Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 7. CSÜTÖRTÖKI KOMMENTÁR Szír-jordán államszövetség Súlyos helyzet Sri Lankában Giscard d’Estaing és az üzemi politizálás szükség is mutatkozik. Az 1967-es arab—izraeli háborút követően Irak, Szíria és Jordánia hármas államszövetséget deklarált, de a terv lényegében papíron maradt ... (Az arab világban régóta megnyilvánuló egységtörekvések legújabb hajtása Damaszkusz és Amman jelenlegi szövetkezése, de az eddigi tapasztalatok — a hirtelen fellángolások és kiábrándulások — óvatosságra intenek sikerét illetően. Mindenesetre most a korábbiaknál kedvezőbbek a feltételek a két szomszédos ország együttműködésének magasabb szintre emeléséhez, akcióegységének kialakításához. Az ammani tárgyalások során megvitatták azt a javaslatot, hogy az arab frontállamok — Egyiptom. Szíria és Jordánia — tartsanak konferenciát Rijadban. (A színhely megválasztása Szaúd- Arábia megnövekedett befolyását jelzi.) Egyelőre kevés szó esik arról, hogy részt vesz-e ezen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet is. Pedig a Palesztinái—jordániai megbékélés nélkül — a viszály azóta tart, hogy a joídán hadsereg 1970 őszén felszámolta a PFSZ gerilláinak jordániai bázisait — az új államszövetség nehezen bizonyulhat életképesnek. Már csak azért is, mert Jordánia lakosságának 60 százalékát palesztinok alkotják. (KS) utasoké, súlyosan befolyásolják az ország mindennapi életét. A kormány a katonaság segítségét kérte a legfontosabb élelmiszerek, és közszükségleti cikkek szállításának lebonyolításához. Ezzel párhuzamosan teljesítette a sztrájkolok néhány követelését is. Ugyanakkor felhívta figyelőket: amennyiben nem térnek vissza munkahelyükre, a kormány kénytelen lesz adminisztratív eszközökhöz folyamodni. (TASZSZ) események sorokban HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnöke Havannában fogadta Na jer Havatme- het, a Demokratikus Népfront Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet főtitkárát és az általa vezetett küldöttséget. (TASZSZ, ADN) HANOI Január 5-én Hanoiban összeült a Vietnami Hazafias Front kilencedik konferenciája, amely a nemzeti egységfront közelgő alakuló kongresszusát készíti elő. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Xualn Thuy, a VKP KB titkára is. MOGADISHU Mogadishuban szerdán megkezdődött a Szomáli Forradalmi Szocialista Párt Központi Bizottságának plénuma. A tanácskozáson a párt tevékenységéről és feladatairól Mohammed Sziad Barre, a párt központi bizottságának főtitkára, Szomália államfője tartott beszámolót. BUKAREST Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán a párt bukaresti székházában fogadta Enrico Berlinguert, az Olasz KP főtitkárát. A találkozón a két ország együttműködésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetének kérdéseiről volt szó. (AGERPRES) MAPUTO Ivor Richard, a genfi Rhode- sia-konferencia brit elnöke szerdán este megérkezett afrikai kőrútjának ötödik állomására, Mo- zambikbá. Richard csütörtökön tárgyal majd Samora Machel mozambiki államfővel, aki kulcsszerepet játszik a rhodesiai felszabadító mozgalom támogatásában. ALEXANDRIA Yvon Bourges francia hadügyminiszter egyiptomi kollégája, Abdel Ghani Gamazi tábornok kíséretében csütörtökön egynapos látogatásra Alexandriába érkezett. A francia miniszter az egyiptomi haditengerészet támaszpontját tekinti meg. (Reuter) DAMASZKUSZ Szíriában csütörtökön nyilvánosan kivégeztek három személyt, akik ellen az volt a vád. hogy Damaszkuszban és Aleppoban több ember halálát okozó bombamerényieteket hajtottak végre. Két merénylőt Aleppoban, a harmadikat pedig Damaszkuszban akasztották fel csütörtökön hajnalban. A bombamerényleteket tavaly júliusban és augusztusban követték el. (Reuter) Jordánia fővárosában, Amman- ban tárgyal jelenleg Szíria miniszterelnöke, Kalafavi, valamint miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere, Abdel Halim Khaddam. Nem keltett különösebb meglepetést, hogy ez utóbbi már Ammanba érkezésekor kijelentette: szinte teljesen kidolgozták már Szíria és Jordánia új államszövetségének terveit. Három hónappal ezelőtt Husszein jordániai király damaszkuszi látogatása és Asszad elnökkel folytatott megbeszélései során elért elvi megállapodás nyomán kezdett a két kormány foglalkozni a politikai és katonai integráció terveinek kidolgozásával. A jelek szerint a két szíriai politikus most az „utolsó simítások” elvégzése végett tárgyal Husszein királlyal és Badran miniszterelnökkel. Bár az új államszövetség tervének részletei még nem ismeretesek. biztosra vehető, hogy nem valamiféle „összeolvadásról”, egy államfő és egy közös parlament égisze alatti egyesülésről van szó. Inkább arról, hogy a két ország — miközben változatlanul megtartja önálló államiságát — az eddigieknél jóval alaposabban összehangolja kül- és katonapolitikáiét. Mindkettő úgynevezett frontállam és az izraeli agresszió áldozata lévén, erre már régóta Az elmúlt napokban lezajlott sztrájkok következtében rendkívül súlyos helyzet alakult ki Sri Lanka Köztársaságban. Miután az előző napokban sztrájkoltak a vasutasok és a kikötői munkások, csütörtökön az állami intézmények alkalmaizottai szüntették be a munkát. A sztrájkokat a jobboldali, valamint a trockista beállítottságú ellenzéki pártok és szakszervezeti központok vezetői irányítják. A sztrájkok, különösen a vas-* Bara.cs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A franciá baloldali pártok élesen reagáltak ‘Gi&árd' d'Estaing köztársasági elnök nyilatkozatára, amely a minisztertanács szerdai ülésén hangzott el. kétségbevonva a politikai pártok jogát az üzemi akciókra. Giscard d’Estaing nyilatkozata, amelyet a kormányülésről kiadott közlemény ismertet. fáilalia, hogy Franciaországban „a vállalatok politizálására irányuló kísérlet” folyik. Erre szerinte csak Franciaországban van példa. Ez ellentétes a vállalatok természetével, mivel azoknak munkahelyeknek kell maradniok. meg kell őrizniük „politikailag semleges jellegüket”. A dolgozók követeléséit %" vállalátökbárl' ’á'^izaKtööfci vezetőknek kell közölniük. A francia üzemekben kD2- FRF képvisélF' á ” legriaäybBb1' 'póTitikái erőt. több évtizede működnek üzemi szervezetei. A szocialisták két éve csak 54 üzemi szervezettel rendelkeztek, azóta nagyobb erőfeszítést tettek, és számukat 700 fölé emelték. A párizsi kommentátorok rámutatnak, több bírósági végzés is igazolta, hogy a pártok gyáron belüli tevékenységének. megakadályozására nincs jogi alap, amennyiben az nem munkaidőben folyik és nem akadályozza a munkát. A kormányközlemény nem szólt arról, miiven módon kíván érvényt szerezni a köztársasági elnök nyilatkozatának. NATO-BETEGSÉG Erőtlen szárnyak? Nem szükséges bizonygatni, hogy a NATO szárnyain nincs minden rendjén. Különösen a déli okoz fejtörést az atlanti tömb stratégáinak, akik közül most Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter elemezte a szövetség helyzetét. Persze nem hiányozhatott szerdai rádiónyilatkozatából a nyugati közvélemény megnyugtatására irányuló maga- biztosság: szerinte Közép-Euró- pában igenis erősödött az Atlanti Paktum, csak az a fránya déli szárny, az ingatag. Hol vannak azok az idők, amikor a NATO európai erőinek fő- parancsnoka, Kielmansegg nyugatnémet tábornok még arról biztosíthatta washingtoni feletteseit, hogy az Észak-Atlanti Szövetség a lehető legstabilabb keresztalakban — ami a mértanban csakugyan a legbiztonságosabb szerkezeti keresztmetszet — szövi át Európát. Akkoriban csakugyan Trieszttől Tripoliig és Lisszabontól a Boszporuszig stabilnak tűnt a szövetségi rendszer, kimondhatatlanul is utalva a kelet-európai szocialista országok elleni támadó jellegre, mindenekelőtt a Szovjetunió átkarolására. Csakhogy azóta egy s más változott. A keresztalakzat például alaposan megtépázódott, átformálódott. Líbiában Idrisz király örökébe a NATO-val rokonszenvező fiatal tisztek léptek, akik a Tripoli környékén levő légibázist csakhamar nemkívánatosnak minősítették. Később a görög—török viszály a korábbinál is jobban elmérgesedett, s Athén — az ezredesek rémuralmának megdöntése után, a ciprusi válságot követő hetekben — kivonult a NATO katonai szervezetéből. Ankara sem nézi igazán jó szemmel a török területen létesített amerikai támaszpontokat, s a washingtoni katonai segély befagyasztása kedvezőtlen visszhangra talált még az Amerika-barát ankarai körökben is. Leber hadügyminiszter gyenge láncszemként említette nyilatkozatában Olaszországot és Angliát. Nos, az igazsáq ennél súlyosabb. Ami Itáliát illeti, az Andreottikabinetnek jelenleg kisebb gond- jtf',ü^cfíá'(fPóVb rí áriái. minisem NATO-tagsáaával ráró köielezett- ségeif’teljMsíUe.o.Ai: új év nyo- fha sztÖgUZdaá'áái" VíSlÁ/igCtal köszöntött Rómára is, Londonra is. Ha, tehát a nyugatnémet hadügyminiszter egészen tárgyilagos kívánt volna lenni — amit a nyuaat-európai közvélemény javarésze talán szívesebben is fogadna —. nemcsak a szárnyak gondjait feszegeti. Igaz, akkor viszont nem kaphatott volna kellő hangsúlyt a Washingtonból sugalmazott és bizonyos bonni körök által is támogatott elképzelés miszerint Spanyolország NA- TO-tagsága mielőbb kívánatos lenne. (KS) A Spanyol KP és a legalitás A spanyolországi helyzet különlegességét drámai erővel jellemzi, hogy Santiago Carrillonak. a kommunista párt főtitkárának kiszabadítása után — a! párt és vele a tényleges baloldal kedvezőbb helyzetben van, mint volt a letartóztatás előtt. Mielőtt Carrillót letartóztatták volna, a Spanyol Kommunista Párt vezetői gyakorlatilag a teljes és féllegalitás közötti „szürke sávban" mozogtak. Jogilag illegalitásban voltak és Maga Carrillo is csak illegálisan tartózkodhatott Spanyolországban. Különleges kormánymagatartás A Suarez-kormány ingadozó és mérlegelő magatartását ebben a szakaszban mutatta, hogy közvetlenül a népszavazás előtt Carrillo ötven spanyol és külföldi újságíró jelenlétében sajtóértekezletet tarthatott Madridban, de a népszavazás után letartóztatták. A kétarcú kormánymagatartásának részben az volt a magyarázata, hogy a Suarez-kabinet a különféle politikai áramlatok állandó nyomása alatt áll és pillanatnyi magatartását úgy kell megszabnia, hogy a hol balról, hol a polgári centrumból, hol a legszélső jobboldalibb ultrák oldaláról érkező nyomást kivédje. Abban, hogy Carrillót a népszavazás után letartóztatták, nyilvánvalóan szerepe volt a népszavazás eredményének. Emlékezetes ugyanis, hogy a Francóra felesküdött szélső jobboldal a „nem" szavazatot ajánlotta a politikai reformról megtartott népszavazáson. Ennek ellenére alig 2.6 százalék szavazott „nem”- mel, csaknem 23 százalék pedig — a baloldal kívánságának megfelelően — tartózkodott. A „nem” szavazatok kis aránya természetesen nem tükröz^ a pillanatnyi politikai erőviszonyokat. Ennél a szélső jobboldal ma még jóval erősebb! A szavazatarány csak úgy jö- heiett létre, hogy a szélső jobboldal többsége is a reformra szavazott. E különös sodródás következtében a kormánynak számolnia kellett azzal, hogy a mögötte álló tábor ideiglenesen felduzzadt a szélső jobboldal erőivel. Ez felfokozta az ultrák nyomását. Carrillo és hét másik kom. munista vezető letartóztatása a kormány ideiglenes hátrálását jelentette e nyomás elől. Fejlett taktikai érzék A Suarez-kormány, amely a hallatlanul bonyolult spanyol helyzetben eddig viszonylag ügvesen manőverezett, úgy gondolta : megvárja e lépés hazai és nemzetközi visszhangját és attól teszi függővé további magatartását. Az elítélő visszhang Spanyol- országban és külföldön egyaránt rendkívül erős volt. Madridban. Barcelonában és más -spanyol nagyvárosokban nagyszabású tömegtüntetések köveiellék a letartóztatott kommunista vezetők szabadon bocsátását. A szocialista országok természetes szolidaritásán túlmenően nemcsak Nyugat-Európa kommunista párt jai, hanem gyakorlatilag valamennyi szociáldemokrata párt, sőt (például Olaszország esetében) állami szinten, keresztény- demokrata kormányok is bírálták a lépést. Ennek a politikai nyomásnak az eredménye volt Carrillo és társai óvadék ellenében történő szabadlábra helyezése. Maga a főtitkár is világosan megmondotta: „Szabadon bocsátásom nagy győzelem, amely elsősorban a spanyolországi tömegtüntetéseknek és a nagyszabású nemzetközi szolidaritási akcióknak tulajdonítható”. A Suarez-kormány mindenesetre újabb bizonyságot tett fejlett taktikai érzékéről, amikor a balról megerősödött nyomás elől hátrálva, felhasználta azt a szélső jobboldal pozícióinak gyengítésére. Carrillo és társai szabadon bocsátásával egyidőben feloszlatta a politikai ügyekben ’'élkezö „közrendvédelmi bíróságokat". s az ilyen ügyeket a rendes bíróságok hatáskörébe utalta. A „közrendvédelmi bíróság” intézménye tipikusan fasiszta képződmény volt. egyike a Fran- co-féle „jogrendszer” maradványainak. Carrillo maga is „a kormány jelentős lépéseként” üdvözölte e bíróságok megszüntetését. Ily módon Carillo és társainak letartóztatása, illetve a letartóztatás elleni tiltakozás egyik végső eredménye az. hogy Spanyolország megszabadult e különleges politikai bíróságoktól! Van azonban más eredmény is, ami ugyancsak jelzi a spanyol rezsim különleges helyzetét és az egész politikai légkör rendkívüli változékonyságát. Eddig Carrilo, a Spanyol KP főtitkára jogilag illegálisan tartózkodott Spanyol- országban. Most, miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, elsőízben öltötte tartózkodása jogilag is a legalitás jellegét. Ezt Carillo így fejezte be: „Mától fogva olyan spanyol vagyok, mint a többi”. Rámutatott arra, hogy jelenléte a jelenlegi helyzetben nyíltan felveti a Spanyol Kommunista párt legalizálásának kérdését is. Ezért mondható, hogy a helyzet a baloldal követeléseinek szempontjából ma kedvezőbb, mint december har- mincadika Carrillo és társai szabadon bocsátása előtt. A Kilencek Bizottsága A Suarez-kormánv helyzete ugyanakkor nem kevésbé bonyolult, mint eddig. Tárgyalnia kell a cselekvési egységben levő ellenzék képviselőivel. Az ellenzék e tárgyalásokra kilenctagú bizottságot hozott létre, amelynek két kommunista tagja van: Carrillo és a párt egy másik kiemelkedő vezetője, Simon Sanchez Montero. A „kilencekkel” való tárgyalások persze szóba sem kerülhettek mindaddig, amig Carrillo és társai börtönben sínylődlek. Most viszont új dilemma tornyosult a Suarez-kormány elé: ha az egyre sürgetőbb tárgyalásokat végre meg akarja kezdeni, számolnia kell a kommunista vezetők részvételével és azzal, hogy a Spanyol KP legalizálásának ügye (amelyet persze a kabinet szívesen elkerülne) tovább halad előre. —i —e Az OBT ügyvezető elnökségének ülése Csütörtökön a Hazafias Népfront székházában dr. Réczei László elnökletével ülést tartott az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége. Az ülésen Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta Sebestyén Nándorné- nak, az Országos Béketanács főtitkárának a szovjet békebizottság, „Békéért” kitüntető jelvényét. A tanácskozáson megvitatták a bizottság 1976. évi beszámolóját és az 1977. évi tevékenység fő irányait. Az ügyvezető elnökség egyetértett a békeszerető erők január 14—16 között Moszkvában tartandó világfórumára utazó magyar delegáció személyi összetételére tett javaslattal; a delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezeti. Végül az ügyvezető elnökség január 28-ra összehívta az Országos Béketanácsot. (MTI) • V. J. Pavlov átadja Sebestyén Nándorncnak a kitüntetést. Mongol parlamenti küldöttség hazánkban Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Mongol Népköztársaság, nagy népi huráljának küldöttsége. A delegációt C. Dügerszüren, a nagy népi hurál elnökségének elnökhelyettese vezeti. A mongol parlamenti küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés al- elnöke, s az országgyűlés tisztikarának több tagja fogadta. EGYESÜLT ÁLLAMOK i rm n~*--'iCi -ir i ii i inn ii i Támadásban a katonai-ipari komplexumok Valentyin Zorin, a szovjet rádió és televízió politikai kommentátora írja: „Tizenhat évvel ezelőtt Eisenhower elnök, mielőtt végleg elhagyta volna a Fehér Házat, beszédet mondott. Ebben használta első ízben „a katonai—ipari komplexum” kifejezést. Eisenhower erkölcsi kötelességének tekintette, hogy figyelmeztesse honfitársait a háborúkkal és a háborúkon való felkészüléssel magukat eljegyző, óriási hatalommal rendelkező körök részéről állandóan fenyegető veszélyekre. Ford elnök, aki sok tekintetben példaképének tekintette Eisenhowert, ugyancsak elhatározta, hogy tanácsokat ad utódainak. Néhányat ezek közül a 1a- nácsok közül a Time című magazinnak adott interjújába is belefoglalt. „Az elmúlt évtizedben — állapította meg Ford — a Szovjetunió folyamatosan növelte és korszerűsítette hadipotenciálját, míg az Egyesült Államok kevesebb figyelmet szentelt katonai erejének és hagyta, hogy csökkenjen a közte és a Szovjetunió között fennálló különbség.” lord elnök kijelentése szervesen beleilleszkedik abba a hetek óta folyó kampányba, amelynek révén az amerikaiakkal el akarják hitetni: „A Szovjetunió fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát”, és éppen ezért a jövőben fokozni kell az amerikai katonai erőfeszítéseket. Mindez összefüggésben van azzal, hogy Carter megválasztott elnök az elnökválasztási kampány során több ízben ígéretet tett arra, hogy megnyirbálja a Pentagon költségvetését. Carter ígérete bizonyos amerikai körökben nyug- » talanságot keltett. Az új kormány hivatalba lépését megelőző hetek propagandakampányának módszereire a Washington Post egyik január 2-án megjelent cikke is fényt vet. A cikk írója szerint negyed század óta először hoztak létre egy különleges csoportot azzal a feladattal, hogy vegye revízió alá a szovjet politikáról kialakított és jelenleg is érvényes amerikai értékelést. Amikor a csoport nyilvánosságra hozta meglehetősen egyhangú ítéletét („Washingtonban hosszú évek során aláérté- kelték a szovjet szándékokat és az Egyesült Államokat fenyegető veszély mértékét”), a bizottság vezetője az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Nincs szükség más, optimistább álláspontra”. Valóban, azoknak a köröknek, amelyeknek érdekeit a bizottság vezetője képviselte, nincs szükségük a Szovjetunió politikájának és szándékainak objektív megítélésére. Figyelmen kívül hagyják a jól ismert és vitathatatlan tényeket, azt, hogy a Szovjetunió az elmúlt években számos lépést tett a fegyverkezési hajsza beszüntetésére. és hogy ezeket a kezdeményezéseit a jövőben is folytatni kívánja. Á republikánus kormányzat, amelynek politikáját az amerikai választók többsége elvetette, arra használja ki ténykedésének utolsó napjait, hogy nyílt nyomást gyakoroljon utódaira. Meg akarják kötni Carter és társai kezét, ily módon megnehezítve az elnökválasztást megelőző hónapokban tett ígéreteik valóra váltását. Ezek a kísérletek újból igazolják azokat, a katonai—ipari komplexummal kapcsolatos félelmeket, amelyekre búcsúbeszédében Eisenhower elnök figyelmeztette népét. (TASZSZ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Pekingi tacepaok A néhai Csou En-laj miniszterelnök emléke körül felcsapó indulatok csütörtökön eljutottak tetőpontjukra. Peking szívében megjelent egy több részletből álló plakátsor (tacepao), amely a „teljes igazságot” követelte az 1976. áprilisi Tienanmen téri „ellenforradalmi incidens” dolgában. A tacepao szerzői azt írták, hogy a „négyek bandája” eltorzította az eseményeket, megrágalmazta „Teng Hsziao-ping elvtársat”. Reméljük — olvasható a plakáton —, hogy a Hua Kuo-feng elvtárs vezette központi bizottság figyelmesen tanulmányozza majd az ügyet és teljes igazságot szolgáltat.
