Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
\ A Márciusi Front és a kecskeméti találkozó Valamennyi magyar lap megemlékezett a Márciusi Front négy évtizeddel ezelőtti megalakulásáról, és utalt az 1938. március 15-én Kecskeméten tervezett országos találkozóra. A magyar királyi csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának a: „Baloldali szellemi és irodalmi áramlatok a kommunista mozgalom szolgálatában” című szolgálati jelentése (közli: K Nagy Magda A Válasz című kötetében) Feja Géza egyik cikke kapcsán foglakozik a demokratikus mozgalommal. Szerintük a Viharsarok című könyv írója „bevallja, hogy a Márciusi Front kitűzte szabadság megépítéséhez politikai út vezet, mert valóságos szabadságot csak hatalmi tényezők képesek kiharcolni...” Erdei Ferencre hivatkoznak: „Egyedül érvényes politikai mérleget csak úgy csinálhatunk, hogyha annak a munkás-paraszt politikának a szempontjából ítéljük meg a hatást, amelyért ma az írói lázítás folyt, és folyik.” Tóth Lászlónak és Molnár Eriknek köszönhető, hogy a haladó irodalom legjobbjai egyre inkább Kecskeméthez kötődtek a harmincas években. Az Első kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda RT. vezetője tudatos kiadói politikával arra törekedett, hogy tömörítse a baloldali, a fennálló rendszerrel szembenálló szellemi erőket. Itt adták ki Veres Péter: Az Alföld parasztsága című kötetét, itt a Választ, Sárközi György műveit, Kassák Lajos több kötetét, Németh László és Illyés Gyula írásait. Többségük vezető szerepet vállalt a Márciusi Front megszervezésében. Dr. Molnár Erikhez többen ellátogattak, hogy tanácsot kérjenek tőle, ismerték — többnyire álnéven — megjelent marxista szellemű írásait, korszerű műveltségét. Több irodalmi est hangulata tanúsította, hogy Kecskeméten van egy réteg, amely támogató rokonszenvvel figyeli a demokratikus jellegű törekvéseket. Tóth László vállalkozott arra, hogy kinyomja a „Mit kíván a magyar nép” (a Márciusi Front programja) röpiratot. A szociáldemokrata beállítottságú, demokratikusan gondolkodó Hajdú Ernő többször foglalkozott az általa szerkesztett Kecskeméti Ellenőr hasábjain a mozgalommal és különösen az 1938 márciusára Kecskemétre tervezett találkozóval. Az 1937. november 11-i lapban közli Féja Géza írását. (Ez aznap egy fővárosi lapban is megjelent.) „Csakis azokat hívjuk meg erre a találkozóra, akik a szellem síkján mozognak, akik arra készülődnek, hogy a magyar nép vezető rétegéből szellemi irányítójává, történelmi lelkiismeretévé érjenek és nemesedjenek. Azokra számítunk, akik hisznek az emberi gondolat életet alakító erejében, akik az emberi igazság követelését és szolgálatát legszentebb feladatuknak tartják. S hívjuk nemcsak az egyetemi hallgatókat, hanem mindazokat a folyóiratokat és egyesületeket is, melyek e fiatal szellemiséget képviselik.” E kiragadott részlet is mutatja a találkozó jellegét és bizonyos mértékben korlátáit. A következő év január 21-i számából tudjuk meg, hogy a Budapesten tartott előkészületi értekezletet a rendőrség feloszlatta. A jogcím: hiányzott az előzetes engedély. Mintegy nyolcvanan vettek részt a tanácskozáson. A detektívfelügyelő fellépése után csak a húsztagú vezetőség értekezett tovább, közülük ketten kecskemétiek. Akkor még bíztak abban, hogy sikerül a szükséges hatósági hozzájárulásokat megszerezni. Az éleződő nemzetközi és belpolitikai helyzetben, a magyar uralkodó osztályok jobbra tolódtak és brutálisan elfojtottak minden demokratikus akciót. A kecskeméti találkozó elmaradt. Heltai Nándor Egységes agrokémiai szolgálat a Német Demokratikus Köztársaságban Az NDK-ban 1976-ban befejezték az egész országra kiterjedő, egységes agrokémiai rendszer kialakítását. Az országot behálózó agrokémiai komplexumok feladata, hogy a növénytermesztést ellássák ásványi anyagokkal, műtrágyával és a termelő üzemeknek segítsék gyorsan elvégezni a növényvédelem időszerű munkáit. Az egész országban összesen 266 agrokémiai központ működik. Ezek több mint 22 ezer embert foglalkoztatnak. Munkájukat a legkorszerűbb technikai berendezések és gépek segítik, valamint a mezőgazdaság szolgálatába állított repülőgépek és helikopterek. Az agrokémiai komplexumok évente mintegy 11 millió hektár földterület műtrágyázását végzik el és segítségükkel könnyebb a védekezés a növényi kártevők ellen. Az agitáció kézikönyve Az agitációval már régóta foglalkozó sem emlékszik ezt a munkát segítő olyan jól sikerült könyvre, illetve összeállításra, mint amilyenre Az agitáció időszerű kérdései címmel a Kossuth Könyvkiadó vállalkozott. Akinek kezébe kerül (mivelhogy az agitátorok számához képest alig több mint húszezer példányban jelent meg), bizonyára tartalmilag és módszertanilag egyaránt sokat tud meríteni belőle. Az ajánlás (Ritter Tibor) is azt mondja, hogy érdemes időt szánni elolvasására, mert nem a megszokott módon tálalja az agitációs ténykedést, hanem kézikönyvszerűen kell azt felfogni, „ötletadó könyv, de nem tankönyv. Egyébként is. amiről szól — az agitáció —nem tűri a sémákat. Az egyéni állás- foglalás nélkül követett eljárásmódokat.” A könyv a mindennapok tömegpolitikai munkát végzőjéhez szól, akik az emberek véleményét, nézetét, ítéletét, magatartását, cselekvését formálják. „Állandóan meg kell újulnunk, állandóan fejlesztenünk kell elméleti, politikai, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai tudásunkat. hogy betölthessük agi- tátori feladatainkat.” A könyv tényleg nem a nehezen emészthető tanulmányok sorozatát adja,' hanem az életből, a valóságból merít. A gazdaság- politikai agitációval kapcsolatosan, amely a munka előterében áll, közreadja Németh Károly 1976. december 1-én a Központi Bizottság ülésén elhangzott beszédét. És, hogy miként segítse gyakorlatilag az agitációs munka a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, annak bizonyítására közreadja; a Csepel Vas- és Fémművek tömegpolitikai munkájáról szóló, annak minden részletére kiterjedő határozatot. Érdekes vállalkozás, hogy a XI. párt- kongresszuson elhangzott felszólalásokból olyan idézeteket, szemelvényrészleteket válogat ki, amelyek a különböző népgazdasági ágak és üzemek munkájának eg.v-egy jellegzetes, politikai szempontból is rendkívül fontos feladatával kapcsolatosak. Ez a tizenkét szemelvény gazdagon tartalmazza a gazdaságpolitikai agitáció üzemi tapasztalatait is. A továbbiakban a tervteljesítést segítő agitációs munka érdekében jelzi, hogy a nemcsak gazdaság- politikai, hanem társadalompolitikai feltételektől is függ. Ráirányítja a figyelmet arra is, hogy az agitációban a pártszervezeteknek nemcsak a gazdasági vezetéssel kell összehangolniuk a munkát, hanem irányítani kell a szakszervezet és a KISZ, valamint a többi üzemi tömegszervezet és mozgalom agitációs munkáját is. Alapvetően fontos, hogy a pártós a szakszervezet között ésszerű munkamegosztás alakuljon ki. A kiadvány értéke, hogy eddig elhanyagolt témákkal is foglalkozik: a közlés és a meggyőzés néhány pszichológiai kérdésével, valamint a szociológiai szemlélet és módszer szerepével az agitációs és propaganda munkában. 1977. március 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Éneklő ifjúság Kórushangverseny Kecskeméten KÉPERNYŐ Tévúton cammogott az úthenger Az Éneklő Ifjúság mozgalom — amely elnevezésében is Kodály egykori kezdeményezésre utal — célja az ifjúsági énekkarok összefogása, serkentése; hangversenyek, rádiófelvételek szervezése, szereplési alkalmak teremtése ... A forradalmi ifjúsági napok gazdag megyei rendezvényeinek sorában első volt a mozgalom legeredményesebb kórusainak megyei seregszemléje Kecskeméten. Vasárnap délelőtt, a Megyei Művelődési Központ színháztermében a rádiófelvétellel egybekötött hangversenyen hat énekkar lépett közönség elé. A jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium énekkarát Borsodi Antalné, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium leánykarát Zsiga Lászlóné vezényelte. A Bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola énekkara Schwalm Pál- né, a Kecskeméti Kodály Zoltán Gimnázium vegyeskara Ordasi Péter vezetésével énekelt. A Kecskeméti Katona József Gimnázium leánykarát Zsiga László, a Kiskunfélegyházi Középiskolák vegyeskarát pedig Kapus Béla vezényelte. A hangversenyt követő szakmai megbeszélésen a zsűri elnöke, Csányi László karnagy megállapította, hogy az énekkarok mindegyike felkészülten jött el a hangversenyre, és szépen, igényesen énekelt. Műsorválasztásuk — talán a rádiófelvétel miatt — hagyományos volt, s csupán néhány karvezető választotta mai magyar szerző művét. A megbeszélésen jelenlevő szakemberek kicserélték tapasztalataikat, és megvitatták az énekkarok, illetve a mozgalom továbbfejlesztésének legfontosabb kérdéseit. Újabb Árpád-kori temető • Árpád-kori temetőre bukkantak Dánszentmiklóson. A feltételezések szerint egy templom körUli temetőt találtak. A feltárást a ceglédi Kossuth Múzeum végzi. (MTI-fotó, Király Krisztina felvétele — Telefotó—KS.) A műsorszerkesztők, rendezők, szerkesztők gondoljanak arra, hogy ma már mind többen nyúlnak a kapcsolóhoz, ha rossz a tv-műsor. Biztos vagyok abban, hogy jóval kevesebben nézték az úthenger utolsó túráját, mint roncstelepi feltámadását. A történet összevissza kacskaringéi elcsüggesztették a nézők többségét. Mind idegesebben várták, hogy teljesül az ígéret, és végre robog az úthenger. Cammogott bizony, tévutakra tévedt gyakorta. írója-szerkesztője ki tudja milyen szemüvegen szemlélte az elelmaradozó tájat, mert olykor azt hittük, hogy Göre Gábor uram birodalmában járunk, olykor mai valóságunkból tünedez- tek fel pillanatokra színek, mozzanatok, hangulatok. Föl nem foghatom, hogy erről a lassú járműről miért csak ilyen felszínes képeket rögzítettek: lett volna idő és mód a szatirikus, a visszásságokat a humor eszközeivel hatékonyabban elmarasztaló, leleplező, kinevettető ábrázolásra. A poénvadászatra pazarolták a puskaport, a képernyőn mozgó, ügyeskedő érdekes figurák mélyebb jellemzése helyett. Az „él- hitetés” szándéka az efféle történeteknél is nélkülözhetetlen. Kár a kitűnő ötletért. \ A kedd esti Csak ülök és mesélek ... számomra a közízlés fejlődését dokumentálta. A világért sem a műsor: a bemutatott házaspár produkcióinak a fogadtatása. Attól tartottam, hogy pályatévesztett nejet köszöntő émelygős rigmusok és szentimentális nyalakodások sokak tetszésével találkoznak. Féltem attól, egyesek költészetnek, versnek tekintik az ilyen gusztustalan nyilvános szerelmi vallomást. Mérgükben sokan elcsavarták azt a bizonyos gombot és azon törték a fejüket: milyen meggondolásból került ez a szűk családi kört — talán — érdeklő jelenet a képernyőre? Szerencsére a megszólaltatott rokonszenves céllövó-bajnoknő, szubrett megmutatta, hogy mire képes ez a műsor. A néni valóban csak ült és mesélt, egy csodálatos, sok színű életről. Olyan természetesen szólt győzelmeiről, páratlan sportteljesítményeiről, hogy csak dörzsöltük a szemünket. A cselekvő élet himnusza volt ez a pompás riport. Nagy élmény, ösztönzés képességeink ápolására, a tartalmas időtöltésre. De azért a rigmusokat nem bocsátjuk meg. H. N. MINISZTERI RENDELET Csak fél év elteltével lehet boltot megszüntetni Az elmúlt években különböző okok miatt — munkaerőhiány, gazdaságtalan üzemeltetés stb. — viszonylag sok, főleg kis területű, egy- és kétszemélyes boltot szüntettek meg a kereskedelmi val - lalatok. A korábbi rendelkezések alapján a vállalatok kérésére az illetékes tanácsok hozzájárultak a bolt bezárásához, minden további nélkül visszavonták az üzlet működési engedélyét. Az eljárás, a bezárt üzletek hiánya azonban egyes területeken panaszokra adott okot, sok helyen az ellátást is zavarta. Ezért a belkereskedelmi miniszter szabályozta az üzletek működési engedélyével kapcsolatos korábbi rendelkezését. A mostani rendelet szerint a vállalatoknak a bolt megszüntetése előtt legalább hat hónappal kell kérelmüket benyújtaniuk. A rendelkezés nem sérti a vállalatok önállóságát — amely alapján dönthetnek saját üzleteik sorsáról —, hiszen fél év után megkaphatják az engedélyt a bolt megszüntetésére. A meghatározott idő azt a célt szolgálja, hogy az illetékes tanács szükség szerint megszervezhesse a bezárt bolt környékének ellátását. A rendelet egyébként lehetővé teszi, hogy az 1. fokú kereskedelmi hatóság indokolt esetben, és ha a közellátás érdekeit nem sérti, a vállalat kérelmére engedélyezhesse a bolt működésének korábbi, hat hónapon belüli megszüntetését. A hitelek szerepe a gazdasági életben A Színházművészeti Szövetség közgyűlése Hétfőn délelőtt a Fészek Művészklubban kezdődött meg a több mint félezer tagot számláló Magyar Színházművészeti Szövetség V. közgyűlése. Művészeti életünk e nagyjelentőségű eseményén értékelik a IV. közgyűlés óta eltelt időszak tevékenységéről szóló írásos tájékoztatót, amely beszámol az elnökség és a titkárság, .valamint az igazgató-, a dramaturg-, a díszlet- és jelmeztervező-, a színész-, továbbá a kritikus tagozat munkájáról. Megállapították egyebek között, hogy a szövetség az előző közgyűlés óta eltelt időszakban az MSZMP X. és XI. kongresszusának kultúrpolitikai irányelvei, a közművelődési határozat, illetve törvény, valamint a IV. közgyűlésen kijelölt feladatok szellemében Végezte munkáját. Támogatták mindazokat a korszerű művészi törekvéseket, amelyek elősegítették a szocialista kultúrpolitika és a magyar színművészet fejlődését, nemzetközi tekintélyének megnövekedését. Kazimir Károly, a szövetség főtitkára terjesztette elő az elnökség szóbeli referátumát, amelyet vita követett. A közgyűlésen döntenek az alapszabály módosításáról, és újjáválasztják a szövetség elnökségét. (MTI) Fekete rózsa A rózsával, illóolajtartalmú és gyógynövényekkel foglalkozó bolgár kutató intézetben 19 új dísz- rózsa-fajtát kísérleteztek ki. E rózsákat most az ország különleges virággazdaságaiban termesztik. íme néhány új rózsafajta: „Buzludzsa” — sötét-piros színű; „Valentina” — fehér rózsa; „Trá- kia” — világos-piros és a „Gita” — tűzpiros színű, a rendkívül népszerűségnek örvendő „Elégia” — fekete-rózsa. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) Nemcsak a népgazdaság egésze, hanem annak elemi egységei, a vállalatok és a szövetkezetek is folyamatosan fejlődnek, évről évre növelik termelésüket, a forgalmi ágazatban működő vállalatok pedig az értékesítést. A nagyobb termeléshez, forgalomhoz természetesen a korábbinál, az előző évinél több anyagra, félkészárura van szükség. Ez fejeződik ki a növekvő termelésforgalom ugyancsak növekvő forgóeszköz-szükségletében. Ennek egy részét a vállalatoknak saját pénzükből — általában a fejlesztési alapból — kell előteremteniük, másik részére pedig előleget, hitelt, úgynevezett forgóeszközhiteit vesznek fel a banktól. Népgazdasági átlagban a vállalatok 80—85 százalékos arányban saját erejükből finanszírozzák az újratermelést. Ez az arány gazdasági ágazatonként eltérő; a mezőgazdasági szövetkezeti szektorában kb. 95 százalék, az iparban a népgazdasági átlag szerinti, míg a kis- és nagykereskedelemben jóval alacsonyabb. Az egyes gazdasági ágazatok, vállalatok termeléssel összefüggő eszköz- és hiteligényét a termelés-értékesítés időbeni kapcsolatát meghatározó természeti-technológiai gyártási tényezők is döntően befolyásolják. Különösképpen szembetűnő ez a termelőszövetkezetek (esetében, amelyek egy-egy naptári év átlagában túlnyomórészt saját eszközeikből fedezik termelési kiadásaikat. Az év első felében azonban a szövetkezeteknek is több hitel szükséges, mert egész évi beszerzéseik, anyagvásárlásaik majd kétharmada ekkor történik, az egész évi értékesítésből, árbevételből viszont alig 27—29 százalék jut erre az időszakra. A hitelek másik fajtáját a beruházási hitelek alkotják. Amíg a forgóeszközhiteleknek az az alapvető szerepük, hogy az éves tervvel összhangban biztosítsák a termelők, a felhasználók és a forgalmazók eszköz- és pénzszükségletét, a beruházási hitelek az ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célok — a termékszerkezet átalakítása, adott esetben kormány- és rekonstrukciós programok, exportfejlesztés stb. — megvalósítását szolgálják. Eltérő szerepükből következik, hogy a forgóeszköz- hitel általában rövidlejáratú, míg a beruházási hitelek közép- és hosszú lejáratúak. Leglényegesebb az a különbség, hogy a forgóeszközhitel-nyújtás alapvető feltétele, hogy az adott gazdasági tevékenységet realizálni, értékesíteni tudják, míg a beruházási hitelek a tevékenység jövedelmezősége, gazdaságossága tekintetében is — rendszerint magas — követelményeket támasztanak. A beruházási hitelek szerepe számokkal is kifejezhető. Ebben a tervidőszakban 850—870 milliárd forintot fordítunk a szocialista szektor beruházásaira s ennek mintegy fele — 420 milliárd forint vállalati beruházás lesz. A vállalati beruházásokból, öt év alatt, mintegy 100 milliárd farint értékű hitelekből valósul meg. Vannak egyéb hitelek is. Ebbe a kategóriába tartozik a műszaki fejlesztési alapot megelőlegező hitel, s néhány kevésbé népszerű hitelfajta, mint például a veszteséghitel és a szanálási hitel. A külkereskedelmi tevékenységgel, a tőkés exporttal összefüggő sajátos hitel a leszámítolás. Ebben az esetben a külföldi vevő meghatározott időpontra szóló adóslevelét — váltóját, forgatható értékpapírját — a fizetés esedékessége előtt leszámítolja a bank, s a vételárat forintban jóváírja az exportáló vállalatnak. A külső piaci, a fejlődő országokban történő értékesítés további hitelfajtája az export céghitel. A nagyberendezések ugyanis csak hitelnyújtás keretében értékesíthetők; a - termelés és az árbevétel több esztendős időtartamát hidalja át ez a hitelfajta, amely nélkül a nagyberendezéseket - gyártó vállalatok aligha exportálhatnák termékeiket. A lakosság pénzügyeinek is szerves része a hitel, amelynek a pénz jövedelemhez viszonyított aránya ma már mintegy 10 százalék. A lakosság által igénybe vett hitelek többsége hosszú lejáratú és a lakásépítés elősegítésében tölt be fontos szerepet, kisebb része rövid lejáratú áruvásárlást hitel. A lakosság bankja emellett kisárutermelőknek is folyósít rövid lejáratú hiteleket. Gazdaságirányítási rendszerünkben mindenfajta hitel eszköze a szabályozásnak. A hitelezés feladata, hogy — a mindenkori tervcélokkal összhangban — szabályozza a vásárlóerőt, a fejlesztési célú hitelek pedig középtávú tervcéljaink megvalósítását Segítsék. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal való árucsereforgalom- ban is fontos szerepet játszik a hitel, amely többnyire a nemzetközi kereskedelemben meghonosodott fizetési feltételek szerint kerül folyósításra Ezek tulajdonképpen . áruhitelek, amelyeket egyidejűleg nyújtunk és igénybe veszünk. Egyes fejlődő országoknak, amelyek rendszerint legjelentősebb partnereink, gyakran kormány-, illetve célhiteleket nyújtunk magyar áruk — leginkább komplett berendezések — vásárlásához. Nemzetközi hitelkapcsolatainknak újabban a finánchitelek is fontos összetevői. Ezeket a hiteleket, amelyek szabadon felhasználhatők nemzetközi fizetésekre, többnyire a hazai ipar- fejlesztésekhez szükséges javak megvásárlására, a tőkés világ pénzpiacain a nagy nemzetközi bankoktól vesszük fel. G. I.
