Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977. április 8. • PETŐFI NÉPE • I

A közrendről, a közbiztonságról

Több szakmás munkások

Nyilatkozott

a megyei rendőr-főkapitány

A megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Fehér Géza rendőr ezredest kereste fel lapunk főmunkatársa Gémes Gábor, s arra kérte, tájékoztassa lapunk olvasóit, a megye közvéleményét a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetéről.

KÉRDÉS: Milyennek ítéli

meg a megye közbiztonsági helyzetét?

VÁLASZ: — A megye közbiztonsági helyzete jó, lakossága nyugodt légkörben, szilárd és rendezett viszonyok között él és dolgozik. Az állampolgárok túlnyomó többsége törvénytisztelő, a szocialista együttélés szabályait betartja. Az elmúlt évben megyénkben a lakosság biztonságérzetét kedvezőtlenül befolyásoló súlyosabb bűncselekmények nem fordultak elő. A közbiztonsági helyzet megalapozottan kedvező megítélése mellett azonban beszélnem kell a negatívumokról, a nehézségékről is. Megyénk bűnügyi fertőzöttsége továbbra is kiemelkedően magas, meghaladja az országos átlagot. Az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt évben 4,2 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban az ittas állapotban történő járművezetés vétségének 15,6 és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények 20,9 százalékos növekedésében jutott kifejezésre. Egyes — a közbiztonságot lényegesen befolyásoló — bűncselekmények száma csökkent. Kevesebb volt a garázdaság, a hivatalos személy elleni erőszak, az erőszakos nemi közösülés és az egyéb nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma. A helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja többek között, hogy a megyében sajátosak a társadalmi, kulturális, települési viszonyok, kiterjedt a tanyavilág és igen jelentékeny az alkoholizmus.

Ezt két példával szeretném bemutatni. Az egyik, hogy változatlanul magas, 39,4 százalékos

— évek óta emelkedő — azoknak a bűnelkövetőknek a száma, akik a bűncselekményt alkoholos befolyásoltság alatt követték el. A másik, hogy a bűnelkövetők döntő többségének iskolai végzettsége nem haladja meg az általános iskolait, sőt egyes bűncselekmény-fajták — például rablás — esetében ennél is alacsonyabb. A bűncselekmények megelőzése érdekében rendszeresen értékeljük az elkövetők előéletét.

Adataink szerint az elmúlt évben a bűnelkövetők 38,6 százaléka büntetett előéletű és 11 százaléka visszaeső volt. A fiatalkorúak aránya az előző évhez viszonyítva csökkent.

KÉRDÉS: Melyek azok a főbb bűncselekmények, amelyek leggyakrabban előfordulnak a megyében?

—VÁLASZ: — A megye bűnügyi helyzetére az jellemző, hogy az összes bűncselekmények 52,5, a vagyon elleni 21,5 százaléka járművezetés ittas állapotban, tehát a két bűncselekménycsoport az összbűnözés 74 százalékát képviseli. A vagyon elleni bűncselekmények az utóbbi években emelkedést mutattak, ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok száma jelentősen , emelkedett. A népgazdaság elleni cselekmények

— főként a devizagazdálkodást sértő bűncselekmények, a vesztegetés, az adócsalás, az üzérkedés

— felderítését javítottuk, ezért több ilyen cselekmény miatt indult eljárás, mint korábban. Az e kategóriára jellemző rejtett bűnözést azonban az eddigi intézkedéseinkkel még nem sikerült megfelelően korlátozni, amihez hozzájárul az is, hogy megyénkben az ilyen cselekményeket a lakosság egy része nem is tartja bűnnek, sőt állandó jövedelem- forrásnak tekinti, mint például a tilos pálinkafőzést. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények több mint kétharmada lopás és betöréses lopás. A nem kielégítő vagyonvédelem gyakran

kínálja az alkalmat, lehetővé teszi, vagy könnyíti a társadalmi tulajdon megkárosítását. A szocialista szektorban, különösen a termelőszövetkezetekben vagyonvédelmi szempontból nem megnyugtató a tárolás, az őrzés. A társadalmi tulajdont károsító cselekmények mintegy 10—10 százaléka sikkasztás és csalás, említést érdemel,' hogy a csalások egy részét must- és borhamisítással követték el. Társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt több esetben állami vállalatok alkalmazásában álló és szövetkezeti tagsági viszonyban levő tehergcp- kocsi-vezetők ellen kellett eljárást indítani, mert a rájuk bízott gépjárművel „feketefuvart” végeztek. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnelkövetést lehetővé tevő ökok között még mindig fontos szerepet játszik a javuló, de távolról sem megfelelő belső és külső ellenőrzés. Szólni kell arról is, hogy egyes gazdasági vezetők az össznépi, a csoport és az egyéni érdek megítélésével kapcsolatos helytelen szemlélete is többször bűncselekmény elkövetéséhez vezet.

— Az összes bűnözésen belül igen nagy a személyi javak elleni bűncselekmények részaránya. E bűncselekmények nagyrésze azonban kisebb súlyú, alacsony kárt okozó vétség. A megyében évente mintegy 20 rablás fordul elő. E bűntettek sértettjei rendszerint ittas emberek és az okozott kár általában alacsony, ez azonban a véletlenen és nem az elkövetők szándékán múlott. Évenként mintegy 30 emberölés és kísérlete történik, s ezek főleg indulati eredetű cselekmények. Néhány esettől eltekintve, az elkövetők cselekményüket alkoholos befolyás alatt hajtották végre.

KÉRDÉS: Az összbűnözésen belül hogyan alakult és milyen államellenes, politikai jellegű bűncselekmények fordultak elő?

VÁLASZ: — A megye életére a nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkör a jellemző. Az elmúlt években súlyosabb állam elleni vagy politikai cselekmények nem történtek. Az előforduló kisebb súlyú állam elleni cselekmények száma viszont évről évre csökkenést mutat. Ezt bizonyítja, hogy a megyében az ilyen jellegű bűncselekmények száma 17,4 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. Hozzá kell tenni, hogy ezeknek a cselekményeknek indítéka elsősorban nem politikai jellegű volt, hanem azok elkövetése garázdasággal párosult. Jellemző ezekre az elkövetőkre az alacsony értelmi színvonal és a nagyfokú politikai tájékozatlanság. Szólni kell arról, hogy az elmúlt évben megyénkben emelkedett a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, azonban az elkövetők nem politikai célzattal rejtegettek fegyvert, vagy lőszert, hanem az általuk házilag készített, vagy talált fegyvert orvvadászatra használták fel. A korábbi évekhez viszonyítva azonos számban fordult elő tiltott határátlépés, illetve annak kísérlete, vagy előkészülete. Jellemző, hogy e bűncselekményt elkövetők többsége rendezetlen családi körülmények között élt, sokak közülük már bünÜNNEPI FORGALOM

Mentesítő vonatok, kisegítő buszok

tetve voltak és munkahellyel már hosszabb ideje nem rendelkeztek. Lakosságunk szemléletében bekövetkezett változásokra mutat, hogy a korábbi évekhez viszonyítva az útlevéllel külföldre kiutazók közül az ellenséges propaganda hatására kevesebben tagadták meg a hazatérést.

KÉRDÉS: A közlekedésbiztonság helyzetével összefüggésben lapunkban a közelmúltban megtartott megyei közlekedés- biztonsági tanács üléséről tudósítottunk. E kérdéssel kapcsolatban mit emelne ki? VÁLASZ: — Folyamatosan és rendszeresen értékeljük a közúti fegyelem és a közlekedésbiztonsági helyzet alakulását és ezek alapján határozzuk meg a szükséges feladatokat. 1976-ban is a korábbi évek törekvéseihez hasonlóan, a közlekedési fegyelem to- vábbszilárdítása, a közúti közlekedési balesetek megelőzése, a hatékonyabb Ismeretterjesztés, a nevelőmunka volt a fő célunk. Különös gondot fordítottunk az év elején hatályba lépett KRESZ érvényesülésének elősegítésére, biztosítására. A múlt évben megyénkben 1083 sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 8,5 százalékkal kevesebb, mint 1975- ben, ebből 123 halálos kimenetelű volt. A baleseteknél 22 esetben mulasztották el a kötelező segítségnyújtást. A csökkenés olyan feltételek mellett következett be, hogy mintegy 7500-zal növekedett a forgalomban levő gépjárművek száma és több ezren kaptak vezetői engedélyt. A balesetek mintegy 70 százalékának bekövetkezésében az ismert négy fő baleseti ok játszott közre: a baloldali közlekedés, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, valamint a sebes'ségkorlátozás túllépése. A gyalogosok viszont 26,2 százalékkal több balesetet filéztek elő, mint a korábbi évben.

— A közlekedési szabálysértést elkövetők felelősségrevonását a jogpolitikai elveknek megfelelően. méginkább differenciáltuk. Előtérbe helyeztük a figyelmeztetést és a helyszíni pénzbírságolást. Szabálysértési eljárást elsősorban a súlyos, balesetveszélyes szabálysértések elkövetőivel szemben indítottunk. A közlekedésbiztonság fokozásának egyik feltétele és a közlekedési fegyelem javításának egy igen hatásos eszköze a gépjárművezetői engedély visszavonása. A múlt évben 2471 jogosítványt vontunk be, ebből ittas vezetés miatt 1435-öt. A közlekedési fegyelem javítása érdekében havonta jelentős számban végeztünk egész megyére kiterjedő ellenőrzési akciókat. A megyei közlekedésbiztonsági tanács keretében hangoltuk össze a megye állami és társadalmi szervei ezirányú munkáját, a felvilágosítást és a propagandát.

KÉRDÉS: Kérjük, értékelje a rendőr-főkapitányság igazgatás- rendészeti szerveinek munkáját, amelyek feladatuknál fogva legszélesebb körben közvetlenül érintkeznek a lakossággal. VÁLASZ: — A bűnmegelőző, bűnüldöző munkánk mellett alapvető feladatunknak tekintjük a lakosság ügyeinek intézését. Tevékenységünk során biztosítjuk a szocialista törvényesség érvényesülését. a határidők betartását, a dolgozók igényeinek megfelelő,

kulturált és gyors ügyintézést. Az állampolgárok ügyintézésével kapcsolatos feladatok elsősorban az igazgatásrendészeti szerveinkre hárulnak. Ezzel kapcsolatban szólnom kell arról, hogy ezek a feladatok évről évre növekednek és a megfelelő munkaszervezés mellett is jelentős áldozatvállalást követelnek e szolgálat beosztottjaitól. Fokozta a munkánkat, hogy az elmúlt évben tovább növekedett a külföldre utazók száma, 1976-ban nyugatra 8727, Jugoszláviába 31 881, egyéb demokratikus országba 17 251 útlevelet és 9438 kishatárforgalmi engedélyt adtak ki. Jelentős munkát jelentett az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok ellátása is, 1976-ban 15 064 nyugati állampolgár érkezeit a megyébe. A lakosság ügyeinek gyorsabb intézését és egyszerűsítését eredményezte, hogy 1977. január 1-től a Jugoszláviába szóló útlevelek kiadását a rendőrkapitányságok végzik. A széles tömegeket érintő különböző engedélyügyi, személyi igazolvány, valamint szabálysértési tevékenységünket a lehetőségeknek megfelelően, kulturáltan, a lakosság megelégedésére végezzük. Ezt bizonyítja, hogy ezzel kapcsolatban a lakosság részéről panasz nem érkezett.

KÉRDÉS: Hogyan értékeli a rendőrség társadalmi segítőinek, az önkéntes rendőröknek a munkáját?

VÁLASZ: — A rendőri feladatok végrehajtásának társadalmi segítésében kiemelkedő helyet foglal el az önkéntes rendőri szervezet. Szinte átfogja az egész rendőri alaptevékenységet a köz- rendvédelmi, közlekedési, társadalmi tulaidonvédelmi. bűnügyi, ifjúságvédelmi szakterületeket. Megyénkben mintegy háromezer önkéntes rendőr végez kiemelkedő munkát a bűncselekmények, jogszabálysértések megelőzésében, az állampolgárok törvénytiszteletre, fegyelemre való nevelésében, a közrend, a közbiztonság fenntartásában. Ezek az önkéntes segítők rendőri szerveinkkel vállvetve, társadalmi munkában az elmúlt évben több mint hetvenezer alkalommal teljesítettek szolgálatot. Dacolnak az időjárás viszontagságaival, éjszaka és' ünnepnapokon egyaránt segítik a közrend és közbiztonság fenntartásit. Tevékenységük elsősorban a megelőzésre irányul, jelzéseket adnak a bűncselekményeket előidéző okokról, körülményekről, a veszélyes, konok bűnözök mozgásáról, életviteléről, a törvényeinket, szabályainkat megsértő állampolgárok tevékenységéről. Különösen jelentős a közterületeken az utca rendjét, a közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében végzett munkájuk. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt évben önkéntes rendőreink bűncselekmény elkövetésén tetten értek 39, előállítottak 86, és körözés miatt elfogtak 15 személyt. Az önkéntes rendőri szervezet jelentőségét aláhúzza, hogy 1975-ben a Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítőiről minisztertanácsi rendelet jelent meg, amely tovább növeli jogkörüket, de egyben fokozza felelősségüket is. Az önkéntes társadalmi segítők szerepe, tekintélye, az elmúlt évek során a lakosság körében jelentősen megnőtt. A társadalmi, tanácsi és gazdasági szervek mindinkább köztiszteletben álló ’és rátermett állampolgárokat delegálnak e felelősségteljes funkcióba és eredményes tevékenységükhöz biztosítják a feltételeket is. Mindezek azt bizonyítják, hogy hazánkban a közösség érdekében kifejtett önzetlen tevékenységnek a párt-, állami és gazdasági szervek előtt egyre nagyobb rangja, becsülete van.

— Rendszeresen figyelemmel kísérjük és értékeljük az önkéntes segítők tevékenységét, fáradságos munkáját és a kiemelkedő munkát végző személyeket külön elismerésben részesítjük — fejezte be nyilatkozatát dr. Fehér Géza rendőr ezredes.

• Érzésein szerint már időtlen idők óta nem cserélődnek a munkahelyek bejáratai fölé, vagy mellé kifüggesztett táblák; mármint azok, amelyek hírül adják, hogy „felveszünk ilyen-olyan-amolyan szakmunkást, felveszünk segédmunkást, felveszünk betanított munkást és kisegítőket, szóval: felveszünk mindenkit, aki csak jelentkezik. Érthető: a munkaerőkereslet és -kínálat tényeit, jelzőszámait, felesleges lenne ezúttal is elismételni.

Különösen azok a táblák gon- dolkoztatnak el, amelyek viszonylag kis üzemek bejáratai mellett olvashatók és — példának okáért —, tmk-műhelyükbe keresnek szakképzett embereket; a dolog természeténél fogva többnyire olyan munkásokat, akik úgynevezett rokonszakmákban dolgoznak; esztergályosokat, gyalusokat és marósokat — egyszóval forgácsolókat —', vagy villanyszerelőket és elektromos műszerészeket .... de nem sorolom tovább, mindenki, aki csak kicsit is járatos az üzemi életben, tudja, mire gondolok. Elgondolkoztatok ezek a hirdetmények azért, mert időről időre kezembe kerül a hivatalos statisztikai jelentés a két-, vagy éppen több szakmás munkásokról, pontosabban ezek számáról. A jelentés időről-időre nemcsak azt rögzíti, hogy egyes iparágakban hányán dolgoznak olyanok, akik több — általában két — szakmához is értenek, hanem azt is közreadja, hogy hányán nem gyakorolják a második szakmát.

• Ki hinné például, hogy vannak iparágak, ahol a szakmunkások több mint egyharmada két, sőt háromféle szakmához is ért, ám legtöbbjük csak az egyik szakmáját gyakorolja? Ami persze az esetek nagy részében érthető, hiszen a nagy sorozatokra, a tömeggyártásra berendezkedett műhelyek, üzemek — munkaszervezési okok miatt is — aligha engedhetnék meg maguknak, hogy X mondjuk egyik nap az eszteregapad, másik nap a marógép mellé álljon. De nem is ezekről a munkahelyekről beszélek, hanem azokról, ahol naÚj egészségház Tömörkényben

Április 1. és 5. között a vasút 124 mentesítő vonat segítségével zavartalanul bonyolította le a szokásosnál nagyobb hétvégi forgalmat, a Volán 2500 kisegítő járata 130 ezerrel több utast szállított el.

Lélegzetvételnyi szünet után ismét kettős ünnepi forgalomra készül a két nagy közlekedési vállalat. A mentesítő vonatokat már pénteken megindítják, szám szerint 36 szerelvény megy a legforgalmasabb vonalakon, s még szombaton is 31 vonat segít a menetrenden kívül az ünnepi utasforgalom zavartalan lebonyolításában. Az ünnepvégi csúcsforgalomra húsvét hétfőn számítanak, ezen a napon 34, kedden pedig 13 mentesítő vonatot terveztek. Miután a tavaszi szünet vége az idén a hét közepére esik, még szerdán is 13 kisegítő szerelvényt indítanak a diákok visz- szaszállítására.

A Volán — az időjárástól is függően — a tavalyinál nagyobb húsvéti forgalomra készül fel. Péntektől az ünnep végéig országosan 1500 mentesítő járatot állí- . tanak forgalomba, 70 ezer többletutas szállításával számolnak.

gyonis elkelnének a több mindenhez értő szakemberek. A karbantartó műhelyekről például, ahol gyakran azért késik egy- egy fontos gép, berendezés, javítása, mert — úgymond — „szűk a kapacitás”; nincs elegendő elektroműszerész, de ugyanakkor és ugyanabban a műhelyben dolgozik olyan villanyszerelő, akinek műszerészi oklevele is van. Csak hát ő, munkakönyvé és besorolása szerint villanyszerelő, második szakmáját esetleg csak munka után, maszekban gyakorolja ... Vagy gondolok az olyan kisebb üzemekre, ahol nagyon is megérné felkutatni az ilyen több szakmás szakembereket és úgy csoportosítani őket, hogy haszonnal gyakorolhassák több irányú szakismereteiket. Nemcsak az üzem, de sajátmaguk számára is haszonnal.

• A bértömeggazdálkodás — amikor a hiányzó, vagy a feleslegessé vált szakemberek bére a többiek között felosztható — ma már nemcsak kísérleti jellegű, hanem sok vállalatnál alkalmazott bérszabályozási módszer. Például az építőiparban, amely, ugye, súlyos munkaerőgondokkal bajlódik és ahol szintén megtalálhatók szép számmal többszakmás munkások. Netán érdemes lenne meggondolni, hogy miként hasznosíthatók ezek az emberek, no nem úgy, hogy két ember helyett dolgozzanak, hanem akként, hogy ha egyszer az egyik munkahelyen nincs éppen munka — és az ilyesmi, ugye, időnként előfordul? — akkor besegítenek egy olyan munkába, amihez szintén értenek. Anyagi elismerésükre a bértömegszabályozás lehetőséget ad, de a többféle szaktudás anyagi elismerésére egyéb lehetőségek is kínálkoznak. Így aztán mindenki jól járna ... és nem véletlen a feltételes módban való fogalmazás. Mert ehhez éppen csak az kellene, hogy a munkahelyek vezetői felismerjék és hasznosítsák ezt a belső tartalékot is. S ez esetben talán mégis csak változnának a munkahelyek bejáratai mellé kifüggesztett álláshirdető táblák.

V. cs.

Elsősegélynyújtó verseny

Kecskeméten a Béke téri Általános Iskolában reftdezte meg a Magyar Vöröskereszt Bács-Kis- kun megyei vezetősége a középfokú oktatási intézmények megyei elsősegélynyújtó versenyét.

Az egészségügyi vetélkedőn huszonnyolc iskola egyenként öttagú csapata — tehát összesen száznegyven tanuló — vett részt, két kategóriában: egyfelől a gimnáziumok, szaíkközépiskolák és szakmunkásképző intézetek, másfelől az egészségügyi szakközép- iskolák és szakiskolák növendékei. Számot adtak elméleti tudásukról, egészségügyi totószelvényt töltöttek ki; a gyakorlati feladatok során pedig betegszállításból, újraélesztésből, lélegeztetésből, vérzéscsillapításból, illetve -elállításból, törésrögzítésből stb. vizsgáztak a fiatalok.

A verseny legjobbjainak az első csoportban három bajai csapat — a III. Béla Gimnázium, a Bányai Júlia Kereskedelmi Szak- középiskola és a 609-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet „válogatottja” — bizonyult. A második csoport első három helyezettje a kiskunhalasi Szilády Áron Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a kecskeméti egészségügyi szakiskola két csapata.

A három-három legjobb együttes oklevelet és könyvjutalmat kapott, a kategóriagyőzteselfi pedig ezen felül jojot nyertek a Sopronban májusban megrendezésre kerülő országos döntőn való részvételre. J. T.

Űj könyvek a költészet napjára

• Tömörkény községben épült fel Csongrád megye egyik legkorszerűbb falusi egészsegháza. Falai között körzeti orvosi rendelő, fogászati szakrendelő, gyógyszertár és két orvoslakás kapott helyet.

(MTI-fotó: Tóth Béla felvétele—KS)

Ismét a könyvesboltokba kerül a Magvető Kiadó „Szép versek” című antológiája, amely a legújabb magyar lírából ad reprezentatív válogatást. A kötet a költészet napján féláron kapható majd.

Már az üzletekben van Wathay Ferenc Énekes könyvének hasonmás kiadása, amelyet a Magyar Helikon jelentetett meg.

Az Akadémiai Kiadó teszi közzé Vajda János összes műveinek harmadik kötetét. A könyv Vajda János nagyobb epikus alkotásait, és egyetlen — a súgópéldányban fennmaradt — Ildikó című drámáját tartalmazza.

„A magyar irodalom gyöngyszemei” sorozatban. Kozmosz-kiadásban jut el az olvasókhoz Sin- ka István mintegy kétszáz versét egybefoglaló válogatás. A hagyatékból publikált öregkori versek új színnel gazdagítják Sinka költő arcképét.

A költészet napja alkalmából — a Magvető és Szépirodalmi Kiadó 30 év sorozatában — jelenik meg Csanádi Imre Bástya és bátorság című kötete. Nagy László válogatott versei. Váci Mihály Százhúszat verő szív című versesgyűjteménye, s a Weöres Sándor alkotásait tartalmazó kötet.

Izgalmas vállalkozás Görgey Gábor Légifolyosó címmel megjelenő munkája; a kötet versei jól követhető történeti sorrendben épülnek egyetlen ciklussá.

Bukfencező múzsa címmel a Kozmosz-sorozatban lát napvilágot az a kötet, amelyben a világ- irodalom „jókedvű költeményei”,

a nonszensz, a groteszk és más közéjük sorolható vidám versek szerepelnek. Edward Lear és Weöres Sándor mellett Petőfi, Burns, Majakovszkij, Kosztolányi és József Attila néhány költeménye is helyet kapott a kötetben.

Pan Tadeus címmel a XIX. századi lengyel irodalom klasz- szikus remekét párizsi emigrációjában írta Adam Mickiewicz. Távol hazájától az 1830-as tragikus felkelés eseményei után á gyász, a kétségbeesés, napjaiban érett meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát.

Picasso-illusztrációkkal, a Magyar Helikon szerkesztésében jelenik meg Federico Garcia Lorca Cigány románcok című vers- fűzére, díszített bibliofil kiadásban, Nagy László fordításában. Hidas Antal Felhők kiáltanak című kötete a Magvető gondozásában lát napvilágot. A műfordításkötetben található Lermontov, Puskin, Majakovszkij, Jevtusenko és külön ciklusban Sev- csenkó versei.

Jót derülhetnek az apró olvasók Fazekas Mihály Ludas Matyijén, amely a gyerekek egyik legnépszerűbb olvasmánya a magyar klasszikus irodalomból. Ismét a könyvesboltokba kerül Weöres Sándor Ha a világ rigó lenne című kötete, amely felöleli a már óvodai és iskolai tananyaggá vált Bóbita teljes anyagát, a Zimzizimböl és a még gyermekvers kötetben meg nem jelentekből mindazt, ami új színt, témát, költői leleményt hozott. (MTI)