Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

ÜLÉSEZETT A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA Tegnap délelőtt ülésezett a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa. Első napi­rendi pontként — Neiner János elnökletével „A Bács-Kiskun Megyei és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa együttműködésének ta­pasztalatai” c. megállapodás-tervezetet vitat­ta meg dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei ta­nács elnökének és Borsodi Györgynek, az SZMT vezető titkárának előterjesztésében. Eleven vita, okos javaslatok sora mutatta, hogy a szakszervezeti megyei tanácstagok szívvel-lélekkel kívánják elősegíteni a jövő­ben is a több évtizedes hagyományokra épü­lő együttműködést. Hajdú Béláné (Kiskunhalas), Laczy Endre (Építők), Urbán Pálné (SZMT), Mócza Lajosné (Kecskemét), Mosztrics Ottóné (Baja), Kovács Pál SZMT), dr. Vándor Antalné (Kiskőrös), Tóth Lajosné (Egészségügy), Csapiár Vilmos (Kecskemét), Kormos László (SZOT), Rózsa Imréné (Kecskemét), valamint az elő­adók szép számú javaslattal, pontosítással járultak hozzá az anyag gazdagításához, hogy az — hasonló útját megjárva a megyei tanács előtt — végső for­mát nyerve legyen a tanács és a szakszervezet együttműködésé­nek iránytűje újabb, s még gyü­mölcsözőbb időszakra. Az üzemi demokrácia erősítésének új fóruma Miként nem volt „üresjárat” a megállapodástervezet tárgyalása során, ugyanúgy érdemi véle­ménycsere és konstruktivitás jel­lemezte a második napirendi pont megvitatását. „Az üzemi és szakszervezeti demokrácia ér­vényesülése a megyében és a to­vábbi feladatok” c. anyaghoz — előadója — Princz László SZMT- titkár szóbeli kiegészítést fűzött. A dolgozókat, az egész szakszer­vezeti tagságot érintő fontos kér­dést — mint mondotta —, azért tűzték most napirendre, hogy a legfelsőbb párt-, állami és szak- szervezeti határozatoknak megfe­lelően az üzemi demokrácia to­vábbi fejlesztésében egységes és helyes értelmezést, állásfoglalást alakítsanak ki. Utalt az üzemi demokrácia szélesítését és erősí­tését szolgáló utóbbi intézkedé­sek sorára, melyek egyike, leg­jelentősebb állomása volt a szak- szervezeti bizalmiak szerepének, felelősségének, ugyanakkor ha­táskörének növelése. Másik je­lentős intézkedés a vezetésben való részvétel bővítésének lehe­tőségét és módját kívánta fejlesz­teni. Evégett alkalmaztak — kí­sérleti jelleggel — az ország 50 vállalatánál új formákat, fóru­mokat. Megyénkben négy válla­lat volt részese ennek a kísérlet­nek. Az országos tapasztalatok összegezése után úgy határozott a Politikai Bizottság, hogy az üze­mi demokrácia továbbfejlesztését a szakszervezeti bizalmi testüle­tek és a szakszervezeti vezető • Borsodi György bevezetőjét mondja. (Tóth Sándor felvétele) szervek együttes tanácskozására kell építeni. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége által együt­tesen kiadott 1018-as határozat célja (ezt a számot sokszor fog­juk idézni következő időszakok­ban), hogy a PB döntésének megfelelően még nagyobb, konkrétabb, kézzelfoghatóbb jo­gokat biztosítson a dolgozóknak az üzemi demokrácia tényleges gyakorlásához. Most csupán a legfőbb vonások ismertetésével érzékeltetjük, mi­lyen nagy jelentősége lesz a (vál­lalati, tröszti), üzemi szinten új fórumként bekerülő bizalmiak testületé és a szakszervezeti ta­nács (szb) együttes ülése tevé­kenységének. Ez gyakorolja a szakszervezet vállalati szervének jogszabályokban biztosított jog körét az alábbiak szerint: Dönt a kollektív szerződés megkötéséről, módosításáról, a a beszámolók elfogadásáról. A vállalat szociális tervének kiala­kításáról, a gazdasági vezetés véleményének előzetes kikérése mellett. Állást foglal a bérfej­lesztés felhasználásának főbb el­veiről, arányairól, a részesedési, jóléti és kulturális alap felosz­tásáról, a szociális terv éves be­számolójának elfogadtatásáról. Véleményezi a középtávú és éves terveket és ehhez kapcsoló­• „Ugrásra készen” várják a kombájnok az aratás megkezdését a kerekegyházi Dózsa termelőszövetkezet­ben is. (Méhesi Éva felvételei) Lázár György hazaérkezett Finnországból dóan a vállalati gazdasági veze­tők (az igazgató és helyettesei) éves tevékenységét. Ennyiből is látható, hogy ez a jogkör több összetételben is olyan új elemeket tartalmaz, amelyek maradéktalan végrehaj­tása, betartása és betartatása, alapos és igen komoly felké­szültséget igényel mindkét ol­dalról. Az új jogkör érvényesü­lését, a feladatok betartását sza­vatolja, de meg is követeli az állami vállalatokról szóló és a közeljövőben megvitatásra kerü­lő törvénytervezet is. A napiren­di téma vitájában felszólalók, Kmetovics János (Kecskemét), Durity Tibor (MEDOSZ), Andrá­si Kálmánná (Kecskemét), és leg­főképpen Borsodi György vezető titkár sokoldalúan értékelték az új intézkedések súlyát. Az utób­bi aláhúzta többek közt, hogy igen nagy megtiszteltetés és a bizalom kifejeződése, amikor a párt erre vonatkozó határozata értelmében a szakszervezetet bízták meg az üzemi demokrá­cia fejlesztése intézményi rend­szerének kiépítésével. Ennek a bizalomnak — szakszervezeti szervek, tisztségviselők, s akti­visták egyaránt, a mozgalom har­cos hagyományaihoz méltóan —, alapos felkészültséggel tudnak és lesznek is képesek megfelelni. T. L Barabás Miklós, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Gazdag programmal zárult pén­teken Lázár György miniszterel­nök finnországi háromnapos hi­vatalos látogatása. A magyar kormányfő és kísé­rete reggel hajókirándulást tett Helsinki környékén. Délelőtt a magyar vendégek az Adlon ét­teremben a finn—magyar keres­kedelmi társaság és a központi kereskedelmi kamara képviselői­vel találkoztak. Ebéd után Urho Kekkonen Útközben Egyre több idegen szót hall az ember maga körül. Merre van ez, hol van az? Külföl­diek. Jönnek az E—5-ös főút­vonalon és más irányból. Ha­talmas, magasított üléső pa­noráma-buszok ablakain te­kinthetnek ki, megpihennek, aztán továbbsuhannak. Fel­élénkült a belföldi turizmus is. A beton lakóházak fullasztó nyári szorításából egyre többen indulnak kirándulni a víz mellé, erdőkbe, országjárásra. Űtközben ők is nézelődnének, sőt az érdemleges alkalom­nál el is időznének. De hova­tovább valamiféle különös benfentesség, jól tájékozott „körök” ismerettsége szükséges ahhoz, hogy könnyen, gyorsan odataláljunk a múzeumokhoz, művelődési házakhoz, emlék­helyekhez, műemlékekhez — egyszóval az ünnepi látniva­lókhoz. Milyen a kínálat? Lajosmi- zsén a Tanyacsárda mellett ott a Tanyamúzeum. Ritka ügyes megoldással kapcsolták össze a gyomor és a szem érdeklődési tárgyait. Dél körül már külön köztársasági elnök rezidenciáján, Tamminiemiben fogadta Lázár Györgyöt. Ezt követően a magyar miniszterelnök a Marski Szálló­ban nyilatkozatot adott a finn rá­diónak, a televíziónak és az STT finn hírügynökségnek. Lázár György és kísérete pén­teken este hazaérkezett Finnor­szágból. A magyar—finn tárgyalásokról a pénteki nap folyamán közle­ményt hoztak nyilvánosságra. , A közleménybe^ a miniszterel­nökök megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság együtt­működése és baráti kapcsolatai minden területen eredményesen fejlődnek, és ez két különböző társadalmi rendszerű állam bé­kés egymás mellett élésének jó példája. Kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy továbbfej­lesztik együttműködésüket, össz­hangban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró­okmányával, mert meggyőződé­sük, hogy ezzel mindkét ország (Folytatás a 2. oldalon.) asztalra sorakoztatják a Toka­ji aszú, kecskeméti barack és más nedűk jellegzetes palack­jait, s kívánságra díszdobozba is helyezik. De miért nem va­gyunk legalább megközelítően ennyire szemfülesek más terü­leten és másutt, például a közművelődésben? Nyilván nem a pincérektől kérhető számon a közművelődési élel­messég, hanem azoktól, akik­nek ez a dolguk. Az Aranyho­mok Szálloda halijában élénk színű fotónagyítás hívja fel a figyelmet a puszta különleges­ségeire, a csikós romantikára, a magyaros izekre. Baj lenne ez? Aligha. De az már furcsa, hogy semmi sem hívja fel iga­zán hatásosan a figyelmet Kecskeméten az embert mara­dandóbban eltöltő értékekre. Egyebek között a Michelan- gelo-galériára, a díszkút és a magyar naiv művészeti múze­um hármasára. Erre a messze földön egyedülálló együttesre, amely a Tudomány és Techni­ka Házában, a Kéttemplom köz sétáló utcájában és a modem szalagházak tövében egyszerre fogja át és kapcsolja össze a történelmi korokat a mával. Vagy mik igazítják el az át­utazót több városban és köz­ségben, hogy merre találhatók a jeles emlékházak, a lokál- patrióta lelkesedéssel megvá­sárolt és berendezett tájházak? A turisták vasárnap a Duna— Tisza közén is szeretnének olykor igazi népművészeti tár­gyakat venni. Nagyon jó len­ne, de hol lehet kapni? Szegedre, az ünnepi hetekre' félmillió vendéget várnak. Kö­rülbelül minden tizedik kül­földről érkezik. Nagy részük — akárcsak a belföldi turisták — átutazik Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán. Szegedről ha­zai turistavonalak ágaznak el. A Dél-Dunántúlra induló cso­portok megpihennek Baján. Ha csak a változatos ünnepi he­tek és a nagy múltú szabad­téri játékok vonzerejére gon­dolunk, akkor is emberek ezrei­nek lehetne pihentető és egy­ben frissítő látnivalót ajánla­ni útközben. Megfelelő figye­lemfelhívással, tájékoztatás­sal. Az ünnepi hetek plakátjair a sokféle műsorfüzetek, ide­genforgalmi kiadványok ugyan­is lezárulnak Csongrád megye határainál. A közművelődés­ben hasznosítható látnivalók köre viszont nem ér véget a pusztaszeri romkerttel. Nép­szerűsítésük a mi dolgunk, az illető tanácsoké, intézményeké, utazási irodáké, közművelődé­si szakembereké. Ezt nem vég­zi el helyettünk senki más. H. F. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezetben már mint­egy 150 hektáron megkezdték a repce rendre vágását öt géppel. Mint Szűcs László, a szövetke­zet elnöke elmondta, utána az árpa következik. Gondot okoz viszont, hogy az egyik E—512-es NDK típusú betakarító géphez nem ^kapnak csapágyat és fe­szültségszabályozót. Ettől füg­getlenül nincs okuk aggodalom­ra, mert a többi gép „ugrásra készen” várja az aratás meg­kezdését. Nem lesz gondjuk a szállítással sem, hiszen nyolc te­hergépkocsi, öt pótkocsis vonta­tó segédkezik a betakarításnál, üzemképes a 9 bálaszállító pót­kocsi és a szárítóberendezés is. Az elkészített kampánytervnek megfelelően brigádokat szervez­tek, így remény van rá, hogy gyorsan befejezzék a mintegy majd, akik a karbantartásukat is végezték. Rövidesen megtart­ják a gépszemlét, ahol kell, még igazítanak a kombájnokon. Ter­vezik, hogy a szállítás gyorsabb lebonyolítása érdekében még két pótkocsit is vásárolnak az AG- ROKER-től. Krupa János elnök arról tá­jékoztatott, hogy az idén az el­múlt évhez viszonyítva kevesebb gabonára számítanak. Ugyanis május 9-én esett utoljára eső a gazdaság területén, az elmúlt esztendőben pedig még június elején is csapadék áztatta a ga­bonát. B. Z. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 142. szám Áfa: 90 fillér 1977. június 18. szombat SEGÍT A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Megyeszerte bővülnek az iskolák, óvodák A tanévzárások után elérkezett az iskolák, óvodák nyári karban­tartásának, felújításának ideje, az idénre tervezett új oktatási léte­sítmények építésének finise. Hol bővülnek az általános iskolák és óvodák szeptemberre, az új tan­évre? Erre kértünk választ a vá­rosi tanácsoktól, a megyei ta­nács járási hivatalaitól. A tájékoztatások alapján el­mondhatjuk, hogy megyeszerte sok olyan létesítmény átadását tervezik, amely jelentősen csök­kenti a zsúfoltságot, korszerűbb feltételeket teremt az alsófokú oktatásban. Kunszentmiklós nagyközségben például 100 személyes új óvoda készül el szeptemberre. A nap­közis intézmény célcsoportos la­kásberuházáshoz kapcsolódik, s száműzi a nagyközség új Petőfi- lakótelepének óvodai gondjait. Példamutató megoldással eny­hítik az általános iskola zsúfolt­ságát Izsákon. A nagyközségben, tsz-egyesülések folytán, felesle­gessé vált egy szövetkezeti iroda­ház. Az épületet az Egyesült Sár­fehér Tsz iskolának átalakítva adja át a helyi tanácsnak, mind­össze 3 millió forint ellenében. Ma egy 8 tantermes új iskola ki­vitelezése 12 millió forintnál is többe kerül. S mit kap az izsáki oktatás hárommillióért? Kilenc helyiséget. Négy tantermet, tor­naszobát, úttörőszobát, két tanári irodahelyiséget, s egy helytörté­neti múzeumnak berendezendő termet. Az új iskolában — ame­lyet egyébként 6000 négyzetmé­ter zöldterület övez — tanévnyi­tót tarthatnak szeptember elején. Ugyancsak a kecskeméti járás­ban, Lajosmizsén az óvodabőví­tést oldották meg példamutatóan. A meglevő százszemélyes gyer­mekintézményt toldották meg új épületszárnnyal. Mivel az eddigi konyha és raktár alkalmas a na­gyobb intézmény kiszolgálására, a fejlesztés csupán 2 millió 490 ezer forintba kerül. Ennek az ősz- szegnek is mintegy 90 százalékát a helyi vállalatok adták össze, a kivitelezésnél pedig további 200 ezer forint értékű társadalmi (Folytatás a 2. oldalon.) • Rendre vágják a repcét a szabad- szállási Aranyhomok Termelőszö­vetkezetben. Ennek befejezése után az árpával folytatják a betakarítást. • Szűcs László a szabadszállási Aranyhomok Termelőszö­vetkezet elnöke aggódva figyeli nem okozott-e kárt az aszály a búzatáblák­ban. 1300 hektár gabona betakarítá­sát. A korábbi évekhez hasonlóan az idén sem lesz fennakadás a termés elhelyezésében. A Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lattal kötött szerződés alapján 220 vagonnyi kenyérgabona és 5 vagonnyi takarmánygabonát adnak át a községben levő át­vevőhelyen. A többi termést a saját 450 vagonos magtárukban helyezik el. A terménytároló fer­tőtlenítését jórészt befejezték, a szállítószalagokat, a szállítócsigá­kat is kijavították. A szabadszállási Aranyhomok­hoz hasonlóan jól felkészültek az aratásra a kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai is. A kombájnokat kijavították, ame­lyeket azok a szerelők vezetnek Felkészültek az aratásra tó if*Sí8fó. Korábban kezdődik az aratás az idén. Az ősziárpa sárgul, s gyorsan érik a búza is. A mezőgazdasági üzemek ennek megfelelően megtették az aratási előkészületeket. A legtöbb helyen — ahol alkatrészhiány nem akadályozta — kijavítot­ták a betakarító gépeket, a magtári és tisztító berendezése­ket, előkészítették a tárolókat az érkező szemnek­A gépeket kijavították Megkezdték a repce vágását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom