Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
1977. március 84. • PETŐFI NÉPE • 3 JÓK KÖZÜL IS A LEGJOBBAK A sertéshizlalási verseny győztesei A sertéshúsnak jelentős szerepe van a lakosság élelmiszer-ellátásában is, az exportban is. Ezek tudatában hirdette meg az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt 1975- ben az országos sertéstenyésztési és -értékesítési versenyt, amelyhez mintegy 50 termelő-, illetve szakszövetkezet csatlakozottt a megyében. Vállalták, hogy 1976-ban az előző évhez képest több hízót értékesítenek a szakosított sertéstelepekről és a kisgazdaságokból. Külön versenyeztek az évente hétezernél kevesebb hízót kibocsátó üzemeik és külön az ennél többet. Az értékelések szerint jó eredményt ért el a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet, amely 102,1 százalékban használta ki szakosított sertéstelepét. Nem sokkal maradt el a mélykúti Lenin, a borotai Borota Tsz és a Bátya—Miske—Fájsz sertéshizlaló közös vállalkozás sem. Mindez azon az ülésen hangzott el, amelyet kedden tartottak a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi tanácskozótermében. A nagyüzemek mellett természetesen a háztáji és kisegítő gazdaságok is jelentősen hozzájárultak a versenyfelhívásban szereplő feltételek túlteljesítéséhez. Podhraczky Jenő, a húsipari vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy amíg 1975-ben mintegy 430 ezer sertést adtak a kisgazdaságok, tavaly már csaknem 520 ezret. A tavalyi 400 ezer feldolgozott hízóval szemben az idén 430 ezerre számítanak a húsipar szakemberei. Ennek több, mint a felét a kisgazdaságok adják. Az első negyedév várhalló eredményei biztatóak, a tervezett 80 ezer sertés helyett összesen 95 ezret dolgoznak fel a vágóhídon. A húsiparral mintegy 120 termelő- és szakszövetkezet, állami gazdaság, ÁFÉSZ áll szerződéses kapcsolatban. A tanácskozáson úgy értékelték, hogy a közös gazdaságok jól segítették a háztáji sertéshizlalást. Így az országos versenyben Bács-Kiskun megye kiemelkedő helyezést ért el. Különösen hozzájárult ehhez a ti- szakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet, amely jól szervezte meg a háztáji sertéshizlalást, első helyezett lett az első kategóriában. A második kategóriában a kisszállási Bácska Tsz lett az első. A harmadik kategóriában a kerekegyházi Kossuth vitte el a pálmát. A negyedik csoportban a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet kapta a legmagasabb díjat. Hajósképzés / A Lékai János Hajózási Szak- középiskolában nappali tagozaton 357, levelező tagozaton 220 hallgató sajátítja el a hajózási ismereteket, a hajóépítést, a hajógéptant, rádiózást. A korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriumban orosz, angol és német nyelvet tanulnak. MTI-fotó: Balálon József felvételei—KS) LEVELEK A SZAPPANOS MAJORBÓL A bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet tizennégy tagjától kapott levelet szerkesztőségünk tavaly nyáron. A panasz kettős irányú volt. A Szappanos majorban élő tizennégy család bár többször kérte a terület villamosítását, ígéreten kívül mást nem kapott. Sőt — írták —, a szövetkezet, a más tagoknak azelőtt rendelke- zésre bocsátott 10 százalékos hozzájárulás megítélésétől is elzárkózott. A másik probléma az volt, hogy a panaszosok szerint a szakszövetkezet tejgyűjtőjében számukra hátrányos vizsgálati eredményeket állapítottak meg, s emiatt sokan a távolabbi Jakab- szállásra kényszerültek hordani a tejet. A Bócsán szerzett tapasztalatokról lapunk tavaly július 22-i számában írtunk. Véleményünk szerint: részben mindkét panaszuk megalapozott volt, emiatti írásunk címe is úgy hangzott: Jogos bócsai panaszok nyomában. A riport megjelenését követően a megbírált Szőlőskert Szakszövetkezet elnöke levelet írt lapunknak. Elküldte azokat a dokumentumokat is, amelyek a cikk közlését követően lezajlott vizsgálatokat összegezték. A Közép- magyarországi Tejipari Vállalat ellenőrei arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a zsírtartalom megméréséhez szükséges mintákat a fuvarosok vették, a nagymérvű eltérések oka a szakszerűtlenség. Bizonyos — a vizsgálati eredmények szempontjából nem lényeges — tejgyűj tőbeli hiányosságokra is felhívták a szövetkezet vezetőinek a figyelmét. A szakszövetkezeti jelentés (amelyet a kiskőrösi járási hivatal számára készítettek) mindehhez két kiegészítést tett. Az egyik: bár a szabvány csak 3,5 zsírszázalékos tej átvételét engedélyezi, az 1975-ös rossz takarmánytermésre való tekintettel ezt a határt 3,0 százalékra szállították le. Másodszor: a vizsgálatok során hamisításra is fény derült, amit az elkövető aláírásával is elismert. A villamosításról szólva a jelentés elmondta, hogy az elmúlt öt évben a községi tanács másfél millió forinttal járult hozzá a munkákhoz, a szövetkezet pedig a költségek tíz százalékával. Ezt azonban — mivel az új gazdasági szabályozók nagy mértékű többletköltséggel terhelték volna a hozzájárulást — tavaly már nem tudták megítélni. Az első panaszok megérkezése óta mozgalmas kilenc hónap telt el. Bozorádi István, a Szappanos majorban lakók nevében az MSZMP Központi Bizottságához fordult, kérte, hogy sérelmeit vizsgálják ki. A megyei tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának munkatársai azt állapították meg, hogy a Mucsi László és Gulyás István néven aláírt leveleket is Bozorádi István fogalmazta és írta. (El is ismerte.) „Bozorádi István korábban is több alkalommal írt a környékbeli parasztság nevében bejelentéseket, s azokat aláírásgyűjtés végett vitte el a többi személyBocsa, kilenc hónappal később ’ n:\rJO B •’..VB'g'j n 'nt ^ hez,” (Amint az a legelső, szerkesztőségünkhöz érkezett panasz esetében is történt.) A Központi Bizottsághoz intézett beadványban Bozorádi István azt is panaszolta, hogy hiába kért, nem kapott takarmányt. Az ellenőrök véleménye viszont az volt, hogy megfelelő nagyságú területen gazdálkodik ahhoz hogy meg tudja termelni a szükséges takarmányt. A panaszok tehát megalapozatlanok voltak. Pár hete, néhány nappal a Szőlőskert Szakszövetkezet fi- scher-bócsai részközgyűlése előtt ismét írt lapunknak Bozorádi István, (A levélen további három aláírás is szerepelt.) „Villanykérelmünkről, amelyet írásban kértünk a közgyűlés elé terjeszteni, napirendi pontként, szándékosan megfeledkeztek (mármint a vezetőség), de a sorozatos bosz- szúállásról nem. Hosszú lenne mindazt felsorolni, amit villany helyett bosszúból kaptunk, amelyre a közgyűlésen választ várunk. Mert arról a panaszos tagokat sem tarthatják távol. Szövetkezetünk életében 1976 lett a kiskirályság éve. A felszabadulás után 32 évvel nagy gondban vagyunk: ha eddig nem, de mikor lehetünk egyenlő értékű tagjai ennek a társadalomnak?” Súlyos vádak, nemcsak emberi, de politikai szempontból is. Irány: Bocsa! Egy tény: az 1960-ban alakult szövetkezet tavaly — a mindenki előtt ismert nehézségek ellenére — ■ mintegy megháromszorozta tervezett nyereségét ami így másfél millió forint lett. A fischer- bócsai részközgyűlésen a felszólalások beszámolók jó részét mégsem a dicséretes eredmény méltatása tette ki. Balogh Lajos elnök: „Tagságunk között elterjedt, terjed az úgynevezett vádaskodás. Megala- pozottan-e vagy anélkül, egyéni sérelem miatt, háztáji programra vagy demokráciára hivatkozva bírálják vezetőiket, tagtársaikat. Anékül, hogy hatásáról elgondolkoztak volna, több esetben intrikáltak. Ha az okokat vizsgáljuk, minden esetben egyéni sérelmet találunk. Ha valakinek jogos sérelme van és panaszt tesz a szövetkezet vezetőségénél vagy döntőbizottságánál s az nem teszi meg a megfelelő intézkedést, megértjük, hogy felső fórumon keres orvoslást panaszára. De azt nem, hogy a Központi Bizottságnak, újságnak, TOT-nak irkáinak valótlan dolgokat, rágalmaznak embereket, anélkül, hogy az igazságról meggyőződnének.” A rágalmazásokról, a megalapozatlan panaszokról a nőbizottság. a döntő- és aZ ellenőrző bizottság beszámolójában is szó esett. És — Bozorádi Istvánék villanykérelméről is. Balogh Lajos elnök: Határozati javaslatként felolvasom majd, hogy szakszövetkezetünk a Szappanos major villamosításához is a költségek tíz százalékának fedezésével hozzájárul, amennyiben a megyei tanács a szokásos részt — 30 százalékot — vállalja. valamint a községi tanács a trafó beszerzését, (A villamosítás körülbelül 670 ezer forintba kerül.) Ez a történet vége? Nincsenek problémák a tejátvétellel, megkapják a villanyt a Szapanos majoriak. Milyen áron, kérdezem, pénzre pillanatig sem gondolva. Véleményem, tapasztalataim alapján csak azt mondhatom: valami nincs rendben Bócsán, és az a valami nem kézzelfogható dolog. Az ember és ember közötti viszony mérgesedett el, keseríti a mindennapokat. Emberi bizonytalanodást észleltem, különösen Bozorádi István esetében. Elbizonytalanodás? Azt értem ezalatt, hogy valaki nem képes az objektív helyzetnek megfelelően, ahhoz alkalmazkodva tevékenykedni, hanem ál-cselekvésekbe bonyolódik. Számomra tény, hogy Bócsán lappang „valami”, olyan, amelyet kívülálló nem deríthet ki. — Itt mindenkit megsértenek, s ha ezt figyelembe vesszük, tótágasra állítjuk Bocsa egész népét. Ha mindennel megkerüljük a vezetőséget, képzeljétek el azt ti, tagtársak, hogy mi lesz itt ékkor? Mit szólnak miránk? Mi lesz velünk, Bócsa népével? Mi olyan kis pontok vagyunk, hogy borzasztó. Egyszer azt csinálják velünk, hogy na, tinektek nagyon jól megy, mert ti ez vagytok, meg az vagytok. Többet nem mondok, mert mért? Majd megnézik, hogy miből keresitek azt a pénzt, miből van aa autótok, miből van ez, miből van az. Erre nagyon kell vigyázni. Ne a járáshoz, ne ide, ne oda szaladjunk, hanem a közvetlen vezetőinkkel próbáljunk meg először érintkezésbe lépni... — Ez a felszólalás egy szakszövetkezeti középvezető szájából hangzott el. Tanulságot érzek ki a szavaiból, és aggódást, pontosabban: megriadást. Hogy mi a titok Bócsán, s hogy van-e egyáltalán? Valaminek lennie kell, és van is. Az újabb panaszok — ismét érkezett egy! — menetrendszerűen jönnek. Vizsgálatok kezdődnek. helyesebben ismétlődnek. S romlik, természetszerűleg, az emberek közötti viszony. Tavalyi cikkünk azzal a kérdéssel fejeződött be: kinek jó mindez? Jobb kérdést ma sem tudunk feltenni. TÉNY, hogy az eddigi panaszos levelekkel kapcsolatos vizsgálatok minden bejelentést alaptalannak találtak. Ballal József A párttagsági könyvek cseréje után... K A pártalapszervezetekben a párttagsági könyvek cseréjét a KB határozatainak szellemében, tervszerűen, megfelelő politikai tartalommal megtöltve valósították meg. Elmondhatjuk, hogy a tagkönyvcsere — amely a párt újjászervezése óta a párt belső életének egyik legjelentősebb eseménye volt — elérte a kitűzött célokat, de érdeklődést és kedvező visszhangot váltott ki a párton kívüliek között is. Mostanában már az akció tapasztalatairól is számot adhatunk. Az egyéni beszélgetések A tagkönyvcsere előkészítésének legfontosabb mozzanata a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések voltak. Ezeket a beszélgetéseket a pártalapszerveze- tek vezetőségei körültekintően szervezték meg, jó légkörben zajlottak le. A beszélgetések szelleme megfelelt a Központi Bizottság elvárásának: egyenrangú partnerek eszmecseréje volt. Mindkét részről komolyan készültek a beszélgetésekre. A párttagság nagyra értékelte, hogy véleményével segítheti az alapszervezet munkáját, s azt, hogy maga is konkrét értékelést kapott, magatartásáról, egész tevékenységéről és pártmunkájáról. A KB határozatának szándékát, hogy minden párttag vizsgálja meg a maga fejlődését, magatartását, a beszélgetések jól szolgálták. A beszélgetések egyértelműen nagy felelősséget, s a párt iránti odaadást tanúsították. Több esetben előfordult, hogy a párttagság saját munkájáról kritikusabban vélekedett, mint a vezetőség. Az összeségében pozitív tapasztalatok mellett azonban néhány alapszervezetben nem sikerült a legfőbb politikai kérdésekre irányítani a figyelmet. Esetenként a beszélgetéseket elvies- kedő viták jellemezték, a beszélgető csoportok bizonytalankodtak az értékelésben. Az is előfordult, hogy nem reagáltak azokra a kérdésekre, amelyekre éppen ott lehetett volna válasz! adni. A javaslatok megvalósítása A pártalapszervezetek vezetőségei a beszélgetések befejezése után az elhangzott vélemények, javaslatok összegezését, feldolgozását, a tapasztalatok hasznosítását nagy felelősséggel elvégezték. A javaslatok egy részét helyben megoldották, néhány javaslattal az összegező taggyűlés nem értett egyet, az időigényes feladatokat intézkedési tervben rögzítették, a javaslatok kisebb részét a felsőbb pártszervekhez, illetve állami, gazdasági, tömegszervezeti kommunista vezetőkhöz továbbították intézkedés végett. Fontos politikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a párttagság minden elhangzott javaslata, észrevétele kellő figyelmet kapjon, azok közül egy se kallódjék el. A KB 1975 októberi határozata lehetővé tette, hogy a párttag, illetve a pártalapszervezet vezetősége, valamint a taggyűlés a tagsági könyvek cseréje során éljen az olyan jogokkal, mint a kilépés, a párttagok sorából való törlés. A határozatnak ezt a részét is sikerült megértetni a párttagsággal és világossá tenni, hogy a pártban nincs szükség tagrevízióra. Az őszinte, nyílt beszélgetéseken többen jelentették be kilépési szándékukat, de a kilépők nagy részének az alapszervezetek vezetőségei ajánlották ezt a lépést. A’ beszélgető csoportok több alkalommal kezdeményezték a párt tagjai közül való törlést. A kike- rültekkel való bánásmód elvszerű volt egzisztenciális következményei nincsenek, általában megmaradtak a párt politikájának szimpatizánsaiként. A pártból való kikerülések nevelő hatást gyakoroltak az alapszervezetek tagjaira érezhetően javult a pártfegyelem és az aktivitás. Kritika és önkritika Pártunkban a tagkönyvcsere egyben nagy politikai nevelő kampány is volt. Az eszmecserék erősítették a párt eszmei, politikai, cselekvési egységét, de arra is figyelmeztettek, hogy a szocialista építés és fejlődés során felvetődő újabb és újabb kérdések, ellentmondások megoldásában naponta meg kell teremteni a pártban az összhangot. Az alapszervezetekben felerősödött a kritika és önkritika szelleme: a pártszervezetben, munkahelyen, a tá- gabb társadalmi környezetben tapasztalt hiányosságokat, fejlődésünk fonákságait a tagság javító szándékkal bírálta. Élesen vetődtek fel a helyi termelés szervezéssel, irányítással összefüggő kérdései. Látszott, hogy a párttagok többsége érti, hogy a szocialista építés soron levő feladatai közül g döntő láncszem a gazdaság fejlesztése. A párttagság által felvetett kérdések és bíráló megjegyzések realitásokat tükröztek, túlzásokkal csak elvétve lehetett találkozni. A tagkönyvcsere hozzájárult a párt tömegkapcsolatának erősítéséhez. Bár az akció a párt belső ügye volt, de hatása kedvező a párton kívüli tömegekre is. A beszélgetések során a párttagok sok esetben megfogalmazták, hogy az általuk elmondott vélemény, javaslat egyetértéssel találkozik párton kívüli dolgozótársaik véleményével is. A párton kívüli tömegek reagálását a párt politikájára legérzékenyebben a pártalapszervezetek, pártcsoportok érzékelik, amelyekben a kommunisták külön felhívták a figyelmet a tömegkapcsolatokat esetenként rontó jelenségekre: a jó politikai döntések gyenge végrehajtására, sőt, nem teljesítésére, egyes párttagok példamutatásának hiányára. Cselekvő egység A párt politikáját illetően a tagkönyvcsere nem hozott felszínre alapvetően új kérdéseket. A párttagság egységes abban, hogy a párt politikája jó, készek ezért dolgozni. Különösen nagyra értékelik az elmúlt két évtized következetes, töretlen politikai vonalvezetését. A javaslatok, észrevételek minden szinten a pártmunka továbbfejlesztésének kiapadhatatlan forrásai. A párttagság nagy felelős- gel és megfontoltan mondott véleményt a fontosnak ítélt kérdésekről. A vélemények hasznosítása a különböző szintű pártszervezetek elsőrendű kötelessége. A párttagság most joggal azt várja a párt vezetésétől hogy minden elhangzott fontos javaslatára, észrevételére határozott intézkedések történjenek. Egyben készen állnak arra, hogy ezek megvalósításában aktívan részt vegyenek. Kovács József az MSZMP KB munkatársa Az előirányzatok teljesítéséről adnak számot az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései A megye negyvenkilenc ipari szövetkezete közül már csak tizenkettőnél van hátra az 1976. évi eredményeket értékelő mérlegzáró közgyűlés. Az eddig elhangzott vezetőségi beszámolók többsége sikereket összegezhetett. Jól zárult a jubileumi év Solton A Solti Vegyesipari Szövetkezet íagsága tavaly ünnepelte a szövetkezet fennállásának huszonötödik évfordulóját, kiemelkedő munkasikerrel. Mintegy két és félszeresére növelték az árbevételt 1975-höz viszonyítva, ami így 25 millió 146 ezer forintot tett ki. A kisebb ipari egységek közé tartozó szövetkezet nemcsak az árbevételi, hanem a nyereségtervét is túlteljesítette. A termelésnövekedés részben a hatékonyság fokozásának, részben pedig a létszám gyarapodásának volt köszönhető. A solti szövetkezetnél tavaly korszerű gépeket állították üzembe. Többek közt két védőgázas hegesztő transzformátort és egy Hétfőn megkezdődtek Budapesten, a hazánkban első ízben sorra kerülő jugoszláv műszaki napok eseményei. A rendezvény alapvető célja, hogy megismertesse a magyar szakemberekkel, iparvállalatokkal és intézetekkel a jugoszláv gazdasági élet fejlődését és betekintést nyújtson az egyes iparágak eredményeibe, alkalmat teremtve a két. ország hosszútávú együttműködésének további elmélyítésére. A több napon át tartó szakmai előadásokon ismertetik egyebek között, a legkorszerűbb hegesztési eljárásokat, faipari marógépet vásároltak. A termelés fejlesztéséhez fel kellett tölteni a forgóalapot, KISZÖV- juttatásból és bankhitelből. A Solti Vegyesipari Szövetkezet tagsága a március 18-i közgyűlésen 27,5 millió forintos árbevételi tervet fogadott el erre az esztendőre. Tervteljesítés Vaskúton és Garán A Vaskúti Vegyes- és Építőipari Szövetkezet sokféle tevékenységet folytat. Asztalos, bádogos, cipész, szobafestő, építő, kőfaragó, lakatos, villanyszerelő és vízvezeték-szerelő részlegben dolgozik a 116 tagú kollektíva. Ipari termékeik közt konyhai ülőke, gyúrótábla, nyílászáró szerkezetek és házicipők találhatók. A szövetkezet nettó árbevétele tavaly 13 millió forintot ért el, s hét százalékkal haladta túl az előző évit. Az eredmények megfelelnek az előirányzatnak. A Garai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet közössége is értékelte már a múlt évi teljesítményt és az új távközlési és ipari szabályozó rendszereket. Tájékoztatást adnak az építőanyag-ipar helyzetéről, a készételek ipari gyártásáról, valamint a tengeri szállítás korszerű technológiájáról és a téma bennünket is érdeklő lehetőségeiről. így például részletesen foglalkoznak Jugoszláviának és Magyarországnak, az európai forgalom rendszerében elfoglalt helyével, s szó lesz arról is, hogy a jugoszláv tengeri ki- kitők hogyan hasznosíthatók még jobban, a magyar tranzitáruk forgalmában. megvitatta az idei tervet. A tagság tavaly mintegy 4 százalékkal túlteljesítette a 9 millió forintos árbevételi előirányzatot. A szövetkezet vagyona körülbelül i millió forinttal gyarapodott a múlt évben. Emelkedett az egy dolgozóra jutó termelési érték. 32 milliós árbevétel Kecelen A Keceli Vas- és Építőipari Szövetkezetnél március 21-én tartották meg a mérlegzáró közgyűlést, amelyen a vezetőség az előző évi feladatok maradéktalan megvalósításáról adott számot. Az anyageladásból és bérszállításból eredő bevételeket is tartalmazó árbevétel összege kishíján elérte a 32 millió forintot. A legnagyobb termelési értéket a szövetkezet vasipari részlege állította elő. A keceli ipari szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén a tagság az árbevétel 6,5 millió forinttal való növelését irányozta elő 1977-re. A legnagyobb mértékben az ipari és építőipari termelést fejlesztik. A. T, S, Vasarely-szobor készül Pécsett Vasarely-szoborkompozíciót állítanak fel Pécsett. A Párizsban élő világhírű képzőművész, akinek múzeuma van szülővárosában, egy köztéri plasztika tervét ajándékozta a mecsekaljai város tanácsának. A terv alapján a Zsolnay Porcelángyár készíti el a szobrot. A többszögű térplasztika körülbelül" embermagasságú, a betonalapra magastűzön égetett, különböző színű kerámialapokat helyeznek el. A díszítőplasztikát ez év tavaszán állítják fel a Me- csek-oldalban, az észak—déli és a kelet—nyugati mecseki utak* találkozópontjánál. Jugoszláv műszaki napok Budapesten