Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

1977. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 PONTOSAN, FEGYELMEZETTEN, TAKARÉKOSAN A szocialista brigádok tennivalói a termelésben, a művelődésben és a közéletben Az £pítők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban vasárnap befejeződött a szocialista bri­gádvezetők V. országos tanácskozása. Az el­nökségben helyet foglalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. AZ V. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS ÁLLÁSFOGLALÁSA KÉPERNYŐ Embert beszédéről.. A tanácskozás második napja reggel nyolc órakor a felszólalá­sokkal kezdődött. Köszöntötte a szocialista brigádok vezetőit Pász­tor Gariella, a KISZ KB titkára, és felszólalt többek között Ba- lazsits István műszerész, a Ba­jai Vízügyi Igazgatóság Kandó Kálmán szocialista brigádjának vezetője. A vitában elhangzottakat Gás­pár Sándor foglalta össze, meg­állapítva, hogy sok ésszerű, or­szágos jelentőségű javaslat hang­zott el, amelyeket mielőbb meg kell valósítani. Az összefoglaló után egyöntetű szavazással elfogadták a szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozásának állásfoglalását. Az állásfoglalásban a tanács­kozás küldöttei a mozgalom ne­vében magukénak vallják pár­tunk politikáját, az MSZMp XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejjett szocialista társadalom épí­tésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladásának legfőbb felada­taként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményező készség tömegmé­retű kibontakoztatását. A szocia­lista brigádmozgalom többet tesz és még többet akar tenni a köte­lességnél. Példát mutat, a mun­kában pontosságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra; a ha­ladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista bri­gádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javu­lásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a mun- káfíöz Síáló1' s'zöcialista viszont fejlődésében: Az'állásfoglalás fel-' hívja a brigádokat, hogy segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, vegyenek részt a mun­ka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerezze­nek érvényt a gazdálkodást elő­revivő kezdeményezéseik, javas­lataik megvalósulásának. Segít­sék saját munkaterületükön és környezetükben az anyaggal, az energiával, a berendezésekkel, a munkaidővel és a munkaerővel való ésszerű, takarékos gazdálko­dást. Növeljék a munka bizton­ságát, óvják egymás egészségét, javítsák munkakörülményeiket. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munka­körökben is meg kell szervezni a szocialista brigádokat. Hangsú­lyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben és következete­sebben vegyenek részt a szocia­lista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. A, továbbiakban az üzemi, ; a; munkahelyi demokrácia érvénye­sülésének^ .jelentőségét / ■ i hangsú­lyozza az állásfoglalás, kiemel­ve, hogy társadalmunkban szük­ség van minden dolgozó gondo­latára, javaslatára, véleményére. A tanácskozás arra kéri a szo­cialista brigádokat, hogy követ­kezetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket és ja­vaslataikat, igényeljék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollekti­vitás, az egymás iránti felelős­ség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szel­lem. Az országos tanácskozás küldöt­tei szükségesnek tartják, hogy a szocialista brigádok gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gon­dolkodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek többet a szocialista emberi értékek meg­becsüléséért és terjesztéséért. A szocialista brigádoknak köteles­ségük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezni magu­kat. Ennek folyamatos egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell a2 alapműveltség megszerzését, in­dokolt esetben a még magasabb szintű továbbtanulást. A kulturá­lis vállalásokat pedig mindenütt ahhoz igazítsák a brigádok, hogy ki hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. A szocialista emberré, szocia­lista brigáddá válás folyamatá­ban az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom mun­kájának minőségi fejlesztése meg­kívánja a formális vonások elle­ni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásít- ja és béklyóba köti az öntevé­kenységet, a kezdeményezőkész­séget. Szükséges, hogy növeked­jék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmei összponto­sítani, hogy a meglevő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztásők, a fegye­lemsértések száma, szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsú­lyozzák, hogy a szocialista brigá­dok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartá­sa, nem pedig a magtett vállalá­sok mennyisége alapján lehet. A formalizmus elleni harcban á bri­gádok igénylik a munkahelyi ve­zetők nagyobb segítségét, a bü­rokratikus jelenségek felszámolá­sát. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvé­seinek érvényesülését formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fékezzék. • Befejező részében az állásfog­lalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amely- lyel munkásosztályunk, termelő­szövetkezeti parasztságunk, értel­miségünk kívánja köszönten! a nagy ünnepet. A kezdeményezés egyben kifejezi a magyar mun­kások szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. A ta­nácskozás örömmel állapítja meg hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzet­közi visszhangot váltott ki, amelyben kifejezésre jut a szo­cialista országok munkásainak közös érdeke és felelőssége. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér- minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állásfogla­lását tanulmányozzák, és beszél­jék meg brigádértekezleten az állásfoglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. (MTI) Ez már beszéd! — csettintet­tem néhány hete, amikor az A hét riportere munkásokkal beszélge­tett. A megkérdezettek okosan, őszintén, velősen szóltak a szo­cialista brigádmozgalomról, napi tapasztalataikról. Fehérnek mond­ták a fehéret, feketének a feke­tét. Volt véleményük és ezt ke­rek perec közölték. Nevükön ne­vezték a dolgokat, elmaradtak a színtelen-szagtalan sóder-fordu­latok. Sorolták, hogy mi mindent kellene tenni bizonyos ügyekért, a cselekvéstől mentesítő, a tenni­valókat és a felelősséget elködö­sítő „lehetőségek biztosítása" és más, mihaszna sablonok ismé­telgetése helyett. (A munkások, parasztok ép nyelvérzéke meddig áll ellent a televízióból, rádióból, újságokból, értekezleteken napon­ta zúduló fertőzésnek?) A világért se várok szépelgést, mesterkéltséget. Ki ne tudná: cifra beszéd, hegedűszó. Akadé­mikus értekezést se hiányolok. Az azonban joggal megkövetel­hető, hogy a nyilvánosan szóló pontosan' követhetően mondja el gondolatait Ha nincs véleménye, ha nem akar, vagy nem tud ál­lást foglalni, ne álljon mikrofon, közönség, közösség elé. És egy percre se felejtse, hogy honfi­társaink többsége ma is a talá­ló közmondás szerint ítélkezik: embert beszédéről, ebet szőréről. Kétségbeejtően rákosodik hi­vatali, közéleti nyelvünk. A ma­gasröptű nyelvészeti szakcikke­ket kevesen olvassák, napi ta­pasztalataim szerint eléggé ha­tástalanok. (A rádió Édes anya­nyelvűnk sorozata ér a legtöb­bet, mert mindig a gyakorlatból indul ki, szemléletes példákat al­kalmaz.) Sűrűn előfordul, hogy a televízió nyelvművelő műsorai­ban joggal kifogásolt hibák szep- lősítik az okítást követő adáso­kat. Hányszor eszembe jut ilyen­kor ama egyszerű ember, aki csapzottan, megnyúzottan büsz­kélkedett a kocsmai verekedés után. „Háromszor ütöttem fejbe a kalapommal, míg ő csak egy­szer talált el a lőccsel.” A rákosodást említettem. Tíz A Játék a múzeumban vetélke­dőn sikeresen szerepelt a kecs­keméti Bányai Júlia Gimnázium csapata. Faragó Magda kitűnően felkészítette az együttest. Élvez­tük Kökény János, Kovács Géza, Horváth Attila, Szilágyi László közül kilencszer megrendezésre került a film, a színdarab, a ki­állítás, a zárszámadás, a helyes megrendezték helyett. Érdemes volna minderről tanácskozni, de a világért se tanácskozást tarta­ni. A munkásművelődés, a szo­cialista brigádmozgalom, az ara­tás helyett mindezek helyzetéről vitatkozunk. Húzogathatom persze cérnával a harangot, mire jutok? A tele­vízió szava azonban messzebb hallatszik. Vitray Tamás a minap helyte­lenül ragozott egy igét. Tévedé­sét felismerte, kijavította hibá­ját. Követendő példa! Tudom, ke­vesen érzik ennyire a felelőssé­get nyelvünkért, kevesen tudják, hogy „tévedni emberi dolog, de a tévedésben megmaradni balga­ság”. Vállalkozzon helyettük valaki más a szeplők eltüntetésére! Az újság, a televízió, a rádió sokak számára csalhatatlan. Miért cso­dálkozunk, hogy a helyes, termé­szetes kijelentő mód helyett mind többen használnak indokolatlanul feltételes módot. („Megkérdez­ném, elmondanám, bemutat­nám ... ”) Néhány évtizede az akkori sportláp következetes szóhaszná­latával kiűzte az idegen szava­kat sportnyelvünkből. (Üjabban sompolyog vissza egyike-másika, az Élet és Irodalom legutóbbi számában például a centerhalf.) Mit tehet a tévé? A riporterek — akinek nem inge... — pél­dájukkal ne hitelesítsék, terjesz- szék a rosszat. Tanuljanak, sza­baduljanak meg a beszédjükhöz tapadt nyelvi dudváktól. Kis odaf igveléssel, némi jó szándékkal gyors változások érhetők el. Mi legyen a csúnyán beszélő interjú-alanyokkal, akik csak „hivatalosan” tudnak? Az előze­tes beszélgetés során kérje őket a riporter a köznapi beszédre, ismételtessék meg a mellébeszé­lő, az ügyet szólamokba fullasztó nyilatkozatokat. A képernyőn sze­replőnek is az az érdeke, hogy minél előnyösebben mutatkozzék ország-világ előtt. leleményességét, tájékozottságát. Külön öröm, hogy a modern mű­vészeti irányzatokban is eléggé otthonosaknak bizonyultak a kecs­kemétiek. Megérdemelten sze­rezték meg a második-harmadik helyet. H. N. Képzőművészeti vetélkedő Hogy váratlanul ne érjen... Ügy hittük, talán az utolsó erőlködése volt a télnek az a né­hány napos havazás, amely után fagyott bimbók maradtak a fá­kon. Sajnos nem így történt. Vá­ratlanul ismét visszatért a hideg, sok gondot okozva a mezőgazda­ságnak. Mindannyian aggodalom­mal figyeljük, hogyan vészelik át a korai tavaszban virágba borult gyümölcsösök a rügyfakadáson túljutott szőlőültetvények, a ve­tések a téliesre fordult időjárást. Erről beszélgettünk Csorvási Sándorral, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatójával. — Mindig tanul valamiből az ember — mondja az igazgató. — A március végi és a legutóbbi fagyok minket is érzékenyen érintettek. A kárt ugyan még nem lehet megállapítani, annyit azonban feltétlen, hogy a bibe, valamint a porzó egy része meg­bámult. Főként a csonthéjasok­nál szembetűnő ... Reméljük azonban, hogy nem ismétlődik meg az elmúlt esztendő, ami­kor a május eleji fagy 40 ezer mázsa szőlőnket vitt el, vagyis ennyivel termett kevesebb. Ez több millió forint veszteséget je­lentett. — Hogyan védekeztek ... ? — Március 29-én és 30-án, ami­kor a legalacsonyabb volt a hő­mérséklet — mínusz 4—6 Celsi- us-fokot is mértünk — ködgyer­tyákat égettünk az ültetvényeken. A permetezőgépeket is munkába állítottuk. Vízzel szórtuk a fálfát, hogy párolgásával védje a nö­vényt a lehűléstől. Mint március­ban, a napokban is az ágasegyhá­zi és a jakabszanasi gyümölcsöse­inkben kellett legjobban véde­keznünk. Az időjárás alakulását továbbra is figyelemmel kísérjük, megszerveztük az állandó fagyvé­delmi ügyeletet, így bármikor ké­szen állunk arra, hogy csökkent­sük a fagy károsító hatását. — Ügy kezdte, hogy mindig tanul az ember. — A tavalyi és az idei kedve­zőtlen időjárás figyelmeztetett bennünket. Jövőre időben meg­szervezzük a fagyvédelmet, hi­szen nem kevesebbről, mint csak­nem 100 hektár kajsziról, őszi­barackról, szilváról, meggyről, több mint 450 hektár almáról és majdnem 850 hektár szőlő termé­sének megóvásáról van szó. Ter­vezzük, hogy kísérleti jelleggel bevezetjük az olaj- és gázkály­hával történő védekezést is. En­nek megvalósításában a kutatóin­tézetek segítenek, szaktanáccsal látnak el bennünket. Ez halaszt­hatatlan, mert a tervidőszak vé­géig újabb 200 hektár szőlőt és ugyanennyi gyümölcsöst telepí­tünk. Ezen kívül a szomszédos gazdaságokkal még közös telepí­téseket is tervezünk Mindehhez megkezdtük a tereprendezéseket, a talajelőkészítést. B. Z. Az Egyesült Államok az elnökválasztás után Ipper Pál, a televízió főmunka­társa a TIT kecskeméti járási szervezetének meghívására négy ankétot vezet ma és holnap. Ked­den délután Szabadszálláson a fegyveres erők klubjában találko­zik az érdeklődőkkel, este 6 óra­kor a nagyközségi pártszékház­ban kezdődik a _tanácskozás. Szerdán délelőtt 10 órakor La- josmizse nagyközség Tanácsa klubjában rendeznek ankétot, délután 3 órakor kerül sor Ke­rekegyházán az érdeklődéssel várt tanácskozásra. Az összejö­veteleken elsősorban az amerikai elnökválasztás után kialakult külpolitikai helyzetről, az USÁ és a Szovjetunió között eddig kötött egyezmények jelentőségé­ről, s az ezekkel kapcsolatos tár­gyalásokról cserélnek véleményt. Délszláv folklórszemle Bácsalmáson Egy hónapja sincs még annak, hogy a bácsalmási művelő­dési ház színpadán közönség elé léptek Bács-Kiskun német, szlovák és délszláv amatőr együttesei és szólistái, a hagyo­mányossá vált nemzetiségi találkozó keretében. A látottak és hallottak emléke bizonyára elevenen élt még a helybeliek­ben, amikor szombaton este újra eljöttek az intézménybe, hogy megtekintsék az első délszláv folklórszemle résztvevői­nek produkcióit. Az országos verseny területi elődöntőjén Bács-Kiskun és Csongrád megye legjobb csoportjai szerepel­tek, összesen mintegy kétszázan. Az elődöntő előtt Rádity Veli- mir, az MDDSZ titkárságának tagja mondott beszédet szerb- horvát nyelven. Elmondta, hogy a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­val, a Népművelési Intézettel, a Kórusok Országos Tanácsával és a SZÖVOSZ-szal közösen hirdet­te meg a pályázatot az országos fesztiválon való részvételre. En­nek célja, hogy a hazai dél­szláv ének- és táncmozgalom to­vább erősödjön, az anyanyelvi kultúra ápolása további sikere­ket eredményezzen, s a csopor­tok művészi törekvései az eddi­ginél nagyobb támogatást kapja­nak. Az amatőr mozgalom széle­sedésére jellemző, hogy a fel­hívásnak kereken harminc együt­tes tett eleget, sok száz szerep­lővel. Az elődöntőket négy he­lyen: Tökölön, Szentgotthárdon, Mohácson és Bácsalmáson tart­ják. Ezeken dől el, hogy kik ve­hetnek majd részt július 2-án és 3-án a Baján sorra kerülő or­szágos döntőn. A beszéd után elsőnek a felső- szentiváni ifjúsági csoport mutat­ta be műsorát, majd a horvát népviseletbe öltözött vegyes tánccsoport aratott nagy tapsot hatásos, több szólamú éneklésével és pergő ritmusú táncaival. Őket követték a bajaiak: a legények virágfűzéres kalapban, a leányok tarka főkötőben, karjukon jelleg­zetes, színes szalagokkal. Bunye- vác táncukkal méltán érdemelték ki a közönség szűnni nem akaró tapsát. Az Alsóvárosi Népfront­kor Délszláv Együttesének sze­replése után a hercegszántóiak a „Rozmaringkötözés” című éne­kes-táncos népi lakodalmi játé­kot mutatták be. Ismétlődő sike­reiket főként annak köszönhetik, hogy a kisiskolások, felnőttek és egészen idősek együtt tudnak forró hangulatot teremteni a színpadon és a nézőtéren. A továbbiakban a garai és a bátyai délszláv együttes tagjai szórakoztatták a szép dalok és táncok kedvelőit. Az előbbiek bu- nyevác táncokat mutattak be, az utóbbiak viszont a még napja­inkban is élő s meg-megújuló helyi népi szokásokat elevenítet­tek meg lendületesen, megragadó kedvességgel, hamisítatlan és gyönyörű népviseletben. A látottakat Keszler Máriának, a Népművelési Intézet munkatár­sának elnökletével szakmai zsűri értékelte. A többi elődöntőn szü­letett eredményekkel való egybe­vetések után határoznak majd az illetékesek arról, hogy kik kép­viselhetik községüket, városukat, illetve megyéjüket a bajai or­szágos találkozón. V. M. • A felső képen: a bajaiak bunyevác tánca. • Hatásos ▼olt a deszkiek látványos műsora. • Részlet a herceg­szántól együttes lakodalmas jelenetéből. TÁNCPK POMPÁZÓ NÉPVISELETBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom