Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

1977. február 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Egészségvédelem, nevelés, mozgalmi élet A Vöröskereszt múlt esztendei eredményei a kalocsai járásban A Magyar Vöröskereszt kalocsai járási vezetősége is elvégezte az elmúlt évi munka eredményeinek számbavételét, s ebből az alka­lomból beszélgettünk Nyulász Andrással, a mozgalom járási tit­kárával. — Hogyan értékeli az egész­ségvédelem, az egészségneve­lés területén végzett munkát? — A már kedvelt elsősegély- nyújtó és csecsemőgondozó tan­folyamokat Drágszél és Űjsolt kivételével minden iskolában megtartották; sajnos, gond volt a megfelelő tankönyv. Tanfolya­monként mindössze ötöt tudtunk csak adni. A lelkes munkának köszönhető, hogy a járási elsőse­gélynyújtó versenyre 17 iskola ne­vezett be. Az első korcsoportban Úszód, a másodikban Dunavecse csapata bizonyult a legjobbnak, s a járást ők képviselték a megyei döntőn. A lakosság körében köz­kedvelt a nagylányok iskolája és az anyák iskolája is. Az elmúlt esztendőben 21 ilyen tanfolyamot szerveztünk, amelyeken ötszázan vettek részt. Az üzemekben, termelőszövet­kezetekben rendszeres az elsőse­gélynyújtó kiképzés, de e terü­leten is gond a megfelelő tan­anyag. Hat alkalommal házi be­tegápolási tanfolyamot is szer­veztünk, ezeken mintegy kilenc­ven felső tagozatos általános is­kolás sajátíthatta el a szükséges tudnivalókat. Kedvező, hogy a korábbinál több községben szer­vezhettük meg az onkológiai és cukorbetegszűrést. A 86 közér­dekű témában tartott előadást összesen háromezren hallgatták meg. — Gondolom, a kalocsai já­rásban is egyik igen komoly feladata volt a Vöröskereszt­nek az alkoholizmus elleni küzdelem? — Igen. A járási vezetőség mellett működő alkoholizmus el­leni munkabizottság például Du- navecsén és Hajóson együttműkö­dési értekezletet tartott a helyi párt- és állami, valamint gazda­sági szervezetekkel, egységekkel. Az úgynevezett jelző szolgálat út­ján több javaslat érkezett alko­holista személyek kezelésére. Szo­rosan idetartozik még a mun­kánknak az a része is, amit úgy foglalhatok össze, hogy felvilá­gosítás a cigány lakosság körében. A legkülönbözőbb erőfeszítések ellenére e területen eredményeket nem értünk el, a helyzet továbbra sem megnyugtató a felvilágosí­tással szembeni legkülönbözőbb formában megnyilvánuló szemé­lyi ellenállás miatt. — A szociálpolitika terén mik voltak a tapasztalatok? — Az állami gondozott gyere­kek patronálását tűztük ki fel­adatul, s az alapszervezetek fi­gyelemmel is kísérték a terüle­ten gondozott gyerekek nevelését, elmarasztaló észrevétel nem ér­kezett. Dunavecsén például jelez­te a Béke Tsz alapszervezetének titkára, hogy egy kilenc gyerme­kes család tűrhetetlen körülmé­nyek között él, mert a szülők al­koholisták, családjukkal nem tö­rődnek. Az ügyben vizsgálatot kértünk az illetékes megyei szerv­től, de kérésünket elutasították, s ezzel a döntésükkel mi nem ér­tünk egyet. Ilyen is volt. A ka­locsai járásban is kevés a hivaii tásos házi szociális gondozónő, s aktivistáink, bár szívesen végez­nek ilyen munkát, de rendszeres gondozásra nem vállakozhatnak. Ezért ésszerű és sikerült is meg­valósítanunk, hogy szorosan együttműködünk az öregek nap­közi otthonaival. — A Vöröskereszt különbö­ző felhívásai, meghirdetett* mozgalmai hoztak eredménye­ket? — Valamennyi tisztasági moz­galomba bekapcsolódtunk, ez ter­mészetes, s örvendetes számunk­ra, hogy rendkívül sokat segíte­nek a szocialista brigádok. Az egészségügyi világnap alkalmából kiadott felhívásunkhoz — tiszta virágos községért mozgalmat hir­dettünk — a járás 24 községéből 14 csatlakozott, a legjobb ered­ményeket Hajóson, Fajszon, Ho- mokmégyen, Solton, Hartán és Dunavecsén értek el. A „tiszta iskola” címet az elmúlt évben kilenc iskolának ítélte oda a bi­zottság. A „tiszta termelőszövet­kezet” mozgalomhoz húsz tsz és egy állami gazdaság csatlakozott, kilenc elnyerte a megtisztelő cí­met. — Az elsősegélynyújtás és a véradás mint a szervezet két igen fontos feladata milyen eredményeket mutatott fel? — Megszerveztük az önkéntes ápolónők továbbképzését, ezen ti­zennégyen vettek részt, s itt em­lítem meg, hogy az alapszerveze­tekben 194 esetben végeztek első­segélynyújtást baleseteknél. A lakossághoz viszonyítva a véradók aránya bizony alacsony, 2,1 száza­lékra tehető, de hogy ez miért van így, annak több oka van, hosszabb elemzést igényelne. — A Vöröskcrcsztes mozgalmi életre mi volt a jellemző? — A szervezettségről annyit, hogy a lakosság 4,5 százaléka tagja a Vöröskeresztnek, 1976- ban 452 tag kérte felvételét, s eszerint 3100 volt a taglétszá­munk. Itt említem meg azt, hogy az évi munkát értékelő taggyű­lések aktívak voltak, különösen Szalkszentmártonban és Duna-- egyházán, ahol a Hazafias Nép­fronttal és a KlSZ-alapszervezet- tel közösen tartották meg ünne­pélyes külsőségek között. El­mondhatom, hogy a járásban, de községekben is egészséges mun­kakapcsolat alakult ki a párt- és a tanácsi szervekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel, az üze­mekkel és a szövetkezetekkel. Ezt a kapcsolatot tovább kell szélesíteni, tartalmában mélyíte­ni, mert az idei évben is tovalob akarunk lépni. Kötelez bennün­ket az is, hogy a Vöröskereszt V. kongresszusára készülünk. Csató Károly AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER RENDELETE A pályakezdő szakemberek munkába lépéséről Megjelent az egészségügyi mi­niszter rendelete az orvostudo­mányi egyetemeken végző pá­lyakezdő szakemberek munkába lépéséről, amely a kezdő általá­nos orvosok, fogorvosok, és gyógyszerészek szakmai fejlődé­se, továbbá a társadalom szük­ségleteinek legjobban megfelelő munkahelyen történő elhelyezke­dése és megtartása érdekében részletesen szabályozza az elhe­lyezkedés módját. A pályakez­dők csak a rendeletben szabá­lyozott pályázati rendszer kere­tében létesíthetnek munkavi­szonyt. A rendelkezés nem vo­natkozik a tanulmányi szerződés alapján tanulókra, ők a szerző­désnek megfelelően helyezked­nek el. A végzőknek a munkáltatók a minisztérium által megadott ke­retszám alapján hirdetik meg az állásokat, amelyeket az egyete­men tesznek közzé. Az idén az állások száma mintegy 15 szá­zalékkal haladja meg a végzők számát. A határidők igazodnak a tanulmányok befejezésének, az állami vizsgák letételének idő­pontjához. A pályázati felhívá­sokat a végző fogorvosok szá­mára már a múlt hónapban köz­zé tették, az általános orvosok az április 1-én nyilvánosságra kerülő állások közöl választhat­nak. A gyógyszerészhallgatókra a rendelkezés az 1977—78-as tan­évtől érvényes, számukra első ízben a végzést megelőző év szep­tember 1-én hirdetik meg az ál­lásokat. A végzős orvostanhall­gatóknak május 15-ig, a gyógy­szerészhallgatóknak október 15-ig kell az egyetem rektorához be- nyújtaniok pályázatukat. (MTI) Növelte exportját a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet 1191 dolgozója közül alig százötven jár be az üzembe, több mint ezren bedolgozók, he­tenként, vagy kéthetenként ta­lálkoznak szövetkezeti társaikkal. — Nagyon elégedettek vagyunk a bedolgozókkal — mondja elis­merően dr. Pajtás Istvánná mű­szaki vezető. — Természetesen legtöbben már évek óta dolgoz­nak nekünk, s nagy mennyiség­ben kerülnek ki kezük alól a szebbnél szebb kézimunkák. Ezek­nek a szorgalmas lányoknak és asszonyoknak — akik valami ok miatt nem tudnak rendszeres üzemi munkát vállalni — nagy­mértékben köszönhetjük, hogy a múlt évi terveinket jelentősen túl tudtuk teljesíteni. Az erede­tileg tervezett 38,3 millió forin­tos árbevételünket év végére 45 millió forintra teljesítettük túl. Említésre méltó, hogy ebből 13,7 millió forintot fizettek külföldi megrendelőink, akik szintén töb­bet vásároltak a tervezettnél. — Hová szállítottak határain­kon túlra? — A legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, tavaly 236 ezer gyermekruhára volt szükségük. A tőkés államok 1,9 millió fo­rint értékű kézimunkát és hím­zett női blúzt rendeltek. Ezek közé tartozik Olaszország, az NSZK, Franciaország és Belgium, s tavaly óta már Japánba is szállítunk kézimunkát. — Mire büszkék leginkább, s voltak-e gondjaik? — A legnagyobb örömünk, hogy szeptemberben elkészült a szol­gáltatóház. Azóta korszerű körül­• A minőség ellenőrzése után megkezdődhet a szovjet exportra ke­rülő ruhácskák csomagolása. Pólyák Ferencné és Berecz Istvánná végzik ezt a munkát. mények között dolgozunk. Gond­jaink közé tartozik — s ez hát­ráltatja az export-megrendelések teljesítését is — hogy a gyárak­tól esetenként nem megfelelő minőségű alapanyagot kaptunk. Ilyenkor azután kezdődött a fe­lülvizsgálat, az olykor felesleges időhúzó vitával. Reméljük, hogy a gyárak figyelembe veszik a ké­résünket, s az idén csak megfe­lelő minőségű anyagokat külde­nek. — Az idei tervek? — Szeretnénk a tavalyihoz ha­sonlóan jó eredményeket elérni. Megrendelésünk vah bőven, és bízunk abban, hogy idei előirány­zatunkat is legalább tíz százalék­kal sikerül túlteljesíteni. A szo­cialista államok közül új meg­rendelőként jelentkezett Cseh­szlovákia, ahová már az első ne­gyedévben 7,5 ezer hímzett gyer­mekruhát szállítunk. Opauszky László • A szövetkezet valószínűleg újabb sikert arat Csehszlovákiában ezekkel a gyermekruhákkal, ame­lyeket Fekete Andrásné és Szabó Ferencné vizsgál­nak át csomagolás előtt. • Toldi Mária meós nagy gonddal vizsgálja a ja­pán megrendelésre készült hímzett zsurgarnitúrát. *es*> .r* Korunk fő forradalmi erői 2. A fejlett tőkés országok munkásmozgalma Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára mon­dotta á kapitalizmust sújtó je­lenlegi válságról az európai kom­munista és munkáspártok múlt évi berlini tanácskozásán: ,,E válság erősen érinti a munkásosz­tályt, valamint minden fizikai és értelmiségi dolgozót, a parasztsá­got is. A válság olyan helyzetbe juttatja őket és családjukat, ame­lyet megoldhatatlan nehézségek, nélkülözések, bizonytalanság és a holnap miatt érzett aggodalom határoz meg. Hátráltatja a nem­zeti fejlődést is, és csökkenti Franciaország szerepét a világ­ban... Úgy véljük, hogy az osz­tályharc napirenden levő kérdé­se Franciaországban a következő: mélyreható demokratikus refor­mokra van szükség olyan céllal, hogy a nagy monopóliumok álla­mosításával a nemzet kezébe ad­ják a gazdasági és társadalmi fej­lődés irányítását, s biztosítsák a dolgozók részvételét az ország ügyeinek irányításában és vezeté­sében minden szinten, beleértve a kormányt is ” A fejlett tőkés országokban a lakosságnak jelenleg 80 százaléka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a munkások aránya. A 235 millió dolgozóból 75 millió vesz részt a szakszer­vezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommunista párttagok száma, nagy létszámú, jelentős erővel és befolyással rendelkező szociáldemokrata munkáspártok vannak. Az új nemzetközi helyzetben, a növekvő belső nehézségekkel küzdő tőkés országokban új kér­dések és új válaszok fogalmazód­nak meg. A kommunista mozga­lom erősödő, befolyását növelő szakaszához érkezett. Egyes or­szágokban — Olaszország, Fran­ciaország, Portugália, Spanyolor­szág —, valamennyi politikai erő számára alapvető kérdéssé vált a kommunistiákhoz való viszony: választaniok kell a merev szem­benállás vagy az együttműködés valamilyen formája között. Az új helyzetben a kommunis­ta pártok igyekeznek megfelelni a kihívásnak. Akcióprogramjuk a tudományos szocializmus el­méleti igényével határozza meg a konkrét helyzetből fakadó, or­szágonként sajátosan konkrét ten­nivalókat. Ugyanakkor valameny- nyiüknél közös a demokratikus vívmányok védelme és továbbfej­lesztése a munkásosztály és for­radalmi pártja vezetésével, vala­mennyi antimonopolista erő rész­vételével. Ugyancsak Marchais mondta: „Következésképpen azt javasoljuk a munkásosztálynak, a dolgozóknak, országunk népé­nek, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet demokratizálásáért, az állandó de­mokratizálásáért a .végsőkig’, vagyis a szocializmusig”. A burzsoázia hatalmát testvér- pártjaink fokról fokra akarják megdönteni. Ez a forradalmi fo­lyamat hosszabb periódust is fel­ölelhet, azonban a végeredmény egyértelmű: a felhalmozódó mennyiségi változások új minő­ségbe, a szocialista forradalomba csapnak át. Az új politika megfogalmazá­sa, a taktika alkalmazása közben viták, véleménykülönbségek is le­hetnek a testvérpártok között. Ezek azonban nem áthidalhatat- lanok. Ami a vitákat illeti, figyelmet érdemelnek Leonyid Brezsnyev- nek az SZKP XXV. kongresszu­sán elhangzott szavai: „A kom­munisták között időnként kelet­kezhetnek véleménykülönbségek egyes kérdések megítélésében ... A marxista—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az interna­cionalizmus álláspontjáról közelí­tik meg, az egész mozgalom egy­ségének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problé­mákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tisz­teletben tartása kikezdhetetlen normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról”. A kommunista pártok különbö­ző körülmények között élnek és harcolnak. A szocialista világrend- szer országaiban uralkodó hely­zetben vannak és irányítják a fejlett szocialista társadalom épí­tését, a kapitalista országokban élen járnak a. néptömegek harcá­ban a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért, önállóak a marxista—leninista alapon álló politikai célok és fel­adatok meghatározásában, orszá­guk, népük történelmi adottsá­gainak, jelenlegi feltételeinek lég­jobban megfelelő forradalmi tak­tika kidolgozásában. Ahogy Ká­dár János is megjegyezte a pár­tunk álláspontját kifejező cikké­ben, amely a Béke és Szocializ­mus 1977-es első számában jelent meg: „A tapasztalatok átvétele (nem jelenti azok mechanikus másolását, az önállóság csorbí­tását. Minden párt maga felel azért, hogy figyelembe veszi-e mások tapasztalatait, s hogyan alkalmazza azokat”. Az egész mozgalom előtt álló feladatok ugyanis nem hajthatók végre anélkül, hogy a nemzeti jellegű feladatokat a pártok ne oldanák meg a lehető legjobban, legönállóbban. Enrico Berlinguer véleménye szerint: „Az interna­cionalizmus azt fejezi ki, hogy pártjaink részvevői, főszereplői mindannak, ami a saját orszá­gukban és nemzetközi szinten a dolgozók és a népek társadalmi és politikai. jogai teljes érvén sítéséért folytatott harcban, a nerhzeti függetlenségért, a béké­ért és a társadalmi haladásért vívott harcban az egész világon történik”. Ebben a megközelítés­ben a kommunisták nemzeti fe­lelőssége összeforr internaciona­lista kötelezettségükkel, a mar­xizmus—leninizmus iránti hűség a haza iránti odaadással, a nem­zet létérdekeinek védelmében. Éppen ezért azok a próbálkozá­sok, hogy szembeállítsák egymás­sal a világ forradalmi erőinek két osztagát, a szocialista világ- rendszert és a fejlett tőkésorszá­gok munkásmozgalmát nemcsak a megvalósuló szocializmus ellen irányulnak, hanem komoly káro­kat okoznak a demokráciáért, tár­sadalmi haladásért küzdőknek a kapitalizmus világában. A nemzetközi munkásmozga*- lomban a kommunisták ösztönzé­sére erősödik a szakszervezeti mozgalom egysége. 1974-ben és 1975-ben negyedszázados szakítás után, először találkoztak a kü­lönböző politikai orientációjú nemzeti és nemzetközi szakszer­vezeti központok. Megállapodtak, hogy összehangolják akcióikat a dolgozók jogaiért vívott küzde­lemben. Folyamatosan bővülnek a szocialista és a kapitalista or­szágokban működő szakszerveze­tek kapcsolatai is. Közös küz­delmük a békéért, az enyhülésért az internacionalista összefogást erősíti. A jelenlegi helyzetben növek­szik a kommunisták és a szociál­demokraták akciói összeh; ;ának jelentősége is. Ebúoi a szempontból figyelemre méltó, hogy a szocialisták által vezetett kormányok általában nagyobb mértékben járulnak hozzá a nem­zetközi feszültség csökkentéséhez, mint a polgári kormányok. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai üdvözlik a realista ten­denciákat, de nem hunynak sze­met afölött, hogy egyes szociál­demokrata vezetők változatlanul kommunistaellenesek. A kapitalizmust a szocializmus­nak kell felváltania, a kommu­nisták tudják, hogy ezt csak szé­les népi szövetségben érhetik el. „Ez az útkeresés és harc — álla­pította meg Berlinguer — szük­ségessé teszi a párbeszédet és a megegyezést a munkásság és a nép más, szocialista, szociál­demokrata és keresztény indíté­kú erőivel, mindenkivel, aki a társadalom megújulását és előre­haladását akarja”. A mi pártunk szolidáris azzal a harccal, amelyet a fejlett tőkés- országokban a kommunista és munkáspártok más haladó erők­kel együtt, bonyolult körülmé­nyek között vívnak. Tudjuk, hogy testvérpártjaink eredményes te­vékenységét sok tekintetben befo­lyásolja, miként alakul a szocia­lista világrendszer ereje, hogyan növekszik hitele, tekintélye. Mi viszont érezzük azt a támogatást, amit ők nyújtanak a béke, a tár­sadalmi haladás ügyéhez. (Folytatjuk i Mi ti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom