Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 26. szám Ára: 90 fillér ______1977. február 1. kedd Mi los Minies Budapestre érkezett A Külügyminisztériumban megkezdődtek a tárgyalások Hétfő délután Budapestre ér­kezett Milos Minincs, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnökhe­lyettese, külügyminiszter, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti lá­togatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a ju­goszláv vendég és kísérete foga­dására megjelent Púja Frigyes, Halász József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztéri­umban megkezdődtek a magyar— jugoszláv hivatalos tárgyalások. • A külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—jugoszláv hi­vatalos tárgyalások. A képen (jobbról a második): Púja Frigyes kül­ügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője és (balról a második) Mi­los Minies, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság kormányának elnök- helyettese, külügyminiszter, a jugoszláv szövetségi delegáció vezetője. (MTI-fotó: Tóth István felv. — Telefoto—KS.) A Vietnami Nemzeti Egységfront alakuló kongresszusa Hétfőn Ho Si Minh-városban ünnepélyes keretek között meg­nyílt a Vietnami Nemzeti Egy­ségfront alakuló kongresszusa. A napirenden a Vietnami Hazafias Front, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietna­mi Nemzeti, Demoki'atikus és Békeszerető Erők Szövetsége egyesítésének kérdése szerepelt. A kongresszus munkájában részt vesz Ton Duc Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöke. Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára és több más párt- és állami vezető is. (TASZSZ) wmmmmmmmmMMmmmMmmmí A magyar film napjai falun Tolna és Hajdú megyéket kö­vetően február 2 és 10-e között Bács-Kiskun községeiben is meg­rendezik a falusi filmnapok ve­títéssorozatát. A- rendező szer­vek, a moziüzemi vállalat és a MOKÉP közös célja, hogy a ma­gyar filmművészet alkotásait megismertessék a közönség mind nagyobb részével és a vetítése­ket követő személyes találkozáso­kon a nézők kicserélhessék gon­dolataikat a filmek alkotóival. A Filmnapok falun elnevezésű rendezvénysorozat megnyitójára szerdán este kerül sor Jánoshal­mán, az Árpád Filmszínházban, ahol Ranódy László népszerű mű­vét, a Móricz Zsigmond regényé­ből készült Árvácska című filmet mutatják be. A vetítést alkotó— közönség találkozó követi. Az an- kéton, amelyet Bernáth László filmkritikus vezet, megjelennek a szerzők és a film fontosabb sze­replői is. Az egyhetes rendezvénysoroza­ton megyeszerte bemutatják a magyar filmművészet régebbi és újabb alkotásait, összesen 15 filmet vetítenek, közöttük olyan neves műveket, mint Kása Fe­renc: Tízezer nap, Makk Károly: Ház a sziklák alatt, Bán Frigyes: Űri muri, Fábri Zoltán: Körhin­ta, Ranódy László: Szakadék, vagy Gaál István: Sodrásban cí­mű filmjeit. Ugyanezen alkotások közül — 16 milliméteres változat­ban — többet műsorra tűznek a kisközségi mozikban is. Jánoshalmán kívül február 7-én Lakiteleken rendeznek még alko­tó—közönség találkozót, itt Fábri Zoltán Húsz óra című filmjét ve­títik le. A rendezvénysorozat záróün­nepsége február 10-én Izsákon, a Petőfi Moziban lesz, ahol egy ed­dig még nem ismert új magyar alkotást tekinthetnek meg a né­zők Várkonyi Zoltán nagy ér­deklődéssel várt kétrészes filmje Jókai Mór neves regénye, a Feke­te gyémántok alapjánzkészült, fő­szereplői : Sunyovszky Szilvia, Huszti Péter, Páger Antal, Nagy Gábor, Szabó Sándor, Haumann Péter és Koncz Gábor. A bemu­tatót ugyancsak ankét követi, a film alkotóinak közreműködésé­vel. —ts MI I T ÉVI TAPASZTAL 1 TOK. mii FELADATOK A M /: Z.Öd A /A) AS A(, II IV Felhívás a hartai kezdeményezés nyomán Ülést tartott a TOT elnöksége Értékek a közönség előtt A magyar tárgyaló csoport ve- ' zetője Púja Frigyes jugoszláv, és Milos Minincs. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Halász József, ha­zánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán. János és Zegnál János külügyminisztériulni főosztályve­zetők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyalásokon dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK buda­pesti nagykövete, Miodrag Krdzsies kiilügyminisztériumi fő­osztályvezető, Slavko Sukovics, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Milenko Nebrigics a jugoszláv külügyminisztérium magyar refe­rense. (MTI) Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt veit Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a me­zőgazdasági szövetkezetek el­múlt évi gazdálkodásának tapasz­talatait és az idei feladatokat. Mint megállapították, bár az el­múlt évi gazdálkodás eredmé­nyeit összegező zárszámadó köz­gyűlések még ezekben ta hetek­ben zajlanak országszerte, az elő­zetes adatokból már levonhatók a főbb következtetések. Az el­nökség leszögezte: a szövetkeze­tek az elmúlt évben fegyelmezett munkával komoly erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésére, és az ez évi feladatok megoldásához szükséges megfelelő felkészülésre, összesen 14,5 milliárd forintot — az előző évinél két milliárddal többet — fordítottak beruházá­sokra, ebből 8,2 milliárd forint jutott a gépesítés korszerűsítésé­re. Az ágazatok elmúlt évi ered­ményeit vizsgálva az elnökség megállapította; kedvezően érté­kelhető a közös gazdaságok ál­lattenyésztésének fejlődése. Álla­ti termékekből a tervezettnél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növény- termesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelés­ben — a szélsőséges időjárás ká­ros hatásai miatt lemaradás mu­tatkozott. 1977-ben — az előző évhez ké­pest változatlan áron számítva — 8.7 százalékkal magasabb terme­lés elérése a mezőgazdasági szö­vetkezetek feladata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 száza­lékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezeté­ben alapvető változtatásokra nincs szükség. A termelési ter­vekben meghatározott mennyisé­gét döntően a termésátlagok nö­velésével kell elérni. A fontosabb növények közül országosan búzá­ból 38,5 mázsa, kukoricából 46 mázsa, cukorrépából 350 mázsa, burgonyából- 140 múzsa, vörös­hagymából 190 mázsa, paradi­csomból 250 mázsa hozamot kell hektáronként elérni. A hazai igények maradéktalan kielégítése megkövetelj a_ burgo­nya vetésterületének és hozamá­nak növelését. A hazai ellátás és az exportigé­nyek kielégítésére a zöldségter­melés nagyobb — mintegy 40 szá­zalékos — fejlesztése szükséges Az idei terv a sertéshús-terme­lés 5 százalékos növelését irá­nyozza elő. Ennek megvalósítá­sa a meglevő tartalékok feltárá­sát. kihasználását, a hatékonyság növelését és a bevált új techno­lógiák még szélesebb körű elter­jesztését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetkezetek ez évben az előirányzatok szerint 14.4 milliárd forint beruházást va­lósítanak meg. Gépberuházásokra 9 milliárd forint, ültetvénytelepí­tésre 0,8 milliárd forint áll a közös gazdaságok rendelkezésé­re. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevé­kenység javítására a TÖT elnök­sége felhívással fordult a mező- gazdasági szövetkezetekhez. Eb­ben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák fi­gyelmét, hogy üzemi terveiket adottságaikhoz igazítva úgy hatá­rozzák meg, hogy az egyben az országos célok teljesítését is szol­gálja. Ezzel összefüggésben az elnök­ség tudomásul vette a mezőgaz­dasági szövetkezetek munkafel­ajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezésére felhívással for­dult a téeszekben és a társulások­ban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkakollektívákhoz, hogy a nagy Októberi Szocialista' Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv si­keres teljesítéséhez. (MTI) Miközben vendégségbe érkező országos és nemzetközi hírű előadások, bemutatók tágítják a látókörünket, jóleső dolog újra meg újra jelfedezni a kezünk ügyébe eső értekeket. Különösen akkor fogja el az embert igazán kellemes érzés, amikor anyagi és szemlézési áldozatkészséggel is találkozik, hogy szűkebb ha­zánk kincsei nagyobb közönség elé kerüljenek. Ilyen esemény volt i'asárnap Baján a helyi festőművészektől vásárolt alkotá­sok tárlatának a megnyitása. A Megyei Művelődési Központ­ban pedig a Duna Fotóklub. s a bajai járás díszítőművész szak­köreinek munkáival ismerkedhetnek meg a látogatók. Mindezt a néptánc együttesek színgazdag műsora vezette be. Képünkön a bácsalmási Skorutyák János mutatja be kék­festő anyagait a díszítőművészeti kiállítás termében. (Részletes híradásunk a 3. oldalon.) Az ésszerű takarékosság eredményei Az évtized második harmadától kezdődó'en, részben a kül­gazdasági tényezők kedvezőtlen alakulása miatt egyre fonto­sabb követelménnyé vált az üzemekben az anyaggal, ener­giával, munkaidővel stb. költséggel való ésszerű takarékos­ság. Az elmúlt években született párthatározatok a gazda­ságpolitikai célkitűzések körvonalazásakor minden esetben felhívták a figyelmet a takarékosságra. A vállalatok, üze­mek pedig 1975 Óta egyéb terveiken kívül takarékossági in­tézkedési terveket is készítenek. Ezúttal a megye három üze­mében érdeklődtünk: 1976-ban miként járult hozzá az ered­ményeikhez az ésszerű takarékosság. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyárának kol­lektívája tavaly 217 millió fo­rintos termelési tervet valósított meg. A gyár takarékossági ter­vében a költségek csökkentésére összesen 950 ezer forint megta­karítását irányozták elő. Az alapanyagnak számító fű­részáru felhasználásánál 600 ezer forintos megtakarításra láttak le­hetőséget az elképzelések papír- ravetésekor. Ezzel szemben az esztendő végéig körülbelül 1 mil­lió forint értékű faanyagot sike­rült megtakarítani. A hulladékok mennyiségének visszaszorítása, illetve felhaszná­lása révén 120 ezer forinttal akarták csökkenteni a ráfordí­tásokat, de ennek a kétszeresénél is többet sikerült megtakarítani. A hulladékokból székalkatrésze­ket, konyhai ülőkéket készítettek és értékesítették azokat a gyár bútorboltjában. A habszivacs maradványokat darált állapotban adták el díszpárnák házi készí­téséhez. A habszivacs hulladék egy részét az idén a gyár új ter­mékeinek előállításánál is hasz­nosítani tudják majd. A vegyszerek és festékek fel­használásánál 70 ezer forint megtakarítását tervezték !976-ra a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában. Ebből az esztendő végéig csak körülbelül 50 ezer forint realizálódott ugyanis a jó minőség megőrzésé­nek követelménye csak annyit tett lehetővé. Külső okok miatt az enereia- takarákossúgban sem jutott el a gyár a kitűzött 160 ezer forintos célig. Ugyanis a múlt évben be­állított új kazánokat csak az ere­deti határidő után tudták üzem­be helyezni. • Ily módon a fűtő­olajnak fahulladékkal való rész­leges helyettesítése csak a terve­zettnél későbbi időpontban tör­ténhetett meg. összességében a kecskeméti bútoripari gyár kollektívája a tervezettet jóval meghaladó mér­tékben, mintegy 1 millió 450 ezer forintra teljesítette takarékossági tervét. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára a múlt évi takarékossági vállalásait teljes egészében megvalósította. A meg­takarítás összesen 3 millió 829 ezer forint volt. Az eredmények elérésében a belső tartalékokat feltáró szocialista brigádok jártak/ az élen. Az. anyagfelhasználásnál 1 millió 425 ezer forintot taka­rítottak meg. Az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra hozott intézkedések 45 ezer forintos ha­szonnal jártak. Az egyéb megta­karítások összege 2 millió 332 ezer forintot tesz ki a bajai gyárban. A Kecskeméti Cipész Szövet­kezet. amely a gyermekcipők gyártására szakosodott, tavaly 265 ezer pár lábbelit állított elő, 63 ezer párral többet, mint egy évvel korábban. Ezzel a szövet­kezet dolgozói teljesítették a 30 millió forintos árbevételi tervü­ket, s az előirányzatnak megfe­lelően alakult a nyereség is. A szövetkezet tagsága a ter­melési célkitűzések mellett a ta­karékossági elképzeléseket is maradéktalanul megvalósította. Az anyagok takarékos felhasz- fiálásával és a hulladékok hasz­nosításával 135 ezer forint költ­ségcsökkentést értek el. A sza­bászat dolgozóit anyagilag is ér­dekeltté tették a cél érdekében. A szállítóeszközök jobb kihasználá­sa révén 18 ezer forintot taka­rítottak meg. Gondosabb munká­val elérték, hogy a termékek na­gyobb hányada lett elsősosztályú, s ez 160 ezer forinttal növelte a bevételt. Jelentős eredmény a szövetkezetnél, hogy 1976-ban 210 ezer forinttal sikerült csökken­teni az improduktív költségeket. A. T. S. Export és minőség Iskolásgyerekek tudnak élet- színvonalunk és az export összefüggéseiről: a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzet­ben csak céltudatos, a külke­reskedelmi szempontokat ha­tékonyan érvényesítő gazda­ságpolitikával javíthatunk az utóbbi években kedvezőtle­nebbé vált mérlegünkön. Bács-Kiskun megyében kü­lönösen. Számítások, statiszti­kák szerint országunkban itt a legtöbb tennivaló. Az innen exportáló vállalatok, gazdasá­gok fele 1975-ben kevesebbet szállított a korábban elért maximumnál. Vagyis elma­radt saját lehetőségeitől. Több milliárd forint a kiesés! Közérdek, zsebbe vágó ér­dek a gazdaságos export növe­lése. Ä megyei pártbizottság, a megyei tanács ösztönzései, intézkedései nyomán változó­ban van a külkereskedelmi kö­telezettségeket, tájékozódást itt-ott lebecsülő szemlélet. A Magyar Nemzeti Bank Bács- Kiskun megyei Igazgatósága által készített tanulmány azt bizonyítja, hogy csak össze­tett. átfogó programtól várha­tó lényeges javulás. Dr. Bá­nyai Endrétől, a megyei igaz­gatóság igazgatóhelyettesétől, az ügy kitűnő szakértőjétől tudom, hogy jónéhány gazda­ságban nem is ismerik saját eredményeiket, elmaradásai­kat. Nincs nyilvántartásuk az export-szállítmányokról. Az ipari szövetkezetek, kisebb itáliaiatok egy része szinte a véletlenre alapozva alakítja ki külkereskedelmi kapcsolatait; nincs és a jelenlegi struktú­rában nem is lehet az igények­ről kellő információja. A minőség javítása kulcs­kérdés. Csak kifogástalan, kor­szerű, gyorsan, a szükség sze­rinti mennyiségben előállítha­tó termékekkel. bevezetett cikkekkel lehetünk tartósan jelen a világpiacon. Egy-egy árufajta bevezetése, meghono­sítása a gyártó és a forgalma­zó részéről egyaránt többlet- munkát, áldozatot és kockázat- vállalást kíván. Természetes; nagyon ritkán tesznek kísérle­tet a megrendelők egy-egy új cikk elterjesztésére. Az a legfőbb baj, hogy rész­ben eléggé végig nem gondolt ötletek ösztönzésére, részben a kényszerítő körülmények szorítása miatt az érdekelt vállalatok, gazdaságok többsé­ge sűrűn változtatják a kí­nálatot. A Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet öt esztendő alatt tizennyolc féle termék export­jával próbálkozott. Csak az ál­taluk gyártott bukósisak iránt mutatkozott tartós érdeklődés. Ilyen okok is közrejátszottak abban, hogy csökkent a ke­reslet a Kecskeméti Ezermes­ter KTSZ üvegtechnikai szer­számgarnitúrái iránt. Sajnos nemcsak a sokféleség követ­kezménye a néha kifogásolha­tó minőség. A korszerűtlen technológia, ,az elavult géppark is károsan befolyásolja a termékek külté­riiét, tartósságát, használható­ságát. Az ilyen okokra való hivatkozás egyre nehezebben fogadható el. A mostani pénz­szűkében is igen előnyös hi­telhez juthatnak az exportra dolgozó vállalatok. Sajnos me­gyénkben viszonylag kicsi ér­deklődés mutatkozott a Ma­gyar Nemzeti Banknál — bi­zonyos feltételekkel — felve­hető kölcsönök iránt. A Lajosmizsei Kefe-, Seprő, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Szövetkezet még töb­bet exportálhatott volna, ha korábban kér hitelt és korsze­rűsíti termelési módszereit. Szakértők szerint 60—70 szá­zalékkal növelhetné — főként lőkésorstágokba — szállításait. Előfordul, hogy a meglevő termelési eszközök, újonnan beszerzett gépek a kívánatos­nál kisebb mértékben haszno­sulnak a külföldre szánt ter­mékek előállításában, mert kevés a műszaki szakember, vagy képzettségük nincs össz­hangban a modern technoló­giával. Részben ilyen okokkal magyarázható — például —, hogy a dinamikusan fejlődő Petőfi Nyomda exportja visz- szaesett. A minőség nemcsak hibát- lanságot jelent; a lehető leg­korszerűbb megoldások alkal­mazását! Dicséretes a Halasi Kötöttárugyár leleményessége. Egy olasz piackutató cég táj- jékoztatja őket a várható igé- ' nyékről és értékesíti az álta­luk javasolt formában, szín­ben előállított árumennyiség tekintélyes részét. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának a je­lentéséből. más tájékoztatók­ból kiragadott példák azt jel­zik, hogy sok esetben azért csökkent az export, mert nem teljesítették a vállalt kötele­zettségeket, a minőség nem érte el a piacon megkövetelt színvonalat. A feladatok adottak. H. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom