Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
1977. április 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepeltek fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már a korábbinál nagyobb. __ _ Hazánk demográfiai helyzete ügy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lényegében kimerültek a külső munkaerőforrások, a vállalatok legfőbb törekvése ma már a meglevő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati állóalapok bővítését is. Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg, ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerőforrások kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerő-gazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A munkaügy - közügy írta: Karakas László munkaügyi miniszter A szocializmus ismert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a teljesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a munkateljesítmények is emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folyamatos anyag- és munkaéllátás, a körültekintő munkaszervezés. Emellett Az 1976-os év tapasztalatai Az elmúlt év az V. ötéves terv induló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gazdasági eredményeinket és problémáinkat. összességében a népgazdaság az elmúlt évben egészségesen fejlődött. A termelés növekedési üteme a tervezettől kismértékben elmaradt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulása terén, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hozzájárult az a tény, hogy az elmúlt évben a bér, a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legfeltétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokozatos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövedelem-szabályozásban, de az üzemek, brigádok és az egyes személyek bérezésében is. több ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munkaerőhiány, valamelyest mérséklődött a munkaerőmozgás. A munkaerő-gazdálkodás feladatait összegező ismert minisztertanácsi határozat végrehajtására területi, ágazati és vállalati programok születtek, ezek nyó-. mán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából. Ezért fontos feladatunknak tekintjük a munkaügyi téren elmúlt években tapasztalt kedvező tendenciák erősítését. döntések szükségesek arra, hogy mely alágazatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltatni, esetleg visz- szafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, -akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élen jártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati minisztériumokkal, ahol e tekintetben még lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a munkaerő-átcsoportosítás gazdaságunkban szükségszerű jelenség, egyenes következménye az előzőekben említett szelektív-intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a terA területi munkaügyi tervezés melés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsoportosított dolgozók, hanem a „honnan” okos megválasztása. A választ az ágazatok és vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk attól függően, hogy kiknek a döntési szférájáról van szó. Ezekhez a válaszokhoz, illetve döntésekhez igazodik a munkaerő-gazdálkodás, a legkülönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménynyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. Ilyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi, negyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energiadiagram, amely mutatja a felhasznált energia meny- nyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munkanapfényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzá tartozik a munka nor- mázásának javítása, a társadalmi- munka-időalap fokozott védelme, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati szemléleten, amely helyenként még mindig csak a munkáerő megszerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevéssé törődik. Nem mindenütt azonos a fejlesztés üteme A feladatot talán elvileg köny- nyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntéseket meghozni. Arról van szó, hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerőhelyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív-intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelő berendezéseket nem tudjuk munkaerőhiány miatt, ésszerűen kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak, megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő-gazdálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatokat és vállalatokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői A munkaerő ésszerű felhasználásában jelentős szerep jut a területi szervekre. A megyei pártós állami szervek nagy gondot fordítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő— munkaerő-gazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor felmérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és. az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőségét, hogy a területi szervekkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később a kárát láthatják. A tanácsok, a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani a munkaerő szervezett átcsoportosításához, a fejleszthető vállalatok és ágazatok munkaerő-ellátásának biztosításához. A nemzetközi ifjúsági szolidaritás napja Bandung: 1955-ben ebben az indonéz városban ült össze az afro-ázsiai országok első konferenciája, hogy hitet tegyen a gyarmatosítás elleni harc, a népek szabad, független fejlődése mellett. A részvevők, a gyarmati sorból csak nemrégen felszabadult' országok képviselői ott határozták el, hogy április 24-ét a gyarmati ifjúság napjává nyilvánítják; nemzetközi harci nappá, amelyen a világ haladó erői kifejezhetik szolidaritásukat azzal a sok-sok millió fiatallal, akinek a legnyíltabb, legembertelenebb kizsákmányolás testet, lelket, szellemet nyomorgató légkörében kell felnőnie. A kolonializmus ellen vívott harc, az egyre szélesedő, tettekben megnyilvánult szolidaritás alapvetően megváltoztatta a gyarmati világ akkori képét. A hetvenes évek elején már az egykori gyarmatok többsége független állama lett. Az egykori gyarmati fiatalok nagy része tehát már szabad országban élt, de korántsem szabadon. A névleges függetlenség még nem hozta meg a gyarmati iga alól felszabadult népeknek a tényleges szabadságot. Az évszázados gyarmatosítás setét örökségei, az elmaradottság, a kulturálatlanság súlyos koloncait viselő népeknek meg kell vívniuk a maguk harcát az egykori kizsákmányolok új köntösbe öltöztetett törekvéseivel. A gazdasági, társadalmi, politikai függés árnyaltabb formái változatlanul létükben fenyegetik a saját lábukon megállni nehezen tudó országok népét, ifjúságuk oly régen várt boldogabb jövőjét. Ezért nem csökkenhetett egy pillanatra sem a nemzetközi szolidaritás ereje, sőt a világpolitika erővonalainak változásaival csak növekedett jelentősége. A harc azonban túlnőtt az egykori kereteken, a szolidaritás eszméje és gyakorlata már nem korlátozódhatott csupán a még gyarmati sorban élő fiatalokra, hanem szükségszerűen terjedt ki az ifjúságot sújtó mindenfajta elnyomás elleni harcra. Emiatt nyilvánították 1972-ben a gyarmati ifjúság harci napját nemzetközi ifjúsági szolidaritási nappá, amikor a világ haladó fiataljai újból közösséget vállalnak azokkal az ifjakkal, akik élethalálharcot vívnak az imperializmus, a fasizmus, a fajüldözés, a neokolonializmus erőivel Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában. <KS) Kitüntetések a MÁV-nál A múlt évi feladatok teljesítése és a szocialista munkaversenyben elért eredmények alapján értékelték a MÁV-nál a vasúti csomópontok, a főnökségek és a szocialista brigádok munkáját. A közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a Vasutasok Szakszervezetének Elnöksége a szegedi igazgatóság területén Kiváló vasúti csomópont címmel tüntette ki a kecskeméti csomópontot és az ottani pályafenntartási főnökséget; A kiskunhalasi vasúti csomópont a MÁV vezérigazgatójának és a szakszervezeti elnökségnek a dicsérő oklevelét kapta meg. A kiskunhalasi pályafenntartási főnökség, továbbá a bajai, a fü- löpszállási, a kalocsai, a kiskőrösi, a dunavecsei és a mélykúti állomásfőnökség vasútigazgatói és szakszervezeti területi bizottsági dicsérő oklevélben részesült. A szocialista brigádmozgalomban kiemelkedő eredményt elért kollektívák közül a kecskeméti vontatási főnökség Árpád nevét viselő kis közössége a Közlekedés, a posta és hírközlés Kiváló brigádja címet érdemelte ki. A kiskunhalasi állomás Petőfi kollektívája a MÁV Kiváló brigádja címet kapta meg. A halasi pályafenntartási főnökség Kossuth és a bajai állomás Jelky András közössége szintén a MffV Kiváló brigádja lett. Aranykoszorús brigádéremmel ismerték el a kiskunhalasi pályafenntartási főnökség Petőfi, a kecskeméti állomás Petőfi, a kiskőrösi állomás Kossuth, a dunavecsei állomás Ifjúság, a csengődi állomás Petőfi, a kecskeméti vontatási főnökség Gagarin és a kiskunhalasi szertár Zrínyi szocialista brigádjának tavalyi jó munkáját. A napokban átadásra kerülő kitüntető címekkel a vasútigaz- gatóság területén körülbelül 2 millió forint jutalmat is kiosztanak. A kitüntetett szolgálati helyeken a KISZ-szervezeteket is- megj utalmazzák. Óvjuk természeti értékeinket • Épül • Kiskunsági Nemzeti Park központja Kecskeméten. Az építők és a park vezetői bíznak abban, hogy az idén még átadásra kerfll. park területén meglevő néprajzi értékekről sem. Két év alatt hat régi tanyaépületet vásároltunk meg, ezekből hármat már helyreállítottunk régi formájában. A másik hármat az idén hozzuk rendbe. Ezek átmenő szállásként szolgálnak majd a kutatók számára. Erre a célra két iskolát is vásároltunk, Fülöpházán és Bu- gacon. Az előbbibe már beköltöztek a Budapesti Természettudományi Múzeum munkatársai, akik több évi munkával leltárba veszik a Kiskunsági Nemzeti Park élővilágát. Máris találtak több olyan növényt és állatot, amely csak itt él. Egyre emelkedik az idegenforgalom. Rövidesen újabb eligazító táblákat, feliratokat helyeznek el a tájékozódás megkönnyítésére. Megegyeztek a megyei idegenforgalmi hivatallal és az Expressz Ifjúsági Utazási Irodával turista- csoportok fogadására. Szakvezetők irányítása mellett ismerkedhetnek meg a vendégek a természet szépségeivel. Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, hogy a bugaci pásztormúzeumot öt világrész tízezer, hatszáz turistája látogatta meg az elmúlt esztendőben. A kun- szentmiklósi tájmúzeumnak ötezer vendége volt. — A természet szépségei a filmeseket is megihlették — mondja dr. Tóth Károly. — Tavaly Kikelet címmel a MAFILM .forgatott nálunk dokumentumfilmet, amelyet rövidesen vetítenek a mozikban. A megyei filmstúdió is készít természetfilmet a Kiskunsági Nemzet Parkról. Nemrég jelentkezett az ír televízió is forgatásra. Érthető ez az érdeklődés, hiszen a természetvédelmi területen az ősi paraszti életforma nyomai, a Duna—Tisza közi ősi növény-, és állatvilág a maga érintetlenségében megtalálható. K. S. Két évvel ezelőtt alakult a Duna—Tisza közén a Kiskunsági Nemzeti Park. Mintegy 30 ezer hektárnyi területen hat egységben. Nem összefüggő terület tehát, hanem mozaikszerűen helyezkedik el az Alföld közepén. Hozzátartozik még két tájvédelmi körzet és nyolc természet- védelmi terület, mintegy 8 ezer hektáron. A szétszórtságra jellemző, hogy a KNP1 két megyét, hét járást és huszonhat községet érint. Az idén kész lesz az új központ. Kecskeméten épül a Hankovszky-ligetben. Kivitelezője a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat. Dr. Tóth Károly igazgatóval, a nemzeti park feladatairól, a tervekről beszélgetünk. — A védett terület egy részén megmaradt a gazdálkodás. Az élővilágot, nem a látványossága, hanem természeti értéke miatt kell megóvni a pusztulástól. Ezért mindent megteszünk, hogy az ember beavatkozását a természet életébe minimálisra csökkentsük. A gyep- és legelőgazdálkodásnál például megegyezünk a mezőgazdasági üzemekkel, hogy mennyi vegyszert, műtrágyát használhatnak fel anélkül, hogy károsítanák az ősi növény- és állatvilágot, szennyeznék az élővizeket. Szikes tavaink, nádasaink tisztaságára nagyon ügyelünk. Sajnos, fordulnak elő szabálytalanságok. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet egyik majorjából szennyvíz került a Kisrét elnevezésű szikes tóba. Az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyeletével megvizsgáltattuk a szennyezés mértékét. Maximális károsodást állapított meg a felügyelet. Szerencsére nem ez a jellemző. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetősége igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a szakigazgatási intézményekkel, mezőgazdasági üzemekkel, vadásztársaságokkal. • A bugaci pásztormúzeum. Leltárba veszik a Kiskunsági Nemzeti Park élővilágát A szabadszállási vadásztársaságnak például mesterséges tavat építettek vadkacsa vadászás céljából, azzal a feltétellel, hogy a védett területen érintetlenül hagyják az állományt. Megegyeztek a kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezettel is. A Kondor-tő melletti kacsatelepüket egy kilométerrel arrább költöztették. — Az élővizek, a nádasok védelmének nagy jelentőségét bizonyítja, hogy nagyon szép madárvilág alakult ki. A nádasterületekről pedig sokkal nagyabb termést takarított be a vállalat. A nádvágást október 1-től február • A ritka természeti szépségű ősborókás egy része. 28-ig engedélyezzük Ez a termék igen nagy érték a népgazdaság számára. A igazgató az előbbiekhez hozzáteszi: — Nem feledkezünk meg a
