Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. június 23. TUDOMÁNY - TECHNIKA Miért van melegebb a városokban? Világjelenség, hogy a régi városok új lakótelepei korábban mezőgazdasági hasznosítású területen épülnek. Több új lakótelepen ösz- szehasonlító vizsgálatokat végeztek a kutatók, hogy a beépült városrész miként hat a korábbi mezőgazdasági terület éghajlati viszonyaira. A vizsgálat igazolta azt a megállapítást, hogy a városok melegebbek, mint a környező szabad térség. Az is kiderült azonban, hogy ebben csak jelentéktelen szerepet játszanak az emberi tevékenységgel kapcsolatos égési folyamatok, lényegesen nagyobb a felszín változásának a szerepe. Az épületek, az utak fényvisszaverő, hőtároló és hővezető képessége nagyon eltér a növényekkel borított mezőgazdasági területekétől. Ezenkívül a városok nagyobb függőleges kiterjedése jelentősen megváltoztathatja a légmozgást, aminek következtében lényegesen csökken a levegőcsere és a párolgás. Számottevő változás az is, hogy a városi területnek sokkal kisebb a vízelnyelő képessége. A csapadék nagy része a városokon kívülre folyik, s emiatt a környező folyóvizekben a vízállás rendszeresen magasabb, mint amikor a város helyén még mezőgazdasági terület volt. Ugyanilyen eredményre jutottak az USA Maryland államának egyik új városában, valamint Leningrád — a képen látható — új városnegyedének a vizsgálatánál is. Tükrök és lencsék világa • Képünkön: amatőr csillagászati obszervatórium Csehszlovákiában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A csillagászati távcsövek két nagy csoportba sorolhatók. Az egyiket a lencsés műszerek — refraktorok —, a másikat pedig a tükrös teleszkópok — reflektorok — alkotják. — a refraktorok lelke a nagy átmérőjű, hosszú gyújtótávolságú tárgylencse; az általa összegyűjtött fényt a szemlencse nagyítja tovább. Fordított képet ad, akárcsak a reflektor. Ez utóbbiban nincs tárgylencse, a fénysugarakat rendkívül nagy pontossággal csiszolt homorú tükör gyűjti össze, s az így kapott képet nagyítja tovább a szemlencse, a Schmidt-féle teleszkóp annyiban különbözik ettől, hogy tükre előtt korrekciós lemezt helyeznek el, amely a hibátlan leképzést biztosítja. A távcsövek ára és értéke az átmérő függvénye. Általában a lencsés műszerek drágábbak, mint a tükrösek. Főképp ez az oka annak, hogy ma már nemigen készítenek egy méternél nagyobb átmérőjű lencsés távcsövet; az amatőrök is szívesebben használnak tükrös teleszkópokat. Nagy átmérőjű lencsét már csak azért sem érdemes készíteni, mert a vastag középrész több fényt nyel el, s ezért rosszabb képet ad, mint egy vékonyabb, kisebb átmérőjű lencse. A villanymozdonyok jövője A vasutaknál világszerte terjed az elektromos vontatás. A villanymozdonyok energiahasznosítása ugyanis lényegesen jobb, mint a gőzmozdonyé, a Diesel-vontatást pedig az olajválság óta megdrágult kőolaj áremelkedése korlátozza. A gőzmozdony a szénben rejlő energiának csupán 5—8 százalékát hasznosítja, és jó minőségű, nagy fűtőértékű szenet igényel. A villanymozdony viszont az erőműben eltüzelt szén energiájának 15—16 százalékát hasznosítja, ugyanakkor villamos energia termelésére a gyengébb minőségű szenek is megfelelnek. • Próbaúton az új villanymoz- dony. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Hátránya viszont, hogy a felsővezeték és az elektromos állomások építése miatt a villamos vasútvonalak beruházási költsége jóval nagyobb. Európa első villamos vasútját a magyar Kandó Kálmán tervei szerint 1902-ben készítették el a felső-olaszországi Valtellina völgyében. Az itt használt villanymozdonyok is Kandó tervei szerint épültek meg. A villanyvontatásnak azóta természetesen újabb, tökéletesebb rendszerei alakultak ki, és az egyes országokban a fejlesztés különféle irányokban haladt. A technika fejlődésével egyre nagyobb sebesség elérésére alkalmas. és egyre nagyobb vonóerőt megtestesítő mozdonyokat építettek. Európában a legtöbb fővonali villamos mozdony teljesítménye 2500—4500 lóerő között van, de például a svájci vasutakon a sok emelkedő miatt 6000 lóerős mozdonyok üzemelnek. Sebességük általában óránként 100—140 kilométer között változik, de a francia vasutakon találunk 180 kilométeres óránkénti sebességre szerkesztett mozdonyokat is. Hazánkban 1912-ben nyílt meg az első szabványos nyomtávolságú villamos vasútvonal Rákospalota —Újpest—Veresegyház—Vác között. Az itt működő mozdony teljesítménye még nem érte el a 2000 lóerőt sem. A villanymozdonyok további fejlődését jelzi az Amerikából érkezett hír, amely szerint Chicagóban a General Motors üzemében amerikai—svéd kooperációban elkészült egy 10 ezer lóerős villanymozdony. Hasznos volt a korszerűsítés Higiénikus tartás-több hízó a nagyüzemi sertéstelepekről A nagyüzemi sertéstelepeken — kevés kivételtől eltekintve — még nem érték el azt a termelési szintet, amelyet a kitűzött programban meghatároztak. Aggodalomra még- sincs ok, hiszen jelentős előrelépés tapasztalható. A megyében működő több mint húsz szakosított sertéstelep közül már csak egy van, amelyik nem nyereséges. Mi eredményezte ezt a változást? Bizony jó néhány millió forintjukba került a gazdaságoknak, de megérte. Szinte valamennyi szakosított telepen rekonstrukciót hajtottak végre, és az sem elhanyagolható, hogy közben nőtt az állatgondozók szakértelme is. Több gondot fordítanak az ólak fertőtlenítésére, szellőztetésére, hőmérsékletére, a páratartalom alakulására, mint korábban. A jók közül szinte nehéz választani, de a számok bizonyítják, hogy a malacnevelésben előkelő helyezést ért el a mélykúti Lenin, a borotai Borota Termelőszövetkezet, a Bácsalmási, Hosszúhegyi, valamint a Városföldi Állami Gazdaság. Természetesen még lehetne említeni néhány élenjáró üzemet, helyette inkább néhány adat a tákarmányfelhasználásróí. A termelőszövetkezetek 4,3, a társulások 3,85, az állami gazdaságok 3,74 kilogramm takarmány etetésével érnek el egy kilogramm súlygyarapodást a sertéseknél. Az országos adatokkal összehasonlítva a számok bizonyítják, hogy a megyében található sertéstelepek állják a versenyt. A tervek szerint az idén mintegy 300 ezer hízottsertést adnak át az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Ha a férőhelyek kihasználását vesszük vizsgálat alá, ott is szembetűnő az eredmény. A termelőszövetkezetekben jóval 100 százalék fölött van a férőhelyek kihasználása, mivel a szakosított sertéstelepek mellett a régi ólakat is kihasználják. Ezt volna helyes megvalósítani azokban a gazdaságokban is, például a kalocsai járásban, ahol a közös, szakosított telep üzembe helyezése után azt tervezik, hogy felszámolják a régi ólakat. A korszerű sertéstenyésztési eljárások iránt az elmúlt évben szinte ugrásszerűen megnőtt az üzemek érdeklődése, főleg az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás (ISV) technológia iránt. Mintegy húsz, mezőgazdasági nagyüzem tervezi a megyében, hogy a sertésólakat ennek a módszernek megfelelően korszerűsítik. Ha ezt megvalósítják, mintegy 30—40 százalékkal tudnak több állatot meghízlalni. Ugyanis az ISV által kidolgozott tenyésztés-technológia alkalmazható mind a hagyományos szerfás, mind a szakosított telepek korszerűsítésére, higiénikus tartásmód megteremtésére. Viszont figyelembe kell venni — ami a korszerűsítésből fakadóan szinte természetes —, hogy a gazdaságok döntését meghatározza pénzügyi helyzetük. Előfordulhat, hogy a rekonstrukció nem minden üzemben terjed ki a termelési folyamat egészére, hanem csak a legfontosabb, a termelést legközvetlenebbül szolgáló feladatokra. Remélhetően az eredmény így sem marad el. A higiénikus fiaz- tatókat, a battériákat párosítva a kocák, a malacok kedvező fejlődését elősegítő klimatikus viszonyok megteremtésével a jó minőségű takarmányok etetésével a technológiai fegyelem betartásával elérhető, hogy a befektetett összegek mindenhol meghozzák a várt eredményt. B. Z. Erdei Ferenc parkjában E hónap 7-én megjelent, „Kun- fehértó, június elején” c. képes riportunk ezzel a mondattal végződik: „A túloldalon horgásztanya és a kirándulók, víkendezők örömére ligetes emlékpark készült.” Erre hivatkoztak a Hazafias Népfront kiskunhalasi városi bizottságán beszélgető partnereink, amikor barátságosan szóvátették: — Azért valamivel többet is írhattatok volna a kunfehértói „Erdei Ferenc üdülőpark” átadásáJhj ' A i— i rt r* ó n — Az lenne az a bizonyos „ligetes 'emlékpark” á"ttHöK#alón-¥r.. De hát az a riport nagy ténygaz- dasággal. érzelmekre, értelemre egyaránt ható érzékletességgel egész Kunfehértó sorsával, jelenével, jövőjével foglalkozott — magyaráztunk, és abba nyilvánvalóan beletartozik ez a kirándulóhely is. Nem akartuk elismételni azoknak a céltudatos intézkedéseknek, ragyogó elképzeléseknek, terveknek a sorát, amikről a cikk is szólt. Azok végiggondoltsága, sorrendje, a sürgősség és a lehetőségek egyensúlyban tartása kimondatlanul is demonstrálja, hogy Kunfehértó egészsége, tovább virulása mindenki szívügye, aki ezen a tájékon él. — Jó, jó — de nem mindennapi esemény volt az „Erdei Ferenc üdülőpark” átadása sem ... Lent volt, s beszédet mondott dr. Soós Gábor államtitkár, megjelent Ka- tanics Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára —, hogy csak őket említsük. — Mikor történt? — Június 5-én — vasárnap .., A Környezetvédelmi Világnap alkalmából. Ha eddig motoszkált is bennünk némi — tapasztalaton alapuló — sanda gyanú, hogy a kis „liget” ügyben esetleg a protokoll-tiszte- let esik inkább latba — az, ekkorra, zavart restellkedéssé alakult át. Kivált —, amikor kiderült, hogy hány rendező szerv — s bennük sok tucatnyi olyan lelkes ember, mint a közöttük is élen említendő dr. Csetényi Artúr, a népfront járási-városi környezetvédelmi bizottságának elnöke és Molnár Ferenc erdész, e bizottság titkára — serénykedett ennek a parknak a kialakításán. Ezek a szervek, intézmények: az MSZMP Kiskunhalasi Járási Bizottsága. a megyei tanács V. B. halasi járási hivatala, az imént említett bizottság, a MÉM Szegedi Állámi Erdőrendezősége, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság és a kunfehértói Előre Mg. Tsz. Ök szervezték azt az ünnepséget is a tó nyugati partján — a Huszár-tanya körül —, amelynek keretében sor került az Erdei Ferenc akadémikus emlékére társadalmi összefogással létesített kiránduló és üdülőpark ünnepélyes átadására. Az e.'lőbb úgy fogalmaztunk, hogy „kialakították”, „létesítették” ezt a parkot. Helyesebb azonban, ha ezúttal az ember és a természet okos-bölcs „összedolgozását” sem hagyjuk ki a minősítésből. Mert, amikor — mulasztásunkat pótlandó — kikocsiztunk az „Erdei Ferenc iidülőpark”-ba, olyan természeti környezet fogadott bennünket, amilyennel Paál László festményein találkozunk. Leírás helyet fogadják el olvasóink ezt az utalást. Kiegészítve azzal, hogy amikor meg az Erdei Ferenc tiszteletére felállított emlékkő előtt megállunk, mintha Munkácsy Mihály tájképéről ismerős fa borítaná fölénk mélyzöld lombernyöjét. Megilletődve hallgatunk. Milyen gyógyító ez a csend, amelynek a mindenütt-jelenvalóságára éppen a fák szüntelen zúgása hívja fel a figyelmet. A levegő tisztaságára meg az a friss illat, amit a szél a tó napfénnyel selymezett vizéről röptét a ligetbe. S mikor már azt hinnék, hogy itt „csak” fa, víz, üde ájer van, a rakéta induló sebességével válik ez a pázsitról egy maroknyi sárga foltocska ... Rigó tűnt el a magasban... Állandóság, mozgás. S ekkor ébredünk tudatára, hogy Erdei Ferenc gondolatait érezzük át, melyeket — tőle idézve — véstek az emlékkőbe: „Örökös itt a változás ' és maradandóság; örökös itt a csend és az elemek zúgása." Ö is megfordult itt egyszer-két- szer'. Horgászgatott éppoly boldog" lazítással, mint most az a pirosin- ges férfi. Akivel a tó túlsó partjáról üdülősor mosolyog össze. Szép, szép a házaknak, villáknak az a csillogó-villogó gyöngysora odaát, de... De azért jó volna, ha ezen az oldalon a mostani „szűz természet” maradna meg. Pont elegendő amott az a fehér falu, nádtetejű házacska, megbújva a fák rejtekén. Meg az az oszlopos bejáratú emeletes sárga épület. Ennyi még jó is, hogy azért az ember közelségét is érezze a kiránduló, legalább a keze munkáján keresztül. Apropó, összedolgozás. A már hivatkozott társadalmi összefogás féltő szeretettel hozta közelebb az emberekhez ezt a partrészt. Utat vezetett idáig. Padokat, ülőtönköket, pihenőket, elemózsia kipakolására alkalmas asztalt, tűzra- kóhelyet telepített. Kedves formá- júakat, a környezetbe olvadó színnel. Hogy még ezek az alkalmatosságok se keltsenek mesterkélt hatást... Csak ilyen szépnek, lenyűgözőnek maradna mindvégig. Azután is, hogy az autó-parkolóhelyen egyre több gépkocsit „pányváznak” ki... Meg mindenki vigyázna a hely tisztaságára. Milyen önfeledten sétál-kószál az a fiatal, fürdőruhás házaspár a fák közt, a homokos lejtőn, el a fehér falú tanya mellett, ki az újonnan telepített csemetésig. Hopp, — de hirtelen felkapta lábát az asszonyka. Sziszegve kapaszkodik férje vállába, míg talpáról leválaszt valamit. Mit? — Miért kell a söröskupakot a fűbe szétdobálni, mikor lépten- nyomon ott vannak a szeméttartók?! Szóval — azért mondjuk ... Tóth István (Méhesi Éva felvételei) • (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) • A kalocsai Iszkra Tsz ISV-rendszer szerint korszerűsített állattenyésztő telepén higiénikus körülmények között nevelik a malacot.
