Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
1 4 • PETŐFI NÉPE % 1977. május 1. • • Összhangban a termelés és értékesítés A mezőgazdaság évente 4,8 millió tonna zöldséget, burgonyát és gyümölcsöt termel. Ezek a termékek a lakosság ösz- szes fogyasztásában csak mintegy 6 százalékot, az élelmiszerre fordított kiadásokban pedig 18 százalékot képviselnek, de ennél nagyobb a jelentőségük az ellátásban. Naponta jelentkező igényeket elégítenek ki, s emiatt, rendszeresen vásárolja a lakosság. A választék, a minőség, az árak befolyásolják a közhangulatot, a társadalmi közérzetet. A Minisztertanács ez év februárjában határozatot hozott u zöldség-gyümölcs forgalmazás szervezetének továbbfejlesztésére. Ennek alapján a MÉK-vállalalok budapesti egyesülése kimondta megszűnését, és helyébe a SZÖ- VOSZ megalakította a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Központot, Ez utóbbi vállalataivá alakultak a megyei MÉK-ek, illetve a • mi esetünkben a MEZÖTERMÉK. Ez év április 1-től jött létre tehát a megyei ZÖLDÉRT vallalut, melynek igazgatójával, dr. Lacz- kó Tiborral az átszervezés szükségességéről és annak hatásairól beszélgetünk. — Az utóbbi években, mint ismeretes, a kertészeti termesztésben számos feszültség jelentkezett. Többek között az ágazat alacsony jövedelmezősége okozott hátrányos helyzetet. A termelési költségek jelentős arányban növekedtek, munkaerőgondok jelentkeztek, amit nem ellensúlyo - zott a gépesítés. Mindez vészé-: lyeztette az V. ötéves terv igen fontos népgazdasági céljainak megvalósítását. Ezért számos intézkedés történt még az átszervezés előtt. Emelték a felvásárlási árakat, az üzemek nagyobb segítséget kapnak a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztéséhez. — Kiegészítésül az előbbiekhez. érdemes hozzátenni azt is. hogy az ágazatban jelentkező feszültségek miatt a IV. ötéves terv előirányzatai mm valósultak meg. A zöldségből a tervezett 109 kilogramm helyett 86. gyümölcsből 90 kilogramm helyett 75. burgonyából pedig 82 helyett 70 kilogramm volt az egy főre jutó évi fogyasztás. — Valóban így van. A lakosság ellátásában tapasztalt gondok mellett lemaradtunk^ nép-i gazdaságban fontos szerepet bér töltő export-kötelezettségek teljesítésében is. Szinte állandósult a feldolgozóipar teljesítőképességének kihasználatlansága. A termelés nehézségei, továbbá a kereskedelemben jelentkező spekulatív jelenségek növelték az ellátás szervezetlenségét. A forgalmazásba felesleges szervek és személyek ékelődtek, az áru útja ésszerűtlenül növekedett. — A megye meghatározó szerepet tölt be a zöldség- és gyü- möcsforgalomban. Itt némileg más helyzet alakult ki. — Nálunk, az országostól eltérően a forgalom nem csökkent, hanem növekedett. Nemcsak 1976-ban, hanem tavaly előtt is mintegy 5 százalékos emelkedés jelentkezett. Az igazgatótanács lemondott az eredmény-visszatérítésről. Ez csaknem évi 5 millió forint értékű fejlesztést tett lehetővé terven felül. így tudtuhk újabb korszerű elárusító boltokat nyitni Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, tárolókat építettünk, bővítettük a szállító gépparkot. Az ismert általános hibák ellenére igyekeztünk ellátni feladatunkat. A kereskedelem korszerűsítését úgy képzeljük, hogy hasznosítani kívánjuk az elmúlt esztendők kedvező tapasztalatait. Különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a jó partneri kapcsolatoknak. Eddigi együttműködéseinket tovább fejlesztjük. — A kormányintézkedések hatására fellendülés tapasztalható elsősorban a zöldségtermesztésben. Hogyan jelentkezik ez a szerződéskötések tükrében? — Az elmúlt esztendőben 11 ezer vagon árut vásároltunk fel. Az idei tervünk 13 ezer vagon, • — Hasznosítjuk az elmúlt évek jó tapasztalatait — hangoztatja dr. Laczkó Tibor. ezzel szemben mintegy 14 ezer 300 vagon áru átvételére kötöttünk szerződést. Igyekeztünk a megállapodásoknál figyelembe venni a választékot. Ismeretes ugyanis, hogy qz előző években a megyében nem is elsősorban a mennyiséggel volt baj, hanem azt kifogásolta gyakran — jogosan — a lakosság, hogy nincs megfelelő választék az üzletekben. A megkezdett beruházásokat tovább folytatjuk)v:A-Z' idén elkészül Báján; az álmaválogató csarnok, " aWfelyhez/rnrár' megvan a gépi berendezés is. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezettel közösen létesítjük. Kiskunfélegyházán hűtőraktárat építünk. A gépjármű-parkot tovább bővítjük. Máris vásároltunk öt tehergépkocsit a szállítások gyorsabb lebonyolítására. Sokat kell még tennünk a kereskedelem korszerűsítéséért, az átvétel zökkenőmentesebbé tételéért. .Reméljük, hogy az átszervezés után erre nagyobb lehetőségünk lesz. A Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Központ elősegíti — természetesen a helyi érdekek figyelembevételével — a megyei vállalatok terveinek egyeztetését. Szervezettebbé válik az áruellátás, mert szükség esetén ki tudják elégíteni a választékban jelentkező hiányokat. Egyúttal hatni lehet a termelő üzemekre is, hogy mind a belső ellátást, mind az export-kötelezettségeinket jobban ki tudjuk elégíteni. Az első eredmények tehát biztatóak. Az átszervezés azonban önmagában még nem old meg mindent. Egyik napról a másikra nem lehet változást várni. A zöldség-gyümölcs-forgalmazás és -ellátás javulása sok mindenen múlik. Elsősorban elegendő árura van szükség, azonkívül szervezettebb felvásárlásra, raktározásra. terítésre. Az átszervezés során többször hangoztatták, hogy nem csupán a cégtábla átfestéséről van szó, hanem tartalmi változásokról. Az elgondolások jók, a végrehajtás az embereken múlik. K. S. • A megyei ZÖLDÉRT és a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet együttműködésével építkeznek Baján. Beszereztek egy napi 500 vagon teljesítőképességű gyümölcsválogató gépsort. KépUnkön Gyurkity István, a megyei ZÖLDÉRT bajai kirendeltségvezetője Németh Imre telepvezetővel megbeszéli a gépsor elhelyezését. SZOCIALISTA SZÉN NAGYHATALOM Ismét egyre gyorsabban fejlődik a bányászat Nemigen akad beszélgetés két ember között, vagy például újságcikk, hogy ne tartalmazná a szót: munka. Bizonyára előkelő helyezést kapna anyanyelvi szókincsünkből legtöbbször használatos szavak versenyén. Kimondjuk és leírjuk, ezeregy cselekvést kifejezve véle. S tesszük ezt oly magától értetődőn, anélkül, hogy elgondolkoznánk a szó átfpgó jelentéséről. „Munka: az ember tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a környező természetet, a tárgyakat átalakítja, szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi; a társadalom létének alapja, legfontosabb feltétele... A szocialista társadalomban a munka jellege gyökeresen megváltozik. Kizsákmányolástól mentes, valóban szabad, a dolgozók által saját maguk és saját társadalmuk részére végzett munka, amely az elvtársi együttműködésen és a kölcsönös segítségen alapul...” — tömöríti a fogalom lényegét a Közgazdasági Kislexikon. De vajon mi jut eszébe a munka szó említésének hallatán a géplakatosnak, a tervezd mérnöknek, a konzervgyári munkásasszonynak? A lénnyel kikötőkben szénrakodók vannak, s arányú az olcsó tengeri szállítás: a hajók gyomrában 1975-ben 23,7 millió tonna szenet indítottak útnak (a kép a swinoujsciei szénkikötőben készült, ahol a legmodernebb francia berendezésekkel folyik a rakodás.) Az olajválság nagy lendületet adott a széntermelés fejlődésének. Az 1971-es átmeneti visszaesés után előbb lassan, újabban azonban egyre gyorsabban növekszik a kitermelt szénmennyiség. A szénhidrogének drágulása következtében ma már olyan széntelepeket is érdemes kiaknázni, amelyek a közelmúltban gazdaságtalannak számítottak. Emellett egyes szénhidrogénekben szegény országok a biztonság érdekében is fokozták széntermelésüket. Talán kevesen tudják, hogy széntermelésben Lengyelország a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után a világon a negyedik helyen áll, míg exportját tekintve csupán az Egyesült Államok előzi meg. 1945-ben Lengyelországban mindössze 27 millió tonna kőszenet bányásztak (igen jó minőségű, jórészt 6000 kalória fűtőértékű kőszenet). 1976-ban azonban csaknem 180 millió tonnát termeltek ki, s 1980-ra szeretnék elérni az évi 210- millió tonnát. A lengyel bányák 1975-ben: szocialista országokba 14,6 millió tonna, egyéb európai országokba 21,2 millió tonna, tengerentúlra 2.6 millió tonna szenet szállítottak. A nyugat-európai országok közül a legnagyobb vásárlók: Franciaország, Dánia és Finnország. de az NSZK, Olaszország, Belgium és Spanyolország is jelentős partner. A tengerentúli országok közül Brazília a legnagyobb vevő. összesen 33 országba — köztük hazánkba is — exportálnák lengyel szenet., Vallomások a munkáról Iván István, a ZIM kecskeméti gyárának géplakatosa (aki a közelmúltban a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült): — Mi jut eszembe róla? Az. hogy munka nélkül nem lehet élni. Mint a levegő, olyan. Oxigén nélkül sem létezhet, az ember. Vannak, akik a munka szereteté- ről beszélnek. Szerintem ez úgy van: ha gyerekkorában ránevelték az embert, szereti. Mert szereti az életet. Dolgozik önmagáért, később a családjáért, az egész nemzetért. Munka nélkül élni képtelenség. Boldogtalan, aki nem dolgozik, mert az a mi társadalmunkban valamilyen formában, vagy fizikailag, vagy erkölcsileg beteg. önmagát értékéi!, aki '«keret i munkáját. Mert • tulajdonképpen az mutatja meg, mennyit ér az adott ember. Biztos, hogy ez a gyerekkorban kezd elválni. Az- időben, a mi utcánkban lakott egy cséplőgép-tulajdonos. Szinte megigézve néztem és csak néztem a gépet. Nagyon érdekes volt. amikor javították. És amikor csépeltek vele. Ezért lettem géplakatos. ’ Nem szeretném a sorsát annak, aki nem gyönyörködik abban, amit csinál, szóval a munkájában. És szerintem csak az vállalkozzon ipari szakmára, akinek huzalma van hozzá. Mostanában az a baj nálunk, hogy a szülő rábeszéli a gyereket arra, ami divatos, felkapott szakma. Aztán csak kínlódik az a fiatal... Mióta itt vagyok — 32 éve — többnyire az ifjúsággal foglalkozom. Csoportvezető vagyok; minden évben hat-nyolc tanuló a kezem alatt. Tudja, a lakatos szakmában az a szép, hogv a semmiből alkotni. Van aki piszkos munkának tartja, holott csupa szépség. Mihez is hasonlítsam? Olyan ez, mint amikor a motor- szerelő beindítja a megjavított motort, hallgatja, aztán átszelle- mülten mondja: Ó, de szép a hangjai... Farkas Gábor, a Üacs-Kiskun megyei Tervező Vállalat tervezője: — Munka? Bennem valami lelkesedés, vagy örömérzés-féléhez kötődik a fogalom. Azt hiszem, akik szeretik munkájukat, valami mást, többletet is hordoznak magukban. Munkába indulnak, s ezt olyan érzéssel teszik, hogy valami olyasmit fognak csinálni, ami kellemes, ami örömet 'tagamból kiindulva mondom, mert az igazán szerencsések közé tartozom: én nem dolgozni járok, hanem nap mint nap valami újért, szépért, gazdagítóért. .. Amikor pályaválasztás előtti fiatalokat látok könyveket, tájékoztatókat forgatni, mindig eszembe jut: vajon boldogok lesznek-e? Sokszor a pillanatnyi lehetőségek döntik el ugyanis, mivel jegyzi el életét az a gyerekember. Én tizenhárom éves koromban kijelentette, hogy építész leszek. Olyan élményt kaptam ugyanis, amely szinte meghatározó lett. Mihez is kötődik. Nagybátyám építész, akkoriban tanult. Könyveit, rajzait látva, megmoccant, felébredt bennem valami. Nem arról van szó, hogy tizenhárom éves emberkében dúl az alkotási vágy. de biztos, hogy valami belső sugallat, vagy tudom is én, minek nevezzem, volt az emberben. Ez a valami később, középiskolás koromban is megmaradt. Továbbfejlődésében része van az ember olyan élményének — mondhatom úgy is, hogy munkasikerének —, hogy a középiskolai versenyen országosan eljut valahová... Aztán az egyetemet elvégezve, tervezővé válik és szüntelenül, mindennap hajtja az a bizonyos valami, hogy csinálja azt, ami lelkesíti, ami élteti. Muha Józsefné, a Kecskeméti Konzervgyár betanított munkása: — Még nem gondolkoztam rajta, de hogy kérdezi, az jut eszembe, hogy kell, mert öröme van benne, és mert munkája után et az ember, ötvenhat óta dolgozom a gyárban. A befőtt-vonalon kezdtem, két évvel később tanított munkásként a sterilizálóba kerültem. Nagyon szép munka volt: pontosan betartani az előírásokat, nehogy romlás legyen. Nagyon szerettem csinálni. Aztán a mérésekhez állítottak be; ez is felelősségteljes munka. Ügyelni kell rá, hogy pontosan meg legyen a töltősúly. Nehogy reklamáljanak idehaza, vagy külországokból, merthogy exportra is megy ... Talán nem is hiszi, milyen öröm látni az ötnyolcados üvegeket, vegyesbefőttel teli. Sorakoznak, egyik a másik után, szinte nevet bennük a gyömölcs! Van úgy, hogy kiöntik a félkész árut, s látják, hogy nem szép. Rögtön jelezzük, ^pgy^bá van^ ^^.jian^suly a minőségén vart? Szocialista brigádunkban’ ez törvény: mindenki a tőle telhető legjobbat adja! S én kommunista, pártbizalmi is vagyok, rajtam múlik, hogy jó légkörben dolgozzunk. A törzsgárda! Nem vagyunk túl sokan, de mint testvérek. Nem egyszer szóba kerül köztünk, mi lesz, ha nyugdíjba?.5.. Hogy mi jut eszembe a munkáról? Az, hogy amikor bekerültem a gyárba, nem voltak valami jók a körülmények. De sokat fejlődtünk! Magunk is és körülöttem minden! Én például mindig kiálltam a három műszak mellett. Mert el tudtam látni a családot — négy gyereket neveltem fel — és mert éreztem, szükség van a termelésre, a berendezések kihasználására. Pedig amikor kezdtük, még nem is volt pótlék, összenő az ember a brigáddal, nem bírtam volna elhagyni Őket! Együtt csináltuk, csináljuk. És még a munkáról eszembe jutott a kommunista szombat. A legutóbbi. Olyan jól sikerült! Csaknem teljes létszámban együtt volt a műszak. A gazdasági vezetők Is mind-mind a munkapad mellett, a munka nehezét vállalták. Alig vettük észre, úgy eltelt az idő. Perny Irén •.W.W.V, Nemcsak forintban mérhető A ligha kell bizonygatni, mi- “ lyen szerepe lehet a gazdaságok eredményeinek növelésében az újítómozgalomnak. Csak egy példát. A megye állami gazdaságaiban tavaly csaknem 12 millió forintot takarítottak meg az újításokkal, 8 millióval többet, mint egy évvel korábban. Az újítások száma az elmúlt esztendőben megközelítette a kettőszázötvenet. □ □ □ Természetesen, a jó ötletek megvalósításának hasznú nemcsak forintban mérhető. Egy-egy módosítás valamilyen berendezésen. a műszaki megoldáson, a termeléstechnika szintjének emelésén túl, elősegítheti a balesetek megelőzését, a munkakörülmények javítását is. Mintául szolgálhat erre a Kecskemét- szikrai és az Izsáki Állami Gazdaság, ahol kimagasló eredményeket értek el az újítómozgalomban. Az izsákiak például megoldották, hogy az IFA tehergépkocsiba nehezen beszerezhető önindító helyett csepeli gyártmányút alkalmazzanak, amellyel kifogástalanul működnek a szállítójárművek. A szikraiakat az MTZ—50-es traktorból átalakított emelővillás targonca dicséri. Még lehetne sorolni, közzétenni azt a sok ötletet, ami szinte oaponta halmozódik a gazdaságok többségében. * S □ □ □ Bár a mezőgazdasági szövetkezetekben még nem áll olyan szinten az újítómozgalom, mint az állami gazdaságokban, a jó eredményekről azonban itt is számot lehet adni. Két évvel ezelőtt húsz Újítási javaslatot nyújtottak be a kiskunsági szövetséghez tartozó szövetkezetek, amelyből tizenötöt elfogadtak. Tavaly még többet. Fontos ez, különösen most, amikor a megnövekedett feladatok miatt, nagyobb teher hárul a gazdaságokra. .Egy-egy jó ötlet, egy gép termelékenyebbé tétele jelentősen enyhíthet a termelési gondokon, növelheti- az eredményeket. A szocialista brigádmozgalom szempontjából sem közömbös, hogy mennyi újítást nyújtanak be, illetve valósítanak meg, és mi annak a haszna. Hiszen az elfogadható újítások mércéje emelkedik, igy egyre nehezebbé válik, hogy egy ember hozzon létre kimagasló műszaki-technikai megoldásokat. Az újítás kollektiv munkává válik, s jó kiegészítője a szocialista brigádmozgalomnak. □ □ □ A szövetkezetekben a vezetőség, valamint az ellenőrzési bizottság, és a szakszervezet segíti az újítómozgalom elterjedését. Az üzemben elkészített újítási szabályzatok a korábbiaktól eltérően, ma mar jobban tükrözilj az idevonatkozó lendeleteket, a szövetkezetek sajátos társadalmi feladatait. Az újítási szabályzat tartalmazza a termelésben és a gazdálkodásba: jelentkező időszerű tennivalókat. A/, jitásl célok pontos megfő; .»lmazása nemcsak ahhoz nyúji segítséget, hogy az üzem számára legfontosabb témakörökkel foglalkozzanak a dolgozók, hanem növeli az újítási kedvet, hiszen a pályázók biztosak lehetnek benne, hogy nem kezdeményeztek hiába. Újításuk a termelésben hasznosul. □ □ □ Az újítási kedv növelését, a mozgalom továbbfejlesztését szolgálja az anyagi és erkölcsi megbecsülés. Rendelet írja elő, hogy a szerzőt újításának hasznosítása esetén a jelentkező eredmény arányában díj illeti meg. Így a dolgozók közvetlenül is érzik munkájuk értelmét és azt, hogy újításaikra szükség van. Érdemes biztatni azokat is, akik első esetben talán sikertelenül próbálkoztak. Megfelelő támogatás esetén ők is újítókká válhatnak egy idő múlva. Néhány biztató szó, némi anyagi elismerés nem egyszer bebizonyította ösztönző hatását. Ha mindezt figyelembe veszik az üzemek, akkor nemcsak a termelésben hasznosítható ötleteket nyerhetnek az újítómozgalommal, hanem érezhetik annak emberformáló szerepét is. B. Z.
