van szó, amit az 1980-ig meghatározott tervszámok mutatnak legjobban. E szerint a városi szövetkezetek csaknem megduplázzák a burgonyatermő területet, az 1975-ös termés mennyiségéhez képest megháromszorozzák a paprika és gyökérzöldség, megkétszerezik a paradicsomtermelést. A cél az, hogy 1100 hektár körüli területen termeljék meg a zöldségfélét a városi gazdaságok, a termelőszövetkezetek vetésterülete 14 százalékkal növekedjen, így az ipari nyersanyagszükséglet jelentős részét előállítsák. Az ötödik ötéves terv feladatainak meghatározásánál a város mezőgazdasági üzemeit az a cél vezette, hogy a növény- és állattenyésztésben a termelés 16—18 százalékkal növekedjék 1975-höz képest. Ezzel biztosítják saját fejlődésüket, hozzájárulnak a népgazdasági tervek megvalósításához és elősegítik a lakosság egyre magasabb színvonalon való ellátását. A gazdaságok pártszervezetei, szakvezetői a szocialista brigádok és az egész tagság megértéssel fogadta, magáévá tette a párt- és kormányhatározatokban megfogalmazott feladatokat, amelynek teljesítéséért — ezt örömmel és elismeréssel mondhatom — mindent megtesznek. — mondotta befejezésül Mészáros János. Követendő módszer a munkaerőgondok csökkentésére Betakarítás a legmunkaigényesebb része a zöldségtermesztésnek. Nincsenek még megfelelő gépek ehhez, vagy éppen a megfelelő fajta hiányzik a gépi betakarításhoz. A szövetkezeti tagok száma viszont évről évre csökken. Ha mellé állítjuk a követelményt: zöldségfélékből a korábbinál többre van szükség, a lakosság ellátása és ez export- növelés érdekében — egyértelműen kitűnik az ellentmondás. Többen felteszik a kérdést, hogyan lehet a feladatot megoldani a kevés kétkezi munkással? Néhány gazdaság jó példája a megyében választ ad erre. Közülük a mélykúti Lenin Tsz-ben meghonosított módszerről szólunk. Summázva azt mondhatjuk: újjáéled a részesművelés — a, hagyományoshoz képest néhány módosítással. A legfontosabb az, hogy a zöldségtermesztés fokozásához ezzel a módszerrel be tudják vonni a községek munkaképes lakóit. A nagyüzemeknek megvan a technikai bázisa és lehetősége, hogy az alapvető talajelőkészítést, vegyszerezést elvégezze, néhány növényápolási munkához és a szedéshez viszont nincs. A tagok egy-egy meghatározott területen vállalják, kötetlen munkaidőben, ezek elvégzését. E munkálatokba bevonják családtagjaikat, rokonaikat, vagyis azokat a dolgozókat is, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Így „jön össze” a munkaerő. Jelentős érdeke fűződik a részesművelést vállalónak a lelkiismeretes termesztéshez, ugyanis munkadíjként a termés előre meghatározott részét — természetesen pénzbeli értékét — kapja. így közvetlen anyagi érdekeltséget teremt a terméseredmény révén a tag és családja számára. A részesművelés elősegítésére tavaly a kormányzati szervek fontos intézkedéseket is hoztak. Egyebek között a társadalombiztosítást a kívülálló részesművelőkre is kiterjesztették, a szövetkezeteknek és a vállalóknak is kedvezően szabályozták az ezzel összefüggő adózást. Az idén januártól a részesművelésből származó jövedelem után a magánszemélyeknek nem kell adót fizetniük. A mélykúti ,,nagyüzemi háztáji” A kiskunhalasi járásban legnagyobb területen és mennyiségben a mélykúti Lenin Tsz-ben termelnek zöldségfélét. Tavaly hétezer tonnányi volt, ebben az esztendőben, terveik szerint, legalább kétszáz tonnával több lesz a termés. Két járható utat láttak a zöldségtermesztés fokozására: a már régebben elkezdett részesművelés kiterjesztését és a „nagyüzemi háztáji” megvalósítását. Ez utóbbi szokatlan kifejezés Gulyás Mátyástól, a szövetkezet párttitkárától származik. — Gazdaságunk pártvezetősége javasolta, hogy azoknak a tagoknak a háztájiját, akik zöldségtermesztéssel akarnak foglalkozni, vonjuk egy táblába — magyarázta Gulyás Mátyás. — Nagyüzemi módon művelhető területet alakítottunk így ki, már ami a szántást, műtrágyázást, palántázást és a növényvédelmet illeti. A többi munkákat a tagok végzik. Ezért mondjuk: nagyüzemi, meg háztáji is. Az ötven hektáros területen csaknem másfélszáz tag háztájija található. Nagyobb részük pritaminpapri- kát, néhányan csemegekukoricát termesztenek. Jelentős idő- és energiamegt„.tarítást hozott ez a módszer, hiszen gépeinknek nem kell a területünkön itt-ott kimért parcellák között „száguldozni”, itt egyszerre elvégezhetők a munkaműveletek. Nyilvánvaló, hogy majd a mintegy 700 tonnányi termés elszállítása is gyorsabb és jobban szervezhető lesz. Ezen kívül tagjaink a ház körül is termesztenek különféle konyhakerti növényeket, legtöbben fólia alatt. Ehhez elegendő palántát neveltünk a közösben. A háztáji termelés nagyot lendült az idén. Az elmúlt évinél 20 százalékkal több zöldség értékesítésére kötöttünk szerződést a szövetkezeti tagokkal. Az úgynevezett előkészítésben is jelentős részt vállalt a párt- alapszervezet és az oktatási bizottság. A pártoktatáson, gazdaságpolitikai tanfolyamokon, a falusi téli előadássorozatokon részletesen megismertették az ezeken részt vevő mintegy félezer községi lakossal a zöldség- termesztés idei országos és megyei, valamint helyi feladatait, a kertészkedés előnyeit és hasznát. A részesművelésnek már többéves múltja van a szövetkezetben. Erről a párttitkár a következőket mondotta: — A tagság fele járadékos, nyugdíjas, a dolgozó tagok fele pedig nő. Négy éve javasoltuk^ zöldségtermelésben a részesművelés bevezetését. Az idén 358-an fél, egy hektár pritaminpaprika, paradicsom, uborka, hagyma, vagy éppen burgonya részesművelését vállalták összesen háromszáz hektáron. Mindegyik taggal a termés átadása után külön elszárriolunk, a végtermék bruttó árbevételének 30 százalékát kapják. Szerződéseink szerint az összes zöldséget átadjuk a ZÖLDÉRT-nek. Az emberek szívesen dolgoznak ebben a formában, megtalálják benne a pénzüket, nincs kötött munkaidő, s egy-egy vállalónak minden családtagja segít. * Kevés volt tavaly a község boltjaiban a zöldségféle, no meg drága is, — azt mondják, a budapesti áraknak másfélszerese. Még az éttermükben, amelyik az. üzemi étkező is, más községekből Kellett zöldséget szállítani. Az asszonyok nem nézték tétlenül az áldatlan helyzetet. A nőbizottság megtalálta a megoldást. Gregus Istvánné, a bizottság elnöke mondta: — A szövetkezetben huszonhét szocialista brigád, illetve^ a címet elérni akaró kollektíva dolgozik. A nőbizottság azt javasolta, hogy társadalmi munkában vállalják el az apróbb zöldségnövények termesztését, s így lássák el a községet és az üzemi konyhát zöldpaprikával, káposztafélékkel, petrezselyerpmel, sárgarépával és egyebekkel. Két szocialista brigádunk védnökségvállalása mellett az idén több mint egy hektáron termesztik ezeket a konyhakerti növényeket. Nagyon reméljük, továbbra is lelkiismeretesen dolgoznak a brigádok, s talán a nyáron még egy zöldségboltot is tudunk nyitni. Csabai István Pásztor Zoltán A zöldségtermesztés sikeréért .-V*1 .< A - < » ’ v ‘ ;£§&• dTw-»
