Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. június 17, Közlemény Kádár János és Nicolae Ceausescu debreceni és nagyváradi tárgyalásairól A két ország az egységes egé­szet képező helsinki záróokmány­ban foglalt elvek tiszteletben tar­tásáért és az ott elfogadott aján­lások valóraváltásáért tevékeny­kedik. Megerősítették eltökéltsé­güket: tevékenyen közreműköd­nek a belgrádi találkozó munká­jában, annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsö­nösen előnyös együttműködés megszilárdításában és elmélyíté­sében az európai kontinensen. A két párt és ország szolidáris a nemzeti függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az újragyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. A tárgyaláson megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom ereje és befolyása. Megerő­sítették pártjaik határozott szán­dékát, hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének további erősítéséhez, a marxizmus—leninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, • az önkéntes elvtársi együttmű­ködés és a teljes jogegyenlőség • alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megvá­lasztásának jogát a haladó tár­sadalmi átalakulásért. Aláhúzták, hogy a berlini kon­ferencia nagy jelentőségű a kommunista és munkáspártok tö­rekvéseinek egyesítése szempont­jából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társa­dalmi haladásért folytatott küz­delemben. A Debrecenben és Nagyvára­don tartott találkozó és megbe­szélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kom­munista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hoz­zájárult a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köz­társaság együttműködésének fej­lődéséhez, a szocializmust építő román és magyar nép barátságá­nak, szolidaritásának erősítésé­hez. A látogatás során magyar rész­ről megerősítették a Román Szo­cialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége meghívását a Magyar Népköztársaságba. Ro­mán részről ezt köszönettel fogadták. (MTI) Magyar-román egyezmény (Folytatás az 1. oldalról.) a művészet területén, a magyar- román barátság és együttműkö­dés előmozdítása érdekében. Eb­ben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—román kul­turális és történész vegyesbizott­ság tevékenységét is. A felek egyetértőén úgy érté­kelték, hogy a Román Szocialis­ta Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Nép- köztársaságban élő román nem- etiség létezése a történelem ala­kulásának, a sok évszázados szomszédságnak a következmé­nye és a két ország baráti kap­csolatai fejlesztésének fontos té­nyezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, s a nemzetiségek jogegyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosí­tása a két országban folyó szocia­lista építésnek, a népeink közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyítésének lénye­ges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmus szellemé­nek és a nemzeti kisebbségek jo­gai érvényesítésére, védelmére vo­natkozó az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illető or­szágok állampolgárai — problé­máinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és fe­lelőssége. Ugyanakkor hangsúlyoz­zák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Rq- mán Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság együttműkö­dését minden területen, s szoro­sabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycserére ke­rült sor a tárgyalásokon a nem­zetközi helyzet alakulásáról. Elé­gedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növe­kedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a tár­sadalmi haladás és a béke erői. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állásfoglalások helyességét. Ki­emelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő ja­vaslatok megvalósítása hozzájá­rulna földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egy­szersmind elősegítené a nemzet­közi légkör javulását. Magyarország és Románia ha­tározottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szor­galmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerő­sítették azt a korábbi álláspont­jukat, hogy helyeslik a szemben­álló katonai tömbök egyidejű fel­számolását. Udvözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerző­dés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való le­mondás. Támogatják az ENSZ közgyűlése leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszaka összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a le­szerelés előmozdításában és a le­szerelési világkonferencia össze­hívásában. Csütörtökön Nagyváradon — a kétnapos határmenti baráti ta­lálkozó alkalmából aláírták azt a jegyzőkönyvi megállapodást, amely rögzíti, hogy Kolozsvárott magyar, Debrecenben pedig ro­mán főkonzulátus létesül. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amely a kishatár- forgalomról 1969-ben született egyezményt módosítja. A módosí­tás értelmében az eddigi 15 kilométeres kishatárforgalmi ha­társáv a jövőben 20 kilo­méteres lesz, az évente lehet­séges utazások száma pedig az eddigi négyről tizenkettőre nö­vekszik. A két dokumentumot Roska István magyar és Constantin Oancea román külügyminiszter­helyettes írta alá. ('MTI) NYUGODT, KONSTRUKTÍV LÉGKÖRBEN A belgrádi tanácskozás második napja A jugoszláv fővárosban foly­tatta munkáját az európai biz­tonság és együttműködés kérdé­seiről ez év őszén sorra kerülő belgrádi találkozót előkészítő, nagyköveti szintű tanácskozás. A plenáris ülésen a holland kül­döttség vezetője elnökölt. Elsőként a szovjet delegáció vezetője kapott szót, aki felol­vasta Leonyid Brezsnyev üzene­tét. A szovjet vezető szívből si­kereket kíván az előkészítő ta­nácskozás munkájához. A csütörtöki ülésen megkez­dődött a helsinki záróokmányt aláírt 35 ország képviselőinek részvételével zajló tanácskozás érdemi munkája. Az előterjesz­tett javaslatok alapján vita in­dult a jelenlegi előkészítő meg­beszélés szervezési kérdéseiről és napirendjének meghatározásáról. A tanácskozás nyugodt, konstruktív légkörben folytatja munkáját. Legközelebbi plenáris ülésére ma kerül sor. (MTI) Nézeteltérések az AÁSZ ülésszakán GRENADA Heltai András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Az Amerikai Államok Szerve­zetének grenadai ülésszakán szerdán elhangzott megnyilatko­zások szerint kölcsönös enged­ményeken alapuló megegyezés bontakozik ki az Egyesült Álla­mok és Panama között a csator­na kérdésében. Az 'AÁSZ-közgyűlésen ugyan­akkor szerdán nézeteltérésekre került sor az Egyesült Államok és egyes latin-amerikai rendszerek képviselői között. A chilei fa­siszta junta képviselője és az argentin diktatúra külügymi­nisztere „külső kommunista ösz- szeesküvést” emlegetett; ezzel indokolta és mentegette a belső terrort, amelyet már Washington is megsokallt. A chileiek szerint az Egyesült Államok „nem érti”, milyen veszélyt jelent a „kom­munista terrorizmus”, míg az ar­gentin külügyminiszter egyene­sen azt javasolta: az AÁSZ ha­talmazza fel tagjait, hogy a „ter­rorizmus” ellen különleges álla­potot léptethessenek életbe. HADERŐCSÖKKENTÉS ____________ Pl enáris ülés Bécsben Oltványi Ottó, az MTI tudósí­tója jelenti: Csütörtökön Bécsben megtar­tották a haderőcsökkentési tár­gyalások 140. plenáris ülését. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésé­ről tárgyaló konferencián ezúttal Todor Dicsev nagykövet, a bol­gár delegáció vezetője szólalt fel. Mint az ülés után rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón a bolgár küldöttség szóvivője el­mondotta: Dicsev nagykövet a nyugati országokra hárította a felelősséget azért, hogy a négy éve folyó tárgyalásokon még nem született megállapodás. A NATO javaslata egyoldalú előnyöket próbál biztosítani a nyugati or­szágoknak. Foglalkozott az úgynevezett szárnyországok biztonságának kérdésével is. Rámutatott arra, hogy ezeknek az országoknak a biztonságát csak akkor lehet megőrizni, ha Közép-Európában csökkentik a fegyveres erők lét­számát és a fegyverzetet. Egy kérdésre válaszolva a szó­vivő ismertette a szocialista or­szágok és a NATO-államok ja­vaslata közti lényeges különbsé­geket. A szocialista országok egyenlő, százalékos arányú csök­kentést javasolnak, míg a NATO közös „plafon” kialakítására tö­rekszik. A szocialista javaslat reális, és megvalósítása nagyobb arányú csökkentést eredményez­ne — mondotta. A sajtótájékoztatón közölték, hogy a legközelebbi plenáris ta­nácskozást június 23-án rende­zik. (MTI) Az NDK népi kamarája ratifikálta a hazánkkal való új barátsági és együttműködési szerződést BERLIN Kocsis Tamás, az MTI tudósító­ja jelenti: Az NDK népi kamarája csütör­tökön törvényerőre emelte a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közöt­ti új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést. A szerződést — a magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi NDK-beli látogatása idején — március 24-én — írta alá Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, illetve Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Az NDK törvényhozása ratifikál­ta a magyar—NDK polgári, csa­ládjogi és bűnügyi jogsegélyszer­ződés február 10-én aláírt módo­sítását és kiegészítését. Oskar Fischer külügyminiszter előadói beszédében hangsúlyozta, hogy az új barátsági szerződés a testvéri kapcsolatok új, magasabb fokát fejezi ki, s hosszútávú cél­ja, hogy a szocializmus lehetősé­geit közös erővel hatékonyabban hasznosítsuk. Hozzátette: az NDK nem kíméli erőit, hogy interna­cionalista szellemben teljesítse az oly jelentős feladatokat. Az NDK parlamentje megvitat­ta és elfogadta az új munkatör­vénykönyvet. A törvény előadója, Harry Tisch, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az NDK szakszervezeteinek (FDGB) elnö­ke, rámutatott, hogy a szocialista munkajog alapvető emberi jogként biztosítja a munkához való jogot. Sajtóértekezlet a nyugat-európai kommunista pártok tanácskozásáról BRÜSSZEL A hétfőn és kedden Brüsszel­ben folytatott tanácskozásukat követően szerdán sajtóértekezle­tet tartottak a 17 nyugat-európai kommunista párt küldöttei. Megerősítették, elsőrendű cél­kitűzésük az, hogy harcolnak a munkanélküliség, a társadalom e rákfenéje ellen. „A munkanélkü­liség fokozódása emberek millióit hozza tragikus helyzetbe” — hangoztatták, s felemelték sza­vukat az ellen, hogy a dolgozók­nak kell viselniük a kapitalista európa válságának súlyos követ­kezményeit. Megállapították, hogy minden országban fokozódott a dolgozók egységes harca életszínvonaluk védelméért, a hazai és a multi­nacionális nagytőke támadásai­nak kivédéséért. Rámutattak: egy­re erőteljesebben hangzik fi az a követelés, hogy hajtsanak végre mélyreható antimonopolista át­szervezéseket, amelyek egyebek között lehetővé tennék, hogy a dolgozók minden szinten ellen­őrizhessék a gazdasági, szociális és politikai tevékenységet. Számos küldöttség különösen nagy súlyt helyezett a multina­cionális társaságokkal szembeni akciók összehangolásának, a szak­szervezetellenes politika meghiú­sításának követelményére. A Francia és az Olasz Kom­munista Párt delegátusai hang­súlyozottan síkraszálltak azért, hogy a kedvezőtlen helyzetben levő térségekben és szektorokban fokozzák a munkaalkalmakat te­remtő beruházásokat. (AFP) Jugoszláv tiltakozó jegyzék a New York-i incidens miatt A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság ENSZ-missziója szerdán tiltakozó jegyzéket nyúj­tott át az amerikai küldöttségnek horvát terroristáknak a misszió New York-i épülete ellen kedden .végrehajtott támadása ügyében. *’A jegyzék leszögezi, hogy a tá­madás nem következhetett volna be, ha az amerikai hatóságok nem tűrik el a fasiszta usztasák műkö­dését az Egyesült Államokban. A jegyzék egyúttal hangsúlyozza, hogy a támadás éppen a belgrádi tanácskozás megnyitásának előes­téjén következett be, olyan idő­szakban, amikor az amerikai—ju­goszláv kapcsolatok javulásának lehetünk tanúi. „Nyilvánvaló, hogy az usztasák ténykedése a Jugo­szlávia és az Egyesült Államok közti barátságos kapcsolatok fej­lődése ellen irányul”. Szerdán megkezdődött a három terrorista bírósági kihallgatása. (AP, AFP) Magyar vezetők távirata Leonyid Iljics Brezsnyevhez LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. MOSZKVA Tisztelt Brezsnyev Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből köszöntjük önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkal­mából. A szovjet nép — pártja vezetésével — kiemelkedő sikereket ér el a kommunista társadalom építésében. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. és XXV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása alapján szüntelenül fejlődik a népgazdaság, tovább tökéletesednek a társadalmi viszonyok, kiteljesedik a szocialista demokrácia, emelkedik a szovjet dolgozók életszínvonala. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be a béke megszilárdításáért, a népek barátságáért, az államok nemzetközi együttműködéséért vívott harcban. Ezek az eredmények összekapcsolódnak az ön kiemelkedő szemé­lyes tevékenységével. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása fénye­sen igazolja a szovjet kommunisták, az egész szovjet nép osztatlan bizalmát ön iránt. Mély meggyőződésünk, hogy az ön tevékenysége e felelősségteljes poszton további jelentős hozzájárulás lesz a kommu­nista társadalom eredményes építéséhez a Szovjetunióban, a szocializ­mus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek erősödéséhez az egész világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának eszten­dejében a dolgozó magyar nép híven a proletár internacionalizmus eszméjéhez ismételten kifejezésre juttatja baráti érzéseit a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép iránt. Ebben a szellemben köszönt­jük önt e magas állami tisztségben a kommunizmust építő szovjet ál­lam élén. Kívánunk önnek megválasztása alkalmából jó egészséget és további kimagasló sikereket a szovjet nép, a béke és a biztonság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megbonthatatlan barátsága, népeink sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése javára. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (MTI) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Spanyol választások Győzött a papírforma. Bár­mennyire is nehéznek bizonyult a spanyol választások kimenetelét latolgatni, abban nem lehetett kétség, hogy a legesélyesebb Adolfo Suarez centrista pártszö­vetsége, a Demokratikus Centrum Unió. Végleges adatok ugyan nem állnak még rendelkezésre — a szigetek és a külföldön élő ven­dégmunkások voksainak össze- számlálása hosszabb időt igényel —, annyi azonban már bizonyos, hogy a kormányfő „fejhosszal” nyerte a 41 év utáni első de­mokratikus választásokat. A szavazatok 75 százalékának összevetése után Suarez hívei mintegy 170 mandátumot mond­hatnak magukénak az új cortes, a törvényhozás alsóházában. A képviselőház 350 helye közül az eddigi eredmények alapján a Felipe-González vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt a máso­dik helyen végez, s körülbelül 115 képviselőt küldhet a parlament­be. A francoista jobboldali Népi Szövetség — vezére Manuel Pran­ge Iribarne — be kell hogy érje a jelentősebb pártok, illetve cso­portosulások között a negyedik hellyel, miután körülbelül 15 mandátumot szerzett, s a harma­dik helyre a Spanyol Kommunista Párt esélyes, amelynek előrelát­hatóan húsz képviselője foglalhat helyet a cortesben. A képviselő­ház mandátumaiért 4467-en, a szenátus 207, választással eldön­tött helyéért 870-en pályáztak. Negyvenegy szenátort I. János Ká­roly ki,rály már a törvény értel­mében kinevezett: sokan közülük a falangista Nemzeti Mozgalom Tanácsa, az egyikori diktatúra törvényhozó szervének is tagjai voltak, s ott van köztük a jelen­legi kormány hat tagja, néhány magasrangú katonatiszt, valamint a falangista mozgalom megalapí­tójának, Primo de Riverának a fia is. Spanyolország — a választások­nak vitathatatlanul ez a legfon­tosabb tapasztalata — a demok­ratikus kibontakozás mellett, a fasizmus ellen szavazott. Suarez személyében a felülről irányított reformpolitika megtestesítője ka­pott imponáló támogatást. A de­mokratizálási folyamat népszerű­sége iránt eddig sem volt kétség, de a politikai erők megoszlásáról tulajdonképpen csak most lehet megbízható képet alkotni. Nem kisebb fontosságú tanul­ság, hogy a csaknem négy évtize­des véres fasiszta diktatúra át­mentésének jelszavával fellépő jobboldal csúfos vereséget szenve­dett. Kiderült, hogy a diktatúra csaknem negyven éve nem töröl­te ki a spanyolok tudatából a szabadság é# a demokrácia esz­méit. A Spanyol Kommunista Párt kiállta az első nehéz próbát: alig néhány héttel legalizálása után jelentős tényezővé vált a spanyol törvényhozásban. Ugyan, ki hitte volna akár csak néhány hónappal ezelőtt, hogy Dolores Ibárruri és Santiago Carillo irá­nyításával a kommunisták népe­sebb képviselőcsoportot alakíthat­nak majd, mint a jobboldali Né­pi Szövetség! A folytatás persze nem lesz könnyű. Suarez számára máris formálódik a dilemma: új kabi­netjét az unió politikusaiból ala­kítja meg, vagy szélesebb koalí­ciót hív létre, a PSOE, vagyis a szocialisták bevonásával. Ha sike­rülne megnyernie Gonzálezt és híveit, ez kétségtelenül hatalmas többséget jelentene programja számára. Csakhogy ebben a prog­ramban engedményekre is kény­szerülne. A döntés pedig nem várat ma­gára sokáig Spanyolország gaz­dasági helyzete csöppet sem ró­zsás: az inflációs ráta 1976 végén elérte az évi 20 százalékos szintet, a fizetési mérleg deficitje meg­közelíti a 4 milliárd dollárt. A külföldi adósságok mértéktelenül emelkedtek: meghaladják a 12 milliárd dollárt, s mindezt lega­lább egymilliós munkanélküliség tetézi, Madrid szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a Közös Piac­cal, s ebben a kérdésben már aligha egyezik Suarez véleménye a szocialistákéval. Az is a jöven­dő spanyol miniszterelnök és a kormány döntését igényik hogy miként rendezze az ország kato­nai együttműködését az USA-val, s milyen álláspontra helyezked­jék az esetleges NATO-tagsággal kapcsolatban. Egyelőre persze mindez — a jö­vő. A jelen fontos és a spanyol történelem számára sorsdöntő je­lentőségű tanulsága: a mintegy 20 millió szavazó az ország de­mokratikus fejlődése mellett dön­tött. Gy. D. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Apartheid-ellenes világkonferencia Lisszabonban csütörtökön több mint negyven ország, számos nem­zetközi szervezet, valamint a dél-afrikai nemzeti felszabadító moz­galmak képviselőinek részvételével megkezdte munkáját a dél-afri­kai apartheid és fajüldözés ellenes világkonferencia. Elsőként Jose Magalhaes Godinho professzor, a konferencia elnöke, ismert portugál közéleti személyiség szólalt fel, s üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Godinho professzor hangsúlyozta: a fórum összehívásának nagy jelen­tősége van a dél-afrikai elnyomás minden formája elleni harccal va­ló szolidaritás szempontjából. A tanácskozásra Lisszabonba érkezett Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom