Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 19. VÁLTOZOTT A SZEMLÉLET (1.) Sokféle segítség a tenyésztői munkához Régi gépek - tegnapi termékstruktúra __ Az 1972-ben hozott, a szarvasmarha-tenyésztést segítő intézkedések határozott irányvonalat jelöltek ki számunkra. A megyei állattenyésztési felügyelőség párt-alapszervezetének vezetősége is több taggyűlésen foglalkozott a teendőkkel. Állattenyésztőink kezdetben idegenkedtek a keresztezésektől, a tejelő típus formájától, á fekete színtől. Ragaszkodtak a hústermelésben kiváló hegyitarka, végtelen heterogén állományukhoz még akkor is, ha a szakosított telepen egy-egy tehéntől 1500—2000 liter tejet tudtak csak fejni. Előfordult, hogy 10—15 forintba került a termelőszövetkezetnek £gy liter tej előállítása. Nem volt könnyű a régi szemléleten változtatni. A felügyelőség alapos felkészülés után jelentős szakmai segítséget nyújtott a gazdaságok keresztező munkájának előkészítésében. Eleinte csak az úgynevezett fajtafinomítást célzó cseppvér keresztezések terjedtek el, majd később a megfelelő termelési szinten álló tenyészetekben a fajtaátalakító, illetve az új fajtát előállító keresztezésekre is sor került. A remények beigazolódtak. Ahol a magyartarka állomány tejtermelése mintegy 3000 liter körül volt — a keresztezéseket csak ilyen szinten álló tenyészetekben célszerű végezni — ott •ezer liter átlagos tejtermelés-növekedést jelentett a nagyobb genetikai érték, illetve annak kihasználása. Természetesen a fajtaváltás még nem old meg mindent. Ezzel egyidőben javulnia kell a takarmánytermesztési és felhasználási technológiának. Szükséges növelni a lucerna vetésterületet, illetve fokozni a terméshozamot. A jelenlegi vetésterület kétszerese lenne kívánatos ahhoz, hogy a megnövekedett fehérjeszükségletet tömegtakarmánnyal ki lehessen elégíteni. A felügyelőség többször kapott olyan feladatot, hogy működjön közre felülvizsgálatokban. Áz volt a tapasztalatunk, hogy ezeket annak ellenére, hogy megalapozott, ésszerű javaslatokat tártak a gazdaság vezetősége elé, mindaddig nem vették komolyan, míg az intézkedéseket a párt- és tanácsi vezetők számon nem kérték. Ahol . rendszeresen beszámoltatták, ellenőrizték a vezetőket, megváltozott a szemlélet. A megyében a szarvasmarhalétszám jelenleg 137 ezer darab, ebből 56 ezer tehén. A megye — a helyenként mostoha állat- tartási körülmények ellenére — az országban a harmadik helyen van, így jelentős szerepet tölt be a tej- és hústermelésben. Tejtermelő körzetnek jelölték ki. 1980- ra 164 millió liter tejet kell termelnie 53 ezer darabból álló tehénállomány mellett. Ezenkívül 11 ezer darabból állna a húshasznosítású állomány. Ha ez mind nagyüzemi létszám lenne, az előirányzott tervteljesítés nem okozna különöItatásos borjúnevelés. Szerkesztői üzenetek G. M., Orgovány: A szerkesztőségünkhöz érkezett levelében közölteket kivizsgáltattuk az Illetékesekkel, akik megállapították, hogy a munkahelyén tanúsított gyakori fegyelmezetlen magatartása és a munkából való többszöri igazolatlan távolléte miatt szüntette meg az ön munkaviszonyát a helyi Sallai Termelőszövetkezet. Bár ezen intézkedés ellen a megadott határidőn belül nem nyújtotta be panaszát. azzal mégis foglalkozott a közös gazdaság munkaügyi döntőbizottsága. Minthogy a tárgyaláson — melyre szabályos Idézést kapott — nem Jelent meg személyesen, s a védekezését írásban sem támasztotta alá tényekkel, ezért a bizottság a rendelkezésére álló információk alapján hozta meg a tsz- határozattal egyetértő döntését tavaly június végén. Az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezhetett volna a megyei munkaügyi bíróságnál, ám ön nem élt e Jogával, holott most is fenntartja sérelmét. Ezek után csak egyetlen lehetősége van: ha a Jogorvoslati kéréssel kapcsolatos mulasztását elfogadhatóan megindokolja, igazolja. fellebbezését a késedelmesség ellenére Is megtárgyalja az említett igazságügyi hatóság. Hegyi Ferenc, Kecskemét: A ..hírős” városban levő Tudomány és Technika Háza a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kis- kun megyei Szervezetének kezelésében van Leggyakoribb vendégei a szervezet keretében működő húsz tudományos egyesület, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagjai, ám a kiállítások, vagy egyéb tömegrendezvények idején bárki betérhet oda. Tekintettel arra. hogy ön és felesége nem ilyen alkalomból akart bejutni a gazdag szakkönyvtárral és ízlésesen felszerelt társalgóval is rendelkező épületbe, ezért a portástól — belépési okmányuk híján — jogosan kaptak figyelmeztetést a házirendre vonatkozóan, mely klzárla a nem egyesületi tagok ott-tartózkodá- sának lehetőségét. Ilyen kellemetlenségben nem lesz többé részük, ha megkapják a valamelyik egyesület, vagy a TIT-tagJaként igényelt igazolványt. mely állandó belépésre jogosít. K. E.: Szocialista társadalmunk lényegéből következik, hogy hazánkban sohasem maradhat magára, támogatás nélkül a bajbajutott, a rászoruló ember. Nos, az ön rövidke — csupán egyetlen mondatnyi — leveléből arra következtetünk, hogy nehéz szociális körülmények között él. á mielőbbi segítségre van szüksége. Ez utóbbi érdekében azonban csak akkor működhetünk közre, ha részletesen tájékoztat bennünket Jelenlegi helyzetéről, élet- körülményeiről és közli teljes nevét. valamint a pontos lakcímét. Várjuk az újabb levelét! „K. község háztulajdonosa” Jelige: A hatósági vizsgálat során kiderült, hogy az önnek és házastársának közelmúltban is tapasztalt életmódja erősen kifogásolható S mert kisgyermek is van a családjukban, a szükséges otthoni körülmények kialakítása céljából többször látogatták meg lakásukon a helyi tanács munkatársai. akik sohasem zaklatás végett érkeztek. hanem azért, hogy javaslataikkal. intézkedésükkel a segítségükre legyenek. Reméljük, őket nagyobb megértéssel fogadják a Jövőben, de bízunk abban is. hogy önök mielőbb megteremtik a normális családi élet feltételeit 1 Kedves István. Baja: Mint arról az Állami Biztosító Bács-Klskun megyei Igazgatóságától értesültünk, az olajjal szennyezett városi közúton történt motorbalesetével kapcsolatos kárát rövid időn belül megtérítik. A másik ügyét illetően közöljük, a csoportos élet- és balesetbiztosítás — a CSÉB — az önkéntességen alapul, vagyis mindenki tagja lehet, aki elfogadja és betartja feltételeit, de bárki bármikor ki is léphet onnan, ha úgy dönt. Értesülésünk szerint ön is CSÉB-tag volt. s miután bejelentette illetékeseknek a tagsága megszüntetésére vonatkozó szándékát, a havi tagdíjat továbbra is levonták béréből. Ez kétségkívül súlyos adminisztrációs hiba. melynek korrigálása — tehát a jogtalanul visz- szatartott pénz kifizetése — érdekében a biztosító helyi fiókja fog haladéktalanul intézkedni. Molnár Tamásné, Kalocsa: Kérdésére válaszolván közöljük, hogy azt a dolgozó nőt illeti meg a gyermekgondozási segély, aki a szülését közvetlenül megelőző másfél éven belül ösz- szesen tizenkét hónapig állt munkaviszonyban. Természetesen munkaviszonynak számít a táppénzes állomány is. On — a levelében foglaltak alapján — szintén jogosult a GYES-re. s a fizetés nélküli szabadság kiadását illetve a segély folyósítását a munkahelyén kell igényelnie. Tlsóczky Györgyné. Harkakötöny: Panaszát — miszerint egy ismeretlen vadász nemcsak a mezei vadakat irtla okkal, ok nélkül, de a környéki házak udvarában található kutyákat, macskákat is — kivizsgálták az illetékesek. de kellő bizonyftékok. adatok híján sajnos nem derült fény az elkövető személyére. Mindettől függetlenül felhívták a kiskunhalasi ME- DOSZ Vadásztársaság intéző bizottságának a figyelmét, hogy a lövőben tegyen meg mindent a hasonló esetek megelőzésére. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 sebb erőfeszítést. Sajnos, az össz- tehénállomány 43 százaléka még mindig a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságokban van, s ez a létszám az elmúlt három év alatt 13 százalékkal csökkent. Azzal kell számolnunk, hogy az egyre emelkedő állami támogatások és a szövetkezetek segítsége ellenére további mérséklődés jelentkezik. A középtávú terveket vizsgálva megállapítható, hogy általában a népgazdasági, valamint a helyi igényeknek megfelelő fejlesztést irányoztak elő a nagyüzemek. Jelentkeznek azonban gondok is. Egyes gazdaságok nem a lehetőségükhöz mérten fejlesztenek. Ismerve a mezőgazdasági nagyüzemek tenyészanyág igényét — amely szükséges a tehén- állomány pótlásához, a fejlesztéshez. valamint a tbc-mentesí- tésekhez —, véleményünk szerint saját szaporulatból ezt nem tudják megoldani. Éppen ezért, továbbá a kistenyésztők kedvének fokozása céljából, évek óta rendszeresen felvásároljuk a háztájiakban felkínált állományt. A borjúkat az úgynevezett nagyüzemi üszőnevelő telepeken tartjuk, illetve vemhesítjük. Eddig több, mint tízezer magyartarka üszőborjú, valamint 1700 hols- tein-frizzel keresztezett magyartarka üszőborjú került felvásárlásra. Különösen jelentősnek tartjuk a háztáji tehénállomány keresztezését és a szaporulat nagyüzemi módon történő felnevelését. Ezzel egy-egy mezőgazdasági szövetkezet fajtaváltását meg tudjuk gyorsítani. Módot és lehetőséget adunk az állománycse- rés tbc-mentesítések üzemi igények szerinti legmegfelelőbb kivitelezéséhez. A háztáji állomány csökkenésének mérséklése céljából alapvető feladatunk a felkínált szaporulat teljes felvásárlása, az állami támogatások hiánytalan kifizetésé. Falugyűléseken adtunk megfelelő információt az állami támogatásról, a tenyészanyag beszerzésről, értékesítésről. Tavaly már fajtabemutatót is rendeztünk, valamint ismertettük a kistenyésztők munkáját segítő gépeket, berendezéseket. A helyszínen biztosított vásárlási lehetőséggel igyekeztünk ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységet kifejteni. A háztáji és kisegítő gazdaságok tenyésztő munkáját segítő tevékenységünk folyamatos. (Folytatjuk.) Bense Ferenc a megyei állattenyésztési felügyelőség pártalapszervezetének titkára Távoli országok útjain A szovjet „Szovtranszavto” szállítási vállalat emblémáját a világ számos országában Ismerik. Kamionjai halat és polietilént, élővadat és műszereket, könyveket és elektronikus számítógépeket, s még ezernyi más árucikket szállítanak külföldre. Az utóbbi években az uj útvonalak beindításával és új szállítástechnikai eszközök — például konténerek — alkalmazásával egyre jobban megélénkült a vállalat tevékenysége. Ä Szovtranszavto jelenleg több, mint száz külföldi céggel áll üzleti kapcsolatban, s gépkocsijai Európa és Ázsia húsznál több országába szállítanak különféle árukat. Különösen gyorsan fejlődnek a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai közötti közúti szállítások. így például 1970 és 1975 között a Magyarországgal lebonyolított forgalom ötszörösére, az NDK-ba irányuló szállítások volumene pedig 3,5-szörösére emelkedett. (BUDAPRESS— APN) MEGHÍVÓT kaptam néhány napja. Sorai nem az újságírónak, hanem a magánembernek szóltak. Hajdani tanítóim egyike, arra kért, látogassam meg azt a műhelyt, ahonnét jó ideje elszármaztam, s most ő is búcsúzik: végleg nyugdíjba megy. Ebből az alkalomból szeretné még egyszer maga köré gyűjteni azokat, akik nála tanulták a mesterséget; szeretné megkérdezni tőlünk — mire vittük, hasznát vettük-e tanácsainak. Lenne is mit tanulságul összegezni a találkozóról, de- hát én most nem egyéni életsorsok, életpályák kataszterét szeretném fölmutatni — inkább másról beszélnék. Arról, hogy mi történt, s mi nem a régi műhelyben, hogy utoljjára törölgettem meg az akkor sem új, de még ifjonti masinát: egy százhúszas esztergapadot. Ennek bizony több mint tizenhét esztendeje — és bizony elgondolkoztató tapasztalás. hogy a százhúszas ma is, ugyanott áll az ablak mellett, ahol én elhagytam. HA KITERJESZTJÜK a vizsgálódás határait az ország valamennyi hasonló munkahelyérd, sok helyen fogad hasonló kén. Legalább is erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal felmérései. melvek szerint 1969-ben 14.5 év volt a szerszámgépek átlagos életkora Magyarországon, s azóta ez a helyzet csak rosz- szabbodott. Ma a gépipar forgácsoló gépeinek jóval több mint egyharmada 20 évnél régebbi, tíz százalékuk pedig harminc, vagy több mint harmincéves, pedig az ideális legfeljebb hét-tíz év lenne! Hogy mindez mit jelent forintban — íme: az állami nagyiparban a nullára leírt, elhasználódott, de termelő gépek értéke 11,4 milliárd forintot tett ki 1969—1970-ben. Tavaly a gépmatuzsálemeknek az értéke már elérte a harminckilencmillárdot. A fura . gépműemlékvédelem nem olcsó. A gépjavítás horribilis ösz- szegekbe kerül! Figyeljünk csak a számokra: 1970-ben a 11,4 milliárd értékű nullára leírt géppark fenntartására majdnem 17 milliárd forintot költöttünk. 1975— 76-ban megközelítőleg 25 mil- liárdot. Ha csupán ez sürgetné az észszerű fiatalítást, ez is elég lenne. Ám — bármily hihetetlen — a mind nagyobb összegű javítási költség a legkisebb tétel azon a '’'"ián. amelyet a gépmatuzsálemek miatt fizetünk. Elemzések szerint sokkal nagyobb ennél az elmaradt haszon, amelyre éppen az új, korszerű gépek révén tehetnénk szert. Könnyű belátni, ha az elavult esztergapad helyébe modernet állótanak, az új gép gyorsabban megbirkózik a feladattal. mint a régi. MIÉRT HÁT ILYEN aggasztóan nagy az öreg gépek aránya? Ha alaposabban belenézünk a vállalatok kártyáiba, érdekes felfedezésekre tehetünk szert. Arra például, hogy az eszközlekötési járulékot az állóeszközök nettó értéke utón kell fizetni és ez — mi tagadás arra ösztönözheti az igazgatót, hogy minél tovább tartsa az olyan gépeket,, melyeknek csak eszmei értéke- van, tehát nullára írtak. Hallani olyan esetekről, ahol kifejezetten ilyen eszközöket keresnek, hogy velük balanszírozzák a nagyon drága új CN-gépek tartását... Ez tehát nyomós pénzügyi ok. De van itt más gond is, gyanítom, ez az öreg gépek divatjának legalapvetőbb indítéka: a megmunkáló eszközök és az általuk, készített termékek között szoros- az összefüggés. A korszerűtlen, idejétmúlt esztergagépeken' csak idejétmúlt, korszerűtlen terméket gyárthatunk — és igaz ez; fordítva is. Amíg a termékszerkezet tegnapi — addig ehhez a termék- szerkezethez a tegnap gépei kellenek. Ezek felelnek meg a legjobban, Mert hiába állítunk be csupa automata gépet az alacsony technikai színvonalú termékek gyártására akár több műszakban is — a gyártás eleve nem lehet hatékony, legfeljebb csak aránytalanul drága: a korszerűtlen terméknek nincs jó ára. A DOLOG TEHÁT úgy fest, hosv a régi gépeket, termelőeszközöket nagyrészt a tegnapi termékstruktúra marasztalja. A bűvös körbe azonban valahol feltétlenül bele kell nyúlnunk, méghozzá radikálisan. A kérdés nagyon összetett feladatot fogalmaz meg: a szerkezetváltozásét, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a régi termék helyett újat kell gyártani, új módszerekkel és új gépeken. M. I. „SZEREZTÜNK ZONGORÁT, DOBOT, TROMBITÁT, KLARINÉTOT” Adalékok a KISZ történetéhez Szabó Gyula emlékezik Azoik a KISZ-tagok, akik március 21-én Kecskeméten a Tanácsköztársaság emlékművénél tettek fogadalmat 1962-ben és 1963-ban születtek. Szabó Gyula az első kecskeméti KlSZ-alap- szervezet titkára után mondták: „Én ... a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, elvtársaim előtt fogadom, hogy a párt és a KISZ zászlajához mindenkor hű leszek ...” Az egykori KISZ-vezető, most 54 éves, a felszabadulás után hegesztő-lakatosként szervezte a győri MÁVAG-ban a MA- DISZ-t, utána Budapesten a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalmat. 1947 őszén hat hétig tanult a Kósa István Országos Ifjúsági Vezetőképző Iskolán. Ezután lett Budapesten a MÁVAG nagyüzemi SZIT-bizott- ságának függetlenített titkára, a KMP üzemi végrehajtó bizottságának és a nagyüzemi szak- szervezeti bizottságnak a tagja. 1948 őszén a SZIT-központ szervezési osztályának alosztályvezetője; 1949-ben szervezője a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének Kecskeméten és a környező megyékben; az ő irányításával készültek itt a VIT-re. Később Budapesten a Beruházási Bank dolgozója DISZ-alapszervezeti titkár, az V. kerület DISZ végrehajtó bizottságának és a nagybudapesti DISZ- bizottságának tagja. 1955-ben érettségizett és a Beruházási Bank megyei fiókjához került Kecskemétre. Az el- ,lenforradalom alatt bujkált majd november 4-e után részt vett a párt újjászervezésében, később a Forradalmi Ifjúmunkás Mozgalom indításában. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata alapján többekkel együtt a kommunista ifjúsági mozgalom létrehozásán fáradozik. 1957. márciusára így emlékezik: — Sajnos, abban az időben nehéz volt a szervező munka, mert még a becsületes fiatalok is tartózkodóak voltak; nekünk nagyon nyíltan ki kellett mondani, hogy mit miért akarunk. Vitatkoztunk, győzködtük az embereket. Nagy türelem, sok energia kellett ahhoz, hogy 1957. március 21-én a Czolner téri pártházba eljöjjön az a száz-százharminc fiatal. A munkánk nem volt eredménytelen, mert emlékezetem szerint ftyolcyan-kilenc- venen alá ÍS írták a belépési njHllatkóz'atöt.' A*KiS2“ 'Mégyéí ideiglenes szervező bizottságának a titkára Romsics Ferenc tartott az egybegyűlteknek tájékoztatót a KISZ feladatairól. Nagyon jól sikerült. Ott volt közöttük Hegedűs Feri bácsi és Szili István 19-es veterán, mindketten a KIMSZ-ről beszéltek. Az új KISZ-tagok hét tagú vezetőséget választottak, ennek én is tagja lettem, majd a vezetőség engem bízott meg a titkári teendők ellátásával. Harmincnégy éves voltam, de bizony isten fiatal, s azért voltak tapasztalataim. Ügy határoztunk akkor, hogy két hét múlva összejövünk, s elkészítünk egy féléves munkatervet. Gazdag, vonzó programot állítottunk össze, a taggyűlés elfogadta. Emlékszem az első rendezvényünkre, amelyen Ság- vári Ágnes, Ságvári Endre testvére volt a vendég. Lelkesített bennünket, kicsit eltöltött romantikával is. Sokáig beszélgettünk, megerősített bennünket abban, hogy igenis tudunk hatni a fiatalságra. A másik vendégünk Kulich Gyula édesanyja volt. Később összejöveteleinkre, rendezvényeinkre tömegével jöttek akik nem voltak KISZ-tagok, persze tartottunk nyílt if júsági napokat is. Volt KISZ—Komszomol találkozó. Az egyik taggyűlésen fölvetődött, hogy legyen klubélet, erre mi rendeztünk irodalmi esteket, amelyeken fiatal színészek vettek részt: Ady, Tóth Árpád, József Attila költeményeit ssrat saw®» viszont zenekar nagyon kellett volna. No. szereztünk egy zongorát, később dobot, trombitát, klarinétot, és akik tudtak ezeken játszani, zenekart alapítottak. Még egy tanárt is felkértünk, hogy segítse őket. Nagy hatása volt ennek abban az időben is a fiatalokra, mert később már más zenekarok is maguktól eljöttele nekünk játszani; mi mindenkit szívesen fogadtunk és szimpatikus lett a KISZ-mozgalom. Többen felajánlották, hogy szerveznek az üzemekben is alapszervezeteket. Május 15-étől a KISZ megyei bizottságának politikai munkatársa lettem, majd 1958. január 1-től a Kecskemét járási KISZ-bi zottságé, Horváth Ig- náccal dolgoztunk, ő volt a titkár, most a járási pártbizottság első titkára. Én a házasságomat is az ifjúsági mozgalomnak köszönhetem, feleségem Szöllősi Mária a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályán volt oktatási felelős, így ismerkedtünk meg, a mozgalomból... — Számomra a küzdelmek, sikerek is örök emlékek maradnak, s igazán kívánom a mai KISZ-tagoknak is, hogy szerezzenek igazi, egy egész életre szóló élményt az ifjúkommunista mozgalomban. Most, húsz év után március 21-én én olvastam fel a fiataloknak a fogadalmi szöveget. Hát, ez nagyon meghatott, nagyon szép volt. Csaté Károly A RUHAGYÁRTÁST SEGÍTI Eröműprogram a Fogarasi-havasokban • A textilipar korszerűsítésének egyik jelentős beruházása valósult meg a lőrinci Vattagyárban: megkezdte próbaüzemelését a közbélést gyártó üzem. A konfekció-iparban mindjobban elterjedő ragasztásos technológia nélkülözhetetlen segédanyagát eddig tőkés országikból vásárolták a felhasználók. A jövőben az üzem évi hétmillió négyzet- méternyi termékéből még exportra is jut. Romániában 1977-ben 63,1 milliárd kilowattórára növelik a vil- lamosenergia-termelést. Az energiatermelés növelésében jelentős szerepe lesz a Fogarasi-havasokban épülő erőműveknek is. Már több mint tíz éve szolgáltatja itt az áramot az ország harmadik legnagyobb, Gheorghiu-Dejről elnevezett, 220 megawattos villamos erőműve, amely az Arges folyón, feszített tempóban, négy év alatt • épült fel. A szakemberek véleménye szerint a Fogaras-hegység folyói nem túl nagy, de viszonylag olcsó erművek építésére alkalmasak. Az Argesen immár három erőmű dolgozik — a Gheorghiu- Dej, a Birsan és a Cumpenita — és további tíz épül. A másik, lényegesen nagyobb energiarendszert a Fogaras-hegy- sék másik oldalán, az Olt folyón építik fel. Ide huszonkét erőművet terveznek, ezek közül egyelőre még csak a simnicu-vilceai működik, de további négy építését már megkezdték. Románia erőműépítési programjában igen jelentős szerepe ■ van a Szovjetunióval való együttműködésnek. Az ország villamos energiájának negyven százalékát a szovjet közreműködéssel épített vagy bővített üzemekben termelik. Az együttműködés egy újabb állomása iesz a Prut határfolyón egy közös hidroenergetikai és ön— tözési komplexum — amely Cos- testi Stinca körzetében épül, a készülnek már a szovjet segítséggel épülő első román atomerőmű tervei is. Románia energiatermelése a jelenlegi ötéves terv végére 70—80 milliárd kilowattóra lesz, a 90-es ■ években pedig eléri a 110 mil- liárdot. (BUDAPRESS—AGERPRESS) I
