Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

1977. január 30. • PETŐFI NÉPE • I Üjabb munkaverseny vállalások a megyében •X'X'X'X’X’X’X’XvXvXvX’X*! wmmmmmm Bugacon a budapesti Balaton Cipőkészítő Ipari Szövetkezet telepén csaknem száz asz- szony dolgozik. A két műszakban dolgozó üzemben cipőtalpak, bélések, sarkak meg­munkálása folyik. Naponta 1600 pár export­cipőhöz készül itt félkészgyártmány. • A jobb oldali képen: a szalagon a kéregalkat­részeket ragasztják össze. • Alsó képünk: tavaly kezdték meg a bélések tűzését. (Pásztor Zoltán felvételei) HOGYAN KEZDJÜNK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ? 2. Az engedélyező hatóságok és a kérelem benyújtása (Folytatás az 1. oldalról.) Félmillió forintot tesz ki a ta­karékossággal kapcsolatos fel­ajánlásaik értéke is. Kilogrammonként 20 fillérrel csökkentik a pecsenyecsirke ön­költségét a kunfehértói Előre Ter­melőszövetkezet baromfitenyésztő szocialista brigádjának tagjai, s vállalásukhoz kapcsolódva a kö­zös gazdaság többi kollektívája is megtette felajánlását. Csak a ba­romfinevelő fő üzemág vállalása 430 ezer forint megtakarítást eredményez a múlt évihez ké­pest — egyebek között erről szá­mol be a kiskunhalasi járási hi­vatal elnöke, Baunoch György. Az 1975-ös, jó évhez viszonyítva ter­veznek 15 százalékos bruttó ter­melési érték növekedést a jános­halmi Jókai Tsz dolgozói. Jelen­tős a Jászszentlászlói Termelő- szövetkezet vállalása is, amely szerint növekszik az általuk ter­melt külföldre szállított alma, körte mennyisége. A főbb növé­nyeket úgy gondozzák, hogy a — Az Oktatási Minisztérium nem tervez az 1977—78-as tan­évben alapvető módosítást az ér­vényben levő felvételi eljárásban — mondotta Kanczler Gyula. — Ismereteink szerint az idén továbbtanulásra jelentkezők szá­ma hasonló lesz a tavalyihoz. Márpedig a múlt évben mintegy 10 százalékkal kevesebben kíván­tak az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni, mint korábban. A csökkenés demográfiai okokra ve­zethető vissza. A jelentkezés és a szakemberszükséglet a szakmák bizonyos részében hosszú évek óta eltér egymástól. Ez ma már nemcsak a műszaki, mezőgazda- sági oktatási intézményekbe tör- JfeúP, 11eüéKwéftben, a bple^g7 karokra való sokszoros túljelent­kezésben, vagy-- az orvosképzés iránt — immár hagyományos — rendkívüli érdeklődésben nyilvá­nul meg. Tapasztalni, sajnálatos módon azt is, hogy csökken az érdeklődés egyes más szakmák, például a természettudományi ka­rok tanárszakai iránt, és ez üsz- szeíügg a pedagógushiánnyal is. A jelentkezőket nagymértékben segíti az eligazodásban, a várha­tó esélyek mérlegelésében az Ok­tatási Minisztérium által kiadott „Felsőoktatási intézmények 1977” című könyv. Azt tanácsoljuk min­den érintett családnak, minden továbbtanulni szándékozó fiatal­nak, hogy alaposan tanulmányoz­za ezt a tájékoztatót, mert az esélyeket illetően részletes infor­mációkat ad. A középfokú oktatási intézmé­nyekben ma a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya többé-ke- vésbé megfelelően alakul. Saj­hektáronkénti termésátlag a ta­valyinál tíz százalékkal növeked­jék, s felajánlották azt is, hogy a tehenenkénti tejhozam a koráb­binál 15 százalékkal legyen több. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság, mint szőlőtermesztési rendszer- gazda további ültetvénykorszerű­sítést, s ezáltal magasabb hoza­mok elérését tűzte ki célul. A csepeli felhiváshoz 106 szocialista brigádjuk csatlakozott. A tava­lyinál 124 vagonnal több kerté­szeti terméket és 1100-zal több pecsenyelibát ad közfogyasztásra az idén a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet. Négyezer óra társadalmi mun­kával veszi ki a részét az idén a község fejlesztéséből a Jánoshal- . mi ÁFÉSZ, a Bácska Ipari Szö­vetkezet dolgozói pedig az idei tervüket 2 százalékkal — ez 2 millió 100 ezer forintot jelent — teljesítik túl. A Tompái Vegyes­ipari Szövetkezet Rákóczi szocia­lista brigádja 500 óra társadalmi munkával csatlakozott a csepeli dolgozók felhívásához A MEZŐ­nos azonban, ez az arány a to­vábbtanulásra jelentkezésnél rom­lik. Kiváltképp gondot jelent ez például a Budapesti Műszaki Egyetem néhány karán, vagy az orvostudományi egyetemeken. Az arány kedvezőbb a főiskolákon, így az országos átlag viszonylag elfogadható. A fizikai dolgozók gyermekei elsősorban a rövidebb képzési idejű intézmények felé orientálódnak —, de ez csak bi­zonyos fokig magyarázható az­zal, hogy a szülők egy része ne­hezebben tudja 5—6 évig tovább­taníttatni gyermekét. Tapasztala­taink szerint bizonyos tartózko­dás, némi bátortalanság is közre, játszik ebben. Pedig bizonyos, hogy közülük sokan -t- akik jó eredményeket érnek el a középis­kolában' -‘^"'Sikerre! birkóznának meg az egyetemi felvételi köve­telményeivel is, nyugodtan pá­lyázhatnának az egyetemre is, megállnák a helyüket. — Az elmúlt években a jelent­kezésekben területileg is jelentős aránytalanságot tapasztaltunk. Az ország egyes területein bizonyos szakemberekből már-már króni­kus a hiány, és sok végzett fia­tal nem megy vissza lakhelyére dolgozni. Ezen a gondon kívá­nunk enyhíteni a pályakezdő fia­talok új pályázati rendszerének bevezetésével, — ám az egyéni és a társadalmi érdek jobb össz­hangjának megteremtéséhez már a meggondolt pályaválasztás is hozzájárulhat. A „Felsőoktatási intézmények 1977” című könyv segtíségével az érdekeltek jobban megismerhetik a felvételi rend­szert. Pontosan megtudhatják, * GÉP kiskunmajsai gyáregységé­nek kollektívái a termelési jelle­gű felajánlásaikon túl kommu­nista műszakok szervezésével já­rulnak hozzá a helyi bölcsődei­óvodai helyek bővítéséhez. „A csepeliek felhívása máris lelkes visszhangra talált a ma­gyar dolgozók körében — írta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a csepeliekhez intézett levelében. — A magyar munká­sok, parasztok, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek ehhez a nagyszerű mozgalomhoz csatlakozva hirdetik a felszaba­dult munka magasztosságát, meg­sokszorozzák a szocialista Ma­gyarország erejét és közös, kom­munista ügyünk újabb sikereihez járulnak hozzá.” Az összes Bács- Kiskun megyei üzem, vállalat, mezőgazdasági szövetkezet fel­ajánlásainak ismertetésére — hely hiányában — természetesen nem vállalkozhattunk, de időről időre továbbra is beszámolunk a csepeli felhíváshoz való csatla­kozásaikról. B. I. Milyen esélyekkel pályázhatnak az érettségizők az egyetemekre, főiskolákra? Ezekben a hetekben családok tízezrei mérlegelik, hogy gyermekük a középiskola elvégzése után tovább tanuljon-e, ha igen, hol? Milyen esélyekkel pályázhatnak az érettségizők az egyetemekre, főiskolákra? — erről nyilatkozott Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának. hogy a középiskolából milyen pontszámot vihetnek magukkal a végzősök. — Az egyéni és a társadalmi érdek jobb összhangját hivatott szolgálni a szervezett átirányítás rendszere. Ezzel a lehetőséggel a fiatalok először mintegy négy-ót éve a műszaki felsőoktatásban él- bettek; tavaly kiterjesztettük a kört a pedagógusképző intézmé­nyekre, az idén pedig az agrár- felsőoktatásra. A pályázó fiata­lok jelentkezési lapjukon két azonos szakirányú intézményt je­lölhetnek meg. Ha az elsőnek megjelölt egyetemen eredménye­sen felvételiznek, de a felvételi ponthatárt mégsem érik el, az egyetem továbbküldi személyi anyagukat hasonló képzési célú más intézménybe. Ha pontszámúk ott meghaladja a felvétel pontha­tárát, felajánlják, hogy fölveszik. Az elmúlt évek tapasztalatai sze­rint ez a lehetőség találkozott a fiatalok érdekeivel, ezért is bőví­tettük az idén a kört. Szeretnénk azonban egy félreértést eloszlat­ni: a „kettős” jelentkezés nem befolyásolja a fiatalok, felvételi esélyeit az első helyen megjelölt intézményben. Ha ott a felvételi követelményeinek megfeleltek, természetesen minden további nélkül fölveszik őket. — Szeretném felhívni a tovább­tanulni szándékozó fiatalok fi­gyelmét az úgynevezett előszer­ződésre. Utaltam az ország egyes területein és az egyes munkate­rületeken tapasztalható pedagó­gus-, orvos- és jogászhiányra Ezt enyhítendő a tanácsok, a mun­káltatók számos helyen ajánla­nak az érettségizőknek előszerző­dést. A fiatalok azonban ez ideig kevéssé éltek ezzel a lehetőség­gel, ezeket a fiatalokat tanulmá­nyi idejük alatt leendő munkálta­tóik anyagilag támogatják — fe­jezte be nyilatkozatát Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. (MTI) A rendelet hatálya alá tartozó építési munkákkal kapcsolatos ügyeket a következő hatóságok intézik: ELSŐ FOKON: — a nagyközségekben és az építésügyi hatósági jogkörrel fel­ruházott községekben a nagyköz­ségi, községi szakigazgatási szén,'; — az építésügyi hatósági jog­körrel fel nem ruházott ‘város- környéki községekben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, vagy a me­gyei városi kerületi hivatal; — más községekben á járási hivatal; — városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építés­ügyi szakigazgatási szerve; — Budapesten és a megyei vá­rosokban (Debrecen, Győr, Mis­kolc, Pécs, Szeged) a fővárosi ke­rületi tanácsok végrehajtó bízott, ságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala. MÁSODFOKON; — nagyközségek, építésügyi ha­tóságok jogkörrel felruházott községek esetében a járási hiva-' tál; — építésügyi hatósági jogkör­rel felruházott városkörnyéki községben a városi tanács vég­rehajtó bizottságának szakigazga­tási szerve, illetve a megyei vá­ros kerületi hivatala; — építésügyi hatósági jogkör­rel fel nem ruházott városkör­nyéki községek esetében a me­gyei, illetve városi végrehajtó bi­zottság szakigazgatási szerve; — más községekben és váro­sokban a megyei tanács végre­hajtó bizottságának szakigazgatá­si szerve; — Budapesten a fővárosi, a megyei városokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szer­ve. Hol és hogyan kell benyújtani az építési engedély iránti kérel­met? Az építési engedélyt (a taná­csoknál beszerezhető nyomtat­vány kitöltésével) az ingatlan fekvése szerint illetékes első fo­kú építésügyi hatóságtól kell kér­ni. A községekben a kérelmet a községi tanácsokhoz kell leadni. Abban az esetben, ha az enge­dély megadása nem tartozik a községi tanács hatáskörébe, akkor sem az állampolgárnak, hanem a tanácsnak kötelessége a kérel­met nyolc napon belül tovább­küldeni az illetékes első fokú építésügyi hatósághoz, vélemény- nyel ellátva. Az építési engedélyt az elvé­gezni kívánt építési munka teljes egészére kell kérni, tehát ameny­nyiben valaki azonos rendelteté­sű, összefüggő területen több épületet akar emelni, vagy több­fajta építési munkát akar egy­szerre végezni, mindenre egy­szerre kell engedélyt kérnie. Milyen mellékleteket kell a kérelemhez csatolni? — a tulajdonszerzési (építési) jogosultságot igazoló okirat egy- egy példányát; — helyszínrajzot 2 példány­ban, 3 példányban akkor, ha mű­emlékről, műemléki környezetről, műemléki jelentőségű területről van szó; — az építési munka műszaki terveit 2 példányban (3 pél­dányban a műemléki jellegnél); — a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a hely­színrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyez­tette, és hogy a műszaki megol­dás megfelel a hatósági előírá­soknak: — a tervezői egyeztetés során beszerzett közmű-nyilatkozatot (vagy az ezeket tartalmazó jegy­zőkönyveket) egy-egy példányban. Nem kell helyszínrajzot csatol­ni akkor, — ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják vé­gezni, és az építkezés nem, vál­toztatja ineg a homlokzat mére­teit, a tetőzet alakját. (KS) Naponta [ Jegyzetek egy taggyűlésről a közvélemény figyelmében A teremben — kevés nő kivéte­lével — csupa markáns férfiarc. Néhányukat személyesen is, de látásból szinte valamennyiüket is­merem. Éppúgy, mint a megye- székhely lakosai, mert munkájuk közben naponta találkoznak, ta­lálkozhatnak velük. A személy- és áruszállítás dolgozói. Busz- és teherautó-vezetők, kalauzok, taxi­sok, irányítók. A 9. sz. Volán for­galmi és kereskedelmi főosztályá­hoz tartozó dolgozók közül a párt tagjai. Éves beszámoló tag­gyűlését tartja a hatvankét sze­mélyes pártalapszervezet. A vezetőség beszámolójának előterjesztését ünnepélyes moz­zanat előzi meg. A párttitkár, Szabó Ferenc, átadja a piros tag­sági könyvet a pártszervezet leg­utóbb felvett tagjának, Mátyus Józsefnek, a vállalati KlSZ-bizott- ság titkárának. Vele együtt tavaly három új párttaggal — ketten közülük fizikai munkások — gyarapodott az alapszervezet. □ □ □ Előtérben a gazdasági munka hatékonysága; ezt elősegíteni állt egyik alapvető feladatként a partszervezet előtt. Amit ennek érdekében tettek, azt taglalja részletezőn a vezetőségi beszámo­ló. Helyes gyakorlat volt, folytatni kell a gazdasági vezetők menet- közbeni beszámoltatását. A mun­ka gyenge pontjait vették ilyen­kor bonckés alá, jónak bizonyul­tak a kiigazításra hozott határo­zatok. Meghozta az első eredményeket a párttagsági könyvek cseréjét megelőző elvtársi eszmecsere. Az alapszervezet tagjai példát mutat­tak a munkában, élen jártak tu­dásuk, így nem utolsósorban a politikai ismeretek gyarapításá­ban. Éreztette hatását a munka­társak körében a közös célokat tudatosító, azok elérésére mozgó­sító termelési agitáció. Azt is megfogalmazta azonban számadá­sában a vezetőség, hogy e tekin­tetben nincs, nem lehet megállás; még nagyobb következetesség szükséges az agitációban. A még jobb munkahelyi légkör, s az üze­mi demokrácia erősítése érdeké­ben. A párttitkár kezéből fogynak a beszámoló lapjai. De még mindig a gazdasági feladatok végrehajtá­sáról van szó. Néhány kivétellel az eredményeket jelző adatokat ismerteti. Azt például, hogy a személy- és áruszállításban együt­tesen 8 százalékkal csökkent ta­valy az állásidő. Hogy mennyivel gyarapodott a szocialista munka­versenybe bekapcsolódott, tartal­mas vállalásokat tett és teljesí­tett brigádok száma. Hogy a bér- színvonal milyen mértékű növe­lését tették lehetővé az elért eredmények, hogy az előző évihez képest csökkentek a balesetek, javult a helykihasználás és így to­vább. Már-már úgy tűnik, hogy túl sok adatot sorakoztat fel a be­számoló. A taggyűlés résztvevőin azonban nem mutatkozik az ér­deklődés hiánya. Mégis, mintha felélénkülne a figyelem, amikor a pártszervezet belső életének fejleményeit, a mozgalmi felada­tok végrhajtását, a pártcsoportok rendszeres és tartalmasabbá lett munkáját taglalja a párttitkár. Végeredményben tisztes mun­káról adott számot a pártvezető­ség. Mértéktartón és szerényen, az elismerést, s a kritikát, önkri­tikát sem nélkülözőn. Legfeljebb az keltett hiányérzetet a taggyű­lés avatatlan résztvevőjében, hogy mind az előbbi, mind az utóbbi általánosságban és nem névreszó­lóan hangzott el. Pedig a taggyű­lés fórumán személy szerint di­cséret, vagy éppen jelzést kapni megtiszteltetést, illetve nem akár­milyen ösztönzést jelent! □ □ □ A beszámoló feletti vita feszte­len. őszinte, családias hangulatú. Hamar kitűnik, hogy az éves számvetését előkészítő pártcso- port-értekezletek nem fukarkod­tak a névreszóló dicsérettel és bírálattal sem. A taggyűlés elé in­kább a pártsejtek együttes tevé­kenységéről szóló mondanivalót hoztak. Hadd adjuk közre azon­ban legalább töredékesen a vitá­ban elhangzottakat. Tóth András: — Öröm, hogy Mátyus Józsefet sorainkban kö­szönthetjük, de az elkövetkezők­ben, mert jelentős feladatunk, többet kell tennünk a párttaggá nevelés érdekében. A KISZ IX. kongresszusa iránymutatásának szellemében, a teherforgalom te­rületéről kilenc, a személyi forga­lomban dolgozók közül három fia­tallal gyarapodott a KlSZ-szerve- zet.... Igyekszünk mindent meg­tenni a Kiváló vállalat cím eléré­séért ... Kosa László: — A ipúlt évi be­szélgetések legnagyobb haszna, hogy rendszeres lett a pártcsopor­tok munkája. Sokat segített eb­ben a pártvezetőség, amelynek te­vékenységében olykor még érez­hető volt a kollektív munka hiá­nya. örültünk annak, hogy gaz­daságcentrikus volt alapszerveze­tünk munkája, ez az évközbeni taggyűléseken is megmutatko­zott ... A párttagok általános igénye, hogy a jövőben legyen rendszeres a beszámoló taggyűlés előtt a múlt évihez hasonló elbe­szélgetés. Borbély Sándor: — Éveken át kihasználatlanok voltak a darab­árujáratok; tavaly sikerült nagyot előre lépnünk. Ma annyira kihasz­náltak, hogy alig győzzük a mun­kát. Kicsit vicces, mégis igaz: hogy szódavíz van a taggyűlésen, az a darabáru-fuvarozásnak kö­szönhető ... Most a létszám a legnagyobb gondunk. Tettünk ja­vaslatot a rakodás gépesítésére, nem tudjuk, milyen lesz a döntés. A téma eléggé összetett. Kérjük, kísérje figyelemmel a pártveze­tőség. Mátyus József: — A darabáru­szállításban elért eredmény na­gyon is összefügg a hatékonyság­gal. Tudom, hogy e tekintetben a pártszervezetnek és a főosz­tálynak egyaránt vannak tapasz­talatai. Az a meglátásom, hogy a szemléletben akadnak még prob­lémáink; elsősorban a minőség­re kell törekednünk... A kollek­tív szerződés több szabad időt irányoz elő. Ezt pedig hasznosab­ban, tartalmasabban szükséges ki­használni. Jó lenne, ha erre a vállalatvezetés is jobban odafi­gyelne. Gránicz László: — A mi párt­csoportunkban is megtörtént az egyéni beszélgetéseken vállalt megbízatások számonkérése. A sok jó tapasztalat mellett, van ha­nyagság, nemtörődömség is. Első­sorban a pártcsoportbizalmit, aki én vagyok, kell megbírálnom. Előfordult, hogy szolgálati beosz­tásom akadályozott egy-egy moz­galmi feladat elvégzésében és el­mulasztottam megbízni a helyet­tesemet, pedig szívesen megcsi­nálta volna. Kovács Ferenc (a forgalmi fő­osztály vezetője): — Az alapszer­vezet vezetőségének és tagságá­nak, a példaadó munkának, jó szándékú kritikának, a gondok felvetésének és megoldásuk elő­segítésének, s nem utolsósorban a termelési agitációnak nagy része van az elért eredményeinkben. Bár gondunk van elég, szégyen­keznünk nem kell. Javult az esz­közellátottság, nőtt a bérszínvonal, jobbá lett a forgalom. Nem téveszthetjük azonban szem elől például azt, a figyel­meztető adatot, hogy a száz fo­rint értékű eszközre .jutó terme­lési érték elmarad a szükségestől. Van tehát mit tennünk a haté­konyság növeléséért. A munkafe­gyelem erősítése a legfontosabb. Mi ezrek és tízezrek szolgálatá­ban, a nagy nyilvánosság előtt dolgozunk. A napi 1650 járatnál elegendő csak egy-két fegyelme- zetlenkedő, s a közvélemény már­is könnyen általánosít. Ezt soha nem téveszthetjük szem elől... □ A 9. sz. Volán Vállalat I-as pártalapszervezetének tagjai pon­tosan ismerik feladataikat. Tag­gyűlésük — a vitában elhangzott minden jelzést, indítványt magá­ban foglalóan — pontosan megha­tározta a további teendőket. Perny Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom