Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

1977. június 17. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Készül az olimpiai falu Pályázat új bútortípusok tervezésére E hó végével várják a bútor- tervezők jelentkezését új gyárt­mánytípusok létrehozására a magyar bútoriparban. A kiíran­dó pályázat étkező-, illetve elő­szobagarnitúrákra, illetve polc- rendszerek létrehozására és do­bozban szállítható bútorfajták tervezésére ösztönöz. A polcok­nak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy különféle méretű könyveket, televíziót, rádiót, le­mezjátszót, magnetofont és dísz­tárgyakat helyezzenek el rajtuk. Kívánalom a jó variálhatóság. A bíráló bizottság különösen szí­vesen fogadná az olyan pálya­munkákat, amelyek asztal, szék, ital- és fűszertartó, ételszállító kocsi, bárszekrény-egységek ügyes kombinálását tenné lehetővé. Fon­tos feltétel, hogy a tervezők gondoljanak a fiatalabb kor­osztályra, s legyenek tekintettel a vásárlók pénztárcájára is. 3. A fejlett szocializmus közös irányvonala A szocialista fázis keretei kö­zött a fejlett szocialista társada­lom koncepciójának megfelelően nyilvánvalóan két általános ér­vényű történelmi szakaszt külön­böztetünk meg: a fejlett szocia­lizmus építésének szakaszát és magának a fejlett szocialista tár­sadalomnak a szakaszát. A fejlett szocializmus építé­sének szakaszában a fő stratégiai feladat, hogy a szocializmus saját alapjait, termelőerőit és szocialista társadalmi viszonyait fejlesztve felépítsük a fejlett szo­cialista társadalmat. Egy sor ha­talmon levő kommunista és munkáspárt dokumentumai sze­rint társadalmunk éppen ebben a szakaszban vannak, ennek a szakasznak a stratégiai feladatát oldják meg. Ez bizonyítja a Bol­gár Kommunista Párt 1971-ben elfogadott programja, az MSZMP 1975-ben megtartott XI. kong­resszusán jóváhagyott program- nyilatkozat. az NSZEP program­jának a párt IX. kongresszusán (1976) r^ntosított szövege, a LIMP VII. kongresszusán a fej­lett szocializmus építésével kap­csolatban elfogadott igen fontos tételek, az RKP XI. kongresszu­sán (1974) jóváhagyott program, a CSKP XV. kongresszusán (1976) a fejlett szocialista társadalom építésének megerősítését és konk­retizált feladata. Egészen természetes, hogy min­den szocialista ország a saját spe­ciális viszonyai között oldja meg az általános stratégiai feladatot, ami e feladat megoldásának kü­lönböző időtartamát is meghatá­rozza. Ugyanekkor az objektív törvényszerűségek azonossága, a szocialista országok által megvá­lasztott közös irányvonal, szoros együttműködésük a szocialista gazdasági integráció fejlődési fo­lyamatában lehetővé teszi szá­mukra, hogy széleskörűen kicse­réljék a fejlett szocialista társa­dalom építése általános problé­máinak megoldásában szerzett ta­pasztalatukat. A fejlett szocializmus szakaszá­ban a fő feladat az, hogy foly­tatva a szocializmus saját alap­jainak, termelőerőinek és szocia­lista társadalmi viszonyainak fej­lesztését, biztosítsák az új társa­dalom további tökéletésítését, közvetlenül megoldják a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisa le­rakásának feladatait. Az SZKP dokumentumainak megfelelően a Szovjetunió most ebben a sza­kaszban van. A Szovjetunió jelenlegi fejlő­dési szakaszának lényegét a párt 1971-ben megtartott XXIV. kong­resszusán határozták meg. E kongresszus egyben megadta az irányelveket a fejlett szocialista társadalom viszonyai között foly­tatandó gazdaságpolitika gyökeres kérdéseiben is. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak határozatai, a párt később elfogadott dokumentumai, tovább­Ahol elviselhető a kánikula Nézem a tegnapi Petőfi Népe első oldalán a forró munkahelyekről készített képeket, a tikkasztó hősé­get árasztó kazá­nok, villanytűzhe­lyek, -konzervgyá­ri sterilező beren­dezések mellett, vagy a fóliasátrak alatt dolgozókat, akiknek nemcsak a kinti forróság, hanem a munka­eszközeikből fel­csapó gőz, pára nehezíti munká­jukat. Izzadó hom­lokukat törölgetve gyakran gondol­hatnak egy-egy pohár jéghideg üdítőre, vagy a strandok hűsítő vi­zeire, árnyat adó fáira. A képzelet — íme — megeleve­nedett. A strand­medencék hűs hullámaiban, a zu­hanyozók alatt, egy-egy pohár hi­deg üdítő mellett sakkozva valóban elviselhető a ká­nikula. Irigylésre méltóan ... fejlesztve és konkretizálva a XXIV. kongresszus tételeit, komp­lex jellemzést adtak a fejlett szo­cialista társadalomról a Szovjet­unióban, megrajzolták annak ál­talános és specifikus vonásait, a különböző szférákban — gazdasá­gi. társadalmi-politikai, szellemi — jelentkező konkrét feladatok­ból kiindulva megfogalmazták tökéletesítésének feladatait. „A fejlett szocialista társadalom tör­vényszerű szakasz a kommunista formáció kialakulásában — mond­ja az SZKP Központi Bizottságá­nak Október 60. évfordulójáról elfogadott, határozata. — Ebben a szakaszban a szocializmus már saját alapján fejlődve egyre tel­jesebben kibontakoztatja alkotó le­hel őségéit mély humanisztikus lényegét. A fejlett szocializmust a tudományos-műszaki forrada­lom vívmányainak a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel való összekapcsolódása, a gazda-, súg intenzív fejlesztési módszerei felé történő határozott fordulat, a termelés minőségileg új szintje és méretei jellemzik, amelyek lehe­tővé teszik ai kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megépíté­sével kapcsolatos feladatok köz­vetlen megoldását, a dolgozók jó­létének szüntelen növelését, je­lentős sikerek elérését a kapita­lizmussal folyó gazdasági verseny­ben’’. Az SZKP XXV. kongresszusa ugyanakkor kidolgozta a fejlett szocializmus szakaszának gazda­sági' stratégiáját, meghatározta annak céljait és eszközeit. Ez a stratégia alapvető, távlati célok elérésére irányul, amelyek között a legfontosabb a népi anyagi és kulturális élv1 színvonalának sza­dalian növelése. A párt gazda­sági stratégiájának tengelye az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bő­vítése és gyökeres megújítása, a nehézipar, — a gazdaság alapja — stabil kiegyensúlyozott növe­kedésének biztosítása. A fejlett szocializmus még nem kommunizmus. Ebben a sza­kaszban a társadalomra vár az a feladat, hogy továbbfejlessze a termelőerőket, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők, a közgaz­dasági szabályozók, a szocializ­musra jellemző törvények és el­vek felhasználásával lerakja a kommunizmus anyagi-műszaki alapjait. Éppen ebben a szakasz­ban van szükség arra, hogy ne visszafejlesszék, hanem -minden eszközzel megvalósítsák a szocia­lizmus alapelvét: „mindenki ké­pességei szerint, mindenkinek munkája alapján”. Fontos, hogy a kommunizmus egyre szaporodó hajtásait észre­vegyük a szocialista társadalmi viszonyok rendszerében, a tudat és a szocialista életmód területén, ■fontos, hogy segítsük e hajtások meggyökeresedéséj és erősödését, mivel csakis ennek az alapján valósul meg a fejlett szocializmus közvetlen átnövése a kommuniz­musba. Anatolij Butyenko a filozófiai tudományok doktora APN • Az olimpiai falu makettje. Moszkvában már jól halad az olimpiai falu tervezeté­nek realizálá­sa. Az építés céljaira egy 110 hektárnyi terü­letet - jelöltek ki, amely a szovjet főváros festői részében: erdőparkos övezetben, kis folyó és tó partján fek­szik. Innen jól megközelíthe­tők a nagy versenyek szín­helyei. A 14 ezer ember el­helyezésével kapcsolatos összes problé­ma megoldá­sának elve: a célszerűség és a kényelem. A lakóövezet '18 tizenhat­szintes, háromszekciós épület, amely három szimmetrikus cso­portot alkot. Minden egyes épü­letcsoporton belül 600 négyzet- méternyi területű „udvar” kép­ződik. Minden épület első szintjén tá­gas előcsarnok helyezkedik el kényelmes bútorokkal, virágok­kal, s ugyanitt vannak az orvosi személyzet és az őrség szobái, valamint a sportszerek helyisé­gei. A lakóövezet szomszédsá­gában helyezkedik el a vendég­látóipari kombinát, az áruház, a szolgáltatóipari kombinát és az orvosi rendelő. A lakóövezet természete­sen csak egy része az olimpiai falunak. Az jgazgatósági épület szom­szédságában elhelyezkedő műve­lődési központhoz — az Inter- klubnoz — egy 1200 férőhelyes mozi-hangversenyterem, két 250—250 férőhelyes moziterem, táncterem, automata-játékter­mek, tévémonitorok, telemagnók terme, ahol 20 tévéműsort lehet, majd fogni, könyvtár, vendéglő tartozik majd. Olyan helyiség is lesz, ahol vallási szertartásokat lehet tartani. Az olimpiai falu sportkomp­lexumának tervezésénél figyelem­be vették a montreali olimpia sportolóinak és szervezőinek va­lamennyi megjegyzését: a moszkvai faluban három terem lesz (univerzális, játék- és te­niszcsarnok),' mindegyik mérete: 24x42 méter, egy kétmedencés fe­dett uszoda, futballpálya, futó­pályák, pálya a kalapácsvetők és az íjászok számára, valamint több más sportpálya. APN — KS A fejlett szocializmus koncepciója a testvérpártok elméletében és gyakorlatában MINISZTERI RENDELET A jövő tanévtől egyéves iskolaelőkészítő foglalkozások Megjelent az oktatási miniszter utasítása: a jövő tanévtől egy­éves iskolaelőkészítő foglalkozá­sokat szerveznek az óvodákba va­lamilyen ok miatt nem járó, öt­éves gyermekeknek. Az iskolaelő­készítőket minden évben októ­ber 1-én kezdik és május 31-ig kell befejezni. A foglalkozások teljes időtartama 192 óra. Heten­te két alkalommal 3—3, vagy há­rom alkalommal 2—2 óra elosz­tásban tartják az iskolákban vágy az óvodákban; vagy hely hiá­nyában egyéb, a nevelés-oktatás céljaira alkalmas helyiségekben. A gyermekek általános iskolai tanulmányokra való felkészíté­se ingyenes. A szükséges eszközö­ket, felszereléseket részükre biz­tosítják. Az óvodahálózat fejlődésével, az óvodásgyerekek számának nö­vekedésével egyidejűleg figyeltek fel a szakemberek arra, hogy az óvodába valamilyen ok miatt nem járó gyerekek egy része ne­hezebben barátkozik meg az is­kolával, a gyermekközösséggel. Ez érthető is, mert bármilyen gondos szülői foglalkozás sem ké­pes nyújtani a gyermekközösség hatásait. Ezeknek, a nehezebb is­kolai indulásból adódó hátrá­nyoknak a leküzdésére 1970-ben indították meg a háromhónapös, és 1973 szeptemberében az egy­éves iskolaelőkészítő foglalkozá­sok kísérleteit. Bebizonyosodott, hogy elsősorban az egyéves, 192 órás előkészítőn a gyerekek le­maradása még az iskolába lépés előtt kiegyenlíthető, vagy jelen­tősen csökkenthető. A tapaszta­latok összegezése után, a foglal­kozások végleges programjának kialakításánál figyelembe vették, hogy 1978-tól életbe lép az álta­lános iskolai, nevelés és oktatás terve. A 192 órás program szá­mol ezzel, illetve az új nevelési és oktatási terv is feltételezi, hogy a kis elsős részt vett óvodai vagy szervezett iskolaelőkészítő foglalkozásokon. Az iskolaelőkészítő foglalkozá­sokon a gyerekek értelmi képes­ségeit, beszédképességüket, vala­mint érzékszerveiket és mozgás­készségüket meghitt légkörű, vonzó, vidám, játékos keretek közöft fejlesztik. Ugyancsak cél a helyes magatartási és a legfon­tosabb egészségügyi szokások ala­kítása, a közösségben való együttélés, a szellemi és gyakor­lati feladatvégzés, a közös játék alapvető jártasságainak elsajátí­tása. Egy-egy csoportban a váro­sokban 20—25, a községekben 15—20, kisebb községekben és te­lepüléseken 10—15 kisgyermek vesz részt. Ahol nagyon kevés az iskolaelőkészítőn részt vevő gyermekek száma, mint például a tanyákon, ott sajátos módon szervezik meg a foglalkoztatásu­kat. Fontos cél, hogy valameny- nyi ötéves, óvodába nem járó gyermek vegyen részt iskolaelő­készítő foglalkozáson. PANORÁMA Új kikötő a Távol-Keleten Az elkövetkezendő években teljes kapacitással megkezdi működését a szovjet Távol-Ke­let legnagyobb tengeri kikötője — Vosztocsnij. A kikötő építése a 9. ötéves tervben kezdődött. Létrehozásá­ra a Szovjetunió, valamint a távol-keleti országok egyre fej­lődő kereskedelmi kapcsolatai miatt volt szükség. A különböző köztársaságokból fiatalok ezrei érkeztek a Távol- Keletre, hogy Nahodka kikötőjé­től nem messze megépítsék az ország új tengeri kapuját. A faárukikötő elkészültével út­nak indultak keletre a szibériai fakincset szállító első hajókara­vánok. Ezután a műszaki fafor­gácskikötő kezdte meg működé­sét, melyet a konténer-pályaud­var követett. Itt bonyolult gépe­sített berendezéseket helyeztek üzembe, hogy fogadhassák a nem­zetközi szabványoknak megfelelő konténereket, és tovább indít­hassák azokat. Ezzel számos or­szág számára igen kedvező le­hetőségeket teremtettek az Eu­rópából Japán felé irányuló szál­lításokhoz. Jelenleg a szénkikötőt építik, amelynek berendc ’sei a mini­málisra csökkentik majd a ha­jórakodás miatti állás idejét. A vietnami,,rizseskosarak’ Az öt délkelet-ázsiai országot átszelő és megtermékenyítő Me- kong-folyó Vietnam déli részén torkollik a tengerbe. A hatalmas folyam tengerbe veszése előtt, szétszórva édes vize minden kin­csét. a világ egyik legdúsabban termő földjévé tette a nagy kiter­jedésű deltavidéket. Ezért nevez­ték el a Mekong-deltát az ország ..rizseskosarának”. Az elnevezés arra utal. hogy e vidéken terem a lakosság fő táplálékát jelentő /rizs többsége, de arra is utal. hogy jtt él az elsősorban csak rizst termelő parasztság nagy ré­sze Vietnam rizstermelésének a fent osságát bizonyítja, hogy már _ az 1930-as években egyedül Viet­nam több mint 10 százalékát adta a világ- évi rizstermelésének. En­nek ellenére — igaz ebbep a II. világháború is közrejátszott — 1944—45-ben krónikus ghínség pusztított, amikor is 2 millió em­ber halt éhen. A későbbi hábo­rúk során súlyosbította a hely­zetet, hogy a Mekong-delta Dél- Vietnam területére esett. Észa­kon csak a Vörös-folyó deltájá­ban folyt jelentősebb rizstermelés. Mindkét folyódeltát, folyócskák és csatornák egész' hálózata köti össze: mindez a gazdag rizster­mést szolgálja. A háború befejeztével a Viet­nami Szocialista Köztársaság a károk helyreállításával párhuza­mosan mindent elkövet a termelés fokozása érdekében. Bulldózerek segítségével tisztítják meg a fo­lyócskák medrét az iszaptól és a lerakodott hordaléktól. A munka befejeztével jelentősen megjavul a környék rizsföldjeinek a vízel­látása. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom