Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

1977. március 30. • PETŐFI NÉPE • 5 Dar es Salaamtól Arusháig min­denütt találkozhatunk. Tehetségük és fantáziájuk cso­dálatos faragásaikban jut kifeje­zésre. Munkáik eljutottak az egész világba. Mindenütt elisme­rést arattak. 1971-ben Budapes­ten az első vadászati világkiállí­tás alkalmával a magyar közön­ség is megcsodálhatta művésze­tüket. És ami a fő, kereskedel­münk, ha rövid időre is, lehető­vé tette a gyönyörű faragású ébenfa-szobrocskák megvételét, mint tanzán emléktárgyakat. A makonde művészek nevét alig, vagy egyáltalán nem isme­rik, csak alkotásaikat. Minden makonde-faragás egyedi darab. Ugyanaz nem ismétlődik. Egyik O Maszáj harcos. sincs névvel, monogrammal je­lölve. Ma mar .azonban a híres művé­szeket számon tartják. Egy-két faragó népművészt én is megis­mertem személyesen, azokat, akik világkiállításon is igen gyakran szerepelnek. Közéjük tartozik Fajúmé Alale fiatal szobrászmű­vész, akinek hatalmas ötméteres, egyetlen fatörzsbe faragott, embe­ri sorsokat ábrázoló kompozíciója díszíti a Dar es Salaam-i modern Kilimandjaro hotel hallját. Ugyanitt, egy üzlet is van, zsú­folásig tömve faragásokkal, sza­bolt árakkal, alkudni nem lehet. De száz méterre, a szálló előtti parkban féláron kínálják a szebb­nél szebb ébenfa szobrocskákat. Az esti órákban pedig a Hotel Skyway bárjában még negyed- áron is túladnak a nehéz, tömör szobrokon, csak hogy ne kelljen hazacipelniük. A nagyobb városok terein sze­rény, hallgatag alázattal kínál­ják portékájukat, soha nem erő­szakoskodnak. A makonde-faragások ma már az egész világon keresett áru­cikkek. Azok, akik megálmodják a szépség ezernyi formáját, ko­rán reggeltől késő estig dolgoz­nak művükön az egész család­dal, szerényen, s éppen csak megélnek belőle. Az indus és fe­hér kereskedők pedig, akik bu­sás haszonnal továbbadják, meg­gazdagodnak. Néhány év óta valamit válto­zott a sorsuk. Életük jobbra for­dult, mert az elszórtan lakó és dolgozó családok egy helyre köl­töztek, vezetőt választottak, szö­Cserépműves háziasszony. Mert ez is a nők feladata. vetkezetet alakítottak. így már nincsenek úgy kiszolgáltatva a kereskedőknek és részekre bon­tották a munkafeladatokat is. A családok ama tagjai, akik a fa­ragásban kevésbé ügyesek, az ébenfa, kámorfa és mahagóni be­szerzését végzik. Mindhárom fa közül legkemé­nyebb az ébenfa, sűrű, tömött szálú, minden irányban jól fa­ragható. A zsemlyeszíntől a sö­tétzöldig, a kékeslilától a ko­romfeketéig minden színárnya­latban megtalálható. A színek, erezetek is hozzásegítik a fara­góművészt elképzelésének meg­valósításához. A nők és gyermekek feladata1 a már kész faragások felfénye- sítése, vagy a faragásba nem illő színezetű farész feketére páco­lása, majd krémmel és puha posztóval fényesre dörzsölése. Bagamoyoi tartózkodásom alkal­mával egyízben figyeltem mun­kájukat, módszerüket, s amikor eléggé megbarátkoztam velük", én is kértem egy ébenfa darabot és nekiálltam faragni. Szabad időm­ben szeretek farigcsálni odahaza, csakhogy én szarvasagancsból’ készítem munkáimat. (Folytatjuk.) Védett, régi patikaberendezések a megyében Nagyon szép kiállítású köny-o vekből tájékozódhatunk általá­ban a bútorművészet kialakulá­sáról, fejlődéséről. A patikabúto­rokról alig találunk szakirodal­mat, különösen magyar nyelven. A stílusáramlatok a patikaberen­dezéseken csak bizonyos idő el­telte után vehetők észre. Ennek egyik oka talán a gyógyszeré- szetnek hagyományokra alapozott beállítottsága, a másik, hogy pa­tikafelszerelést ritkán cserélnek. A stílusirányzatok változásai fő­leg csak úgy gyógyszertárak be­rendezésein követhetők nyomon. Megyénkben a patikáknak a kü­lönböző korokban történt alapí­tásukkor uralkodó stílusjegyek mutathatók ki berendezéseiken. Ezért sem tudunk mi felmutatni román, gót, vagy akár reneszánsz patikabútorokat. Kecskemét harmadik gyógy­szertárát Batlay János 1847-ben alapította, majd 1855-ben eladta Handtel Károlynak. Tőle 1867- ben Katona Zsigmonö vette meg. A Szentlélek-ről elnevezett gyógyszertár a mai Kossuth- szobor helyén állott házban mű­ködött. Amikor Lechner Ödön tervei szerint elkészült az épület­tel szemben az yj városháza, Ka­tona Zsigmond a patikájával an­nak déli sarkára költözött 1895. augusztus 1-én. De nemcsak az épület volt ekkor új, hanem a patika belső berendezését is ki­cseréltette Katona. A gyógyszer- tár bútorzatát a tanácsterem be­rendezésével azonos stílusban és kivitelben egy Zirnonyi nevű je­les fővárosi műbútorasztalos ké­szítette. Ennek a bútorzatnak a , díszítésein, faragványain, üveg- és tükörmaratásain a csúcsíves neogótika, és az ekkor már je­lentkező szecesszió stílusjegyei vadnak harmonikus egységgé. Nagy kár, hogy a bútor párká­nyának faragott, gótikus tor- nyocskái ma már nincsenek meg. Eredeti edényzetéből, amely márkázott altwien bécsi porce­lán, aránylag elég sok megma­radt, néhány értékes csiszolt fe­kete szuroküveggel együtt. Az el­ső berendezésből ma már csak egy hosszú tára-asztal található. Egy kis üvegtetejű szekrénnyel együtt ez is bekerült a kecske­méti gyógyszerésztörténeti gyűj­teménybe. A patika berendezé­sét 1973 júniusban nyilvánítot­ták védetté a Semmelweis Mú­zeum felterjesztésére. A kecskeméti patikákról szól­va érdemes megemlíteni azt a három szekrényt is, amely a ké­sőbbi Csorba-patikának a beren­dezéséből maradt meg. A bútor­zat többi részét átalakították és a nemesnádudvari gyógyszertár­ban állították fel. Ez a maga nemében páratlan értékű, nyers színű cseresznyefa­bútor a szecesszió tiszta stílusje­gyeit viseli magán. Színes, met­szett, berakásos üvegezése, felső párkánydíszei, indás, virágos fa­faragáséi bátlái korának legszebb patikaemlékei közé emelik. Külö­nösen akkor, ha figyelembe vesz- szük, hogy Kecskemét városké­pének összességében mekkora szerepe van a szecessziónak. Ez a megmaradt három szek­rényrész néhány faragott tábla és párkánydísszél raktározva vár­ja, hogy végleges helyére,, a fel­állítandó kecskeméti gyógyászat- történeti múzeumba kerüljön. Felső képünkön a kecskeméti gyógyszerésztörténeti szakgyűjte­mény egyik részleté. Lóránd Nándor Lebontották a Marx tér 4/b. számú omladozó, eléggé elhanya­golt épületet. Remélhetően gyor­san felhúzzák, vagy összerakják az új ház falait. A mai fiatalok már nem is sejtik, hogy valami­kor milyen szép volt. Hajdan ki­emelkedett külsejével, belső ren­dezettségével a Gyenes-sétasor- ból. Nevezetes emberek laktak fa­lai között. Mindkettőről többször írt már a Petőfi Népe, de megér­demlik a rájuk irányuló figye­lem újabb és újabb felkeltését. Első tulajdonosa Hanusz Ist­ván, a földrajztudományban szerzett elévülhetetlen érdeme­ket. Az alreáltanoda 1860-ban el­rendelt megszüntetése után több minf másfél évtizeddel alakult meg — pontosan száz esztendeje — a 'Kecskeméti Főreáliskola. A kezdeti nehézségek leküzdéséért sokat tett az akkor fiatal föld­rajz—történelem szakos tanár. Később igazgatóként bizonyítot­ta szervező tehetségét. Ö írta meg az iskola történetét is. A két szárnyból álló épület nagyjából a mostani Piarista Gimnázium és Jókai Mór Álta­lános Iskola területén' helyezke­dett el. A közelben, a sétasor kö­zépső részén lakott, itt írta meg természetrajzi, földrajzi könyveit. A legtermékenyebb kecskeméti szakírónak ismerték, hosszan so­rolhatnám köteteit. Szerepet vál­lalt a város kulturális életében. Tíz hónappal Hanusz István halála után, dr. Kacsóh Pongrác költözött házába. A János vitéz akkor már országos, sőt, Euró- pa-hírű komponistája, a kiváló matematika—fizika tanár 1909. november 15-én vette át a föld­rajztudós munkakörét. Nagy meg­lepetéssel értesültek művésztársai, hogy barátjuk elhagyja őket. A zeneszerző rajongott az if­júságért — a diákok is érte — és ezért vállalta el az igazgatói megbízatást. A természettudomá­nyos ismeretek terjesztését te­kintette a zeneszerzés mellett élete egyik fő feladatának. Amikor végigsétált az akkor még szinte parknak beillő sétá­nyon, megállott a Hanusz-ház előtt. Annyira örültek a város ve­zetői Kacsóh itteni letelepedésé­nek, hogy amikor elődje házába költözött, Kada polgármester külön átjárót készíttetett laká­sától az iskoláig. Szigorú, de igazságos tanárnak, igazgatónak tartották. A mate­matika és fizika tanításában ad­dig még ismeretlen módszereket alkalmazott. Üj példák megoldá­sára késztette a növendékeket, ezzel egyeseknek örömet, má­soknak némi csalódást okozott. A nap nagy részét az iskolá­ban töltötte. Esténként legtöbb­ször Bösendorfer zongorája mel­lé ült és gyakran hajnalig ját­szott. Ez jelentette számára a ki- kapcsolódást, a felüdülést, örült, hogy a csendes sétatéren senki­nek sem zavarja a nyugalmát, nem úgy, mint a fővárosban. Szívesen beszélgetett a közel­ben lakó Mariházy házaspárral. A híres színigazgató és még hí­resebb felesége. Turcsányi Olga primadonna talán a zeneszerzés újabb korszakát nyitotta meg számára. Az 1911. június 11-i kecskeméti földrengés után a Nagykőrösi utcára költözött — emléktábla jelöli meg második kecskeméti otthonát —, mert egyre többet utazott a fővárosba. A következő évben végleg budapesti lakos lett. Húsz évig laktam a most le­bontott épületben. Kötelességem- nem éreztem, hogy a ház törté­netével másokat is megismertes­sek. B. G.-né A Kossuth Könyvkiadó megje­lentette Drecin Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága Po­litikai Akadémiáján elhangzott előadását, melynek címe: A ha­tékonyság szerepe gazdasági fej­lődésünk jelen szakaszában. A Magyar Külpolitikai Évkönyv a Magyar Népköztársaság külpoli­tikai kapcsolatait és nemzetközi tevékenységét ismerteti a Kül­ügyminisztérium összeállításában. A marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak kiskönyvtárában so­kadik kiadásban látott napvilá­got Lenin egyik leghíresebb mű­ve. az Állam és forradalom, amely a marxizmus tanítását fog­lalja össze az államról. Alekszej Koszigin válogatott beszédei és cikkei A szovjet gazdaság a nép szolgálatában címmel az ungvári Karpáti Kiadóval közös kiadás­ban jelent meg. Francia marxis­ták tanulmányait tartalmazza A filozófia és a vallás című kötet. Üjból megjelent Hollós Ervin és Lajtai Vera dokumentumkötete, a Köztársaság tér 1956 a Népsze­rű történelem sorozatban. □ □ □ Az Akadémia Kiadó újdonságai közül első helyen említsük meg Zsigmond László Kossuth-díjas történészünk monográfiáját Clau- de-Henri de Sain-Simonról; a monográfia megismertet a XIX, század politikai gondolkodásának történetével. A Korunk tudomá­nya sorozat új kötete: Beck Mi­hály munkája, a Tudomány — áltudomány. Régi hiányt pótol a Magyar—orosz katonai szótár megjelentetése. Sokak érdeklődé­sére tarthat számot a horthysta titkosrendőrség 1920 és 1944 kö­zötti szervezeti felépítését, műkö­dését, egész mechanizmusát be­mutató rendkívül érdekes Megfi­gyelés alatt... című összefoglaló munka, amelyet Beránné Nemes Éva és Hollós Ervin szerkesztett. □ □ □ A Szépirodalmi Könyvkiadó új­donsága Pintér Tamás A megvál­tás elmarad című novelláskötete és Várkonyi Anikó Kiszólít című verseskötete. Üj, bővített kiadás­ban jelent meg Szabó Lőrinc ösz- szegyűjtött verseinek két vaskos kötete: az anyagot Szilágyi Pé­ter rendezte sajtó alá. Három kö­tetet közösen jelentetett meg a Szépirodalmi a pozsonyi Madách Kiadóval. A Mű és érték a csehszlovákiai magyar kritika negyedszázadáról ad kiváló átte­kintést Szeberédi Zoltán váloga­tósában és bevezető tanulmányá­val. Dobos László új regénye az Egy szál ingben. Egy kötetben jelent meg Dávid Teréz négy színműve: Lidércfény, Dodi, A Vidor család, Az asszony és a halál. RÁKÓCZI FILM KÉSZÜL a Kerti hangverseny. Az ungvá­ri Kárpáti Kiadóval közös gon­dozásban készült az ukrán nép­mesék jól sikerült válogatása Az aranycipellő címmel, Kondor La­jos illusztrációival. A válogatás Bojtár Endre munkája. Hasonló közös kiadás Mykolas Sluckis gyermekregénye, a Neringa haj­fonata. A Kozmosz szerkesztőség gondozásában, a Fiatalok könyv­tárában jelent meg Jaroslav Ha- sek világhírű regénye, a Svejk. □ □ □ Az Európa Könyvkiadó a nagy német klasszikus költő és dráma­író, Heinrich von Kleist születé­sének közelgő 200. évfordulója al­kalmából megjelentette váloga­tott műveinek kötetét. Az anyagát Győrffy Miklós válogatta, a jegy­zeteket Bend! Júlia írta. Magyar —csehszlovák közös kiadvány Martin Kukucin válogatott elbe­széléseinek kötete, a Majd ha a bácsi meghal. Ivan Necsuj—Le- viczkij egy kisregényét (Mikola Dzserja) és elbeszéléseit tartal­mazza az a válogatás, amelyet az ungvári Kárpáti Kiadóval kö­zösen jelentetett meg az Európa. (KS) • A Magyar Televízió filmet készít Rákóczi Ferencről. A felvételek egy részét eredeti helyszínen, a vajai kastélyban forgatják. A filmet Kézdi Kovács Zsolt rendezi, operatőre Káplár Ferenc. Rákóczi sze­repében Kránitz Lajost láthatjuk majd a képernyőn. (MTI-fotó: Ba­logh P. László felvétele — KS.) A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadónál látott napvilágot Be- ney Zsuzsa gyermekverseinek kötete, a Cérnahangra; az ízléses kötetet Reich Károly illusztrál­ta. Mészöly Miklós meséje — Würtz Ádám illusztrációjával — ftögfümÜtme :b; (2.) Még nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az afrikai bennszülöttek közötti válaszfalak leomoljanak, vagy a nők egyen­jogúsága megvalósuljon. Mint­hogy erőseit dívik még a többne- jűség, ki milyen gazdag, attól függ az asszonyainak száma. Az asszonyok végeznek minden mun­kát, a gyermekneveléstől az éie- lemgyűjtögetésen keresztül a ház­építésig. Sőt, ha férfivfendég ér­kezik, annak is rendelkezésére kell állniuk, ha úgy kívánja. A férfiaknak csak a törzs vé­delme. az állatok legeltetése és a vad elejtése a kötelességük. Eset­leg alkalmanként egyes safárik- nál a kirongózi — azaz vadnyo­mozó — szerepét vállalják. Min­den más munka a férfinak szé­gyen. HONGOT — ajándékot — kö­vetelő maszájjal ma már nem találkozni, pedig régebben elég nagy veszélyt jelentettek a ka­ravánoknak a maszáj harcosok, akik csak sarc árán engedték to­vább a vándorokat. Az ősi köszöntést — a köpést — sem használják már minde­nütt, csak egy-két törzsnél. Köp­nek, ha találkoznak egymással, ha elbúcsúznak egymástól, köp­nek akkor is, ha valamire al­kudoznak, ha sikerül a vásár, ha rum. és imádottjukat is leköpik csók helyett. A legnagyobb szere­lem kifejezése az arc leköpése. Nem kell ezen mosolyogni, a 40— 50 Celsius-fokos hőségben, a per­zselő napon ez bizony nem cse­kélység. Magamon tapasztaltam, hogy a napperzselte maszáj sztyeppén — mikor nyelvem ki- caerepesedett a szárazságtól —, bizony nem tudtam volna ősi szokás szerint üdvözölni maszáj vendégeimet. Ezek között a maszájok között kezdtem meg a vadászatomat. A safárink kirongózija Pemba volt, vele többször találkozunk még. ő már aránylag magas mű­veltségi fokon áll, hiszen külföl­di vadászok társaságában tölti élete legnagyobb részét. A laká­sa is a városban van, nem a szavannán, ö mondta; „Még húsz esztendő; és a koldusság megszű­nik Tanzániában”. Nagyon kívánom, hogy Pemba ugyanolyan kiváló jósnak bizo­nyuljon, mint amilyen nagyszerű kirongózi volt a safárinkon. A Makonde-törzs művészete A Makonde-törzsbeliek a Tan­zánia délkeleti részén levő Lindi és Mtwara, valamint a Mozambik északkeleti részén fekvő Mocim- boa környékéről származnak. Ez­zel az ügyeskezű, szorgalmas néppel az Indiai-óceán partvidé­kétől, Mombaszától Bagamojoig, ELTŰNŐ HÁZAK, FOSZLÓ EMLÉKEK A földrajztudós háza és a János vitéz zeneszerzője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom