Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

1977. március 84. • PETŐFI NÉPE • 3 JÓK KÖZÜL IS A LEGJOBBAK A sertéshizlalási verseny győztesei A sertéshúsnak jelentős szerepe van a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban is, az exportban is. Ezek tuda­tában hirdette meg az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt 1975- ben az országos sertéstenyésztési és -értékesítési versenyt, amely­hez mintegy 50 termelő-, illetve szakszövetkezet csatlakozottt a megyében. Vállalták, hogy 1976-ban az előző évhez képest több hízót értékesítenek a szakosított sertés­telepekről és a kisgazdaságokból. Külön versenyeztek az évente hétezernél kevesebb hízót kibo­csátó üzemeik és külön az ennél többet. Az értékelések szerint jó eredményt ért el a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet, amely 102,1 százalékban használta ki szakosított sertéstelepét. Nem sokkal maradt el a mélykúti Le­nin, a borotai Borota Tsz és a Bátya—Miske—Fájsz sertéshiz­laló közös vállalkozás sem. Mind­ez azon az ülésen hangzott el, amelyet kedden tartottak a Bács-Kiskun megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat kiskun­félegyházi tanácskozótermében. A nagyüzemek mellett termé­szetesen a háztáji és kisegítő gazdaságok is jelentősen hozzájá­rultak a versenyfelhívásban sze­replő feltételek túlteljesítéséhez. Podhraczky Jenő, a húsipari vál­lalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy amíg 1975-ben mintegy 430 ezer sertést adtak a kisgazdasá­gok, tavaly már csaknem 520 ezret. A tavalyi 400 ezer feldolgozott hízóval szemben az idén 430 ezerre számítanak a húsipar szakemberei. Ennek több, mint a felét a kisgazdaságok adják. Az első negyedév várhalló eredmé­nyei biztatóak, a tervezett 80 ezer sertés helyett összesen 95 ezret dolgoznak fel a vágóhídon. A húsiparral mintegy 120 ter­melő- és szakszövetkezet, állami gazdaság, ÁFÉSZ áll szerződéses kapcsolatban. A tanácskozáson úgy értékelték, hogy a közös gaz­daságok jól segítették a háztáji sertéshizlalást. Így az országos versenyben Bács-Kiskun megye kiemelkedő helyezést ért el. Kü­lönösen hozzájárult ehhez a ti- szakécskei Tiszagyöngye Terme­lőszövetkezet, amely jól szervez­te meg a háztáji sertéshizlalást, első helyezett lett az első kate­góriában. A második kategóriá­ban a kisszállási Bácska Tsz lett az első. A harmadik kategóriá­ban a kerekegyházi Kossuth vit­te el a pálmát. A negyedik cso­portban a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet kapta a legmagasabb díjat. Hajósképzés / A Lékai János Hajózási Szak- középiskolában nappali tagoza­ton 357, levelező tagozaton 220 hallgató sajátítja el a hajózási ismereteket, a hajóépítést, a ha­jógéptant, rádiózást. A korsze­rűen felszerelt nyelvi laborató­riumban orosz, angol és német nyelvet tanulnak. MTI-fotó: Balálon József felvételei—KS) LEVELEK A SZAPPANOS MAJORBÓL A bócsai Szőlőskert Szakszövet­kezet tizennégy tagjától kapott levelet szerkesztőségünk tavaly nyáron. A panasz kettős irányú volt. A Szappanos majorban élő tizennégy család bár többször kérte a terület villamosítását, ígéreten kívül mást nem kapott. Sőt — írták —, a szövetkezet, a más tagoknak azelőtt rendelke- zésre bocsátott 10 százalékos hoz­zájárulás megítélésétől is elzár­kózott. A másik probléma az volt, hogy a panaszosok szerint a szakszövetkezet tejgyűjtőjében számukra hátrányos vizsgálati eredményeket állapítottak meg, s emiatt sokan a távolabbi Jakab- szállásra kényszerültek hordani a tejet. A Bócsán szerzett tapasz­talatokról lapunk tavaly július 22-i számában írtunk. Vélemé­nyünk szerint: részben mindkét panaszuk megalapozott volt, emiatti írásunk címe is úgy hang­zott: Jogos bócsai panaszok nyo­mában. A riport megjelenését követően a megbírált Szőlőskert Szakszö­vetkezet elnöke levelet írt la­punknak. Elküldte azokat a do­kumentumokat is, amelyek a cikk közlését követően lezajlott vizs­gálatokat összegezték. A Közép- magyarországi Tejipari Vállalat ellenőrei arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a zsírtarta­lom megméréséhez szükséges mintákat a fuvarosok vették, a nagymérvű eltérések oka a szak­szerűtlenség. Bizonyos — a vizs­gálati eredmények szempontjából nem lényeges — tejgyűj tőbeli hiányosságokra is felhívták a szövetkezet vezetőinek a figyel­mét. A szakszövetkezeti jelentés (amelyet a kiskőrösi járási hiva­tal számára készítettek) mindeh­hez két kiegészítést tett. Az egyik: bár a szabvány csak 3,5 zsírszá­zalékos tej átvételét engedélye­zi, az 1975-ös rossz takarmányter­mésre való tekintettel ezt a ha­tárt 3,0 százalékra szállították le. Másodszor: a vizsgálatok során hamisításra is fény derült, amit az elkövető aláírásával is elis­mert. A villamosításról szólva a jelentés elmondta, hogy az el­múlt öt évben a községi tanács másfél millió forinttal járult hoz­zá a munkákhoz, a szövetkezet pedig a költségek tíz százalékával. Ezt azonban — mivel az új gaz­dasági szabályozók nagy mérté­kű többletköltséggel terhelték vol­na a hozzájárulást — tavaly már nem tudták megítélni. Az első panaszok megérkezése óta mozgalmas kilenc hónap telt el. Bozorádi István, a Szappanos majorban lakók nevében az MSZMP Központi Bizottságához fordult, kérte, hogy sérelmeit vizsgálják ki. A megyei tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának munkatársai azt állapították meg, hogy a Mucsi László és Gulyás István néven aláírt leveleket is Bozorádi István fogalmazta és írta. (El is ismerte.) „Bozorádi István korábban is több alkalommal írt a környék­beli parasztság nevében bejelen­téseket, s azokat aláírásgyűjtés végett vitte el a többi személy­Bocsa, kilenc hónappal később ’ n:\rJO B •’..VB'g'j n 'nt ^ hez,” (Amint az a legelső, szer­kesztőségünkhöz érkezett panasz esetében is történt.) A Központi Bizottsághoz intézett beadvány­ban Bozorádi István azt is pana­szolta, hogy hiába kért, nem ka­pott takarmányt. Az ellenőrök véleménye viszont az volt, hogy megfelelő nagyságú területen gazdálkodik ahhoz hogy meg tud­ja termelni a szükséges takar­mányt. A panaszok tehát meg­alapozatlanok voltak. Pár hete, néhány nappal a Szőlőskert Szakszövetkezet fi- scher-bócsai részközgyűlése előtt ismét írt lapunknak Bozorádi István, (A levélen további három aláírás is szerepelt.) „Villanyké­relmünkről, amelyet írásban kértünk a közgyűlés elé terjeszte­ni, napirendi pontként, szándéko­san megfeledkeztek (mármint a vezetőség), de a sorozatos bosz- szúállásról nem. Hosszú lenne mindazt felsorolni, amit villany helyett bosszúból kaptunk, amely­re a közgyűlésen választ várunk. Mert arról a panaszos tagokat sem tarthatják távol. Szövetkezetünk életében 1976 lett a kiskirályság éve. A felszabadulás után 32 év­vel nagy gondban vagyunk: ha eddig nem, de mikor lehetünk egyenlő értékű tagjai ennek a társadalomnak?” Súlyos vádak, nemcsak emberi, de politikai szempontból is. Irány: Bocsa! Egy tény: az 1960-ban alakult szövetkezet tavaly — a mindenki előtt ismert nehézségek ellenére — ■ mintegy megháromszorozta tervezett nyereségét ami így más­fél millió forint lett. A fischer- bócsai részközgyűlésen a felszóla­lások beszámolók jó részét még­sem a dicséretes eredmény mélta­tása tette ki. Balogh Lajos elnök: „Tagsá­gunk között elterjedt, terjed az úgynevezett vádaskodás. Megala- pozottan-e vagy anélkül, egyéni sérelem miatt, háztáji programra vagy demokráciára hivatkozva bírálják vezetőiket, tagtársaikat. Anékül, hogy hatásáról elgondol­koztak volna, több esetben intri­káltak. Ha az okokat vizsgáljuk, minden esetben egyéni sérelmet találunk. Ha valakinek jogos sé­relme van és panaszt tesz a szö­vetkezet vezetőségénél vagy dön­tőbizottságánál s az nem teszi meg a megfelelő intézkedést, megértjük, hogy felső fórumon keres orvoslást panaszára. De azt nem, hogy a Központi Bizottság­nak, újságnak, TOT-nak irkáinak valótlan dolgokat, rágalmaznak embereket, anélkül, hogy az igaz­ságról meggyőződnének.” A rágalmazásokról, a megala­pozatlan panaszokról a nőbizott­ság. a döntő- és aZ ellenőrző bi­zottság beszámolójában is szó esett. És — Bozorádi Istvánék vil­lanykérelméről is. Balogh Lajos elnök: Határoza­ti javaslatként felolvasom majd, hogy szakszövetkezetünk a Szap­panos major villamosításához is a költségek tíz százalékának fede­zésével hozzájárul, amennyi­ben a megyei tanács a szokásos részt — 30 százalékot — vállal­ja. valamint a községi tanács a trafó beszerzését, (A villamosítás körülbelül 670 ezer forintba ke­rül.) Ez a történet vége? Nincsenek problémák a teját­vétellel, megkapják a villanyt a Szapanos majoriak. Milyen áron, kérdezem, pénzre pillanatig sem gondolva. Véleményem, tapaszta­lataim alapján csak azt mondha­tom: valami nincs rendben Bó­csán, és az a valami nem kézzel­fogható dolog. Az ember és em­ber közötti viszony mérgesedett el, keseríti a mindennapokat. Em­beri bizonytalanodást észleltem, különösen Bozorádi István eseté­ben. Elbizonytalanodás? Azt ér­tem ezalatt, hogy valaki nem ké­pes az objektív helyzetnek meg­felelően, ahhoz alkalmazkodva te­vékenykedni, hanem ál-cselekvé­sekbe bonyolódik. Számomra tény, hogy Bócsán lappang „valami”, olyan, amelyet kívülálló nem de­ríthet ki. — Itt mindenkit megsértenek, s ha ezt figyelembe vesszük, tó­tágasra állítjuk Bocsa egész né­pét. Ha mindennel megkerüljük a vezetőséget, képzeljétek el azt ti, tagtársak, hogy mi lesz itt ék­kor? Mit szólnak miránk? Mi lesz velünk, Bócsa népével? Mi olyan kis pontok vagyunk, hogy bor­zasztó. Egyszer azt csinálják ve­lünk, hogy na, tinektek nagyon jól megy, mert ti ez vagytok, meg az vagytok. Többet nem mondok, mert mért? Majd meg­nézik, hogy miből keresitek azt a pénzt, miből van aa autótok, miből van ez, miből van az. Er­re nagyon kell vigyázni. Ne a já­ráshoz, ne ide, ne oda szalad­junk, hanem a közvetlen vezető­inkkel próbáljunk meg először érintkezésbe lépni... — Ez a fel­szólalás egy szakszövetkezeti kö­zépvezető szájából hangzott el. Tanulságot érzek ki a szavaiból, és aggódást, pontosabban: meg­riadást. Hogy mi a titok Bócsán, s hogy van-e egyáltalán? Vala­minek lennie kell, és van is. Az újabb panaszok — ismét érkezett egy! — menetrendszerű­en jönnek. Vizsgálatok kezdőd­nek. helyesebben ismétlődnek. S romlik, természetszerűleg, az emberek közötti viszony. Tavalyi cikkünk azzal a kérdéssel feje­ződött be: kinek jó mindez? Jobb kérdést ma sem tudunk felten­ni. TÉNY, hogy az eddigi panaszos levelekkel kapcsolatos vizsgála­tok minden bejelentést alaptalan­nak találtak. Ballal József A párttagsági könyvek cseréje után... K A pártalapszervezetekben a párttagsági könyvek cseréjét a KB határozatainak szellemében, tervszerűen, megfelelő politikai tartalommal megtöltve valósították meg. Elmond­hatjuk, hogy a tagkönyvcsere — amely a párt újjászervezése óta a párt belső életének egyik legjelentősebb eseménye volt — elérte a kitűzött célokat, de érdeklődést és kedvező visszhangot váltott ki a párton kívüliek között is. Mostanában már az akció tapasztalatairól is számot adhatunk. Az egyéni beszélgetések A tagkönyvcsere előkészítésé­nek legfontosabb mozzanata a párttagokkal folytatott egyéni be­szélgetések voltak. Ezeket a be­szélgetéseket a pártalapszerveze- tek vezetőségei körültekintően szervezték meg, jó légkörben zaj­lottak le. A beszélgetések szelle­me megfelelt a Központi Bizott­ság elvárásának: egyenrangú partnerek eszmecseréje volt. Mindkét részről komolyan készül­tek a beszélgetésekre. A párttagság nagyra értékelte, hogy véleményével segítheti az alapszervezet munkáját, s azt, hogy maga is konkrét értékelést kapott, magatartásáról, egész te­vékenységéről és pártmunkájáról. A KB határozatának szándékát, hogy minden párttag vizsgálja meg a maga fejlődését, magatar­tását, a beszélgetések jól szolgál­ták. A beszélgetések egyértelmű­en nagy felelősséget, s a párt iránti odaadást tanúsították. Több esetben előfordult, hogy a párt­tagság saját munkájáról kritiku­sabban vélekedett, mint a veze­tőség. Az összeségében pozitív ta­pasztalatok mellett azonban né­hány alapszervezetben nem sike­rült a legfőbb politikai kérdések­re irányítani a figyelmet. Ese­tenként a beszélgetéseket elvies- kedő viták jellemezték, a beszél­gető csoportok bizonytalankodtak az értékelésben. Az is előfordult, hogy nem reagáltak azokra a kér­désekre, amelyekre éppen ott le­hetett volna válasz! adni. A javaslatok megvalósítása A pártalapszervezetek vezető­ségei a beszélgetések befejezése után az elhangzott vélemények, javaslatok összegezését, feldolgo­zását, a tapasztalatok hasznosítá­sát nagy felelősséggel elvégezték. A javaslatok egy részét helyben megoldották, néhány javaslattal az összegező taggyűlés nem értett egyet, az időigényes feladatokat intézkedési tervben rögzítették, a javaslatok kisebb részét a felsőbb pártszervekhez, illetve állami, gazdasági, tömegszervezeti kom­munista vezetőkhöz továbbították intézkedés végett. Fontos politi­kai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a párttagság minden elhangzott javaslata, észrevétele kellő figyel­met kapjon, azok közül egy se kallódjék el. A KB 1975 októberi határozata lehetővé tette, hogy a párttag, il­letve a pártalapszervezet vezető­sége, valamint a taggyűlés a tag­sági könyvek cseréje során éljen az olyan jogokkal, mint a kilépés, a párttagok sorából való törlés. A határozatnak ezt a részét is sike­rült megértetni a párttagsággal és világossá tenni, hogy a pártban nincs szükség tagrevízióra. Az őszinte, nyílt beszélgetéseken töb­ben jelentették be kilépési szán­dékukat, de a kilépők nagy részé­nek az alapszervezetek vezetősé­gei ajánlották ezt a lépést. A’ be­szélgető csoportok több alkalom­mal kezdeményezték a párt tag­jai közül való törlést. A kike- rültekkel való bánásmód elvsze­rű volt egzisztenciális következ­ményei nincsenek, általában meg­maradtak a párt politikájának szimpatizánsaiként. A pártból való kikerülések nevelő hatást gyakoroltak az alapszervezetek tagjaira érezhetően javult a párt­fegyelem és az aktivitás. Kritika és önkritika Pártunkban a tagkönyvcsere egy­ben nagy politikai nevelő kam­pány is volt. Az eszmecserék erősítették a párt eszmei, politi­kai, cselekvési egységét, de arra is figyelmeztettek, hogy a szo­cialista építés és fejlődés során felvetődő újabb és újabb kérdé­sek, ellentmondások megoldásá­ban naponta meg kell teremteni a pártban az összhangot. Az alap­szervezetekben felerősödött a kri­tika és önkritika szelleme: a párt­szervezetben, munkahelyen, a tá- gabb társadalmi környezetben tapasztalt hiányosságokat, fejlő­désünk fonákságait a tagság ja­vító szándékkal bírálta. Élesen vetődtek fel a helyi termelés szervezéssel, irányítással össze­függő kérdései. Látszott, hogy a párttagok többsége érti, hogy a szocialista építés soron levő fel­adatai közül g döntő láncszem a gazdaság fejlesztése. A párttag­ság által felvetett kérdések és bíráló megjegyzések realitásokat tükröztek, túlzásokkal csak elvét­ve lehetett találkozni. A tagkönyvcsere hozzájárult a párt tömegkapcsolatának erősíté­séhez. Bár az akció a párt belső ügye volt, de hatása kedvező a párton kívüli tömegekre is. A beszélgetések során a párttagok sok esetben megfogalmazták, hogy az általuk elmondott véle­mény, javaslat egyetértéssel talál­kozik párton kívüli dolgozótársa­ik véleményével is. A párton kí­vüli tömegek reagálását a párt politikájára legérzékenyebben a pártalapszervezetek, pártcsoportok érzékelik, amelyekben a kommu­nisták külön felhívták a figyel­met a tömegkapcsolatokat eseten­ként rontó jelenségekre: a jó po­litikai döntések gyenge végrehaj­tására, sőt, nem teljesítésére, egyes párttagok példamutatásá­nak hiányára. Cselekvő egység A párt politikáját illetően a tagkönyvcsere nem hozott fel­színre alapvetően új kérdéseket. A párttagság egységes abban, hogy a párt politikája jó, készek ezért dolgozni. Különösen nagy­ra értékelik az elmúlt két évti­zed következetes, töretlen politi­kai vonalvezetését. A javaslatok, észrevételek min­den szinten a pártmunka tovább­fejlesztésének kiapadhatatlan for­rásai. A párttagság nagy felelős- gel és megfontoltan mondott vé­leményt a fontosnak ítélt kérdé­sekről. A vélemények hasznosítá­sa a különböző szintű pártszerve­zetek elsőrendű kötelessége. A párttagság most joggal azt várja a párt vezetésétől hogy minden el­hangzott fontos javaslatára, ész­revételére határozott intézkedések történjenek. Egyben készen áll­nak arra, hogy ezek megvalósítá­sában aktívan részt vegyenek. Kovács József az MSZMP KB munkatársa Az előirányzatok teljesítéséről adnak számot az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései A megye negyvenkilenc ipari szövetkezete közül már csak ti­zenkettőnél van hátra az 1976. évi eredményeket értékelő mér­legzáró közgyűlés. Az eddig el­hangzott vezetőségi beszámolók többsége sikereket összegezhetett. Jól zárult a jubileumi év Solton A Solti Vegyesipari Szövetke­zet íagsága tavaly ünnepelte a szövetkezet fennállásának hu­szonötödik évfordulóját, kiemel­kedő munkasikerrel. Mintegy két és félszeresére növelték az árbe­vételt 1975-höz viszonyítva, ami így 25 millió 146 ezer forintot tett ki. A kisebb ipari egységek közé tartozó szövetkezet nem­csak az árbevételi, hanem a nye­reségtervét is túlteljesítette. A termelésnövekedés részben a ha­tékonyság fokozásának, részben pedig a létszám gyarapodásának volt köszönhető. A solti szövetkezetnél tavaly korszerű gépeket állították üzem­be. Többek közt két védőgázas hegesztő transzformátort és egy Hétfőn megkezdődtek Budapes­ten, a hazánkban első ízben sor­ra kerülő jugoszláv műszaki na­pok eseményei. A rendezvény alapvető célja, hogy megismer­tesse a magyar szakemberekkel, iparvállalatokkal és intézetekkel a jugoszláv gazdasági élet fejlő­dését és betekintést nyújtson az egyes iparágak eredményeibe, alkalmat teremtve a két. ország hosszútávú együttműködésének további elmélyítésére. A több na­pon át tartó szakmai előadásokon ismertetik egyebek között, a leg­korszerűbb hegesztési eljárásokat, faipari marógépet vásároltak. A termelés fejlesztéséhez fel kellett tölteni a forgóalapot, KISZÖV- juttatásból és bankhitelből. A Solti Vegyesipari Szövetke­zet tagsága a március 18-i köz­gyűlésen 27,5 millió forintos ár­bevételi tervet fogadott el erre az esztendőre. Tervteljesítés Vaskúton és Garán A Vaskúti Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet sokféle tevé­kenységet folytat. Asztalos, bádo­gos, cipész, szobafestő, építő, kő­faragó, lakatos, villanyszerelő és vízvezeték-szerelő részlegben dol­gozik a 116 tagú kollektíva. Ipari termékeik közt konyhai ülőke, gyúrótábla, nyílászáró szerkeze­tek és házicipők találhatók. A szövetkezet nettó árbevétele ta­valy 13 millió forintot ért el, s hét százalékkal haladta túl az előző évit. Az eredmények meg­felelnek az előirányzatnak. A Garai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet közössége is értékelte már a múlt évi teljesítményt és az új távközlési és ipari szabályo­zó rendszereket. Tájékoztatást adnak az építőanyag-ipar hely­zetéről, a készételek ipari gyár­tásáról, valamint a tengeri szál­lítás korszerű technológiájáról és a téma bennünket is érdeklő le­hetőségeiről. így például részle­tesen foglalkoznak Jugoszláviá­nak és Magyarországnak, az eu­rópai forgalom rendszerében el­foglalt helyével, s szó lesz arról is, hogy a jugoszláv tengeri ki- kitők hogyan hasznosíthatók még jobban, a magyar tranzitáruk forgalmában. megvitatta az idei tervet. A tag­ság tavaly mintegy 4 százalékkal túlteljesítette a 9 millió forintos árbevételi előirányzatot. A szö­vetkezet vagyona körülbelül i millió forinttal gyarapodott a múlt évben. Emelkedett az egy dolgozóra jutó termelési érték. 32 milliós árbevétel Kecelen A Keceli Vas- és Építőipari Szövetkezetnél március 21-én tar­tották meg a mérlegzáró közgyű­lést, amelyen a vezetőség az elő­ző évi feladatok maradéktalan megvalósításáról adott számot. Az anyageladásból és bérszállításból eredő bevételeket is tartalmazó árbevétel összege kishíján elérte a 32 millió forintot. A legnagyobb termelési értéket a szövetkezet vasipari részlege állította elő. A keceli ipari szövetkezet mér­legzáró közgyűlésén a tagság az árbevétel 6,5 millió forinttal va­ló növelését irányozta elő 1977-re. A legnagyobb mértékben az ipari és építőipari termelést fejlesztik. A. T, S, Vasarely-szobor készül Pécsett Vasarely-szoborkompozíciót ál­lítanak fel Pécsett. A Párizsban élő világhírű képzőművész, aki­nek múzeuma van szülővárosá­ban, egy köztéri plasztika tervét ajándékozta a mecsekaljai város tanácsának. A terv alapján a Zsolnay Porcelángyár készíti el a szobrot. A többszögű térplasztika körülbelül" embermagasságú, a betonalapra magastűzön égetett, különböző színű kerámialapokat helyeznek el. A díszítőplasztikát ez év tavaszán állítják fel a Me- csek-oldalban, az észak—déli és a kelet—nyugati mecseki utak* találkozópontjánál. Jugoszláv műszaki napok Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom