Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
1977. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) teljesítették a tanácsok. Ezen belül különösen kedvező a sajat bevételek 16,7 százalékos túlteljesítése. Nem tudtuk viszont igénybe venni a rendelkezésünkre álló állami hozzájárulás ösz- szegének több mint 30 százalékát, mivel a célcsoportos beruházások építése — mindenekelőtt a megyei kórházé — nem haladt a terveknek megfelelően A célcsoportos keretek felhasználását igyekeztünk elősegíteni azzal, hogy 36 millió forintot a tanácsok között ideiglenesen átcsoportosítottunk, igazodva a ren- delkezésre álló építési kapacitásokhoz. A bevételi tervek megyén be: lüli meghatározása elegendő pontossággal történt. Ezt bizonyítja, hogy nem voltak nagy eltérések a tervek teljesítésében, és jelentősebb pénzügyi gondok egyik tanácsnál sem adódtak. A kiadási terveket a tanácsok a költségvetésnél 91,5, a fejlesztési alapnál 82,5 százalékra teljesítették. Felhasználtak m költségvetésből 1878 millió forintot a fejlesztési alapból 1038 milliót, együttesen 2,916 millió forintot. A felhasználás meghaladta a tárgyévi bevételek összegét, s emiatt csökkentek a pénzmaradványok mindkét alapnál. Az 1976. évi kiadások összege az 1975. évit a költségvetésnél 1,8, a fejlesztési alapnál 25 százalékkal haladta meg. Ezek a számok jobban jellemzik az elmúlt évi gazdálkodást, mint a tervteljesi- tés, mivel a tanácsok beruházási tervei nem voltak reálisak. Olyan mértékű növekedést céloztak meg egyik évről a másikra, amely építési kapacitással nem volt alátámasztható. A kiadások alakulásával kapcsolatban is érdemes néhány fontos dolgot kiemelni. A költségvetési kiadások alapvetően a terveknek megfelelően alakultak. Biztosítani tudtuk a fejlődő intézményhálózat zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket, az elért ellátási színvonal tartását, s néhány indokolt esetben annak javítását is. A megyei pártbizottság és a tanács határozatainak megfelelően, a lehetőségek határán belül, kiemelt módon biztosítottuk az egészségügy, az oktatás és köz- művelődés fejlesztését. Ezek az ágazatok az auag feletti arányban részesedtek a költségvetési ráfordításokból, s a tervteljesítés mértéke is itt a legmagasabb. Az egészségügyi és szociális ellátás céljaira a teljes költség- vetés 28,8, az oktatási, közművelődési feladatokra pedig 39,5 százalékát fordították a tanácsok. Az ellátottság az üzemorvosi és gyermekorvosi rendelésnél, az óvodai és általános iskolai napközi otthon, illetve menza biztosításában, valamint az általános iskolai, illetve szakmunkásképző kollégiumi elhelyezésben javult jelentősen. Az egyes tanácsok között változatlanul jelentős különbségek vannak az ellátási lehetőségekben. Ezek mérséklése csak hosszabb idő alatt lehetséges. Javult a felújítási tevékenység az előző évhez képest. A rendelkezésre álló keretek 87 százalékát használták fel, 5,5 százalékkal töobet az előző évinél. A tervező munka és a kivitelezői kapacitás tervszerű fejlesztésével az eredmények még fokozhatok. A fejlesztési alap gazdálkodásából szeretném kiemelni a lakásépítési tevékenységet. Nem kis részben a tanácsok szervező munkájának eredményeként az V. ötéves tervre előirányzott 25 ezer lakásból az első évben megépült 5116, tehát némi előnyre tettünk szert az időarányos tervfeladathoz képest. Hasonló a helyzet a tanácsi célcsoportos la- kásépitésnél, ahol a tervet 106,2 százalékra teljesítették a tanácsok. A tervezett 646 lakással szemben 686-ot lehetett kiutalni. Gyors ütemben folyt a további lakáspítési területek előkészítése is, de a fűtőművek építése több helyen a szükségesnél lassabban történik. Jelentős lemaradás következett be a kapcsolódó létesítmények megvalósításánál. Ez főleg a bölcsődék, óvodák, általános iskolák esetében okoz rendkívül feszítő gondokat. Ebben az évben feltétlenül gyorsítani kell ezek kivitelezési ütemét. Ehhez a pénzügyi a műszaki-fejlesztési feltételek adottak, a kivitelezői kapacitás bővítésére pedig agy sor intézkedés már eddig is történt. Jelenleg is vizsgáljuk az építőipar további támogatásának lehetőségét, amely további tervteljesítésünk és előrehaladásunk kulcskérdése. Súlyos lemaradás tapasztalható a kecskeméti megyei kórház építésénél. Itt a rendelkezésünkre álló pénzügyi kereteknek alig 30 százalékát sikerült beépíteni. A megyei tanács vb az év elején részletesen tájékozódott a beruházás helyzetéről, az akadályozó tényezőkről, és olyan intézkedésekre hozott határozatokat, amelyek az 1980-as befejezési határidő feltétlen betartását célozzák. Továbbra is egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk e beruházás gyorsítását. A megyei kórház kivitelezésének nagyfokú késése rányomta bélyegét az egészségügyi ágazat tervének teljesítésére, amely igy mindössze 41,9 százalék. Ha nem is ilyen mértékű, de mégis jelentős lemaradás következett be a kulturális, valamint a víz- és csatornamű beruházásoknál, ahol a pénzügyi felhasználási terv teljesítése 71,6, illetve 78,7 százalék. Az okok közé tartozik az irreálisan magas terv, valamint a krónikus kapacitáshiány, amely különösen sújtja ezeket a beruházásokat. A pénzügyi felhasználás lemaradása ellenére a főbb fejlesztések megvalósultak, részben az előző évről áthúzódó beruházások befejezésének eredményeként. Legjelentősebb ezek közül a több mint félezer tanyai diákotthoni hely, az 1237 óvodai, s a 266 szakmunkásképző otthoni hely. Ezek az oktatás legfontosabb területein javítják a nevelés feltételeit. összegezve a gondokat és eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a tanácsi gazdálkodás színvonala, eredményessége a nehézségek ellenére tovuuo javult az előző évhez képest. A tervet a legfontosabb területeken teljesítettük, s a kisebb lemaradások az V. ötéves terv hátralevő éveiben szervezett munkával pótolhatók. Ehhez azonban tovább kell javítani a beruházások előkészítésének színvonalát, és mindent meg kell tennünk az építési erőforrások gyorsított ütemű fejlesztése érdekében. Jelenleg vizsgáljuk, hogy milyen módon tudjuk az ehhez szükséges feltételeket megteremteni, s ezt követően előterjesztést teszünk a szükséges pénzügyi átcsoportosításokra a megyei tanácsnak. Az elmúlt év tapasztalatai alapján biztonságosabbá kívánjuk tenni a helyi tanácsok bevételeit. Mindent megteszünk azért, hogy az előre látható bevételi kieséseket ellensúlyozzuk. A szükséges módosításokat kidolgozzuk, s a legközelebbi tanácsülésen előterjesztjük. Tohai László bevezető szavai után került sor - a múlt évi tanácsi zárszámadás vitájára. • Az általános elnökhelyettes szóbeli kiegészítője után Bogár János megyei tanácstag, a szám- vizsgáló állandó bizottság nevében szólalt fel, s a bizottság megállapításaival és vizsgálatainak tapasztalataival támasztotta alá a beszámolót. Ezt követően került sor a megyei tanács közművelődési intézkedési tervének végrehajtásáról szóló napirend megtárgyalására, melyen részt vett dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, és több más meghívott is. A vitaindítót dr. Major Imre tanácselnök-helyettes tartotta meg. Major Imre vitaindítója Mindannyiunk által közismert, hogy az elmúlt év őszén az országgyűlés megalkotta a közművelődésről szóló törvényt. Maga a törvény előkészítése, vitája széles közérdeklődést váltott ki nemcsak a közművelődésben érdekelt szakemberek, hanem az értelmiség egésze és a gazdasági, műszaki vezetők körében is. A közművelődés tehát az 1974. évi központi bizottsági határozat megjelenése óta a társadalmi élet reflektorfényében van. Feladatom, hogy e rövid vitaindítóban a közművelődési törvény szellemében és annak végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat tükrében adjak számot a jelenlegi helyzetről, illetve a két évvel ezelőtt elfogadott távlati fejlesztési terv időarányos végrehajtásáról. A munkásművelődés már hosz- szabb ideje a kiemelt feladataink között szerepel, amit indokol, hogy a megye munkásosztálya létszámban évről évre lendületesen növekszik, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a munkásság zöme „elsőgenerációs”, s 55—60 százalékuk nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az érettségizett szakmunkás kategóriája csak most kezd kialakulni, s a szakmunkások aránya is még mindig alacsony. A munkások egv jelentős rétege ingázó, bejáró, vagy munkásszálláson lakik. örvendetes módon újból megélénkült az érdeklődés a dolgozók általános iskolája iránt, az üzemek, vállalatok közművelődési munkájukat — igen helyesen — a felnőttoktatással igyekeznek megalapozni. Számos helyen pontos felmérést végeztek a dolgozók iskolai végzettségéről, és minden segítséget megadnak — kihelyezett osztályok szervezésével — ahhoz, hogy minél többen befejezhessék általános iskolai tanulmányaikat. Soha ennyien még nem látogatták a dolgozók gimnáziumát, mint napjainkban. A tánulók között örvendetes módon növekszik a fizikai dolgozók száma. A közművelődési törvény által megszabott kötelezettségnek mind jobban igyekeznek eleget tenni a vállalatok. Bizonyára ennek is betudható, hogy a munkahelyeken népszerűek a különféle politikai és szakmai tanfolyamok, megnőtt az ismeretterjesztés iránti igény, már 126 helyen szakszervezeti könyvtár működik és szaporodnak a szakkörök, a művészeti csoportok. Kilenc nagyüzemben függetlenített népművelő és könyvtáros szervezi a munkahelyi közművelődés sokszínű világát. Reméljük, hogy e példát és a jó tapasztalatokat mind több üzem és vállalat fogja követni. Sok jó példát lehetne felsorolni arra is, hogy az üzemek és a közművelődési intézmények munkakapcsolata jól szolgálja a munkahelyi közművelődést. Javult az üzemek közművelődést tervező munkája, azonban még sok helyen az éves kulturális terv vagy nem készül el, vagy csak formális, és általánosságokat tartalmaz. Az anyagi erőkkel való gazdálkodásban is a tudatosság és a célirányosság veszi át lassan a szerepet, de még mindig jelentős anyagi erők folynak el kellően át nem gondolt célokra, melyek kevésbé szolgálják a közösség egészének művelődését. A munkahelyi művelődést a közművelődési intézmények, elsősorban a művelődési otthonok és központok segítik fokozottabban. A megyei tanács és az SZMT közötti megállapodás is egyre hatékonyabban szolgálja a munkásság művelődését. Kezdeményezések történtek a munkahelyi és a lakótelepi közművelődés kölcsönös előnyeinek kiaknázására. Ez utóbbi azonban még csak biztató kezdetnek tekinthető. A gazdasági vezetés, a szakszervezet és a helyi tanácsok számára egyaránt mindeddig megoldatlan gondot jelent a bejáró munkások megfelelő művelődése, nevelése. Legkevésbé ezen a téren tudunk eredményt felmutatni, noha a felismerés a munkahelyek, a helyi tanácsok és a közművelődési szervek részéről egyaránt él. A probléma megoldása annál is inkább tetteket sürget, mivel az ipar koncentrálódásával a bejáró munkások számának növekedésére kell számítani. A szövetkezeti parasztság száma a korábbinál lassúbb ütemben. de tovább csökken. A gazdaságilag megszilárdult termelő- szövetkezetek egyre többet tudnak fordítani a kulturális szükségletek kielégítésére. A parasztság műveltségi színvonalának emelése érdekében állami oldalról is számottevő erőfeszítések történtek. Közelebb vittük a kulturális alapellátást a lakóhelyekhez a községi könyvtárak és a letéti fiókhálózat korszerűsítésével, a művelődési autók szolgáltatásának bővítésével. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok pedig saját autóbuszaikkal szállítják dolgozóikat a megyeszékhely, vagy a városok kulturális rendezvényeire. A tanyai területek ellátását az elnéptelenedő iskolák közművelődési célú hasznosításával kívántuk javítani. Ezt sajnos nem tudtuk megvalósítani, mert az elhagyott iskolák nagyobbrésze nem vette át a közművelődési funkciókat. Az ifjúság művelődése terén rögzíthetjük a legsokoldalúbb és legszínesebb fejlődést. A közművelődési és ifjúságpolitikai határozat megvalósítása számos helyen igen jól ötvöződött, egymással szoros összefüggésben valósul meg. Kiemelkedik a 119 működési engedéllyel rendelkező ifjúsági klub munkája, ahol a következetes tartalmi élet megvalósítására egyre javuló feltételek teremtődnek. A színházi bérlők, a könyvtári olvasók, a mozi- és hangversenylátogatók, a szakköri tagok és amatőr együttesek tagjainak jelentős része a fiatalok korosztályából tevődik ki. A művelődési központok és a TIT szervezetek tudományos igényű baráti körei és szakkörei főleg a tanuló ifjúság körében sikeresek. Nem tartjuk azonban még mindig kielégítőnek az oktatási és közművelődési intézmények együttműködését. Az értelmiség száma az elmúlt évtizedben rendkívül dinamikusan nőtt, ennek ellenére még mindig hiánnyal küszködünk. Köz- művelődési feladataink megvalósítása nagymértékben attól függ, hogy a megye értelmisége menynyire teszi magáévá a közművelődéspolitikai határozatot. Dr. Major Imre a továbbiakban példákkal támasztotta alá az értelmiség aktív részvételének hasznosságát és szükségességét, majd így folytatta: A személyi ellátottság is alapvetően meghatározza a közművelődés színvonalát. A két évvel ezelőtti beszámolóban gondterhelten szóltunk a káderhelyzetről, hiszen az érvényes normatívákhoz viszonyítva a szakalkalmazottakkal való ellátottság a könyvtári hálózatban csupán 40, a múzeumokban 60 százalékos a nagyfokú szakképzetlenség volt jellemző. A létszámhiány jelenleg is fennáll, noha a párthatározat megjelenése óta létszámnövekedés következett be. jt * x Sajnos a nagyfokú fluktuáció, a pálya alacsony társadalmi megbecsülése, főleg a községekben tapasztalható túlzott leterheltség, a nem szakmai feladatokkal való rendszeres megbízás még mindig kísérője és okozója a hiányos személyi feltételeknek. Ezek csökkentése érdekében a helyi tanácsoknak kell intézkedniük. A tárgyi feltételek javítása igényli a legtöbb anyagi befektetést és időt. így érthető, hogy e téren egy-két év alatt csak szerény eredményt érhettünk el. Intézményhálózatunk továbbra A* szétaprózott és hiányos felszerelésű. Ez főleg a művelődési otthonokra vonatkozik. Az épületek 20 százalékának állaga kimondottan rossz, egyharmadának berendezése, közel felének pedig eszközökkel való ellátottsága nem felel meg az irántuk támasztott követelményeknek. A könyvtárak a szükséges alapterületnek csupán 35—40 százalékával rendelkeznek. Az intézkedési tervben megjelölt nagyobb beruházások az V. ötéves tervben helyet kaptak. Ezek megvalósulása elsősorban az építőipari kapacitás függvénye. Tovább gyarapodott az intézmények költségvetése. Csupán a művelődési otthoni hálózat állami támogatása az 1974. évi 10 millió forintról 1976-ra 22 millióra emelkedett, gazdálkodásuk értéke pedig 24-ről 40 millióra. 74 művelődési otthon kap támogatást termelőszövetkezetektől, ipari üzemektől és egyéb szervezetektől. A többi intézmény ellátottsága is fokozatosan javult, örvendetes, hogy a pénzügyi koordinációban bizonyos előrelépés tapasztalható, de a szűklátókörűség ezt még erősen korlátozza. A közművelődési tevékenység tartalmi munkájáról részletesebben nem kívánuk szólni, mert a különböző szintű tanácsi testületek számos esetben elemezték egy-egy szakterület munkáját. A városi és nagyközségi tanácsok vb és tanácsüléseken foglalkoztak a tartalmi munkával. Általában minden fórum a fejlődés bizonyos ütemét állapította meg. Kialakulóban és egyre inkább megerősödőben van a megye sajátos egyéni közművelődési arculata. Ezen az úton kell tovább haladnunk, e minőségjegyekkel kell közművelődésünket erősíteni. Befejezésül a tanácsok irányító, koordináló szerepéről szólt az előadó. Mint mondotta: A korszerűen értelmezett közművelődés továbbfejlődésének egyik kulcskérdése az átfogó tanácsi irányítás, a területén működő valamennyi közművelődési munkát kifejtő szerv egységes rendszerré fejlesztése. A társadalmi és tömegszervezetek, a szakszervezetek és termelőegységek kulturális tevékenységét tudatosabban kell ösz- szehangolni az állami közművelődéssel. Az eddig elért eredmények biztató alapot nyújtanak a jövőbeni tudatos és következetes munkához — fejezte be a jelentéshez fűzött szóbeli előterjesztést dr. Major Imre elnökhelyettes. • A téma élénk érdeklődést váltott ki a tanácstagok és meghívottak között. A vitában részt vettek dr. Zalántai Endréné, Varga Pál, Kovács Sándor, Acs Viktor, Vámos Ferenc, dr. Boros Sándor, Sági József, dr. Jeney Jánosné és Halász Árpád. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta a közművelődéspolitikai határozat végrehajtásának fontosságát, s legtöbben saját munkaterületükről, az üzemek, termelőszövetkezetek és kulturális intézmények életéből felhozott példákkal egészítették ki beszámoló által megállapított tényeket. Dr. Boros Sándor miniszterhelyettes a köz- művelődési határozattal kapcsolatos országos tapasztalatokról, az elmúlt évek eredményes munkájáról szólott. Hangsúlyozta: a közművelődés nem szűk reszortfeladat, s nem elsősorban meny- nyiségi mutatók elérésére irányul. A minőségi követelmények kerültek előtérbe itt Bács-Kis- kunban is. Elismeréssel szólt a helyes kezdményezésekről, a- vitában is elhangzott tapasztalatok hasznosításának fontosságáról, amelyek az alapok lerakására, az átgondolt, tervszerű tevékenységre utalnak és további munkára ösztönöznek. A vitát Major Imre foglalta össze, majd sor került a harmadik napirendi pont megtárgyalására. A településfejlesztési verseny legjobbjai • Kincses Ferenc, Baja város tanácselnöke fogadja a győztes városnak kijáró gratulációkat. (Pásztor Zoltán felvételei) A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a közelmúltban együttes ülésen vitatta meg és hagyta jóvá az 1976. évi településfejlesztési verseny értékelését, melyet most dr. Mező Mihály tervosztály vezető terjesztett a tanácsi testület elé elfogadásra. Mint az előterjesztésből is kitűnt, a tanácsok között kialakult társadalmi célokat szolgáló nemes vetélkedés az elmúlt évben is jelentős eredmények forrása volt. Elősegítette többek között az 1976. évi bevételek túlteljesítését, ami viszont lehetővé tette az előirányzatok növekedését, sok területen a tervek túlteljesítését. A verseny ösztönzőleg hatott a társadalmi munka bővítésére, s a pontszámok 60—70 százalékát ennek révén érték el a helyi tanácsok. Megyei szinten a társadalmi munka az elmúlt évben 337 millió forintot eredményezett, ami egy főre számítva 592 forintot jelent. Ez utóbbi összeg 153 forinttal haladja meg az 1975-ös esztendő során elért egy főre jutó értéket, s országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény. Igen jelentős volt a közületek, vállalatok, szövetkezetek és intézmények segítsége is. A tanácsok mintegy négymillió forint értékű helyi anyagot használtak fel a lakosság számára fontos feladatok megvalósításához. A verseny értékelése az elért pontszámok alapján és a megszabott feltételek szerint négy kategóriában történt. Külön értékelték a városok, a nagyközségek, a 2500 lakos feletti és alatti községek által elért eredményeket. Az 1976. évi településfej- ■ őrlési versenyben legjobb eredményt elért helységek a következők: A városok között első Baja, az elért pontszáma 3640. jutalma 800 ezer forint. Második helyezett Kecskemét 3590 pontjával és 600 ezer forint jutalommal. A harmadik helyre Kiskunhalas került, 3480 ponttal. A nagyközségek közül Duna- vecse került az első helyre 6100 pontszámával, a jutalom összege 400 ezer forint. Második Duna- pataj, pontszáma 4835, jutalma 350 ezer forint. Harmadik Tisza- kécske 4535 pontszámmal, jutalma 300 ezer forint. A 2500 lakos feletti községek közül Gara a győztes 10 ezer 370 ponttal, jutalma 300 ezer forint. Alig maradt el tőle Hercegszántó, pontszáma 10 ezer 110, jutalma 250 ezer forint. Vaskút lett a harmadik 7870 ponttal, jutalma 200 ezer forint. A 2500 lakos alatti községek első helyezettje Fülöpháza (pontszáma 10 ezer 240) — jutalma 250 ezer forint. A második Kun- adacs (9625 pont), jutalma 200 ezer forint. Harmadik Csátalja (7335 pont), jutalma 150 ezer forint A településfejlesztési versenyt kiemelkedő szervező munkával és társadalmi tevékenységükkel segítőket emlékéremmel és emléklappal jutalmazzák a tanácsok. A Hazafias Népfront ugyancsak elismerésben részesíti a legeredményesebben dolgozó társadalmi munkásokat. A megyei tanács ülésén a versenyben legjobb eredményt elért — az előbbiekben felsorolt — városok, és községek veztői- nek a megyei tanács elnöke adta át a jutalmakat, emlékvere- teket és okleveleket. Ugyancsak átadta a munkát kiemelkedő tevékenységükkel segítő személyeknek a megyei tanács és a népfront által adományozott jutalmakat. A tanácsülés ezt követően jóváhagyta a Bács-Kiskun megyei Tanács és a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa együttműködésének tapasztalatairól készített beszámolót, melyet dr. Gajdócsi István tanácselnök, és Borsodi György, az SZMT vezető titkára terjesztettek elő. Elfogadta továbbá a testület a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa új együttműködési megállapodását, amely az V. ötéves terv időszakára rögzíti a közös feladatokat és az együttműködés főbb területeit. Végül a tanácsülés bejelentéseket fogadott el. .Dormány Lajos, a megyei tanács vb gazdasági hivatal vezetője nyugalomba vonulásával megüresedett gazdasági hivatalvezetői tisztségre dr. Vargáné Verasztó Jolánt nevezte ki. Sor került a járási és városi népi ellenőrzési bizottságoknál megüresedett, illetve betöltetlen tisztségekre javasolt személyek megválasztására, majd interpellációs kérdésre adott válasz elfogadásával ért véget a megyei tanács ülése. T. P.
