Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
1977. március 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Kórházak, betegek, orvosok Ismerkedjünk munkájukkal A századvég és az új ezredév tudósai, művészei, híres sportolói aligha kaphatnak szülőházukat jelölő márványtáblát. A mai nemzedék már intézményben jön a világra. A tanyás Bács-Kiskun megyében húsz esztendeje száz gyerek közül harmincegy még otthon örvendeztette szüleit, napjainkban ezer kislány, kisfiú közül kettő-három hallatja először hangját otthoni környezetben. Lassan oda jutunk, hogy minden második ember kórházban tér örök nyugalomra. (1957-ben Bács-Kiskun megye területén az elhalálozottak mindössze 22 százaléka búcsúzott egészségügyi intézményben az élettől.) Bármilyen furcsának tűnik, az adatok a gyógyintézmények iránt növekvő bizalmat is mutatják. Méginkább a társadalmi átalakulást, az életforma változásait jelzik. A mindenkire érvényes biztosítás révén tíz- és tízezer olyan embert gyógyítanak, ápolnak, akik néhány évtizede még orvos elé sem kerültek volna. Az átlagos életkor növekedése beszédesen tanúsítja: jobban, okosabban élünk, fejlődik az orvostudomány, az egészségügyi ellátás. Régebben a gyógyíthatatlan beteget hazakérték hozzátartozói (már csak a költségek miatt is), ma szűnőben van a házi betegápolás, különösen súlyosabb ártalmak esetén. A szűkös lakás- viszonyok, a hozzátartozók munkahelyi elfoglaltsága miatt nincs, hol elkülöníteni a beteget, nincs aki törődjön vele. A kórházak állapota tehát a legfontosabb közügyek közé tartozik. Nagy figyelemmel tanulmányoztam ezért a Bács-Kiskun megyei nagy egészségügyi intézmények elmúlt évi működéséről összeállított adatokat, össí ehasonlítottam korábbi dokumentumokkal, az ország más területeiről szerzett információkkal. Sajnos, meg kellett állapítanom hogy az itteni orvosok, nővérek általában az országosnál kedvezőtlenebb felSzőlészeti és borászati tudományos tanácskozásra kerül sor április 5-én, Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A rendezvényt a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, a MAE Bács-Kiskun megyei Szervezetének kertészeti szakosztályai, valamint a TIT Bacs-Kiskun megyei Szervezete kezdeményezte. A tudományos tapásztalatcsetételek között végzik áldozatos munkájukat. örvendetes, hogy az elmúlt öt évben Baján, Kalocsán és Kecskeméten bővítették a kórházat. Ennek eredményeként több százzal növekedett az ágylétszám. Kiskunhalason az új kórház épületében háromszáznál több beteget gyógyíthatnak. Az igénybevételt a kihasznált- sági százalék jelzi. 95 százalékos beteglétszámot tekintenek 100 százaléknak. (Idő kell, amíg kicserélik az ágyneműt, fertőtlenítik a fekhelyet stb.) Országos átlag 87,8 százalék, ez az arány Kecskeméten 96,5 százalék. Súlyosbítja a gondokat, hogy nem arányosan oszlik meg az igény. A legtöbben januárban és februárban szorulnak kórházi ápolásra. Még pótágyakon is alig-alig lehet ilyenkor egyes osztályokon a betegeket elhelyezni. A december a legcsendesebb hónap Kecskeméten — aki teheti, nyilván hazamegy az ünnepekre —, de a kihasználtság még ekkor is az országos fölött van. Egyenlőtlen a különböző osztályok terhelése. Rendkívül zsúfolt az idegosztály, mindhárom szülészet és nőgyógyászat, a baleseti sebészeti osztály. (Az E 5-ös, a sok italos miatt, sajnos, több áldozatot követel a közlekedés, mint másutt.) Baja és Félegyháza kórházai eléggé zsúfoltak, de az elfogadhatónak minősített mutatókat nem lépik túl. Kiskunhalason a legkedvezőbb a helyzet. (Itt jegyezzük meg, hogy kórházi ellátottság tekintetében Bács-Kiskun és Szabolcs áll az utolsó helyeken.) Az átlagos ápolási időtartam sem túl biztató. Kecskeméten az elmúlt esztendőben 33 ezer (!) beteget ápoltak, gyógyítottak, akik átlagosan 10,9 napot töltöttek a gyógyintézetben. Szó sincs arról, hogy bárkit idő- napelőtt helyhiány, vagy más ok miatt hazaküldtek volna, de azért rén több előadás hangzik el. Szó lesz a fajtanemesítés, a talajerőgazdálkodás, a szőlő öntözésének eredményeiről, a szőlővédelem időszerű kérdéseiről, a fajták fagytűrésének vizsgálatáról, a korszerű borászati technológiáról. A tanácskozást Katona József, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója nyitja meg. tagadhatatlan, hogy sokaknak hasznára vált volna még néhány napi kórházi megfigyelés, gondoskodás. Helyhiány miatt olykor csak a feltétlenül szükséges vizsgálatok elvégzésére volt mód. A gyors „ágyforgás” nagy terheket ró az intézmény valamennyi dolgozójára. Azonos idő alatt több vizsgálatot kell végezniük, nagyobb az adminisztráció, több betegről kell gondoskodniuk stb. Az 1976-os statisztikák, és az 1975-ös országos kórházi évkönyv tanulmányozásakor több érdekességre bukkanunk. A súlyos betegek számára a március a legkritikusabb hónap. Nyilván a szervezet tél végi kifáradása is hozzájárul ahhoz, hogy az ápoltak az átlagosnál nagyobb százaléka fejezi be életét. A tavasz kedvező hatását az előbb említett arány lényeges módosulása is mutatja. Tavaly áprilisban például 55 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző hónapban. Fertőző betegségben Kecskeméten tavaly két ember halt meg. Évről évre csökken a csecsemőhalandóság, és a tbc-s betegek száma. Hazánk lakosságának egyötöde él a fővárosban, ott tartják fenn a kórházi ágyak egyharmadát. 84 ezer ágyból 28 ezer található vidéki gyógyintézményekben. Miközben dr. Gubacsi László főigazgatóval a számsorokat tanulmányoztam, elemeztem, többször keresték személyesen, telefonon az épülő új kórház ügyében Jó hírrel érkezett a MEDICOR Művek főelőadója (ez év második felében megkezdik a berendezés szállítását), tárgyalt a műtők kialakításáról. Maradt időm az íróasztala fölött kifüggesztett tervek, makett-fényképek tanulmányozására, öt-hat év múlva lényegesen kedvezőbb arányokról számolhatok be, ha a tervek valóra válnak. Épül már a 10 emeletes „hotel”, alapoznak más épületeket. A hatodik ötéves terv végére készül el teljesen az új gyógyintézmény. Heltai Nándor Egészségügyi fórum Kecskeméten Milyen osztályokkal bővül a most épülő 'JCórh,áZ?f Várható-é a zsúfoltság megszűnése a kecskeméti rendelőintézet szemészetén? Bővítik-e az üzemorvosi hálózatot? Bevált-e a „gyógyszer-rendelet”? Ilyen és ehhez hasonló kérdések érkeztek a csütörtökön este 6 órakor a Megyei Művelődési Központban kezdődő fórumra Az egészségügy megyei, városi irányítói válaszolnak a, kérdésekre, tájékoztatják a megjelenteket a tervekről. Megyénkben mintegy 22 ezren dolgoznak a kereskedelem és a vendéglátás különbözői munkahelyein. Az üzletek, raktárak és egyéb kereskedelmi egységek nagyszámú vállalat és szövetkezet kezelésében vannak. Ebben az ágazatban tehát a „sokszektorú- ság” érvényesül, a kereskedelmi egységeknek mégis összehangoltan kell dolgozniok, a lakosság igényeinek egyre jobb kielégítésén. Az ellátás összehangolása, a hálózatfejlesztés ösztönzése, a napi kereskedelmi tevékenység felügyelete számos közigazgatási és más szervezettől kíván állandó figyelmet a kereskedelem iránt, a községektől és városoktól kezdve egészen a központi szervekig. Ebben a rendszerben helyezkedik el — egyebek közt — a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya is. Abból, hogy ez a szervezet egyik osztálya a megyei tanács végrehajtó bizottságának, értelemszerűen következik, hogy feladatait — egyrészt a jogszabályokra, a népgazdasági tervekre, s a Belkereskedelmi Minisztérium által tolmácsolt kereskedelempolitikai irányelvekre figyelemmel. másrészt a megye kereskedelmi adottságaira és céljaira is tekintettel — a vb állapítja meg, s a munkát is a vb értékeli. Az osztály sokrétű feladatai három nagy csoportba sorolhatók. Ágazati funkciójából adódóan figyelemmel kell kísérnie a megye egész kis- és nagykereskedelmében az ellátást, a kiszolgálást, az üzlethálózat fejlődését, a kereskedelemben dolgozók szakmai felkészültségét, stb.; másrészt keresnie kell azokat a szervezési és egyéb befolyásolási módszereket, melyekkel a helyzet tovább javítható. El kell látnia az osztálynak a megyei tanács saját kereskedelmi vállalatai és meghatározott intézményei vonatkozásában azokat a felügyeleti tennivalókat, amelyeket a jogszabályok és a megyei határozatok előírnak. E mellett — mint állami gazdasági szervnek — különféle hatósági funkciókat, ellenőrzési és szabálysértési eljárási kötelezettségeket is teljesítenie kell. E három nagy tennivaló-csoport mögött számos konkrét feladat áll. A viszonylag kislétszámú szervezet természetesen képtelen lenne ezeket teljesíteni, ha a lehetséges esetekben nem igényelné mások közreműködését, vagy nem állna folyamatos kapcsolatban az adott témában ugyancsak illetékes és érdekelt szervekkel. Az osztály ügykörébe tartozó munka kiemelten fontos segítői, illetve helyi végrehajtói a községi és városi tanácsok, valamint a járási hivatalok vezetői és szakemberei. A szövetkezetekkel kapcsolatos kérdésekben ezek szövetségeinek közreműködésére is számít az osztály. Az ellenőrzések lefolytatásában is több együttműködési lehetőséget használ fel, de kapcsolatban áll a pénzintézetek és hivatalok jórészéve) is. Rendszeres a munkakapcsolat egyebek közt a szakszervezeti szervekkel, s mindez azt eredményezi, hogy az osztály mindenkor kielégítően tájékozott a kereskedelmi élet, az áruellátás fontosabb kérdéseiről. A fogyasztók többsége által ismert csoport például a kereskedelmi felügyelőség. Ennek fő feladata a fogyasztók érdekeinek védelme, az ezzel kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása, az üzletekben el nem intézett panaszok, reklamációk felülbírálata, nem utolsósorban a hálózati ellenőrzés. Nincs helyünk arra, hogy az osztály munkájának már említett különböző területeit részleteiben is áttekinthessük. Csak példaként említjük meg, hogy az élelmiszer- ellátással foglalkozó szakreferens nem lehetne mindig tájékozott a hatáskörébe tartozó fő kérdésekről, ha saját tapasztalatai nem egészülnének ki folyamatosan a tanácsok, a MÉSZÖV, a FÜ- SZÉRT-fiókok, a megyei mező- gazdasági osztály és mások részletesebb tájékoztatóival. Az osztály fejlesztési és technikai főelőadója sem végezhetné eredményesen a beruházások koordinációját, ha nem élvezné azt a segítő érdeklődést, mely ebben a kérdésben a tanácsok elnökeitől a pénzintézetek igazgatóiig megnyilvánul. Az együttműködés rendszere tehát az osztály munkájában nem egyedi és alkalomszerű, hanem állandó és nélkülözhetetlen elem. melyet bizonyos irányokban tovább igyekeznek erősíteni. Elősegíti valamennyi említett törekvés eredményességét, hogy az osztályon dolgozók tudatában vannak egyéni és együttes munkájuk politikai fontosságának, és vállalják az ebből adódó terheket, felelősséget. Közöttük egyaránt megtalálhatók a nagy tapasztalatokkal bíró, neves szakemberek csakúgy, mint a nemrég végzett fiatalok, akik csak most ízlelgetik a megyei szintű ellátás-szervezés gondjait és sikereit. J. T. Hatszáz esztendős kerámiák Pécs történelmi városközpontjában, egy középkori kút mélyéről 600 esztendős színes, képes kerámiák kerültek napvilágra. A Leonardo da Vinci utca 12. számú ház udvarán levő régi pince feltárása közben bukkantak az aknamélyítő bányászok a kútra, ezen a helyen — korabeli források tanúsága szerint — a XIV—XV. században a baranyai esperes udvarháza állt, ennek emlékét őrzi a ma is látható gótikus kőkeretű kapu. A Janus Pannonius Múzeum munkatársainak sikerült teljes egészében feltárniok a mintegy 25 méter mély kutat. Kárpáti Gábor régész megállapította, hogy a kút még a középkorban használhatatlanná vált, és akkor az esperesi ház hulladékanyagával töltötték fel — a régészek örömére. A feltárás során ugyanis nagytömegű — legalább száz kilónyi — középkori kerámia került elő. Készítésük időpontja a XV. század elejére tehető, amikor Zsigmond király uralkodott Magyarországon. A lelet legérdekesebb darabjai egy nagy gótikus cserépkályha díszkerá- miái. A föld mélyéből előkerült díszkerámiák a középkori kisplasztika, re- me*kmívű alkotásai. Film Zalka Mátéról BEMUTATÓ: NYÁRON A MAFILM szinkronstúdiójában rövidesen befejezik a spanyol szabadságharc legendás Lukács tábornokáról, Zalka Mátéról szóló „Fedőneve Lukács” című magyar—szovjet koprodukcióban készült játékfilm utószinkron munkáit. A Hunnia és a szovjet MOSZFILM stúdió közös játékfilmje — amely látványos csatajelenetek közepette idézi fel a spányöl szabadságharc legemlékezetesebb napjait — méltó emléket állít a 30-as évek közepén, a Spanyolország szabadságharcáért harcolt magyar és nemzetközi brigád lelkes tagéinak. Közöttük parancsnokuknak, Zalka Máténak, aki személyesen szervezte meg és irányította a Franco diktátor fasiszta hadserege által szorongatott hős város, Madrid védelmét. A filmet, melynek főszerepét, Kozák András játssza — Kende János operatőr és Köő Sándor társrendező közreműködésével — a Szovjetunióban élő görög filmrendező M. Zacharias rendezte. Az eredeti spanyol helyszínhez legjobban hasonlító köves, sziklás hegyekben készültek a Madrid ostromát és hősies védelmét idéző látványos csatajelenetek is. A több mint egy hónapig tartó forgatás során a film magyarországi jelenetei Budapesten, az óbudai Kiscelli Múzeumnál, és az V. kerületi Szerb utca környékén, valamint Sárospatakon készültek. A kétórás nagyjátékfilm, előreláthatólag még ez év nyarán közönség elé kerül. (MTI) Szőlészek és borászok tapasztalatcseréje *x*x*x<*:*:* A BARÁTSÁG ÚTVONALÁN Város a Visztula partján Szép és okos, hagyományteremtő vállalkozása az IBUSZ vezetőinek és munkatársainak a nőnapi béke és barátság vonatok szervezése. A munkában, mozgalmi életben kitűnt asszonyok százai kelnek ilyenkor tavasz táján útra — munkahelyi kollektívájuk támogatásával — azzal a céllal, hogy ismerkedjenek a szocialista országok nagyvárosaival, műemlékeivel, természeti szépségeivel, s nem utolsósorban társadalmi, gazdasági fejlődésével, német, csehszlovák vagy lengyel társnőik életével. Igazán méltó program, rendkívül ünnepi ajándék ez a nemzetközi nőnapra. Az első különvonat Bács-Kiskun megyéből Berlinbe indult, két évvel ezelőtt. E kirándulás maradandó értékeit — éppúgy, mint a tavalyi prágai utazásét — nemcsak az emlékezet őrzi, hanem, mint mesélik, az ott kötött barátságok nyomán született levelek tucatjai is. Bizonyára ilyen, s hasonló mozzanatok is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek ezek az utazások, s az idei krakkói különvonatra még az indulás előtti napokban is futottak be jelentkezések. A nyolc I kocsiból álló szerelvény végül is négyszázharminchárom utassal gördült ki a kecskeméti állomásról, s tizenhárom óra múlva bár zuhogó esőben, de a tervezettnél negyven perccel korábban futót be a krakkói pályaudvarra. Elképzelhető megha- tódottságunk, amikor lengyel földre lépve elsőként a város nőmozgalmi vezetői üde tavaszi virágokkal, szíves szóval, majd egy kedves kis krakkói népiegyüttes zenével, tánccal köszöntötte a vonat utasait. , Az első napot — mint a legtöbb idelátogató turista — mi is városnézéssel töltöttük. A waweli sétán kedves lengyel idegenvezetőnk, Krupa Mária magyar nyelven, választékos, szép stílusban idézte közös történelmi emlékeinket. Elmondta, hogy a lengyel királyok Visztula fölött emelkedő, csodálatos szépségű egykori székhelye az idők folyamán sokszor szétrombolt középkori budai várpalota hatására épült. Mindkét helyre a Kárpátokból szállították a márványt, s azonos mesterek kezenyomát őrzik a reneszánsz- kori épületrészek. Több magyar vonatkozású történelmi emlékkel találkoztunk a középkor és reneszánsz minden művészi szépségét egyesítő, bazilika típusú waweli székesegyházban is. Hosszan időztünk a Zsigmond kápolnánál, amely az esztergomi bazilika vörösmárvány Bakócz-kápolnáját idézi. A kápolnával szemben Nagy Lajos mapréselt, festett, aranyozott kordovánbőr tapéta, márványkandalló, különlegesen szép mennyezetfestmények marasztalják a látogatót. Nem csupán a királyi várban, s a Jagelló egyetem udvarán, de például az elragadó szépségű, palotákkal, ódon kereskedő- és polgárházakkal, s az aranyozott tor- nyú Mária templommal körülvett főpiactéren is meggyőződhettünk róla, milyen gonddal ápolják műemlékeiket lengyel barátaink, A kétszázszor kétszáz méteres főtér közepén álló, s az évszázadok során megkopott, megrongálódott ’Posztócsarnokot például kétévi munkával a múltl év augusztusára varázsolták újjá, s nyitották meg ismét eredeti szépségében. Az épületben a régiek hű másaként elkészített, korszerű világítással, fűtéssel felszerelt bazársorban a népművészet és kézműipar remekeit, szőttesek, hímzések, ötvösmunkák, bőrdíszművek, emléktárgyak sokféle változatát kínálják, az emeleten pedig a Nemzeti Múzeum képtára várja a látogatókat, múltszázadi képekből álló gazdag gyűjteményével. S mindez csak töredéke annak, amivel városnéző sétánk alkalmával megismerkedhettünk. A krakkóiak nemcsak múltjukról! beszélnek szívesen az idelátogatónak. Baráti közvetlenséggel avatják be jelenükbe és terveikbe is. Erről győztek meg azok a találkozók, amelyeken — a látogatás másnapján — az itt élő emberek életével ismerkedhettünk, összesen tizenhárom helyen várták a vonat utasait: többek között a Nowa-Huta-i Lenin Kohászati Művek klubjában, a szy- cachi és bíbicei körzeti mezőgazdasági munkásnők klubjában, s skawinai élelmiszerfeldolgozó üzemben, a Praktikus asszony, valamint a Gromada szövetkezetekben. (Folytatjuk) E. E. rólyok és hozzátartozóik koporsóit, közöttük külön boltíves helyiségben Báthori Istvánét. Ahányszor magyar csoport látogat ide, annyiszor hangzik el a lengyel idegenvezetők figyelmes kérése: itt énekeljük el együtt a magyar himnuszt... Néhány perc múlva a waweli királyi palota boltívekkel, árkádokkal övezett díszudvarán, a hajdani lovagi tornák színhelyén gyülekezünk. A palota első és második emeletén egykor királyi lakosztályok voltak, ma korabeli bútorokkal, képekkel a Wawel Múzeum nemzetközi hírű kincseinek otthonául szolgál. A palotában található az állandó keleti kiállítás, a kincstár, s a fegyvertár. Ezúttal kizárólag a békevonat utasai tiszteletére nyitották ki a második emeleti termeket, amelyekben a páratlan értékű gobeli ngyűjteményt őrzik. A bibliai történeteket, állatfigurás tájképeket, királyi monogramokat és címereket ábrázoló faliszőnyegeket 1548. és 1560. között híres brüsz- szeli szövőműhelyekben rendelte meg a palota számára Zsigmond Ágost. Az eredetileg 350 darabból álló gyűjteményből százharmin- hat maradt fenn. s nagyrészük ma is a palota dísze. Az évszázadok múltával is eredeti szépségükben pompázó gobelineken kívül minden terem tartogat a látogató számára valami meglepő szépséget. A Lovagi torna fogadótermében a Noé és a vízözön sorozat első darabjain kívül a több mint négyszáz éves freskó-friz késztet csodálatra. A Seregszemle-freskó teremben az ablak melletti falról Báthori István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király arcképe tekint ránk. A Követfogadó-te- remben — amelyet haidan trónteremnek és országgyűlési teremként használtak — páratlan mennyezetdíszben: harminc fából faragott fejben gyönyörködhetünk. A Madaras és az azt követő termekben XVIII. századi, • Bács-Kiskun megyeiek egy csoportja az egykori királyi várban. (Nagy Éva (elvétele.) gyár király lánya, Hedvig királynő fehérmárvány síremlékét — mint mindig — most is virágok, jelvények sokasága borította, A síremlék mellett üvegszekrénykében a királynői jelvények, az országalma és jogar fából készült szerény másolatai emlékeztetnek rá, hogy Hedvig minden ékszerét a Jagelló egyetem építésére adományozta ... A Czartoryski kápolnából föld alatti folyosó vezet a királyi kriptába. Itt őrzik a lengyel ki-