Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

1977. június 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A tavalyinál több zöldséget a kecskeméti szövetkezetek Jelentősen növekedett a kecs­keméti termelő- és sz-ukszuvct Ke­zelek ben o zö 1 dséglerm esztési kedv. Terveik szerint az idén 7658 tonna zöldséget termeszte­nek. ami a tavalyinál kei és lei- ezer tonnával több, az 1975. évinek pedig csaknem háromszo­rosa. A termelési tervek azt mu­tat,iák. hogy az idén elegendő lesz a zöldségfélék mennyisége, azon­ban a szakosodás és a nagyüzemi gazdálkodás. sajátosságai miatt várható, hogy a választékban lesznek hiányosságok. Csak né­hány zöldségfélére értendő ez, elsősorban azokra, amelyek ter­mesztése nagyon sok kézi munka­erőt igényel. A megyeszékhely közös gazda­ságaiban növelték a zöl.lségnövé- nyek termőterületét. Egyedül a konzervipari zöldborsót termesz­tik kisebb területen, mivel a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-ben az idén nem velettek. A többi gazdaságban azonban a termésát­lagok növelésével részben póiol- ják a hiányt. az össztermés ugyanis a tervek szerint megha­ladja majd az 500 tonnát. A Kecskeméti Konzervgyár törekvé­se egyébként az. hogy a kedvező gépesítési lehetőséget, a szakoso­dást kihasználva minél kevesebb mezőgazdasági üzemben termel­jék meg a feldolgozáshoz szük­séges zöldborsóm ennyi séget. A burgonyából a tervezettnél többet, összesen 232 hektáron ter­mesztenek a kecskeméti gazda­ságok. Az idén a múlt évinek csaknem kétszeresére 4375 tonna t( i nrsi e számítanak. A burgo- nyalermes/tést nagyban segítette é\-> előmozdította a MKZÓTER- MÉK ;i|lal létrehozott burgonya- termesztési rendszer, amely év­re! évre eredményesebben mű­ködik. Igen sok gond volt tavaly és az. elmúlt években is a paradi- csórni e i ti > es /léssel, mivel legtöbb szövetkezetben — elsősorban az alacsony termelési színvonal m'ali, gazdaságtalan volt e nö­vénnyel foglalkozni. A termésát­lagok is rendkívül alacsonyak, két éve (55. tavaly Kit mázsa te mett átlagosan hektáronként. Az. idén 12.4 hektáron termeszte­nek paradicsomot a kecskeméti szövetkezetek. Ha hektáronként elérik a tervezett 254 mázsás h( zamot és megfelelő lesz ebben a közvetlen lakossági ellátást szolgáié) érkezési paradicsom ará­nya. akkor a növény termesztése ismét, gazdaságossá válik. Egyes r.öYényléleségeknél nem a meg­tel melés okoz gondol, hanem an­nak kereskedelmi forgalmazásra való alkalmassá tétele. Ez, vonat­kozik egyebek között sárgarépá­ra. a petrezselyemre, amelynek felszedése és csomózása a nyári időszakban igen sok kézi munkát igényel. Nagyjelentőségű a kecskeméti Törekvés és Kossuth Tsz-ek fej­lesztési elhatározása. Pályázatot készítettek, amelyben a zöldség- termesztés több éves programját dolgozták ki. Mindkét közös gaz­daság már ebben az esztendőben 40—40 hektárral növeli a fővetésű zöldségterületét, és 1990-ban 150— 150 hektáron termesztik a zöld- segnövényeket.. A fejlesztési terv­ben kizárólag olyan fajták és fa­jok szerepelnek, amelyből az or­szágban is hiány van. A Kossuth Termelőszövetkezet e terv kere­tében vöröshagymát is termeszt. A/ idén 10 hektáron, három év máivá pedig 40 hektáron. Külö­nösen figyelemre méltó ez, ugyan­is a városi szövetkezetek, sőt a háztáji és a kisegítő gazdaságok közül egyik sem foglalkozik ter­mesztésével. Nőtt a háztáji és kisegítő gaz­daságokban is a zöldségtermesz- tési kedv. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat 51 százalékkal nagyobb árumennyiség átvételére kötött eddig szerződést, mint az elmúlt esztendőben. A kistermelők egy része az ÁFÉSZ-szel szerződött főiia alatti zöldségtermesztésre, amelynek területe háromszorosa a tavalyinál. A zöldségellátás ja­vítását közvetve segíti a hobbi- kert-mozgalom is. A kis parcellá­kon megtermelt konyhakerti nö­vényeknek elsősorban az, önellá­tásban van szerepük, de ezzel bi­zonyos mértékig mentesítik a központi árualap felhasználását. Az idén megnövekedett tehát a termelési kedv, de ennek ha­termelnek tusa csak akkor érvényesülhet, ha a megtermelt zöldségfélék nap mini nap eljutnak a fogyasztók­hoz. Ebben legnagyobb feladat a felvásárló szervekre hárul. Fe­lelősségük is nagy az átvételi ár kialakításában, ugyanis ha a fo­gyasztásra alkalmas áru nem ke­rül olyan áron felvásárlásra, hogy a termelési költségek megtérül­jenek. számítani lehet arra, hogy a következő években ezekből is­mét hiány lesz. Várható az. is, hogy egyes növényekből — mint például káposztafélékből — túlkí­nálat jelentkezik ebben az. eszten­dőben. néhányból pedig hiány. Mindezek csökkentése, megszün­tetése égetően szükségessé teszi, hogy a megyei ZÖLDÉRT Válla­lat. Kecskeméten, mielőbb hűtő- tárolót hozzon létre. A kecskeméti közös gazdaságok zöldségtermesztés! tervét, az ez­zel kapcsolatos feladatokat és te­endőket a városi tanács végrehaj­tó bizottsága is megtárgyalta. Fel­hívta a mezőgazdasági szövetke­zetek figyelmét, hogy a zöldség- termesztésben a korábbinál job­ban támaszkodjanak a tudomá­nyos kutatások eredményeire, s azokat mielőbb valósítsák meg a gyakorlatban. Szükség van arra is. hogy a háztáji és kisegítő gaz­daságok tennelését. célszerűbbé, szervezettebbé tegyék, jobban hív­ják fel a termelők figyelmét azokra a növényféleségekre, amelyek termelése kézi munka igényes és a nagyüzemek jelenleg még nem tudnak vállalkozni ar­ra. hogv ezekből is elegendőt ter­messzenek. Cs. I. m.M.ncyzkt énekes elveszti hangját Az argentin filmgyártás elég kevés alkalommal adott hírt eredményeiről, alkotóiról. A nemzetkö­zi filmproblémákkal szívesen foglalkozó nézők ép­pen ezért érdeklődéssel várták ezt a színes argen­tin filmet, amely azért külön is figyelmet érdemel, hiszen lényegében munkástémát dolgoz fel, ráadá­sul sajátos, egyéni ihletésű zenekísérettel. A film­ben szereplő protest-songokat ugyanis maga a fő­szereplő, a jó! ismert előadóművész, Horacio Gua- rany szerezte. A téma igen egyszerű. A munkásnak és hozzá ha­sonló társainak nem nyújt megélhetési lehetőséget a környék, ahol született. Egy kőbányában talál magának állást, távol feleségétől, fiától. Csakhogy a tőkés embertelen km ülmények között tartja a munkásokul, jogtalan levonásokkal, a lársadalom- bi 2 toki táti átalány teljes "össze,gének ál hárításával csökkenti az amúgyis verejtékesen megdolgozott pénzt. A főhős ilyenkor vigaszért a gitárjához for­dul. fájdalmát, érzéseit, együttérzését másokkal az általa szerzett dalokba fojtja, lassacskán jól ismert énekessé válik. Ebben nagy segítséget nyújt az, hogy főhősünknek be hízelgőén szép énekhangja van. A néző maga is hajtandó megbocsátani a film alkotóinak hogy ez a kitűnő argentin énekes nem rendelkezik megfelelő filmnrccal. Énekesi teljesít­ménye mégis sikert; arat, mert előadói stílusának atmoszférája van és haladó fnondanivalójú dalszö­vegei is jól érvényesülnek a film környezetében. A történet vége tragikus. Az énekes ugyani;; egy nagy­szabású folklórkoncert, záró akkordjaként orgyilko­sok áldozatává válik, amikor a koncert végén kilép az utcára. Ezzel a drasztikus, kegyetlen véggel akartak jelezni a film alkotói a művészet sajátos szerepét a dél-amerikai társadalmi mozgalmakban, s azt az elállatiasodott módszert, ahogyan a nagy­tőke szembefordul minden haladó törekvéssel. A film legfőbb értéke a nagyszerű zene és a kitű­nő előadó teljesítménye, mert bizony a megfilmesí­tés módszerei egyes esetekben eléggé külsődlegesek, csak hátterét adják a sovány cselekménynek, s ez sajnálatosan levon a társadalmi mondanivaló érté­kéből is. A film szereplői ismeretlenek a magyar közönség számára, közülük a már említett Horacio Guaranyt, és partnernőjét, Olga Zubarrit lehet ki­emelni. Cs. L. Országszerte nyitnak a nyári napközi táborok \ A nyári napközi táborok egy része már megnyílt, a többség az ünnepélyes tanévzáró, a bi­zonyítványosztás utáni napok­ban tárja szélesre kapuit a gye­rekek előtt. Az Oktatási Mi­nisztériumban eddig beérkezett — nem teljes körű jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az idén ismét több gyerek vehet részt napközi tábohbah: két éve mintegy 41 ezer, tavaly már 44 és fél ezer általános iskolás nyá­ri napközis programjáról gon­doskodtak szervezetten. Az idén ez a szám várhatóan tovább emelkedik. A táborozások lebonyolítása a pedagógusokra vár, és a tapasz­talatok szerint a tavalyinál von­zóbb programokat állítottak ösz- sze az idei nyárra. Sokhelyütt ebbe a munkába bevonják a pe­dagógusképző intézmények hall­gatóit és a nyugdíjas nevelőket is. (MTI) A fejlett szocializmus koncepciója a testvérpártok elméletében és gyakorlatában 2. A testvéri kommunista és munkáspártok a fejlett szocializmus építésének szakaszáról A második világháború befe­jeztével. a szocializmus kilépett egy ország keretei közül, világ- rendszerré vált. Az októberrel megindult világfólyamat, a szo­cialista forradalmak győzelme egész ser európai és ázsiai or­szágban nyitotta meg a szocia­lizmushoz vezető utat. Ezen az úton haladva, a szov­jet nép tapasztalatát, alkotó mó­don felhasználva a testvéri or­szágok a negyvenes és ötvenes években fontos szocialista átala­kításokat; hajtottak végre. A hatvanas évek elején a legtöbb európai szocialista ország befe­jezte az átmeneti időszak fő fel­adatainak teljesítését ami fel­vetette a társadalmi-gazdasági fejlődés új távlatainak, s soron- következő fejlődési szakasz lé­nyege meghatározásának problé­máját, A kommunista mozgalomban (a Szovjetunióban is) az ötvenes évek végén, a hatvanas évek ele­jén általánosak voltak a szocia­lista fázis rövid idejére vonat­kozó elképzelések, azt a tételt pedig. Hogy a szocialista világ- rendszer országai többé-kevésbé azonos időben fognak áttérni a kommunizmusra, szó szerint ér­telmezték. Ezeknek az elképze­léseknek a következtében bizo­nyos mértékben elterjedt az a meggyőződés, hogy az átmeneti időszak befejeztével és a szocia­lizmus fázisába való belépéssel megkezdődik a szocializmus köz­vetlen belenövése a kommuniz­musba. Ez a meggyőződés tük­röződött. fontos elméleti munkák­ban, amelyekben arról volt szó, hogy a Szovjetunióval többé-ke- vésbé egyidejűleg már a legkö­zelebbi évtizedekben megtörté­nik a kommunizmusba való át­menet. A hatvanas évek folyamán, különösen az SZKP KB 19(14 ok­tóberi plénuma után, amely kri­tikával illette a voluntarizmust és a szubjektivizmust, az európai szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai különleges figyelmet fordítottak a társadal­mi fejlődés távlataira. A szocia­lista országok marxista—leninis­ta pártjai, társadalomtudósai előtt a hatvanas években felvetődött az a feladat, hogy elméletileg ál­talánosítsák a szocialista építés felhalmozott tapasztalatát, hogy az új társadalmi rendszer kiala­kulásával és fejlődésével, a szo­cialista fázis időtartamával kap­csolatos új problémák egész so­rát megmagyarázzák. E problé­mák között nemcsak az foglalt el különleges helyet, hogy a szocia­lista fázis keretei között meg kellett határozni a minden or­szág szempontjából egyaránt je­lentős szakaszokat, a különböző országok egyik vagy -másik sza­kaszba való belépésének határa­it, hanem a szocializmus általá­nos értelmezésének, lényegének, nemzetközi vonásainak elmélyí­tése is. Az élet paranesolóan megkö­vetelte a szocializmus kialakulá­sa és fejlődése egyetemes érvé­nyű periodizálásánuk kollektív kidolgozását. E feladat pozitív megoldása az SZKP és más pár­tok kollektív elméleti munkájá­nak gyümölcse volt, A társadal­mi-gazdasági fejlődés eredmé­nyeit elemezve a testvérpártok arra a következtelésre jutottak, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával megkezdődik a fej­lett szocialista társadalom meg­teremtésének szakasza. E kiindulási tétel meghatáro­zása után az európai szocialista országok kommunista és mun­káspártjainak következő kong­resszusain elfogadták azokat a programokat és programnyilat­kozatokat, amelyek meghatároz­zák minden párt feladatait a fej­lett szocialista társadalom építé­sének időszakában. Ezzel sikere­sen véget ért az a sokrétű, kol­lektív erőfeszítéseket megköve­telő elméleti munka, amelynek elvi jelentősége van a kommu­nizmushoz vezető út törvénysze­rű szakaszainak megértése szem­pontjából. A munka fő eredmé­nye a következőkben rejlik. Az SZKP és a testvéri kom­munista és munkáspártok kol­lektív erőfeszítésekkel kidolgoz­ták- a szocialista építés általános periodizálását, Arra a következ­tetésre jutottak, hogy az átme­neti időszak után, a társadalom­nak a szocialista fázisba való belépésével először a fejlett szo­cializmus építésének szakasza, majd a fejlett szocialista társa­dalom szakasza következik. Az MSZMP XI. kongresszusán Leo- nyid lljics Brezsnyev külön hangsúlyozta ennek az elméleti hozzájárulásnak a kollektív jel­legét, és megállapította, hogy a fejlett szocializmus megvalósítá­sa oly módon folyik a szocialista országok többségében, hogy te­kintetbe veszik minden egyes ország sajátosságait. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy a fejlett szocia­lizmusról, mint a szocialista épí­tés egyetemes szakaszáról szóló tétel nemcsak azoknak a pártok­nak az okmányaiban kapott he­lyet, amelyek a fejlett szocializ­mus építésének és tökéletesíté­sének feladatait oldják meg, ha­nem az egész kommunista moz­galom igen fontos dokumentu­mában, az 1960. évi nyilatkozat­ban is, amely megállapította, hogy egyes szocialista országok „már a fejlett szocialista társa­dalom periódusába léptek”. A testvérpártok közös erőfe­szítések pozitív eredményei — meghatározták a szocializmus kialakulásának és fejlődésének általános szakaszait; tisztázták a fejlett szocialista társadalom tör­ténelmi helyét — elsődleges je­lentőségű a fejlett szocializmus egész koncepciója, minden egyes párt saját stratégiai feladatainak kialakítása szempontjából. Anatolij Butyenko a filozófiai tudományok doktora APN" (Folytatása következik.) A barátság vonata A megyei pártbizottság, a Ha­zafias Népfront megyei Bizottsá­ga és az IBUSZ utazási iroda in­dította el azt a béke-, és barát­ságvonatot a Szovjetunióba, amelynek háromszázhúsz részt­vevője húrom hős városban, Ki- jévben, Leningrádban és Moszk­vában tett látogatást. A városok műemlékeivel, múzeumaival, kép­táraival, a szovjet élet hétköz­napjaival ismerkedtek, kötöttek barúsúgot szovjet emberekkel, s vitték el a magyar nép, szűkebb hazánk: Bács megye dolgozóinak üdvözletét, hitet téve a meg- bontahatatlan szovjet—magyar- barátság mellett. A tizenegy na­pos, fáradságos, de élményekben gazdag utazás látnivalóiról ne­héz lenne beszámolni, inkább azokról a kedves, vidám, felejt­hetetlen epizódokról nyújtunk át egy csokrot az olvasónak, ame­lyek emléke végérvényesen, kitö­rölhetetlenül megmaradt a részt­vevőkben. Ütőn. A különszerelvény — szovjet hálókocsik, igazi kénye­lemmel berendezve — Kecske­métről indult, s már az első órák­ban kialakultak azok a baráti kö­zösségek, amelyek foglalkozásra, beosztásra, iskolázottságra való te­kintet nélkül az egész úton csak erősödtek, sőt továbbra is fenn­maradtak. Egy termelőszövetke­zet állatgondozójával néztük az ablak előtt elsuhanó tájat, s köz­ben beszélgettünk. Sokat várt az utazástól, sosem volt még kül­földön. A Kárpátok fenyőborí- totta völgyeiben zakatolt a vo­nat, ám emberünk a táj csodá­latában, a hófödte hegycsúcsok káprázatában egyre csak érdek­lődött, kérdezett, alig győztem válaszolni. Érdekelte minden a szovjet nép történetétől a Nagy Honvédő Háborúig, az életszín­vonaltól, az autóigénylésig, s ki tudná a kérdéseket mind felso­rolni. (Még jó, hogy készültem, s nem maradtam adós a válaszok­kal.) Lám csak, az állatgondozó, aki először lépett ki szinte falu­ja határán kívül, nemcsak él­ményt, de tudást is akart gyűj­teni. Kijev. Az orosz városok anyja szép megjelölését kapta a króni­kákban. A Dnyeper partján el­terülő, Párizsnál nagyobb város lakossága már meghaladja a két­milliót, s nemcsak történelmi ne­vezetességekben gazdag, de fon­tos közlekedési csomópont, kul­turális és tudományos központ. A parkok városa, hiszen a mű­emlék- és a modern épületek Kö­zött. fák. bokrok, pázsitok, szökő­kutak teszik meghitté, vonzóvá a hangulatot. Két emlékezetes epi­zód. A Nagy Honvédő Háború történetét bemutató múzeum. A háborús veteránok bizottságának egyik tagja, a Szovjetunió Hőse, röviden, de megrúzóan ismertet­te a 778 napos hitlerista rém­uralmat. A kiállítás megdöbben­tő hitelességgel mutatta be a tö­meges gyilkolást, rablást, foszto­gatást, amely jellemezte ezt a borzasztó időszakot. Egy, a cso­portunkban levő gyári munkás, szemlélve tanulmányozva a do­kumentumokat, megjegyezte: „Eddig fogalmam sem volt, hogy mennyit szenvedett ez a nép .. A másik emlék vidámabb volt. A szálloda egyik szobájában spontán összeverődött társaság: utasok, INTURIST- és IBUSZ- kísérők, fiatalok, idősebbek, tsz- gazdák és értelmiségiek. Ki tud­ja, honnan előkerült a magyar • Kijevi tornyok. bor, az orosz vodka, s élcek. vi­dám csipkelődés kezdődött. Az ágyon, az asztalon, a földön ül­ve — épp hogy csak elfértünk— magyar nóták, orosz dalok, s for­radalmi indulok hangzottak fel. A kellemes hangulat, a két nép barátságának mély érzése pilla­natok alatt eltüntette a nyelvi ne­hézségeket, s szovjet kísérőink furcsa akcentussal, de teli torok­kal énekelték a legszebb magyar nótákat. Távozáskor valaki ja­vasolta, legyen minden este ilyen baráti talákozás, legyünk akár szállodában, akár vonaton. Valaki kitalálta, nevezzük el a banduráról a közismert ukrán hangszerről! így született meg a „banduraparty”, amely nemcsak e kis társaságnál váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de éjje­lente a szálloda portásai, s a vo­nat. szem vzete tanúja, sőt része­se volt “llemes együttlétek- nek. S még Ki >1. A programban ugyan nem repelt, de kísé­rőink javasolt. szabad időnk­ben — ők is feláldozták a pihe­nőjüket a kalauzolásra — lá­togassunk el Lavrába. A kijevi barlangkolostor nemcsak az uk­rán barokk lenyűgöző élményét adja a turistáknak, de a barlang- cellák szerzetesi lakásainak —* amelyet a német megszállók hír­központnak használtak — labi­rintusában felbecsülhetetlen mű­kincseket ismerhettünk meg. Ér­dekes volt, hogy az önként je­lentkezők között főleg paraszt­om berek és asszonyod voltak, nem sajnálva a fáradtságot — kilométereket gyalogoltunk — rjiindenre kíváncsiak voltak. Ér­demes volt, hiszen az Uszpensz- kij székesegyház megtekintése után még arra is jutott időnk, hogy az ukrán népi díszítőmű­vészet kiállítását is végigL ..tál­juk. A jellegzetes ukrán ozé­sek, fafaragások érdek ént állapítottuk meg, hogy ián színben, s motívumaiban el a kalocsai hímzéstől, s a n a- gások csak ábrázolásmód; ■>"’ mások a mi pásztoraink f; saitól. Két nagyon rövid na ben, ebben a csodálat a városban, élmények! volt, s este már ismét ,. nótaszóval, búcsúztunk a tói kedves kijevi ismerösemkti akiket néhány óra alt- a szi ­vünkbe zártunk. Gémes Gábor „• A Lavra bejáratinál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom