Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 1. Az első két hónap forgalma kedvezően alakult Tájékoztató a mezőgazdaság gép- és vegyszerellátásáról A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásá­ban jelentős szerepet töltenek be a megyei AGROKER vállalatok. Az AGROTRÖSZT tervei szerint az idén mintegy 30,6 milliárd forint értékű gépre, alkatrészre, vegyszerre és egyéb termelési eszközre lehet számítani * az üzemeknek. A gépbeszerzések forrásai részben a hazai gyártás, másrészt a szocia­lista országok, valamint a tőkés gépimport. A szocialista országokból 130 millió rubel érté­kű gépbeszerzéssel számolnak. Tőkés gépim­portunkra 33 millió dollár keretet kapott a tröszt. A vegyszerekből tovább javul az ellá­tás, műtrágyából 1,7 millió tonna hatóanyagú nitrogént, foszfort és kálit hoznak forgalom­ba. Növényvédő szerekből 400 millió forint­tal több értékűt a tavalyinál. • Rába—Steiger erőgépek. Pálfi Pál végezetül hangoz­tatja: — Ahhoz, hogy a mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátása még zavartalanabb legyen, a terme­lőkkel szoros kapcsolatot kell ki­alakítani. Fontos a megalapozott, előrelátó tervezés, nemcsak ré­szükről^ hanem az ellátó válla­lat részéről is. Számolni kell a végrehajtás során jelentkező kor­rekciókkal, termelési struktúra- változásokkal. Ugyanakkor a be­szerzésben is akadhatnak gon­dok. Lényeges, hogy a partnerek a változásokról időben értesít­sék egymást. K. S. Az AGROTRÖSZT vezetői a közelmúltban három megyei AGROKER-vállalat irányítóival vitatták meg az anyagi és mű­szaki ellátás helyzetét. Köztük volt Bács-Kiskun megye mező- gazdasági ellátó vállalata is. Megbeszélték, hogy a megyék termelési előirányzatainak meg­felelően a fő ágazatok milyen gé­peket, berendezéseket, mennyi vegyszert igényelnek. Természe­tesen számolni kell a lehetséges beszerzési forrásokkal, a rendel­kezésre álló készletekkel. Erről beszélgettünk Pálfi Pál­lal, a megyei AGROKER igaz­gatójával. — Idei forgalmi előirányzatunk két és fél milliárd forint, amely­nek mintegy felét adják a ké­miai anyagok, műtrágyák, nö­vényvédő szerek. A megye mező- gazdasági üzemei az V. ötéves tervidőszak alatt — gondolva a munkaerő fokozatos csökkenésére ■— jelentős gépparkbővítést üte­meztek be. Számolnak a meglevő géppark műszaki állapotával, el­• Mindig nagy a forgalom a vállalat alkatrészraktárában. mint a Rába—Steiger traktorok alkatrész-utánpótlásában az el­múlt évhez viszonyítva jelentős javulásra számítunk. A vegyszerek forgalmazásával kapcsolatban a következő tájé­koztatást kaptuk az AGROKER igazgatójától: — Az idén 56—60 ezer vagon műtrágya áll rendelkezésre. Ha­tóanyagban számítva tavaly át­lagosan 2,14 mázsa volt a mű­trágya-felhasználás hektáronként. Ez természetesen nagy szóródást takar. Az intenzívebben gazdál­kodó üzemekben 4—4,5 mázsa, a gyengébb adottságú szövetke­zetekben pedig csak 1—1,5 mázsa volt a hektáronkénti felhasz­nálás hatóanyagban számolva. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termelő gazdaságokban elérte a 7—10 mázsát hektáronként. A szórvány kisüzemi kertészetekben viszont két mázsát sem használ­tak fel. A megyében a növényvédőszer- szükséglet meghaladja az orszá­gos átlagot. Ez a megye kertészeti kultúrájából — az ipari növények termesztésének növekedéséből — következik. Növényvédő , szerből nagy a választék. Nemcsak a nagyüzemek, hanem a kisgazda­ságok is elégedettek lehetnek az ellátással. Ez utóbbiak segítésére száztíz kiskereskedelmi árusítás­sal foglalkozó üzlet és egy moz­gó bolt hoz forgalomba vegy­szereket. használtsági fokával is. Ugyan­akkor figyelembe kell venni az iparszerű termelési rendszerek gyors elterjedését, mezőgazdasági szakszövetkezeteink közös műve­lésű területeinek növekedését. Az elmúlt esztendő kedvezőt­len időjárása befolyásolta a gép-, vásárlásokat. Kevesebb kombájnt és berendezést vettek a gazda­ságok. Az idén az első két hónap for­galma kedvezően alakult. Az el­múlt évhez viszonyítva 135 szá­zalékkal több gépet értékesítet­tünk. Nem minden erőgépből tudjuk az igényeket kielégíteni, például T—150K traktorból több kellene. Ebben az évben várha­tóan megnő a kombájnok iránti kereslet. A háztáji kisgépellátást segíti többek között 700 motorosperme­tező és 200 egyhengeres kistrak­tor. Alkatrészből az elmúlt évek­hez hasonló mennyiség várható. Szovjet gyártmányú SZK—5-ös és SZK—6-os kombájnok, vala­Ki gondol a kispapákkal? Kedves újságírónő, engedje meg, hogy kiöntsem a szívemet és ne sértődjék meg, ha fekete levest zúdítok a nyakába. Köny- nyen elviseli, hiszen telefonon te­szem. Vegye tudomásul legteljesebb felháborodásomat. A maguk igaz­ságtalansága, részrehajlása kri­minális. Kérem, ahogy nálunk a nőket ajnározzák, dédelgetik, az vérfagyasztó. Kismama-klubok nőnek gombamódra a földből. Van menyasszonyok iskolája, főzőtanfolyam, szabás-varrás ABC. De ki gondol velünk, kis­papákkal ?! Kérem szépen, én az egyenjo­gúságot messzemenően tisztelet­ben tartó, tisztességes fiatal atya vagyok; fAeségem teljes szemé­lyisége, alkotókedve és harmoni­kus fejlődése előtt meghajtom zászlómat. De ki tanít engem valamire is? Szervezett vagy szervezetlen formában?! A feleségem aligha, mert ő sem tud semmit. Tudhatna bár, mert kijárta a kismamatanfolyamot, de magasrendű intellektus lévén, csak az „ösztön és nevelhetőség” kérdéskörére figyelt, a fürdetés technikájára kevéssé. Anyámtól sem tanulhattam semmit, fonto­sabb munkái közepeit 6 is meg­feledkezett rólam, épp úgy, mint az anyósom a lányáról. Egyetlen mesterem Benjamin Spock. Csakhogy az amerikai csecse­mők úgy látszik eleve másmi­lyennek születnek. Mert az én fiam kutyába sem veszi sokasodó elméleti ismereteimet. Üvölt, mint a sakál, akármit is csiná­lok vele, kivált éjszaka, akkor eleven, mint a esik, majd kiug­rik a pólyából, erőlködik mint valami hőstenor. Képzelje el, a lakóbizottsáy elnöke többgyer­mekes anya, és esküszik rá, hogy mi éheztetjük elsőszülött gyer- meküiíket! Hogy éheztetnénk? Egész éjszaka ölemben tartom, és kana­lazom szájába a tápszert. Én fő­zöm a parajt. Lehet, hogy nem egészen tökéletesen. Nagyanyám (ő képviseli családunkban az utolsó főzni tudó női nemzedéket) spenótja egészen másforma volt. Dehát, mondom, hogy engem sem­mire sem tanítottak. Az időbeosztásra sem. Boldog kispapaságom kellős közepén mélységesen el vagyok keseredve. Csak kóválygok kísérteiként. Négy hete nem aludtam egyfoly­tában két óránál többet. Hajna­lok hajnalán kezdem a napot, mégsem haladok semmivel. Mi­ért?! Nem tudom. Lefutok vásá­rolni egy nap tízszer. Egy liftes- boy nem száll annyit föl, s alá, amennyit én gyalog szaladgálok a lépcsőkön. A feleségemnek egyenként jut eszébe a szappan, a mosópor, az orvosság, a táp­szer, a tej, a kenyér, a zöldség. Azt mondja, hogy én is gondol­kozhatnék. De kérem, én filozó­fus vagyok! Az én fejem mással van tele... És az a sok pelenka! Nekem termeli a gyerek, futószalagon. Mert ugyebár, mondanom sem kell, a mosás is az én feladatom. Igen, van automata mosógépünk, de engem ezzel átejtettek. Azt hittem, ez majd magától mos. Hát nem, ehhez is ember kell. Mindenhez ember kell. De mi lesz, ha véget ér a szabadságom? Már a jövő évit is kivettem, an­nak is a végső morzsáit rágom. Hogy végzem én el mindazt, ami­re most az egész nap kevés — a szabad időmben? És hogy fo­gok kiplvatlanul dolgozni? KGS T-expedíció Mongóliában Nemzetközi geológusexpedíció kezdte meg munkáját a Mongol Népköztársaság területén. Az ex­pedícióban Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Mongólia, Magyarország, az NDK, a Szov­jetunió, valamint Kuba és Ro­mánia szakemberei vesznek részt. A testvérországok geológusai­nak munkája elősegíti Mongólia nyersanyagbázisának, a népgazda­ságfejlesztés e fontos tényezőjé­nek további bővítését. A munká­latok célja olyan ásványi kincsek feltárása, mint például a folypát (fluorig), a wolfram, az ón és az arany. A geológusok már eddig is több olyan területet derítettek fel, ahol érdemes részletesebb kutatásokat végezni. Az öt évre (1976—1980-ra) ter­vezett expedíció munkája általá­nos technikai és éves tervek alap­ján folyik. A feltárások költsé­geit a résztvevők közösen vál­lalják (BUDAPRESS—MONCA- ME) Izotóppal az egészségért # Izotóp-diagnosztikai laborató­riumot adtak át Győrött, a kórház rendelőintézetében. Az új laboratóriumban az izotóp- technika, segítségével számos vizsgálat végezhető. A győri la­boratóriumot az Egészségügyi Mi­nisztérium a kiemelt központi lé­tesítmények közé sorolta. (MTI- fotó: Matusz Károly felvétele — KS.) Sarki gejzírek A Jakut Autonóm SZSZK, a Szovjetunió legészakibb fekvésű köztársasága területén száznál több gyógyító vizű tó, folyó, soha be nem fagyó forrás található. Közülük a Szitigan-Szilba, azaz „Forró folyó” nevű forrás vize még a legkegyetlenebb sarki té­len — amikor a hőmérő higany­szála —50 C-fok alá száll — sem hül le +25—28 foknál hide­gebbre. A Lena egyik jobb oldali mel­lékfolyója, az Olekma mentén nagy vízhozamú, mintegy 50 fo­kos gejzírek törnek fel a föld mélyéből. Vizük igen gazdag ko­vasavban, vasban, cinkben és más, az idegrendszeri és moz­gásszervi betegségekre jó hatást gyakorló elemekben. A szakem­berek véleménye szerint Jakut­föld rendelkezik a Szovjetunió keleti részének legfigyelemre­méltóbb termálvízkészletével. (BUDAPRESS—APN) Látja, tisztelt asszonyom, azért is háborgók, hogy miért csak a kismamáknak adnak gyermekgondozási segélyt? Hi­szen a világ halad, és a mai cse­csemők rendkívül munkaigénye­sek, ezekhez két ember is kevés. Mit mond? Hogy nagyanyámék hat gyermeket neveltek fel, anyámék pedig — igaz nagyanyai segédlettel —, de mégis hármat? De hát az régen volt. Akkor még a gyermekek nem voltak ilyen differenciált személyiségű, szub- tilis lények. Hogy mindez tudatlanságomból ered? De kérem, ki tehet róla? Ki törődik velem? Spock mester, a szülők kislexikona meg a Nő­tanács brosúrái? Minél többet olvasok, annál zavartabb leszek. Csak tudnám, mivel ízesítette nagyanyám a spenótot!? A JOBB VÍZELLÁTÁSÉRT V A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépitési Inte­ttében különböző méretarányos modelleken vizsgálják az ivóvíztá- ■oló medencék vízáramlás! mutatóit, vízáteresztő-képességét és sok Tiás olyan tulajdonságot, amelyeket a gyakorlatban az építésnél vagy izemeltetésnél hasznosítani tudnak. (MTI-fotó: Várkonyi Péter fel­tétele — KS.) 17 miíliárd zloty - találmányokból „Nemcsak a nyelve pörög fris­sen, az észjárása sem lassú.” Kricskovics Istvánról szokták ezt mondani a Finomposztó bajai gyárában, amikor szóba kerül a személye. És ez elég gyakran megesik, mert ismert ember az üzemekben, ö a villanyszerelők művezetője, sőt, ha a végzett munkájára gondolunk, elektriku- si címmel is felruházhatjuk. Két tucatnyi villamossági szakember élén Kricskovics István felel az összes villamos berendezés za­vartalan működéséért, s minde­nért, ami az elektromos vezeté­kekből kapja az energiát. De az erősen kopaszodó, ötven­három éves férfinek nem pusz­tán a beosztása révén van® a gyárban sok ismerőse, tisztelője, barátja. Huszonhetedik éve dol­gozik a Posztónál, neve hallatán ébredő tiszteletérzéshez azonban ennek is csak részben van köze. Kricskovics István olyan ember, aki majd három évtizede nem csupán elvégzi a rábízott felada­tokat, hanem — mint mondani szokás — észre is vetette magát. A sokak Pista bátyja nem egy­szerűen törzsgárdatag, megbe­csült dolgozó, a villanyszerelők művezetője, hanem: újító is. Baján született a Finomposztó Vállalat újítója, apja kereskedő volt. A fiú villany- és rádiósze­relést tanult, az idősebb bajaiak által még jól ismert Bruszt-féle műhelyek egyikében. A legtöbbet egy Sas Richard nevű elektro­technikus foglalkozott a tanonc- cal. A segédlevelére 1942-ben ütötték rá a pecsétet. Az elektromosság titkait für­késző segéd a felszabadulás előtt Kókai István rádióvillamossági vállalkozónál kapott munkát. 1945 után egy ideig, a város vil­lamos vezetékrendszerének hely­reállításán dolgozott, azután pe­dig mestervizsgát tett, hogy ön­álló iparos legyen. „Három év múlva beadtam az ipart, agyon­vágtak az adóval. Én nem vol­tam olyan seftelős fajta, és ak­koriban általában csak az olyan­fajta kisiparosok tudták tartani magukat” — mesélte az újító. A Finomposztóban, ahová 1950- ben lépett be villanyszerelőnek, jó közösségre és munkahölyiré^ ta­lált. „Az időben Sebestyén János volt a főmérnökünk. Katonazub­bonyban jött a gyárba. Néha mondogatjuk, mi, régiek, hogy ahogyan a főmérnök egyre job­ban öltözködött, úgy ment egyre jobban az egész gyárnak” — hal­lottam Kricskovics Istvántól. Alig telt el a gyárral való „is­merkedés” egy-két esztendeje, a villanyszerelő már észrevetette magát az első újításaival. Azóta pedig hatvannál több okos ötlet­tel és annak megvalósításával járult hozzá a munkavédelem, az anyagtakarékosság és a termelés- növelés feladványainak megoldá­sához. Ma már csak öt van üzemben — a korszerűsítés miatt azoknak is nemsokára üt a végórájuk —, de régebben elég sok Elektro fo­nógépe volt a cégnek. Kricsko- vics egyik újítása ezekhez fűző­dik. A szóban forgó fonógépek vándor sodró motorral működtek. Ezeknek az elektromos kábele, a földön fektében, gyakran eltört, s az is előfordult, hogy tüzet okozott. A hiba miatt elég sokat álltak a gépek. Kricskovics Ist­ván újítása jóvoltából a levegő­be, védett helyre került az elekt­romos vezeték, s zavartalanabb lett a termelés. Szívesen beszél arról az újítás­ról is, amelyiket a festődéi eme­lőberendezés körül dolgozó mun­kások testi épségének védelmére talált ki. A vízszintes és függő­leges irányban egyaránt mozgó emelőt fény- és hangjelző ké­szülékkel látta el, amelyek fi­gyelmeztetnek, ha a gép a bal­esetveszélyes pont, a pincelejárat fölött mozog. Két szovjet, SZTB típusú szö­vőgép hosszabb ideig állni kény­szerült, import pótalkatrész hiá­nyában. Akkor indultak újra el az értékes, termelékeny gépek, amikor Kricskovics István fejé­ben megszületett a megoldás a húzómágnesnek nevezett import alkatrész hazaival való pótlására. Ezt az újítását yez.ettgk. b.e j££- utoljára. A Finomposztó újítója nem végzett felsőbb, iskolákat, de jó néhány tanfolyamra eljárt a szak­mai fejlődése érdekében. Szak­munkás létére is számottevően hozzá tudott járulni vállalatának műszaki fejlődéséhez, kamatoz­tatva az apai nagyapjától örökölt ezermesteri tehetséget. Kitünte­tést ez ideig nem kapott önkén­tes munkájáért, bár az erre vo­natkozó rendeletek szerint már a kiváló újítók ezüstérmére is jogosult. Akik a megyei vállalat krónikáját írják, a „jeles” dolgo­zók. névsorából bizonyára nem felejtik ki Kricskovics Istvánt. A. Tóth Sándor ÚJÍTÓK BÁCS-KISKUNBAN Hatvannál több ötletét hasznosították Kedves újságírónő, itt nő a pelenkahalom a telefon körül, be­fejezem, vár a mosás, könyör­göm, segítsenek! Ha egyszer meghirdették az egyenjogúságot, álljanak a kispapák mellé! Egyenjogú kispapa szeretnék lenni! Mit, hogy szeretnék? Aka­rok, akarok, akarok: De mit ér a jog, ha nincsenek meg a fel­tételek hozzá? Bozóky Éva A lengyel munkások, mérnö­kök és technikusok érdekeltek a termelés fejlesztésében. Ezt tük­rözi az évről évre szélesedő újító- és feltaláló mozgalom is. Az utóbbi években hatékonyabbá tették és meggyorsították a be­nyújtott újítások elbírálását. Szé­lesebb körben alkalmazták az erkölcsi és anyagi ösztönzés kü­lönböző formáit. Az újításokból és találmányok­ból egyetlen év alatt — 1975-ben — 17 milliárd zloty haszna volt a népgazdaságnak. A most kez­dett ötéves tervben új feladatot áll.tottak a mozgalom elé: a ter­melési technológiák, a gépek és berendezések tökéletesítésével 100 milliárd zloty megtakarítására kell törekedniök. (BUDAPRESS—INTERPRESS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom