Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1977. Május 24. események sorokban BUDAPEST Szita János miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció utazott Bécsbe, az ENSZ iparfej­lesztési tanácsának XI. ülésére. VARSÓ" ' 3 Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába érkezett. DELHI Vadzspaji indiai külügyminisz­ter kijelentette, hogy a Dzsanata- párti kormány a jövőben is a béke és a barátság politikáját folytatja és minden országgal. Az indiai külügyminiszter külö­nösen nagyra értékelte India Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gát. MAPUTO Robert Mugabe, a Zimbabwe-i Hazafias Front egyik vezetője vasárnap adott nyilatkozatában határozottan * visszautasította Andrew Young amerikai ENSZ- képviselőnek azt a javaslatát, hogy Zimbabwe és Namíbia fel­szabadító mozgalmai tegyék le a fegyvert és kezdjenek tárgyalá­sokat a békés rendezés érdeké­ben. Mugabe kijelentette, hogy a rhodesiai hadsereg ezernyi amerikai és más nemzetiségű zsoldost toborzott. BELFAST . Belfasti házának kapujában szombaton este agyonlőttek egy nyugállományú rendőrt. A tette­sek — feltehetően az IRA geril­lái' — egy parkoló gépkocsiból adták le a lövéseket. (Reuter, AP) PÁRIZS Ghana felfüggesztette diplomá­ciai kapcsolatait Ugandával, kö­zölte vasárnap Párizsban Ghana franciaországi nagykövete. A diplomata nem indokolta meg a döntést. (Reuter) LONDON i Szovjet filmhét kezdődött Lon­donban, amelynek megnyitójára többek között az angol főváros­ba utazott a rendkívül tehetséges Irina Mirosnyicsenko, aki első­sorban Csehov-darabokban ara­tott sikert a moszkvai Művész Színházban. A londoni filmszem­lén bemutatták az ő főszereplé­sével készült „Az édes szó: sza­badság” című filmet. (Telefoto— AP) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR __________ Ä szolidaritás ereje Napvilágot látott egy doku­mentum. amelyet első betűjétől az utolsóig áthat a szolidaritás szépsége és ereje: megjelent a Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának és kí­séretének magyarországi látoga­tásáról szóló közlemény. Egy földrajzilag távoli, de ér­zelmeink sajátos kartográfiája szerint rendkívül közeli nép nagy fiát, ne féljünk a szótól: hősét üdvözölhettük körünkben. A földrajzi távolság és a szívbéli közelség ellentéte talán afféle újságírói fordulatnak hat. De mindazok — és nagyon sokan vannak ilyenek —, akik emlé­keznek ,arra a szeretetteljes fi­gyelemre, amellyel százezrek kí­sérték Chile sorsát hazánkban is, tudják, hogy a megállapítás jo­gos: ez a latin-amerikai ország valóban nagyon közel került hozzánk. Amikor Salvador Allende ve­zetésével megszületett és győ­zött Chilében a Népi Egység, itt Európa közepén a valóban nagy történelmi kísérleteknek kijáró érdeklődéssel követtük az ott ki­bontakozó heroikus küzdelmet a hazai és a külföldi reakció félre­érthetetlenül felsorakozó erői el­len. Amikor jött a hír, hogy lö­vik a Moneda-palotát, hogy a CIA által pénzelt árnyak testet öltöttek, hazánkat elárasztotta a részvét, a felháborodás hulláma. Luis Corvalán a magyar köz­tudatban is jelképpé magasodott. Pártjának és személyiségének erejét újra érzékeltük, amikor a junta, elfogása idején, a tömeg­gyilkosságok napjaiban sem mert végezni vele. Már akkor sejtet-, tűk, hogy van remény és a mi hangunk is messze hallható volt a világszerte kibontakozó szoli­daritási kampányban. Érthető, tehát, hogy most nem minden meghatottság nélkül ol­vassuk a közlemény e sorait: „Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, valamennyi chi­lei antifasiszta nevében a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek, az internacio­nalista szolidaritásért." Ügy érezzük, vendégünk mindenütt és minden órában érezhette ittjár- takor ezt a Szolidaritást. H. E. Szovjet alkotmánytervezet MOSZKVA A Szovjetunió alkotmányozó bi­zottsága hétfőn a Kremlben Leo- nyid Brezsnyevnek, a SZKP KB főtitkárának a bizottság elnöké­nek elnökletével ülést tartott és áttekintette a Szovjetunió alkot­mányának tervezetét. Az alkotmányozó bizottság ál­talánosságban jóváhagyta az al­kotmánytervezetet és elhatározta: javasolja a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének, hogy össznépi megvitatás céljából te­gye közzé a tervezetet. A szerkesztést végző albizottsá­got és az alkotmányozó bizottság által létrehozott titkárságot meg­bízták azzal, hogy gyűjtse össze azokat a megjegyzéseket és mó­dosító javaslatokat, amelyeket az alkotmánytervezet össznépi meg­vitatása során tesznek és terjesz- sze őket az alkotmányozó bizott­ság elé. (TASZSZ) (MTI) IZRAEL Begin kórházba került Az izraeli rádió közölte, hogy vasárnap éjjel sürgősen kórház­ba szállították és az intenzív osztályon ápolják Manahem Be- gint, a Likud-tömb vezetőjét, a kormányfői poszt várományosát. A rádió szerint Begin az utóbbi napokban ,,túlerőltette magát” és „szíve a fáradtság jeleit mutat­ja”. Az AFP szerint nyilvánvaló, hogy a Likud vezetője nem tud majd aktívan részt venni a kor­mányalakítási tárgyalásokon. Kórházba kerülése előtt Begin az amerikai ABC televízióban nyilatkozott. Szélsőséges kijelen­tései, harcias magatartása nyug­talanságok kelthettek a Carter- kormánynál és mindazokban az amerikai körökben, amelyek — Izrael saját érdekében is — ki­egyezést szorgalmaznak a Közel- Keleten. Begin azt állította, hogy a Jor­dán folyó nyugati partján fekvő (arab) területeket Izrael nem szállta meg az 1967-es háborúban — hanem „felszabadította”. A Sínai-sivatagban és a Golán- fennsíkon Izrael által elfoglalt területek kérdésében Begin sze­rint „lehet minden érdekelt fe­let kielégítő megoldást találni”, de szó sem lehet palesztin állam felállításáról Izrael határán. TASZSZ-kommentár Gromiko és Vance találkozójáról Jurij Kornyilov, a TASZSZ po­litikai szemleírója Andrej Gromi- koszovjet és Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter Genfben megtartott tárgyalásaival fog­lalkozva megállapítja: A nemzetközi sajtó számos kommentárt fűz a találkozóhoz, amelyen megvizsgálták a hadá­szati fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb, második szovjet— amerikai megállapodás létrejöt­tének lehetőségét. Törvényszerű, hogy a kérdés iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg, hi­szen e nagy munka eredményes befejezése elvi jelentőséggel bír­na a szovjet—amerikai kapcsola­tok általános légkörének szern- pontjából. A találkozón a két fél, átte­kintve a vlagyivosztoki megálla­podás alapján a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról kötendő újabb egyezmény előkészítését, megállapodott abban, hogy meg­beszéléseik szükségesek és hasz­nosak voltak és sikerült haladást elérni a további tárgyalások ál­talános kereteinek meghatározá­sában. Ennek ellenére, sajnos, még ma sem mondhatjuk el, hogy már si­került megoldani a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megál­lapodás előkészítésével kapcsola­tos fő kérdéseket. Jelentős mun­kát kell még elvégezni ahhoz, hogy befejezhessék az egyezmény előkészítését. Ennek oka elsősor­ban az. hogy az amerikai fél nem hagyott fel azokkal a kí­sérleteivel, amelyek célja egyol­dalú előnyök szerzése, és olyan egyezmény megkötése, amely megkárosítaná a Szovjetunió biz­tonságát és egyidejűleg előnyhöz juttatná az amerikai felet. Andrej Gromiko a szovjet— amerikai megbeszélések előző szakaszának eredményeit ismer­tető moszkvai sajtóértekezletén pontosan megfogalmazta az ez­zel a kérdéssel kapcsolatos szov­jet álláspontot: „...Soha nem mondunk le törvényes érdekeink, biztonságunk védelméről. Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatainknak is az egyenlő­ségen kell alapulniok”. Vasárnap reggel Brüsszelbe érkezett az az öt baszk politikai fogoly, akik a spanyol kormány pénteki amnesztia-rendeletének értelmében bele­egyeztek az önkéntes száműzetésbe. Mint ismeretes, az öt foglyot, az ETA baszk szeparatista szervezet tagjait 1970-ben egy katonai bíróság terrorista cselekmények vádjával halálra ítélte. A széles körű nemzetközi nyomás hatására Franco a halálbüntetést életfogytiglani börtönbün­tetésre változtatta. Az ETA egyébként hétfőn a bilbaói rádióhoz és a lapokhoz eljuttatott üzenetében tudatta, hogy tagjai rabolták el Javier de Ibarrát, a város volt polgármesterét és leggazdagabb emberét. Az üze­netből, nem derül ki, hogy az ETA mit szándékozik követelni a gyáros életéért cserébe. Ugyancsak Bilbaóban nagygyűlést tartottak va­sárnap, amelyen felszólalt Dolores Ibárruri, a Spa- • Az öt baszk száműzött Brüsszelben, egy nemzet- nyol Kommunista Párt elnöke is. közi sajtókonferencián. Megérkeztek Brüsszelbe a száműzött baszk politikai foglyok : r*' Dr. Rudolf Kirchschläger életrajza 1915. március 20-án Ober- mühlben született dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köz­társaság elnöke. A bécsi egyete­men 1940-ben jogi doktori címet szerzett, majd 1954-ig bíró volt. Ekkor a külügyminisztérium he­lyettes jogi tanácsadójává, majd — két évvel később — 1956-ban főtanácsadójává nevezték ki. 1962-től a külügyminisztérium fő­titkárhelyettese, 1964-től főtitká­ra lett. 1970-től 1974-ig a Kreisky-kor- mány külügyminisztere volt. 1974. májusában — miután Kreisky kancellár javaslatára az Osztrák Szocialista Párt Kirch- schlägert mint pártonkívülit sa­ját jelöltjeként fogadta el — ál­talános szavazással az Osztrák Köztársaság elnökévé választot­ták. Ezzel megszakadt az a tra­díció, hogy Ausztria köztársasá­gi enlöke az Osztrák Szocialista Párt tagja, Dr. Rudolf Kirchschlágernek külügyminiszter korában is fon­tos szerepe volt az Ausztria és a szocialista országok közötti, ezen belül a magyar—osztrák kapcso­latok fejlesztésében. Köztársasá­gi elnökként is tevőlegesen mun­kálkodik a nemzetközi békéért, országa — a semleges Ausztria, a Magyarországhoz hasonlóan 1955. óta ENSZ-tag szomszédál­lam — belső nyugalmáért, s híve a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élésének. (MTI) Fejlődő kapcsolatok O okoldalúan fejlődnek a ^ magyar—osztrák kap­csolatok. Nyugodtan elmond­hatjuk, hogy országaink együttműködése az élet meg­annyi területén jó példája an­nak, miként élhet egymás mel­lett két állam eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedésük ellenére. Az állam- és kor­mányfői találkozók sora pedig éppen azt jelzik, hogy mind­két országban nagy hangsúlyt helyeznek az eddigi eredmé­nyek megőrzésére és bővítésé­re. S most ismét kedves vendé­get várunk Ausztriából: dr. Ru­dolf Kirchschläger köztársasá­gi elnök hivatalos látogatásra ma érkezik,hazánkba. Az esz­mecsere jelentősége nemcsak a hagyományok ápolásában rejlik, hanem abban is. hogy a belgrádi találkozó előtt jön létre. Különösen fontos ez a megállapítás, ha hozzátesszük, hogy Magyarország és Auszt­ria kapcsolatai a helsinki zá­róokmány aláírása óta váltak még intenzívebbekké. Helsinki szellemének megfelelő együtt­működésre törekszik mindkét fél, véleményük megegyezik abban, hogy Belgrádban építő, alkotó eszmecserét kell foly­tatni, a záróokmányt egységes egészként kell kezelni. ■p mostani látogatás jó al- kálóm arra is, hogy összegezzük eddigi eredmé­nyeinket, a magas szintű pár­beszédeket. A kétoldalú ta­nácskozások sorában kiemel­kedő fontosságú Kádár János­nak. az MSZMP KB első tit­kárának a találkozója Kreisky kancellárral 1975-ben a finn fővárosban, amikor az Euró- pa-dokumentumot látták el kézjegyükkel, majd 1976 szep­temberében Budapesten, s vé­gül a múlt év decemberében Bécsben. A szomszéd ország­ban tett államfői látogatásra négy alkalommal került sor a hetvenes években. Lényeges eleme kapcsolata­inknak, hogy Magyarország második legnagyobb tőkés­partnere az Osztrák Köztár­saság, s az árucsere az utóbbi tíz esztendőben több mint há­romszorosára emelkedett. Szá­mottevő érdekek fűződtek mindkét országban a harma­dik piacon való közös fellé­pés kialakítására és fejleszté­sére. Jellemző jószomszédi vi­szonyunkra, hogy a magyar és az osztrák vállalatok 85 koo­perációs megállapodással büsz­kélkedhetnek, s ugyanennyiről folynak tárgyalások. A usztria 1976-ban igen jó gazdasági évet zárt, s ez éreztette hatását a kétol­dalú forgalomban is, amely tavaly hat százalékkal növe­kedett. Az osztrák piacon áru­ink eladását nem akadályoz­zák megkülönböztető intézke­dések. Bizonyos vámhátrá­nyok azonban fellelhetők. Ez annyit jelent, hogy exportőre­inknek olyan versenytársakkal kell szembenézniük, akik Ausztriában előnyösebb vá­mokat élveznek. Ezeket a problémákat egyébként veze­tőink korábbi találkozóikon is érintették. Természetesen gaz­dasági területen még nagyok a lehetőségek mindkét fél számára. Műszaki és tudo­mányos együttműködésünket államközi egyezményen alapu­ló munkatervek segítik. Igen jók kulturális és okta­tásügyi kapcsolataink is. Bécs­ben magyar intézet működik, amely évente mintegy negy­ven fontos rendezvényt szer­vez a magyar kultúra népsze­rűsítésére. Értelemszerűen még sok a tennivaló a művészeti cserében is. Jó példa is van bőven: színházi társulatok, ze­nekarok, szólisták tartanak nagy sikerű fellépéseket mind­két országban. TAr. Rudolf Kirchschläger mostani látogatása tehát újabb lépés jószomszédi kap­csolatainkban. S nem utolsó­sorban jól szolgálja az euró­pai enyhülés ügyét. B. M. Intervíziós tanácskozás Műsorok a NOSZF évfordulójára, közvetítés a VIT-ről Az Inter vízió félévenként ösz- szeülő tanácsának 61, ülésszakát a közelmúltban Warnemündében rendezték meg. Székely István- nétól, a Magyar Televízió műsor­szerkesztési főosztályvezetőjétől érdeklődött az MTI tudósítója az eszmecsere témáiról. — A tagországok kölcsönösen tájékoztatták egymást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére készülő műsoraik terveiről. A legnagyobb munka a szovjet te­levízióra vár, hiszen az évfor­duló kapcsán minden szocialista országgal lesz közös műsora. Az intervíziós országok tv-műsorai- ban nagy adásidőt kapnak a szovjet filmek és filmsorozatok. A Golgota és az Életrajzunk cí­mű filmsorozatok legjelentősebb epizódjait például minden szo­cialista ország televíziója sugá­rozza az ünnep alkalmából. — A magyar és szovjet tele­vízió közös szórakoztató gyer­mekműsort készít, amelynek központi témája a barátság. Halló Moszkva, halló Budapest címmel politikai programot állí­tunk össze, amelyben a Szovjet­unióban tanuló magyar ösztön­díjasok is megszólalnak. Forra­dalmak kora című dokumentum- műsorukhoz szovjet történészek segítségét kértük. Az Etűdök cí­mű tv-játékunkban öt szovjet irodalmi művet dolgoztunk fel. A Magyar Televízió külön prog­ramot dolgozott ki a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának műsoraira. Be­mutatjuk a forradalom történel­mi jelentőségét, a Szovjetunió mai életét, a szovjet—magyar kapcsolatokat, valamint a forra­dalom nemzetközi hatását. — Az OIRT főtitkára beszá­molót tartott a kubai VIT elő­készítéséről. Mint elhangzott: az OIRT-nak nagy feladatot jelent a seregszemle eseményeinek su­gárzása, hiszen frissen, gyorsan kívánja tájékoztatni Európát a nagy ifjúsági találkozóról. — Idén augusztusban Bulgá­riában rendezik meg a Univer- siádét, a legjelentősebb sport­mérkőzéseket a Magyar Televízió is sugározza majd. — 1978 júniusában a labdarú­gó világbajnokságot Argentíná­ban rendezik meg. Sugárzásáról az OIRT tárgyal az Euróvízióval, főleg technikai és jogi kérdések, a közvetítés alapfeltételei van­nak napirenden. (MTI) A magyar népfront története Kétkötetes dokumentumgyűjtemény az ünnepi könyvhétre Hétfőn, a Belgrád rakparti Nép­front-székházban bemutatták az újságíróknak a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában elkészült két­kötetes dokumentumgyűjteményt, amelynek címe „A magyar nép­front története”. Az ünnepi könyv­hét új politikai kiadványai közé tartozó gyűjtemény, amely az 1935-től 1976-ig terjedő időszak dokumentumait tartalmazza, Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörté­neti Intézetének igazgatója ismer­tette. Elmondta, hogy a dokumen­tumok bőséges ismeretanyagot ad­nak a népfrontmozgalom négy év­tizedéről; nemcsak ismeretterjesz­tő jelleggel, hanem tudományos igényű feldolgozásban. A szocia­lista hazafiság eszméjéhez min­denképpen bőséges anyagot nyúj­tanak a dokumentumok, amelyek­ből kirajzolódik a népfrontpoliti­ka kialakulása, fejlődése, megany- nyi eredménye és szerepe a je­lenben is. Dr. Szabó Bálint, a dokumen­tumgyűjtemény főszerkesztője el­mondta, hogy a könyv kiadásának gondolata a népfront 1972-ben tartott V. kongresszusán fogant, így öt év gyűjtő és levéltári kuta­tómunkájának eredményeként jut el az olvasókhoz. Megjelenése fontos mozgalmi eseménynek szá­mít a Márciusi Front megalaku­lásának 40. évfordulója esztende­jében. A két kötetben kronológiai sor­rendben megtalálhatók a mozga­lom vezető testületéinek határo­zatai, nyilatkozatai; az antifasisz­ta küzdelem, a függetlenségi moz­galom eseményeit tükröző írások, illetve a felszabadulás után a nép­front által kezdeményezett, szer­vezett akciók dokumentumai. A gyűjteményben mintegy ezer olyan politikus, író, közéleti sze­mélyiség neve szerepel, aki a moz­galom vezetői, aktív részesei, for­málói közé tartozott. Közülük so­kan négy évtized óta dolgoznak a mozgalomban. Ilyen formán az ol­vasók nemcsak a mozgalom kiala­kulásának, fejlődésének főbb sza­kaszait és jellemzőit ismerhetik meg, hanem a mozgalom úttörőit, sok résztvevőjét, azok írásait és tevékenységét is. A népfront-dokumentumgyűjte­mény a napokban kerül a köny­vesboltokba. (MTI) MEGYEI MŰSZAKI HETEK Elektrotechnika, közlekedés, kohászat az utolsó napok programjaiban A megyei műszaki hetek ren­dezvénysorozata a végéhez köze­ledik. Az utolsó hét programja sem szűkölködik azonban érdekes­ségekben. Tegnap délután hangzott el a lézer gépipari alkalmazási lehető­ségeit ismertető előadás, amely a Gépipari és Automatizálási Főis­kolán folyó kutatásokról adott összefoglalást. A Közlekedéstudományi Egye­sület rendezésében szerdán dél­előtt két előadásra kerül sor a Tudomány és Technika Házában. Először a pályafenntartási munka korszerűsítésével és termelékeny­ségének növelésével, majd a Dunrt —Tisza közi vasúthálózat műszaki fejlesztésének az ezredfordulóig szóló terveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiadott programtól eltérően, ugyancsak szerdán, délután fél kettőkor kezdődik a ZIM kecske­méti gyárában a zománcozott für­dőkád-gyártás technológia^ re­konstrukcióját ismertető előadás.' A MTESZ öntödei csoportja a re­konstrukció műszaki hatásáról tá­jékoztatja az érdeklődőket és részletesen ismerteti a zománcozó üzem gépesítésének tervét. Zs. A. I AIV \IM \M>K I KKI/I 1 I ♦ • Délszláv tanácskozás a műemlékvédelemről A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkársága hétfőn. Szentendrén tartott kibővített ülésén a hazai délszlávok mű­emlékeinek. szellemi és tárgyi hagyatékainak, valamint a bázis mú­zeumok és tájházak helyzetét vitatta meg. Az ejőterjesztesből kitűnt, hogy hazánkban többszáz délszláv műemlék, műemlék jellegű épület van. Állaguk rohamosan romlik. Megóvásuk azonban csak az ille­tékes állami szervek és intézmények hatékony támogatásával oldha­tó meg, mert a szövetség nem redelkezik kellő anyagi fedezettel. Tervezik egyebek között, hogy Baján bunyevác tájházat hoznak létre, ahol nyaranta néprajzi gyűjtőtábort is rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom