Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
1977. május 17. • PETŐFI NÉPE • 5 Könyvek, könyvtárak, olvasók Az 1976. évi V. számú közművelődési törvény kimondja: ,,A fejlett szocialista társadalom igénye: az általánosan és szakmailag művelt folyamatosan művelődő szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású emberek formálása, hogy egész népünk részt vehessen a kultúra elsajátításában, létrehozásában és ápolásában.’- E feladatok végrehajtása időszerűvé teszi, hogy áttekintsük a közművelődés egyik alapvertő területének, a lakosság olvasottságának alakulását. A könyvtárügy állapota — Lenin meghatározása szerint — az általános kulturáltság fokmérője. Százalékok és forintok A megyében jelenleg működő 378 tanácsi könyvtár közel egynegyede a városi lakosság művelődését szolgálja. Könyvállományuk az elmúlt hat év folyamán az országos átlagnál mérsékeltebben gyarapodott, s jelenleg mintegy 1,4 millióra tehető. Az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek száma (29) csökkent, de még így is valamelyest kedvezőbb az országosnál. 1970—1976 között jelentősen változott az olvasók foglalkozás szerinti megoszlása: nagymértékben, közei tízezerrel visszaesett a fizikai dolgozók száma, s ezzel arányuk 29 százalékról 21-re csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt a szellemiek és a nyugdíjasok száma. A beiratkozott olvasóknak változatlanul több mint fele a tanulóifjúság soraiból kerül ki. Kedvező, hogy az olvasók soraiban emelkedett a 25 év felettiek aránya, ugyanakkor kedvezőtlen jelenség a fiatal korosztályba tartozók abszolút számának visszaesése. A tanácsi könyvtárak állománygyarapítására fordított ösz- szegek nagysága a megyében évről évre egyenletesen növekedett, a városokban azonban meglehetősen hullámzóan alakult. Így 1976-ban a két évvel korábbiakhoz képest Bács-Kiskun megyében közel egynegyedével többet. 3,4 millió forintot fordítottak a tanácsi könyvállomány gyarapítására, Baján azonban egvhar- madával, Kiskunfélegyházán négy százalékkal, kevesebbet. A megyében 127 szakszervezeti könyvtár van. zöme á városokban található. A könyvtári állomány 1970-től 1976-ig ezerre, 35 százalékkal emelkedett. Országosan öt év alatt 60 százalékos gyarapodás valósult meg. 1976-ban közel 19 ezer olvasó iratkozott be a szakszervezeti könyvtárakba, egyharmaddal több az 1970. évinél. Az elmúlt év folyamán mintegy 350 ezer könyvet kölcsönöztek, másfélszeresét a hat évvel korábbinak. A látogatottság nagymérvű növekedése következtében az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek száma az 1970. évi 17-ről 1976-ban 19-re emelkedett, lényegesen meghaladva Békés és Csongrád megye mutatóját és az országos vidéki átlagot is. A szakszervezeti könyvtárak állománygyarapítására 1976-ban közel félmillió forintot fordítottak a megyében, több mint kétszeresét az 1970. évinek. A könyvbeszerzési keretek mintegy kétharmadát a megyeszékhelyen használták fel. A szakszervezeti könyvtáraknak a fizikai dolgozók körében betöltött jelentős szerepét tanúsítja, hogy az olvasók több mint fele szocialista brigádtag. 1970-ben ez az arány még 40 százalék alatt volt. Az olvasók életkor szerinti megoszlására jellemző, hogy korcsoportonként felfelé haladva folyamatosan csökken a lakosság könyv iránti érdeklődése. Rangsorban az utolsó Bács-Kiskun megye tanácsi és szakszervezeti könyvtári hálózata az átlagosnál kisebb könyvállománnyal az országos átlagnál kedvezőbben járul hozzá a lakosság művelődéséhez. Ezt bizonyítják a népességszámhoz viszonyított adatok, annak ellenére, hogy a megyében a külterületi lakosság aránya 25 százalékot meghaladó, vagyis országosan a legmagasabb. A könyvtárak állomány-ellátottsága tekintetében Bács-Kiskun a megyék rangsorában a tizenhetedik, a beiratkozott olvasókat illetően a tizedik, a kölcsönzött kötetek szempontjából pedig a hatodik helyet foglalja el. A lakosság könyvkölcsönzése a fejlett iparral rendelkező Komárom megyében például csak háromnegyede a Bács megyeinek. A könyvtári hálózat ellátó képességét a meglevő állomány nagysága mellett az évenként szakszerűen kiválasztott és beszerzett új könyvek aránya határozza meg. A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak állománygyarapításának 1000 lakosra jutó ösz- szegét (6867 forint), illetően Bács- Kiskun a megyék rangsorában az utplsó helyet foglalja el. A könyvgyarapítás céljára legtöbbet ráfordító Vas megye adata több mint másfélszerese a Bács-Kiskun megyeinek. Könyvvásárlásra még a gyengén fejlett Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye is valamelyest többet fordít Bács-Kiskun megyénél. A megye közművelődési politikájának egyik fő célkitűzése a tanyai lakosság kulturáltságának fokozása. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése, illetve javítása napjaink feladata. A külterületeken élő népesség — könyvtári ellátását jelenleg hét művelődési autó segíti. A megyei könyvtárhálózat fejlesztési tervei szerint indokolt űjabb művelődési autók beállítása a Homokhátságon, ahol a szórvány-tanyás településszerkezet különösen megnehezíti a lakosság könyvekkel való ellátását. További megoldásra váró feladat a fejlesztendő külterületi lakott helyek és a' villamosított tanyai iskolák alapfokú könyvtári ellátásának megszervezése, illetve javítása. Keveset költünk könyvre A 18 éven aluli fiatalok olvasásában fontos szerepet töltenek be az iskolai könyvtárak. Az általános iskolai tanulóifjúság könyvtári ellátását mintegy 413 ezer, a középiskolásokét 234 ezret meghaladó könyvállomány .teszi lehetővé. Az elmúlt évben 1 millió forintot fordítottak az iskolai könyvállomány fejlesztésére, amelynek kétharmada az általános iskolai könyvtárak könyvkészletét gyarapította. Az egy olvasó tanulóra jutó könyvkölcsönzés mind az általános, mind a középiskolákban alig haladja meg a 8-at, de az országos vidéki átlagnál és a hasonló adottságú Békés és Csongrád megyeinél is jóval magasabb. A lakosság olvasási kultúráját a könyvtárak látogatottságán kívül természetesen jelentős mértékben alakítja az egyéni könyv- vásárlás is. A háztartásstatisztika adatai azt bizonyítják, hogy azokban a háztartásokban, ahol arányaiban többet költenek élelmiszerre, italra és dohányárura, ott számottevően kevesebbet fordítanak egészségügyi (testápolási) és művelődési célokra. Országos adatok alapján a művel ődés-ok tatás-sport-szórako- zás kiadásai főcsoporton belül a könyvvásárlás aránya meglehetősen alacsony: 0,1 és 0,6 százalék között mozog. Legkevesebb könyvet a paraszt háztartások vásárolnak, az összes kiadáson belül mindössze 0,1 százalékban, vagyis évi 28 forintért! A kettős jövedelmű háztartásoknál ez az arány 0,2, a munkásoknál 0,3. Legmagasabb, 0,6 százalék a szellemi háztartásoknál: évi 174 forint. Tehát keveset költünk könyvre. Wolfárt Mária a KSH közgazdásza Játékfilm készül Adyról Az Ady-centenárium jegyében — a költő életének társadalmipolitikai hátterét felelevenítő — játékfilm forgatására készül Révész György filmrendező. A Hu- bay Miklós ..Ki látott engem?" című regénye alapján — Szécsé- nyi Ferenc operatőr közreműködésével — készülő film elejétől végig Adyról szól, a költő azonban egyszer sem látható. Barátai, rajongói, tisztelői, ellenségei és a kor legjellegzetesebb figuráit megszemélyesítő színészek beszélnek Adyról, s idézi fel a századforduló társadalmi ellentmondásait. Elmondják mindazt. ami mellett és ellen írásaiban — publicisztikáiban, riportjaiban és verseiben — emelt szót a költő. A film története egy vidékről Nagyváradra érkező parasztfiú körül bonyolódik majd, akit a hatóságok azért keresnek. mert Ady lelkesítő cikkeivel igyekezett felvilágosítani sanyarú sorsukról egy papi uraldalom parasztjait. A költőt kereső fiatalembert rövid időre le is tartóz- taják. a nagyváradi újságírók azonban pártfogásukba veszik, s így ismerkedik meg Ady közvetlen környezetével, kortársaival, barátaival, ellenségeivel. A filmben — melynek bemutatóját az Ady-évíorduló napjára, november 22-re tervezik — Törő- csik Mari és Lukács Sándor színművészek is szerepelnek.. (MTI) Adv-novellák a képernyőn Mikor kalaposak a kalaposok? • Ady Endre Műhely című cgy- felvonásosa és más Ady-novel- lák alapján Fekete Sándor és Kazimir Károly forgatókönyvét filmesíti meg a Magyar Televízió. A képen: jelenet a filmből. (MTI-fotó: Hadas János felvétele—KS) Évezredes ékszer a föld alatt A nyelvművelés általában a szókincs változásával foglalkozik. A nyelvi szerkezetről kevés szó esik, mivel változása nem olyan szembetűnő. Most Tompa József nyelvészünk magyarázatait felhasználva, saját példáinkkal kiegészítve mutatunk rá a nyelvi szerkezet néhány észlelhető változására. A kötőhangzók újabb alakulásáról lesz szó. Erről beszélve rámutathatunk. hogy az új alakváltozatok helyesek-e nyelvi szempontból. Kiindulásul jegyezzük meg. hogy egy kicsit leegyszerűsítve a tényeket, és a kivételeket nem számítva, a főneveket két csoportra osztjuk. A ház és a fej pl. az a. e kötőhangzóval kapcsolja a toldalékokat (házas, házak, házal). A másik csoport pedig, pl. a tank. hér. bűn o, e, ő kötőhangzójú (bűnök, bűnös, bűnöző). Az első csoport kötőhangzóit nyíltabbaknak, a másodikéit zártabbaknak nevezhetjük. Ezt az elnevezést jegyezzük meg. mert a továbbiakban fgy hivatkozunk az egyes csoportokra. Példának vegyük az -s képzős szavakat. A többes szám jelét ezek közül az inkább főnévi használatúnk a zártabb kötőhangzóval kapcsolják. Pl.: lakatosok, kalaposok, kocsis ok, énekesek, kesztyűsök. bőrösök, vörösök (a vöröskatonák). ismerősök, haragosok. A melléknévi jellegűek a nyíltabb kötőhangzókat használják: vörösek (vörös színűek), ismerősek, haragosak. A lakatosok főnév mellett az olyan ajtókat, amelyeken lakat van, lakatosaknak, a kesztyűsök, kalaposok mellett a kalapot, illetve kesztyűt hordó nők kalaposak, illetve kesztyűsek. Mindenütt vannak felelősök, akik valamiért felelősek. Akik tartoznak valakinek, azok adósak valamivel, de emlékezzünk rá: régen volt néhol adósok börtöne is. Az Arai-tótól észak-nyugatra Alma-Atn-i archeológusok kutatásaik során egy kurgán sok évszázados agyagrétegében összesodort fémlemezt találtak. Megtisztítása és kisimítása után gondos vizsgálatokkal megállapították, hogy az időszámításunk előtti '5. században élt az az aranyműves, akinek csodálatos alkotásában gyönyörködhetnek. Az aranylemezt fémeszközzel vésett, cizellált farkas ékesíti. M. Kadiiba- jev archeológus szerint az aranyékszer a kazah sztyeppék őslakójának ruháját díszítette. Ugyanezt a szabályt követik ma már a latin vagy állatin eredetű -us, -ens, -is végű szavak is. A hozzá nem értők (régen a nem egyházi személyek), a lakisok. A valamihez nem értők hozzászólásai pedig laikusak. Az ékkövek többese briliánsok, de sok ember megjegyzései nem mindig briliánsak. A liberálisok régen a haladásért küzdöttek, akik pedig engedékenyek, azok liberálisak. Folytassuk a tárgyalást a tárgyrag viselkedésével. A nyíltabb kö- tőhangzós szavak kötőhangjaik a tárgyrag előtt is megmaradnak: házat, mézet. A zártabb kötőhang nélkül kapják a tárgyragot: bajt, bűnt. Egy időben vita tárgya volt, hogy bált vagy bálát rendezze- nek-e. Kecskeméten a felszabadulás előtti években úgynevezett néma bált rendeztek. A meghívó eleinte néma bálát hirdetett. Kovács Sándor tanácsnok, tollforgató ember egyik tanácsnoktársa keresztnevével, tehát személyes érveléssel egy bökversben döntött a bált — bálát kérdésben: ..Kérdezzük meg Nyúl-Tóth Pálat: (Rendezzünk-e néma bálát?" A Pálat — bálát páros valóban helytelen, a Pált — bált sor a helyes. Valóban igaza volt: az utóbbi' két szó a zártabb kö- tőhangzósakhoz tartozik: Pálofc, pálos, bálos, bálozó. Most újra vegyük elő az -s végű szavakat. A tárgyrag előtt a főnévieknél nincs kötőhang: bérest, bőröst. A melléknéviek megtartják az a, e kötőhangzót: bőröset (pl. szalonnát), bundásat, zsírosat, és akinek botja és kalapja van, azt úgy említjük, hogy botosat, kalaposat. De nézzük meg, Arany János Hogyan használta e két utóbbi szót. Botos és kalapos fényképe alá írta a Melyik talál? c. megindítóan szép négysorosét, amelynek első két sora így hangzik: „Hogy melyiket választom rajzai közül, j Fényképíró úr: a botost és kalapost.” Mai költő ezt így írta volna: a botosat és a kalaposat. Tehát a melléknévi alak megkülönböztetése a főnévitől tárgyrag előbb újabb fejlemény. Az -s végű latin eredetű főnevek, pl. docens, kliens, páciens szabályosan kapják a ragot. Tárgy rágós alakjuk docenst, klienst, pácienst. Ezek mintájára az újabban több (kiejthető) mássalhangzó-csoportra végződő szó is kötőhangzó nélküli: kombájnt, ENSZ-t, Engelst. A régebben kialakult kötőhangzós alakokat meghagytuk: borsot, marsot, sőt a demarsot (diplomáciai tiltakozást) is. Ez utóbbi szó újabban visszakerült eredeti csoportjába (demarst). A szabályos rozst (mint varázst, gúzst) ma már a nyelvjárási és köznyelvi rozsot alak váltotta fel, de ezt ma már nem helyteleníthetjük. Az eddig tárgyaltak alapján eldönthetjük, hogy helyes-e a tárgyrag a következő mondatokban: „Nem mondott semmi csodálatost.” „Sok okosat mondott.” Mindkét tárgyraggal ellátott szó melléknév, tehát csak az egyik változat lehet helyes. Az okosat a nyelvileg helyes forma. így hát az első mondat csak így helyes: „Nem mondott semmi csodálatosat.” A főnévi értelművé vált ik tol- dalékos szavakat is meg kell itt említenünk. A melléknévi-Szám- névi jellegűek nyíltabb kötő- hangzósak. Ezért mondjuk így: egyiket-másikat, a szebbiket, a másodikat. De iskolai osztály megnevezésekor az -s képző előtt főnévi jellegükre a zártabb kötőhangzó utal: harmadikos, hatodikos. Ha az osztály jelzőjeként kapja a tárgyfagot, szabályosan így kell mondani: „Elvégezte a ' hatodikat.” De újabban terjed az „Elvégezte a hatodikot” mondat is. Először a sportnyelvben figyeltem fel erre a szokatlan kötőhangzóra: másodikok lettünk (másodikak helyett). A hagyományosabb a hatodikat forma, de úgy látszik, nem lehet meggátolni a zártabb kötőhangzós hatodikot változat terjedését sem. A kötőhangzók „mozgolódása”, újabb nyelvhasználatunk jellemzője. Más alkalommal is foglalkozunk vele. Kiss István (.30.) — Mikor veszed már meg az öltönyt, fiam? — Majd, ha együtt lesz a pénz, — Olyan kevés hiányzik már hozzá, megpótolom én ... Aztán ha akarod, meg is adhatod majd. — Ráérek, mama — mosolyodon el a fiú. — Nem járok én olyan helyekre, ahol gálában kell megjelenni. Aztán, ha együtt lesz a pénz .. . Észrevette, hogy Majer úr a konyha nyitott ajtaja felé .tart. s elhallgatott. — Jó napot, jó estét! — Majer úr megállt a küszöbön. Gyerekesen lágy arca bosszús volt: — Már megint az a nőszemélv. Már harmadszor. Mama ijedten mozdult: — Jaj, Majer úr, el is felejtettem mondani a Bélának. — Mentegetőző mozdulatot tett csontos kezével: — Egy nő keres folyton fiam, szegény Majer úr már harmadszor fut fel a pincéből, csak veled akar beszélni a hölgy, de nem mondaná meg semmiért, mit akar. Béja vállat vont. Egy nő? — Starkné — ha netán ő telefonál az ura helyett — mindig megmondja. hogy ekkor és ekkor jelentkezzen a Béla, mert munka van. Különben is, fél órája még ott volt a Stark-műhelyben. — Nem tudom, ki lehet. Kikerülte Majer urat, és leszaladt a pincébe. Nagyot szívót a káposztás hordók, uborkás kádak savanyú illatából, s összefutott szájában a nyál. — Tessék. Ugrai Béla beszél. — Jó napot. Lelleiné vagyok. Ismerős volt a nő hangja, de Béla nem tudta, ki lehet. — Tessék parancsolni. — Azért zavarom, mert mégis valami baj van ezzel a kocsival. Ö az. . . Mintha a pince savanyú illataiba Pali Mail-füst keveredett volna. És a torka is ösz- szeszorult, mintha ott dobogna a szíve. — Hol tetszik lenni? — A Nemzeti Múzeum előtt. Megy a kocsi, de annyira lassan . .. Nem értem. Hová menjek. hogy megnézze? — Itfhon vagyok... — De mégse, nem kell, hogy idejöjjön a ház elé. Ha megkérhetem, tessék valahogy el vergődni a Tömő utca és a Szigony utca sarkára. Én már ott leszek. — Köszönöm. És ne haragudjon. A készülék kattant, mielőtt Béla azt mondhatta volna, hogy inkább ő ne haragudjon, hiszen ha ilyen rövid idővel a javítás után romlik el a kocsi, csakis a szerelő tehet róla. De mi baja lehet annak a rohadt Renault-nak? És miért nem akarta, hogy idejöjjön ez az asszony? Ahogy kilépett a pinceajtón, a lenti hús után szinte forrón vette körül az udvar melege. — Köszönöm. Majer bácsi, és higgye el, nem tehetek róla. A káposztás ember gyerekes képén már megengesztelődtek a puha zsírpárnák: — Macht’s nichts. Segítenünk kell egymáson. A konyha küszöbéről eliramodott a Sri kék macskája, és felszaladt az eperfára. — Csak nincs valami baj, kisfiam? — tette össze két csontos kezét mama. — Most hoztam rendbe egy Renault-t, de máris lerohadt. Nem értem, de majd kiderül a vallatásnál. — Leakasztotta a fogas- róla a pulóverét, és átvette a vállán. — Majd eszek, ha megjöttem. Jó étvágyat, apus. A kapu mellett odahajolt az udvari vízcsaphoz, és ivott néhány kortyot. Ha végzett a Re- nault-val, a Szigopy utca sarkán beugrik egy korsó sörre ... Kifordult a kapun, s mindjárt meg is torpant. A ház sarkán a villanyra átalakított gázlámpa mellett Maszat állt, vállra vethető kistáskáját lóbázta, és élénken magyarázott valamit a töltöttga- lamb-gömbölyű barátnőjének, aki tágra nyílt szemmel, kíváncsian hallgatta. Hát ezért nem akarta, hogy a nő idejöjjön. De Maszat így is meg fogja látni, ha közben abba nem hagyja a traccsot, és el nem tűnik innen a kövér lánnyal együtt. Alig ötven méter a Szigony utca sarka, ahol a Renault meg fog állni. — Szia. intett Maszat a kis táskával. — Csak nem anyu küldött. hogy zavarj haza? — A lány barna szeméből eltűnt a mosoly: — Elmész?' — Most telefonáltak, beugrott egy meló. — Aki után így kapkodnak ... — Maszat fölényesen elhúzta a száját, mint akit nem érdekel, meg.y-e, marad-e a fiú. — Bemutatom neked ezt a hölgyeményt — mozdult kecsesen a keze a 1Ö1- töttgalamb felé. — Egy Iszalagon építjük mind a ketten a szocializmust. A gömbölyű lány félszegen nyújtott kezet Bélának: — Kati vagyok. — Ö pedig Ugrai Béla, világhírű agy. minden autó a kisujjában van, ha nem tudnád. Ne is tartsuk fel, biztosan epedve várják, mint a betegek a doktort. Szia, mikor jössz haza? —; Hamarosan. Itthon maradsz? Maszat rántott egyet a szép fején: — Még nem döntöttem. Majd észreveszed. Béla loppal végignézett a Tömő utcán. Még nincs ott a Renault a Szigony utca sarkán. Ha az Üllői út felől jön, eléje lehetne érni a Szigony utcában, és akkor nem fordulna be a Tömő utcában, és Maszat nem látná meg .. . Nyújtott lépésein, s a járdán heverő üres konzervdobozt se rúgta félre az útjából, pedig máskor nem állta volna meg Hátra kellene pislogni, néz-e utána Maszat . . . Feleúton volt a Szigony utca sarkához, amikor a Renault lassan befordult a Tömő utcába. Már onnan hallatszott, hogy a motor egyenetlenül dolgozik, legalább két hengere nem kap gyújtást. Késő . . . A kocsi megállt mellette, ajtaja kinyílt, s Erika sietősen ugrott ki az ülésről. — Sikerült idehoznom — nevetett idegesen. — Jó estét. — Kezét csókolom. — Béla odalépett a kocsihoz, s közben visszanézett a sarokra. Maszat és a kövér lány már nem volt ott. * Nő ül a kocsiban, szőke, fiatal nő, és Béla ezt várta ... — Gyere, megmutatom... — Maszat karon kapta Katit, és már cipelte is be a kapun. — Meglátod, frankón mutat rajtam. Ha Kati véletlenül nem háttal áll, meglátta volna a kocsit, meg a nőt, ahogy megállt Béla mellett, rágondolni is rossz, micsoda leégés lett volna ... Három pótlámpa van a kocsin, ködlámpák pepita huzatban, és a rendszáma is csupa egyforma szám. — Hát minálunk senki sincs itthon? Hová tettem a kulcsot? — Ujjai türelmetlenül kotorásztak a kézitáskába zsúfolt mindenféle között. — Na, megvan. — Kinyitotta a konyhaajtót, s beengedte Katit. — Az őseim még nincsenek itthon, anyu még a boltban van, apu a gyárban, a fiúk meg a meccsen... ha nincs rend, ne lásd meg. — Nálatok mindig rend van. — Kati megnézte kerek arcát a konyha falán a tükörben. — Kinyomod a mitesszerjeimet? — Mindjárt, csak előbb megmutatom a szerelést. — Belibbent a szobába, sarkig nyitotta a szekrényajtót, és kiakasztotta belőle a könnyű kis nyáriruhát. — Látod, csak az egyik vállamon tartja pánt, a másik vállamon semmi, oltárian modern, felfogja az agyad? — Maga elé illesztette a ruhát. — Na, mi a szakvéleményed? Kati kövér arcán őszinte volt a csodálkozás: — El vagyok omolva. Mibe került? —- Fogódzkodj meg! — Maszat megperdült a tengelye körül a könnyű ruhával, hadd ússzon a levegőben. — Száz forint se az egész, de ebben a cipzár is benne van. Leértékelt anyag, én szúrtam ki, anyu csinálta a snittet, magam varrtam... — Beszélni kell, beszélni, egy pillanatig se elhallgatni, ne szorongathassa a torkát a dühös sírás ingere, a fene egye meg azt a szőke nőt az autójával együtt, mert azzal fűzi Bélát, ezt a hülyét, ez megőrül az autókért. — De ha azt mondom, hogy a belvárosban csináltattam, mindenki beveszi a kefét, neked is be tudtam volna táplálni, úgy éljek. (Folytatjuk.) A LAKOSSÁG MŰVELŐDÉSÉÉRT
