Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldójárái ma esti*: borult Idő. Mértékeit, időnként élénk északi, északnyugati szél, • hajnali s a reg» gell órákban helyenként kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz 2—plusz 3, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3—7 (ok között. (MTI) YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI Josef Haviin, a CSKP KB titkára Budapesten A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Josef Haviin, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőté­ren Borbély Sándor, az MSZMP Központi" Bizottságának titkába fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ xxxn. évi. 39. szám Ára: 90 fillér 1977. február 16. szerda A MÉM közleménye az állami földek tartós használatba adásáról 2, oldal Gazdálkodjunk jobban az élőmunkával I. oldal Lexikon — hibákkal 5. oldal ÜJ TELEPÍTÉSEK A MAJSAI JONATHANBAN A nagyüzemi gazdálkodás sikerei a szakszövetkezetben Dinamikus fejlődés, évről évre jobb ered­mények, hasznos társulások, együttműködé­sek, elégedett tagság, megfontolt, előrelátó vezetőség. E szavakkal hűen jellemezhető a kiskunmajsai Jonathan Szakszövetkezet, amely eddig már háromszor nyerte el a ki­váló címet, s a megyei párt- és állami szer­vek elismerését azért a munkáért, aminek következménye, hogy a megyei, területi el­képzeléseket következetesen, eredményesen megvalósítják. • A közgyűlés előtt Pálinkó Mihálynéval, a szak- szövetkezet nöbizottságának elnökével és Molnár Benjámin alapító taggal beszélget Terbe Dezső és dr. Vedres Ferenc. A tegnapi zárszámadó közgyű­lésen dr. Vedres Ferenc elnök az időjárás okozta gondok ellenére is előrelépésről szólhatott a kis­kunmajsai művelődési házat zsúfolásig megtöltő idős és fia­tal szakszövetkezetieknek. Ke­A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasági életének 1976. évi fejlődése Bács-Kiskun megye gazdasági fejlődését 1976-ban — az ország népgazdaságát is sújtó — kedvezőtlen körülmények nehezítették. A gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, bár egyes területeken meghaladta az országos átlagot. Beruházások A megye gazdálkodó szervei­nek beruházási tevékenysége 1976-ban nem érte el az előző évit. Az erőfeszítések elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére irányultak. Az új fejlesztési célkitűzések szerényeb­bek, ugyanakkor a korábbiak­nál megalapozottabbak voltak, s gyors megtérülést, a gazdálkodás jövedelmezőségének növekedését ígérik. Az állami vállalatok és gazda­ságok másfél milliárd forintot költöttek fejlesztésre, 3 százalék­kal kevesebbet az előző évinél. Ennek 40 százalékát az állami mezőgazdaságban, közel egyhar- madát pedig az iparban ruház­ták be. A ráfordítások összege azonban nem érte el a tavalyi szintet. Az építőipari, a közleke­dési és egyéb fejlesztési felhasz­nálások az előző évinél gyorsab­ban növekedtek. A szövetkeze­tek fejlesztési kiadásai megha­ladták az 1,4 milliárd forintot, ebben a szektorban a tervezettől való elmaradás 2 százalékos volt. A tsz-ek beruházásainak na­gyobb hányadát a korszerű gé­pek beszerzése képezte. A megye területén az elmúlt évben 55 olyan kivitelezés alatt álló létesítmény volt, amelynek eredeti költségelőirányzata meg­haladta a 25 millió forintot. Ezek teljes költségelőirányzata 7 mil­liárd forint. Ennek negyedrésze volt 1976. évi teljesítésre ütemez­ve, de csak 1,3 milliárd forintot használtak fel belőle. Emiatt a beruházások egy része áthúzódott erre az esztendőre. A megyében folyó legnagyobb beruházás a 724 millió forintos költséggel épült solti 2000 kilowattos kö­zéphullámú rádióállomás, 1977. január 10-én reggel megkezdte üzemelését. A másik állami nagy- beruházás, közel 614 millió fo­rintos költségirányzattal, (a Kis­kunhalasi Kötöttárugyár építése és szerelése) jó ütemben halad. Nem mondható el ugyanez az épülő­félben levő 680 ágyas új megyei kórházról. Ipar A megye szocialista ipara 1976-ban — az országos átlagot meghaladó mértékben növeke­dett — s 6,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben Az ipari szövetkezetek termelésnö­vekedése 13 százalékos volt. A minisztériumi iparon belül a ne­héz- és könnyűipari üzemek az átlagosnál nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az elmúlt évben földgázból 824 millió köb­métert termeltek ki, közel más- félszeresét az 1975. évinek. Növe­kedett a városi gáz termelése is. A kőolaj kinyerés viszont negye­dével csökkent. A megye ipará­nak egyik fő termékéből, a für­dőkádból sikerült az éveleji le­maradást csökkenteni, ily módon év végéig mindössze 3 ezer kád­dal gyártottak kevesebbet a ter­vezettnél. Mennyiségben magne­tofonból is kevesebbet állítottak elő, de munkaigényesebb és érté­kesebb típusokat gyártottak. Az élelmiszeriparban az első háromnegyedévi lemaradást nem sikerült csökkenteni, s a ter­melés még az előző évi alacsony szintet sem érte el. Ennek első­sorban a mezőgazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárás volt az oka. A tartósító iparban a zöldség- és gyümölcstermés kiesését csak részben pótolták a kései vetésű zöldségfélék. A húsiparban az állatállomány csökkenése miatt nem tudták növelni a termelést. A megfigyelt fontosabb termékek közül több mint negyedével nőtt a főzelékkonzerv, 4 százalékkal a fűszerpaprika és a vágott barom­fi előállítása. A korábbi évinél 2 százalékkal több savanyúságot gyártottak. Csökkent a termelés csontos nyershúsból, gyümölcs- konzervből, lisztből és közel ne­gyedével (19 millió literrel) bor­ból. A termelési nehézségek hatása érződik a megyei székhelyű vál­lalatok értékesítésének mérsékel­tebb — mindössze 3 százalékos — növekedésében is. 1976-ban a belkereskedelem részére történő értékesítésük aránya magasabb volt ipari termékekből az előző évinél, ugyanakkor a külkeres­kedelem részére való termelés valamivel kevesebb. A megye egészén belül azonban a minisz­tériumi nehézipar exportja két és félszeresére emelkedett, a szövetkezeteké pedig több mint egyharmadával nőtt.1 Az iparban a foglalkoztatottak száma csaknem 800-zal — egy százalékkal volt több, mint az előző évben. Míg a minisztériumi nehéz- és élelmiszeripar létszá­ma az 1975. évi szint alá süly- lyedt, a könnyűiparban 4 száza­lékkal — mintegy hatszázzal — növekedett. Legnagyobb mértékű (330 új dolgozó) volt a létszám- növekedés a Kiskunhalasi Kö­töttárugyárban. A tanácsi élel­miszeriparban dolgozók száma 6 százalékkal emelkedett, ami zöm­mel a Kecskeméti Sütőipari Vál­lalatnál folyó rekonstrukció ha­tására következett be. Kecske­méten ugyanis édesipari, Kerek­egyházán pedig tésztaüzemet lé­tesítettek. A termelékenység növekedése — a létszámemelkedés hatására — mérsékeltebb volt a termelés növekedésénél. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 5 száza­lékkal emelkedett. Építőipar vés gazdaságról írható, hogy egy év alatt tíz százalékkal gyarapo­dott a dolgozók, a tagok száma, úgy, mint a Jonathanban, s ugyanakkor javult a termelé­kenység. A múlt évben a bruttó jövedelem már meghaladta a 25,7, a tiszta nyereség a 8,3, az árbevétel pedig a 191 millió fo­rintot. Egyebek között a rekordhoza­mú búza- és rozstermesztés, a liba- és csirketartás, valamint értékesítésének megkétszerezése, a baromfifeldolgozó 4 ezer má­zsás termelése, a borászati ága­zat túlteljesítése — exportra 7, belföldre 20 ezer hektoliter bort adta el —, a tagok háztáji ter­melésének növekedése, és nem utolsósorban a kölcsönös elő­nyökre alapozott társulások ered­ményessége hozta meg a szak- szövetkezetben a múlt évi sike­reket is. A tagok a szakszövetke­zeten keresztül 33 vagonnal több fűszerpaprikát értékesítettek, mint 1975-ben, s örvendetes a tejtermelés növekedése, _ugyanis tavaly összesen 1 millió 100 ezer litert adtak el. A tagsági terme­lés tavaly meghaladta az 50 mil­lió forintot. A szakszövetkezetben a közö­sen művelt terület évről évre nö­vekszik, amelyen igyekeznek a nagyüzemi termelést megvalósí­tani. Saját pénzükből, valamint a Közép-magyarországi Pincegaz­dasággal közösen is telepítenek szőlőt, a Magyar Édesiparral együtt pedig meggyet. Az utób­bival eddig 84 hektáron hoztak létre ültetvényt, valamint feldol­gozó üzemet is, ahol az idén 30 vagon konyakmeggyet gyártanak, A múlt évben 27 millió forint értékű beruházás valósult meg, és több, mint 3 milliót költöttek munka- és erőgépek vásárlására. Az idei tervekről szólva a szak- szövetkezet elnöke a szőlő- és gyümölcstelepítés, valamint a kertészeti növények és a bur­gonyatermelés fokozásának szük­ségességét hangsúlyozta. Ennek érdekében 300 hektáron öntözé­ses termesztésre rendezkednek be. A közgyűlésen felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Elismeréssel szólt a szak- szövetkezet tagjainak és vezetői­nek munkájáról, a szocialista brigádmozgalomban részt vevő csaknem háromszáz dolgozó ered­ményeiről, s a tagság 40 százalé­kát kitevő harminc éven aluliak helytállásáról. Jelentősnek mon­dotta, hogy a szakszövetkezetben megvalósulnak a megyei politi­kai és gazdasági elhatározások, a közös gazdaságban fokozatosan kialakulnak a nagyüzemi, válla­latszerű gazdálkodás feltételei, és erősödik a szövetkezeti demokrá­cia. A kiskunmajsai Jonathan­ban adottak a feltételek és meg­vannak a lehetőségek, hogy a megkezdett úton továbbhaladva sikerrel teljesítsék az Í980-ig meghatározott terveiket, gazdál­kodásukkal elősegítsék az itt élő emberek életkörülményeinek ja­vulását. Cs. I. A szocialista építőipar által 1976. évben elvégzett építési-sze­relési munkák értéke több mint (Folytatás a 3. oldalon.) • Három nemzedék dolgozik a szakszövetkezetben. A kiskunmajsai művelődési házban a beszámolót hallgatják. FIGYELŐSZOLGÁLAT A NYÁRI GÁTAKON Bajánál pénteken tetőzik a Duna A Dunán levonuló árhullám rövidesen eléri a folyó Bács- Kiskun megyei szakaszát, és vár­hatóan 780 centiméteres vízál­lással, csütörtökön, pénteken te­tőzik Bajánál. A Felső-Dunán már megkezdődött a lassú apa­dás. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint február 15-én Esztergom térségé­ben mérték az árhullám legma­gasabb szintjét. Bajánál ugyan­akkor 722 centimétert mutatott a vízmérce, és a folyó szintje to­vább emelkedik. A hidrológiai előrejelzések Is­meretében az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság még az el­múlt hét közepén felhívta a hul­lámtér várható elöntésére a fo­lyó hullámterében gazdálkodók figyelmét. A Baja—Szeremle tér­ségében levő nyári gátakon pedig megkezdődött a figyelő szolgálat, bár a várható vízszint tetőzésl magassága alapján a nyári gátak védőképessége megfelelő. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Solt és az országha­tár között a kezelésében levő 133 kilométeres dunai árvízvédel­mi fővédvonalon megtette a szük­séges előzetes intézkedést. Ár- vízvédelmi készültség elrendelé­sét azonban egyelőre nem ter­vezi. Gyártmány összetétel változás a megye üzemeiben Egy üzem fejlődését, ter­melésének eredményét meg­határozza, hogy milyenek a termékei. Keresettek-e, azért vásárolják-e őket, mert az adott célra a leginkább meg­felelőek. Minden üzem érde­ke, hogy gyártmányait gaz­daságosan, sorozatban állítsa elő. A gyár „kedvenc gyermeke” a helyi műszaki gárda által kifej­lesztett zsaluvibrátor. Azonos rendeltetésű hagyományos gépet több típusban készítenek, szeret­nék azonban ezt szűkíteni. Az új konstrukciónál megoldották, hogy • A messzeségbe tűnt a túlsó pari (Méhes! Éva felvétele.) Korszerű termékek Az építőipari technológia kor­szerűsödése növekvő és változó keresletet teremt az ÉPGÉP ka­locsai kisgépgyárának termékei iránt. A betonbedolgozó gépek alkatrészeinek gyártását és szere­lését tovább bővítik az üzemben. Az idén kezdik meg a lakóépüle­tek karbantartásánál jól haszno­sítható lefolyótisztítók készítését. Meghonosítják a műanyagvako­lat felhordására alkalmas glette- lőgép hazai előállítását. A null­széria most készül. Fiatal termék a kalocsai gyárban a vakológép is. Ebből tavaly 60 darabot állí­tottak elő, gyártását az idén nö­velik. • Az ÉPFA kiskunhalasi gyárában a loggiagyártó gépsoron is kiépí­tették a dolgozók munkáját megkönnyítő ékpályás száiUtórendszeri két gép — a meghajtó egység egyszerű cseréjével — két-két elődjének teljesítményét képes nyújtani. így nagyobb szériában, gazdaságosabban gyárthatják a korszerű berendezést. Tavaly és tavalyelőtt összesen száz darab ilyen gépet adtak kipróbálásra az építőipari vállalatoknak. Bemu­tatkozásuk sikeres volt, mert az idén megkezdhetik Kalocsán a sorozatgyártásukat. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom