Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
1977. február 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Értékek a közönség előtt HÚSZ ÉV A NÉPHATALOM SZOLGÁLATÁBAN Ünnepi munkásőr egységgyűlések A hazánkban egyedül Herceg- szántón található eredeti sokác népviseletben jelentek meg a község népi együttesének tagjai. A lányok fehér pamutból szőtt ruháit flitterek, csipkék, hímzések díszítették. Az idősebbek és az egészen kis gyerekek együtt teremtették meg a színpadon egy helyi sokác lakodalom hangulatát, Pacskó Istvánné gyűjtése alapján. Tihanyi Antal pedagógus dolgozta ki a koreográfiáját annak a magyaros párostáncnak, amelyet a bátmonostoriak „Piros kontyos” együttese mutatott be. A fiatalabb iskolai csoport játékos, karikázó formákat alkotva adott hírt a jelenlétéről. A csátaljai művelődési ház népdalköre távolabbi vidékeket idézett: ősi és újabb kori székely népdalokat énekelt a 36 tagú, két éve működő kórus. A bácskai műsorösszeállítás méltó zárásaként a több mint 50 éves múltra visszatekintő szeremlei együttes szerzett nagy tapsot Scheidl Károly üveges táncával. A sikerhez hozzájárult a bajai népdalénekes, Pálmai Aranka, illetve a Mátételkén élő Keszthelyi Pál furulyaszólója. Hiányozta viszont a színes nemzetiségi csokorból a sváb táncok. Megnyugvással vehetjük tudomásul: ennek egyedüli oka az volt, hogy a ne- mesnádudvabi nértret táncegyüttes több tagja az országos sváb bálon 1 épéit fél' íigyanábbari az időpontban. Szünet után mutatkoztak be a házigazdák, a fiatal Kecskemét Néptánc együttes gimnazista és főiskolás tagjai. A már ismert táncok után székely verbunkost is megelevenítettek, amelyet máshol nem láttunk. Ez is arra utal, hogy a tavaly alakult együttes szép jövő elé néz. Műsorukban szólót játszott tekerőlanton a ti- szaalpári Bársony Mihály, a népművészet mestere. Képösszeállításunk — a vendégeknek kijáró udvariasságból is — a bácskai együttesek szerepléséből örökíti meg az emlékezetes pillanatokat. H. F. HOGYAN KEZDJÜNK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ ? 3. A kérelem elbírálása, az építési bejelentés A kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak akár a benyújtott okmányok alapján, akár helyszíni szemlén meg kell arról győződnie, hogy — az,építtető csatolt-e minden szükséges mellékletet és azok helyesek-e? — a szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre? — be lehet-e majd kötni az épületet a. szükséges közlekedési-, közmű-, energiahálózatba? — a műszaki terv készítője jogosult-e tervezésre? — a tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak? Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — határidő kitűzésével — hiánypótlásra szólítja fel. Az első fokú építésügyi hatóságnak harminc'napon belül, típus, vagy tipizált terv változtatás nélküli alkalmazása esetén tizenöt napon belül döntenie kell: vagy engedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély kiadását. A határozatot írásban kell közölni : — az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével, tartós földhasználójával; — az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal; — a tervezővel; — azokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti; — községek esetében, ameny- nyiben az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe, a községi szakigazgatási szervvel. Az első fokú építési hatóság, amennyiben megtagadja az engedélyt, a helyszínrajz és a műszaki tervek egy-egy példányát visszatartja, azok további példányait az építtetőnek, amennyiben az illető kéri, visszaadja. Hogyan lehet fellebbezni? A fellebbezést a másodfokú hatósághoz kell benyújtani. Mit jelent az építési engedély és meddig érvényes? Az. építési engedély az építésügyi hatósági előírások tekintetében, sőt az engedélyezési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekintetében szakhatósági engedély is. Ám, ha más jogszabályok különleges hatósági engedélyek beszerzését teszik kö= telezővé, akkor azokat még be kell szerezni. A jogerős építési engedély két év múlva érvényét veszti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az építést. Az első fokú építésügyi hatóságnak joga van rövidebb időt is megszabnia. Joga van arra is, ameny- nyiben ezt az építtető kéri, hogy áz engedélyt egy-egy évre meghosszabbítsa. Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alapján lehet építeni és csak az engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyre, valamint a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, a jogutódlást (vétel, örökség stb.) azonban köteles az első fokú építésügyi hatóságnál bejelenteni. A jogutód az építési engedélyt csak akkor hasznosíthatja, ha a bejelentéskor igazolja, hogy tulajdonszerzési jogosultsága van. Az érdekeltek kötelesek eltűrni a jogos építkezést és amennyiben ezt akadályozzák, az építésügyi hatóság az építtető kérelmére őket pénzbírsággal tűrésre kötelezi. Mit kell tenni a bejelentés alapján elvégezhető építkezések esetén? Kötelező bejelenteni az első fokú építésügyi hatóságnál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot. A bejelentéshez csatolni kell a következőket: — a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az elkészítendő építmény távolságait a telekhatártól, a már meglevő építményektől ; — műemléki jellegű eseteknél a műemléki hatóság hozzájárulását. Az első fokú építésügyi hatóság határozatot hoz: tudomásul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelentés tudomásul vételét. (KS) Kiállítás nyílt Baján A Türr István Múzeum bemutatótermében láthatók azok az alkotások, amelyeket Baja Város Tanácsa vásárolt az ott élő festőművészektől. Dr. Kincses Ferenc tanácselnök nyitotta meg a kiállítást vasárnap délelőtt, s a gazdag anyagot átadta további gondozásra a múzeumnak. Nem mindennapi esemény volt ez, s a jó kulturális légkörre jellemző, hogy a megnyitó ünnepségen több mint százötvenen vettek részt. A megyei tanács képviseletében dr. Major Imre elnökhelyettes jelent meg. Mindaz, ami Baján történt, nemcsak a város ügye. Főleg azért, mert másoknak is példát mutattak a művészetpártolásra. A városi tanács — mint az anyagi támogatásukkal megjelent katalógusban is olvasható — egyrészt a leendő képtárgyűjteményét gazdagította ily módon, illetve mecénás szerepet vállalt ezzel az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel. A kiállítás február végéig lesz nyitva. Kilenc művész összesen ötvenkilenc festménye és grafikája látható a teremben. A bajai járásból - Kecskeméten Mielőtt a Sugovica-parti városban közönség elé tárták az újabb gyűjteményt, szombaton este a bajai járás művészeti amatőrmozgalmának követei mutatkoztak be Kecskeméten. A vendég- szereplésre elkísérte őket Nagy Károly, a járási hivatal elnöke, a fogadásra pedig Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, és dr. Gajdócsi István me-H gyei tanácselnök mellett megjelentek á hírős város párt- és állami vezetői is. Az előzményekhez tartozik, hogy a tavaly alakult Kecskemét Néptánc Együttes nemesnádudvari fellépése alkalmából vi- szontelőadásra hívta meg a nagyobb múltú Bácska Népi Együttest. Nem jöttek egyedül, rangos társasággal érkeztek. A Megyei Művelődési Központ emeleti folyosóján kapott helyet a világszerte ismert Duna Fotóklub kollekciója. A földszinten pedig a járásban dolgozó díszítőművész szakkörök adnak ízelítőt legszebb munkáikból. A fafaragókat Horváth József képviseli Bácsalmásról. Molnárfi László, a járási hivatal művelődésügyi osztályának • A bátmonostori „Piros kontyos” lányok körtánca vezetője nyitotta meg a kiállítást. Mint utalt rá, a népművészet igen jelentős és elterjedt ága a hímzés és szövés. Nem kell különösebb jövendőmondó képesség ahhoz, hogy szép sikert jósoljunk a bemutatónak. Kalotaszegi, öreg kalocsai, bukovinai székely, palóc, matyó, mezőségi, buzsáki és más motívumok díszítik a párnákat, térítőkét, futókat. A szeremlei szőttesekkel szemben békési szűcshímzések helyezkednek el. Bácsalmási, csátaljai, vaskúti, bácsbokodi lányok és asszonyok válogatott kézimunkái vonulnak fel a többi között. Középütt kékfestő anyagok vonzzák a szemet, a készítési technikát kézi és gépi nyomódúcok idézik fel. Majd kezdetét vette a hasonlóan színgazdag, ám sokkal mozgalmasabb főműsor, „Ugorjunk a táncba” címmel. A 600 személyes színházterem ismét szűknek bizonyult szombat este, a televízió hétvégi főműsorának idején. Pótszékeket kellett behozni, hogy elférjen a közönség. A helybeli vendégeken kívül külön buszok szállították az érdeklődőket Bácsalmásról, Felsőszentivánról, Csát- aljáról és Izsákról is. • üveges táncot Mutattok be • szerem leiek. déktalan végrehajtásával. A munkásőrök részt vettek a termelőszövetkezetek erősítésében, az iparosítás megvalósításában,.a különböző természeti csapások elhárításában. Az egység két esetben kapott országos parancsnoki dicséretet, négy alkalommal elismerő oklevelet, s 1974-ben harmadszor nyerte el a legjobb egység címet. A munkásőrök kétharmad része szocialistabrigád- tag, s 30 százalékuk 10 vagy 15 éve teljesít szolgálatot. A beszédet követően dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka köszöntötte az egységet, majd Dobák Ernőnek, a városi pártbizottság osztályvezetőjének átnyújtotta a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát, Makány Józsefnek, Nemes Imrének, Bajzák István- nénak és Kenderest Antalnak a Húszéves Szolgálati Érdemérmet. Bejelentették, hogy a Mártonffy Ernő munkásőr egység a szocialista versenyben a második helyezést szerezte meg, az Egység Legjobb Szakasza címet Csillag György szakasza, az Egység Legjobb Raja címet pedig Csáki László raja szerezte meg. Az ünnepi egységgyűlés az előképzős munkásőrök eskütételével ért véget. Szombaton délután Kiskunhalason, a Fáklya Filmszínházban került sor a Brinkus Lajos nevét viselő munkásőr egység ünnepi gyűlésére. A nagyterem zsúfolásig megtelt a hozzátartozókkal, érdeklődőkkel. A díszemelvény helyet foglalt Búza Dezső, a járási pártbizottság első titkára, dr. Szabó Miklós, a városi partozekely népdalokat szólaltatott Meg a csátaljai kórus. (Pásztor Zoltán felvétel« Szombaton délelőtt Kiskunfélegyházán, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kultúrtermében bensőséges ünnepségen, a megyében elsőként emlékeztek meg a munkásőrség fennállásának 20. évfordulójáról. A Mártonffy Ernő nevét viselő munkásőr egység ünnepi gyűlésén megjelent Sztanojev András, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Pályi Gábor, a VSZM vezérigazgatója, Járfás Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a társfegyveres testületek képviselői, a munkásőrök hozzátartozói. Az úttörők köszöntését követően Bibék Kálmán egységparancsnok a munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát ismertette, majd rövid áttekintést adott a húsz év munkájáról. Kiskunfélegyházán 1957. februárjában kezdődött meg a munkásőrség szervezése, s márciusban már szervezett egységgé alakult, letette az esküt. Az alapító tagok közül még ma is aktív szolgálatot teljesít Bajzák István, Kenderesi Antal, Makány József és Nemes Imre. A két évtized alatt a munkásőrség kiskunfélegyházi egysége hazánk fegyveres védelmének szervezett részévé vált. Az egység tagjai húsz év alatt tanúbizonyságát adták népünk és pártunk előtt, hogy adott esetben képesek helytállni a rájuk háruló feladatok mara• Esküt tesz az előképzős munkásőr. • Az alapító tagokat köszönti dr. Cserháti László és Sztanojev András. • Mártonffy Ernő munkásőr egységgyűlés elnöksége. bizottság első titkára, Sáfár József, a megyei pártbizottság munkatársa és Budai József, a munkásőrség megyei parancsnok helyettese. Gál Mihály, az egység parancsnoka, beszámolójában méltatta az egység két évtizedes tevékenységét, tisztelettel köszöntötte az alapító munkásőröket, azokat, akik a párt hívó szavára a testület megalakulásakor fegyvert fogtak. Elismeréssel szólt a párt vezető szerveinek és alapszervezeteinek segítő, irányító munkájáról. Hangsúlyozta: a munkásőrségben dolgozó kommunisták, munkásőrök sikerei, az elmúlt évtizedek eredményei a pártszervezeteknek köszönhető. Az egység összeforrottságát jól dokumentálják a kiképzésben és a szolgálatban elért eredmények, többek közt az is, hogy az egység az elmúlt években hét alkalommal nyerte el a kiváló címet. A jövő feladatait a harckészültség fokozásában, a kiképzés színvonalának növelésében jelölte meg. Budai József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese elismerő szavak kíséretében nyújtotta át az egységnek a munkásőrség megyei parancsnokának elismerő oklevelét, a szocialista versenyben elért eredményeikért. A Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát adta át Gál Józsefnek, a városi pártbizottság osztályvezetőjének, Adám András munkásőr rajparancsnoknak. E kitüntetés bronz fokozatában részesült Faragó József munkásőr. A Húszéves Szolgálatért Érdemérem kitüntetést kapták: Gál Mihály, Takács Sándor, Viszmeg Antal, Sós Gábor, Gilicze József, Poór János, Réz György, Budai István, Király János, Fehér László, Konkoly Péter, Laki József. Szabó Károly. Laczi Imre, Pelikán Mihály, Bozó István, Horváth Ferenc. Az ünnepi gyűlésen szót kért Búza Dezső, a járási pártbizottság első titkára. Köszöntötte a munkásőröket, azok hozzátartozóit. Elismeréssel szólt az egység személyi állományának munkájáról, hangsúlyozva, hogy a munkásőri pártmegbízatás olyan önkéntes feladat, amelyet becsülettel teljesítenek. Az egységgyűlés az előképzős munkásőrök eskütételével folytatódott, majd a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat kultúrcsoportja adott műsort. G. G. • Pálmai Aranka horvát népdalokat énekel. ® Sokác lakodalomba hivott a hercegszántói együttes.
