Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
1977. május 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Kétezer negyedikes vizsgázik Háromszáz fiatal találkozója Kunfehér tón Az idei tavaszi BNV nagy díj as termékei Koszorúzás! ünnepség A Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a rákoskeresztúri temetőben. A háború idején Magyarországról deportált és a koncentrációs táborokban a fasiszták rémtetteinek áldozatul esett mártírok emlékművénél a táborok volt foglyainak képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A megemlékezésen Wiesner Sándor, a NÜB vezetőségének tagja mondott beszédet. (MTI) Az 1977. évi tavaszi BNV nagydíjas termékei a következők: A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár QA—96 típusú Kvázi elektronikus távbeszélő alközpontja. A Ganz Villamossági Művek háromrészes villamos motorvonata. A Telefongyár BK—300 g és bk g típusú hírközlő rendszere. A Csepel Művek egyedi gépgyára spirálcső-hegesztő gépsora. A Gamma Művek MB—9101 típusú számítógépes adatfeldolgozó és megjelenítő berendezése az Anger-rendszerű szcintillációs kamerához. A Magyar Vagon- és Gépgyár Rába—594 típusú futóműve. Az Elektroakusztikai Gyár FIT—IC integrált áramkörös stúdióberendezése. A Komáromi Kőolajipari Vállalat M—SE motorolajai. A nyolc nagydíjas terméken kívül 43 más termék kapta meg az 1977-es tavaszi BNV vásárdíját. (MTI) Irodalmi színpadok fesztiválja Vasárnap délelőtt Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban rendezték meg a megyei Irodalmi színpadok és amatőr színjátszó csoportok fesztiválját. Az öntevékeny művészeti együttesek seregszemléje tapasztalatcsere jellegű volt, de egyben alkalmat adott arra is, hogy az egyes csoportok minősítést is szerezzenek bemutatott műsorukkal. A rendezvényen hat megyei csoport lépett pódiumra, de közülük csupán hárman kérték a zsüribizottság minősítését. A miskei Ady Endre irodalmi színpad (vezetője Kaligyer Ilona) Radnóti eclogákat dolgozott fel, és „kiválóan megfelelt” oklevelet kapott. Ugyanezt a fokozatot érte el a szabadszállási Lant irodalmi színpad (Orosz Tamás vezetésével), műsorukat f József Attila: Játszani is engedd címmel mutatták be. A Megyei Művelődési Központ színjátszó stúdiója Thardieu: Ahány ház any- nyi szokás című darabjával szintén „kiválóan megfelelt” oklevélben részesült a minősítő bizottságtól. Nem kért minősítést a hajósi gyermek irodalmi színpad, amelynek tagjai Alföldi Albert vezetésével mutatták be Csakazértis című műsorukat. A versenyzőkön kívül a tapasztalatcsere igényével két együttes is színpadra lépett. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola színjátszói Io- nescu nevezetes darabját. A kopasz énekesnőt adták elő sikerrel. Ugyancsak tanulságos produkciót láttak a nézők az országos hírű kiskőrösi Periszkóp irodalmi színpad tagjaitól, akik Rolf Schneider: A harmadik keresztes háború című zenés-táncos groteszk színművével mutatkoztak be és arattak méltán szép elismerést. MEGKEZDŐDÖTT AZ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI Az esőre hajló időjárás sem tudta kedvét szegni azoknak a fiataloknak, akik még vasárnap délelőtt is lelkes csoportokban érkeztek a kunfehértói járási KISZ-táborba, az országjáró diákok háromnapos megyei találkozójára. Az ünnepélyes megnyitón — amikor végre felszakadozni látszottak a morcos esőfellegek — derült ki, hogy Bács-Kiskun tizenhét középfokú tanintézetéből összesen háromszázan jöttek el — többen bőrig ázva — e nagyszerű sportseregszemlére, amely az Edzett ifjúságért mozgalom szellemében szervesen illeszkedik az országjáró diákkörök egészéves túrarendszerébe. Ez egyben válogató is: a különböző vetélkedők győztesei képviselik majd megyénket a júniusban Kecskeméten megrendezendő XII. országos találkozón. A kies környezetben elhelyezkedő, üde erdőkoszorú övezte főépület előtt a barátságos kis fenyvest már korán reggel csaknem száz, kisebb-nagyobb kempingsátor színesítette be. Ezek nagy részét még szombaton építették lakóik, s bizony közülük sok fólia- vagy ponyvaerősítésre szorult az égi áldás ellenében. De — mint -már említettük — a hangulatot, a jókedvet, a versengési lázt mindez nem befolyásolta. Úgyhogy Spiegel Józsefnek, a KISZ KB sport- és honvédelmi osztálya munkatársának köszöntő szavai után a csapatok óriási buzgalommal vágtak az első akadálynak: az írásbeli környezetismereti fejtörőnek, amely a megyével, s a vendéglátó Kiskunha0 A megnyitóra felsorakozott csapatok. lássál kapcsolatos fogas kérdéseket és keresztrejtvényt tartalmazott, továbbá ODOT-jelvényter- vet és az országjárást népszerűsítő négysoros verset kért a KISZ-fiataloktól. Közvetlenül ebéd után indult a honvédelmi akadályverseny. A rajoknak — külön-külön pályán a fiúknak és lányoknak — az 1200, illetve 600 méteres pályán légpuska-lőállás, kötélhíd, gránátdobás, árok és gerenda állta útjukat. Este a tábori konyha nyersanyagaiból készített önálló vacsorákat pontozta a versenybíróság, majd a tábortűz mellett énekszóval, tánccal zárult az első nap. A hétfői programot több fakultatív sportverseny, személyenként egy óra sportcélú társadalmi munka és a 6 ezer méteres, változatos feladatokkal teletűzdelt gyalogtúra alkotta. Ma, a fináléban nyolc kategóriát alakítva bonyolítják le a tájékozódási futást, 15 órakor eredményhirdetés, azután pedig táborbontás következik. Az egyes versenyek első helyezettjeit értékes tárgyakkal — sportszerekkel, kemping- és túrafelszerelésekkel — is jutalmazzák a házigazdák: a kiskun- halasi járási KISZ-bizottság, valamint a természetbarát szövetség. K. F. 0 Kunszentmiklósi gimnazisták az érkezés pillanatában, de már a környezetismereti kérdőív töltése közben. • A honvédelmi akadályverseny talán legizgalmasabb próbája. A kötélhídon a kecskeméti Katona József Gimnázium egyik raja. Tegnap reggel országszerte megkezdődtek az érettségi vizsgák a középfokú tanintézetekben. Bács-Kiskun megye 26 gimnáziumában é» szakközépiskolájában töbß mint kétezer negyedikes diák látott hozzá első feladatához; a magyar irodalom tételeinek kidolgozásához. Mint hazánk többi középfokú tanintézetében, megyénkben is külön rendezték meg azoknak az írásbelijét, akik egyben egyetemi felvételi vizsgamunkájukat is készítik. A matematika, a fizika és a biológia dolgozatokat május 23- és 24-én írják a továbbtanulni szándékozók Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. Ezeket a dolgozatokat külön, egységes szempontok alapján értékelik a tanárok és küldik el a kiválasztott felsőKÉPERNYŐ Bovári úr A művészet mindig a mához szól, tapasztalhattuk ismét pénteken este. Néha így, máskor úgy! Móricz írásaiból az ötvenes években egyre-másra készítettek filmeket, az általa megrajzolt figurákkal sűrűn találkoztunk a színpadokon. Az akkori átdolgozásokban az író társadalomkritikai indulatai füstölögtek, kaptak nyomatékot. Művei visszapillantó tükörként mutatták az akkori közelmúlt, a régi rendszer hitványságát, tengernyi mocskát, az ostoba közállapotokat, a gerincet hajlító, tehetséget sorvasztó, becstelenségekre kényszerítő, csábító közállapotokat, a rokonok, az úri murik Magyarországát. Sokan hitték akkoriban, hogy a társadalmi felépítmény, a szervezetek, intézmények, jogviszonyok megváltoztatásával egyszer és mindenkorra megszűnnek a bornírtságok, aljasságok. A bajok gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak. Az évtizedes, évszázados szokások beleették magukat a tudatba, az emberek magatartásába. Az életforma, a közgondolkodás megváltoztatásához hosszú idő szükséges. Még több az értelmes, a hasznos élet igényének általános érvényesítéséhez a valódi értékviszonyok kialakításához, elfogadtatásához. Ma is százezrek élnek lehetőségeik alatt. A tudat mélyszántása nélkül nincs tartós változás, igazi előrehaladás, életformaváltás. (Erről tudósított többek között Raffai Sarolta is Diplomások című és más alkotásaiban.) A politikai felépítmény megváltoztatása önmagában kevés, mondjuk a vidéki létforma átalakításához. Ma is élnek Veres Pálhoz hasonló életvitelű férfiak és nagy érzelmekkel szürkeségbe fulladó asszonyok. Így is, meg a remekmű jogán időszerű Móricz Zsig- mond Isten háta mögött című regénye és a Dömölky János közreműködésével készült tévéjáték. A túlzott aktualizálás, és az időtlenítés veszélyeit egyként elkerülte az átdolgozó-rendező, óvakodott a belemagyarázástól és a pszichologizálástól. A szó legtisztább és leglényegesebb értelmében hű maradt az íróhoz. Gondosan rakta föl a kisvárosi panoráma színeit, lassan ballagtak a képernyőre a megnyomorított sorsok, alakok. Illés János operatőr — feltehetően Dömölky Jánossal egyetértve — piszkos szürkében fényképezte az egész cselekményt, csak a nevetségesen kisszerűén záródó és bonyolódó történet szereplői számára fontos, életüket meghatározó tárgyak kaptak fényt. Az étkészlet mint az időtöltésnek és a társadalrfii érintkezésnek fontos eleme csillogott. Ragyogtak időnként a bortól mámorosult férfiszemek és igézőén fénylett a tanítónő sokat sejtető ruhakivágása. A színészek — köztük a kecskeméti Major Pál és Fekete Tibor — érezték napjaink Móri- czát. Egyedül a főszereplő tanító maradt el alkati eltérések miatt olvasmányélményünktől. A tévéjáték is meggyőzött arról, hogy Az isten háta mögött Móricz egyik legjobb írása. H. N. MIKOR JÓ AZ AUTÓ? A műszaki vizsgák tapasztalatai A közlekedésbiztonsági hetek keretében beszélni kell az autófelügyeletnek arról a tevékenységéről, amelyet a biztonságos közlekedés érdekében fejt ki azzal, hogy hároméves időszakonként a gépjárműveket megvizsgálja. A vizsgálatok részben műszerek segítségével történnek, részben nagy gyakorlattal és típusismerettel rendelkező szakemberek véleményén alapulnak. A vizsgálatok a járművek műszaki, esztétikai állapotára és az idevonatkozó rendelkezésekben előírt felszerelések meglétére, üzemkészségére terjednek ki. Értékelésünk szerint az üzemben tartók a műszaki vizsgára jól készítik, vagy készíttetik fel a gépkocsikat. Aránylag kevés azoknak a járműveknek a száma, amelyeket úgynevezett elsődleges biztonsági feltételek hiánya miatt kell a forgalomból kizárni. A műszaki vizsgák során 1977 januártól kezdődően ellenőrzik a égéstermék s»énmonoxid-tartal- mát. Ez a mérgező, színtelen, szagtalan gáz műszerrel kimutatható és százalékos arányban (4,5 százalék) van meghatározva. A jól beállított motornál ezzel az aránnyal nincs is baj, ezeknek a motoroknak a benzinfogyasztása is kedvező. Ma már a legtöbb autójavító üzem rendelkezik azokkal a műszerekkel, amelyekkel az égéstermék szénmonoxid- tartalmát, a motor üzemét szakszerűen lehet ellenőrizni és beállítani. Ezeket a vizsgálatokat és javításokat célszerű elvégeztetni. Sokszor okoznak gondot az üzemben tartóknak a műszaki vizsgák előtt a gépkocsi gumiabroncsai, mert meglehetősen sok téves hír terjedt el ezzel kapcsolatban. A kérdés ugyanis az, hogy milyen gumiabroncsok szükségesek a sikeres műszaki vizsgához? Sokan úgy tudják, hogy egy tengelyen csak azonos mintázatú abroncsok lehetnek, mások állítása szerint mindegyik abroncsnak azonos mintázatúnak kell lennie, majd újabb vélemény szerint mindegyik gumiköpenynek azonos szerkezetűnek kell lennie stb. A kérdés tisztázásához röviden annyit: Kétféle gumiabroncsot különböztetünk meg. Az egyik a hagyományos diagonál, a másik a korszerű ra- diál-öv gumiabroncs. A megkülönböztetés tehát a gumiköpeny váz, szövetszerkezetéből adódik. A sikeres műszaki vizsga tehát — gumiköpenyek vonatkozásában — az, hogy egy tengelyen azonos méretű és azonos szerkezetű köpenyek legyenek felszerelve. A vonatkozó rendelkezés a fentiektől eltérően azt mondja, hogy a személygépkocsi gumiabroncsainak valamennyi tengelyen azonos szerkezetűnek kell lennie, de van türelmi idő, vagyis a rendelkezésnek 1978. december * . 31-ig kell eleget tenni. A vizsgák során gyakran válik kifogás tárgyává a gépkocsi hajlékony fékcsöve és a fém csőhálózata is. Előfordult, hogy a fékerő mérése, vagy a fékpróba során az acél csővezeték a benne fellépő nyomás hatására szétrepedt. Ez esetben a jármű a fékrendszerétől függően részben vagy teljesen fékezhetetlenné válik. A meghibásodást a csőhálózat rozsdásodása okozta. Szükséges tehát az említett hiba megy előzése érdekében a korrodált csővezetékek cseréje. 0 Már lecsendesedtek a tételek kiválasztásának izgalmas pillanatai a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola IV E. osztályában. fokú tanintézetek felvételi bizottságainak. Az érettségi vizsgák sorrendje: a gimnazisták ma a matematikadolgozatokat készítik el, a szakközépiskolások pedig a szaktárgyak feladatait dolgozzák ki. A hét hátralevő napjaiban az idegen nyelvek, a fizika, a kémia, és a biológia, illetve a szakközépiskolákban a szakmai tárgyainak írásbelije következik. A gimnáziumokban három téma közül választhattak a tanulók. Az első tétel Ady Endre ha- zafisága. forradalmisága. az Üj versek, valamint a Vér és Arany című kötetekben, a második Nagy Lajos Január című novellájának elemzése. a harmadik: Petőfi Sándor Szeptember végén és Beszél a fákkal a bús őszi szél című verseinek összehasonlító elemzése volt. A szakközépiskolák tanulóinak első tétele a Radnóti Miklós költészete utolsó szakaszának feldolgozása volt. A múlt század költészetét kedvelők választhatták Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének elemzését, s a prózairodalomról szólt a harmadik téma, amely egy Jókai - és egy Móricz-regény eszmevilágának összehasonlító elemzését jelölte meg feladatul. Az írásbeliket követően június 9-én folytatódnak a szóbeli érettségi vizsgák. A megyében idén először számolnak be tudásukról azok a fiatalok, — a kiskunfélegyházi Móra Ferenc és a bajai Tóth Kálmán Gimnázium tanulói — akik közművelődési ismereteket is tanultak, és az érettségi vizsga mellett alapfokú végzettséget nyújtó szakvizsgát tesznek népművelésből is. A kapott oklevél hasznát részben későbbi tanulmányaikban, részben pedig elhelyezkedésük alkalmával érzik. A dolgozók gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban két hét múlva, május 30-án kezdődnek meg az írásbeli érettségi vizsgák. A szakmunkásképző intézetekben június 15-ig tart a tanulmányi idő'szak. és a végzősök számára az előírt elméleti és gyakorlati tárgyakból a hónap második felében rendezik meg a szakmunkásvizsgákat. P. M. Kiállításon a legjobbak Hazánk mezőgazdasága — diákszemmel Másfél hónapon ót tekinthetik meg az érdeklődök a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatra beküldött, legsikeresebbnek ítélt munkákat Budapesten. a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A kiírás célja az volt, hogy felkeltse az ifjú nemzedék érdeklődését a mezőgazdaság különböző ágazatai iránt, összesen 4400 pályamunka érkezett a zsűrihez. Ehhez a szép számhoz Bács-Kiskun megye diákjai is hozzájárultak. A díjazott, jutalmazott, illetve kiállított rajzok, kisplasztikák, batik és textilmunkák alkotói között ott találjuk a keceli Arany János, a bajai II. Rákóczi Ferenc, a kiskunfélegyházi Batthyány, a kecskeméti Jókai Mór, a kunszentmiklósi és hajósi általános iskola tanulóit, valamint a kisjcunmajsai művelődési központ, a kunszenti miklósi József Attila Művelődési Ház és a kecskeméti úttörőház szakköri tagjait. A dávodi általános iskola kis közössége jutalmat kapott az „Egy szövetkezeti telepen” témakörében írt dolgozatért. A pályázat 4000 forintos fődíját a kunszentmiklósi Fürst Sándor úti általános iskola képzőművész szakköre nyerte el. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatói díját a keceli Arany János Általános Iskola érdemelte ki. A felkészítő munkáért kü- löndíjban részesült Mózes Albert- né és B. Boros Ilona tanárnő, s jutalommal ismerték el Dobó Irma kiskunfélegyházi pedagógus munkáját is. H. F.
