Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. március 10. Nagyobb hatáskört! Kábelhíd, a Dnyeperen A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésén — a szóbeli beszámolóban hangzottak el a következő mondatok: „A rendelkezésre álló bérkereteket a keretgazdálkodást folytató egységeknél bérfejlesztésként az év elején osszák fel...” Majd később : „ ... Amikor az új besorolást végrehajtják, mérlegelve a szaktudást, a végzett munkát, a munkakörülményeket, minden esetben kérjék ki a bizalmiak véleményét, egyetértését. Érvényesíteni kell itt is a bizalmiak fokozott felelősségét. A szakszervezeti egyetértési jog azt fejezi ki, hogy a bizalmi nélkül, a bizalmi mellőzésével, vagy akarata ellenére nem lehet a dolgozók egyéni bérét megállapítani.” A felszólalók is foglalkoztak a bizalmiak megnövekedett jogkörével, illetve annak szükségességével, hogy fokozott segítséget is kell adni a bizalmiaknak a kibővült hatáskör felelősségteljes érvényesítéséhez. Ha csupán az iménti mondatokban jelzett, mondhatni, napjainkban sorra kerülő béremelési feladatokra gondolunk, belátjuk, hogy időszerű a segítség hangsúlyozása. Mert való igaz, hogy lassan egy esztendeje jelent meg a bizalmiak — úgy is kifejezhetjük — régi jogait visszaállító határozat, s azt a bizalmiak „többlépcsősen” áttanulmányozták, értékelték, megtárgyalták, — dé annak érvényesítése hem megy mindenütt és már- ról holnapra zökkenőmentesen. Mert miben is áll a bizalmiak döntő szerepe a bérpolitikai elvek személyekre vonatkozó konkrét meghatározásában? Induljunk ki abból, hogy a gazdasági vezetőé a döntési hatáskör a bérek emelésénél. Az eljárás menete a következő. Tudja, hiszen erről a bizalmival együtt tájékozottnak kell lenniük, mekkora az igazgató és az *zb egyetértésével meghatározott keretösszeg. Ennek erejéig név szerint kidolgozza javaslatát, és azt írásban átadja a bizalminak. Ügy,_ hogy a bizalminak is megfelelő idő álljon rendelkezésre a javaslat átgondolásához. Iti emlékeztetünk rá, hogy tehát menynyire sarkalatos pontja a bizalmi tevékenységének munkatársainak képesség, szaktudás, szorgalom, — összefogva — munka szerinti megítélése. A bizalmi — felelősségteljes mérlegelés alapján egyezteti véleményét a gazdasági vezetővel — a javaslat fölött, személyek szerint. Nyilván, adódhat vita, mert álláspontjuk eltér egyes személyekről. Ez nem baj, hiszen elvtársi, szaktársi vélemény- cserével úgy juthatnak közös nevezőre, hogy egy-egy dolgozó társuk értékelésében egymástól is megismerhetnek olyan új vonásokat, melyekről eddig esetleg nem tudtak. Amivel még „pontosabban” áll előttük a kép. Egyetértésüket végül mind a ketten aláírásukkal igazolják. Persze, a vita ellenére s után is lehet még egyes szaktársakról véleménykülönbség. E néhány eltérő esetről a felsőbb gazdasági vezető és szakszervezeti szerv dönt. Amikor a bizalmi s a gazdasági vezető egyetértésre jut, a közös döntés értelmében állnak javaslataikkal a dolgozók elé. Ez kölcsönösen emeli tekintélyüket, s jelzi határozottságukat, hogy erkölcsileg, politikailag, munkajogilag azonosan vállalják a felelősséget egyetértéssel hozott döntésükért. Ez így elmondva simának, egyszerűnek látszik. A tapasztalatok szerint azonban egyrészt nem mindenütt magyarázták még meg a középszintű ■ gazdasági vezetőknek az egyetértési jog érvényesítésének módját, másrészt lassú ütemben halad a hatáskörök decentralizálása. Jóllehet, ezt a szakszervezetek már hosszú ideje szorgalmazzák, — országosan, tehát megyénkben is. Ha pedig késik, elmarad a közvetlen munkahelyi vezetők hatáskörének bővítése, azaz a bizalmi partnere, a művezető, főművezető nincs mindig felruházva döntési joggal, nehezebb, komplikáltabb a bizalmi egyetértési hatáskörének érvényesítése ... Ezért sürgetni keil a vállalatokat a középszintű gazdasági vezetők hatáskörének növelésére. De a kibővített bizalmi hatáskör jelentőségét, súlyát fejezi ki, hogy amennyiben a vállalat, üzem, intézmény, hivatal magasabb egységének vezetője jogosult intézkedésre, a bizalmi egyetértését ebben az esetben is érvényesíteni kell. A felsőbb partnernek is a bizalmival egyetértő véle- ménvt kell kialakítani, és azt szinu mir* kö ös javaslatot kell előteijesztcai. Most csak bérkéi ésekkel ösz- szefüggésben szóltun, a bizalmiak nagyobb hatásköréről, ár, ebből is kitetszik, hogy minőségi változást jelent a t almi — tehát a szakszervezeti m -lkában is. L I. • FELKÉSZÜLTEK A NAGYOBB FELADATOKRA Cselekvési program Szabadszálláson A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet pártalap- szervezetének taggyűlésén is megtárgyalták az elmúlt év gazdaságpolitikai cselekvési programjának végrehajtását, és meghatározták az idei 4 feladatokat. A beszámoló megállapította, hogy a gazdaság kommunistái és a pártonkívüli dolgozók egyaránt mindent megtettek, hogy csökkentsék az elemi csapások okozta károkat, és pótolják a kieséseket. Sajnos, az időjárás rendkívül befolyásolta az elmúlt eszendei gazdálkodást. • A Szovjetunió legnagyobb kábelhídja köti össze a Dnyeper két partját Kijevnél. A város hatodik hidja egy körút része, amely az Obolonyi lakótelepet öleli körül. Az ukrán főváros e sűrűn lakott negyedét a legrövidebb úton köti össze a zöldövezettel, így nagymértékben tehermentesíti a belvárosi utakat. A híd szélessége 30 méter, egyszerre 120 teljesen megrakott teherautó haladhat át rajta. (Foto: APN—KS) Sági József, a pártalapszerve- zet titkára elmondja: — A kalászosokból az előző évhez viszonyítva hét és félszázalékos emelkedést értünk el. Kevesebb termett viszont a kukorica vetőmagból, szójából, napraforgóból, lucernából. A kiesést főként az aszály okozta. Tavaly először foglalkoztunk fűszerpaprika-termesztéssel, több, mint 120 hektáron 158 mázsa átlagtermést értünk el. Beléptünk a fajszi .Kék Duna Termelőszövetkezet által kezdeményezett termesztési rendszerbe. Csaknem 30 hektáron zöldpaprikát is termesztettünk, 181 mázsát szedtünk hektáronként. Nem vagyunk megelégedve az állattenyésztéssel, annak ellenére,' hogy a hízómarhából a bárányeladásból és tyúk- valamint kacsatojásból a tervezettnél többet értékesítettünk. Tavaly lépett be a termelésbe a szabadszállási öntözőfürt, amely elősegítette 1100 hektár terület mesterségesen történő csapadékellátását. Ily módon összesen 2700 Automatizált „csirkegyárak” A szovjet élelmiszeripar egyik intenzíven fejlődő ágazata a csirkenevelés. Az országban jelenleg több mint 600 szakosodott csirkegyár működik. A tizedik ötéves tervben jelentősen fokozódik a szárnyashús- és tojástermelés. Több új csirkegyár építését irányozták elő, korszerű, nagy termelékenységű berendezésekkel bővítik a jelenlegieket. Csupán Litvániában több mint husi" szakosodott állami gazdaság és tizenhat kolhoz foglalkozik a mrnyashús és tojás nagyüzemi eló/Uítécival. Nemrég kezdte még munkáját a ajsjadori bojler csirkegyár első részlege. A korszerű üzemben valamennyi termelési folyamatot gépesítették és automatizálták. Olyan mértékig, hogy még a táplálékot sem emberek adják az állatoknak. Munkájukat gépek helyettesítik. És ez a gyár valamennyi termelési folyamatára jellemző. . Az új üzem nemrég adta át az első 400 tonna szárnyashúst az iparnak. Hamarosan beindítják a gyár második, majd a harmadik egységét; ezzel Litvánia egyik legnagyobb csirkegyárává fejlődik az üzem. Évente 5500 tonna szárnyashúst. és 8,8 millió tonna tojást szállít majd a kereskedelemnek. (BUDAPRESS—APN) KÉT BRIGÁD EGYÜTT A szocialista címért A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységében dolgozik a tizenegy tagú, Bánki Donát nevét viselő autószerelő brigád. Ok már megszerezték az ezüstkoszorús jelvényt, ám az év elején úgy döntöttek, hogy újabb vállalást tesznek. Kuti László brígádvezető, aki egyben garázsmester is, erről a felajánlásról a következőket mondta: — A vállalatnál 17 tehergépkocsi, ebből hét különleges, öt autóbusz és 85 egyéb jármű, pótkocsi, daru, targonca javítása hárul ránk. Ez év januárjában úgy döntöttünk, hogy a közúti járműveket úgy készítjük fel az időszakos műszaki vizsgára, hogy azokkal szemben nem merül fel kifogás, de még észrevétel sem. Nem volt könnyű ennek a vállalásnak eleget tenni, hiszen a 22 közúti jármű évenként 35 ezer kilométert tesz meg egyenként, s ahhoz, hogy ezek a járművek mindig üzemképesek legyenek, nem elegendő a szerelők jó munkája. Itt kapcsolódik be a gépkocsivezetők munkaverseny-felaján- lása. A gépkocsivezetők, akik részt vesznek a Vezess baleset nélkül versenymozgalomban, arra tettek ígéretet — s ezt eddig teljesítették is —, hogy járműveikkel 120 ezer kilométert tesznek meg főjavítás nélkül. Gyakorlatilag ezt az elhatározást sem köny- nyű végrehajtani, ugyanis ezek a járművek 9—10 tonnás, 12—13 méter széles vasszerkezeteket szállítanak nap mint nap, ám akad köztük 24 méter hosszú vasszerkezet is. S ha ehhez még elmondjuk azt is, hogy a vállalat valamennyi szállítási feladatát — a vasúton kívül természetesen — saját gépkocsijaikkal bonyolítják le, már egészen más képet kapnak. A gépkocsivezetők összességében negyedévenként egy-egy járművel 6425 tonna árut fuvaroznak az ország minden részébe. A múlt évben, de ez év első két hónapjában sem történt ezekkel a gépkocsikkal baleset, sőt a múlt év utolsó negyedében, • Mihálovics Zoltán és Gubacska István a kormányszerkezetet javítja. • Jobb oldali képünk: Kuti László brigád vezető — balra — Szabó István szerelővel Almási Péter gépkocsivezetőnek a gépkocsi hibáját mutatják. összesen 3522 liter üzemanyagot takarítottak meg. A Tóth László nevét viselő szocialista címért küzdő brigád vezetője Juhász József, aki immár 30 esztendeje gépkocsivezető, s természetesen van tekintélye. Mi a titok nyitja, ha egyáltalán titokról lehet szó, hogy a gépkocsivezetők ilyen eredményesen dolgoznak. Erre Kuti László, a szerelők brigád vezető je adott felvilágosítást. — Valóban nincs titok, ugyanis rendszeresen megtartjuk minden egyes gépjárműnél 1500— 2000 kilométerenként az egyes szemlét. A kisebb hibákat, tönkrement alkatrészeket ilyenkor kicseréljük, s a kettes szemlén, 12 000—15 000 kilométer között, már a nagyobb karbantartásra is jut idő. Visszatérnék a vállalásunk teljesítéséhez. Ebben az évben hét darab 9,6 tonnás Skoda-Die- selt és egy pótkocsit készítettünk fel időszakos műszaki vizsgára. Kifogás egyik ellen sem merült fel, sőt a vizsgabiztosok — akik ezzel eléggé fukarkodnak — még dicséretüket is kifejezték a jó félkészítésért. Ügy vagyunk mi ezzel, hogy a járműveknek nemcsak műszakilag, de esztétikailag is megfelelőnek kell lennie, s ezért valamennyi kocsit újjáfestjük. A műszaki vizsgára való felkészítéssel egyidejűleg a szállítás sem szenvedhet csorbát, ezért egy-egy járművet hat nap alatt készítenek fel, s Nagysolymosi Sándorral, a vállalat szállítási vezetőjével pontosan, ütemterv szerint szabják meg a szállításból javításra kivont gépkocsit. Mi a helyzet az alkatrészhiánnyal, hiszen erre nagyon sok vállalat autójavító műhelye, részlege hivatkozik, nemcsak a szállítási feladatok megoldása közben, de még a műszaki vizsgán is. — Anyag- és alkatrészhiány nálunk is van — mondta mosolyogva Kuti László —, de ezért a járművek nem állhatnak le. Nálunk az egész brigád újító, s a múlt évben ötven újításunkat fohektár vált öntözhetővé. Vásároltak 14 önjáró öntözőberendezést. Az egyéb beruházások között érdemes megemlíteni az 5 ezer négyzetméter alapterületű műtrágyatároló színt. Az idén 8—10 százalékos termelésnövekedést szeretnénk elérni. Nem lesz könnyű feladat. — Ügy fogalmaztuk meg, hogy tovább javítjuk a gazdasági munka pártellenőrzését. Fokozott figyelmet fordítunk az üzem- és munkaszervezésre, a fegyelem megszilárdítására, a termelékenység növelésére, a gazdaságosabb termelési módszerek bevezetésére — magyarázza Sági József. A feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrzi a pártalap- szervezet mellett működő üzem- gazdasági munkacsoport a vezetőséggel együttműködve. Minden negyedévben értékeli a feladatok végrehajtását és erről tájékoztatást ad. Az idén elsősorban a zöldség- termesztésben lépnek előre. A cselekvési programban nagy súly- lyal szerepel ez az ágazat. — A zöldségnövények vetésterületét megközelítően 80 százalékkal növeljük. Az elmúlt évhez képest 150 vagonnal több árut szeretnénk értékesíteni. A fűszer- paprika vetésterületét megközelítően 200, a zöldpaprikáét 80 hektárra növeljük. Mivel a kézi munkaerőnk egyre csökken, törekednünk kell a gépesítésre. Művelő és betakarító berendezéseket szerzünk be, hozzákezdünk egy szárító építéséhez, amely lehetővé teszi egyes zöldségfélék — fűszerpaprika, zöldbab — félkész termékként történő értékesítését. Az állattenyésztési tervekben a juhászat és a baromfi ágazat fejlesztése szerepel. Nagy tartalék a versenymozgalom. A pártszervezet szorgalmazza a szocialista brigádok csatlakozását a csepeliek és a hartaiak kezdeményezéséhez. A legfontosabb célok — mint a pártalap- szervezet titkára elmondja — a munkaidő jobb kihasználása, a minőség javítása, a takarékosabb gazdálkodás. Ezek szerepelnek a vállalásokban. A cselekvési programot rövidített formában a termelőszövetkezet üzemi híradója is közli. A feladatokat tehát minden tag ezúton is megismerhette K. S. ■■■■■■■ gadták el, vezették be. A kényszer, az alkatrészhiány teszi azt, hogy gondolkozzunk, s bizonyos alkatrészeket magunk állítsunk elő, illetve helyettesíteni tudjunk. A brigád valamennyi tagja részt vesz szakmai továbbképzésen, vetélkedőn, s már erre az évre 4700 forintunk van betétkönyvben, amelyet a brigád közös újításainak jutalmaiból gyűjtöttünk ösz- sze. Mondani sem kell, sok gyárban, üzemben jártunk tapasztalatcserén, hogy méginkább bővítsük szakmai ismereteinket. Két brigád, amely egymásra van utalva, eredményesen tevékenykedik azért, hogy a gyár, a nagyobb közösség ^feljesítse a tervben előírt feladatokat. Közben ők sem járnak rosszul, hiszen már az önmagában büszkeség, hogy az általuk kijavított, vagy vezetett járművek mindig üzemképesek, készek a szállításra. Ebben pedig minden brigádtagnak jelentős érdeme van. Géme« Gábor A KRESZ nem írott malaszt! A Magyar Közlöny 1975. évi 7. számában jelent meg a közúti közlekedés szabályairól szóló — és a tavaly január elseje óta érvényben levő — 1/1975. (II. 5.) KPM—BM. számú együttes rendelet, melynek úgynevezett függelékében olvasható, hogy a járda: „az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló — az. úttest^ tői szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott — része.” E definícióból logikusan következik az egyik legalapvetőbb KRESZ-tud- nivaló, miszerint a járdát tilos igénybe venni gépjárművel. A tilalom persze akkor éri el célját, ha azt mindenütt betartják. Ilyesféle helyzet azonban még a megyénkre sem jellemző. Olvasóink jóvoltából jelenleg is tudunk két olyan helységről, ahol az említetteket csupán írott ma- lasztként tisztelik. Íme a részletek: A Hajóson lakó Nagy Árpád panaszolja, hogy a forgalmas Kölcsey utca betonjárdáján rendszeresen közlekednek a személy- gépkocsik. A gyalogosok — közöttük az óvodáskorú és az iskolás gyermekek, valamint az idős emberek — tehát állandó veszélyben vannak, s nemegyszer oly módon óvják meg a testi épségüket, hogy az épületek falához, kerítéséhez simulva keresnek menedéket a nagy sebességgel haladó autók és motorkerékpárok elől. Ezen járművek tönkreteszik a családi házak előtti parkokat is, ahová pedig minden tavasszal ültetnek virágokat és díszfákat a lakosok. De ők most azzal A köszönet sohasem késő Lassan egy éve lesz, hogy a bajai kórház nőgyógyászati és onkológiai osztályának betege voltam, s hogy onnan kikerültem, meggyógyultam, csak most tudom igazán értékelni azt az áldozatos, igaz emberségről tanúskodó munkát, sőt gondoskodást, amellyel engem és betegtársaimat körülvettek a nővérek, az orvosok. Ha azt mondom, hogy szerettek ott bennünket, nem túlzás, hiszen a gyógyító munkának nélkülözhetetlen feltétele az emberszeretet, a beteg, bajbajutott társakon való segítőszándék, a megértés Mindenben alkalmazkodtak hozzánk és nem volt olyan a gondolattal foglalkoznak, a jövőben megkímélik magukat a fölösleges munkától, s többé nem fogják csinosítani, szépíteni környezetüket. Olvasónk nemcsak a notórius szabálysértők miatt bosszús, de azért is, mert a helyi hatóságok — intézkedésüket kérte már személyesen és írásban — nem szereznek kellően érvényt a rendeletnek. Pedig az — zárul így a levél — korántsem csak a közzétételre, az emberek tájékoztatására való, vagy arra, hogy a gépjárművezető-képző iskolákban az elméleti oktatások, illetve vizsgák tananyagául szolgáljon ... Kiss Jánosné is elküldte szerkesztőségünkbe sorait, melyből kiderül, hogy Jánoshalmán, a Bem utcában szintén napi gyakorlat a gépkocsik járdán történő közlekedése. Az ezzel kapcsolatos indok eléggé sajátos: minthogy a körülbelül 35—40 méternyi szélességű úttest állapota jogosan kifogásolható, ezért sokan — így az IF 01-93 forgalmi rendszámú autó tulajdonosa is — felhatalmazva érzik magukat, hogy járművükkel a gyalogosok részére fenntartott közterületen, a járdán hajtsanak. Tekintettel arra, hogy egyéb településekről is érkeztek hozzánk a két konkrét bejelentéshez hasonlóan közérdekű észrevételek, ezért javasoljuk az illetékes hatóságoknak, a jövőben megye- szerte gyakrabban ellenőrizzék a járdákon való közlekedést és a szabályt durván megsértőket szigorúbban vonják felelősségre! kérésünk, amit ne teljesítettek volna. Betegtársaimnak és mindazoknak, akik kórházba kerülnek csak annyit szeretnék javasolni, hogy ők is alkalmazkodjanak a kórházi rendtartáshoz, s akkor sakkal könnyebben viselik el az ottani napokat, heteket. Utólag megvallom, én nagyon rossz érzésekkel mentem be_a kórházba, nemcsak azért, mert betegnek lenni már önmagában rossz érzés. Most hálásan köszönöm az ottani embereknek, hogy jólesően csalódtam. Széllé Gabriella Csátalja SZERKESZTŐI ÜZENETEK Bíró József né, Helvécia: Panaszát — felkérésünkre - a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság vizsgálta ki és megállapította, hogy ön sajnos, nem rendelkezik annyi szolgálati idővel, amennyi szükséges az öregségi nyugdíjhoz. Bár tény, hogy a különféle cégeknél összesen jóval több, mint tíz esztendeig dolgozott, ám a munkavi- szonyai, valamint az utolsó munkaviszonya és az öregségi nyugdíjra Jogosító korhatár elérése — tehát az 55. életévének betöltése — között öt évnél hosszabb a megszakítás, emiatt csak a megelőzően munkában töltött ideje vehető figyelembe, amely azonban nem éri el az öregségi nyugdíjra Jogosultsághoz elengedhetetlen alapidőt, a tíz évet. Ezek után javasoljuk, forduljon a lakóhelye szerint illetékes tanácshoz, ahová nyújtsa be az állandó szociális segély folyósítása iránti írásos kérelmét. Ha anyagi és családi helyzete indokolja, e pénzbeli támogatást meg fogja kapni. Farkas Sándorné, Kiskunmajsa: Érdeklődésére válaszolva közöljük, hogy a szakszövetkezeti tagokra 1971. Január elsejétől terjed ki a kötelező nyugdíjbiztosítás. E gazdaságok közös munkában részt nem vett tagjainak 1972. december 31-ig évi 1026, 1975. december 3i-ig havi 50, 1976. Január elsejétől pedig havi 120 forint társadalombiztosítási járulékot kellett, illetve kell fizetniük. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-616.
