Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

Rét- és legelőgazdálkodási tapasztalatcsere Kiskunfélegyházán Tudományos kutatók, mezőgaz­dasági szakemberek részvételével rét- és legelőgazdálkodási tapasz­talatcserét rendezett tegnap Kis­kunfélegyházán a Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügye­lőség. A szakemberek a Lenin Termelőszövetkezet két üzemegy­ségében legelőjavítási és gyep­hasznosítási bemutatót tekintettek meg. A tapasztalatcserén részt vett Wilhelm Lampeter profesz- szor, a hallei egyetem tanszékve­zető tanára és dr. Petrányi Ist­ván kandidátus is. Takarékosabban bánjunk a vízzel! A Széchenyiváros egyik tíz­emeletes házában lakom Kecske­méten. Amióta a kánikula tart, többször előfordult már, hogy a nap bizonyos szakában, főként késő délután és este órákig nem folyt víz a felsőbb emeletes la­kásaiban. Fiatalasszonyok panasz­kodtak, hogy nem tudják fürösz- teni a kisgyermeküket emiatt a megszokott időben. A minap a vízre várakozás közben éppen kinéztem az abla­kon, és láttam, hogy házunk előtt a földszinten locsolnak, gép­kocsit mosnak. Többen le is men­tünk, hogy megkérjük a gépkocsi- fürösztőt, várjon az autómosással, de ő „udvariasan” visszakiabált, s kérésünk eredménytelen ma­radt. Kétségtelen, hogy nemcsak ez a néhány locsoló csökkenti a víz­nyomást, de ha ebben a kániku­lában az érdekeltek mellőznék a gépkocsimosdatást, locsolást, ak­kor talán több víz jutna a maga­sabb épületek lakásaiba is. Szabó Mártonná, Kecskemét, Akadémia körút Motorvonat kapcsolók jugoszláv megrendelésre # A Ganz Villamossági Müvek bajai készülékgyára számos kiváló termékével tette ismertté nevét nemcsak az országban, de határainkon túl is. A külföldi megrendelők sorában ott találhatjuk többek között jugoszláv partnereinket akiknek az idén a Ganz motorvonatokat szál­lít s ehhez a bajai készülékgyárban gyártják az NS—25 típusú kap­csolókat. A minőségi ellenőrzést Tonai Zoltán MF,Ö-s végzi. A húsprogram megvalósításáért A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének körzetében mintegy húsz közös gazdaság foglal­kozik húsmarha tartással. Ezek az üzemek majdnem három­ezer húshasznosítású tehenet tartanak. 1980-ra ugyanennyi szövetkezet foglalkozik hústermelésre szakosított szarvas­marha-tenyésztéssel de a tehénállomány több mint kétszere­sére 6400-ra emelkedik. A tartási módszerhez kapcsolódó rét és legelő is rendelkezésre áll. Az említett húsz gazdaság csaknem 25 ezer hektár gyepterületet művel. A területi szövetség egyik fel­adata a termelési rendszerek megismertetése és terjesztése. A tagszövetkezetek adottságaik és lehetőségeik (alapján döntik el, hogy melyik módszert fogadják el. A HSZV-hez, a húshasznú szarvasmarha-tenyésztő szövet­kezetek összefogásához már több gazdaság csatlakozott a körzetben. Tavaly fogadták el a Léhi Álla­mi Gazdaság által kezdeményezett tartási rendszert. A minisztérium Észak-magyarországi Húsmarha Tartási Rendszer néven jegyezte fel. Egyik fontos feladatnak tart­ja a rendszergazda, hogy a szán­tóföldi növénytermelésre kevésbé alkalmas területeken szarvasmar­hát tudjanak tartani. Az állat- állomány takarmányát elsősorban a gyepek célszerű kihasználásá­val kívánják megoldani. A téli takarmánybázis megteremtéséhez az üzemekben fellelhető vala­mennyi mellékterméket — szal­ma, kukoricaszár, répafej stb. — mint a húsmarha fontos takar­mányát kezelik. Az elv az, hogy csak legvégső esetben vesznek igénybe szántóföldet takarmány- teimesztésre. A rendszer felöleli a hústerme­lés egész vertikumát. Ide tarto­zik a vidék adottságainak meg­felelő fajta kialakítása, a geneti­kai program, a tenyésztési, a tar­tási, a takarmányozási technoló­gia, a hizlalás, valamint az ér­tékesítés megszervezése. Elképzeléseik szerint a magyar- tarka-állományt fajtaátalakító ke­resztezésbe vonják. Erre a célra az üzemek részére a hereford és a sharolais nevű fajtákat ajánl­ják. A kezdeményező állami gazda­ságnak több mint hatszázas állo­mánya van herefordból, amelyet 1930-ra csaknem ezerre növelnek. Ismeretes, hogy megyénkben több állami gazdaság, így a kis­kunhalasi és az izsáki szintén te­nyészti ezt a húshasznosítású fajtát. A Léhii Állami Gazdaság ve­zetői a közelmúltban a szövetség­gel együttműködve a húsmarha- tenyésztéssel foglalkozó szövetke­zetek elnökei és az állattenyész­téshez szorosan kapcsolódó me­gyei intézmények, a megyei állat- tenytési felügyelőség, az állat­egészségügyi állomás, valamint, a mesterséges termékenyítő főállo­más részére tájékoztatót tartottak a húsmarhatartási módszerükről. A tapasztalatcsere során meg­állapították, hogy a húsmarhatar­tási rendszer mivel a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé al­kalmas területet állattenyésztéssel történő hasznosítását teszi lehető­vé, rendkívül gazdaságos az üzemek részére. A rét- és lege­lőgazdálkodásban a területi Szö­vetség körzetében sokat léptek előre az utóbbi időben. A lajos- mizsei közös gazdaságok példamu­tatóan foglalkoznak a gyepjaví­tással. A Népfront Termelőszövet­kezetben eredményes magyartar­ka és a hereford keresztezése. Szó van arról hogy a három la- josmizsei közös gazdaság a Nép­front Termelőszövetkezet és a Kossuth, valamint a Béke Szak- szövetkezet összefogna a gyep­gazdálkodásban és az állatte­nyésztés fejlesztésében. A gazda­ságok húsmarhatenyésztésre sza­kosodtak. A gazdaságos tartási módszer bevezetésével jól tudnák hi’s/nosítani gyepi őrületeiket. Jól hasznosítja a feljavított gyep fűtermését a hereford szarvasmarha fajta az Izsáki Állami Gazdaságban.. A szarvasmarha-tenyésztő telepeké a jövő Kedvező tapasztalatok a fajtaváltásnál Az országos húsprogram meg­valósításában lépéselőnyt szerzett a megye. Ehhez mérten kellene folytatni a jó ütemben megkez­dett szarvasmarha-tenyésztő tele­pek fejlesztését. Az utóbbi évek­ben 19 ilyen létesítmény készült el a megye mezőgazdasági üze­meiben. Ennek ellenére, a nagy­üzemi gazdaságokban tartott te­hénállománynak csupán 27,á" szá­zaléka került a többnyire gépe­sített tenyésztőtelepekre, A fej­lesztési program, a természeti adottságoknak megfelelően ennél jóval több nagyállattartó üzem kialakítását jelöli meg. Megvaló­sításuk azonban sok pénzt igényel, és számos mezőgazdasági üzem nem tud erre a célra alapot biz­tosítani. Ugyanis túlzottan maga­sak a beruházási költségek, s megtérülésük hosszú éveket vesz igénybe. A tartási módok korszerűsítésé­vel egyidejűleg az állományjaví­tás, a fajtaváltás is megkezdődött. Az állattartó gazdaságok, a helyi adottságoknak megfelelően, fogtak hozzá a szakosításhoz. Egy ré­szük gulyatartásra rendezkedett be hústermelés céljából. A több­ség azonban a tejtermelő fajták kialakítására vállalkozott. Erre a célra, sokhelyütt tisztavérben te­nyésztik a külföldről behozott Holstein-friz tejelő fajtákat, má­sutt viszont a magyartarkát ke­resztezik a nagytejelő típusokkal. Az első utódok már tejet adnak a gazdaságokban, s kedvezőek a tapasztalatok. A csávolyi Egyesü­lés Termelőszövetkezetben példá­ul a keresztezett állomány tehe­nenként 1000 literrel ad többet évente, s elérik a 4000—4500 li­teres hozamot. így csak ebben az egy gazdaságban, a fajtaváltás eredményeként, 3 millió literrel több tejet nyernek azonos számú tehénállománytól. Hasonlóak a tapasztalatok a kecskeméti Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz-ben Is, ahol az új fajtát Hungarofríz néven törzskönyvezték, s amely 25 százalékban a magyartarka. 75 százalékban a Holstein-fríz tulaj­donságait örökítette. A tehenek 4000—4500 liter tejet adnak évente. Ebből a gazdaságból már értékesítésre is kerül a jó tejelő­képességű tenyészállatokból. V. E. Naponta mintegy húszán hiá­nyoznak a Bács-Kiskun megyei kereskedelmi és vendéglátó há­lózatból üzemi baleset miatt. Töb­ben mint az előző évben, noha a létszám alig-alig változott. Ezer dolgozó közül 17 szenvedett ki- sebb-nagyobb sérülést. Különösen az ÁFÉSZ egységei bizonyultak balesetveszélyes üzemeknek. A Kereskedelmi.Vendéglátó és Pénzintézeti Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága meg­vizsgálta, hogy miért romlott a helyzet, mit kellene tenni a ve­szélyeztetettség megszüntetésére. Megállapították, hogy az előírá­soknak megfelelően költöttek munkavédelemre, a munkakörül­mények javítására. Az a baj, hogy a gépesítés lassú ütemű, ezért a veszélyes ké­ziszerszámok sűrűn szedik az ál­dozatokat. Az összes balesetek egynegyedét kés, vagy más hason­ló eszköz okozta. Veszélyes a szál­lítás, anyagmozgatás is. A szűk munkahelyeken elég egy vigyá- zallan mozdulat, apró figyelmet­lenség és roppan a kéz, szakad az ín. A csúszós padlózat miatti esés sok fájdalommal, bajjal, munkakieséssel és sok tízezer fo­rint kárral járt. A tíz esztendőnél kevesebb szakmai gyakorlattal bírók esnek ki viszonylag gyakrabban a mun­kából, több férfi mint nő. Mi a kiút? A gépesítés min­denekelőtt! Alig-alig találhatók anyagmozgató gépek. A rakodást majd mindenütt kézi erővel vég­zik. Közrejátszik természetesen a vigyázatlanság, a tapasztalatlan­ság is, a már említett zsúfoltság, az időszakonkénti hajrá. A KPVDSZ olykor a dolgozó helyett is képviseli a károsult ér­dekeit, de erőfeszítéseit a balese­ti okok mielőbbi megszüntetésé­re irányuló meggyőzésre, akciók­ra összpontosítja. A műszaki fejlesztés nemcsak a veszélyt csökkenti, a vásárlók, fo­gyasztók érdekeit is szolgálja. Mindehhez a gazdálkodó szer­vek szemléleti változása is szük­séges. H. N. A Horizont újabb tervei A televízió Horizont szerkesz­tősége ismét kitárja a nézők előtt a világot. Balogh Judit, a Horizont szerkesztőségének veze­tője tájékoztatta az MTI mun­katársát az újabb tervekről. — A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulóját köszöntő műsorok egyik jeles „darabját”, a Szíves útikalauzt a közeljövőben kezdjük forgat­ni. Illyés Gyula 1934-ben a szov­jet írók első kongresszusára utazva bejárta a Szovjetuniót. Élményeit megörökítő útinapló­jának néhány helyszínére, többek között Csapra, Moszkvába, Le- ningrádba, és Ogyesszába láto­gatunk el, hogy összehasonlítsuk az akkori és a mai körülménye­ket, viszonyokat. — A Barátság hajó Ogyesszá- tól Pozsonyig vitte a szocialista országok delegációit, amelyeket minden országban a béke hírnö­keként fogadtak. Űtjukról — Barátság hajó naplója címmel — augusztusban mutatnak be filmet. — A környezet szennyezettsége napjaink egyik legkomolyabb veszélye. Vigyázat, veszély! cím­mel egy-egy szocialista ország környezetvédelméről számolunk be. Első adásunkban a csehszlo­vák szakemberek kapnak szót. — Figyelemmel kísérjük ko­runk egyik legnagyobb vasút­építkezését, a Bajkál—Amúr vo­nalat, s úgy tervezzük, hogy er­ről még ebben az esztendőben két filmet mutatunk be néző­inknek. Bulgáriába indul a kö­zeljövőben forgatócsoportunk, ahol a vízgazdálkodás és víz- hasznosítás szakembereinek se­gítségével készítünk filmet. — A bulgáriai Gabrovóban kétévenként rendeznek humor­fesztivált. Elkészültek felvétele­ink, s reméljük, hogy a vidám filmkockákkal sok kellemes per­cet szerzünk a képernyők előtt ülőknek. (MTI) EGY VIZSGÁLAT, FELMÉRÉS TANULSÁGAI Kevés a gép, sok a baleset Munkavédelem az üzletekben, vendéglátó egységeknél NAPTAR 1977. június 17., péntek Névnap: Alida Napkelte: 3 éra 46 perc. Napnyugta: 19 óra 43 perc. Holdkelte: 4 óra 36 perc. Holdnyugta: 19 óra 58 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: június 15-én a középhőmérséklet 23,4 (az 50 éves át­lag 19,2), a legmagasabb hőmérséklet 29,7 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 11, egy milliméter csapa­dék hullott. Június 16-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 18,3, a dél­ben egy órakor mért hőmérséklet 27,1, a legalacsonyabb hőmérséklet 15,5 Celsius-fok volt. — Rusztikus bútor exportra. Komódot, előszobafalat, vitrint, cipőszekrényt és különböző kis­bútorokat készítenek a Kalocsai Asztalosipari Szövetkezetnél, NSZK-beli megrendelők részére. Az esztendő első felében mint­egy 5,5 millió forint értékű matt­felületű kisbútort szállítanak a határon túlra. — Barátságvonat indul ezek­ben a napokban Budapestről a Szovjetunióba. A csaknem négy­száz résztvevő Kijevbe, Lenin- grádba, Moszkvába látogat, is­merkedik a három város neve­zetességeivel. Természetesen jut idejük baráti találkozókon való részvételre is. — Tovább tökéletesítették a fertőtlenítési technológiát a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság pa­lackozójában. A visszaérkezett palackokat először előmossák — egy régi palackozógépen — ez­után kerül a mosógépre, majd a hideg vizes mosó-fertőtlenítő be­rendezésre. Ezzel a megoldással valamennyi hibalehetőséget tel­jes biztonsággal kizárnak. — Ügyvitelgépesítcs. A Kecs­keméti Konzervgyárban hagyo­mányai vannak az ügyvitelgépe­sítésnek: 1960 óta vásárolnak adatfeldolgozó gépeket. Jelenleg a felvásárlás és beszerzés adatait, a késztermékek forgalmazásának, elszámolásának adatait kívánják számítógépeken feldolgozni. A to­vábbiakban az utókalkulációt és a rendkívül munkaigényes bér- elszámolást végzik majd gépek segítségével. — Szénabetakarítás. 400 hek­tárról kaszálják a szénát — első alkalommal — a bajai Augusz­tus 20 Termelőszövetkezetben. Ha ezzel a munkával végeztek, hozzáfognak a 300 hektáros bú­zatábla learatásához. Az idei ara­tásból értékes tapasztalatokat kí­vánnak levonni a szakemberek: a szabályos időközökben lomb­trágyázott búzatáblák hőségtűré­sével, terméshozamával kapcso­latban. — Kilenc vagonnyi spárgát vettek át eddig az ÁFÉSZ buga­ci felvásárlótelepén. A csaknem száz háztájiban termesztett nö­vény iránt külföldön változatla­nul nagy az érdeklődés —, a bu­gaci termés nagy részét is hűtő­kocsikban szállítják a megrende­lőknek. Gyorshajtás, szabálytalanság Kecskemét belterületén az Er­zsébet körút 66. számú ház előtt Réti Pál Helvécia, Határ út 4. szám alatti lakos motorkerékpár­jával nem az adott útviszonyok­nak megfelelő sebességgel közle­kedett, a kanyarban kisodródott, az útszegélynek ütközött és el- j esett. A fiatalembert eszméletlen állapotban szállították a kórház- > ba. Az E—5-ös számú főútvonalon jl Városföld határában Zsebka Jozef lengyel állampolgár személygép- kocsijával szabálytalanul egy út- ;g kanyarban előzött. A szembejövő y forgalom miatt hirtelen kellett j visszatérnie, s nekiütközött Van- f? gelov Angel bolgár állampolgár í vezette nyergesvontató elejének, majd az árokba borult és egy fá- nak vágódott. A baleset követ- 9 keztében Zajonc Jenyina lengyel állampolgár súlyos, a gépkocsive- S zető s a másik utas könnyebben í megsérült. A személygépkocsiban 40 ezer forint anyagi kár kelet- 2 kezett. Kecskemét határában az 52-es számú úton Sinkó István Kecs- | kémét, Szarkás 78. szám alatti lakos segédmotoros kerékpárjával || figyelmetlenül vezetett, s nekiüt- * között az őt már előző Málinkger \ János sióagárdi lakos személy- gépkocsijának. A segédmotoros a . földre zuhant, akit a kórházba ^ szállítottak. G. G. Meghalt Dégen Imre Bégen Imre, nyugalmazott ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal volt elnöke, címzetes egye­temi tanár, 67 éves korában csü­törtökön, autóbaleset következté­ben életét vesztette. Az OVH, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Országos Idegenforgalmi Tanács Dégen Imrét saját halottjának te­kinti. Temetéséről később történik intézkedés. — Vaskúton ma kezdték meg az új filmszínház műszaki átadá­sát. A minden szempontból kor­szerűen felszerelt, négyszáz sze­mélyes mozi építési költségeit a helyi tanács és termelőszövetke­zet, valamint a Moziüzemi Vál­lalat közösen viseli. A megnyitó­ra — előreláthatóan — két hét múlva kerül sor. — Kiállítást rendez á kiskun­félegyházi Fegyveres Erők Klub­jának fotószakköre a tagok ké­peiből. Június 18-án, szombaton 18 órakor Fazekas István, a hely­beli Kiskun Múzeum igazgatója nyitja meg a fotósok tárlatát, amely június 30-ig tekinthető meg. — Pogány ö. Gábor, művé­szettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg Kiskunfélegyházán a Kiskun Mú­zeumban a Németh József Mun- kácsy-díjas festőművész alkotá­saiból rendezett kiállítást. A tár­lat június 19-én, vasárnap dél­előtt 11 órától szeptember 30-ig várja az érdeklődőket. ■iilBii MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1977. JÜNIUS 17. 19 órakor: Európai körutazás c. sorozat. Lengyelországtól Bulgáriáig. Diaműsor előadás. Előadó: Kóbori Pál. Előzetes 18-án 18 órakor: Nyugodtan nevethet! kabaréműsor. 20-án 19 órakor: „őrizem a szemed” Béres Ilona és Kovács István előadói estje. KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Június 17., pénteken este 7 órakor Szekszárdon: MINDEN Jó, HA VÉGE JÓ MOZI 1977. június 17.: KECSKEMÉT VÁROSI: lél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor ROBIN HOOD NYILA Színes, magyarul beszélő szovjet film KECSKEMÉT ÁRPÁD: léi 4, háromnegyed 6 és 8 órakor AZ INKÁK KINCSE Színes, magyarul beszélő bolgár—nyugatnémet—spanyol kalandfilm MESEMOZI: fél 4 órakor HAGYMÁCSKA TÖRTÉNETE Színes szovjet rajzfllm-összeällltäs STÜDIÓMOZI: (A városi mozi épületében) háromnegyed 8 órakor Utoljára láthatják a közvetítő Színes angol film PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszlnger András igazgat* Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 12-61«, 11-61« (központi): 11-70«, Telexszám: 26 216 bmlv b Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással khi 215—«5162 Jelzőezámlám Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét Külső-Szegedi út á. Telefon: 11-721 Igazgató: Ablaka István Index l 15 066 HU ISSN 0133—22EE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom