Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 11. Falugyűlés A téli késő alkonyat subája alól még éppenhogy kilátszik a falu, — Dunatetétlen. A leszálló est otthonos nyugalma, csöndje üli meg a takaros házakat, kertes udvarokat. Nagyvárosi vendég hajlamos volna azt hinni, hogy itt tán bizony fekszenek már. A tanácsiroda előszobájának pár lépcsős magasából messzire elkukucskálgathatna, még villanyfényes ablakot látna. Pedig beszédes az öreg alkonyat csöndje. Puha zajok. Valahol koppan a toló az akolajtón. Tompa dübbenések keverednek elégedett röffenésekkel... Etetik a jószágot. Ez jóidőbe beletart, addig meg minek égetni a villanyt. Az etetés szertártása közepette lepjük meg Be- nyei Mihály iskolaigazgatót is. Majd egy órahosz- szával a falugyűlés kezdete előtt. Mint népfrontelnök — immár negyedszázada — ő lesz az egyik házigazda. Most még hamisítatlan majorosgazda szerelésben — ági ármunkaruha, gumicsizma, sipka — fogad bennünket, miután ő is elfordította a kal- lantyút a háztáji jószágra. Majdhogynem lelkifurdalást érzünk, hogy ilyen korán belealkalmatlankodunk magánélete kis szeletébe, ö meg természetes kedvességgel bíz rá bennünket Nagy Zsigmond- né tanácstitkárra. Tartsuk már szóval egymást, míg ő érkezik. A nyirkos levegő paprikás zsírban sülő hagyma illatát lengeti valamerről. Az embervilág is készül, hogy a házkörülj fájront után családi kört üljön a vacsoratál fölött. Talán a családias hangulat is diktálja, hogy erről az oldalról induljunk a kis falu lelkének „ki- lapogatására”. Mikor eljutunk odáig, hogy 780 lakosa van a kisközségnek, s évente 6—8 új házat építenek az utóbbi időkben — elsősorban fiatalok —. Polgár István, a népfront megyei titkárhelyettese megkérdi. — Népesedéspolitika? — Jó irányba tartunk — rövidíti Nagy Zsigmond- né is a lényegre válaszát. — Megint van már öthat gyermekes család a faluban — kettő is. Nem ritka a három családos, a kettő meg — úgymond — illendő. Megvan a kedvező háttér. Erős termelőszövetkezet — a hartai Erdei Ferenc Téesz egyik üzemegysége van itt. A szövetkezet meghatározó jelentőségű Dunatetétlen életében, hiszen a népesség 80—90 százaléka ott dolgozik; tészta- és kivarró üzem teszi teljessé a nők foglalkoztatását. A népesedéspolitika szimpatikus „fogása”, hogy a kismama 5 hónapon át éppúgy megkapja keresetét, mintha dolgozna. Érthető, ha az anyukák némelyike szinte kiszámítja, mikor „jöhet a következő”. — Bizonyára itt is elkövetkezett a nagy kérdés: hova teszi kisgyermekét, aki újra munkába akar állni? — A járási hivatalnál elértük, hogy 1977-re már egész esztendős az óvodai napközink. Szeptember 1-től az alsó tagozatos gyerekek is hozzájutnak. Érdekes „adu” a téesz vonzeréje mellett. A plébános sok‘éven át volt aktív dolgozója. Az első iSőkben kint. Aztán üzemanyag-raktáros lett. A múlt nyáron betegség miatt kérte leszázalékolását. Meghonosodtak a társadalmi esküvők, lagzik a művelődési házban. A cugehöröket — edény, esz- cájg — a téesz állja. Betoppan Bényei Mihály. Frissen borotvált, snáj- dig, akár egy olimpiára induló sportember. Nem véletlen a képzettársítás. Az iskolai vitrin tele serlegekkel, érmekkel, oklevelekkel: Tanítványai hozták a győzelmi díjakat — még országos versenyekről is. Deres halánték, de kifogástalan sportos al-. kát. Ezért is, hogy tüneményes frisseséggel tudott „eseményre” átöltözni. A művelődési házról őt is megkérdezzük. — Milyen ott az élet?... Kulturális események? — Csöndes a ház. Néha-néha egy dalos est. Ismeretterjesztésre alkalmasabb az iskola ... A „műv- házban” egy nagy terem van, színpadocskával... Hetenként egyszer — mozi. — Színházi társulat tehát bajosan jöhetne. — A Déryné Színháztól is körülnéztek, de... kicsi a színpad. Polgár István már adja is a tippeket. — Van már Tanyaszínházunk. Kevés szereplővel ők is játszanának... Ha tanyán, szabadtéren lehet ... Él. kedvelt a „Katona József” Kamaraszínháza ... Írjatok Sajtos Gézának, a színház igazgatójának. — Egyszer — régebben — Hajóson láttam játszani a kecskemétieket. Akkor írtam is, vegyük fel a kapcsolatot... De nagy esemény lenne .egy Vass Éva—Gábor Miklós est minálunkl... Csak hát ml honnan vennénk rendszeresen négy-ötezer forintokat? — Órájára néz. — Hű, már megyek is. Mifelénk elvárják az emberek, hogy mikor benyitnak, valaki fogadja őket. Különben könnyen megfordulnak. Nemsokára a falugyűlés előadójával, a Csizmadia • László társadalmi tanácselnökkel, s Kriskó Pál népfronttitkárral eredünk a nyomába. Éppenhogy 6 óra múlt, de már szakállas este van. A művelődési ház oszlopos teraszán — az egykori gróf Tele- ky-kastély tornácán — jóízűen diskurálnak most az új tulajdonosok. Sütkéreznek a villanyfényben, fölöttük lustán kóvályog a cigarettafüst. Csizmadia László feléjük biccent. — Ott szokott állani valamikor a Józsi gróf. Nagykegyesen fogadta, mikor aratás végén ünneplőbe öltözött kislány nyújtotta át neki a szalagos búzakoszorút... Mi csak amonnét, a díszkaputól nézhettük ... A banda meg húzta azalatt: „Nyitva van a százados úr ablaka...” Mire a hat lépcsőn felkaptatunk, két életrajz is kész. Csizmadia elvtárs is gyerekeskedett itt. Nagyapja, Csizmadia Sándor 56 évig volt az uradalom kovácsa Az unoka játszott a gróf kisasszonyokkal; még „abriktolták” is egymást. De mikor pálcával ütötték volna, abbamaradt a játék. — Nem tűrtem. A népfrontelnök édesapja a grófnő egyik fogatosa volt. Nagyszülei is — mindkét ágon — uradalmi cselédek Bénvei Mihály a grófi majorból került el az érseki tanítóképzőbe. Az apja eljött a kastélyba eneedélvt kérni. Keserűen tért vissza: „Nem tudom. gverek, lesz-e kocsi.” A gróf igen kapálózott. Aprehendált: ..Ketten is elmennek — a maga fia meg a Herbst-gyerek. Tanulni!... Ki marad itt dolgozni ?!” ________________ l A falugyűlésen vannak vagy százhúszán. Ha ki-ki csak három embernek adja tovább a hallottakat, — mindenki tájékozódik a történtekről. Téma a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás helyzete. Meg ami most a legsajátabbul tetétleni ügy: a Rákóczi út betonburkolatának meghosszabbítása másfél kilométeres szakaszon. Részletek a beszámolóból. — Napi cikkekkel a helyi ÁFÉSZ-bolt ellát bennünket, ha némi zökkenők elő is fordulnak. A szakosított ellátással nem egészen értünk egyet. Közöltük ezt már illetékesekkel is. Nagyobb, értékesebb cikkekért máshova kell eljárni. Többletköltség. Hátha még a szakboltban sincs, amit szeretnénk. Utazhatunk újra. Régebben — megrendelések alapján — helyben is beszerezhettünk iparcikkeket. Nem mondhatják, hogy valami is a nyakúkon maradt volna. Sajnos — az AFÉSZ-bolttól nincsenek itt. Igaz, a járási hivataltól sem. Pedig számukra is akadna továbbgondolni való. — Gyűlést kellett volna összehívni, s a tagokat megkérdezni, jó lesz-e a szakosítás — fűzi később az ÁFÉSZ-kérdéshez Vargha György. Majd Polgár István jelenti be, hogy a népfront gyűjti az ezzel kapcsolatos véleményeket, s végül megyei fórumon vitatják meg — érdekeltek bevonásával. A Rákóczi útról. Ä lakosság régóta várja a betonozást. Az útépítéshez 2,5 millió forint állami támogatást kap a falu. A falugyűlés fogadta el azt a. tanácsi határozatot, hogy lakossági hozzájárulásként ki-ki az 1974. évi alapkereset 6 százalékát fizeti be Ezt még nem tette meg mindenki, holott az egyetértéssel kitűzött határidő 1976. december 31-ével lejárt. A januári tanácsülés határozatot hozott. hogy aki a 6 százalékos hozzájárulást nem fizette be, telkenként 3000 forint hozzájárulást kell lerónia. • Éhhez a kérdéshez szólnak hozzá legtöbben. Vargha György: „Ügy volna jó, ha már készen lenne.” Taps, közbeszólás: „Már húsz éve várjuk!” A beszélő folytatja: „Elfogadtuk a 6 százalékos hozzájárulást. Mint nyug'díjas, állom, ami engem illet. Nincs mese, kell a betonút. Most melyik_lesz jobb: a Ti százalék, vagy a 3000 forint?” — „Annak lesz a legjobb, aki háromszorr^ ..” — kiáltja be valaki. Mire a felszólaló: „Hallgasson meg, míg elmondom, aztán jöhet maga... (Igaza van! — hangzik többfelől.) Még arra volnék kíváncsi, mennyivel járul hozzá a hartai tanács és az Erdei Ferenc Téesz?” — Balogh Ferenc is ezt szeretné tudni. K. Szabó Mihály, Farkas József, Madacsi József a víz- áteresztő dudák beszerzése, szállítása, a vízlevezetés biztonsága felől érdeklődik, s ugyancsak buzdítja az elmaradókat: fizessék be a rájuk eső kvótát. Mert hisz’ nem állapot már, hogy a motorkerékpárok a járdán közlekedjenek. Ö. Szabó Mihály ünnepélyesen meghatott: „Egyetértek falutársaimmal. Így a jó. A sarat mindnyájan megutáltuk már. Az is szép dolog, hogy akik eddig is jobb úton laktak, szintén segítenek.” Nagy Zsigmondné vb-titkár: „Mivel nagyon idősek és fiatalok egyaránt szépen teljesítették már vállalt kötelezettségüket, még egy kis türelmi időt határozott meg a tanács. De aki februárban sem fizeti be a 6 százalékot... Tudni kell, Rogy ez a pénz adók módjára behajtható...” — Megtapsolják az egyenes beszédet. Megnyugtató az is, hogy február eleji bejárást követő 3 héten belül ígérte a METRÓ Vállalat a tervrajz elkészítését, így a munka még e tavaszon elkezdődhet. Szót kér az elnökségben helyet foglaló Hegedűs Lajos, az Erdei Ferenc Tsz elnöke is. „Mivel hogy provokáltak is — kezdi barátságos közvetlenséggel. — A téesz-vezetőség álláspontja. Dunatetétlen és a szövetkezet élete, sorsa nem választható el egymástól. Területünk egyharmadrésze tetétleni, dolgozóink egyharmada ugyancsak. Ennek megfelelő képviseletük is a vezetőségben. Számunkra is fontos, hogyan élnek a dunatetétleniek. S ez nem csak termelési feladat. A téesz — akár fejlesztési, akár más alapjából — igazságosan tartja az arányt: kétharmadrész Hartának, egyharmad Dunatetétlen- nek... A Rákóczi út építéséhez 100 ezer forinttal tud hozzájárulni a szövetkezet...” Mikor azt vélnénk, hogy Molnár István, Beniczki Józsefné. Benkó István, Kiss Pál felszólalásaival — szénellátás, GELKA. ároktisztítás, parkkímélés — s a vezetők válaszaival vége a falugyűlésnek, Tóth József, majd Bengő Ferenc megdöbbentő jelenségre hívja fel a figyelmet. Nem elég, hogy a felső tagozatos kisdiákok 5—6 közt kelnek, hogy eljussanak az iskolába Hartára, ahonnét este 5—6 között érnek haza. Nem elég. hogy fáradtak az iskolában, nincs kedvük odahaza, még rettegni is kell értük ... Hazajutnak-e épségben az autóbuszon. Egyetlen megjegyzést idézünk most, amit a gyerekektől hallottak a szülők — egy-egy „furcsa” előzés után mondják egymásnak: „Megint ivott...” — Ezért is jó lett volna, ha a járási hivatalból is h'aTlja valaki a véleményeket. A bizonyítás nem a mi dolgunk, de a panasz hőfoka sem engedi, hogy elhallgassuk. ... Le a kalappal a dunatetétleni falugyűlés előtt. Volt ott okos tárgyilagosság, nyílt önkritika, a vélekedéssel szemben ellenvélemény, éles kérdésfelvetés éppúav, mint fesziRtséget feloldó humor. Nem papírból beszéltek, a kártyáját ki-ki bátran kiterítette ... Szép záradék volt, amikor a résztvevők tapsa közepette vette át az érdemes társadalmi munkás kitüntetést Ambrus Lajos. Kriskó Pál, Kaszás Imre. s a mozgalom ifjú aktivistája, Fricska Ilona. Tóth István Sikeres esztendő után aKecskeméti Fémipari Szövetkezetben Az üzemekben, vállalatoknál, {szövetkezetekben hamarosan elkészül, végleges formát kap a múlt év mérlege. Részletesen értékelik a tavalyi eredményeket, és a tapasztalatokat leszűrve, meghatározzák az idei tennivalókat. A kecskeméti Fémipari Szövetkezetben Sándor József elnöktől érdeklődtünk: miről ad majd számot a vezetőség a mérlegzáró közgyűlésen? — A múlt év elején tartottunk attól, hogy nehéz lesz az éves tervet teljesíteni — mondta az elnök. — A hengerelt alumíniumszalag gyártását ugyanis átvette az Alutröszt inotai gyára, ami szövetkezetünknek mintegy 32 millió forintos árbevétel-csökkenést jelentett. Mindent el kellett követnünk, hogy ezt a termelés- kiesést más termékek gyártásával pótoljuk. Végülis 173 millió forintos tervünket 189 millióra teljesítettük. — Hogyan sikerült mindezt elérni? — Elsősorban úgy, hogy megmaradó alumíniumtermékeinkből a tervezettnél többet gyártottunk, illetve értékesítettünk. Tavaly kezdtük meg a háztartási létrák gyártását. Ebből például 10 ezer helyett 16 ezret adtunk át a kereskedelemnek. Terven felül 12,5 millió forint értékű fóliaalagút- vázat szállítottunk Csehszlovákiába. A megrendelőknek a tervezettnél több tévéantenna-alkatrészre volt szükségük, ami ugyancsak hozzájárult az elmaradt árbevétel pótlásához, öntödénk is jelentősen túlteljesítette a tervét. — Milyen módon tudták megnövelni a megmaradó termékek gyártókapacitását? — Üzemszervezési intézkedésekkel a múlt esztendőben sikerült a termelékenységet mintegy 20 százalékkal növelnünk. A műszaki fejlesztési csoportunk — Kiss Sándor vezetésével — több gépet nagyobb teljesítményűre • Egy terméknél évente 5 ezer normaóra-megtakarítást eredményez az új öntő célgép, amellyel Varga Ferenc dolgozik. alakított át. Így készült el például a tmk tevékeny közreműködésével az a kéteres alumínium- csőhúzógép, amely nemcsak a termelést növeli, hanem létszámmegtakarítást is eredményez. Az öntődében hidraulikusan mozgatható öntő célgépet készítettek, s ez is elősegítette az öntöde tervének túlteljesítését. Eredményeinkhez hozzájárult az is, hogy megszűntek a korábbi években olyan sok gondot okozó alapanyag-ellátási nehézségek. — Az idén is meg tudják ismételni tavalyi sikereiket? — A legfőbb célkitűzésünk a termelés korszerűsítése, gyártmányaink mennyiségének és minőségének további növelése. Megrendelésünk van, csak győzzük teljesíteni. Egy NSZK cég részére 3 millió forintért kerti ülőbútorvázakat készítünk, március 31-én indítjuk útnak az utolsó szállítmányt. Tárgyalás főtt Az átalakítás előtt egy, Most egyszerre két csövet húz a Műszaki fejlesztési csoport által szerkesztett célgép. lyik arról, hogy még az idén jugoszláviai megrendelő részére 12 millió forint értékű fólia-vázszerkezetet gyártunk, sőt a csehszlovákok is mintegy 15 millió forint értékben rendeltek belőle. Áruszállító konténereink iránt a lengyel, csehszlovák és osztrák cégek érdeklődnek. Háztartási létráink exportjáról NSZK-beli, osztrák és jugoszláv vállalatokkal tárgyalunk. Ebből a termékből különben az idén 40 500 darabra van már megrendelésünk. Idei terveink közé tartozik a konténercsalád továbbfejlesztése. A háztartási létrák mellett pedig az ipari célra használható kétágú létrák tervezésével foglalkozunk. Még az idén megkezdjük 20 millió forintos beruházással egy lúgozó-eloxáló üzem építését, műszaki fejlesztési csoportunk is újabb célgépeket tervez. Ezzel kívánjuk megalapozni idei terveink túlteljesítését O. L. # Sorozatban készülnek a háztartási létrák. Felvételünkön: Főző Sándor szereli össze ezt a terméket. (Opauszky László felvételei) tt A kísérleti műhelyben már befejezés előtt áll a Volán-konténer prototípusa. Ha beválik, az 1 ét 2 köbméteres konténerekből még az idén ezret készítenek. Tallózás üzemi lapokban A Férfi Fehérneműgyár üzemi lapjának január 31-i száma az első oldalán egyebek közt Sikeres évkezdés Szabadszálláson címmel közöl cikket. Az interjúban arról esik szó, hogy a vállalat szabadszállási üzemében 1976. második fele mennyiségi és minőségi változást hozott a teljesítményekben. Ennek az volt az oka, hogy a varrónőgárda a pizsamák után ismét az általuk jobban kedvelt, több tudást igénylő férfi ingeket készíthette. Dabis Istvánná üzemvezető a nyilatkozatában az idei év legfőbb feladataként a minőség további javítását jelölte meg. A Fékon Hírlapban kalocsai kismamákról is olvashatunk, akik a cég ottani gyáregységében dolgoznak, s a gyermekgondozási szabadságukat a női szabó szakma elsajátításával igyekeznek minél jobban kihasználni. A Bács-Kiskun megyei mező- gazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek Szövetkezeti Életének januári kiadásában ezúttal is számottevő teret szenteltek a szövetkezeti mozgalom élenjáró dolgozóinak bemutatására. A lapszám uralkodó műfaja a portré, összesen kilencet publikálnak. A Szövetkezeti Élet több cikket közöl a szocialista munkaversenyről is. Olvashat magáról többek közt a tiszakécskei ÁFÉSZ vasműszaki boltjának Leonov szocialista brigádja, a bácsbokodi takarékszövetkezet Hámán Kató kollektívája. továbbá az ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezet varrodájának Martos Flóra brigádja is. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi újságja a januári kiadásában első oldalán köszönti Brezsnyev elvtársat, 70. születésnapja alkalmából. Az MSZMP X. kongresszusa határozatot hozott, hogy a párt- alapszervezetekben évenként beszámoló taggyűlést kell tartani. A Bács megyei Építőkben Kókai Ferenc vállalati párttitkár arról ír, hogyan készülnek a BÁCSÉP kommunistái az 1976-ban végzett munkáról számot adó, és az ezévi feladatokat meghatározó, fontos taggyűlésre. A hármas jelszó jegyében cím alatt a vállalati szocialistabri- gád-mozgalom és munkaverseny múlt évi eredményeiről olvashatunk összefoglalót. A szerző megállapítja, hogy a szocialista brigádok többsége becsületesen törekedett munkájában és életében a hármas jelszó követésére. Ugyanakkor a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni követelményeknek minden egyes brigádtaggal való elfogadtatásában még maradt tennivaló. * Az Építőgépgyártó Vállalat januári üzemi újságja többek közt egy portrét publikál, a kalocsai kisgépgyár munkásnőjéről, Szabó Erzsébetről. A lány a marós szakmát tanulta ki, s mint vallja, semmilyen más foglalkozásra nem cserélné el. A Vörös Október vasas szocialista brigádban ő az egyetlen nő, de jól érzi magát a kollektívában. Az ÉPGÉP üzemi lapja Jab- lonkai István vezérigazgató nyi- latkoztatásával arról tájékoztatja olvasóit, hogy a vállalat sikeresen zárta a múlt évet. * Fegyverrel a munkáshatalomért — ez a címe a Lampart ZIM február 1-én napvilágot látott üzemi lapjában található portrénak, melyet Farkas Imréről, a kecskeméti fürdőkádgyár egykori szb-titkáráról írtak. A cikkből rokonszenves embert ismerhetünk meg, aki még hetvenévesen is tagja a gyár munkásőr- szakaszának. A. T. S. A Bajkál tiszta vizéért A Szovjetunióban különleges szabályzatot dolgoztak ki a Baj- kál-tó tisztaságának megóvására. Ennek jelentősége rendkívül nagy, különösen ha számításba vesszük, hogy a Szibériában található hatalmas tó egyedülálló vízgyűjtő medence: a világ ösz- szes édesvízkészletének egyötödét teszi ki és egyben bolygónk legtisztább vize. Az új szabályzat különféle tudományos és gyakorlati lépéseket irányoz elő a Bajkál tisztaságának megőrzésére, halállományának és parti erdőségeinek védelmére. Igaz, korábban is történtek hasonló intézkedések: a tó környékén és a beletorkolló folyók partján épült nyolcvanhárom ipari üzemben például hatalmas víztisztító berendezéseket szereltek fel. Ezeken a folyókon megszüntették a fausztatást is és medrüket megtisztítják a belekerült fahulladéktól. Mégis, az új szabáyzat az eddigi egyes intézkedéseknél összetettebb módon gondoskodik mindenfajta szeny- nyeződés megelőzéséről. (BUDA- PRESS—APN) Európában is a legnagyobb... A tervek szerint tízezer tonna paradicsomot és nyolcezer tonna uborkát termel majd a Sztavro- poli területen létesülő melegházi gazdaság, amely nemcsak a Szovjetunió de egész Európa legnagyobb ilyen gazdasága lesz, több mint 100 ezer hektárnyi területen. Feladata, hogy friss zöldséggel lássa el az ország több ipari központját és az észak-kaukázusi üdülőhelyeket. (BUDA- PRESS—APN)