Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

l!m. május ti. • PETŐFI NEPE V 3 Ifjúsági vetélkedők, pályázatok a VIT jegyében „Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság!” jelszó hatja át a kubai, sorrendben a XI. VIT-re való hazai előkészületek esemé­nyeit. A KISZ KB legutóbbi ülé­sén a VIT-mozgalom történeté­nek a XI. VIT céljainak megis­mertetését fontos feladatként je­lölte meg. Á közeli hetekben- hónapokban színes, kulturális rendezvények, a vállalakozó ked­vű fiatalokat versenyre hívó pá­lyázatok segítik elő a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség, a ha­ladó ifjúság harcának jobb meg­ismerését. * Versenybe hívják az amatőr 'együtteseket, az irodalmi színpa­dokat, az énekkarokat, a kama­rakórusokat, a folk-együtteseket és a néptáncegyütteseket. A fia­taloktól olyan 10—15 perces mű­sor-összeállításokat '.’árnak, ame­lyek tartalmi és művészi megfo­galmazásukban a VIT gondolatát fejezik ki-. A KISZ KB dalpá­lyázatot hirdet közös éneklésre is alkalmas ifjúsági művek kompo­nálására. Zeneszerzőink ugyan­csak a VIT gondolatának művé­szi-zenei megfogalmazására vál­lalkoznak. A Mozgó Világ VIT- különszámában adják majd közre az^ új irodalmi pályázat díjazott műveit. A vállalkozók fiataljaink életét, munkáját mutatják be versben, novellában, kisregény­ben, útirajzban vagy hangjáték­ban. Érdekessége: hazánkban ta­nuló külföldi diákok adják a hangjátékokhoz az „alapötletet” népük életéből vett egy-egy tör­ténettel. A fiatal képző- és iparművé­szek is versenyre kelnek: a vi­lágifjúsági és diáktalálkozó té­máját dolgozzák fel festménye­ken, kisplasztikái, grafikai és ke­rámia-müveken. A fiatal ipar- és népművészek VIT-emléktárgyakat készítenek, s díjnyertes munkáikat hazai kiál­lításon is bemutatják. A fotózás ifjú szakembereinek pályázatát „így élünk" címmel hirdetik meg. A fiataloktól azt várják, hogy minél színesebben, gazdag tema­tikával örökítsék meg a magyar djúság életét, helytállását a •munkában, a tanulásban. Ezen kívül szolidaritási és VIT plakát- pálvázatot hirdetnek hivatásos és amatőr képzőművészek számára. A legsikerültebb terveket az if­júsági lapokban, majd kiállításon is viszontláthatjuk. A következő hónapokban az if­júsági klubokban, a különböző művészeti műhelyekben megso­kasodnak a szolidaritási műsorok. A programokra fiatal művészek, VIT-egvüttesek, énekesek, ha­zánkban tanuló külföldi diákok közreműködésével várják az ér­deklődőket. A fővárosi és a vi­déki színházak, művészeti főis­kolák fiataljaitól azt várják: ál­lítsanak össze a VIT gondolatát kifejező vonzó műsorokat, ame­lyek művészi megfogalmazásban tükrözik az ifjúság -nemzetközi szolidaritását, megismertetik más népek haladó fiatal művészeinek alkotásait. Bizonyára több tízezer fiatal vállalkozik majd az ősszel kez­dődő politikai, kulturális és sport- köve tel menyekben egyaránt bő­velkedő VIT-vetélkedőre. Ifjúsá­gi klubok, brigádok, sportkörök, munkahelyi és iskolai kollektívák csapatai nevezhetnek be a több- fordulós versenyre, amelynek végső erőpróbája a televízió nyil­vánossága előtt zajlik majd. , (MTI) A Nagy Október tiszteletére 1980-ra Csehszlovákiában ösz- szesen 77—79 millió kilowattóra elektromos energia termelését tervezik 200 megawattos üzem­egységekkel működő erőművek létrehozásával. A most épülő Chvaletice-i erőmű dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy társadalmi mun­kában határidő előtt befejezik az erőmű két 200 megawatt teljesít­ményű egységének építését és az első egységet augusztus 81-ig át- adjájc. • Képünkön: az erőmű első energiatermelő egységének szerelőcsar- * nokában. (Fotó — CTK — MTI — KS.) Ismerkedés a hevesi építési technológiával A műszaki hetek keretébén Baján tartotta ülését a/. Kpítö- ipari Tudományos Egyesület he­lyi csoportja. A tanácskozás na­pirendjén szerepelt a lakásépítés jövője Baján. Sas Gyulának, az ÉTÉ bajai titkárának megnyitó szavai után Csizmadia Sándor, a Heves megyei I .mars építőipari vállalatának műszaki fejlesztési osztály vezetö-hcl.s ettese tartott előadást a Perényi—Varga (PE- VA) rendszerű alagútzsalus épí tési technológiáról. • Felvételünk Egerben készült a PEVA- rendszerű alagút- zsaluzással épített lakótömbökről. Az alagútzsalus építési techno­lógiának többféle változatát al­kalmazzák országszerte, így me­gyénkben is. A hevesi tanácsi építőipari vállalat két mérnöke az az eddigieknél olcsóbb, gyorsabb építkezést lehetővé tevő techno­lógiát dolgozott ki, amelyet sem Baján, sem pedig a megyében eddig nem alkalmaztak. A bajai csoport azért kérte fel a hevesi előadót, a PEVA alagútzsalus építkezés ismertetésére, mert a bajai szakemberek úgy vélik, hogy a városban elsősorban a foghíjas telkek beépítésére igen jól alkalmazható. Az előadó a technológia ismertetését filmvetí­téssel kötötte egybe. Ezután Fo­dor Károly, a Heves megyei Be­ruházási Vállalat értékesítési elő­adója a megyéjükben e techno­lógiával készült lakóházakról, középületekről és szállodákról adott tájékoztatást. A hozzászólók több kérdést tet­tek fel az említett eljárás során alkalmazott hő- és hangszigete­léssel kapcsolatban, az új lakóte­lepek korszerű "fűtésének, lehető­ségéről. A tanácskozás végén a bajaiak elhatározták, hogy a nyá­ron szakemberekből álló csoport látogat Egerbe, hogy a helyszí­nen tekintsék meg a PEVA alag­útzsalus építkezést. Sz. F. Kölcsönző szolgáltatások a Balaton mentén A nyári időjáráshoz igazodva megkezdte a vitorlások kölcsön­zését négy balatoni üdülőhelyen — Bogláron, Földváron, Füreden és Keszthelyen — az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat, amely a jövő héttől folyamato­san megnyitja a tóparti 28 pavi­lonját, s üzembe állítja az agárdi kölcsönzőszolgálatot is. Húsz éve elmaradhatatlan, hasznos tartozéka a balatoni sze­zonnak a kölcsönző, amely strandcikkekkel, a nyaralás, a szórakozás különféle eszközeivel segíti az üdülőket. „Legkelen­dőbb” cikkük a gumimatrac — tavaly több mint 50 ezren köl­csönöztek — és a csónak, amit 20 ezren vettek igénybe. A vállalat az elmúlt években nagy összegeket költött a bala­toni kölcsönzőszolgálat fejleszté­sére; Balatonboglárori központi tároló^ ési;jayítóbáKÍBt^h®«ott'űét+n re,; ,s, léürőHéyue .bővítette eskköz-*,. állományát. Az idén is 8—9 mil­lió forintot fordított, illetve for­dít árubeszerzésre, a 85—40 féle kölcsönözhető cikkskála felújí­tására, gyarapítására. Egyebek között 30 vitorlást, 60 csónakot, 150 sátrat, 300 kerékpárt, 2000 gumimatracot vásároltak az idényre. A lábbal hajtható na­pozóstégen kívül újdonságként gumimatracra szerelhető l(íbhaj- tásos biciklit is bérelhetnek már a balatoni nyaralók. A szezon­nyitásra mintegy 18 millió fo­rint értékű strand- és kemping­cikk áll a tóparti üdülők rendel­kezésére. (MTI) Boltban, utcán, piacon 0 A magánkereskedőknek a ke­reskedelemben betöltött szerepe körül a felszabadulást követő években nagy volt a bizonytalan­ság. Számuk 75 ezerről kétezerre csökkent. 1957-ben jelent meg a tevékenységüket szabályozó tör­vényerejű rendelet, amelynek módosítása most vált időszerűvé. Azóta a magánkereskedők száma nagyjából állandó. 12 ezer körül van. E táboron belül azonban fo­lyamatosan gyarapszik azoknak a száma, akik alapvető ellátási fel­adatokat oldanak meg. Vidéken hétezeregyszáz keres­kedő működik. Az elmúlt négy évben kettőszázhússzal növeke­dett a zöldség-gyümölcs-, ötven- héttel a tüzeiőanyagos, ötvenhat­tal a vendéglátós kereskedik lét­száma.- Egyfelől a városiasodás, másfelől a növekvő életszínvonal kísérő jelensége, hogy vidéken a virágkereskedők száma ebben az időszakban csaknem megkétsze­reződött. Több városban építettek mosta­nában új vásárcsarnokot, illetve korszerűsítették- a piacokat. Az élelmiszer-kereskedők mindenütt megfelelő helyet kaptak. A di­vatárusoknak, a bazárosoknak akiknek számát nem ésszerű nö­velni, de a meglevőknek tovább­ra is biztosítani kívánjuk a meg­élhetést — szintén igyekeztek megfelelő helyet találni. Kecs­keméten például a társasházak szerződésének mintájára egy hangulatos bevásárlóudvart ala­kítottak ki saját erőből. • Volt olyan vélemény, hogy a vásárok és búcsúk ideje már lejárt. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium legutóbbi statisztiká­ja szerint azonban egy év alatt a vásárok száma tizennéggyel emelkedett. Meglehetősen szé­les még mindig az a réteg, amely ma is hagyományosan a vásáro­kon szeret eladni és venni, s a fiatalok számára pedig élményt jelent a sokadalom. A búcsúk jellege, tartalma is változóban van, egyre inkább a falu, a csa­ládok ünnepévé alakul, ahol az ajándékárusok mellett a körhin- tások, a céllövöldések is szívesen látott vendégek. Számolnak a magánkereskedők munkájával a Balatonnál és a többi üdülővidékeken is. A sze­zonjellegből adódóan az év egy rövid szakaszában többszörösére nő a vásárlók, a vendéglátásra igényt tartók száma, s ilyenkor kisegítésként jól jön a kifőzdések, pecsenye- és lángossütők, "alkal­mi árusok közérdekű tevékeny­sége. • A dinamikusan fejlődő ú] iparvárosokban viszonylag kevés á maszek, viszont az Alföldön nem is egy olyan városunk van, ahol létszámuk meghaladja a százat és a tanácsok szívesen ad­nak ki további új iparigazolvá­nyokat. Az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem nagyon elaprózná be­ruházási fejlesztési lehetősé­geit, ha el akarna jutni minden ellátatlan területre. Pécsett még az épülő új lakótelepeken is jó előre betervezik, hol adnak he­lyet a magánkereskedőknek. Több helyen a kialakuló új vá­rosrészeken meghatározott időre öt-tíz évre adnak iparigazolványt. • A tanácsok felelősséget érez­ve az ellátás színvonalának javí- vításáért több helyen korszerűt­len egy-két személyes kis .üzletek továbbvitelét is a magánkereske­dőkre bízták. Az érdi tanács ked­vezményes telekjuttatással ösztö­nözte új zöldségüzletek megnyi­tását. A falusi, tanyai magánkeres­kedők között sokan vannak, akik­nek kis üzlete valóságos közéle­ti fórum, tanácstagként, népfront­bizottsági tagként is eredménye­sen tevékenykednek. Az állam- polgári kötelezettségeket becsü­lettel teljesítő kereskedők jó köz­érzettel dolgoznak, s így ünnep­ük szervezetük, a KISOSZ meg­alakulásának 30. évfordulóját. S. J. Az Akadémia közgyűlésének második napja Tegnap tudományos osztály­ülésekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 137. köz­gyűlése. Az orvostudományok osztályának ülésén 5 előadás hangzott el új tudományos kísér­letekről. A filozófiai és történet- tudományok művelői „Szakmai kritika és értékrend a filozófiai és történeti tudományokban” címmel tartották meg ülésüket. Kora délelőtt megkezdődött má­sik két nagy tudománycsoport: a matematikai és fizikai tudomá­nyok osztályának, valamint a műszaki tudományok osztályá­nak együttes tudományos ülése, amelyen az atomenergia hazai hasznosításának tudományos mű­szaki • kérdéseit vitatták meg. Folytatják szerdán megkezdett ülésüket a kémikusok, s tapasz­talatot cseréltek a legkorszerűbb kémiai kutatási módszerekről, eredményekről. A biológiai tudo­mányok osztályának ülésén egye­bek közt genetikai kérdésekről, a sejthibridizáció elméleti és gya­korlati jelentőségéről, a hidrobio­lógia ma,i feladatairól cserélik ki tapasztalataikat a tudósok. (MTI) TURISTAKÉNT A BÜKK-FENNSÍKON (2.) Omassa Ha egy csúf, zord embertelen napon mégis úgy döntenének a hegyek, hogy összeházasodnak, bajban lennének az ómassaiak, kik hegyi emberhez méltóan há­zaikat egy völgy mélyére építet­ték. A Garadna völgyébe, még­hozzá, ami összekapcsolva a két Fassola — Henrik és Frigyes — nevével, valami újat jelentett. Ömassát. A kisközség iskolájának falán a vándorok szemügyre vehetik fürkésző szemükkel azt a táb­lácskát, amely voltaképp a falu eredetét hirdeti, s amelyből ki­olvasható, hogy e helyt állt az 1770-ben alapított diósgyőri vas­mű első nagyolvasztója. Olyan nagyra persze nem szabad gon­dolni, mivel az egész csak 8,3 köbméternyi hasznos térfogattal bírt. Az első csapolást 1772. már­cius 17-én jelentette az alapító Fassola J. Henrik. Lényegében nem sokat dolgozott a magas hő­fok eléréséhez szükséges levegőt a két bőrfúj tatóba a víz erejéből szerző olvasztó, mert 1814-ben, amikor az újmassai kohót átad­ták, lebontották. Hosszú láncra hagyott kétes eredetű ebek vonítanak utca­hosszat — csak egy utca van — a faluban, megszippantván az idegen alföldi szagát. A hegyol­dalba vájt borospincék pedig hűvösen, zárkózottan őrzik a di- rekttermő tőkéről származó hegylevét, a Szentlélek! Turista­házhoz vezető ösvény elképesztő bátorsággal vág a hegynek ott, ahol az a legmeredekebb. A nap, bár látszik, már nem világít be a kézzel hímzett függönyökkel fel­szerelt ablakokon. — A nap október 13-án el­megy, s majd csak február 16- án, Julianna napkor tér vissza. A kalendáriumba mindig felírjuk a pontos dátumát. így bizony, ehelyt a csecsemők napfény he­lyett D-vitaminnal erősítik csontjaikat. — Herczeg Istvánné meséli ezt nekünk. Sokat tud, szinte mindent, a faluról. — Az öregeknek még volt kapcsolatuk, ha közvetetten is, a kohóval, ló- val-kocsival fuvarozták oda a fát. Jelenleg körülbelül 60 ház­ban mintegy háromszázan élnek Ómassán. Az el§ő üdülőtelket ezerhatszázért adták el, ma már ennek tíz-húszszorosáért árulják. Megszűnt a testvérházasság, ami pedig a múltban oly jellemző volt, de az még előfordul, hogy távoli unokatestvérek kelnek egybe. Az ő jellemző betegségük a hemofilia, ami magyarul vér­zékenységet jelent. Gyerekek csak mostanában kezdenek szü­letni. Régen más volt a nőknek a helyzete, talán azért. Elment a lány, ha elment, kitanult, ha­zajött, s ha addig nem vitték el, inkább hozzáment csak azért is valakihez, bár az nem is illett hozzá, s így nem is szült neki gyereket. — Némel.v_ korokban nagy volt itt a kultúrelet is, mivel a falu ió levegőie miatt gyakran jöttek ide néhány évre gyógyulni tü­dőbeteg gimnáziumi tanárok, akik inkább itt adtak bele ambí­ciót, mint másutt, rossz levegőjű # Kovács Viktorné. helyeken. Ment is minden, jól, amíg meg nem gyógyultak. Ak­kor meg várták az emberek a következőt. Például a népi tánco­sok addig vitték, hogy ruhákat is szereztek maguknak. Aztán ez is megszűnt, meg a színjátszás is, olyan kicsinyes dolgok miatt, hogy valaki nem akart boszorka lenni, hanem csak Tündér Ilona. Kovács Viktornéval a Vadász­völgyben, Bánkút felé emelkedve akadunk össze. — Még 1939-ben jöttem ide férjhez Bükkszentkeresztről. Ma már nyugdíjas vagyok, a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Válla­latnál dolgoztam. Most Jávorkút- ra. az erdész üdülőbe járok, ott vagyok szakács. A vérzékenységen kívül jelleg­zetes massai baj rntg a golyva, ami a Garadna patak jódhiánya következtében jön létre, s ami már egész pici korban rossz fog­sort eredményez. Múlt időben, te­gyük hozzá rögtön, ma már bele­keverik a konyhasóba a szüksé­ges mennyiségű jódot. Voltak olyan híresztelések, hogy víztárolót csinálnak Ómas- sából. Az alapja mindennek az, hogy Miskolcnak napi 90 ezer köbméter vízre van szüksége, s bár a források 100 ezret adnak átlagosan, de nyáron csak 60 ez­ret. A vízellátás biztosítására felépítették a Sajó menti vízmü­vet, csakhogy az onnan nyert víz köbméterje 20 forint, míg a for­rásoké csak 20 fillér. így, van egy megvalósításra váró terv, amelyszerint a hegyekben alakí­tanak ki 25 millió forintért egy 5 ezer köbméteres víztárolót. A falu megmarad, csak a busz­megállónál kell két házat lebon­tani. ... Omassa, a Bükk-fennsík egyik legmélyebben fekvő közsé­ge, Egy bolt meg egy büfé van. A büfében néhány személyből álló társaság pusztítja a pálinkát. Egy öreg. erdészsapkát viselő férfiút árrá akar rávenni egy kackiás kalappal, tömött bajusz- szal és szúrós szemekkel rendel­kező másik, hogy találjon ki és fújjon fülébe olyan nótát, amely­ben nincs szó vízről. Az öreg ke­resgél, kutat repertoárjában, de akármire is gyújt rá, mindre az a válasz: ebben is van nedves­ség. Szidja hát, agyarára szorít­va szivarkáját, és hümmög. A másiknak van . persze igaza, Ómassán. A községben minden nedves. így, lassan új évszakba fordulván, pislákoló nappal az égen különösen az. Ballai József

Next

/
Oldalképek
Tartalom