Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
1977. április 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Jogászok az államigazgatásban Beszélgetés munkájukról, az utánpótlásról /Gazdasági, társadalmi életünk fejlődése során jelenve tősen emelkedett a jogászi munkaterületek száma. A bíróságok, ügyészségek, rendőrségek, ügyvédi munkaközösségek mellett az élet számos területén, a gyárakban, vállalatoknál, szövetkezeteknél, s az államigazgatásban is egyre több jogászra van szükség. A Magyar Jogász Szövetség felmérése szerint szinte valameny- r.yi jogászi munkaterületen, így az államigazgatásban is utánpótlási gondok vannak. A Bács-Kiskun megye tanácsainál, tanácsi intézményeinél dolgozó jogászok helyzetéről, munkájukról, az utánpótlással kapcsolatos kérdésekről, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete keretében működő államigazgatási szakosztály feladatáról dr. Dobos Lászlóval, a megyei szervezet elnökével, dr. Saskői Lajossal és dr. Egyedi Ernővel, a szakosztály vezetőivel beszélgettünk. Dugattyúk a Polskihoz — Az államigazgatás szervezetében a jogászok milyen feladatokat látnak el? — Elsősorban irányító, szervező, koordináló feladatuk van, szoros kapcsolatot tartanak az ügyintézőkkel, akiknek javaslatokat, tanácsokat adnak jogi kérdésekben — mondta dr. Saskői Lajos. — Véleményem szerint az államigazgatásban dolgozó jogászoknál nagyon lényeges a szervezőkészség. Mint azt dr. Huszár Tibor szociológus egyik tanulmányában kifejtette, több munkaterületen jogászokra lenne szükség a szervezési feladatok végzésére. — Hány jogász dolgozik Bács- Kiskun megye tanácsainál, tanácsi intézményeinél? — A csaknem nyolcvan jogi végzettségű dolgozónkból tíz a választott tisztségviselők száma — folytatta a beszélgetést dr. Egyedi Ernő. — Jelenleg Bács- Kiskun megye tanácsainál száztíz jogi végzettséghez kötött munkakör van, tehát mintegy 25—30 jogi szakembere hiányzik. A megyei, illetve a városi tanácsoknál jogi végzettség szükséges a következő munkakörökben: vb-tit- kár, igazgatási és szervezési osztályvezető, gyámügyi, szabálysértési és kisajátítási előadó. — Bács-Kiskun megyében milyen az államigazgatási jogászok utánpótlásának helyzete? — Az utánpótlás nem kielégítő, mint ahogy lényegében valamennyi jogászi munkaterületen hasonló gondok vannak — magyarázta dr. Dobos László. — A tapasztalatok szerint indokolt lenne a jogászképzés mértékének í és ütemének növelése. Már vannak különböző elképzelések, melyek között szerepel a debreceni állam- és jogtudományi kar visz- szaállítása is. — Az államigazgatáson belül a jogászutánpótlást szolgálja a közelmúltban megjelent törvényerejű rendelet is, mely szerint a tanácsakadémia az 1978—79-es tanévtől államigazgatási főiskola lesz. Véleményem szerint a minőségi változás szükségessé teszi, hogy az államigazgatási szerveken .belül felülvizsgálják a jelenlegi képesítési rendszert, s meg kell majd határozni azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez nem jogi diploma, hanem főiskolai végzettség kell. — Az államigazgatási jogászok utánpótlásával kapcsolatban teszek említést a jogi szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletről, amely az év elején lépett hatályba — jegyezte meg a megyei szervezet elnöke. — Korábban ugyanis az államigazgatásban dolgozó jogászok részére nem volt előírva jogi szakvizsga. A rendelet ezen aként változtatott, hogy a jogi szakvizsgának tanácsi tagozata is van. A vizsgára az államigazgatási főiskola készíti majd fel a jogászokat. A felkészülést segítené, ha minden megyében konzultációs központokat is kialakítanának. E munkában szívesen részt vállalna megyei szervezetünk. — Bács-Kiskun megyének milyen kapcsolatai vannak az egyetemek jogi karaival, s az új pályázati rendszer hogyan befolyásolja a jogászi munkakörök betöltését? — A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete elsősorban a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karával tart fenn igen szoros kapcsolatot — folytatta dr. Dobos László. — A szegedi oktatók gyakran tartanak előadásokat tagságunk részére, s ezzel jó segítséget nyújtanak megyénk jo- gászságának továbbképzéséhez. E kapcsolat mellett helyesnek tartanám egy olyan együttműködési szerződés kialakítását a szegedi egyetemmel, amely a pályázatok vonatkozásában is eredményesebbé tenné közös munkánkat. Az együttműködés alapján mindenképp hasznos lenne, ha felvételi előkészítő tanfolvamot szerveznénk, s azok a fiatalok, akik az államigazgatási szervekkel tanulmányi szerződést kötnek. az előírt felvételi feltételek teljesítése esetén a felvételnél előnyben részesülnének. Az új pályázati rendszer véleményem szerint hasznos segítséget nyújt a fiatal szakemberek tervszerű elosztásában. — A megyei szervezeten belül mi az államigazgatási szakosztály szerepe, feladata, s hogyan segiti az államigazgatásban dolgozó jogászok továbbképzését? • — A Magyar Jogász Szövetség célkitűzései között fontos szerepet tölt be a jogászok társadalmi és politikai összefogása, a jo- gászság ideológiai és szakmai továbbképzésének elősegítése — mondta dr. Saskői Lajos. — A megyei szervezetnek is természetesen ez az elsődleges feladata. Keretén belül a különböző jogágazatokhoz tartozó jogászokat összefogó szakosztályok, illetve járási, városi, helyi csoportok működnek. Megyei szervezetünknek 480 tagja van, közülük nyolc- vanan az államigazgatásban dolgoznak. 1974-ig. az államigazgatási jogászoknak külön szakosztálya nem volt, hanem a vállalati jogászokkal együtt szerveztek előadásokat* tanfolyamokat. Ez a megoldás szakmai szempontból nem látszott kielégítőnek, mert a vállalati és az államigazgatási jogászok szakmai érdeklődési köre szükségszerűen eltérő, emel- let a vállalati jogászszakosztálynak speciális érdekképviseleti feladata is van. — A megyei szervezeten belül 1974-ben létrehoztuk az állam- igazgatási szakosztályt — mondta dr. Dobos László. — A szakosztály éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet a megyei szervezet vezetősége hagy jóvá. Ennek elkészítésénél a szakosztály figyelembe veszi a szakterület aktuális jogpolitikai és szakmai problémáit, s ennek megismerése, megoldása érdekében előadásokat. konzultációkat szervez. — Szakosztályunk évente általában 4—5 szakmai, jogpolitikai előadást, s ezt követően konzultációkat. szakmai vitákat tart. ami elősegíti a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását, az új jogszabályok megfelelő megismerését, a kezdeti problémák helyes megoldását — fejezte be a beszélgetést dr. Egyedi Ernő. Tárnái László Gyarapodik a mozikban a nézők száma Lengyel—magyar államközi szerződés alapján a Csepel Autógyár dugattyúgyárában készítik a Polski-Fiat 126-os autók motorjainak dugattyúit. A kiskocsi gyártásának felfutásával párhuzamosan növelték a gyárban a diigattyútermelést Csepelen is. Idén 240 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak. (MTI Fotó: Fehér József felvétele —KS) Űj parkolók a fővárosban A Fővárosi Tanácsnál kijelölték az új parkolók helyét. A fokozatosan kiterjedő gyors közlekedési hálózatra: a metró- és a hozzá csatlakozó HÉV-vonalakra alapozva alakítják ki a parkolórendszert. Ennek elve: parkolj, és utazz tovább tömegközlekedési eszközzel. A metró kelet—nyugati vonalán az első parkoló a Moszkva téren épül, 160 jármű számára. Már ez év nyarán, elkészül. Év végéig átadják rendeltetésének a Déli-pályaudvar mellé tervezett 100 férőhelyes parkolót. Az Örs vezér téri és a Népstadion melletti 200 —200 autót befogadó parkolót a jövő évtől vehetik igénybe. Hasonló méretű parkolók sorakoznak majd a metró észak—déli vonala mentén. Kőbánya-Kispest vasútállomásnál 200, a Határ úti metróállomásnál 100—150 One- lyes parkoló lesz. Az Ecseri— Ceglédi úton 100 gépkocsi parkolhat. A Nagyvárad téren 200, míg az Élmunkás téren 150 férőhelyes parkoló épül a metróvonal kiterjedésével szinte egyidőben. Ezeken a helyeken díjtalanul Az országos helyzetképtől eltérően tavaly nem csökkent, hanem emelkedett a mozilátogatók száma Bács-Kiskunban. Az összesítések szerint csaknem 3 millió 800 ezer néző fordult meg a megye filmszínházaiban, ami 120 ezerrel meghaladja az 1975-ös adatot. Az érdeklődés tovább emelkedett az idei első negyedévben. Az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest 85 ezerrel többen váltottak jegyet az előadásokra, s ez igen tekintélyes szám. Az okok közé tartozik, hogy a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalatnál 1975 decembere óta a sokáig csupán végrehajtó szerepkörű üzemvezetőkkel együtt alakítják ki az elképzeléseket és a havi műsort. A műsorpolitika jobban alkalmazkodik a helyi közművelődési célkitűzésekhez, a nézők életkori és társadalmi rétegigényeihez. Az úgynevezett differenciált forgalmazás szerint például 17 helyen követik egymást a gyermekeknek szóló mesesorozatok. ugyanennyi az iskolamozik száma, 14 helyen éjszakai előadásokat tartanak, s csaknem kétszerennyi filmklubot működtetnek. Tavaly 5 és fél millió forint jutott a vállalati fejlesztési alapból különböző beruházásokra, amit hathatósan egészített ki a helyi tanácsok támogatása. Baján az Uránia Moziban kicserélték, felújították a vetítő- és erősítőberendezéseket, a fűtést és padlózatot. Hasonló korszerűsítést hajtottak végre Dunavecsén, Bács- bokodon és Szakmaron átköltöztek a felújított, illetve új művelődési házba, s Tiszakécskén ugyancsak vonzóbb körülmények várják a nézőket. Az idei célkitűzések szerint befejeződött a kiskunfélegyházi Petőfi Filmszínház nagyszabású felújítása, Vaskúton a községi tanács, a Bácska Tsz és a moziüzemi vállalat összefogásával a művelődési ház új épületszárnyában tartják a vetítéseket május elsejétől. Ugyancsak az idei feladatok közé tartozik, hogy kicserélik a kecskeméti Városi, Árpád és a kiskunhalasi mozi székeit. Hajóson félmillió forint értékű felújításra készülnek. A nagyobb vállalkozások sorában átépítik a a Kecskeméti Városi Mozi alagsorát. ahol 60 személyes politikai filmklubot hoznak létre. Ezenkívül sor kerül a tataházi, szanki és szalkszentmártoni létesítmények felújítására is. H. F. Negyedévi gyorsmérleg a kohó- és gépiparban A Kohó- és Gépipari Minisztérium előzetes negyedévi statisztikai összesítése szerint a tárcához tartozó vaskohászati, köny- nyű- és színesfémkohászati vállalatok összehasonlító árszinten számolva 4,5 százalékkal több kohászati terméket állítottak elő, mint a múlt év hasonló időszakában, a gépipar termelése pedig 7,1 százalékkal bővült. így mindkét ágazat időarányosan teljesítette éves tervét. Mind a kohászat, mind a gépipar tovább fokozta exportját, s az év első három hónapjának exporteredményei kedvezőbben alakultak, mint a múlt év első negyedében, Automatikus felügyelő A Telefongyárban az elmúlt évben kezdték meg, svéd licenc alapján, az NBK típusú automatikus, felügyelet nélküli hírközlő és biztosító berendezések gyártását, amelyből az első negyedévben 90 darabot készítenek. Ezeket a készülékeket a földgáz- és olajvezetékek automatikus „felügyelőjének” alkalmazzák. A berendezéseket négy, illetve nyolc kilométerenként helyezik el. Az automaták élettartama az előzetes kísérletek szerint, elérheti a 40—50 évet. Képünkön: szerelik az NBK-tí- pusú automatikus hírközlő biztosító berendezést, amelyeket a szovjet posta rendelt a Telefongyártól. (KS Fotó: Koppány György felvétele.) amikoris az éves terv időarányos teljesítésében exportlemaradások voltak. Az időközben aláírt szerződések pedig jobb lehetőségeket biztosítanak az év további részében. A gépiparban már fokozatosan megmutatkoznak a szelektív iparfejlesztésnek és a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának eredményei; az átlagosnál jobban fejlődik a híradás- technikai és a közlekedési eszközöket gyártó ágazat. A rekonstrukciók és a fejlesztések révén dinamikusabban növelte termelését többek között a Gördülő- csapágy Művek, a Szerszámgépipari Művek, a Magyar Hajó- és Darugyár és a Magyar Kábelművek, a kohászati üzemek közül pedig a December 4. Drótművek és a Dunai Vasmű. A termelési eredményeket mind a kohászati, mind a gépipari ágazathoz tartozó vállalatok döntően a 9, illetve a 12 százalékos termelékenység-növeléssel érték el. (MTI) A SZOVJETUNIÓ 60 ÉVE Lenin áprilisi tézisei A cárizmus évszázados uralmát megdöntő polgári demokratikus forradalom győzelme utáni hetekben az ország politikai életében meg növekedett a heterogén összetételű és a szükséges politikai jártassággal nem rendelkező kispolgári demokrata pártok szerepe. Ugyanakkor , a legálissá vált bolsevik part gyors ütemben kezdett tömegpárttá válni. Felismerte és leleplezte az Ideiglenes Kormány ellenforradalmisá- gát, szembefordult az imperialista háború folytatásával. E pozitívumok mellett azonban több értékelési hibát is elkövettek vezetői. A kialakult hatalom sajátos jellegét nem ismerték fel, nem vették észre, hogy a szovjetek minden politikai heterogenitásuk ellenére is megtestesítették a munkás-paraszt demokratikus diktatúrát. A bolsevik vezetők közül többen úgy vélekedtek, hogy a polgári demokra- likus forradalom még nem fejeződött be, s a kialakult helyzetet az 1905-ös forradalom tapasztalatai és a lenini „két taktika” általánosításai alapján vizsgálták. Mások, a kormány azonnali megdöntését, a fegyveres felkelés gyakorlati megszervezését sürgették. A kispolgári pártok megalkuvó politikájából azt a következtetést vonták le, hogy a bolsevikoknak távozniok kell a szovjetekből. A bizonytalanság Lenin áprilisi hazatértekor szűnt meg, amikor a párt konferenciája a szocialista forradalomért harcoló bolsevik párt konkrét programjául fogadta el a helyzetet elemző téziseit. Lenin a kialakult politikai helyzetet úgy értékelte, hogy a forradalom egyik szakaszából a másik szakaszba fejlődik át. Leszögezte, hogy a kettős hatalom sokáig — különösen az adott viszonyok közölt — nem maradhat fönn és sorsát az osztályok harca dönti el. Megállapította, hogy a burzsoá forradalom befejeződött, s a burzsoá kormánytól nem várható a forradalom alapvető követelésének teljesítése. A kormány nem adhat békét, földet, kenyeret. szabadságát. Ezért a proletariátus és más dőllélektana 9 Levelet kaptam a Munka és pihenés című cikkemre. Azt veti szememre egyik olvasónk, hogy nem világítottam meg eléggé a „güzülés” lélektanát, vagyis azoknak az embereknek a természetét, akik folyton csak hajtják, űzik magukat bizonyos egyéni vagy családi célok érdekében. Bevallom, kedves olvasó, hogy nem is állt szándékomban ezzel a témával foglalkozni, de ha már felszólítást kaptam rá, nem térhetek ki előle. A leírt elrettentő példákat is köszönöm, habár ilyeneket bizonyára mindenki talál a saját környezetében, lakóhelyén, szomszédságában, rokonságában, esetleg a munkatársai körében. Azokról van szó, akik a munkahelyükön is dolgoznak, igyekeznek, ha megfelelő az anyagi ösztönzés, de nem érik be eny- nyivel, hanem szabad idejük minden percét, a pihenésre rendelt órák egy részét is hasznot hajtó foglalatossággal töltik. Ez ellen nem is lehet senkinek sem kifogása, s aki a helyes arányokat megtalálja, arra nem is néznek embertársai ferde szemmel. • Van azonban egy olyan típus is, aki — köznyelven szólva — ész) nélkül hajt, mindent egyszerre akar elérni, s igen gyakran belerokkan ebbe a mértéktelen igyekezetbe. Néha a körülmények is kényszerítenek egyeseket arra, hogy erejüket meghaladó terhet vállaljanak — mondjuk egy kétszobás öröklakás reményében. A családot alapító fiatalok többsége 'kénytelen — nincs mindenütt szülői „háttér” — az életszínvonalát tartósan csökkentő jelentős anyagi elkötelezettséggel megpróbálni a „fészekrakást”. De most nem is róluk van szó. Az ilyenfajta megterhelést vállaló ember inkább együttérzést, segítő szándékot ébreszt bennünk, s feltétlenül támogatást érdemel. Azokkal fordul szembe a társadalom egészségesebb érzékű rétege, akik olykor csak a „státusz” érdekében akarnak megszerezni bizonyos javakat, s nincs türelmük kivárni a természetes fejlődést, az életszínvonaluk lépcsőfokain való odajutást. De azért vigyázzunk, nehogy összekeverjük a fogalmakat! Mert más, ha valaki csak a saját erejéből, munkája által — még ha azt oktalanul túl is hajtva — szeretne elérni valamit, s megint más, ha gozó osztályok feladata a kormány iránt teljes bizalmatlanságot tanúsítani, és minden támogatást megvonni. Ugyanakkor a „semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak” álláspont nem egyenlő a kormány azonnali megdöntésével. Addig, amíg a tömegek jelentős része illúziót táplál, vagy hisz a kormányban — kalandorság a felkelésre vonatkozó bármilyen jelszó. Lenin a burzsoá uralom elleni; á a hatalomért, a szocialista forradalomért folyó harcot egyetlen „Minden hatalmat a szovjeteknek” jelszóban foglalta össze. A jelszó akkor még, nem irányult az Ideiglenes Kormány azonnali megdöntésére, s az adott viszonyok között azt jelentette, hogy a hatalom békés úton, fegyveres harc nélkül kerülhet a szovjetek kezébe. A szovjet volt az az eszköz, amely lehetővé tette a forradalom békés továbbfejlesztését. B lehetőség maximális kiaknázásához kell ragaszkodni — hangsúlyozta Lenin —, ami — ha úgy alakulnak az események —, nem jelenti a forradalom megvalósításának fegyveres újtárói való lemondást. A kettős hatalom feltételei között nem szerepelt az imperialista háborúnak polgárháborúvá változtatásáról szóló korábbi tézis. E jelszó fenntartása ellentétben állt volna a békés fejlődés eszközeivel. Mindez nem jelentette azt, hogy a Bolsevik Párt megváltoztatta volna álláspontját a háborúról. A háború a februári forradalom után is Oroszország részéről változatlanul imperialista jellegű maradt. Lenin Téziseiben a forradalom elmélyítését szolgáló gazdasági intézkedések bevezetését, hanem a termelés és elosztás szovjet ellenőrzését célozzák. Az Áprilisi Tézisek világos és egyértelmű választ adott a februári forradalom után keletkezett megoldatlan elvi kérdésekre, a forradalom továbbfejlesztésére. Konkrét tervet tartalmazott a szocialista forradalom véghezvitelére és jelentősen gazdagította a marxizmus forradalomelméletét. V. L. netán a közvagyonhoz nyúl, a közösség által megtermelt javakat akarja ügyeskedő manipulációval, csalással, hatalmi visszaéléssel megszerezni. Az előbbi a „güzülő” ember, ő sem szimpatikus, nem valami követendő életmódot folytat, a másikra viszont inkább a harácsoló jelző illik, s mélyen elítélendő, üldözendő a magatartása. Nem a törvényesen szerzett és a megszabott mértéken belüli személyi tulajdonban levő javak köre tehát, ami a becsületes emberek számára idegesítő. Hanem az, amikor — amint a megyei pártértekezlet beszámolója is fogalmazott: „Helyenként a spekulációs törekvésekkel, a törvényes lehetőségek kijátszásával gyarapodó magánvagyon zavarja társadalmi viszonyaink szocialista vonásainak erősödését.” • Mindebből tehát az következik, hogy mentsük fel Oktalan életmódjuk következményei alól a „güzülőket”? Szó sincs róla! Nincs szükség a fiatalon munkaképtelenné váltak „hősiességére”, a családjukért vállalt „ön- feláldozásra”, ha az megrokkanással, idő előtti elnyomorodással jár. Melyik gyermek az, aki ezt valaha meg is tudná hálálni szüleinek? De mit ér az a kacsalábon forgó nyaraló is, aminek a gazdája élvezni sem ér rá munkája gyümölcsét, mert mindig újabb anyagi célokat tűz ki maga efé. Ha nincs szusszanásnyi ideje egy könyv elolvasására, művelődésre, tanulásra, ha életideáljává válik az „eszköz” megszerzése, s ez tölti be egész életét. Felfogása nem sokban különbözik a kispolgári életviteltől, még ha „dfíyszerű” dolgozó emberről van is szó. • Ám azért ne lőjünk ágyúval verébre. Kedves dühös olvasónkat is erre intem. Jó szóval, okos érvekkel talán többre megyünk, mint a hátuk mögött hangoztatott elítélő jelzőkkel. Csurka István író ismert' mondása („a ló is ember!”) után szabadon fogalmazva; a güzülő is ember! Elég oktalanul élő ember, de ember. Hiszünk abban, hogy! kivesző fajta. A hirtelenül jött jólét megszállottja. S ahogyan ez a jólét általánossá és természetessé válik a társadalom minden rétegében, úgy veszíti el értelmét az ilyen életvitel. T. P.
