Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1977. május 17. Biztató kezdet Az esztendő első« három hónapjának mezőgazdasági mérlegét tanulmányozva, a termelés fejlődését bizonyító számokkal találkozunk. Ha a fontosabb cikkek felvásárlásának statisztikáját nézzük, a tavalyinál jobb eredményeket láthatunk. Tejből például az elmúlt év hasonló időszakához képest, több mint 13 százalékkal magasabb az index. Tojásból kétszer annyit vettek át a felvásárló szervek. Baromfiból 10 százalékos az emelkedés. A kisüzemek kínálata négyszer any- nyi, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Vágósertésből csaknem 33 százalék emelkedést mutat a statisztka. A szerződéssel termesztett főbb mezőgazdasági cikkeknél hasonló a helyzet. Ismeretes, hogy számos központi intézkedés született a kertészeti ágazatok fejlesztésének segítésére. A zöldségtermesztés fellendülőben van. Megnőtt az érdeklődés a szőlő- és gyümölcs- telem'tések iránt. Mindezt tükrözik a felvásárló és a feldolgozó vállalatok záró értékelései. Zöldségből és burgonyából a 19 ezer vagon előirányzat helyett több mint 21 600 vagon átvételére kötöttek megállapodást a konzervgyárak, a hűtőipar, valamint a ZÖLDÉRT Vállalat. Valamivel több az előirányzatnál a szerződésre lekötött gyümölcs mennyisége is. Sajnos, a szeszélyes időjárás már az idén is sok gondot okozott a kertészetekben. Főként a gyümölcsösöket károsította. Gazdaságainkban azon munkálkodnak, hogy az üzem- és munka- szervezés tartalékainak feltárásával a kiesések nagyobb részét pótolják. A hangulat bizakodó. A kenyérgabona szépen fejlődik. A kukoricavetés befejeződött, ha az időjárás miatt egy kicsit késve is. Még néhány ezer hektárnyi területet víz borít a Tisza mentén. Ha lehúzódik, a terület alkalmas lesz silókukorica vetésére. A mezőgazdasági szövetkezetekben összesen mintegy 20 ezer hektáron termesztenek ipari növényt. Ezek közül a cukorrépa, a napraforgó és a szója a legjelentősebb. Vetésterületük évről évre emelkedik. Az állattenyésztés további fejlesztését segíti, hogy a szálas- és tömegtakarmánytermelés is növekszik'. Az 1975. évi mintegy 41 ezer hektárral szemben, az idén közelíti a 45 ezer hektárt. Egyre inkább törekednek a termelési színvonal fejlesztésére, hogy az egységnyi területről nagyobb átlagokat takarítsanak be. Nagy tartalékok rejlenek a rét- és legelőgazdálkodásban. A IV. ötéves tervidőszak -alatt 36 millió forint állami támogatással 29 ezer hektár terület javítása történt meg. Ebben a tervidőszakban évente 7 millió forint támogatást kapnak az üzemek felújításokra és telepítésekre. A terméshozamok azt igazolják, hogy a rendszeresen gondozott, javított rét- és legelőkön két-háromszorosan nagyobb szénatermést lehet elérni. Csak valamivel nagyobb gondossággal többszörösére lehet tehát növelni a terméseredményeket. Ez is feltétele annak, hogy az állatállomány takarmányellátását megoldják az üzemek. A szarvasmarhalétszámot az V. ötéves terv időszaka alatt számottevően növelni akarják. A sertéstenyésztésben is előre lépnek. A termelőszövetkezetekben az állomány jelentősen meghaladja az 1975. évit és az országos előirányzatot. Tavaly meggyorsult a juhászatok fejlesztése. A szövetkezetek 25 százalékkal növelik a létszámot. A legdinamikusabban fejlődő ágazat a baromfi. A szövetkezetek mintegy 45 százalékkal növelik az idén a vágóállat-tenyésztést. Ez a növekedési ütem kétszerese az országos előirányzatnak. Ha a mezőgazdasági nagyüzemek idei terveit értékeljük, megállapíthatjuk, hogy azok összhangban vannak az országos előirányzatokkal. Az elképzelések megvalósíthatók. A tervek teljesítését, illetve túlteljesítését jelentősen elősegítheti a Nagy'Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozó munkaverseny, amelyhez a mezőgazda- . sági üzemekből is egyre több brigád csatlakozik. K. S. • Felépült a Zöldségtermesztési Kutató Intézet hagymanemesitő központja Makón. A háromemeletes épületben jól felszerelt laboratóriumok, vetőmagtároló, -tisztító és -szárító helyiségek, kutatószobák nyújtanak kedvező lehetőséget a fűszernövény továbbnemesítésére, új fajták előállítására. Képünkön: mikroszkóppal ellenőrzik a növény ellenállóképességét. (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele— KS) HA G YMA KÖZPONT „Ismeretlenségből” Mi is az inkubátor? Sokan tudják, de azok kedvéért, akiknek nem jut eszébe, egész röviden: állandó, meghatározott hőmérsékletet előállító készülék, koraszülött csecsemők életben tartására. Vélhetőleg nem szükséges bizonygatni az életmentő orvosi berendezés fontosságát. Azt már kevesen tudják megyénkben, hogy — miután ez év elejétől már készáru-kibocsátó lett — egy soltvadkerti üzem gyártja. Teljes nevén a MEDICOR Művek Elektromedikai Készülékek Gyára Soltvadkerti Üzeme. A kis telep szinte „észrevétlenül” fejlődött ilyen rangos műszert előállító munkahellyé. Annyit közel évtizede tudunk, hogy működik a nagyközségben egy szakszövetkezeti melléküzem. Arról is értesültünk, hogy úgy öt esztendeje vasszerkezeti munkát végeztek itt a MEDICOR-nak. Hordozható vázát készítettek. Igaz, azt már az inkubátorhoz, de ez még annyit jelentett, hogy csak mintegy 25 százalékos készültségi fokkal járultak a gyártásához. Jól csinálhatták, mert 1976. január elsejével már a teljes készülék előállítására álltak át. Természetesen ehhez — „ki kellett bújni” a szövetkezeti-melléküzemági formából. Akár a szükséges nagyobb létszámra, akár a technológiára, vagy a termék iránti igényre gondolunk. Ott van a mostani telep részeként is a régebbi kis műhely, ahonnét „felnyújtózkodott” az üzem a Szőlőskert Szakszövetkezet másik ingatlanába, a kis, de emeletes malomba és kapcsolt részeibe. A gyár és a szövetkezet közötti szocialista szerződés alapján, átmeneti jelleggel, egymás érdekeit figyelembe véve hozták létre a mai üzemet. Olyan értelemben átmeneti ez, hogy az V. ötéves terv folyamán, Soltvadkert kijelölt ipartelepén — a megyei és helyi párt- és tanácsszervekkel egyetértésben — 300 embert foglalkoztató gyártelepet hívnak életre. — Régi álmunk vált valóra ___ V an ipari üzemünk —, amiből szinte máról holnapra „fehérköpenyes”, kvalifikált munkahely fejlődik. — Megkönnyebbült sóhaj kíséri Nagy Károly tanácselnök' őszinte örömét — ma, amikor a múltba tűnt a nem kis fáradozás, kitartás, aminek friss gyümölcse a telep. Keresztes László telepvezető 31 éves, eleven észjárású, színes egyéniség. Szerinte: — A vidéki ipartelepítési program egyik legjobban sikerült „húzása” volt a mi üzemünk kialakítása. Ö vezette annakidején a szövetkezeti melléküzemet is. — Még csak meg se fordult a fejemben, hogy a kényes készülékeket előállító kis gyárnak én leszek a vezetője —, emlékezik a „mai fiatalok” tárgyilagosságával. — A törzsgyár vezetői döntöttek így. Én arra gondoltam, hogy majd egy fővárosi szakembert bíznak meg. Azóta beláttam — nem személyemről van szó —, hogy bölcsek is voltak. Idegenből idekerült vezető sok mindent nem értene, érezne meg, miként is irányítsa, befolyásolja az itteni sajátos mezőgazdasági környezetből üzembe került emberek munkássá válását. — Milyen jellegzetességekre gondol? — Családok érdekeltsége a szakszövetkezeti szőlő-, gyümölcs- termesztésben. Ugyanez háztájiként ... Vannak mellőzhetetlen időszaki munkák, be kell segíteni annak is, aki ipari munkás. „Mesz- sziről jött” vezető esetleg túl merev lenne ebben a kérdésben, osztogatná a fegyelmiket... — A „gyáralapító” szocialista szerződésben ezért is van hát ilyen kitétel: „egymás érdekeit figyelembe véve” ... — Csúcsidőben, tehát szőlőgyümölcs szüretkor két hónapra hatvan emberünk megy segíteni a szövetkezetnek... Az első ősz — a premier — jól sikerült.. . Több felől is érdeklődtek a módszer iránt. Jó-e, nem veti-e vissza az üzemi tervteljesítést? — Arra voltak kíváncsiak. Még például a budapesti XIII. kerületi pártbizottság titkára is. Hogy nem tartják-e végül is a családi parcellát előbbre valónak?... Szinte meggyőződésem, mert sok tapasztalatom van rá, hogy akik a mi üzemünkből otthon hajtanak, itt, a műhelyekben is kitesznek magukért... — Mégis; két hónapra elmegy hatvan ember. Hogy nem sínylik ezt meg? — Természetesen, ehhez úgy kell szervezni a termelést is. Ahonnét betakarításra mennek, az alkatrészeket készítő üzemrészben, menetelesen előre, raktárra gyártanak ... Nem éreztük meg „szabadságolásukat” ... S mivel r.em zárjuk el .lehetőségeiket, az üzemben is szívvel-lé- lekkel végzik kötelességüket. Sok-sok részlete, előfeltétele van — magától értetődően — hogy ily'en jó értelemben vett, „szerződéses kétlakisággal” . is flottul menjen az üzemi termelő- munka. A MEDICOR részéről elejétől fogva tanúsított rugalmasság, a kényes, igényes munkához szükséges szakképzés következetes segítése, elkívánása. Szoros, barátságos egyetértés a gyár, a szövetkezet, a nagyközség vezetői, a fővárosiak, s át járásiak, intézmények képviselői között. Aminek szép sikere lesz az új létesítmény — 4000 négyzetméter alapterületen termelő, kisegítő és szociális részlegekkel —, valamint a szeptember 1-től működő —Kossuth iskola, kiskőrösi szakmunkásképző, helyi tanács, MEDICOR együttműködésével kialakuló tanműhely a szakmunkásutánpótlás képzésére —, hogy csak ezt a kettőt említsük. — Megenged egy elvi, iparfejlesztési koncepciónkkal összefüggő kérdést? ... Sok szó esik arról, hogy megyénkben amúgy is szép számú kisüzem van, amelyekben bizony szét is forgácsolódik a szakmunkásokban meglevő' szellemi-fizikai kapacitás ... Tudja, mire gondolok ... — Jóllehet, mi sem vagyunk nagyüzem. A jelenlegi létszám százhatvan, ezt növeljük a tervidőszak során s az új hellyel háromszázra. Hogy tovább jellemezzem: 60:40 százalék az arány betanított és szakmunkások köugrottak elő • Keresztes László telepvezető: — Ennyi készült csak annak idején, a szövetkezeti melléküzemben — az inkubátorból. • Kiss Illés Antal — kiváló dolgozó — „beméri” a végszerelést. zott az előbbiek javára; hasonló a férfi—nő kvóta. Az életkor-átlag az emberek zöménél 25—30 év. Kisüzem... De van olyan kormánykoncepció is, hogy fejleszteni kell a műszeripart, mivel sok élőmunkát, ugyanakkor kevés nyersanyagot igényel. Az a jp, ha minél több hazai munkát tudunk hozzáadni a behozott és itthon termelt nyersanyagokhoz. A mi termékünk: műszeripari — és legfeljebb 5 százaléka marad belföldön. Tehát mint export-gyártmány is jelentős. Évi 2700 db készül a mostani ’kapacitás mellett, ebből már az 1000-iknél tartanak. Első negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítették. Két szocialista brigádjuk is van már, a Zrínyi Miklós és a Ligeti Károly brigád. Osztottak Kiváló Dolgozó jelvényeket is... Holott, mint írtuk, a múlt év január elsejével indult ez az üzem. „Bázisszintjük” az említett 25 százalékos készültségi fokozat volt, amit év végére fejlesztettek százszázalékossá. Ettől kezdve már a kész terméket küldték Pestre — meózásra. A színvonalas kivitelezéssel jutottak el újabb lépcsőfokra: a fővárosiak utaztak le, hogy most már itt helyben minősítsenek, és ha ... — Volt izgalom azon a napon, öt-hatféle paraméter szempontjából — hogy például, milyen a levegőszállítás, páratartalom, hőmérséklet a készülékben — folyt a minősítés ... „Tudtok már valamit?” — járt részlegről részlegre a kérdés... S azt az ünnepi örömet, amikor a hivatalos kihirdetés előtt kiszivárgott: kiállja az összehasonlítást a Buda• Schiszlcr Andrásné kiváló- dolgozó az elektromos egységet szereli. Ez adja az inkubátor vezérlését — fűtését,, a szükséget meleg levegőt, s annak áramoltatását. pesten készültekkel! Tehát nemzetközi színvonalon ... Ma már ... Az ám — kap a homlokához vidáman Keresztes László —, még poénnak is szép: éppen ma, május 3-án ment tőlünk az első inkubátor-szállítmány, amelynek a végbemérése, tehát utolsó ellenőrzése is Soltvadkerten történt. No és ki ne felejtsük: az EKG- gyárak közötti versenyben most május elsejével nyerte el a soltvadkerti üzem a Kiváló Gyár címet ... Két esztendős ifjúságában! Tóth István v.v.v .V.V.V.'.V • •••••••• Tavaszi fagykárok után - Orbán napja előtt Törvényszerűen jelentkeznek hazánkban a tél végi kora tavaszi felmelegedések, amelyeket többé- kevésbé erős és tartós lehűlések követnek, a nyári monszun megjelenése időszakában, nem csekély károkkal. Az elmúlt 150 esztendőben például 25 fagyos tavaszt észleltünk és zömük szerte az országban éreztette kedvezőtlen hatását. A leggyakrabban március utolsó hetében, majd április első felében és Pongrác, Szervác, Bonifác a népi elnevezés szerint „fagyos szentek” névnapja környékén — május 12, 13, 14 körül — köszöntenek be, de még a május 25-i Orbán napján is fagypont alá süllyedhet hajnalban a hőmérő higanyszála.. Ilyenkor a Keszthely-, Villány-, és Buda-vidéki különleges fekvésű területek kivételével egyetlen vidékünk sincs biztonságban az olykor katasztrofális károkkal is járó kései fagyok ellenében. Mint ismeretes, az egyes növények és növényrészek fagyérzékenysége nem azonos. Ha például a gyümölcsfajok között fagytűrési sorrendet állítanánk fel, kétségtelenül az őszibarack és a mandula kerülne a legérzékenyebbek helyére. Legellenállóbb- nak viszont a szilvát, a cseresznyét, a meggyet és az almát tartják. A szőlő duzzadó rügyei mínusz 3—4 Celsius-fokot viselnek el. Kifakadva viszont mínusz 1 fokon károsodnak és 0 foknál már a rossz termékenyülést eredményező sérülésekkel kell számolni. Bács-Kiskun megyében a bejelentéseket követően az Állami Biztosító megtartotta az úgynevezett előszemléket, de a kora tavaszi fagykárok tényleges felmérése még folyamatban van. Hírt adtunk már róla, hogy az előzetes jelentések szerint 73 gazdaságban összesen mintegy tizenhét és fél ezer hektár szőlő és gyümölcsös sínylette meg a március végén és április közepén bekövetkezett hiáeget. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán úgy foglalják össze, hogy a legsúlyosabb veszteségeket a homokhátsági részen — Kecskemét—Kiskunhalas vonalában — okozta a mostoha időjárás. Kisebb a károsodás mértéke Bács-Kiskun déli területein, s még szerencsésebb a helyzet a Duna és a Tisza mentén. Leginkább a kajszit viselte meg a zimankó: a megye középső részén a fák 2,5—3 méter magasságig majdnem teljesen elfagytak, úgyhogy a kár ezen a vidéken eléri a 70—90 százalékot, míg a Duna mellett a 40—50 százalékot. Szőlőből az alacsony fekvésű, gyenge homokon levő és hagyományosan művelt táblák szenvedtek legtöbbet, jobban bírták a fagyot a magas kordon műve- lésűek. Jelentős, helyenként 50— 70 százalékos károsodás érte a korai fajtákat, míg a későbbi fa- kadásúaknál ez az arány csak 15—20 százalék. Sajnos az alma is pusztult, szinte mindenütt a megyében, sokfelé igen számottevő mértékben. Például Kecskemét, Izsák és Bugac környékén. Mint említettük, a károk pontos regisztrálása még nem fejeződött be. Ami megtörtént, azon már sokat segíteni nem lehet. Mindenesetre álljon itt néhány jó tanács a gyümölcsfák fagyás utáni kezelésére. A teljesen elpusztult részeket természetesen végleg el kell távolítani. Az ennek nyomán keletkező nagyobb sebfelületeket célszerű oltóviasszal elzárni, különben tovább pusztulhatnak és különösen a mézgásodás veszélye fokozódik. A szokásosnál sokkal több új hajtáskezdeményt nem ajánlatos megtartani, hanem • Negyven-ötven százalékos fagykár a Duna menti gyümölcsösökben. Képünkön: a duna- vecsei Béke Tsz kajsziültetvénye. ahogy lehetséges, ki kell törni, de legalábbis visszacsípni a végüket. Egyébként a túl sok hajtás, illetve a lombfejlesztés a következő évi termőrügyképzés rovására mehet és fokozhatja az így. is fennálló terméshozam-hullámzás veszélyét. Szükséges az intenzívebb növényvédelem és a kiegyenlített vízellátás. Nem indokolt viszont a kiegészítő fej- trágyázás, különösen hátrányos a nitrogén adagolása. • Az akác is megsínylette a hideg napokat. A mélyebben fekvő területeken jóval kevesebb a virág á fákon, mint a partosabb helyek akácosaiban. K. F. — K. L. (Méhesí Éva felvételei)
