Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

1977. március 10. • PETŐFI NÉPE • 5 A neveles alapvető fontosságú feladat Beszélgetés egy iskolai pártszervezet titkárával A keceli Arany János Általános Iskola a megye szép ha­gyományú oktatási intézményei közé tartozik. A tantestület tagjainak száma meghaladja a hatvanötöt. A pedagógus párt- szervezet mindennapos munkájára is a „nagyban való” gon­dolkodás jellemző, a problémák ugyanis, amelyekkel foglal­kozniuk kell, sok esetben túlnőnek a hagyományos értelem­ben vett szakmai kérdéseken. Személyiség — világkép — Tulajdonképpen minden ne­velő — dolgozzon óvodában, hét­közi diákotthonban vagy isko­lában —, közvetlenül a jövőt for­máló tevékenységet végez — mondja Sárközi Béla, a pedagó­gus párlalapszervezet titkára be­szélgetésünk elején. — tgy ter­mészetes. az, hogy bennünket so­ha nemcsak a „szűk” szakmai problémák, hanem a nevelés egész köre izgat. A fejlődés, amely az írás és az olvasás meg­tanulásával kezdődik el a gye- rekeKoen, és egy sokoldalú, ele­ven érdeklődésű fiatal „kibocsá­tásával” végződik, bonyolult és összetett folyamat. A mór több évtizede dolgozó pedagógusok a valóságban is tapasztalják mun­kájuk hatását. Az egykor nálunk tanult gyermekek közül sokan ma már fontos beosztásban, fel­nőttként dolgoznak itt a község­ben. A tanácson, az üzemekben, a szövetkezetekben. Gondolko­dásmódjuk, erkölcseik az iskola nevelési eredményességéről ta­núskodnak. — Az ifjúság szocialista neve­lésének tehát alapvető fontossá­got tulajdonítanak. — Ügy van. Tavaly, a tag- könyvcseréket megelőző beszélge­téseken is a személyiség formá­lásának korszerű gyakorlata és elvei kapták a legnagyobb hang­súlyt. Sok szó esett az úgyneve­zett kettős nevelésről, arról, hogy gyakorta más világképet rajzol gyermeke elé a szülő, és mást az iskola. A tanulóknak az egyikben óhatatlanul kételkedniük kell, hi­szen a vallásos világszemlélet nem fér össze a természettüdcM'1 mányos gondolkodással. A mi cé-; lünk az, hogy nézeteik és koruk valósága összhangban legyen. Az­után itt vannak a fizikai dolgo­zók gyermekei megsegítésének kérdései. A felzárkóztatás sok részletfeladat megoldását követe­li. A magyar szakos kolléga mel­lett például másoknak is figyel­niük kell a tanulók helyesírását, fogalmazáskészségét és viszont — azaz igyekszünk közösen és egységesen dolgozni. — A beszélgetésben a szakmai, vagy a személyes kérdések kap­tak nagyobb hangsúlyt? — A pedagógiai problémák. — Már csak azért is, mert az isko­lavezetés demokratikus módszerei következtében az egyéni gondok jelzésére számos egyéb fórum: munkaközösségi viták, értekezle­tek adnak lehetőséget. A kollé­gák pedig élnek is a vélemény- nyilvánítás jogával... Vitakör és kapcsolatok A pártszervezet titkára elmond­ta, hogy a beszélgetések összeg­zését követően a vezetőség hasz­nos határozatokat hozott. Intéz­kedési tervet készítettek például az oktató-nevelő munka haté­konyságának növelésére. Ebben olyan részletkérdésekre is kitér­tek, hogy például azonos napo­kon egyetlen osztályban se írja­nak a tanulók két tárgyból dol­gozatot. Hangsúlyt kapott a pa- lyaválasztasi felvilágosító munka fontossága és a tantestület tag­jainak politikai képzése is. — A kollégák szakmai képzett­ségét megfelelőnek ítéljük, de úgy érezzük, gyarapítani kell po­litikai ismereteinket — folytatja Sárközi Béla. — A pártoktatás 1971 óta rendszeres az iskolában. Az idén vitakört szerveztünk a szocialista társadalom fejlődésé­nek kérdéseiről — ez a forma talált a legnagyobb népszerűség­re. A marxista—leninista esti egyetemen öt kolléga végzett, egy pedig szakosítóra jár. A pártszer­vezet tekintélyére utal az is, hogy jelenleg öten várnak tagfelvé­telre. Az iskola kommunista pedagó­gusait sokrétű kapcsolatok kötik a község üzemelnék, ,'.?)töx$jÍR§i5fjV> leinek‘ párttagságához. Ezt a pe­dagógusok pártmegbízatása is elősegíti, igen sokan patronálnak ugyanis szocialista brigádokat. — Ügy gondoljuk, hogy az üze­mekben és az iskolákban dolgo­zó kommunistáknak sok közös feladatuk van, s ez megkönnyíti egymás munkájának a hatékony segítését. A Faipari Vállalat ke­celi telepének pártszervezete propagandistákat kért tőlünk, s két nevelő felváltva vezeti az ot­tani politikai képzést. Az üze­miek viszont iskolai felszerelések készítésével segédkeznek nekünk. Avagy egy másik példa. Felhí­vással fordultunk az üzemi párt- szervezetekhez: segítsék elő a fel­nőttoktatást. A jó kapcsolatok eredményeképpen tudtuk meg­szervezni a szilasi iskolában a Kiskőrösi Állami Gazdaság kör­nyéken lakó dolgozói számára in­dított hetedik osztályt. Legutóbb a helyi szakszövetkezet párt veze­tőségének invitálására megnéztük az új telepítéseket, s rövidesen ők is felkeresnek bennünket... Minderre azért van szükség, mert úgy érezzük, hogy abban az eset­ben nevelhetjük eredményesen a tanulóifjúságot, ha magunk is benne elünk a község társadal­mi életében, és sok szállal kap­csolódunk a helyi valósághoz. P. M. BÁBSZÍNÉSZEK LESZNEK • A Bábszínházban 1962 óta rendeznek 2 éves „Bábszinházképző tan- folyamot”. Jelenleg nyolc hallgató a „Bűvös tűzszerszám” című báb­darabbal készül a júniusi vizsgára. (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele—KS) Hatvan grafika Bács-Kiskunról Alig néhány hét telt el azóta, hogy la­punkban méltattuk azt a miniatűr köny­vecskét, amely a Kecskeméten fellelhető ér­dekes épületeket és emlékhelyeket mutatja be az olvasóknak, a helybeli és vidéki ér­deklődőknek. Ez alkalommal ismét hasonló vállalkozásról adhatunk számot: a napokban napvilágot látott — és a Petőfi Nyomda szakembereinek ügyességét dicséri — az a kicsi kötet, amely a Bács-Kiskun címet vi­seli. Ebben három képzőművész hatvan al­kotása látható. Goór Imre, Stotz Mihály és Szappanos István grafikusok megyénk ipari, mezőgazdasági és kulturális-szociális életét, fejlődését ábrázolják szemléletesen. A Szabó Csaba által szerkesztett és Tóth Sándor nyomdász által tipografizált kicsi kötet sok mindent elárul az ország legna­gyobb területű megyéjének három évtizedes fejlődéséről. A minikiadvány oldalain met­szeteket láthatunk gyárakról, intézmények­ről. műemlékekről és sajátos építkezési for­mákról. Valamennyi objektum megléte azt bizonyítja, hogy szűkebb hazánkban törőd­nek a hagyományokkal, azok megőrzésével és ápolásával, s hogy az élet errefelé sem állt meg az elmúlt esztendők alatt. Amint lapozgatjuk az érdekes, parányi terjedel­mű könyvecskét, örömmel állapítjuk meg: Goór Imre úgy hű miniatúráiban a valósághoz, hogy nem szájbarágóan másolja azt. Távol áll tőle a • Szappanos István: Fülöpházi általános iskola. • Goór Imre: Fémipari Szövetkezel, Kecskemét. földhözragadt naturalista ábrázolásmód, s minden­kor az ember, valamint környezetének meghitt kapcsolata foglalkoztatja. Valamennyi műve kiér­lelt és harmonikus. Szappanos István az épületekre, az objektumok­ra összpontosít. Szabályos, mértanilag pontos szer­kesztés jellemző rá, meg az ábrázolt valóság tár­gyainak pontos „leltárba vétele”. Semmi nem áll távolabb tőle, mint az elvontság, a távoli sejtetés, a könnyed vázlatszerűség. Olykor inkább a túlzott külsőségre törekvést vethetné szemére szigorúbb kritika. StotZsMihály girbegurba vonalai játékosak. Va­lamennyi grafikájáról elmondható, hogy látszólag könnyedén állt össze, ám a látható külvilág hű rajzát adja mégis. Meseszerűek a munkái, s mind­végig a vibráló nyugtalanság jellemző rájuk. Még el kell mondani erről a nem éppen meg­szokott, különös kis kötetecskéről — amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya adott ki —, hogy lapjain a városokon kívül több község ob­jektumait is megörökítették a grafikusok. Solti, kunszentmiklósi, lajosmizsei, csávolyi és majsai épületek — gyárak, iskolák és más intézmények — gazdagítják a liliputi kiadvány lapjait. V. M. A Megyei Művelődési Központ műsora március 13—19-ig KIÁLLÍTÁSOK: Szervátiusz Jenő szobrász- művész kiállítása. Kmetty János festőművész kiállítása. HETI MŰSOR: 13- án 10 órakor (vasárnap) RAJZ- ÉS MESEFILMEK 10 órakor a Műszaki és Természettudományi Stú­dióban KAKTUSZGYÜJTÖK BA­RÁTI KÖRE 11 órakor ÉNEKLŐ IFJÜSÁG Kó­ruspódiumának rádiófelvé­tele 18 órakor DISCO 14- én hétfőn 17 órakor JOGI TANÁCSADÓ szolgálat 15- én kedden 18 órakor EGY KIS TEREPTAN, A TÉRKÉP A Kecskeméti Természet- járó Szakosztály klubdél­utánja 16- án szerdán 9 30 órakor KÉSZÍTS VELÜNK JÁ­TÉKOT! 15 órakor PÁLYAVÁLASZTÁSI BESZÉLGETÉSEK ÁLTA­LÁNOS ISKOLÁSOK RÉ­SZÉRE 18 órakor • FILMMŰVÉSZETI SZA­BADEGYETEM 5. vetítése Bérletes. 19 órakor DONIZETTI: SZERELMI BÁJTTAL A Szegedi Nemzeti Színház operaelőadása. 17- én csütörtökön 10 órakor HANGVERSENY ÓVODÁ­SOK RÉSZÉRE 18 órakor Szocialista brigá­dok klubjában A SZOCIALISTA ÉLET­MÓD 18- án pénteken 18 órakor A DUNA FOTÓKLUB LEGJOBB ALKOTÁSAI Görbe Ferenc bemutatója 18 órakor HÍRES TUDÓSOK sorozat A MODERN TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Előadó: dr. Kiszely György 19- én szombaton 15 órakor FELNŐTT FILMKLUB I. Bérletes. 15.30 órakor BAG1 BÉLA festőművész kiállításának megnyitása. 19 órakor JUVENTUS TÁNCEST Belépődijas. 348 ■ ■ Üres helyek NINCS ANNÁL bántóbb a vér­beli színész és a színházi szakem­ber számára, mint amikor egy- egy előadás alkalmával üres szé­keket, sőt széksorokat lát. Pedig ez elég gyakran előfordul, annak ellenére, hogy azok a bizonyos üres helyek is elkeltek az esetek többségében, méghozzá bérlet for­májában. Magyarán szólva a bér­letek tulajdonosai nem jöttek el az előadásra, s arra sem érdeme­sítették a színházat, hogy távol- maradásukat bejelentsék, pedig akkor eladhatták volna az oda szóló jegyeket. Bántó közömbös­ség ez, s alig van rá magyarázat. Illetve magyarázat mindig „akad. Vagy az, hogy az illető távol la­kik, nincs módja a jegyének a lemondására — gondoljunk csak a messziről beutazó bérletesekre! —, de egyéb indokok, váratlan akadályok is előfordulhatnak. Fo­gadjuk el ennek realitását, s azt a tényt, hogy minden alkalommal ezért hiányzik a bérletesek tíz­húsz százaléka, amit még alig lehetne észrevenni. A SZÍNHÁZIAK azonban tud­ják, hogy vannak kézzelfoghatóbb okai is a távolmaradásnak. Mert különös „véletlen”,, a zenés víg­játék és operett-előadások alkal­mával alig van üres szék. Vagyis egyfajta érdektelenség nyilvánul meg napjainkban is a prózai mű­vek, drámák iránt. Igaz, a statisz­tikai átlagok eltakarják ezt a je­lenséget, mert a nézőszámot nem alkalmi számlálással, hanem az el­adott jegyek és bérletek mennyi­ségével mérik, ami természetes. Ezek a számok pedig az utóbbi években örvendetesen gyarapsza- nak. Büszkék is vagyunk rójuk. Kár azonban, hogy nem készül sehol statisztika az üresen ma­radt székekről, az otthon maradt ..nézőről”. Bevallom, nekem is csak akkor jutott ez eszembe; amikor a szokásos teltházas pre­mier-bérletemet elcseréltem va­lamelyik csendes hétköznapi elő­adásra. KÜLÖNÖSEN BÁNTÓ az em­lített jelenség akkor, amikor or­szágosan is elismert, kiemelkedő alakítást láthatunk a színpadon, s biztosak vagyunk abban, hogy csak a távolmaradó a vesztes. Más a helyzet, amikor mi ma­gunk is úgy érezzük, hogy talán jobb lett volna otthon maradni, mert ilyen . is előfordul minden színházi évadban egyszer-kétszer. Talán éppen az ilyen előadások teszik gyanakvóvá, bizalmatlan­ná a kevésbé kitartó bérletest. Vagy mégsem igaz az, hogy ez a közönség már „felnőtt” a mo­dernebb felfogású — számára ki­csit érthetetlen — darabok befo­gadására? Ez ellen bajosan lehet védekezni, hiszen abszolút tökéle­tes és minden ember igényeit ki­elégítő színházi rendezés, egyfor­mán tetsző darab és színész nin­csen. A színháznak a közönség felőtt a meg nem értés, illetve egyet nem értés kockázatát is vállalnia kell olykor-olykor... MOSTANÁBAN sokat vitatkoz­nak azon, nem volna-e jobb, ha kisebb lenne a színházi bizton­ságérzet, vagyis kevesebb a bér­letben eladott jegyek száma. Mert akkor jobban kiderülne, melyik a sikeres és melyik a közepes vagy éppen a bukott darab. Talán a színháznak is jót tenne, ha ä na­pi kasszát és nem a szervező » munkáját kellene figyelnie. De mi a garancia arra, hogy akkor — méginkább, mint most — nem éppen az előbb említett jelenség hatványozódna? Vagyis a telthá­zat. bizonyára, a könnyebb szó­rakozást kínáló darabok jelente­nék. Ilyenformán a bérlet mégis csak vonzerő — a többség számá­ra. S úgy tudom, akadt már olyan prózai előadás nálunk is, ami egyúttal a legnagyobb kasszasiker voll — bár ilyen nem gyakran adódik. Az elmondottak azonban való­színűleg csak akadémikus viták. A tendencia — nemcsak vidéken, de a fővárosban is — egyre in­kább a nézőtér „bebérletezése”, s ez ellen aligha lehet és kell ten­ni bármit is. Még akkor sem, ha időnként az alkalmi felutazó szá­mára valóban bosszantó, hogy hónapokkal előbb sem tud hozzá­jutni egy-egy kiemelkedő főváro­si előadás jegyeihez. Nem azért, mert mindenütt és mindenkor sok a néző, hanem ott is követik a „vidéki példát” egyre több a bérletes. NÁLUNK azért mégsem olyan sülét és sivár a kép, mint ahogy az országos lapokból olvashatjuk. Az üres székek és széksorok ter­mészetesen minket is elszomoríta­nák, s ha nem is ez a jellemző, talán mégis tenni kellene ellenük valamit. F. Tóth Pál Könyvkiadók újdonságai A Kossuth Könyvkiadó újdon­ságai közül említést érdemel a Dokumentumok a magyar mező­gazdaság történetéből 1945—194S című összefoglaló mű, amely a Források a magyar népi demok­rácia történetéhez sorozatban lá­tott napvilágot. A kötet hiteles dokumentumai meggyőzően érzé­keltetik azt a hősies küzdelmet, amelyet parasztságunk folytatott közvetlenül a háború után a me­zőgazdasági termelés fellendíté­séért. A Népszerű történelem so­rozatban jelent meg A pokol zsol­dosai című könyv; Aszódy János az Idegenlégió történetéből mutat be néhány érdekes, izgalmas feje­zetet. Ismét megjelent Jack Lon­don életrajz jellegű szép könyve, a Martin Eden. □ □ □ A Corvina Kiadónál látott nap­világot — a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, a prágai Artia Kiadóval együttes gondo­zásban — a Keleti szőnyegek pompás albuma, szerzője Ludmila Kybalová. A Művészet Kiskönyv­tára sorozatban két kötet is meg­jelent, mindkettő Telepy Katalin tollából. Az egyik különösen régi adósságot törleszt azzal, hogy be­mutatja a magyar festőművészet egyik kiválósága, Iványi Grün- wald Béla munkásságát, legjobb alkotásait, s ismerteti életpályá­ját is. A másik kis kötet újabb kiadás, s a klasszicista magyar 'festészet nagy alakjáról, Benczúr Gyuláról, életművéről szól. Újabb, javított kiadásban került a köny­vesboltokba Szabó Miklós köny­ve, A kelták nyomában Magyar- országon. (Hereditás sorozat.) □ □ □ A Szépirodalmi Könyvkiadó re- gényterméséböl említsük meg az Olcsó Könyvtár sorozatában meg­jelentetett híres Kaffka-regényt. a Hangyabolyt; Kaffka Margit művéhez Bodnár György írt utó­szót. Megjelent Oláh János: Közel és Szinnyei Júlia: Hárman egy ketrecben című regénye, valamint újabb kiadásban Passuth László történelem regénye, a Sasnak kör­me között. A Szépirodalmi zseb­könyvtár új kötete — a Szól a síp, Szász Imre népszerű történel­mi regénye. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg a Magyar népballadák pompás antológiája. Gazdag anyagát Kriza Ildikó vá­logatta és látta el jegyzetekkel, a kötetet Ortutay Gyula szerkesz­tette, és ö irta hozzá az utószót is. Ízléses’ kis kötet tartalmazza — Simon István utószavával — Arany János balladáit. □ □ □ A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó a televízió előadássorozatá­nak anyagaként megjelentette A változó világ című tévéegyetem előadásait - tartalmazó második kötetet. Címe: A változó Föld. (A kötetet Köháti Attila szerkesztet­te.) A Külkereskedelmi Miniszté­rium hivatalos kiadványaként je- ~ lent meg a Kereskedelmi vámta­rifa 1977. i □ □ □ \ A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó sok érdekes könyve közül említsük meg a népszerű Delfin- * könyvek sorozatából A fáraó át­ka című könyvet, amely Ráth- Végh István írásaiból nyújt át l egy csokorra valót. A Bölcs ba­goly sorozat hasznos ismeretter­jesztő képeskönyve az Amiről a puszta mesél, Kiss Tamás és Ber­ki Viola közös munkája. Bakó Ágnes gyermekregénye az Andi és a világ: Mészöly Miklós meséit tartalmazza A pipiske és a fűszál. Sokadik kiadásban látott napvi­lágot a nálunk is oly kedvelt A kis herceg című mese, Antoine de Saint-Exupéry bűbájos könyve. Alekszej Tolsztoj jellegzetes orosz népmeséjét, Az aranyostarajos kiskakast és L. Pantyelejev: Nagymosás című meseregényét is megjelentette a kiadó. • Stotz Mihály: Kalocsai Konzervipari és Paprika­feldolgozó Vállalat. ■ ü V* ___*/!> T f:..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom