Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

f 1977. június 7. • PETŐFI NÉPE • S Kunfehértó, június elején I.) Akik a szegedi egyetemre jelentkeztek Olvasóink előtt bizonyára nem ismeretlen a több folytatásos cikket egységbe foglaló fenti cím. A felvételi előzetessel évek óta rendszeresen jelentkezünk május, június táján, hogy a szegedi, budapesti, Bács-Kiskun megyei felsőoktatási intézmé­nyek vezetőitől kapott tájékoz tartással segítséget adjunk az írásbeli és szóbeli vizsgákra való felkészüléshez. A szegedi egyetem karainak felvételi keretszámairól, a je­lentkezésekről, az írásbeli és szóbeli vizsgák rendjéről, mód­szereiről dr. Antalffy György, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem rektora nyilatkozott la­punknak. — Az elmúlt évekhez hasonló­an az 1977—78-as tanévre is nagy a túljelentkezés a szegedi egyetemen? — A szegedi József Attila Tu­dományegyetem 1977—78-as tan­évének nappali tagozatára 892- en, a levelező tagozatra 640-en, az eseti tagozatra 210-en jelent­keztek. A tavalyihoz viszonyítva ez a szám átlag 14 százalékos csökkenést mutat, aminek el­sősorban az az oka, hogy az ál­lam- és jogtudományi, valamint a természettudományi karra az idén viszonylag kevesebb fiatal kéri felvételét. Az utóbbi szak­területen belül a matematika­fizika, a fizikus, valamint e két tárgyhoz kapcsolódó szakokra a korábbiaknál kevesebben jelent­keztek. Változatlanul nagy a harc a földrajz-idegen nyelv szakra való bejutásért, ide ugyan­is háromszor annyian jelentkez­tek, mint a keretszám. — Az állam- és jogtudományi karra évek óta rendkívül nagy a túljelentkezés. Az , idén is ha­sonló a helyzet? — A korábbi években a jogtu­dományi kar levelező tagozatá­ra mintegy hatszázan jelentkez­tek. Az idén százzal csökken ez a szám. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy a jogi kar nappali, esti és levelező tagozatára való fel­vételi kérelmek csökkenése csak viszonylagos, mert még mindig több mint háromszoros a túlje­lentkezés. Csökkenés tapasztal­ható az úgynevezett másoddiplo­más jelentkezéseknél. Ennek az az oka, hogy az idén életbe lé­pett rendelkezés értelmében csak azoknak a jelentkezését fogad­hatták el a karok, akik tovább­tanulásának szükségességét a munkaadó külön igazolta. — A felmérések szerint a Bács-Kiskun megye középisko­láiban érettségizők 70—$0 száza­léka a szegedi egyetemre kéri felvételét. Az idén is sokan je­lentkeztek Bács-Kiskun megyé­ből? — Ha a jelentkezőket az or­szág területi megoszlása szerint vizsgáljuk, — Csongrád megyét figyelmet kívül hagyva —, a legtöbb jelentkezés Bács-Kiskun megyéből érkezett. A jogtudo­mányi karra 140, a bölcsészettu­dományi karra huszonhét, a ter­mészettudományi karra hatvan­két Bács-Kiskun megyei fiatal adta be felvételi kérelmét. Kü­lön megemlítem, hogy a jogi kar levelező tagozatára jelentkezők egyötöde Bács-Kiskun megyei. — A fizikai dolgozók gyerme­keinek jelentkezése — kivéve a bölcsészettudományi kart — át­lagban 6 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy az általá­nos törekvéseket egyetemünk az­zal is támogatja, hogy az állam­és jogtudományi, valamint a ter­mészettudományi karra készülő fizikai dolgozók gyermekeinek tanévenként két alkalommal bentlakásos előkészítő tábort szervezünk. — A pályázók között változat­lanul nagy a lányok aránya? — Igen. A nappali tagozatra pályázó mintegy kilencszáz fia­tal közül több mint ötszáz a lány. Az előző évihez viszonyí­tott hét százalékos emelkedés a természettudományi karon je­lentkezik. A bölcsészettudományi és természettudományi karra fel­vételizők kétharmada, a jogi karra jelentkezők egyharmada lány. — Véleménye szerint milyen a szegedi egyetem és a Bács-Kis­kun megyei Tanács kapcsolata? — Évek óta jó az együttműkö­dés az állam- és jogtudományi kar, valamint a Bács-Kiskun me­gyei Tanács között. Mindkét in­tézmény munkáját segítik a rendszeres tapasztalatcserék. Kö­zös terveinkben szerepel, hogy az egyetem többi karai is az eddi­gieknél szorosabb munkakapcso­latot alakítanak ki a megyei ta­náccsal. — Az előbbiekkel kapcsolatban megemlítem, hogy egyetemünk oktatói minden évben több me­gye középiskoláiba ellátogatnak, s a negyedik osztályos tanulók­nak tájékoztatást adnak az in­duló szakokról, az egyetemi kö­vetelményekről. Ezen kívül a szegedi egyetem évek óta külön felvételi tájékoztatót is kiad a középiskolai tanulóknak. A ki­adványt a karok az ország min­den részébe eljuttatják. — Kérjük, tájékoztasson a fel­vételi vizsgák időpontjáról. — Mint ismeretes, matemati­kából, fizikából, biológiából a közös érettségi és felvételi írás­beli vizsgákra május 23-án és 24-én került sor. A további írás­beli vizsgák időpontja: a bölcsé­szettudományi karon június 24-e, az állam- és jogtudományi ka­ron június 27-e. A természettu­dományi karon a földrajz-idegen nyelvre pályázók június 24-én tesznek mindkét szakból írásbe­li vizsgát. Július 1-én kezdődnek a szóbeli vizsgák. A felvételi bi­zottságok július 11—12-én hozzák meg a döntést. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László Láda-márka találkozó Negyedik alkalommal rendez­ték meg vasárnap Veszprémben a 8. számú főútvonal melletti té­ren a Lada-márka találkozót. Az ügyességi versenyt igen nagy ér­deklődés előzte meg, több mint 500 gépkocsi-tulajdonos jelent­kezett, de az idő hiánya miatt csak 120-nak adhatták meg a startengedélyt. A negyedik Lada-találkozó al­kalmából külön sátorban talál­koztak és tárgyaltak a kooperá­cióban, az értékesítésben és az üzemeltetésben résztvevő válla­latók vezetői — köztük volt D. J. Levcsenko, a Szovjetunió ke­reskedelmi tanácsosa is. Csűri István, a Merkur vezérigazgató­ja a Lada-seregszemlén hangoz­tatta, hogy ez a márka Magyar- országon soha nem látott gyor­sasággal szerzett népszerűséget és egyre keresettebb más országok­ban, még nyugat-európai álla­mokban is. Nálunk az elmúlt na­pokban adták át a százhatvenez- redik Ladát, és az ötödik ötéves terv során összesen 180 000 darab érkezik hazánkba. A már ismert 1200, 1300, 1500-as Lada után megérkezett az első 1600-as is a Merkúrhoz. A gyártás-kooperá­cióban részt vevő vállalatok kö­zött az egyik legjelentősebb a találkozó háigazdája a veszpré­mi Bakony Művek, amely a kü­lönböző alkatrészekből évente mintegy félmillió garnitúrát szál­lít a Szovjetunióba. (MTI) A természet, még itt az Al­földön is, minden évszakban — kiváltképpen tavasszal — cso­dákra képes. Akik jártak már májusban a vadregényes Holt- Tiszánál, vagy valamelyik szi­kes tavunk közvetlen közelében, akik kimosták már télire beszű­kült, poros tüdejüket, azok tud­ják, mire gondolok... Kunfehértóról — az üdülőhely kialakulásáról, vegetációjáról, a tó mikroklíma-viszonyairól, a meteorológiai és hidrológiai mé­résekről, stb. — szinte mindent megírtunk már. Legutóbb ta­valy nyáron Kunfehértq „meg­állj !”-t kiált címmel kétrészes riportban foglalkoztunk a terü­let sorsával, fejlődésével, a fel­gyorsult civilizálódás fenyegető ártalmaival. Kiskunhalasi járási vezetőktől hallottam: az egyéb­ként jóindulatú és félreérthetet­len mondandójú cikk megjelené­se után a Fehértóra látogatók, s az ottani nyaralótulajdonosok között elterjedt egy tévhiedelem, miszerint a víz nagyon szennye­zett, sőt talán még fertőzött is, s hogy az üdülőkörzet napjai meg vannak számlálva. No, ezek után írom én le még egyszer, három szóval megtold­va: a természet minden évszak­ban — kiváltképp tavasszal — az ember beavatkozásával cso­dákra képes. Nehéz volna jelle­meznem, mégis higyjék el ne­kem: ezzel a csodával találkoz­tam Kunfehértón az elmúlt hé­ten. Balatoni szőkeségű-lágyságú vízfelület, üde lehelletű nyárja- sok, fenyvesek, akácosok, pom­pás pázsit, hangos nádirigók és poszáták, fürge szárcsák. gé­mek. éber horgászok, kicsinosí­tott hétvégi házak, újjávarázsolt, kellemes strandfürdő — idillikus környezet, festői szépségű táj. Partmenti sétámon Stachó Károly főmérnök, a járási hiva­tal műszaki osztályvezetője ka­lauzol. Bandukolunk és beszélge­tünk. — Látja, milyen magas most a vízállás! Sok csapadék hullott ebben a hónapban, és még a fürdési, üdülési szezon se kö­szöntött be. Ilyenkor gyönyörű tiszta víz. Épp tegnap volt egy KÖJÁL-vizsgálat, az eredmény negatív, vagyis egyelőre semmi vész. Aggodalomra a júliusi— augusztusi állapotok szoktak okot adni. Azt mindenesetre el kell hinnünk a szakembereknek, hogy az algásodás és a hínárosodás folytán rendkívül sok szerves­anyag halmozódott fel a meder­ben. A tó spontán öntisztulása ezáltal lelassult és megkezdődött a biológiai elöregedés folyama­ta... — Aminek, gondolom, feltétle­nül gátat kívánnak vetni. — Igen. A parton, 500 méteres sávban a lakóépületek és a strand szikkasztásos szennyvíz- tárolóit vakolatos, zártrendszerű, szippantással üríthető emésztő­gödrökké kell átalakítani. Erre rendeletet adtunk ki még ta­valy, aminek végrehajtási határ­ideje ezekben a napokban járt volna le, de meghosszabbítottuk, tekintettel a magas talajvízszint­re. Ettől függetlenül szűkebb, mintegy 300 méteres körzetben, a műút és a tó között már min­denütt elkészültek az új derítő­medencék. Reméljük, így jóval kevesebb ammónia- és nitrogén­vegyület szivárog majd a tóba. A zárt gödrök ürítését a jános­halmi költségvetési üzem szip­pantókocsija fogja elvégezni, he­tenként kétszer. Ide tartozik még, hogy a víz közelében meg­tiltottuk a legeltetést és a vegy­szeres gyomirtást. — Tavaly is tapasztalhattuk, mily óriásit apadt a tó. Aszályos esztendőben a párolgási veszteség elérheti a 2 millió köbmétert is. Hogyan képzelik e hatalmas víz­tömeg pótlását? — Ekkora veszteséget termé­szetesen csak részben lehet el­lensúlyozni. A Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság közelben levő törkölyfeldolgozó- és borkősav- üzemének tiszta hűtővizét fogjuk a Fehértóba vezetni. Ez évente mintegy 150 ezer köbméter víz­betáplálást jelent. Végleges meg­oldásként jöhet számításba —, ami egyébként a Szegedi Terve­ző Vállalat tanulmánytervében is szerepel — az üdülőtelep ha­tárában három mélyfúrású kút létesítése, egyenként 400—500 li­ter percenkénti teljesítménnyel. Ez azonban a nagy költségek A mesterszakmunkás-képzés tapasztalatai A napokban fejeződnek be az első mesterszakmunkás-képző tanfolyamok, tíz szakma mintegy 400 résztvevőjével. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint a tanfolyamok szervezettsége, ma­gas színvonala azt tükrözi, hogy a vállalatok gondosan választot­ták ki a résztvevőket, s a szak­mai, elméleti, valamint gyakor­lati képzés kiváló oktatók irá­nyításával mindenütt a mester­szintnek megfelelően történt. A gép-, a villamosipar, a pa­pírgyártás, az építőipar és a me­zőgazdaság területén 1976 utolsó negyedévében megkezdődött to­vábbképzés tapasztalatait hasz­nosítva a minisztériumban úgy ítélték meg, hogy a további években is csak fokozatosan nö­velhető azoknak a szakmáknak a száma, amelyekben mesterfoko­zatot lehet elérni. A mesterszak- munkás-jelöltek elméleti és gya­korlati továbbképzése a szakma jellegétől függően 200—300 órás s az állami mester szakmunkás vizsgabizottság előtt tett vizsgá­val zárul. Az eredményesen vizs­gázók a mester szakmunkás cím használatára jogosító oklevelet kapnak, s a korábbinál eggyel magasabb szakképzettségi foko­zatba kell őket sorolni. A továbbképzést az ágazati minisztériumok továbbképzési központjai szervezik meg és irá­nyítják. Ezek minden évben meghirdetik szakmánként aá’in- duló mesterszakmunkás tanfo­lyamokat, s felvilágosítást is ad­nak az érdeklődők számára.. (MTI) így nem lehet öntözni • Ma elmarad az öntözés. Napok óta nem esett az eső. A kötött talaj meg­repedezett, s néhol a növényzet gyökerét is szét­tépte. Egyetlen segítség a mielőbbi öntözés. Egy ilyen öntözés megtekintésére indultunk a dávodi Augusztus 20. Tsz-be. Kilenc kilométer után megpillantottuk a hosszan kígyózó csövet. A csatorna mellett eléggé elhanyagolt állapotban egy Diesel-motor szivattyúval, alatta két jókora kiszikkadt akkumulátor, amely fölött még bekötés­re vártak a csüngő kábelek. Fényképezni szerettem volna az öntözést, de víz még sehol. Fél óra múl­va előkerült Palásti Mihály, a gép kezelője, aki bekötötte az akkumulátorokat. Még néhány másodperc, a motor izzítása, aztán lenyomja az indítókart a gépkezelő és — a motor meg se nyekken. Nem volt nehéz kitalálni. Az akkumulátorok in­dítócsapjai kitöredezve, egy szikra nem sok, de annyi áramot sem adtak. Elgondolkoztam: ilyen távoli munkahelyre jó gépeket, jó felszerelést, üzemképes, sőt tartalék akkumulátort is kellene vinni, hiszen 8—10 kilométerről nem lehet minden percben a műhelybe szaladgálni. Ez a locsoláshiány „csak” egynapi kiesést jelentett. De hogy a betaka­rításnál hány ezer forint veszteséget, azt most még nehéz lenne kiszámítani. Szabó Ferenc Illés Endre szerint Tamás ön­ző ember, túlságosan kényelmes, érdekei szemüvegén tekint a vi­lágba ; következésképpen rossz férj, alkalmatlan vezető. Vagyis, aki otthon piszok fráter, az a munkahelyén is az, lelketlen fő­nök a családbrigádban is rideg egoista. Nincs külön köz- és ma­gánéleti énünk, erkölcsünk. Re­ményteljes pályák, szerelemhá­zasságok akadhatnak fenn ugyanazon jellemhibák záto­nyain. A morál torzulásaira, a szemlé­let változásaira nyolcadik évti­zedében is oly érzékeny író egy pillanatig sem titkolja, hogy el­lenszenves számára a főmérnök­férj. Az Aki szeretni gyáva cí­mű tévéjátékot a beszűkülés, a harsogó önzés elleni vádiratnak szánja. Hite szerint az ifjú mér­nök lelepleződése, nyilvánvaló kudarca százezreket, milliókat késztet állásfoglalásra, önvizsgá­latra, tisztítja a közéletet, segíti a közösségi társadalom kialaku­lását. így is lenne, ha a történet fordulatai, Tamás döntései egy­értelműbben utalnának a jellem­hibákra, tisztábban látnánk az intő példaként bemutatott ifjú szakember egyéniségét. Más mércével méri a főmér­nök és mással a férj tetteit. Még jó vezető lehet az, aki vállalati érdekből megtagad egy tovább­tanulási kérelmet. Milliószor elő­fordul, hogy valaki kitaníttatja magát, és a diploma megszerzé­se után tovább áll. A mérlegelés a vezető joga, kötelessége, külö­nösen, ha a választott szaknak semmi köze mostani munkaköré­hez. (Más a képlet, ha a kislány mérnöki, közgazdasági tovább­tanuláshoz kéri a segítséget.) A beszélgetésből sem derül ki, hogy az ifjú hölgyre váf a régészet tudománya. A konfliktust tartó kötélügy olyan szakadósra foszlottra sike­rült, mint a tévéjátékban a fő­mérnök nyaka köré — jelképe­sen persze — tekeredő kötél. Nem bírja a ráaggatott és a né­zők tudatához szállítandó mora­litások, tanulságok súlyát. Nyilvánvaló a történtekből, hogy a főmérnök nem tartozik a bátor harcosok, a közügyek baj­nokai közé. A bátorság, a küz­dőszellem hiánya nem azonos a gyávasággal, legalábbis a min­dennapi gyakorlatban. (Jó volna, ha mindenki a közérdek lovag­jaiként küzdene kisebb-nagyobb beosztásban, de ettől még mesz- sze vagyunk!) Te bolond! kor­holta magát a tekintélyes, befo­lyásos költő, jó ügyek megszál­lottjai Nehéz embereknek nevezi az újat, az előremutatót kereső­ket a filmrendező. Hányán fi­zettek megtört karrierrel, szorul­tak háttérbe, mert állampolgári, szocialista felelősséggel ésszerűt- v len, hibás, szakmailag helytelen főnöki, felettesi véleményekkel hadakoztak és maradtak akkor is talonban, amikor az idő bebi­zonyította igazukat. Mitől, miért vált óvatossá, ez a sok tekintetben derék — szor­galmas, tehetséges, kitűnő felké­szültségű stb. — ifjú. Aligha valószínűsíthető, hogy ilyennek született. Ha igen, akkor miért kockáztatta valamilyen ügyben egyetemi karrierjét, ha nem, fon­tosabb, meghatározóbb ez a tévé­játékban elsikkasztott, halványan jelzett motívum. Másként nézzük további magatartását, viselkedé­sét, ha többet tudunk erről a számára balul végződő konflik­tusról. \ Amennyire indokolt tehát férji kudarca, annyira problematikus számomra leváltásának jogosult- sága. A vétektől a bűnhődésig veze­tő láncolatból fontos motívum­szemek hiányoznak, ezért mond­juk azt a történet végén: tulaj­donképpen igaza van Illés End­rének, ahelyett, hogy azonosul­nánk az ilyen meghunyászkodást, felelőtlenséget is joggal elítélő szenvedélyével. H. N. 9 Itt folytatódik még az idén a partrész kiépítése. A víz közelében levő üdülőkben a szennyvízkezelés már megfelel az előírásoknak. miatt csak valamikor a 80-as években valósulhat meg. — Visszatérve a tó biológiai elöregedésére: a túlságosan el­szaporodott alj- és egyéb nö­vényzet irtására gondoltak-e? — Valóban kívánatos lenne a tó teljes felfrissítése, a víz mi­nőségének javítása. Nemere Pé­ter, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főmérnöke sze­rint az oxigénszegénységet iszap kitermeléssel és egyes helyeken a nád gyökeres kipusztításával lehet csak megszüntetni. A tatai öregtó példáját említette, ahol egy holland gyártmányú IHC- úszókotrót üzemeltetnek, siker­rel. Egy ilyen berendezés körül­belül 10 millió forintba kerül, ám „bevethető” lenne az egész megyében: a Szelidi-, a Vadker­ti- és a Sós-tónál, valamint a tőserdei Tisza-ágban is. Ehhez kértük a megyei tanács anyagi támogatását. — További intézkedéseik a kulturált üdülés, pihenés érdeké­ben? — Üjabb telekosztást nem en­gedélyezünk, hogy a nyáron ide­érkező és huzamosabb ideig itt tartózkodó vendégek száma egy­re inkább közelítsen a tónak és környékének optimális befogadó- képességéhez. Mihelyt alacso­nyabb lesz a vízállás, befejezzük 200 méter partszakasz kiépítését. A túloldalon horgásztanya és a kirándulók, víkendezők örömére ligetes emlékpark készült. K. F. KÉPERNYŐ Köz- és magánerkölcs Felvételi előzetes • Frissen mázolva, tisztán várják a nyári rohamot a szépen parkosí­tott strand kabinjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom