Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 18. Élni kell a lehetőséggel Gazdaságosabb sertéstartás az IS V technológiájával (II.) A sertéságazatban két termelési rend­szer és öt bázisgazdaság működik az ország­ban. A MÉM egy évvel ezelőtt intézkedési tervet fogadott el az ágazat fejlesztésére. En­nek is köszönhető, hogy tavaly nőtt az állo­mány nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, hanem a háztájiban is. A kocák száma elérte a 685 ezret, bár a vágóállat-termelést nem lehet kielégítőnek mondani, ugyanis tavaly egy koca után az állami gazdaságok 1735, a téeszek 1310 kiló húst értékesítettek. A ter­melési eredmények fokozatosan javultak Bács-Kiskunban is, és ehhez az ISV higiéni­kus tartásmódjának bevezetése hozzájárult. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság sertéstelepe. (Méhesi Éva felv.) Két év alatt Az ország megyéi közül Bács- Kiskun az,, ahol a legtöbb sertést hizlalják. Az itt levő gazdaságok- \ ból, valamint a háztájiból kerül i ki a hazai vágóhidakon feldolgo- \ zott sertések 14,4 százaléka. Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszö- i vetkezetek Közös Vállakózása mintegy két éve foglalkozik a megye szakosított és egyéb sertés­telepeinek kapacitásbővítéssel együttjáró rekonstrukciójával. A munkában az ISV szegedi kiren­deltsége nyújt segítséget, s az itt dolgozó szakemberek végzik a szaktanácsadást is. A megye öt gazdaságában ma már az ISV technológiáját alkalmazzák. Ezek az üzemek tizenhat és fél millió forintot költöttek sertéstelepeik korszerűsítésére, s tavaly össze­sen 47 200 hízót értékesítettek, 15 ezer 400-zal többet mint a re­konstrukció előtt. Az ISV taggazdasága a borotai Uorota Tsz, ahol a higiénikus el- letés, malacnevelés és egy kisebb egységben a hizlalás is megvaló­sult. Háromezerkétszázzal több sertést értékesítettek tavaly, mint a technológia bevezetése előtt, s emellett javultak a termelési mu­tatók is. Az állatelhullás több mint felére csökkent, most 12 százalék körüli, az egy kiló élő­súly előállításához pedig 4,2 kiló takarmányt használnak, egy kiló­val kevesebbet, mint korábban. (Ezek az értékek, arányok egyéb­ként az ISV-technológiát alkal­mazó többi telepeken is hason­lóak). A bácsbokodi Aranykalász Tsz-ben még csak a battériás ma­lacnevelést valósították meg, de már ezzel is egy esztendő alatt ezernyolcszázzal nőtt a hízókibo- csátásuk. a malackori elhullás pedig két százalékra csökkent. Régi, szerfás sertésólait alakította át a kalocsai Iszkra Tsz, s az ISV teljes technológiáját alkal­mazzák. A rekonstrukció több mint négymillió forintba került, azonban így megduplázzák a hí­zókibocsátást. Eddig a battériás malacneve­lést szervezték meg a Kiskőrösi Állami Gazdaság sertéstelepén, de ez is jelentős, ugyanis 5400-zal növelni tudták egy év alatt a meghizlalt sertések számát, s így tavaly 17,5 ezret értékesíthettek. A telepen még néhány berende­zést felszerelnek, s ezután éven­ként huszonnégyezer sertést tudnak hizlalni. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság költött a me­gyében eddig a legtöbbet a re­konstrukcióra, összesen ötmillió forintot. A higiénikus elletés és battériás malagnevelés bevezeté­sének köszönhető, hogy az állat­elhullás kilenc százalékra csök­kent, az egy kiló súlygyarapodás takarmánymennyisége pedig négy kilogramm alatti. Tavaly a hiz­laldáikban csaknem három és fél ezerrel több sertést szállítottak olr mint a rekonstrukció előtt. Tervezik még, hogy az idén a malacnevelés és korai elválasztás megvalósításához újabb berende­zéseket, háromszintes battériá­kat is alkalmaznak. Űjabb tíz üzemben A megye gazdaságai közül ti­zennégy kötött az elmúlt hóna­pokban szerződést az ISV-vel. A program szerint 99,3 millió forin­tot költenek a fejlesztésre, s mint­egy 95 ezer sertéssel többet tud­nak hizlalni, -mint tavaly. Ezek közül az idén tíz gazdaságban be is fejezik az átalakítást. Egyedülálló a megyében a kis­kunhalasi Vörös Október Tsz vál­lalkozása, ugyanis itt a mester­séges malacnevelést, valamint a battériás malac- és süldőtartást valósítják meg. Terveik szerint évente hat és fél ezer 35 kilós süldőt értékesítenek. A Bajai Me­zőgazdasági Kombinát 27 millió forintot költ a rekonstrukcióra, amelynek befejezése után 110 ezer hízott sertést — a jelenlegi­nél ötvenezerrel többet — tud­nak évente eladni. Az ISV készített még harminc­öt megyei sertéstartó gazdaság­nak is az előzőekhez hasonló ter­vet, amelynek megvalósítása után ezekben az üzemekben 13 ezer­rel lehetne növelni a hízósertés­kibocsátást. A hatékonyságot javítja Ha összegezni akarjuk a lehe­tőségeket, amely az ISV-technoló- gia alkalmazásával kiaknázható két számot kell leírni: 282 millió forint és 246 ezer sertés. Vagyis a megye sertéstartó 54 gazdaságá­ban összesen 246 ezerrel lehetne a jelenleginél több sertést hizlal­ni. ha lenne a fejlesztéshez min­denüt elegendő pénz. A még re­konstrukciót nem tervező 35 me­zőgazdasági üzem mindegyikére nem jellemző a fejlesztési összeg hiánya. Több gazdaságban meg­van minden adottság, csakhogy a lehetőséget nem ragadják meg. Azt is mondhatnánk késlekednek az elhatározással, ami nem szol­gálja az ágazat' dinamikus fejlő­dését, a hatékonyabb, nagyobb nyereséget hozó sertéstartást és az ezt szorgalmazó V. ötéves ter­vi célkitűzés megvalósítását. Ah­hoz. hogy a megyei előirányzatot nevezetesen a 23 százalékos ser­tésállomány-növelést — ezen be­lül a kocaállomány 15 százalékos gyarapodását — teljesíteni lehes­sen szükséges minden lehetőséget megragadni. Nyilvánvaló az ISV-technoló- gia csak az alap lehet, ehhez hozzá kell adni minden üzemben a lelkiismeretes, pontos munkát, a korábbinál több takarmányozá­si eljárást. így alkothat teljes egészet és hozhat kedvezőbb eredményt a sertéstartási ágazat­ban mindenfajta törekvés. Az üzemekben a gazdaságosság javí­tása a meglevő nagy értékű be­ruházások hatékonyabb működte­tése egyszersmind- népgazdasági érdek is. Csabai István Újra hőerőművek Az ipar „kenyere” az energia, szokták mondani, de az is köz­ismert, hogy a világ energiaéh­séggel küzd. A fejlődő technika napról-napra növeli a főleg elek­tromos áramban megtestesülő energia utáni igényt. Sokan fel­teszik a kérdést, hogy ha már ma is gondot okoz az energiaszük­séglet kielégítése, mi lesz vajon száz év múlva, amikor a számí­tások szerint a világon a mai energiamennyiségnek a harminc- szorosára lesz szükség. Megindult a kutatás a nap, a szél, a víz, a föld belső hője, az ár-apály ener­giájának a gazdaságos felhasz­nálására. Egy ideig úgy tűnt, hogy a kőolaj- és a földgáz ki­szorítja a szenet, az 1973-as olaj­válság óta azonban kiderült: még sokáig szükség lesz rá. A hasadó anyagokból felszabaduló atom­energia ma még csak a világ energia-termeléséből 3 százalék­kal részesedik. Fokozódik a kuta­tás a, „végleges megoldást” jelen­tő fúziós energia gazdaságos ' hasznosítására, ma azonban ez még sem technikai, sem gazda­sági okok miatt nem terjedt el. Az a ketlőség jellemző az egész világra, hogy egyrészt egymás­után építik a modern atomerő­műveket, másrészt egyre több széntüzelésű hőerőművet kapcsol­nak az energiaellátásba. Ezekben hőenergia formájában, égetéssel szabadítják fel a tüzelőanyag ké­miai energiáját. A keletkezett égéstermékek — füstgázok — hő­energiáját vagy gázturbinával közvetlenül alakítják át mechani­kai energiává, majd ezt elektro- nos energiává, vagy pedig a füst­gázok hőenergiájával gőzt állíta­nak elő, amelyet gőzturbina haj­tásával használnak fel generá­torok működtetésére. A Szovjetunióban, a i Kazah SZSZK-ban most fejeződött be a nyolcadik energiatermelő egység átadásával egy hatalmas hőerőmű építése. Az ekibasztuzi külszíni szénmező olcsó fűtőanyagát fel­használó erőmű évente 2,4 millió kilowattóra elektromos energiát ad a szovjet népgazdaságnak. (KS) Üres olajkutak meglepetései Baskiria Tujmazinszki járásá­ban 1968-ban a szakemberek megvizsgálták a vidék geológiai anyagát, és kutatófúrások háló­zatára bukkantak. A negyvenes években számos olajkutat fúr­tak itt. Akkor azonban az olajat a devon rétegekben és nem a karbonátos, meszes “rétegekben keresték. Mivel semmit sem ta­láltak, a fúrásokat eredményte­lennek nyilvánították. Később azonban Afanaszjev és Zalivalov geológusok — tudományos ered­ményekre támaszkodva — sür­gették a régi furatok átvizsgálá­sát. A régen fúrt kutak hama­rosan napi 80—150 tonna olajat adtak. Napjainkban már több mint száz ilyen régi kútból öm­lik a „fekete arany”. Régi kút­fúrásokat nyitottak meg a bol- tajevszki lelőhelyen is. N. Liszovszkij, a Baskiriai Olajbányászati Egyesülés főgeo­lógusa a következőket mondta, erről: — Szokatlan ez a jelenség, de nem véletlen. Néhány évtizeddel ezelőtt a karbonátos rétegek fe­hér foltnak számítottak a geoló­giában. Napjainkban is sok tit­kot rejtegetnek, de már egy­két dolgot tudunk róluk. Baskiria hagyományos olajmezőin erősen visszaesett a kutak hozama, és a geológusok újabb lelőhelyeket eddig nem találtak. Ezért a ku­tatás teljesen új módszerét kel­lett kialakítani, amely két-há- rom év múlva gazdag eredményt hozott. A karbonátos rétegekben nyolc szinten sikerült ipari mé­retű kőolajkészleteket találni. Ilyen felfedezés természetesen csak korszerű geofizikai módsze­rekkel és műszerekkel lehet­séges, mert az olajmezők vastagsága ezekben a réte­gekben mindössze 1,5—2 mé­ter. Számos, devonrétegbe fúrt és kimerülőben levő olajkút azon­ban megújulhat a karbonátos ré­tegekben. Mindez gyakorlatban elég bonyolult. De a tapasztala­tok szerint érdemes fáradozni, mert az országban számos ilyen lelőhely található. (BUDA­• A hőerőmű irányító központja. Brigádmunka- felsőfokon * Váll a váll mellett. A szűkös étkezőhelyiség asztala köré tömörült társaságot fürkészve, nem nehéz fölfedeznem az egymásnak támaszkodó vállakban az összetartás jelképét. Ugyanis, akiket a terem mérete ilyen szimbólumszerű alak­zatba kényszerít, egy gyűlésező szocialista brigád tagjai. Mégpedig nem is akármilyen kis közösségé, hanem a 9. Vo­lán kecskeméti központjának Május 1. szocialista brigádjáé, amely egy híján — a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigád­ja cím ez — már a mozgalom mindegyik kitüntetésére rádol­gozott. Tavaly ítélték oda a kollektívának a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Miközben az asztalt karéjba fo­gó esztergályosokat, autószerelő­ket és villamossági szakembere­ket sorra tanulmányozom, Ger­gely Imre brigádtag, egyben a 2. számú pártalapszervezet titkára, értékelni kezdi a múlt évi közös munkát. — Vállaltuk, hogy az egy órá­ra jutó termelési értékük eléri a 256 forintot, és ezt túlteljesítettük 266 forintra — hangzik a titkár szava. — Az autóbuszok reggeli pontos kiállása végett, és a járat­kimaradások számának csökken­téséért vasárnapi műszakban tár­sadalmi munkát végeztünk. A vállalati lakásépítési alap növelé­sére kommunista műszakot aján­lottunk fel, s felszólításunkra a többi szocialista brigád követte a példánkat. A beszámolót hallgatva megtu­dom, hogy a Május 1 brigád tagjai hálátlan feladatra, munka- védelmi őrködésre is vállalkoz­tak. A brigádtagok naponta el­lenőrizték biztonságtechnikai szempontból egyes műhelyek esz­közeit, berendezéseit, s olykor­olykor tűrniük kellett a szabá­lyokat be nem tartó dolgozók go­romba „visszavágásait”. A napló­ba bejegyzett észrevételek felso­rolásából kitűnik, hogy a munka- védelmi őrködésben részt vevő Nyilas Imre, Kócsó István, Boros István és Lucze Sándor nyitott szemmel járt a műhelyekben. Most olyan részletéhez érkezik a beszámoló, amgly sokat elárul a Május 1 brigád szakmai erejé­ről. Tavaly elsők lettek a válla­lati újítási versenyben, s íáz egyé­ni újítók mérkőzése is a javukra dőlt el. Lucze Sándor kiváló újí­tó az első, Boros István, pedig a második helyen végzett. Egyéb­ként a kis közösség azt ajánlot­ta fel, hogy 1976-ban hat elfogadott újítási javaslattal egyengeti a mű­szaki fejlődés útján. Aztán a hat­ból tizenegy lett. A Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét birtokoló szocialista bri­gád tizennégy tagja közül min­denki képezte magát az elmúlt esztendőben. Horváth János bri­gádvezető befejezte a maxista kö­zépiskolát. Kócsó a szakközépis­kolát látogatta, Nyilas tanintézeti oktatásban vett részt. A szakszer­vezeti szeminárium hallgatói kö­zött Huliák József brigádvezető­helyettesen kívül ott volt Görbe Antal, Gáspár Imre, Kovács La­jos és Sáfár József propagandista is. Kilencen tagjai a pártnak a Május 1 brigádból. Talán ezzel függ össze, hogy a közügyek sen­kit sem hagynak közömbösen, s hogy majdnem mindenki ellát valamilyen társadalmi tisztséget. A kitüntető érdemrend tulajdo­nosai kötelességüknek tekintik a jövő munkásnemzedékének neve­lését, példamutatással, és oktató szóval egyaránt. Három ifjúsági brigád dolgozott tavaly a védő­szárnyaik alatt. Gergely Imre hosszasan idézi még a fegyvertényeket, melyeket felsőfokon végzett brigádmunká­ról tanúskodnak. — Javasolom a brigádnak, hogy az idén az legyen az egyik fő felajánlásuk, mely szerint a ta­valy általunk létrehozott hatmil­lió 200 ezer forintos termelési ér­téket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte­letére már november 7-re elérjük. — Horváth János esztergályos, a brigád vezetője ezzel a mondat­tal veszi át a szót. — Tudjátok, hogy nem kis fel­adat elvégzésére adjuk vagy ne adjuk szavunkat. Én azt mondom, mutassuk meg, hogy nem véletle­nül kaptuk meg a magas kitün­tetést. A csatát az első félévben kell megnyerni. Ha nincs anyag, verni kell a tam-tamot, menni Rigó elvtárshoz, a járműfenntar­tási osztályra. Az újító észre is nagy szükségünk lesz az idén, ha november 7-én vidámak akarunk lenni. Főként időmegtakarítást eredményező újításokat csinál­junk. Elvtársak, a magunk erejé­vel segítsük teljesíteni a népgaz­daság idei tervét. Megered a brigádtagok nyelve is. A még szorgosabb munkától nem félnek, csak legyen miből dolgozni. Vagyis mindig legyen anyag a kis és nagy fődarabok, alkatrészek felújításához. Többen elmarasztalják a vállalati anyag- gazdálkodást. Egyikük elmondja, hogy például a bronz kuplung­perselyekhez nem hoznak megfe­lelő méretű csövet, pedig csök­kenteni lehetne a javításnál a hulladékot. * Rigó István, a járműfenntar­tási és ipari osztály vezetője megígéri, hogy nem lesz fenn­akadás az anyagellátásban* így aztán „áll” a vállalás. A többi felajánlás — köztük hat elfoga­dott újítás — a leendő szakmun­kások nevelése, tetemes társadal­mi munka, az MHSZ-ben, az MSZBT-tagcsoportban, a KISZ- ben, a szakszervezetben való ténykedés, óvodapatronálás, szak­mai és politikai ismeretek halmo­zása — nem képezi vita tárgyát. Ünnepélyes pillanat következik. A Május 1 brigád ezen a tanács­kozásán új tagot vesz fel Dékán László szakmunkás személyében. — A bizalmat jó munkával igyekszem meghálálni — fogadja meghatottan Dékán. Ezután vidámra változik az összejövetel hangulata. Halászlé, kirándulás, futballmeccs kerül szó­ba. Ugyanis vendégként jelen vannak a megyei rendőrfőkapi­tányság gépjármű alosztályától az ott most alakuló Május 1 brigád képviselői. Közös terveket ková­csolva vetik meg a szocialista bri­gádmozgalomban kimagasló Vo­lán-közösség és az első lépéseknél tartó rendőrségi kollektíva sokal- ígérő barátságának alapját. A. T. S. • A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Május 1. szocia­lista brigád tagjai a patronált szakmunkástanulók körében. (Tóth Sándor felvétele.) Hatalmas energiatermelő-egységek a gépcsarnokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom