Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 24 A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi szinte mindenkit érintő kérdésről tájékozódott, neve­zetesen a megyeszékhelyen készülő óvodák építésének hely­zetéről. Az ülés alaposságára jellemző, hogy a testület a helyszínen is meggyőződött arról, akadályozza-e valami a munkákat, s ha igen, mit tudnak tenni a mielőbbi átadás érdekében? Az alábbiakban beszámolunk az épülő óvodáknál tett kőrútról. • Szeptemberben adják át, Kecskemét legszebb óvodája lesz a széchenyivárosi III/4-es. lyest enyhüljenek az elhelyezési gondok. Rendőrfaluban például társadalmi munkában készítette el a 75 személyes intézmény terveit az AGROBER — az avatás 1978 szeptemberében várható. A Bocs­kai utcai 100 személyes óvoda te­rületének előkészítése megkezdő­dik az idén, s a hunyadivárosi 100 személyes létesítmény tervei is ebben az esztendőben készülnek el. 1979 nyarán adják át a 150 ap­róság elhelyezésére alkalmas szé­chenyivárosi III/2-es ütem gyer­mekintézményét, s a tervidőszak utolsó évében a 200 személyes ár­pádvárosi óvodát. A gyermekintézmények építésé­nek helyzete tehát egy szóban: megnyugtató. De hozzá kell tenni, amit már fentebb is írtunk: az el­helyezési gondok csak enyhülnek, de meg nem szűnnek, legalábbis ebben az ötéves tervidőszakban nem. Ballai József Hosszú utca gok. A berendezést már megvet­te a városi tanács, s a személyi feltételek is adottak a megnyitás­ra. Sőt, már 56 előfelvételis ovist is nyilvántartanak: szeptember­ben kezdhetnek a Nyíri úton. A gyermekintézményt három csoporttal bővítik, ez 75 apróság felvételét teszi lehetővé. Kürtösi Dezső építésvezető azt a határo­zott ígéretet tette, hogy a felépít­ményt május elsejéig átadják. Kántor Zoltánná, a BÁCSBER munkatársa elmondta, hogy az alapozásokat a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet épí­tőrészlegé, a falazást pedig a vá­rosföldi Dózsa Tsz dolgozói vég­zik, a generál kivitelező egyéb­ként a városi tanács építési-költ­ségvetési üzeme. A bővítéssel együtt a jelenlegi óvodát is kor­szerűsítik. Gond, hogy a beruhá­zás túl kicsi ahhoz, hogy egy nagy vállalat ajánlkozzon elvégzésére, viszont ahhoz túl nagy, hogy egy kisebb meg tudjon birkózni a fel­adatokkal. Az óvodai év kezdetére tervezett átadás csak nagyon szer­vezett, fegyelmezett munkával ér­hető el. Nyíri út Széchenyiváros. A földszinten és az első emeleten alakítják ki a 100 gyermek elhelyezésére al­kalmas intézményt. Jelenleg is dolgoznak a szakemberek s Tóth András építésvezető úgy véli, hogy a május 1-i átadásnak nincs akadálya. A Széchenyivárosban lakó gyerekek azonban csak az óvodai év kezdetétől vehetik bir­tokba a létesítményt. Ugyanis amíg a Hosszú utcai óvoda régi épületének korszerűsítése folyik, ide járnak majd az ottani aprósá­• .Mészáros Sándor: „...össze­sen tehát körülbelül 1000 óvodai hely készül 1980-ig.” III/4. A megjelölés nem rejtjel: a I.II/4-es ütemben épülő széchenyi­városi területről van szó. A vá­ros legszebb és legmodernebb, va­lóban minden igényt kielégítő, nyolccsoportos, azaz 200 szemé­lyes óvodáját készíti itt a BÁCS- ÉP. Ludvig Zoltán építésvezető arról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy mintegy félszá- zan munkálkodnak a területen, azaz a bölcsőde és az óvoda épí­tésén. (Mindkettőt egyszerre ad­ják át.) Kanyó Miklósnak, a BÁCSÉP műszaki igazgató-helyet­tesének, vb-tagnak az volt a vé­leménye, hogy nincs akadálya a szeptember 30-i avatásnak. Igaz, hogy a nem szakember könnyen ügy vélheti, nehezen teljesíthető a határidő, de figyelembe kell venni azt, hogy például a vako­lást ma már könnyen és ami fő, gyorsan elvégzi a gép is. Mészá­ros Sándor, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője megjegyezte, hogy a berendezést és a felszerelést megvásárolták, s kihirdették az óvónői pályázato­kat is. Szeleifalu A nemrég átadott „terven felü­li” 75 személyes óvodában Bánné Simigla Mária fogadta a végre­hajtó bizottságot. Ha a széchenyi­városi a legszebb és legmoder­nebb, akkor a szeleifalui a leg­csendesebb környezetben levő gyermekintézmény: az udvaron csodálatosan zöld a fű, s az autók zaja már nem( hallatszik ide. Itt is az a jellemző, hogy több gyer­mek van, mint hely: kilencven­nyolc aprósággal foglalkozik a 6 óvónő és a 4 dajka. A Bíró Lajos utcai létesítményben minden fog­lalkoztató teremhez külön mosdó és öltöző tartozik. A jelenlegi rossz utat tavasszal, „felújítják”. * * « Bács-Kiskun megye székhelyén ebben az ötéves tervidőszakban háromszázötven óvqdai hely épí­tésre van lehetőség célcsoportos pénzből. A tervek szerint azon­ban 650 hely koordinációs össze­gekből „pluszban” megépül: az ehhez szükséges anyagi támoga­tást az üzemek, vállalatok bocsát­ják a tanács rendelkezésére. Kom­munista műszakok, felajánlások- teszik lehetővé azt, hogy valame­• Kántor Zoltánná magyarázza a helyzetet Gödör Józsefnek, a városi tanács elnökének. • A Nyíri úti építkezésen már a csempézésnél tart Németh Tibor és Takács Imre. • A szeleifalui óvodában 75 he­lyen, majdnem százan vannak. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA A kecskeméti óvodaépítés helyzete és tervei KEDVEZMÉNYEK A TERMELÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Zöld utat a zöldségeknek Beszélgetés Váncsa Jenő MÉM-miniszterhelyettessel A zöldségtermelés és -ellátás javítására a negyedik ötéves tervidőszakban két alkalommal — 1971-ben és 1974-ben hozott határozatot a Minisztertanács. A többirányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondo­kat, amelyek 1968-tól kezdve mind fokozottabban jelentkez­tek. A kedvezőtlen irányzat ámeneti megszüntetése után, 1975-ben ismét lényeges csökkenés következett be a terme­lésben. A zöldségtermő terület több mint 11 ezer hektárral lett kisebb, és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal keve­sebb zöldség termett. Nem teljesültek a szántóföldi zöldség­termelési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is ” érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldségtermesztő területet. Az 1977. évre ter­vezett termésmennyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 száza­lékkal haladja meg a múlt évi — még csak előzetesen közölt — eredményt. — Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődés­hez? — kérdeztük az illetékes min iszter hely ettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdeké­ben a Minisztertanács megvizs­gálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indo­kolttá, amelyek erőteljesen segí­tik a célok elérését. Az intézke­dések részben a termelés korsze­rűsítésére, részben a termelés gaz­daságosságának javítására irá- nvulnak, s a mezőgazdasági nagy­üzemek mellett fokozottan érin­tik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelke- . dik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten be­lül a friss fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozóipari célokat szolgáló termékeké. Sor került a felvásárlási ár- rendszer*lovábbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körére állapítottak meg a koráb­biaknál lényegesen magasabb ál­lami védőárakat, amelyeket a szabadon felvásárolt árunál is al­kalmazni kell. A felvásárló szervezetek (a ZÖLDKER tagvállalatai, a kon­zerv- és a hűtöipar) az értékesí­tési szérződésben minden 'fonto­sabb zöldségfélére meghatározott arat garantálnak. Ezek a szerző­déses felvásárlásra érvényes vál­lalati garantált árak a termékek sokkal szélesebb körére terjed­nek ki és magasabbak, mint az allami védőárak. Szerződéses felvásárlás esetén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanak­kor, ha a piaci helyzet indokol­ja, a felvásárló szervezetek ennél többet is fizethetnek. A szabad felvásárlási árak alacsonyabbak lesznek a szerződéses felvásárlá­si áraknál. — A felvásárlási árak színvo­nala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azonban, hogy a zöldségtermelés fej­lesztése meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számíthatnak az üzemek? — A beruházási támogatások körét és mértékét éppen ezért növelték a, mezőgazdasági üze­miek támogatásáról szóló rendele­tek a múlt év végén. Ezek sze- ríni 70 százalékos támogatást nyújt az állam a zöldség- és zöldségvetőmag-termelés megha­tározott célgépeinek beszerzésére; pályázat alapján a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítésé­hez; a meglgvő öntözőtelepek kor­szerűsítéséhez, s ugyancsak pá­lyázat alapján a legalább 2000 tonnás zöldségtároló és a hozzá kapcsolódó áruelőkészítő létesíté­séhez. ' Van egy 40 százalékos támoga­tóst biztosító lehetőség is. Ez ér­vényes a zöldségtermelés céljait szolgáló fűtött és fűtetlen fólia­telepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Az előírt feltételek telje­sítése esetén ezt a támogatást az ÁFÉSZ-ek, valamint az ÁFÉSZ- ek és a zöldségfelvásárlást, illető­leg zöldségfeldolgozást végző vál­lalatok társulásai is igénybe vehe­tik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mezőgazdasági kis­termelők fűtetlen fóliasátrainak megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az ÁFÉSZ vagy a megyei ZÖLDÉRT válla­lat boltjaiban 20 százalékos tá­mogatással, csökkentett áron vá­sárolhat fóliát és előregyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az ÁFÉSZ-szel, a ZÖLDÉRT-tel, vagy más, a lakos­ság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példá­nyát a vásárláskor átadja. Vonatkozik a 40 százalékos tá­mogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő berende­zésekkel felszerelt, legalább 1000 tonna kapacitású zöldségtároló létesítésére is. Mindemellett a mezőgazdasági nagyüzemek kaphatnak a fejlesz­tési alapjukat gyarapító támoga­tást is, ha számottevően növelik zöldségtermelésüket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, amelyek a zöld- és para­dicsompaprika, a vöröshagyma, a - paradicsom termelésének növelé­sére, vállalkoznak. — Ennek a támogatásnak bi­zonyára vannak olyan feltéte­lei, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben is­mernek még. Szólhatna ezek­ről is kicsit részletesebben? — A támogatásért az a mező- gazdasági nagyüzem pályázhat, amely vállalja, hogy a zöldség- termelés, illetve a zöldségvető­mag-termelés növelésének tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy termésmeny- nyiségét (üvegház, fólia vagy más által) növeli, és ennek fenntartá­sát, anyagilag, technikailag meg­alapozza. Támogatásban részesíthető az a mezőgazdasági nagyüzem, amely ícvetésű zöldségtermelő területét 1976-hoz képest négy év alatt leg­alább 50 hektárral, az első évben legalább 30 hektárral növeli. Előnyt élvez az a mezőgazdasági nagyüzem, amely öntözéses zöld­ségtermelő területét legalább 100 hektárral emeli. A támogatás alapja a szocialista kereskedelemnek és a feldolgo­zó iparnak értékesített zöldség­ből. illetőleg zöldségvetőmagból származó árbevétel. Az értékesí­tésbe beleszámít a háztáji, ille­tőleg a kisegítő gazdaságok által termelt, de a mezőgazdasági nagy­üzem révén az említett szervek­nek és a mezőgazdasági nagy­üzem saját, állandó elárusítóhe­lyein értékesített zöldség is. — A tapasztalatok szerint a nem mindig megfelelő vető­magnak és a növényvédelem fogyatékosságainak is fontos szerepük van a zöldségterme­lési eredmények alakulásában. Milyen javulás remélhető e te­rületeken? — A korszerű zöldségvetőmag- termelés és -feldolgozás érdeké­ben megalakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termesztési Tár­sulás amely a tervidőszak végére az itthon megtermelhető kerti rrmgvak mintegy 90 százalékát ál­lítja elő. Meggyőződésem, hogy ez sokat segít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöld­ségfélék növényvédelmi helyzetét. Ennek alapján új védekezési el­járásokat vezettünk /be a vető- magcsávázásban és a palántane­velésben. Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelye­sek, és kobakosok károsító! ellen is. Az országos hatósági növény- védőszer-kísérletek eredménye­ként új növényvédő szereket en­gedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöld­ségnövények védelmét. Jelentősnek tartom azt is, hogy az igények alapján gondoskodunk a szükséges repülőgépekről, he­likopterekről, továbbá fejlesztet­tük az előrejelző hálózatot, s az üzemek rendszeres tájékoztatást kapnak a károsítok várható fel­lépéséről. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paprika paradicsom, káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyom­irtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji terüle­tekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyom­irtószerének hsználatát is. * — S érezhető-e már a koráb­ban részletezett kedvezmények, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Ta­valy 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből 12 hektárt 1977-ben üzembe helyeznek. Az idén janu­ár 1-e óta 10 hektár alapterüle­tű növényház pályázatának elbí­rálása és további 16 hektáros be­ruházás előkészítése van folya­matban. A hazai és a szocialista gép­gyártás fejlesztésének eredménye­ként a főbb zöldségfajok gépesí­tett termesztése is megoldható. Tovább bővül a komplex terme­lési technológiák köre és a gyö­kérzöldséget betakarító gépek beszerzési lehetősége. Ezen túl­menően minden indokolt tőkés gépigény is kielégítésre kerülhet. A szükséges devizafedezetet biz­tosítottuk ami több, mint a két­szerese az 1976. évben ilyen cél­ra adott keretösszegnek. A zöldségvetőmag-termesztés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztés érdekében tett intéz­kedések hatására a teljesen gé­pesített nagyüzemi zöldségterme­lő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra növekszik, és így eléri az összes nagyüzemi zöldségterü­let 38 százalékát. ' A háztáji és kisegítő gazdasá­gok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM 1977-ben jelentős összege­ket fordít a kisgépek beszerzésé­re. A megrendelt kisgépek 1977 februárjától folyamatosan beér­keznek. Ennek megfelelően a kertészeti kisgépellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen ja­vul. A kisgazdasági termelőeszkö­zök, a szeráruk közül mennyisé­gi és választéki hiány van gereb- lyéből, valamint egyes kapatípu­sokból. Az ellátásban tapasztal­ható nehézségek megszüntetésére a KGM gyártmányfejlesztési programot dolgozott ki. A kiskertészetek növényvédő­szer- és műtrágyaigényének kielé­gítéséhez elegendő áru van a ke­reskedelemben. Műtrágyából 70 000, növényvédő szerből 17 500 tonnát hoznak forgalomba. A köz­kedvelt műtrágya- és növényvé- dőszer-egységcsomagból (kombi), 50, illetve 25 százalékkal több kerül az üzletekbe, mint 1976- ban. Mindent egybevetve, megálla­pítható, hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan örvendetesen nö­vekszik. G. P. Gépek a falvaknak A népi Korea mezőgazdasága egyre több sikert ér el a megmű­velt területek kiterjesztésében és az öntözőrendszerek gyarapításá­ban. Ebben nemcsak a falvak dolgozói vesznek részt, hanem az egész munkásosztály is. A Koreai Munkapárt felhívásának eleget téve, átfogó kampány bontako­zott ki a mezőgazdasági gépek és berendezések termelésének foko­zására. Az elmúlt hónapokban a falvak dolgozói több mint 15 ezer mezőgazdasági géphez ju­tottak. (APN —KNDK) Magyar építők a Német Demokratikus Köztársaságban Az NDK-ban 1976 és 1980 kö­zött 750 ezer lakás építésével, il­letve modernizálásával két és fél millió lakos lakáshelyzetét javít­ják meg. A nagyarányú lakásépí­tési program teljesítésében több különböző iparág vesz részt, ezenkívül felhasználják az építők a szocialista gazdasági integrá­ció előnyeit is. Ennek egyik példája: magyar közreműködéssel épül a Magde­burg melletti járási székhelyen, Haldenslebenben egy kerámia­gyár, pj: új lakások mosdó- és WC-kagylóigényeinek kielégíté­sére. A tervezést és a kivitelezést egyaránt magyar szakemberek vállalták. Az új NDK-üzem mo­dellje a Magyarországon már tíz éve működő hódmezővásárhelyi, hasonló profilú gyár. A budapes­ti 31. sz. Építőipari Vállalat és a magyar Vasút- és Útépítő Válla­lat munkásai már dolgoznak az új üzem területén. Az üzemek 32 000 négyzetmé­teres termelőcsarnoka lesz, a tel­jes termelési folyamatnak ez lesz a színhelye — az anyag-előkészí­téstől a végtermékig. A nagy­mértékben automatizált gyártóso­rok gépeinek szállításában NDK- üzemek is részt vesznek. Ezek­nek a gépeknek a kiszolgálására mindössze 260 munkásra lesz szükség. Az új üzem, amelynek alapkövét 1975-ben rakták le, 1978-ban — a tervek szerint — megkezdi próbaüzemelését. Tel­jes elkészülte után 8000 tonna lesz az évi termelése. (BUDA- PRESS—PANORAMA) Taxi gázzal és benzinnel Kellemetlen dolog, ha egy taxi­nak menet közben fogy ki az üzemanyaga, különösen akkor, ha a taxi a repülőtér felé halad. A moszkvai 16. számú taxivállalat kocsijaival ilyen ma már nem tör­ténhet, mert ha kifogy a benzin, egy kapcsoló elforgatásával pro­pán-bután gázzal haladnak to­vább. A vegyes üzemű kocsi kül­sőleg semmiben sem különbözik a többitől. — Már 9000 kilométert tettem meg ezzel a kocsival — mondja N. Rogyin taxisofőr. Érdeklődé­semre a csomagtartót nyitja ki, ahol megpillantok egy élénkvörös palackot. A gáztartály kis helyet foglal el, de tartalma 500 kilomé­terre elég. Amikor elfogy a gáz, a kapcsoló visszaforgatásával a ko­csi tovább járhat folyékony üzemanyaggal. A váltott üzemanyaggal közle­kedő gépkocsik előtt nagy jövő áll. A földgáz ugyanis fele any- nyiba kerül, mint a benzin. Szinte teljesen elég, és így megkíméli a városok lakóit a mérgező kipufo­gógázok belélegzésétől. (BUDA- PRESS—APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom