Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 27. PHAM VAN DONG PÁRIZSI LÁTOGATÁSA Történelmi ebéd az Elysée-palotában Szovjet-japán halászati vita NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Ünneprontás? A dien bien phu-i győztesek asztalánál helyet foglalt az egyik vesztes: Bigeard tábornok, aki egyike volt 1954-ben a dien bien phu-i katlanba ejtőernyővel ledobott és később fogságba került francia tiszteknek. Ugyancsak az Elysée-palota vendége és Pham Van Dong asztaltársa volt Messmer korábbi francia miniszterelnök, aki 1945-ben a Vietminh fogságába került (persze még miniszterelnöksége előtt). Az egyik illusztris vendég volt Etienne Mansch, Franciaország volt pekingi nagykövete, aki nagy szerepet játszott a párizsi vietnami—amerikai tárgyalások létrehozásában. Az Elysée-palotabeli ebéd azonban nemcsak a múlt felé mutatott, hanem már a jövő együttműködést is jelezte: az a japán halászok április 1-ig a korábbi feltételek mellett halásszanak. Feltételezték, hogy április 1-ig létrejön a két ország új ideiglenes halászati megállapodása. A józan megközelítés helyett a legnagyobb japán lapok és televíziós állomások fenyegetések özönét zúdították a Szovjetunió címére. A szovjetellenes kampány kezdeményezői számára szemmel láthatólag teljesen közömbös, hogy hibájukból a japán halászoknak származik kára. A Szovjetunió elleni fenyegetések, a nyomásgyakorlási kísérletek még soha nem vezettek eredményre — írja a Trud. Kitüntetett vállalatok, szövetkezetek események ft. sorokban BERLIN Jumzsagin Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének vezetésével jövő héten mongol párt- és kormányküldöttség látogat a Német Demokratikus Köztársaságba. VARSÓ Ágostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, aki hétfőn este érkezett hivatalos látogatásra Lengyelországba, kedd reggel megkezdte tárgyalásait Henryk Jablonskyval, a lengyel államtanács, elnökével. A tárgyalások első plenáris ülése után a déli órákban az angolai elnök Henryk Jablonski társaságában Gdanskba utazott. BELGRAD Belgrádban közzé tették a jugoszláv—angolai tárgyalásokról,, valamint Ágostinho Neto és Jo- szip Broz Tito megbeszéléseiről kiadott közös közleményt, amely rámutat arra, hogy a két államfő és pártelnök elítélte azokat „a külföldi kísérleteket, amelyeknek célja a haladó afrikai rendszerek szilárdságának. az aláásása”. Ágostinho Neto hivatalos baráti látogatásra hívta meg Angolába Joszip Broz Titót, aki a meghívást elfogadta. ADDISZ ABEBA Hétfőn elhagyta Etiópiát a kiutasított amerikai állampolgárok második csoportja. Az Egyesült Államok Addisz Abeba-i szóvivője közölte, hogy szerdáig minden amerikai elutazik Etiópiából, kivéve a kiutasítási végzés által nem érintett nagykövetségi beosztottakat és az úgynevezett Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatal mintegy 100 alkalmazottját. (UPI) KINGSTON Michael Manley jamaicai miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy visszavonják a tavaly június 19-én elrendelt rendkívüli állapotot. Mjnt közölte, az intézkedés hatálytalanításának pontos idejét Keble Munn nemzetbiztonsági miniszter a parlament nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságával egyezteti majd. (Reuter) KAIRÓ A Roz El Jusszef című egyiptomi hetilap cikkírója Washingtonból keltezett jelentésében érdekes hírről tudósít. Eszerint a CIA legfrissebb jelentése, amelyet Carter amerikai elnöknek adott át kiemelten foglalkozik az egyiptomi olajkinccsel. Ismeretes, hogy az utóbbi években nagy ütemben folyik az egyiptomi olajkutatás, és elsősorban a Szuezi-öbölben és annak partvidékén összefüggő olajmezőt tártak fel. A CIA-jelentés szerint az ország „valóságos olajtavon úszik” — írja a Roz El Jusszef cikkírója. Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A történelmet idézte az az ebéd, amelyet kedden adott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaságnak- hétfőn hivatalos látogatásra Párizsba érkezett miniszterelnöke tiszteletére. Az Elysée- palota ünnepi termében a kormány számos tagján kívül helyet foglal a száz meghívott között az elmúlt három évtized vietnami történelmének számos francia szereplője. A meghívottak között volt Jean de Sainteny, aki 1945-ben a Francia Köztársaság első biztosa, majd a genfi egyezmények után első főmegbízottja volt Hanoiban. A moszkvai Trud keddi nemzetközi szemléje nagy teret szentel a megoldatlan tengerjogi problémáknak, s ezen belül a Szovjetunió és Japán között felmerült halászati vitának. Bizonyos japán körök különösen az utóbbi időben szovjetellenes hangulatokat keltenek, s valóságos propagandaháborút folytatnak a halászati tevékenységgel kapcsolatos tárgyalások ürügyén. A Szovjetunió halászati övezetének 20Ö mérföldre történt kiterjesztéséről szóló határozat március 1-én lépett életbe, de a szovjet kormány engedélyezte, hogy A jelek sokasodnak. A legfrissebb fejlemény az a hír, amely szerint a Nemzetközi Valuta Alap mintegy ötvenmillió dollár hitelt szavazott meg Lisszabonnak. E szervezet ENSZ-égiszr- alatt működik ugyan, de a nagytőkével fenntartott kapcsolata és székhelye (Washington) megszabja politikai vonalvezetését is. A világszervezeti egyetemességtől meglehetősen távolálló testület ezúttal sem egyszerű pénzügyi tranzakciót hajtott végre, hanem politikailag erősen motivált műveletet, amely szervesen beleillik egy összehangolt stratégia terveibe. A hitel — a „gazdasági segítségnyújtás” nyugati megnyilvánulásaihoz hasonlóan — enyhén szólva nem mentes bizonyos feltételektől. A kikötések a szokásosak: a hitelt úgy kell felhasználni, hogy az a portugáliai szociális vívmányokkal szemben és a magántőke megerősödése irányában hasson. Mario Soares kormányfő az utóbbi időben számos nyugateurópai országban megfordult, legutóbb pedig az Egyesült Államok új elnökénél is járt. A válasz mindenütt egybehangzónak bizonyult: a Nyugat hajlandó bizonyos összegeket áldozni — legalábbis kockáztatni — „az egészséges portugáliai változások oltárán”. Az effajta kitételekkel mostanában — a fasiszta rendszer megdöntésének harmadik évfordulója táján — nemcsak a nyugati, hanem a portugál jobboldali sajtó is- tele van. Maga a köztársaság elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy „bátor reformokra van szükség”. Ha netán bárkinek kétsége lenne, milyen előjelű reformokról” van szó, az államfő világossá tette: „ki kell tárni a forradalom által eltorlaszolt kapukat”. Beszéljünk magyarul! Amiről szó van, az az ország további fejlődésének kulcskérdése. A feledhetetlen piros szegfűs forradalom után a fél évszázados sötétség országában ! megszületett Nyugat- Európa leghaladóbb alkotmánya és számos nagyszerű szociális vívmány. A haladás hullámhegye elé 1975 végén sikerült gátat emelnie a hazai és a nemzetközi jobboldalnak — most pedig visszájára akarja fordítani az egész folyamatot. Akik ezt őszintén feltárták, vállalták az ünneprontás ódiumát — éppen 1974 áprilisa szellemében. H. E. Aquitaine állami kőolajvállalat — amely részt kíván venni a vietnami kőolajkutatás megszervezésében — vezérigazgatója és a Renault Művek elnöke, Claude Vernier Palliez is jelen volt a vendégek között. Ami a hétfőn megkezdett tárgyalásokat illeti, a Le Matin de Paris értesülése szerint Pham Van Dong és Raymond Barre gazdasági és ipari együttműködési szerződés megkötésének lehetőségét vitatta meg. Egyetértés mutatkozott egy évente ösz- szeülő francia—vietnami vegyesbizottság létrehozását illetően is, írja a lap. Ezenkívül várhatóan kulturális és tudományos együttműködési jegyzőkönyvet ír alá a két fél. (MTI) ZAIRE Partizántaktika a nehézfegyverekkel szemben A zaire-i Shaba-tartományból érkezett hírek szerint folytatódnak a katonai összecsapások a marokkói—zaire-i csapatok és a tartomány felkelt lakosságának egységei között. Európai pilóták által irányított zaire-1 harci re- Dülőgépek bombatámadásokat intéznek a felkelők által ellenőrzött területek ellen. Ugyanakkor sikertelennek bizonyultak a kormánycsapatok azon kísérletei, hogy elfoglalják a katonai fontosságú Kapanga városát, amely 400 kilométernyire fekszik a „réztartomány” fővárosától, Kolwe- zit.ől. A felkelők számos összecsapásban partizán taktikát alkalmaznak a nyugati gyártmányú nehézfegyverekkel felszerelt kormánycsapatok ellen. A Mobutu- rendszert támogató csapatok közeledtének hírére a megtorlástól félő helyi lakosság jelentős számban hagyja el lakóhelyét, és a szavannák mélyébe, vagy a szomszédos afrikai országok területére menekül. Külföldi tudósítók értesülése szerint a marokkói—zaire-i csapatok az elmúlt néhány napban jelentős veszteségeket szenvedtek. Csupán Kolwezl városának két kórházában több mint 300 súlyosan sebesült katonát és-tisztet ápolnak. LIBANON Bejrutban csend, délen harcok Bejrútban kedden délelőtt hallgattak a fegyverek. A DPA jelentése szerint a palesztin fegyveresek betartják ellenállási mozgalom parancsnokságának utasítását és fokozatosan felszámolják harci állásaikat, Ezzel szemben egyhetes viszonylagos nyugalom után, ismét ösz- szetűzésekről érkeztek hírek Libanon déli részéből, az Izraellel határos területekről. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak hétfőn adták át a megye kiváló szövetkezete kitüntetést a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél. Ma a Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezet tagsága veszi át a Könnyűipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete kitüntetést. A Szegedi Postaigazgatóság tavalyi munkájáért ismét elnyerte a Kiváló Igazgatóság kitüntetést. Az ünnepséget melyet tegnap délelőtt tartottak Szegeden, a Ti- sza-szállóban, Keresztes Mihály, az igazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára nyitotta meg, s köszöntötte a résztvevőket, közöttük Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizotságának tagját, közlekedés- és postaügyi minisztert, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye párt-, tanácsi, szakszervezeti képviselőit. Ünnepi beszédében Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, amikor az 1975. évi munkáért kapták meg a Kiváló Igazgatóság kitüntetést, a posta dolgozói azt ígérték, hogy 1976-ban is szorgalommal, a lehetőségek Mint Moszkvában hivatalosan bejelentették, megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei május 11-én Genfben folytatják a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokat. A felek folytatják a SALT-meg- állapodás szövegének kidolgozásával kapcsolatos, a korábbi tárgyamesszemenő kihasználásával dolgoznak. A postások eleget tettek a követelményeknek, s ismét elnyerték a Kiváló Igazgatóság kitüntetést. Jelentősen javult a postai szolgáltatás. ötvenhat kézbesítői járásból tizenötöt gépesítettek. A nehéz fizikai munka könnyítésére, az ügyvitel gyorsítására mintegy 28 millió forintot fordítottak. Átadtak öt új postaépületet, s huszonegyet korszerűsítettek. Megfelelően gondoskodtak a postások munka- és életkörülményeiről. A lakásépítés támogatására 54 dolgozónak hárommillió forintot juttattak. Az eredmény nagyrészt a szocialista brigádok jó munkájának köszönhető. Az elmúlt évben huszonhat kollektíva tűzte célul a kitüntető cím elnyerését. Jelenleg a szegedi igazgatóságon 316 szocialista brigád dolgozik. Felszólalásában Pullai Árpád miniszter megköszönte a Szegedi Postaigazgatósághoz tartozó postások kiemelkedő munkáját,. s kérte őket; hogy a szolgáltatások további javítására törekedjenek. Az ünnepség végén a miniszter kitüntetéseket adott át a munkában példát mutató dolgozóknak és szocialista brigádoknak. lásokon a küldöttségek szintjén már megvizsgált, de meg nem oldott kérdések megvitatását. A felek arról is megállapodtak, hogy a küldöttségek genfi munkájának felújításával egyidejűleg folytatják a véleménycserét a megállapodás megkötését érintő és más szintű vizsgálat tárgyát képező kérdésekről is. (TASZSZ) Áz osztrák külügyminiszter Varsóban • Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke fogadta Willibald Pahr osztrák külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a lengyel fővárosban. (Telefoto — CAF —• MTÉ — KS.) Folytatják a SALT-tárgyalásokat w/jmf/MfmmmMfmfM/fmmmmmmmmMmmmmmmmMtmMmmmmmmfflmmMmmmmmmmmm, Napjainkban több mint 30 évvel a második világháború után szembeszökő ellentámadás alakult ki Közép-Európá- ban: egyfelől a politikai enyhülés sikerei, másfelől két fél óriási fegyverzetű hadseregeinek szembenállása a kontinens közepén. Katonai enyhülés Közép-Európában • Az európai közvélemény főleg a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokhoz kapcsolja ennek az ellentmondásnak a feloldásához fűződő reményeit. Mint ismeretes, az elfogadott alapelvek közé tartozik, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen kárt, a csökkentések kölcsönösek legyenek, az államok által vállalt kötelezettségek egyenlőek, s hogy egyik fél se jusson egyoldalú katonai előnyökhöz. Csaknem négy esztendővel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások, de lényeges eredmények Bécsben egyelőre nem születtek. Ügy tűnt, hogy kezdetben a tárgyalások idejére „befagyaszthatok” lennének, a fegyveres erők és a fegyverzet az elért szinten, amit a szocialista országok ajánlottak. A másik fél azonban nem fogadta el ezt a javaslatot, és folytatta katonai potenciáljának növelését a térségben. A Szovjetunió és a többi szocialista ország még 1973 őszén fontos megállapodás-tervezetet terjesztett elő, amely mindkét fél részéről a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet egyenlő, csaknem 17 százalékos csökkentését irányozta elő három esztendő leforgása alatt. Ezt a javaslatot nem fogadták el, noha a szocialista országok hajlandók voltak lehetséges ésszerű kompromisszumokra a nyugati résztvevőkkel. A szocialista országok arra törekedve, hogy a probléma ne súlyosbodjék, felszólította partnereiket, hogy a tárgyalások idején ne növeljék a fegyveres erőket. A Szovjetunió példát mutatott és immár évek óta nem növeli fegyveres erőinek létszámát. A felhívásra és a példa- mutatásra azonban a NATO-országok fegyveres erőik növelésével válaszoltak. • A múlt év februárjában a szocialista országok, figyelembe vévé a nyugati félnek a szakaszonkénti csökkentésre vonatkozó kívánságait, azt javasolták, hogy a csökkentést egyenlő alapon az első szakaszban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje meg, a többi résztvevő pedig „fagyasz- sza be” fegyveres erőinek szintjét és vállaljon kötelezettséget a fegyveres erők második szakaszban való csökkentésének határidejére és mértékére vonatkozóan. Ezek a javaslatok sem találtak megértésre. Ezzel szemben a nyugati résztvevők gyakorlatilag csupán egyetlen témáról beszéltek: a nem egyenlő mértékű, a Szovjetuniót illetően nem egyenlő mértékű csökkentésről. A Szovjetuniónak azt javasolják, hogy vonjon ki egy páncélos hadsereget teljes fegyverzetével együtt, amire az Egyesült Államok válaszként harmadakkora mértékben csökkentené katonáinak számát, ráadásul az egyes alakulatokból kiemelve, a fegyverzet korábbi szintjének megtartásával. Ami pedig a nyugat-európai tárgyalófelek és Kanada fegyveres erői és fegyverzete második szakaszban való csökkentésével kapcsolatos kötelezettségeket illeti, erről a nyugati javaslatban mégcsak említés sem történik. A nyugati) séma a NATO és a Varsói Szerződés szárazföldi csapatai számára azonos kollektív „plafont” irányoz elő — valamikor a meghatározatlan jövőben. Ám teljesen világos, hogy az ilyen „plafon” keretei lehetővé teszik egyes NATO-országok számára, hogy növeljék fegyverzetüket más szövetségeseik rovására. Ilyen lehetőséghez jutna például a nyugatnémet Bundeswehr — a NATO egyik ütőereje. A nyugati tárgyalófelek éppen ilyen lehetőség megszervezésére pályáznak, amit meggyőzően bizonyít, hogy nem hajlandók garanciákat adni arra, hogy részt vesznek a csökkentésben legalább a második szakaszban. • A szocialista országok a maguk részéről kifejezték azt a készségüket, hogy fegyveres erőik létszámát és fegyverzetüket méreteiknek megfelelően csökkentsék. A csökkentés konkrét időpontjaira is javaslatot tettek. Ugyanezt várják a nyugat-európai országoktól és Kanadától is. A kölcsönös kötelezettség megadná a szükséges garanciát arra, hogy a csökkentést teljesen végrehajtják. Egyelőre a nyugati fél egyhe-. tedével hajlandó csökkenteni az Egyesült Államok nukleáris robbanófej-készleteit és némileg az elavult célbajuttatási eszközök számát. Ez a javaslat elfogadhatatlan, mivel egyszeri jellegű, nem terjed ki más NATO-tagálla- mok nukleáris arzenáljára. Ezenkívül megvalósításának az a feltétele, hogy a szocialista országok elfogadják a megfelelő csökkentés egész nyugati sémáját. A tárgyalásokon a NATO-országok által elfoglalt álláspont egyelőre csupán egy dologról tanúskodik: arról a törekvésről, hogy egyoldalú katonai előnyökhöz ■«jussanak. Erőfeszítéseiknek ez a célja. Álláspontjuk azonban nem reális tényeken glapul, hanem propagandamítoszokon egyebek között a Szovjetunió „katonai fölényének” mítoszán. Ez jó példa arra, hogyan válik a politika a propaganda eszközévé. • Közép-Európában évek óta a két tömb fegyveres erőinek megközelítő egyensúlya áll fenn. A Nyugat és a Szovjetunió fegyveres erőinek struktúrájában a Nyugatéhoz képest meglevő és teljes mértékben megmagyarázható különbségekre rámutatva igyekszik azokat a Szovjetunió számbeli fölényének „bizonyítékaként” felhasználni. Teljesen valótlanok a nyugati félnek azok az állításai, miszerint a Közép-Európában állomásozó szárazföldi csapatok számában állítólag aránytalanság állna fenn . a NATO kárára. A szocialista országok által a csökkenés térségében állomásozó fegyveres erők, köztük a Varsói Szerződés tagállamai szárazföldi csapatainak létszámáról nyilvánosságra hozott adatok bizonyítják e nyugati állítások tarthatatlanságát. Ez év január végén Londonban Schmidt nyugatnémet kancellár és Callaghan brit miniszterelnök például arról beszélt, hogy a Szovjetunió és a Nyugat között, a korábbihoz hasonlóan, katonai egyensúly áll fenn, és semmi alapja sincs a félelemnek vagy- a pesszimizmusnak. Ezt Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter is megerősítette tavaly december végén, kijelentve, hogy: „A NATO Tégy veres erőinek közös potenciálja egyenlő a Varsói Szerződés tagállamai megfelelő potenciáljával.” Ügy tűnik, hogy most már mindössze annyi maradt hátra, hogy a realitás felismeréséről áttérjenek a fegyveres erők reális csökkentésére. De a Nyugat éppen ezt nem siet megtenni.' A szocialista országok már eddig is sok erőfeszítést tettek a tárgyalások sikere érdekében. Nem kétséges, hogy energiájukat és ez irányú fáradozásaikat a jövőben sem csökkentik. Ezt bizonyította az az új felhívás, amely- lyel Leonyid Bi/ezsnyev fordult a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusának emelvényéről a nyugati hatalmakhoz. „Ma még egyszer kijelentjük — mondotta —, készek vagyunk arra, hogy egészen a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás létrejöttéig nem növeljük a térségben állomásozó csapataink létszámát. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a NATO erői az említett térségben szintén nem növekszenek. • Fogadják el ezt a javaslatot tisztelt tárgyaló partnereink első reális lépésként a fegyveres erők csökkentése felé vezető úton, hisz ezzel senki sem veszít, a béke ügye, a népek biztonságának ügye viszont csak nyerhet.” L. Tolkunov az APN Sajtóügynökség elnöke „
