Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1977. június 16.

TUDOMÁNY - TECHNIKA

Talajfelszín alatti öntözés

A világ nagy mezőgazdasági országai a talaj felszíne alatt; öntözés megvalósításával kísérleteznek. Az altalaj öntözésére szolgáló rendszerek elterjedését a

víztakarékosság, az egyre fokozódó vízhiány indokolja. Vízgazdálkodási szempontból igi-n fontos, hog' szabályozott mennyiségben jut így víz a talajba, nem kell tehát a

mélybe szivar- * Képünkön: nagy teljesítményű gép készíti az ár- gús és a fel- .kot a csatornának, színi párolgás

tesztesései vei számolni. A talaj felszínén nem jelentkeztek azok a károsodások, am ek a felszíni öntözésnél keletkeznek (erózió, talaj kérgesedés). i inakkor javul a talaj levegőzése. Jelentős előny az is. hogy n < -rtékes anyagot tartalmazó, előzőleg kezelt szennyvíz felhasználó» , r i is alkalmas, anélkül, hogy higiéniai szempontból kifog.tolható lenne. Ugyanígy alkalmas műtrágyák folyamatos adagolás, n \ .növénytermesztés fontos feltétele, hogy a talaj felszíni rétes ,z maradjon. így nem lép fel a párolgás következtében

hőve: •«.' . a talajfelszín melegebb lesz, a száraz talajfelszínen pedig c"»1 *n ;. gyomnövények életlehetősége, ugyanakkor javul a talajban i. ró mikroorganizmusoké.

Gondot a beruházási költségek nagysága okoz, különösen a nagyüzemi módszerek megvalósításánál. Csökkentésükre a csőfektetés műnk:! iát a Szovjetunióban — a képen látható módon — nagy teljesítményű gépekkel végzik. A gazdaságosság elbírálásánál figyelembe veszik azt is. hogy a felszín alatti öntözésnél a munkaerő-szükséglet csökken, az. öntözőhálózat nem jelent akadályt a mezőgazda- sági gépek számára, s az öntözés nem zavarja az egyidejűleg végzett más mezőgazdasági munkákat. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy a talajfelszín alatti öntözésnél a terméseredmények sokkal jobbak, mint. a többi öntözési módoknál.

Mini képcső

A teke íziózás lényege a képek elektromos átalakítása, az elektromos jelek hírközlési csatornákon történő továbbítása és képpé visszaalakítása. A képek elektromos átalakítására, felbontására ikonosz.kópot, a kép visszaállítására pedig katódsugárcsövet alkalmaznak. Az egyre érzékenyebb ltúpüonté* csövek és az egyre nagyobb képernyők, bonyolult stúdiótechnikai berendezések és korszerű automatizált vevőkészülékek. félvezetők és nyomtatott áramkörök alkalmazása után a i kete-fehér televízió valószínűk már elérte fejlettsége csúcsai,

televíziózás „őskorában”, a harmincas években az első tv- kesztilékek dobozának a mérete megegyezett a mai középméretű la "••"Hőkével, a képernyője azonban mindössze 10 centiméteres átmérőjű kör volt. A fejlesztés <:■ r.orban a képcső növelését, o . antikkor az egyéb berendezé- —.'k méretének a csökkentését gj célul. Ezt az tette szük■é. hogy a nagyobb kép‘v ön kevésbé szemrontó, tehát élvezhetőbb képet nyerhetünk. A nagy képernyő birtokában a fej• A parányi képcső szinte elvesz a normál méretű televíziós készülék mellett. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

lesztés ismét a miniatürizálás felé fordult. A legutóbbi Hannoveri vásáron mutatták be az AEG-Telefunken cégnél kifejlesztett, miniatűr képcsövet, amelynek segítségével zsebben hordozható ív-készülék építhető. A képcső 30x40 milliméteres nagyságú.

A „héliumbeszéd” érthetőségéért

A nagy mélységbe merülő búvárok oxigénből és héliumból álló gázkeveréket lélegeznek be. Erre azért van szükség, mert a légköri levegő nitrongéntartalma kellemetlenségeket okoz. Hélium—oxigén gázkeveréket belélegezve elvileg 410 méter mélyre lehet merülni a ..búvárbetegség” veszélye nélkül, és felmerüléskor nincs szükség az idő rabló nyo- m '"kiegyenlítő fokozatok betartására. Viszont tekintetbe kell venni, hogy oxigén—hélium közegben alapvetően megváltozik a beszéd hangképe, eltorzul, alig lesz érthető. A búvár ezért nem tudja megértetni magát sem víz alatti társaival, sem a kísérő hajó személyzetével.

E kellemetlen és szokatlan jelenség, az ún. héliumbeszéd azért

lép fel, mert héliumban a hang- sebesség. lényegesen nagyobb, mint nitrogénben. Ennek következtében a szájgarattérben megváltoznak a hangszalagokkal képzett. hangok rezgésszámai.

Nyugatnémet kutatók legújabban újszerű készüléket szerkesztettek a „hcliumbeszéd” torzításmentesítésére. Ez a kis elektronikus szerkezet tárolja a búvár ..nitrogénbeszédét". Amikor a búvár a héliumos közegben rábeszél a mikrofonra, hangját a szerkezet villámgyorsan összehasonlítja az eredeti hanggal, és annak megfelelően megnyújtja a hang- hullámokat. A hangszóróból már az ennek megfelelő hangrezgésű beszéd, a búvár „nitrogénhangja” hallatszik.

t I.emcrülcs elölt

Műszaki fejlesztéssel, újításokkal az első félévi terv sikeréért

Május végéig már másfél millió forintot érő zöldségfélét és szamócát értékesített a tiszakécs- kei Béke és Szabadság Termelő- szövetkezet. Harmincháromezer négyzetméter fólia alatti területüket évente háromszor hasznosítják. Február végéig felszedték a korai retket, amelynek nagyobb részét, 280 ezer csomót a ZÖLDÉRT-en keresztül exportáltak. Retekből, majd az ezt követően termesztett salátából a belföldi megrendeléseket is teljesítették, amellett, hogy a 230 ezer fej salátának több mint felét tudták külföldi megrendelőknek át adni. Sikeres volt a hideghajta- tásos fólia alatti szamócatermesztés is. A leszedett húsz mázsa korai gyümölcs a hazai üzletekbe került. Most már a fólia alatti területeket paprika és paradicsom foglalja el.

Jól fejlett palántákat tudtak elültetni. Erre úgy nyílt lehetőség, hogy a tavaly fóliasátorból megépített kacsatelepet március köz.epéig — a kacsák odaszállítá- sáig — palántanevelésre használták. Ezerkétszáz négyz.etméter fólia alatti fűtött területen nevelték magról a növényeket.

A fólia alatti termesztés ősszel folytatódik, ha úgy tetszik, kezdődik ismét, ugyanis ekkor retekmagot vetnek, amelyből februárban lesz termés.

A tiszakécskei munkaképes lakosság fele az ipari üzemekben dolgozik. Jelentős a munkaerő- hiány a szövetkezetben, a szántóföldi zöldségtermesztést, úgymond „házon belül” nem tudják másként megoldani, csak részesműveléssel. Nemcsak a tagok vállalhattak írünkéit ilyen formában, hanem az ipari dolgozók i,s. A szövetkezet púi- és gazdasági vezetői már ősszel elmentek az

üzemekbe és a munkásoknak felajánlották ezt a lehetőséget. Gondjuk volt arra is: a legjobb földeket jelöljék ki zöldségtermesztésre, és ugyanakkor azokat a területeket, ahol öntözni is lehet. Pontosan meghatározták, hogy a pritaminpaprika, paradicsom, burgonya, a káposztafélék és a dinnye értékének hány százalékát kapja meg a vállalkozó. Az idén hatvanan jelentkeztek, s így összesen 220 hektáron termesztenek zöldségfélét a szövetkezetben. A múlt évinél csaknem tízezer mázsával több, 37 ezer 800 múzsa zöldség és burgonya értékesítésére vállalkoztak.

Minőségileg is jobb, nagyobb értékű árut tudnak átadni la ZÖLDÉRT-nek. a konzervgyárnak, ha válogatják és csomagolják, valamint egyéb feldolgozást is végeznek. A részesművelők látják el ezeket a feladatokat is. A pritaminpaprika 30—50 százalékát tisztítják, szeletelik, s ezután szállítják a konzervgyárba. Tavaly ebből exportra is került. A korai szántóföldi paradicsom nagyobb részét ládákba csomagolva küldik külföldre.

A kertészeti ágazat jövedelmezősége a szövetkezetben az egyéb kultúrákhoz képest a legalacsonyabb. A, zöldségtermelés fellendítésére elsősorban népgazdasági érdekből vállalkozik a közös gazdaság. A tsz pártvezetősége néhány hete értékelte az eddigi munkát. Megállapították, hogy a terveket teljesítettek, s most már a legfontosabb teendő, a mennyiségi növelés és a jobb minőség érdekében a további lelkiismeretes munkavégzés. A következő évre a burgonyatermesztés teljes gépesítésének megoldását javasolták.

Cs. I.

Néhány hét múlva véget ér az első félév, s mint ilyenkor szokás, az üzemekben, vállalatoknál számvetést készítenek. Megtárgyalják, értékelik az eddigi eredményeket, s természetesen ennek alapján felkészülnek a második félév feladatainak megoldására. Rövid tájékoztatót kértünk a Fémmunkás kecskeméti gyárában arról, hogy vajon mit mutat majd az első hat hónap mérlege. Kőtörő Miklós főkönyvelő volt az első informátor.

— Június végéig el keli érnünk a 245 millió forintos árbevételt — mondja. — Tervezett nyereségünk pedig 34,5 millió forint. Miután a terv teljesítését állandóan figyelemmel kísérjük, nem végleges adatok szerint jelentős túlteljesítéssel számolhatunk. Árbevételünk várhatóan eléri a 255 milliót. a nyereségünk pedig megközelíti a 40 miílió forintot.

Annak, hogy a tervteljesítésünk így alakul, természetesen sok ösz- szetevője van. 4,2 millió forintos takarékossági tervünk időarányos teljesítésével jól állunk, s ugyancsak kielégítőéit az eredmények a tervezett fél millió forintos energia-megtakarításban. A legtöbbet viszont a műszaki fejlesztési terv végrehajtásának köszönhetünk. Ennek egész évi értéke 2.7 millió forint, de már napjainkban elértük a kétharmados teljesítést. Műszaki szakembereink jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy belföldi kötelezettségeink túlteljesítése mellett eleget tegyünk a mintegy 110 milliós szovjet megrendelésnek is.

Szentesi József, a gyár technológiai osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy számos munkaszervezési intézkedés megvalósítása mellett — mint már azt előbb a főkönyvelő is említette — a műszaki fejlesztési terv kétharmadát már az első félév vége előtt megvalósították. Bevezettek több olvan technológiai változtatást. új megmunkálási eljárást, ame'vek nemcsak a termelékenységet fokozzák, hanem kiküszöbölik a nehéz fizikai munka egy részét is. Korábban például az acél épülehá/.akba a lyukakat fúrták, most pedig exren!erpresse! lyukasztanak. Tovább l'olvik a csomag) irí"-11-. iinik;i felülvizsgálata, korszerűsítése és olcsóbbá tétele. Az automata festékszóró berendezés konstrukciós továbbfejlesztésével sikerült jelentősen csökkenteni a festékveszteséget. Sikeresnek ígérkező kísérleteket folytatnak á gyár szakemberei a gyártmányok festésének további, minőség javító és veszteségmentes megoldására.

Az első félévben tovább gyarapították a kisgépek számát, s van közöttük néhány, amelyik jelentősen hozzájárul a termelékenység növeléséhez. Ilyen például az NSZK gyártmányú lemezélgyalu. Korábban a lemezélek lemunká- lását kéziköszörűvel végezték, az új géppel ez a tevékenység sokkal gyorsabb és minőségileg is jobban megfelel a követelményeknek.

— Nagyon sokat köszönhetünk eredményeink elérésében az újítóknak — mondta a többi között Szentesi József. — Napjainkig 49 újítást nyújtottak be. s közülük

24-et elfogadva már a gyakorlatban is hasznosítunk. Bízunk abban. hogy ezekkel az újításokkal és az ezután következőkkel év végére jelentősen túlteljesíthetjük majd — újításból eredő — 700 ezer forintos megtakarítási tervünket. Május 1-én különben hárman kapták meg a Kiváló Újító ezüst, ketten pedig a bronz fokozatát. Külön örülünk annak, hogy szocialista brigádjaink is egyre nagyobb gondot fordítanak az újítások, ésszerűsítések kidolgozására. Az idén elfogadott 24 újításból 15 valamelyik szocialista brigád nevéhez fűződik. Különösen a Nyírj Károly vezette Benardosz technológus brigád jeleskedik az újítások közös elkészítésében, de dicséretet érdemel a Kiss László vezetésével tevékenykedő Vásárhelyi Pál brigád, amelynek a műszaki osztály szerkesztői a tagjai. A garázs Bánki Donát brigádja, Kuli László garázsmester irányításával szintén igen sokat tesz az újításokkal kapcsolatos vállalásai teljesítéséért. Az egyéni újítók közül is sokan megérdemlik az elismerést, közöttük Berente Zoltán szerkesztő és Buti László, az előkalkulációs csoport vezetője. Az ő újításának bevezetése után jelentősen csökkent az anyagok le- szabásánál a hulladék, és a munkabér megtakarításában is számottevő eredményt értünk el,

O. L.

JELENTŐS EXPORT TISZÁKÉCSKÉRŐL

Zöldségtermesztés fólia alatt és szántóföldön

EÖTVÖS-DÍJ AZ ÁLLATBETEGSÉGEK ELLEN VÉGZETT MUNKÁÉRT

Megelőzhető a nyulak vírusos fertőzése

Eötvös-díjat kapott az idén dr.

Áldásy Pál, a Miskolci Állategészségügyi Intézet igazgatója a fertőző állatbetegségek ellen kifejtett munkájáért, különösen a mixomatozis-vak- cina kidolgozásáért. Ennek alkalmazásával a nyulak legveszedelmesebb vírusos fertőzésének lehet gátat vetni.

A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás havonta rendez tanfolyamot az állatorvosok részére. Legutóbb májusban megtartott tar folyamon előadást tartott az országos hírű kutató és feltaláló is. A Bács-Kiskun megyeieket több éve foglalkoztatja az említett nyúlbetegség, az ellene való védekezés, annál is inkább, mivel a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci borókásainak nagyszámú lakói az üregi nyulak.

Sokan tenyésztenek nyulat a megyében. Kívánatos, hogy évről évre növekedjék a háztáji nyúl- állomány, s természetesen az értékesítésük is. Nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy Baján van az ország egyik legkorszerűbb nyúl vágó és -feldolgozó üzeme, ahol a jelenleginél sokkal több nyulat tudnának feldolgozni. Mindezeket figyelembe véve. úgy gondoljuk, többen érdeklődnek a megyében, a nyúltenyésztés gátjaként jelentkező mixomatozis megelőzéséről. Ezért is kértük, Kecskeméten tartózkodásakor dr. Áldásy Pált arra, beszéljen a nyúlbetegségről, a vírusos fertőzés kártételéről. .

— Az Európában elterjed mixomatozis őshazája Dél-Amerika, ahol ez a vírusos betegség az üregi nyulakat pusztítja. Az európai kontinensen úgy terjedt el. hogy egy francia orvos a saját farmján garázdálkodó üregi nyulakat ki akarta irtani, s ezért Déi-Amerikából hozott beteg állatokat. Ez a negyvenes évek végén történt. Célját elérte, ugyanakkor a nyulak vírusos betegségét is elterjesztette, máig is igen nagy károkat okozva. Hazánkban l&59-ben tapasztalták az első mí- xomatozisos fertőzést, A vírust főként a szúnyogok, de egyéb vérszívók: _ tetvek, bolhák, kullancsok terjeszti, átviszik egyik állatról. a másikra. A szúnyogok ott csípik meg a nyulakat, ahol nincs, vagy csekély a szőrzete. Ezeken a helyeken kis göb keletkezik, a vírus pedig a vérárammal az egész szervezetben szétterjed. A göbök ödémaszerüen megduzzadnak, a nyulak szervezete leromlik, s több mint kilencven százalékuk nem éli túl a fertőzést.

— Milyen próbálkozások történtek Európában és hazánkban a gyógyításra, a fertőzés megelőzésére?

— A betegség nem gyógyítható, ezt annak ellenére kell mondanom. hogy korábban elterjedt, hogy megtalálták a hatásos gyógyszerét. Francia, angol és csehszlovák kutatók által készített vakcinákat, vagyis mindazt, amit Európában alkalmaztak, hazánkban a nagy- és kisüzemekben kipróbálták. Ezek a vakcinák azonban nem ennek a betegségnek a kórokozójából készültek, hanem egy másik, az úgynevezett nyúlfibroma vírusából A két vírus között van némi rokonság, s ezt kísérelték meg a kutatók kihasználni. Az Észak- Amerikában használt vakcina kontinensünkön nem terjedt el, A vírusnak két változata van, dél- és észak-amerikai, és a kettő nem. egyforma. Nincs teljesen igazolva, inkább feltételezéseken alapszik az a megállapításunk, hogy az Észak-Amerikában kidolgozott vakcina nem ad védelmet, A betegség ellen védekezni csak úgy lehetett eddig, hogy a fertőzés legjelentősebb terjesztőit, a

Hók a nvilláktól. A .s/.únyoghálok,- a vegyszerek használata' azonban nem hozhatott, kellő eredményt, ugyanis a már említett vérszívók közül bármelyik az állatok szálastakarmányában, a fűszálakon megbújhatott. Így a fű- félékkel együtt, a tenyésztők vitték be a nyulak közé.

— Miként végezte Ön a kísérleteit, amelynek eredménye, hogy elkészült az a vakeina. amely a mixomatozis ellen (eljes védelmet nyújt?

Az volt. a célunk, hogy valóban a mixomatozis vírusból készítsünk vakcináit. Sokféle módszer kínálkozott erre. Több úton indultunk el 1963-ban, a kísérletek megkezdésekor. Az eredményt a következő módszer hozta: a fertőzést okozó vírust szőve!tenyészet ben sorozatosan tovább oltottuk, s végülis kaptunk egy olyan legyöngített vírust, amelyet az egészséges nyulakba beoltva, az állatokat olyan anyag termelésére serkentik, hogy a későbbi fertőzésnek ellenállnak. Megfelelő hőmérsékleten, bizonyos vegyszerek hozzáadásával 120 esetben* végeztünk útoltásokat a szö- veítenyészeteken és ellenőriztük, hogy csökken-e a virus megbe- tegítő képessége. Minden ától- táskör egy-egy hetet kellett várni. Azt üipaszta!tűk, hogy a 60— 80 továbboltás után csökken, a 110—125. oltáskor pedig" a vírus annyira legyengül, hogy nem beteg) ti meg az állatot. Az európai kutatók úgy gondolták, hogy ez a vírus olyan „stabil", hogy nem gyöngíthető, amit mutat az is, hogy hasonló úton járók a 30— 35. átoltáskor abbahagyták a kísérletet. Ezekulán azt mondhatom, hogy unnak köszönhetjük az intézetben előállított vakcinát, hogy kitartóan folytattuk a kísérleteket. tíz esztendeig. A vakcina ugyanis-öt évvel ezelőtt készen volt. Azóta megtörtént a nagy- és kisüzemekben a kipróbálása. Eddig az országban több mint 40 ezer nyulat oltottak be ezzel a vakcinával. Elmondhatom, hogy sikeresen, az állatoknak egész életükre teljes védelmet lehetett nyújtani a vírussal ' szemben. Hangsúlyoznom kell azonban. hogy csak megelőzésre lehet ha: zilálni, tehát a beteg állatot a vakcinával gyógyítani nem lehet. Az. egészséges nyulat, amikor beoltják ezzel a készítménnyel, akkortól kap védettséget. Előnyének mondható, hogy a nyúl választásától kezdve bármikor, a vemhességi és szoptatási időben is vakcinázható. Az előállítása nem jár nehézségekkel, olcsó is. szárítva kerül forgalomba, s egy adag körülbelül két forint körüli értékű. Hűtve kell tárolni és csak állatorvos olthatja be a nyulakat. Legalkalmasabbak erre a tavasz- végi. nyáreleji hónapok, amikor legnagyobb annak a valószínűsége. hogy az. állatok nem fertőzöttek. Egy kedvezőtlen hatásról is kell szólnom, bár eddig rendkívül kevés esetben fordult elő. de néhányszor tapasztaltuk, hogy az oltás után pici csomó keletkezik a nyálon, amit. egyébként csak alapos átvizsgálás után lehet észrevenni. Ezt; a jelenséget oltási reakciónak nevezzük. Meg kell még azt is mondanom, hogy a vakcina előállításában nagy. érdeme van feleségemnek, aki munkatársam is az intézetben.

Ügy gondolom, ezek után minden nyúltenyésztő óhaja az. hogy mielőbb beoltsák állatait. Lesz-e elegendő vakcina az idén?

— A vakcina előállításának nincsen akadálya, mert mint mondottam, nem okoz különösebb nehézséget. A Filaxia az idén első lépésként félmillió adagol gvárt a már háztájiban levő állomány oltásához, ezenkívül a Baromfiipari Tröszt még másfélmillió adagot kért. Azt szeretnénk elérni, hogy a kisállattartókhoz kikerülő tenyész.nyulak mind be legyenek oltva, hogy a törzsállományt a betegség ne veszélyeztesse. Valószínű, a következő években annyi oltóanyag készül, hogy hazánkban minden nyulat be lehet maid oltani.

■— Köszönjük a beszélgetést.

Csabai István