Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. Március 30. Beszélgetés Szvorény Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával Továbbra is erőteljesen fejlődik Kalocsa ipara így élünk Bács-Kiskun megyében, — a foglalkoztatottságot tekintve — Kalocsa a legiparoso- dottabb város. Jelenleg ugyanis munkaképes lakosságának 59 százaléka dolgozik ebben a népgazdasági ágban. Néhány évtizeddel ezelőtt még természetesen — az idény jellegű malmon és paprikafeldolgozó üzemen kívül — itt sem volt számottevő ipar. A harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában következett be alapvető változás, amikor egyszerre több iparág is dinamikusan fejlődésnek indult. Erről beszélgettünk Szvorény Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával. — Hogyan fest ma Kalocsa gazdasági élete. A városi párt- bizottság szerint megtalálták-e helyüket a népgazdaság egészében, érzik-e a világban végbemenő gazdasági változásokat? — Kalocsa gazdasági életében ma már meghatározó szerepe van az iparnak — mondotta Szvorény János. — A város munkaképes lakosságának mindössze 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, s ennek zöme is egyetlen termelőszövetkezetben — az Iszk- rában tömörül. Kalocsán az elmúlt évben 2 és fél milliárd forint értékű terméket állítottak elő, ennek 1,8 százalékát (42 millió forint értékű terméket) adta a mezőgazdaság. Mindemellett a város vezető szervei nagy figyelemmel kísérik a tsz tevékenységét és minden segítséget megadnak ahhoz, hogy az országos 6—7 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedéssel szemben az idén 16 százalékkal növelje növény- termesztésének és állattenyésztésének eredményeit. A továbbiakban — amikor a város gazdasági életéről szólok — csak az iparról beszélek. Kalocsa vállalatai, üzemei a IV. ötéves terv idején 270 millió forintot fordítottak fejlesztésre. A termelő beruházások kétharmad részét gépek vásárlására, közel egyharmadát az üzemi szociális létesítmények bővítésére, korszerűsítésére költötték. így vált lehetővé. hogy a város ipara a tervidőszakban létszámemelkedés nélkül 9,2 milliárd forint értékű árut állított elő, s ezzel csaknem 50 százalékkal termelt többet, mint a III. ötéves terv időszakában. Ebből 2,6 milliárd forint értékű terméket exportáltak, amelynek több mint felét a tőkés piacokon értékesítették. A IV. ötéves terv sikeres teljesítése jó alapot teremtett az V. ötéves terv előkészítésére, összhangban a népgazdasági és megyei célkitűzésekkel, — a lakossággal széles körben megvitatva — dolgoztuk ki a város fejlesztési tervét, amelyet pártbizottságunk 1976 elején tárgyalt meg és fogadott el. Ebben célul tűztük, hogy a város ipara a tervidőszak alatt évente 8—9 százalékkal fokozza termelését. Ezen belül az exportot 40 százalékkal növeljük. Ez a szám is igazolja, hogy iparunk mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piac változásaira érzékenyen reagál. Ezért a termelés mennyiségének növelését. minőségének javítását megfelelő beruházásokkal kell megalapozni. Az ipar fejlesztésére a tervidőszakban 627 millió forintot irányoztak elő. Az üzemi épületek ma már szűknek bizonyulnak a legkorszerűbb gépsorok befogadására. s új létesítményekre — többek között gabonatároló építésére — is szükség van. Emiatt a beruházási összegek 57 százalékát építkezésekre kell fordítanunk. Városunk termékei közül legnagyobb keletje a hazai és tőkés piacon a paprikaőrleményeknek van. A kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 227 millió forintot fordít — döntő mértékben — gépi beruházásokra, hogy a növekvő igényeket kielégíthesse. Jelentős összegeket fordít korszerű gépek vásárlására a Kaloplasztik Vállalat és . az EKA gyáregység. A Fékon kalocsai gyára 56 milliót költ új üzem létesítésére és korszerű gépek vásárlására. — Milyen volt a tervidőszak beindítása, eredményes volt-e az 1976-os esztendő? — A város ipara a tervezettnél jobb eredményeket ért el, és 1975-höz viszonyítva 10,3 százalékkal növelte termelését. Tőkés exportja 19,2 szocialista exportja 14 százalékkal emelkedett. A fűszerpaprikaipari vállalat — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — termelését 3. exporttervét 14 százalékkal teljesítette túl. A termelés növekedése Kalocsa iparában 1976-ban is teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Ugyanakkor jelentős volt a termékszerkezetben beállott változás. A főszempont volt a hatékonyabban előállítható, a piacon jobban értékesíthető árucikkek gyártása. Sok, korábban gazdaságtalanul termelt áru gyártását hagyták abba az üzemek, ugyanakkor jónéhány korszerű új termék előállítását kezdték meg. Az EKA gyáregység például 12 új lámpatest gyártásához fogott hozzá. A Budamo- bil Járműszövetkezet új típusú konténerkocsikat készít exportra, s szovjet megrendelésre megkezdte a Tajga lakókocsik gyártását. Az AFIT Vállalat garázsfelszerelésekkel elégíti ki megrendelőit. Az elmúlt évről még annyit, hogy az ipari dolgozók bérszínvonala 4,2 százalékkal emelkedett. Űj öltözőt, ebédlőt vehetett birtokba a Kaloplasztik kollektívája és hasonló jellegű beruházás folyik a FÉKON üzemében. — Az idei év kulcsfontosságú az V. ötéves terv teljesítése szempontjából. Vajon a város ipara sikeresen küzdi-e le az idén is az akadályokat? — Kalocsa ipari termelése ebben az évben a tervek szerint 8 —9, az export pedig 6—7 százalékkal emelkedik. A legdinamikusabb fejlődés ezúttal is az élelmiszeriparban várható. A mező- gazdaságban megnövekedett a paprikatermesztési kedv, a Fű- szerpaprika és Konzervipari Vállalat pedig újabb jelentős beruházásokba kezd, bővíti a szárító, valamint a malomkapacitását. A tervidőszak végéig 4 szárító berendezést, egy hengerszéket vásárol tőkés importból, amelyre 1 millió 577 ezer dollárt igényelt. Ez az összeg az exporttöbblet árbevételt figyelembe véve másfél év. illetve az ossz beruházás nem egészen 3 év alatt megtérül, mert 1980-ig 1300 tonnával növeli, az,előállítható őrlemény rneny- nyiségét. Az idei célkitűzéseket a városi'' pártbizottsági •ülést' követően az üzemi pártalapszervezetekkel és a tömegszervezetekkel megtárgyaltuk. A párttagságot az elmúlt évi munkát értékelő beÖsszhangban a közösség érdekeivel A közelmúltban került sor a szövetkezetek tevékenységét átfogó jogszabályok módosítására. Ezt a lépést többéves, alapos előkészítő munka előzte meg, melynek összegezésében részt vettek az elmúlt év végén megtartott szövetkezeti kongresszusok is. Ezek — mint a szövetkezetek legmagasabb érdekképviseleti fórumai — mondták ki a végső szót a módosításokkal kapcsolatosan. Az új jogszabályok kifejezik mindazokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek az utóbbi években jelentkeztek és összhangban vannak a párt XI. kongresszusán megfogalmazott szövetkezetpolitikai elvekkel és a szövetkezetek általános érdekeivel. Növekszik az ellenőrző és felügyelő bizottságok szerepe a szocialista tulajdonosi szemlélet formálásában. A jogok és kötelezettségek egységét az eddigieknél jobban kell érvényesíteni a szövetkezeti élet minden területén. Az 1967. évi III. Termelőszövetkezeti Törvény, de az 1971. évi III. Szövetkezeti Törvény megjelenése óta is számottevő változások következtek be, nagyságrendben, területben, de a tagság összetételében is. Ezeket a régi jogszabályok kellően már nem tükrözték. A cél az volt — amelyet sikerült is megvalósítani —, hogy megszüntessék a fejlődést akadályozó, lassító, helyenként gátló tényezőket, életközeibe hozzák a szövetkezeti ügyeket. a döntés jogát átadják azoknak, akik a legilletékesebbek. A szövetkezet leglényegesebb ügyeiben továbbra is a tagság dönt, de a közvetlen demokráciának fokozottabb érvényesülése mellett nagyobb szerepet kap a képviseleti, a közvetett demokrácia, melynek szervezeti formáját a küldöttgyűlés adja. A módosított jogszabály a küldöttgyűlés intézményét valamennyi szövetkezeti formában elismerte és megfelelő jogkörrel ruházta fel. Egy ésszerűbb, a gyakorlati élethez jobban igazodó hatáskör- megosztás történt n közgyűlés és a küldöttgyűlés között. Természetesen ez a különböző típusú szövetkezetekben eltérő. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben a közgyűlés — rész- közgyűlések — hatáskörébe a szövetkezet megalakulása, egyesülése, szétválása, megszűnése ügyében történő döntés tartozik. A közgyűlés választja a szövetkezetek legmagasabb tisztségviselőit, az elnököt. elnökhelyettest és a felügyelő bizottság elnökét. Dönt a szövetkezet alapszabályában. módosítja az esetben, amikor erre szövetkezeti kezdeményezés alapján kerül sor. Jóváhagyja a távlati és a középtávú tervet. Az egyéb kérdések a küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak. Igazodva az új választási törvényhez, a szövetkezetekben is általánossá vált az ötéves ciklus. Ez alól csak a küldöttgyűlés résztvevőinek választása a kivétel, akiket az ágazatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően egy-három éves időtartamra bíznak meg ezzel a tisztséggel. A küldöttek választása, beszámoltatása, tagértekezleteken és a dolgozók munkahelyi tanácskozásán történik, amelyeket megnövekedett hatáskörrel döntési és javaslattételi jogkörrel ruháztak fel. Ez új dolog, különösen a fogyasztási szövetkezetekben, de ésszerű, mert az önkormányzattal kapcsolatos kérdéseket össze lehet hangolni a szövetkezeti munkával. Ezek a fórumok egyaránt szolgálhatják a szövetkezeti és a munkahelyi demokratizmus hatékonyabb érvényesülését. A módosított jogszabályok az egyszemélyi és a testületi vezetők eddigieknél jobb összhangját is feltételezik és elősegítik. Nő az egyszemélyi vezetés hatásköre, felelőssége, a testületi döntések végrehajtásában. A szövetkezeti vezetőségek, igazgatóságok operatív szervek, amelyek végzett munkájukról a közgyűlésnek és a küldöttgyűlésnek egyaránt kötelesek beszámolni. Ezek a testületek állapítanak meg és módosítanak az alapszabály kivételével valamennyi belső szabályzatot. számoló taggyűléseken készítettük elő a feladatokra. A taggyűléseken felszólalók maguk is hangsúlyozták, hogy a termelés az elsődleges és a politikai nevelőmunkát is ennek szolgálatába kell állítani. A város üzemeiben sikeres termelési tanácskozások zajlottak le. A vezetők tisztán, világosan fogalmazták meg a feladatokat, s a dolgozók sok hasznos észrevételt, javaslatot tettek a terveit végrehajtására. Aktívan kapcsolódtak be az előkészítő munkába a szakszervezetek és KISZ- szervezetek is. S hogy az üzemi kollektívák megértették az idei tervek teljesítésének döntő fontosságát az igazolja lelkes csatlakozásuk a csepeli munkások munkaverseny-fdlhívásához. Kalocsa valamennyi minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti ipari üzemében megfogalmazták már a szocialista brigádok vállalásaikat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Csupán néhányat említve a FÉKON gyáregységben 10 százalékkal, a Fűszerpaprikaipari Vállalat dolgozói 7 százalékkal kívánják túlteljesíteni export-előirányzataikat. Az EKA-gyáregy- ség dolgozói 10 millió forintos többleteredményt, az ÉPGÉP gyáregység kollektívája éves tervük 6—7 százalékos túlteljesítését ajánlották fel. Nem hagyhatom ki a sorból az Iszkra Tsz 4 szocialista brigádját sem, ők a borjúszaporulat növelésére tettek vállalást. Az üserngk „dolgozói ezen túlmenően kommunista szombatokat tartanak, amelyek bérével és-még -plusz társadalmi munkával a város fejlesztéséhez akarnak hozzájárulni. Kalocsa dolgozói megértették a feladatokat, s a célkitűzéseket reálisnak tartják. Pártszervezeteink fontos feladata azonban továbbra is a szocialista tudat elmélyítése a lakosság, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak körében oly módon, hogy a szocializmus ügye iránt érzelmi kötődés, lelkesedés is tovább fokozódjon. E kettő együtt — a dolgok megértése és a* ügy iránti odaadás — teszi sikeresebbé szocialista építőmunkánkat — mondotta befejezésül Szvorény János. Nagy Ottó Minden hasonlat sántít, ám engedjünk most ebből, s tekintsük társadalmi-gazdasági berendezkedésünket egy olyan szervezetnek, vagy gépezetnek, amely életszínvonalat termel. E szervezet, gépezet működtetésében — lévén szocialista társadalomról, szocialista gazdaságról szó — valamennyi állampolgár érdekelt. A részvételt azonban ki így, ki úgy értelmezi. Akad, aki legszívesebben csak az „osztalékok” fizetésekor lenne jelen, s persze, szép számmal vannak olyanok is, akik már értik, gyakorolják a jogok és kötelességek egységét. E két nagy csoport arányának alakulásától, kedvező módosulásától függ végső soron az életszínvonal emelkedése. Attól, vajon a „részvényesek” mit, mikor, hogyan tettek annak érdekében, osztalékuk necsak legyen, hanem növekedjen. Folyamatos gyarapodás A negyedik ötéves terv időszakában a szocialista szektor összes beruházásainak értéke 574 milliárd forintot tett ki. Valójában e summa minden forintja — végső eredményét tekintve — az életszínvonal emelését szolgálta, hiszen az új gyár, a korszerűbb berendezés, a zavartalanabb közlekedést nyújtó út is része élet- körülményeinknek. S természetesen az is alkotóelem, hogy míg a tervidőszak elején a bérből és fizetésből élők 65, a végén már 95 százaléka dolgozott rövidített heti munkaidőben. Sorolhatunk a folyamatos gyarapodásra olyasfajta példákat is, mint az, hogy a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások az összes jövedelem 28 százalékát teszik ki már — 1970-ben a 23 százalékot még nem érték el —, s hogy a pénzbeli társadalmi juttatások összege öt év alatt megkétszereződött, 22 milliárd forintról 45 milliárdra nőtt. A nominális, azaz névleges jövedelmek emelkedéséből persze leharapott egy darabot a fogyasztói árszínvonal változása — ami 15 százalék volt a negyedik ötéves terv időszakában —, ám az egy keresőre jutó reálbér így is a tervezettnek megfelelően, 18 százalékkal emelkedett. Amit fölfoghatunk úgy is, hogy részvényesként megtettük a kötelességünket. Igenám, de mielőtt túl elégedettek lehettünk volna önmagunkkal, máris arra figyelmeztetett az 1976-os esztendő, hogy a gyarapodás folyamatosságát a munka javításának folyamatossága kell, hogy megelőzze. Amire nem mindig, vagy nem eléggé ügyelünk. Mindkét kézzel Nincs semmi baj, ha mindkét kezét nyújtja a javak osztásakor az, aki cselekedni is így, két kézzel cselekedett. Idén sokféle módon gyarapodik a lakosság — 5. A „részvényesek” például úgy, hogy a szakszövetkezeti tagokra kiterjed most már a gyermekgondozási segélyre való jogosultság, s úgy is, hogy a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800-ra emelkedik —, de nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, ami megelőzi a gyarapodást, a fokozott hatékonyságú termelőmunkát. Volt idő, amikor némelyek a jelképé emelt hűtőszekrénytől óvták a szocializmust, ám most, amikor ezer lakosonként 230 darabnál több van e használati tárgyból, mosolyogtató az aggodalom. Nem ott a baj, hogy gyarapszik a tartós fogyasztási cikkek állománya — 1960-ban ezer lakosra 3,1, 1975-ben 54,9 személygépkocsi jutott például —, hogy sokan birtokolnak üdülőtelket, öröklakást, élnek saját házukban, hanem ha mindez céllá, s nem eszközzé válik. Eszközzé az emberibb élet szolgálatában, s nem kizárólagos tényezőként. Mert melléjük társulnia kell a művelődési és szórakozási igények kielégítési lehetőségeinek, az olykor megfoghatatlannak látszó, de nagyon is fontos javaknak, mint a csend, a tiszta levegő. Mindenben másként Aligha lehetne felkutatni olyan családot, amelynél a legutóbbi egy évtized ne tette volna mássá az életkörülményeket. Ennek mértéke persze eltérő, de annak módja is, ahogyan a változások kínálta lehetőségekkel éltek az egyének, s a családok. A jövő szintén fölmutat különbözőségeket, mert hiszen a hozzájárulás a források teremtéséhez szintén különböző. A párt XI. kongresz- szusán elfogadott programnyilatkozat kimondja: „Népünk élet- színvonalának emelése, az élet- körülmények javítása megköveteli a szocialista elosztási viszonyok fejlesztését. A szükségleteknek az ország lehetőségeivel és társadalmunk szocialista jellegével összhangban álló, egyre növekvő mértékű kielégítése a gazdasági fejlődésnek célja és fontos hajtóereje is.” Másként, jobban akarunk élni, s ez természetes emberi vágy. Mivel azonban részvényesek vagyunk az életszínvonalat termelő bonyolult szervezetben, dolgoznunk is másként, jobban kell. Mert minden út innét indul, s ide vezet. Ezért, amikor az életszínvonalról beszélünk, tervezünk, mindenkor ahhoz kell tartani magunkat, amit Marx így fogalmazott meg: „Ahogyan az egyének életüket megnyilvánítják, olyanok ők maguk. Az tehát, hogy mik, egybeesik termelésükkel, mind azzal, amit termelnek, mind pedig azzal, ahogy termelnek. Hogy tehát az egyének mik, az termelésük anyagi feltételeitől függ.” M. O. (Vége) A módosítás kiterjed a szövetkezeti szövetségekre is. Bizonyos vonatkozásban nőtt a hatáskörük, önállóan is kezdeményezhetnek ellenőrzéseket vizsgálatokat a szövetkezetekben. Nagyobb a szerepük a személyi- és munkaügyi kérdésekben is, Bővült és egyértelműbbé vált az állami törvényességi felügyelet eljárási rendszere és hatásköre. Indokolt esetben a felügyeletet gyakorló szerv vezetője írásban figyelmezteti a szövetkezet elnökét, a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Megsemmisítheti a testületi szervek, az elnök és az elnökhelyettes jogszabályba vagy alapszabályba ütköző natározatát, szükség esetén új intézkedés megtételét rendelheti el. Felfüggesztheti a szövetkezet elnökét tisztségéből és megszüntetheti a vezetőség működését. Előírás az is, hogy a jövőben a szövetkezet valamennyi belső szabályzatát meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek. Év végéig valamennyi szövetkezet és szövetkezeti intézmény alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát felül kell vizsgálni. Az alapszabályokban a szövetkezet működésének lényegesebb meghatározásait kell meghagyni. Azok a szabályozások, amelyek gyakrabban változnak, a szervezeti és a működési szabályzatba kerülnek át. Ennek jóváhagyása és módosítása az igazgatóság. illetve a vezetőség hatáskörébe tartozik. A szövetkezeteknek a módosítással kapcsolatos feladatokat ez év végéig kell végrehajtani és jóváhagyás céljából az állami törvényességi felügyeletet ellátó intézménynek benyújtani. B. T. 2F .Iil FEJLŐDÉSÜNK MÜLTJÄBÖL Bemutatjuk: az öntödei múzeumot Budapesten, a Bem József utcában hozták létre 1969-ben az Öntödei Múzeumot. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek gondozásában levő múzeum épületét még Ganz Abrahám építette 1858-ban. A műhely a híres Ganz törzsgyár része volt. Itt készültek az első kéregöntésű vasúti kerekek, amelyek feltalálójuk: Ganz Ábrahám nevét és hazánk ipari fejlődésének hírét a világba röpítették. A műhelymúzeum egyetlen ezerkétszáz négyzet- méter alapterületű teremből áll. Több mint száz esztendős fagerendák tartják az eredeti üveges tetőszerkezetet. Itt Buda szívében még 1964-ben is öntöttek vasat. Az elavult fűtőberendezések azonban szennyezték a város levegőjét, pusztították élő környezetét. El kellett tehát az öntőknek költözniük. A régi műhelyt ipari műemlékké nyilvánították. Otthont kapott benne a magyar bronz- vas- és acélöntészet technológiájának fejlődéstörténete, és a Ganz Ábrahám emlékkiállítás A múzeum nem csupán a szakemberek érdeklődésére tarthat számot. Nemcsak gépek, formázó és öntősorok, munkaeszközök láthatók itt, hanem értékes iparművészeti remekek, művészien díszített, öntött vaskályhák, kissámlik, sőt egy csodálatos öntöttvas kanapé is. Vannak itt a múlt században készült ágyúgolyók, szépen csengő bronz harangok, pecsétnyomók. A múzeum vezetőjének legnagyobb büszkesége, féltve őrzött kincse az ezeréves Imolái vasolvasztó, amelyet szinte teljes épségben találtak a Bükk-hegységben, ahonnan ide szállították. A hatalmas terem másik részében tablók, fényképek, tárgyi emlékek ismertetik a magyar bronz- vas- és acélöntészet történetét. És nemsokára látható lesz az öntött berendezési tárgyak az otthonban című állandó kiállítás is. • Tájkép munka után. Kiszolgált öntödei berendezések a múzeumban. A múzeumnak évente hét—nyolcezer látogatója van. Sok közülük diák. Dávay Zoltán igazgató igyekszik minél több iskolával felvenni a kapcsolatot. Hiszen a bemutatott tárgyak jól szemléltetik a tankönyvekben leírt munkafolyamatokat, a fizika, kémia órán elhangzottakat. Nem titkolt cél az sem, hogy minél több fiatal szeresse meg az öntők szép szakmáját. Ismerkedjen meg közelebbről is a viasz- és keramikusformázással, gyűrűkészítéssel, éremöntészettel, a legrégibb és legmodernebb öntvényformázási technológiákkal. S kapjon kedvet ezekhez a szakmákhoz. Sok külföldi szakember is megfordul a múzeumban. Tavaly például több mint harminc ország látogatójának hálás dicsérő sorai kerültek be a vendégkönyvbe. Idén még több külföldi vendégre számítanak. 1977-ben ugyanis Magyarországon rendezik majd meg a Nemzetközi öntész Konferenciát. S a múzeum feladata lesz, hogy a szakembereknek bemutassa a hazai öntészet múltját s jelenét. D. K.
