Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 20. Lesz-e juhászat Bugacon? Nem sok olyan vidéke van az országnak* mint Bugac. A puszta határozza meg az ott élő emberek életét. A föld „nehezen adja magát”. Verítékkel lehet csak belőle kicsikarni a nagyobb termést. Ez rányomja bélyegét a térség szövetkezeteinek gazdálkodására is. Az üzemek gépesítése, a munka szerTartalékok nélkül — Minden tartalékunkat felhasználtuk — mondja Ta- nos István elnök —, hogy az alaphiányt kiegyenlítsük. Fejlesztésre nem maradt egy fillérünk sem . . Egyszerű közgazdasági szabály, hogy a termelés fokozásához beru- házasokra, esz- 5 közökre van “ szükség. Mégis, a szövetkezet kedvezőtlen adottságai, az elmúlt évi rossz időjárás sem indokolja a múlt évi gyenge eredményeket. Vannak hasonló körülmények között gazdálkodó szövetkezetek és nemhogy alaphiánnyal, vagy veszteséggel zárták volna az évet, hanem még nyereségre is szert tettek. — Nálunk sem lett volna ez másként — mondja az elnök —, de két évvel ezelőtt a jelenleg csaknem ötezer hektáros és 1200 tagot számláló gazdaság két szövetkezet volt. Ezek vezetői pedig sokkal inkább törődtek a saját zsebükkel, mint a termelés fellendítésével. Ennek isszuk a levét Alig győzzük visszafizetni a sok adósságot. Természetesen nagy gond az . is. hogy a gyenge termőhelyi adottságok mellett a termeléji költségeket növeli a távolság is. A földterületünk egyik végétől a másikig 30 kilométer az út, olyan az egész, mint egy nadrágszíj parcella, csak nagyobb méretben, amit még kettészel az állami gazdaság és az erdőgazdaság területe. Sok helyen pedig a tagok földjei ékelődnek a közösbe. Hiába vontunk közös művelés alá háromezer hektárt, ölven hektárnál nagyobb táblát nem tudtunk kialakítani. Ez hátráltatja a termelés- jobb szervezését. vezettsége, a termeléstechnikai szint a megyei átlagnál alacsonyabb, a legtöbb szak- szövetkezetnél alig jut pénz fejlesztésekre, így van ez a bugaci Petőfi Szakszövetkezetnél is, amely az idén épp hogy csak elkerülte a szanálást. Tervek öt évre — Hogyan próbálnak változtatni? — A tagságtól megváltjuk vagy elcseréljük beékelődő földjeiket — folytatja tovább az elnök. — Ugyanakkor belefogtunk a juhte- nvésztési programba Csodát ettől sem várunk, annyit azonban feltétlen, hogy kilendít bennünket a jelenlegi holtpontról. Tucatnyi adatot, módszert sorol fel Tanos István annak megvilágítására, hogyan kívánják megvalósítani a juhászat fejlesztését. — Nagybugac területén korábban is jelentős volt a juhtartás. Mi a hagyományokra építettünk, amikor elhatároztuk, hogy ötéves program keretében ott építjük fel a hodálvokat, alakítjuk ki a hizlaldákat — sorolja a szövetkezet vezetője — Ott van lehetőségünk gyeptelepítésre, lucerna ültetésére. Tavaly 50 hektárt vetettünk be fűmaggal, az idén száz hektárt tervezünk: Ezenkívül már több mint négyszáz hektár lucernánk terem. Sajnos, ez még mindig kevés a jelenlegi állomány részére. Lehet, hogy nem járt el kellő körültekintéssel a szövetkezet vezetősége. amikor a kevés gyepterületre alapozva, az 1975-ös háromszázas anyajuhlétszámhoz viszonyítva, az idén megtízszerezte az állományt. Saját pénzük nem volt a telepítések ütemezett megvalósításához, ugyanakkor az allami támogatást is kisebb gyepterület telepítésére kapták meg, min* tervezték. A sok állatnak hodály is kellett volna. Ennek hiányában az összevásárolt jószágok fából, fóliából, szalmából összeeszkábált színekben töltötték a telet, a takarmányt megvásárolta a szövetkezet. ahonnan tudta. Felmerül a kérdés: nem túl merész vállalkozás ez? Vitathatatlan. Mégis inkább dicséret illeti a vezetőséget, hogy mert vállalkozni és szinte a semmiből próbálnak meg, előbbre jutni. Igaz. éhhez- kiemelt állami támogatást kapnak és a megyei tanács sem hagyja magára a szakszövetkezetét. Megszavazta a tagság A fejlesztést a tagság megszavazta. — Vállaljuk — mondja Zom- bori István főállattenyésztő. — A mi körülményeink közölt a juhászainak van jövője, ezt elmondtuk a közgyűlésen is. A tagság elfogadta a fejlesztési programot, hozzákezdtünk annak megvalósításához. Arra törekedtünk. hogy minél olcsóbb legyen az építkezés. A terveket sa.iát- magunk készítettük, amelvoket a MÉM elfogadott. Igv harmadába kerül egy hodály, mintha az AGRCPER-rel terveztettük volna. A szerkezetét fából építjük meg, a tetőnád egy részét pedig a saját területünkről aratjuk le. Bár a takarmánybázisunk még nincs meg, elfogadtuk az állatforgalmi és húsipari vállalat ajánlatát. Csaknem kétezer jerke Dárányt adtak olyan feltétellel, hogy az árát három év alatt, saját szaporulatból fizetjük vissza. Nem szalaszthattuk el ezt a kedvező lehetőséget, még akkor sem, ha kezdetleges színekben kellett tartani a jószágokat és a takarmányellátás sem volt megoldva. A nehézségek ellenére is jól te- , leltek a juhok, alig volt elhullás. Őszre meg már birtokba vehetik az új hodályokat. Igaz, ezeknek tavaly el kellett volna készülniük, de a pénz ... ! A 70 százalékos állami támogatás mellé nem tudtuk odatenni a mi 30 százalékunkat. A fejlesztési terv szerint 1980- ig még három hodályt és négy bárányhizlalót, illetve növendékszállást építenek a szakszövetkezetben. Az anyajuh-állományt megduplázzák. Felülvetéssel, műtrágyázással javítják az ősgyepek terméshozamát. Téli legelőnek 200 hektáron vetnek rozsot, tavaszon felszántják, utána silókukorica kerül a helyébe. Nemrégiben vásároltak egy szálasta- karmány-betakarító gépet is. — Jövőre hozzákezdünk. . á.'? juhállomány szelektálásához, vagyis a tényleges tenyésztői munkához — folytatja a főagro- nómus. — A. gyengébb és idősebb állatokat lecseréljük és csak a kiváló egvedeket szaporítjuk tovább. Minél korszerűbben termelünk. annál nagyobb nyereségre tehetünk szert, ehhez azonban jól képzett szakemberekre is szükség van. Jelenleg két technikusunk irányítja az ágazatot, hét juhászunk ápolja a jószágokat. Tervezzük, hogy a tagok gyerekei közül mintegy nyolctízet ösztöndíjjal szakiskolába küldünk. A bugaci Petőfi Szakszövetkezet tagsága nagy fába vágta a fejszéjét. Ha a terveiket, elképzeléseiket sikerül megvalósítani, akkor elmondhatják, nem dolgoztak niába ... Bóna Zoltán TAVALY NEGYVENHATMILLIÓ UTAS Közúti tömegközlekedés Bács-Kiskun megyében A megye területfejlesztési terve kiemelten foglalkozik a közlekedéspolitikai célkitűzések végrehajtásával. Alapvető feladatnak tekinti a lakossági igények teljesebb és magasabb szintű kielégítését. A közúti személyszállítás fejlesztésének két legfontosabb feltétele: a megfelelő úthálózat és a rendelkezésre álló járműállomány. Éppen ezért a IV. ötéves tervidőszak fontos eredménye volt a közúthálózat egyes városi átkelési szakaszainak korszerűsítése, a települések közötti szakaszok burkolaterősítése és szélesítése. Az építés és fenntartás üteme azonban elmaradt az igénybevétel növekedésétől. A közlekedési hálózatban pedig csak Kecskeméten és Baján volt jelentősebb fejlődés. Bács megye közúti tömegközlekedésének túlnyomó részét a megyei székhelyű Volán Vállalat bonyolítja le. A vállalatra háruló feladat fokozódását és egyben tevékenységének növekedését tükrözi, hogy évről évre többen választják az utazásnak ezt a módját. 1976-ban mintegy 46,5 millió utast szállítottak, csaknem 13 millióval többet, mint öt évvel ezelőtt. A legutóbbi időszak forgalom-- növekedésére utal az is, hogy 1976-ban például a két évvel korábbinál 81 ezerrel több járatot indított a Volán. Ehhez képest természetesen minimálisnak mondható a valamilyen okból kimaradt járatok aránya. A legutóbbi esztendőben 5 ezer körüli volt ez a szám — ami naponta átlagosan 13-»—14 járatkimaradást jelentett — s elsősorban a helyi közlekedést igénybe vevőknek okozott problémát. A közúti személyszállításnak évente általában 90 százaléka történt menetrend szerinti járatokon, 3 százalék körüli a szerződéses járatokon lebonyolított forgalom, amelynek célja a különböző vállalatokkal kötött szerződés alapján az üzem dolgozóinak munkahely és lakóhely közötti szállítása. Ä forgalom további 7 százalékát a különiárat.ok és bérautóbuszok igénybevétele adta. Járművek és szakemberek uunocj u>nr,ii sd .«síisb'it A megye közlekedési vállalata 1976 végén 287 autóbusszal rendelkezett, 72-vel többel, mint ötévvel ezelőtt. A fentiből 30 darab a nagy befogadóképességű csuklós autóbusz, amelyeket főleg Kecskemét helyi közlekedésében, illetve a megyeszékhely körüli települések között használnak. A járműpark gyarapodása a legutóbbi 3 évben volt számottevő, amikor 121 magyar gyártmányú Ikarusz, valamint csehszlovák Skoda autóbuszt állítottak forgalomba. Ezeknek együttes befogadóképessége több, mint 8900 személy. Ugyanezen időszakban 75 régi autóbuszt selejteztek ki. A jármű- állomány ilyen arányú felújítása, a nagy kapacitású kocsik beállítása sem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az igénybevétel-növekedést. A kulturált utazás feltételeit tehát igen gyakran nem teremtették meg és a tapasztalatok szerint sokszor előfordult, hogy lemaradtak utasok. A közúti tömegközlekedés jó lebonyolításában igen fontos tényező a létszámhelyzet, a szakember-ellátottság. A megyei Volán Vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak száma 1976-ban meghaladta a 3000 főt, ami hétszázalékos létszámbővítést jelent 1971-hez képest. Ennek a létszámnak valamivel több, mint egytizede autóbuszvezető, további hat százaléka pedig kalauz. Javuló ellátottságra utal, hogy az említett munkakörökben 31, illetve 12 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma 1971 óta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nagy mértékben csökkent az e területen dolgozók igénybevétele. Helyi, helyközi forgalom Az utóbbi fél évtizedben az összforgalomnál is jóval dinamikusabban nőtt a településeken belüli helyi forgalom. Ennek megfelelően az autóbusz-közlekedésnek évről évre nagyobb hányadát képezte a helyi tömegközlekedés. 1971-ben a szállított utasok 53, az elmúlt évben már 58 százaléka ezeket a járatokat vette igénybe. A helyi és távolsági járatokon egyaránt, említésre méltó idényszerű ingadozás tapasztalható. Az I. és IV. negyedévre jutott az egész évi forgalom 27—27 százaléka. Az év középső* hat hónapjában jóval kisebb mértékű volt az autóbuszok igénybevétele, ami egyrészt ter- mészétes következménye az évszakok változásának. A téli hónapok út- és időjárási viszonyai akadályozzák például a megyére eléggé jellemző motor- kerékpár és kerékpár használatát, de mérséklik a városokon belüli gyalogos közlekedést is. Az iskolák nyári szünideje ugyancsak befolyásolja az autóbuszok igénybevételét. A tanév időszakában — különösen az utóbbi né- v'4ny évben, az iskolák körzetesítése miatt — igen sok diák közlekedik naponta lakóhelyétől a közeli városokba, nagyközségekbe. A megye kiemelt településeinek, s ezek közül elsősorban a megyeszékhelynek sajátossága, hogy az ipari foglalkoztatottak, jelentős része él külterületen, vagy a környező községekben. Ez a tényező szintén fokozza a város környéki közlekedési igényeket. A helyi járatok forgalomnövekedését pedig nagy mértékben befolyásolta a városi lakótelepek gyors ütemű fejlődése. Jelenleg a megye 6 településén van helyi autóbusz-közlekedés: Kiskőrös kivételével a többi öt városban és Kunszentmiklóson. A helyi forgalomban részt vevőknek általában háromnegyede a kecskeméti járatokon utazott minden évben. 1971 óta említést érdemlő fejlesztés csupán itt és a megye második városában, Baján volt. Kecskeméten három, Baján pedig két új járatot indítottak az elmúlt években, melyek hatására 36, illetve lő kilométerrel gyarapodott az útvonalak teljes hossza. Úthálózat és forgalomszervezés A helyi tömegközlekedés alakítása elválaszthatatlan a települések belterületi úthálózatától, annak hosszától és minőségétől. Városaink ellátottsága ezen a téren még messze elmarad a szükséglettől. A KPM és a tanácsok kezelésében levő belterületi utak együttes hossza a hat városban 635 kilométer, s ennek nem egészen fele van valamilyen burkolattal ellátva. Az átlagosnál csak Kecskeméten és Baján magasabb; az arány, másutt annál sokkal rosszabb. A gyenge minőség mellett hasonló problémát jelent a burkolt utak nem kielégítő szélessége. Egyedül Kiskunfélegyházán éri el a 6,5 métert, a megyeszékhelyen pedig meghaladja a hét métert, ami annak eredménye, hogy’ e két város belterületét átszeli az E—5-ös főútvonal. A jármű- és közútellátottság hiányosságából adódó problémákat bizonyos mértékben ellensúlyozni lehet megfelelő forgalom- szervezéssel. Jó példa erre Kecskemét közlekedésrendjének átszervezése az elmúlt időszakban. A városon belüli forgalom központja a kettős körútrendszer lett, közülük is elsősorban az egyirányúsított belső körút. _ A városközpont tehermentesítését jelenti a korábban ide összpontosított helyi autóbusz-végállomások megosztása, több alközpont kialakítása. A fenti átszervezések, valamint a tervbe vett további fejlesztések sokat segíthetnek az V. ötéves tervidőszak közlekedésének korszerűsítésében. A célkitűzések megvalósítása több területen már el is kezdődött, így például Baján 1976 novemberében átadták az új helyi autóbusz-pályaudvart.. Ágó Erzsébet lint Péterné, a brigádvezető helyettese. — Elhatároztuk, hogy üzemi kiállításon mutatjuk be kedvtelésük eredményeit, ötven dolgozónk mintegy 100 „terméke” van most itt kiállítva, kézimunkák, festett tálak, fafaragások és nagyon sok szép dísztárgy. Reméljük, hogy aki a kiállítást megtekinti, maga is kedvet kap valami hasznos időtöltéshez... O. L. éri, de a városi szennyvíz-tisztítómű működését is akadályozza ez az állapot. Nos, ezzel kapcsolatban egészen friss, jó hírrel tudok szolgálni. Most kaptam az értesítést, hogy Franciaországból már elindultak azok a kamionok, amelyek hozzák részünkre a lanolin-visszanyerő berendezéseket. Amint megérkeznek, kezdődik a jelenlegi állapot megszüntetése. Bízunk abban, hogy egy év múlva a 38—40 millió forintos beruházás már megkezdi a „visszafizetést”. — Az első negyedév eredményei? — Dolgozóink s kitűnően működő berendezéseink dicséretére legyen mondva, igen jól sikerült az első negyedév. Mosóüzemünk 106 százalékos teljesítést ért el. Elismerés illeti a juhtenyésztő gazda- Ságokat is, igen jó' minőségű gyapjút hoznak. Az idei első gyapjút különben már április 5-én megkaptuk, a jászszentlászlói termelőszövetkezetből érkezett 60 mázsa. Azóta már közel hat vagonnal hoztak a gazdaságok — a dunavecsei Béke a kecskeméti Törekvés, a solti Szikra — és a többi tenyésztő. Segítségükkel teljesíteni tudjuk majd hatvan vagonos tervünket. Ma különben a brigádok egy érdekes kiállítást rendeznek. Érdemes meglátogatni őket. Miközben a hatalmas gyapjúszsákokkal telt udvaron a klubhelyiség felé tartunk, Szegi János örömmel sorolja el a szocialista brigádok érdemeit. Elégedetten mutatja a virágokkal teli, féltőn gondozott kiskerteket s elmondja, hogy a hét brigádot minden rendezvényen, megmozduláson ott találni. Megérdemelten kapdtt a kollektívák közül egy arany, kettő pedig ezüst fokozatot. A klubteremben négy fiatal nő. — Az Ifjúsági komplex brigád a nőnap tiszteletére alakult — mutatja be őket a telepvezető. — Tízen vannak, irodai dolgozók, fizikai munkások vegyesen. Ez az első nagyobb munkájuk. — Kíváncsiak voltunk arra, hogy dolgozóink mivel töltik szabad idejük egy részét — mondja Báiskunfélegvházán a vasútállomás kör- nyékének levegőjét a korábbi években nemcsak a mozdonyok kavargó füstje szennyezte, jócskán besegített ebbe a közeli gyapjúmosó hatalmas kéménye is. Február közepe óta a nagy kéményből már csak ritkán, néhanapján kígyózik egy-egy füstcsík az ég felé. — Végre elkészült az új kazánházunk, s áttérhettünk a gáztüzelésre — mondja elégedetten Szegi János, a Gyapjú és Textil-nyersanyagforgalmi Vállalat gyapjúmosó üzemének vezetője. — Sok bírálatot kaptunk a környék lakóitól, elismertük a jogosságát, de egyik napról a másikra nem tudtuk megszüntetni a légszennyezést. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat példamutató gyorsasággal építette Nem füstöl a kémény... fel a kazánházat, s február 15-től már bevezethettük a gázfűtést. — Mégis füstöl néha a kémény... — Már nem sokáig, amint elfogy a széntartalékunk, végleg megszűnik a füst. El kell égetnünk a szenet, nem tudunk vele mit csinálni — Múlt héten, a kecskeméti vegyésznapon is bírálat érte az üzemet. — Természetesen ez is jogosan hangzott el. Tökéletesen igaz, hogy nincs előtisztító berendezés s emiatt naponta mintegy 300 kilogramm gyapjúzsír, a kozmetikai ipar igen értékes alapanyaga megy veszendőbe. Üzemünket is jelentős anyagi veszteség • A korszerű, lengyel gyártmányú automata mosógépsor végén már pneumatikus elszívó berendezés továbbítja a frissen mosott gyapjút. Fehér Zsuzsanna gépkezelő ellenőrzi a zavartalan működést. • A klubteremben a kiállítást rendező Ifjúsági komplex brigád négy tagja az utolsó simításokat végzi. Takács Józsefné. Mogyoró Margit, Mészáros Ferencné brigádvezető és Bálint Péterné, a helyettese. (Opauszky László felvételei)
